Budai Napló, 1937 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1937-12-09 / 49. szám

1937. december 9. Budai Napló BUDA! MÓJÍIJÍA Gaászánfürdöi mulatságok és közlekedési mizériák az §0-es években Híresek voltak valamikor a császárfürdöi mulatságok. A szabaságharc utáni esztendők leg­zajosabb és legelőkelőbb báljai ott fo'.ytak le és nv'nt az alábbi jelentés is mutatja, a pestiek leg­kedvesebb szórakozóhelye is a Császárfürdő volt. ,,A budai császárfürdőben — mondja egy 1854-ből való tudósítás — az idei első jtársasünnepély f. hó 17-én fog megtar. tatni. Az erélyes bérlő, Szekrényessy Jó­zsef úr. most is elkövet mindent, hogy az ide kivándorló pesti közönségnek minél több mulatságost szerezzen. Gondoskodott egy új zenetársaságról. A tavali évben közkedvességet nyert szokást ismét fölele­veníti, újra kifüggesztend két képialányt (rebuszt), egy magyart s egy népidet, s a ki kitalálja, külön külön egy palack pezsgőit nyer. Reméljük, hogy ekkorára s ezután is egy hajónál többet fog járatni a gőzhajótársaság Fest és Óbuda között, mert ez csakugyan kevés, mint eddig, min. den kéit órában egyszer.“ A két képtalány közül az egyik, a magyar, kissé felesleges volt ugyan, mert a jó budai és pesti közönség bizony még német volt és az is­kolákban is német volt — nagyon kevés kivétel­lel — a tanítás nyelve. Még's nagy attrakció le­hetett a két rébusz, amit az bizonyít, hogy előre közhírré tették, mint a mulatság fö-fö vonzóere­jét. Ami pedig a hajóköalekedést illeti, azzal bizony sok baj volt. Az egykori pest-budai sajtó minduntalan visszatér az emiatt való panszko- dásra. így 1857-ben — pontosan 80' év előtt — például ezt olvassuk a Magyar Sajtóban: „(A hegyek egeret szültek.) Már több év óta hirdették az újdondászok, hogy a sóház irányában a Gellérthegy alatt ekkor meg ekkor már megkezdik egy hajóhíd beállitásájt, a városi tanács már minden intézkedést .megtett és igy Budapestet két hid egyesitendi. De mind ebből mai napig sem letjfc semmi, hanem mint bizonyosat azt kezdik beszélni, hogy a nevezett helyen a két part között a jövő tavaszra gőzhajó fogja a közlekedést fentarltani. Mi ugyan jobb szeretnék a hidat, de ha nincs, hát jó lesz a gőzhajó is, csak aztán legalább ez igazán meglenne.“ Ma, 80 év után, egyetlen hajó sem jár. Se Óbudára, sem pedig a két part között. Ennyit sikerült elérniök a dunai közlekedés intézőinek. Ferenc József és Erzsébet hercegnő esküvője' Az 1854-i esztendő egyébként arról is neve­zetes volt, hogy Ferenc József „császár“ ebben az évben tartotta esküvőjét Bécsben. Nagy vö t az izgalom országszerte, mert a házasságkötés alkalmából őfelsége nagyszabású amnesztiát rendel el. A magyarság legjobbjai börtönben senyvedtek, érthető tehát, hogy a kegyelmi tény erősen növelte a fejedelmi esküvő fölött érzett örömet. Erzsébet hercegnő, a menyasszony, április 22-én érkezett Bécsbe, 23-án vonu t be a Burgba és 24-én este félhétkor volt az eskövö. Az efelett való örömet fejezi ki az alábbi hir: „Ö cs. k. Felsége legmagasabb kegyel­mi ténye elrendelő, miszerint Magyaror­szágon az ostromállapot megszünte|ttetik. Ez országos örömhír jótékony hatását érezni fogja országunkban kicsiny és nagy, s a boldog napok áldása dús jutalma leend e kegyelmi nyilatkzatnak melly égiek sugallatán fogamzott. Midőn olvasóink e lapot kezeikbe veszik, tán ugyanazon perc­ben nagyszerű ünnepély megy végbe a birodalmi fővárosban, (igy kellett akkor Bécset említeni) ő cs. kir. Apostoli Felsé­gének .menyegzői ünnepélye. Az ország nagyjai, a legfőbb urak, diszesítik ez ünne­pélyt, de láthatatlan alakban ott leend a népek áldása is, melly boldog jövendőt óhajt az ifjú uralkodó pár fejére.“ Uj városrész születik Pesten 1880-ból való az alábbi pesti vonatkozású hir: „Erzsébetváros a neve január 20- ika óta a budapesti VII. kerületnek, vagy­is a Terézváros kétfelé osztatván, a kerepesi út és Király-utca közti rész az Erzsébet­város nevet kapta. A király és királyné engedélyéről Tisza belügyminiszter e hó 20-án értesítette a fővárosi hatóságot.“ Aú ellenzéki, 48-as érzelmű magyarokat természetesen bántotta az a nagy lojalitás, amellyel a főváros egyik kém' étét ismét az uralkodóház tagjáról keresztelték el. Vidéki Já­nos indítványt terjesztett elő, hogy „miután a főváros egyes részei, az ura’kodóház iránti lo­jalitásból, már el vannak nevezve Lipót-, Fér cenc-,- József-, Krisztina- és Erzsébetvárosnak, a többi várorészek neveztessenek el régi ma­gyar kiráyok után. A vár Mátyásváros volna, a Víziváros Árpádváros, Óbuda Budaváros, a pesti Belváros Istvánváros, Kőbánya pedig Bé'a- város. Mondanunk sem kell, hogy ebből az indít­ványból1 mai nap'g stm lett semmi. KtrrER-ÉTlERtM helyiségeiben XT.. HORTHY MIKLÓS-ÜT 48. esfénklni Lakatos Flórls cigányzenekara ________________muzsikál. Csa k a Horvútff-keríhen épülhet fel as uf budai ssinfjáz Német£}y Károly ár. tanácsnok nyilatkozata .Megírtuk, hogy a felvonulási diszút terve hosszú időre akadályokat gördített a budai áldan­dó színház felépítése elé. A főváros .nem tudja, nem valósitják-e meg a disz utat, ez esetben pedig nem lehet a színházat arra a helyre építeni, ame­lyet eredetileg kijelöltek számára: hiszen ez az útvonal átszelné a Horváth-kertet, de elvenné a tabáni parik egy részét is. A Budai Napló Né- methy Károly dr. tanácsnokhoz, a főváros köz­művelődési ügyosztályának kiváló vezetőjéhez fordult azzal a kérdéssel, mi lesz a színházzal és hód építik fel, ha a felvonulási diszút létesítését a kormány mégis elhatározná. NÉMETHY KÁROLY dr. tanácsnok a következőket válaszolta kérdésünkre: — A székesfőváros továbbra is kitart a Hor- váth-kerti megoldásnál, nemcsak azért, mert ezen a helyen már tradíciód vannak a színháznak és mert a közönség már megszokta, hogy ott a budai színház, hanem azért is, mert ez az egyetlen köz­ponti fekvésű hely a budai oldalon. — A színház üzlet is. Azok, akik pályáznak a színház felépítésére -és annak bérletére, akik -ott egy vagy többmillió pengőt akarnak befektetni, vállalkozók, üzletemberek, akik a művészet szol­gálata mellett kalkulálnak is. Nincs tehát célja annak, hogy rossz, meg nem felelő helyen építsük fel a színházat, ahol esetleg az nem tudna pros­perálni. A Horváth-kert és környéke Pest felöl is, Buda minden iránya felöl is könnyen és kényel­mesen megközelíthető, mindeféle közlekedési esz­közzel elérhető, ennélfogva, még ha nem. is lett volna ott a most lebontás alatt álló Színkör, akikor sem lehetne más helyre gondolni, mint éppen erre. Megkérdeztük Némethy tanácsnokot, van­nak-e jelentkezők a színház felépítésére. Szóvá- tettük a Déryné Játékszín tervét is. — Állandó jellegű színház építéséről van szó, ehhez pedig sok pénz kell — felelte Némethy Ká­roly. — Ismerem a Déryné Játékszín tervét és ter­mészetesen igen helyes gondolatnak tartom, hogy budaiak építsék fel a budai színházat. — Ha majd kiírtuk a pályázatot, elsősorban azt fogjuk vizsgálni, hogy az érdeklődők illetve pályázók tudják-e a kellő tőkeerőt produkálni: mert nem elég az, hogy a színházi vállalkozónak éppen csak annyi tőkéje legyen, amelyből fel tudja építeni az épületet, hanem üzemben is kell azt tartania. A főváros nem teheti ki magát annak, hogy olyan vállalkozóra bízza a színház vezetését, aki azután néhány hónap múlva már megakad és a fővároshoz fordul segítségért. Állandó jellegű színházról lévén szó, ha nincs anyagilag biztosítva a színház üzemének zavartalan fenntartása, abból a legnagyobb kellemetlenségek származnának, már pedig a főváros a múlt tapasztalatai alapján tudja, mit jelent ez. Elmondta ezután még Némethy tanácsnok, hogy az ő-véleménye szerint is az építendő budai állandó színház fenntartásához aligha lesz elég­séges, ha az épületben csupán színház lesz. A szín­házi vállalkozó csak akkor találhatja meg üzleti számítását, ha a színházi üzemet mozival, vagy hangversenyteremmel kombinálják. Budán nincs megfelelő hangversenyterem, már pedig a jobb­parti városrész fejlődése oly gyors tempóban ha­lad, hogy különböző kulturális előadások és hang­versenyek tartására szükség lenne ott megfelelő helyiségekre. Egyébként, amíg nincs döntés a felvonulási diszút dolgában, a főváros nem írhatja ki a pályázatot, éppen ezért sürgetik a döntést a fel­vonulási diszút dolgában -—- mondta Némethy ta­nácsnok. Reméljük, hogy a . szerencsétlen felvonulási diszút terve rövidesen jobblétre szendéről és végre ki lehet majd írni a pályázatot az állandó színház felépítésére. A RFIIFVIIF J H ULLLLIUL ragyogóan átalakítón éttermeiben Minden délután 5 órai tea, tánc Nagy lelkesedéssel, egyhangúlag fogadták el és nemsokára már megfelelő helyiséget is szereztek: kibérelték az A'libent-úitca 90. számú földszintes házat, amely 5 szobából, hatalmas ebédlőből, konyhából és verandából áll. Azonkívül nagy pin­cével és házmesteri lakkal is rendelkezik, öt évre kötötték meg a szerződést, amelynek értelmében a házért évi 1500 pengő bért fizetnek. Természetesen az épületet megfelelően kellett átalakítani, modernizálni, ami igen nagy költsé­get jelentett volna, ha különböző vállalatok és ma­gánosok nem sietnek munkájukkal, támogatásuk­kal rendelkezésre áll a ni. így Delmár Béla kor­mányfőtanácsos ingyen végezte el a tatarozási munkát, az Ulrich B. /. cég a központi fűtéshez szükséges csöveket adta díjtalanul, IVeiss Alfonz báró a fűtőberendezéssel járult hozzá, a Goldber­ger-gyár pedig mintegy 750 pengő értékű ágyne­műt adott az otthonnak. Ilyen körülmények között sikerült az egész ügyet tető alá hozni. — Ez az intézmény — mondotta emelkedett hangon Duday Alájos — példát mutat arra, ho­gyan kell összefognia a társadalomnak, hogy szo­ciális intézmények létesítésénél ne várjon mindent a hatóságtól, amelynek vállai ról sokszor le kell venni a terheket. Ennek a szeretetotthonnak épp ezért nemcsak társadalmi, hanem fontos közigaz­gatási jelentősége is van. Majd az otthon új lakóihoz, a fiatal tanoncok- hoz fordulva, oktató szavakkal figyelmeztette őket arra, igyekezzenek viselkedésükkel, előmenetelük­kel becsületére válni gondozóiknak és azt a szel­lemet, amit itt magukba szívnak, adják át tisztán utódaik számára, akik itt követni fogják őket, de vigyék magukkal az életbe is. annak bizonysága­ként, hogy a magyar társadalom lelke egész he­vével törekszik arra, hogy érdemes iparosnemze­déket neveljen. A nagy éljenzéssel fogadott beszéd után meg­tekintették az otthon helyiségeit, amelynek modern berendezése mindenki tetszését megnyerte. 28 ágy van összesen, fürdőszoba tussolókkal. mindenütt ragyogó tisztaság, akárcsak egy szanatóriumban Egyelőre még csak 16 tanom: kapott otthont: sok még ugyan a jelentkező, de nagyon megválogat­ják az alkalmasakat. Az a cél ugyanis, hogy az otthonban csak szegény, családon kívül élő tanon- cok nyerjenek elhelyezést. Vizsgálják a tanoncok keresetét is, ős ehez képest állapítják meg azt az összeget, amit az ellátásért fizetni kell. A maxi­mális összeg hetenként 3 pengő, de ezt a legma­gasabb összeget is csak annak kell fizetnie, akinek legalább heti 8 pengő a keresete. Vannak kisebb ellátási díjak, sőt ingyenes helyek is. A tanoncok reggelijét a Franck-gyár vállalta magára teljesen díjtalanul, az ebédet pedig a székesfőváros ebé­deltetés'! akciója adja. Rádiót is kapott az otthon vitéz Simon Elemér titkos tanácsostól, a Vörös- kereszt országos elnökétől. A könyvtár anyaga is ajándékokból gyűlt össze. Duday Alajost nagy elismerést érdemlő mun­kájában — amelyet mindvégig szívügyének tekin­tett — odaadással támogatták Brontsch Gézámé, a kerületi választmány alelnöknője, Sárospatak)’ Alajos, a választmány pénztárosa és Mottl János műszaki főfelügyelő. Magyar perszsa: Turáni, utca SO 151—579 A Guggerhegy közleke­dése és vízellátása a megvalósulás előli December 3-án dr. Hüttl Károly székesfővá­rosi törvényhajtósági bizottsági tag, az Újlaki Hegyvidéki Egyesület népes küldöttségét vezette Szendy Károly polgármester elé, hogy úgy az egyesület, mint a küldöttségben képviselt Pasaréti, valamint a Vérhalmi egyesületek nevében megkö­szönje azokat az intézkedéseket, melyek mérföld­követ jelentenek az újlaki hegyvidék fejlődésében. Hüttl Károly dr., az egyesület elnöke, lendüle­tes beszédben' köszönte meg azt, hogy a polgár- mester a III. kerületet a Pasaréttel összekötő transzverzális út megépítését lehetővé tette és ez­zel biztosította a régen nélkülözött hegyvidéki autóbuszjárat megindítását. Beszéde során arra is rámutatott, hogy az újlaki hegyvidék egyik leg­szebb lakótelepülése, a Guggerhegy déli lejtője még most sincsen vízzel ellátva és kérte a polgár­mestert, vétesse fel a guggerhegyi tárolómedence és átemelötelep építését a vízmüvek 1938 évi épí­tési programjába. A kéréssel mindössze sorrendi előnyt kér, mert a kérdéses munka a vízmű tízéves beruházási programjában már szerepei. Szendy polgármester válaszában örömének adott kifejezést afelett, hogy a transzverzális út- megépítésének elrendelésével az újlaki hegyvidék fejlődésének egyik fö akadályát sikerült kiküszö­bölnie. Kijelentette a polgármester azt is, hogy az Eucharisztikus Kongresszus után az autóbuszjára­tot az addigra megépülő új úton meg fogja indit- tátni. A küldöttség szűnni nem akaró ovációi után még közölte a polgármester, hogy a Guggerhegy vízellátásának kérdését maga is fontosnak tartja és az invesztícióhoz szükséges mintegy 135.000 pengőt ennek a gyönyörű és fejlesztésre érdemes vidéknek az érdekében bármikor hajlandó lenne rendelkezésre bocsátani. Nehézséget osak abban lát, hogy bizonyos tarifális nehézségeket kellene még áthidalni, aminek megtörténte után a vízszol­gáltatásba a Guggerhegy is be lenne kapcsolható. A küldöttség hálás köszönettel vette tudomá­sul a polgármester szavait és utána felkereste Király Kálmán tanácsnokot, a II. ügyosztály agi­lis vezetőjét is, akinek megköszönte a transzver­zális út létesítése érdekében kifejtett értékes mun­káját és az újlaki hegyvidék kérdéseivel kapcso­latban számos esetben tapasztalt jóindulatát. ,A Budai Napló mindig síkra szállt az Újlaki Hegyvidéki Egyesület jogos és közérdekű kérései­nek teljesítése érdekében. Jogos kérésnek tartjuk most is azt, hogy a Guggerhegy, amely a budai hegyvidéknek egyetlen vízzel el nem látott lakott része, megkapja a nélkülözhetetlen vizet. A fővá­ros egyetlen polgára se legyen kénytelen egész­ségtelen, ciszternákba gyűjtött esővizet inni, ami­kor ezen a tarthatatlan állapoton aránylag csekély beruházással'segíteni lehet. Hisszük, hogy Szendy polgármester a hegy­vidékkel szemben számtalanszor tanúsított jóaka­ratával megtalálja módját annak, hogy a Gugger- I hegy vizel látásának kérdése a jövő év folyamán megoldódjék. JsObC’S'&cLci'i'fnt' C'i'C'fc Budai Evangélikus teák. December 5-én, va­sárnap, második nagysikerű teadélutánját ren­dezte a Budai Evangélikus Teák rendezöbizott- sága. A megje'ent előkelő közönséget Özeszlér Hugó, Bátyka János, if j, Mérő Béla és Sásdy Béla fogadták. A nagyszerű hangulatú tea sike­réhez a kitűnő rendezőgárda fáradhatatlan mun­kássága nagyban hozzájárult. A teán megjelen­tek: Nagy Judit, Kováts Mária, Gyenes Ilona, Párkány Ilona, Párkány Emma, Bugisits Edit, Knopper Margit, Knopper Lívia, Orbán Magda, Hajós Magda, Parlag- Éva, Dénes Zsuszi, Nikes Irén, Schanczer Judit, Szinnyei-Merse Éva, Sz. Soós’ Magda, Sajóhelyi Eleonóra, Lorenz A ice, Kardos Éva, Bohár Gabriella, Kakas Edith, Györváry Baba, Sza’ay Eszter, Schilling Olga, Lakner Marion, Fényes Éva stb. A rendezöbi- zottság december hó 19-én, vasárnap d. u. 5 órai kezdettel rendezi ezévi harmad' k teadélutánját a Bel'evue-szállóban (I. Attila u. 53). Asztal- foglalás a rendezőségnél: II. Margit krt. 26. I. 3. it a legrégibb magyar tomp- és kalapgyár. — Alapítási év 1865 UlOWe _________ Kérjen GROWE kalapot Szé p, modern, higiénikus otthont kaptak a szentimrevárosi tanoncfiuk Ünnepi külsőségek közt avatták fel a Vöröskereszt*választmány uj intézményét Szép ünnepség keretében adták át rendelte­tésének a XI. kér. Szentimrevárosi Vörös-Kereszt- választmány által létesített Albcrt-utcai tanoncott- hont vasárnap délelőtt Az ünnepségen megj eleút Bornemisza Géza kereskedelmi miniszter képvise­letében Speidl Bódog miniszteri tanácsos, Fluck István és Tóbiás Kornél miniszteri titkárok, a pol­gármester képviseletében Csanády Gusztáv fő­jegyző, a Vöröskereszt részéröl Simon Elemér tit­kos tanácsos, országos elnök, Lukács Sarolta al- elnöknő és Vállay Gyula titkár, azokívöl eljött a kerület -társadalmi és ipari életének sok kiváló­sága is. Leventék sorfala között vonultak a ven­dégek az ünnepség színhelyére, a leventezenekar hangjai mellett. Duday Alajos tanácsnok elöljáró üdvözölte me­leg hangon a megjelent vendégeket és ismertette röviden az otthon létrejöttének történetét. A Szent­imrevárosi Vöröskereszt-választmány alighogy megkezdte működését, máris arna gondolt, hogy intézményesen szolgálja a választmány által kitű­zött nagy célokat. így történt, hogy 1935-ben Duday Alajos indítványára elhatározta, hogy ta- noncotthont létesít. Ennek az elgondolásnak a megvalósításában azonban csak a saját erejére támaszkodhatott, a tagok buzgólkodására és azok­nak a teáestélyeknek a jövedelmére, amelyeket az otthon javára rendeztek. A választmány egyhangú lelkesedéssel karol­ta fel a szép ügyet és a tagok egymásután állottak fel, hogy adományaikat felajánlják. Így Acs Simon gyárigazgató 100 pengőt, Stoffelbach Márton gyónigazgató 150 pengőt, a Goldherger-gyár 156 pengőt, a Pesti Hazai Első Takarékpénztár 50 pen­gőt, a Tisztviselők Házépítő Szövetkezete 150 pengőt ajándékozott a meginduló mozgalom tá­mogatására. Alig másfél év alatt 1800 pengő kö­rüli összeg állott rendelkezésre, úgyhogy 1937 ta­vaszán Duday Alajos elöljáró már elkészítette és bemutatta az otthon létesítésének kész tervét. Szepesi Bál. A Szepesi Egyesü et Budapes­ten fennálásának 62. esztendejében az idei farsangban is megrendezi a hagyományos „Sze­pesi Bál"-t, 1938 január 15-én a Hungária szálló összes termeiben. A bál tiszta jövede mét a sze­génysorsú szepesi főiskola' hallgatók támogatá­sára fordítják. Az estély fővédnökei: Hoepfner Guidó, Prihradny Kálmán és Krisch Jenő. A ren- dezöbizottság (Fáykiss István dr., K sgyörgy István dr., Kerékgyártó László, Kelecsényi Ti­bor, Sásdy Béla) cime: XI. Horthy Miklós út 53 I. 1. Telefon: 259—834. A Budai Polgári Casino klubvacsorája. A Budai Polgári Casino elnöksége által tervbevett állandósított klubvacsorát már egyizben megren­dezték és az a legnagyobb sikerrel járt, azon a tagok jelentékeny számban vettek részt Most december 9-én este 8 órakor tartja a kaszinó második klubvacsoráját, amely disznótoros lesz.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom