Budai Napló, 1937 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1937-11-18 / 46. szám
1937. november 18. BudaiNapló 6 Csaknem 1 millió pengő volt a Péti Nitrogén tiszta nyeresége. A vállalat tiszta nyeresége a 6 millió pengő alaptőke után 978.118 pengő volt, vagyis a részvénytöke több, mint 16%i-kal kamatozott. Erre az eredményre joggal lehet büszke nemcsak a vállalat, de az egész magyar ipari élet. 45 százalékos nyereséggel zárta mérlegét a Nitrokémia. A Nitrokémia Ipartelepek Rt. az 1937. évi június 30-án lezárt mérlegében a 60 ezer pengő részvénytőkével szemben 27.005 pengő nyereséget tüntet fel, vagyis a vállalat alaptőkéje az elmúlt üzletévben 45%-kai kamatozott. A TÉBE az idén is megszervezi a karácsonyfa-ünnepélyt. Minap tartott ülésén a TEBE Hegedűs Lóránt elnök javaslatára elhatározta, hogy ugyanúgy, mint tavaly, az idén is 10 ezer pengővel járul hozzá a kormányzóné nyo- morenyhitö akciójához. Ettől függetlenül természetesen az idén is felruházzák karácsonykor a 3000 szegény gyermeket, akiknek a karácsonyfa-ünnepségén meg fog jelenni a jótékonysági akció legfőbb magyar patronusa. Vitéz nagy- I bányai Horthy Miklósné is. AZ „OTTHON" Már két hete, hogy minden előzetes értesítés nélkül megkezdték az útjavítást a Városmajor-utca 60. szám és a Bánffy-utca sarok közötti útszakaszon, azonban olyan lehetetlen módon amilyenre még a főváros útjavításánál nem volt példa. Hogy kellő fényt tudjunk vetni erre a lehetetten útjavításra, vissza kell mennünk nyolc év elöttre, amikor is utoljára hozták karba a Városmajor-utca e szakaszát Nyolc év előtt bitumen mészkő utat csi-i náltak, amely nem volt elég tartós és így állandóan úgynevezett macskaköröm {kövekkel (javítgatták; de mindig csak egy kicsit; nehogy megártson. Azonban ezek a javítgatások sem váltak be (csak az útépítőknek) és így elhatározta az ileitékes ügyosztály, hogy az egész útszakaszt újonnan csinálják meg. November 3-án azután minden előzetes értesítés nélkül megkezdték az útszakasz felbontását, még pedig olyanképen, hogy az egész utca forgalmát megbénították. Az utca páros oldalán szanatórium és kórház van, ahová mindennap befut két-három mentőautó; számos látogató, betegek, stb; viszont a páratlan oldalon nagyrészt üres falak vannak. Most a két kórház bejáratát a szó szoros értelmében em- , bermagas kö- és földbarikáddal zárták el, any- nyira, hogy még a gyalogjárón is leheteten veszedelem nélkül közlekedni. A helyszínen győződtünk meg az „ostrom- | állapotban“ levő Városmajor-utcai hadszíntér lehetetlen állapotáról. Beszélgettünk a munkálatok vezetőjével, alti a következőket mondotta. — A munkálatok elvégzésére 28 nap van engedélyezve, természetesen nem számítanak az esős napok, amikor nem lehet dolgozni, valamint a vasár- és ünnepnapok. Az elmúlt két I hét a’att csalt hat napon lehetett dolgozni. Az érdekeltekkel közölhetjük, hogy ebben az évben nem lesz kész az utca. Volna azonban néhány szerény kérdésünk az erre Uletékesekhez. Miért éppen novemberben kezdenek hozzá egy ilyen utca javításához, amikor természetes, ! hogy rossz az idő? Miért nem úgy javítják az I utcát, hogy csak az egyik felén nem lehet közlekedni? És miért nem kötelezik a vállalkozót arra, hogy megfelelő számú munkást dolgoztasson a munka mielőbbi befejezése érdekében? hemádvécsei Vécsey Mátyás. kis fái kékes-piros szalagjaikkal es gyertyáikkal megállítják a nyüzsgő emberek csoportjait. A háttér legyen világos, friss gályákká! és ezüstlaraiéval átkötve (fémszövet). A fémszöveteik mindig kellemesen csillognak. A háttérbe tegyünk fényképeket, karácsonyi jelentekkel. Különösen lenyűgözően megkapó, ha a karácsonyi szeretetet érezteti a nézővel a mosolygó arcú, csomagokkal megrakott, az ajándékozás örömét sugárzó férfi és női alak. Mellettük egy mosolygó angyal- szemű kislány ka lépkedjen, kezében nagy mackóval. Mögöttük kis kutya ugrándozhat önfeledten, mintegy megértve és magáévá téve gazdái boldogságát. A hátteret készíthetjük a templomok hajójához hasonlóan gótikus ívekből. A jobbról és .balról rászórt csillagok templomi hangulatot kölcsönöznek. A gótikus ívben az üvegfestésszerű hár- tyapapir jó hatású. A karácsonyi kirakat a szent ünnep másoűrnapján érvényét veszti. Megszűnik az aktualitása. A szilveszteri és az újévi kirakatok kémek helyet, ezek is elvesztik vonzó erejüket január másod lkán. Siessünk új kirakatokat készíteni. A világítással pedig ne fukarkodjunk. A kirakat, az üzlet, sőt a raktár is jól legyen megvilágítva. A jól világított kirakat fényereje 900 lux. Akinek nincs modernizált, tiszta üzlete, vonzó kirakattal, a szemnek jóleső világítással, az ne csodálkozzék, ha nem jön elég vevő a boltjába. Családiház és Öröklakás- tulajdonosok Egyesületének hivatalos közleményei Rovatvezető: FEITSCHER BÉLÁ 1937/38 évi inségadó és annak befizetése A bellügymipsrter 1937. ,évi 201,000 B|. M- számú rendelete az inségadó kivetése és behajtása tekintetében az 1936/37. évre fennálló szabályokat az 1937/38. évre meghosszabbította,. Az inségadó a jövedelemadó, társulati adó és tantiemadó után marad, ezek 20—20, az általános kereseti adónál ennek 40%-a. A polgármester utasította a kerületi adószámviteli oszályokat, hogy az inségadót az eddigi szokástól eltérően, tehát nem október, november és december hónapokban kell befizetni, hanem négy egyenlő részletben, a közadókkal egyidöben. Ennek megfelelően az adószámviteli osztályok az év utolsó negyedére a most kibocsátott fizeési meghagyásokban az inségadó egynegyed részét írták elő, illetve vetették ki, míg a többit 1938. év folyamán negyedévenként az adóSzejtcssel egyidejűleg Ítéli befizetni, mivel azt a jövő évi adószámlán írják elő. Behajthatatlan lakbérek utáni adótörlések újabb szabályozása A házadóról szóló hivatalos összeállítás 22. paragrafusához fűzött végrehajtási utasítás módosítása tárgyában 21.438/1937. VH1. a szám alatt kiadott pénzügyminiszteri rendelet a kö- vekezö intézkedéseket tartalmazza: A házadóról szóló 1927. évi 200. P. M, számú hivatalos összeállítás 20. és 22. §-ait módosító 16.330/1933. M. E, számú rendelet „ §-a (1.) bekezdésének 5. pontjához fűzött utasítás (3.) bejkezdésej szerűní, .a tíehajtihatatlan lakbérek' után nincs adótörlésnek helye abban az esetben, ha a házbér a házbirtokos mulasztása folytán azéit vált behajthatatlanná, mert három havi bér nemfizetés után sem érvényesítette a felmondási jogát. Minthogy a 16 330/1933. M. E, számú rendelet nem biztosit lehetőséget arra az időbeli korlátozásra, hogy a házbirokost az adótörlés iránti igény nem illeti meg, ha három havi bér nemfizetés után sem élt a felmondási jogával, a helyes eljárás biztosítása érdekében az 1934 évi 66.000/Vn. a, számú rendelet 2 §-a (1.) bekezdésének 5. pontjához fűzött utasítás (3) bekezdését hatályon kívül helyezem és ehhez képest elrende em, hogy az adótörlést el kell rendelni minden esetben, amikor az adózó, az (1.) és (2.) bekezdésekben előírt igazolások mellett, az adótörlésre irányuló kérését a szabályszerű időn belül, a m. kir. adóhivatalhoz címezve, a községi elöljáróságnál (városi adóhivatalnál) benyújtotta. A A j-'át/cUó-si lí&Htfidác SvktUiyi/cA főváros könyvtára újra hatalmas kötettel számol be az elmúlt évi működéséről. A számadatok, amelyeket ebből az Évkönyvből a könyvtár forgalmáról kapunk, a főváros kulturális életének valóságos kereszt- metszetét adják. A fővárosnak nincs az a zuga, ahová a Fővárosi Könyvtár könyve el ne jutna. A központ és a fiók- könyvtárak olvasóközönsége a nagyvárosi lakósságnak minden rétegét magában foglalja. 1936-ban 1,248.238 kötet könyv fordult meg az olvasók kezén. Az emelkedés. a múlt év forgalmához képest, ismét jóval több volt 100.000 kötetnél. Örömmel állapítjuk meg, hogy a Fővárosi Könyvtár fejlődése meg nem áll. De, — mint ezt Enyvváry Jenő könyvtárigazgató is megjegyzi jelentésében, — a könyvbeszerzési dotációnak követnie kellene a forgalom emelkedését. Számtalan adattal világít rá a Könytár igazgatója ara a kiemelkedő pozícióra, amelyet a Fővárosi Könyvtár ma már nemcsak a hazai kulturális életben, de külföldi kapcsolatainál fogva, mint napjaink egyetemes kulturéletének részese, elfoglal. A könyvtár belső munkáját érdekesen dokumentálják az Évkönyvben megjelent tanulmányok. A Budapesti Gyűjtemény a múlt évben megjelent Buda és Pest 1686. évi visszafoglaláa egykorú irodalmának bibliográfiája kiegészítéseképp most Budi és Pest grafikus ábrázolásai a visszafoglalás korában símmel folytatja ennek a fontos várostörténeti kérdésnek fölfejtését. Dr. Kelényi B. Ottó főkönyvtáros áttekintő tanulmányban rajzolja meg e kérdés történelmi képét. Dr.Homa Gyula és dr. Witzmann Gyula szerkesztésében a racionalizálás kérdésének bibliográfiáját adja az évkönyv. Zsák Wilífried könyvtári főtiszt A Fővárosi Könyvtár és ifjúsági olvasói című cikke tanulságos és érdekes. Jflifyest i/att az élei Budát* száz ív dóit ii. Buda nyilvános épületei ebben az időben: tizenkét katolikus, egy görögkeleti templom és két kápolna. A számos szetrtkép és egyházi szobor közt a legnevezetesebb a várbeli Szentháromság-oszlop, melyet 1715-ben emeltetett a város tanácsa az öt évvel korábbi pestisjárvány emlékére. Középületek: a királyi palota, az országház, ahol a helytartótanács ülésezik, az udvari kamara (ma régi pénzügyminisztériumnak nevezzük), a régi karmelita kolostorból átalakított Generalkommando, vagyis a magyarországi katonai főparancsnokság (később hadtestparamcsnokság) épülete, a Cejghaus, avagy fegyverraktár, Arsenal, melyet még III. Károly építtetett a Szent György-téren, benne három fegyverterem, muzeális látványos tárló terem, régi fegyverekkel és történelmi nevezetességű hadi trófeákkal, továbbá a színház, a városház és az egyetemi nyomda. A Cejghaus kivételével máig megvannak. Nyilvános tér kevés van és ami van, kicsiny és hepehupás. A legnagyobb s legszebb a Szent György-tér a Várban. A Vízivárosban is volna egy szép, nagy tér, a Bomba-tér (ma Batthyány- tér), de ennek elvették a felét az apácák kertje számára. Az utak és utcáik a Várban mind kövezettek, de a járdák nem rendesek: keskenyek és hepehupásak. Az alsó városrészekben csak a főútvonalak kövezettek, járda pedig * csak egynémelyikében van. Az utcák világítása általában kielégítő, de gyengébb, mint a szomszéd Pesten. Buda városa gondozza a Hajóhíd egyik felét, ezért öt illeti a hidvám fele. Mint már említettük, Buda volt a fökormány- székek székhelye. Az ország közigazgatását a helytartótanács intézte, üléseit a nádor elnöklete alatt a Klarisszák templomából 1794-ben átalakított Országháziban tartotta. (Innen a mai Ország- ház-utoa elnevezése.) A kir. udvari Kamara a plébánia-templom melletti regi jezsuita épületben, a katonai főparancsnokság pedig a Karmelita-kolostorból átalakított épületben székelt. Ezeken a fö- kormányszékeken kívül még Budán működött az Országos Építészeti Főigazgatóság, a Tárnokmesteri Itélöszék, mely a szabad királyi városok fellebbezési fóruma volt; a lotto-jövedóki kamarai adminisztráció, 70 collecturával, vagyis gyüjtöhely- lyel, mely évente 28 húzást tartott vízivárosi épületében; a harmincadhivatal vagyis vámhivatal,- az állami váltó pénztár s vele kapcsolatosan az akkor még csak Osztrák Bank fiókja (a későbbi közös jegybank elődje) és a föpostahivata! a vízivárosi plébánia-templom mellett. Katonai intézmények az országos főparancsnokságon . kívül: a Várparancsnokság, hiszen Buda még hivatalosan katonai erődítmény, a hadbíróság, a stokház vagyis katonai börtön és a 2500 főnyi polgárőrség. A város ügyeit a magisztrátus avagy belső tanács intézte, mely a polgármesteren kívül egy városbíróból, egy városkapitányból és tizenkét tanácsnokból állott. • A tanács minden hétfőn és pénteken részleges és minden szerdán teljes ülésre ült össze, a városi bíróság pedig, mely pallósjoggal bírt, tehát halálos ítéleteket is hozhatott — kedden, csütörtökön és szombaton ítélkezett. A kisebb peres ügyeket, mint elsőfokú bíróság, mind a hat kerületben egy-egy bíró intézte, több esküdttel. A magisztrátus mellett volt még a külön tanács, mely állott 84 választó polgárból, élén a Fürmenderrel, ez a mai törvényhatósági bizottság elődje. A Rácvárosban külön ráchiró működött 12 ülnökkel. 'A város-jövedelmeit az adóhivatal és á házipénztár kezelte. Állottak pedig e jövedelmek a következőkből; a rendes és rendkívüli országos adó, bérösszegek, mégpedig a Rudas-fürdő, a városmajori és kamaraerdei vendéglők, a kő- és krétaporbánya, az agyag- és homokbánya, városi házak, borpmcék és fogadók bérei, a hidvám fele, a dunai malmok vízbére, vízvezetéki díj (t. i. a királyi palotába és néhány várbeli magánépületI be), a mészárszékek, a téglaégetö és a hegyvám, ! a kövezetvám és a halászati vám. Kiadásai voltak.a városnak a királypénz és a hadiadó, évi 37.413 frt., továbbá a városi tisztviselők s alkalmazottak fizetései, az utcák közvilágításának, a kövezésnek, a városi épületek fenntartásának költségei és nem utolsó sorban az adósságok kamatterhei! Az iskoláztatás az akkori viszonyokhoz képest kielégítő. Találunk egy főgimnáziumot, melyben a piaristák tanítanak, természetesen latin nyelven, minden városrészben van egy elemi fű tanoda, ezekben viszont a tanítási nyelv német, magyarul csak a Marczibányi által a Vízivárosban alapított magyar nemzeti iskolában tanítottak. Külön iskolájuk volt még az evangélikusoknak, az illyr- katolikusoknak és a görög nemegyesült rácoknak. Az iskolai tanulók száma kb. 2700 volt. Nyilvános könyvtár ebben az időben nem volt Budán, de külön engedéllyel be lehetett jutni József nádor magánkönyvtárába. Jelentős könyvtár volt a franciskánus barátoké, melyben több, mint 150 nagybecsű kéziratot is őriztek, azonkívül volt a barátoknak természetrajzé és ásvány.gyűjteményük is. Az ország legteljesebb rovar és lepke- {.vijteménye a Budán lakó Koch kamarai tisztviselőé, a legnagyobb növénygyűjtemény pedig Sándor József űré. Mű-gyüjteményszámba ment a magyar udvari kamara elnökeinek arcképgyüjte- ménye a kamara tanácstermében, hol az 1531 és 1805 közti évekből való 29 arckép díszítette a falakat. Igen érdekes, amit útmutatónk e fejezet végén mond: „A királyi palotában is találunk sok, részben régisége, részben müoecse miatt értékes képet, ezek legtöbbnyire a pozsonyi királyi palotából Bécsbe szállított gyűjtemények maradékai, azonban még nincsenek rendezve, szétszórtan lógnak az egyes szobákban!” Könyvkereskedést csak egyet találunk Budán. Ez a Buriánrféle, melynek kölcsönkönyvtára is van. Nagy üzem az Egyetemi Nyomdia, évi forgalma 200.000 frt., ebből az évenkinti 30.000 frt. tiszta haszon a tanulmányi alapot illeti. A Vízivárosban a Fő-utcán van Gyurián János és Bagó Márton könyvnyomdája,. ott szerkesztette később Petőfi, mint helyettes szerkesztő Vachott lapját. Litographia is volt egy, mégpedig magyar emberé, a Rácvárosban a Ferenc-féren: Szakmáry Józsefé. Ami mindenkit érdekel A k&cácMHtyi UicaUat Irta: Orel Géza dr. jőigazgató A karácsonyi kirakatok célja a kirakatrendezés szabályaitól eltérve: sokat bemutatni. Túlon-túl zsúfolt azonban ne legyen a kirakat, mert különben nem áttekinthető. A karácsonyi kirakatrendezés december elején, aktuális. A játéküzletek, vagy. akik hasonló cikkeket tartanak, már november közepén megkezdhetik a reklámot. A tekmfetfogó természetesen mindékor ugyanaz: fenyőfa, angyal, csillag, harang, gyertya. Ezeket kell új formában tálalni. Unott a zöld papírból stilizált, lapos karácsonyfafonna. Hatásosabb a recés — vagy ezüsfpapír- ból, fóliából való. A különböző fémszalagokkal jól lehet operálni, mert ezek egy erősen kivilágított kirakatban meleg karácsonyi hangulatot teremtenek. A karácsonyfa kontúrjait fémszalagokból is lehet alakítani. Hatásos, ha a kirakat nagyságához alkalmazkodó, élű karácsonyfát állítunk. A fát azonban cserélnünk kell, ha poros lesz, elveszti vonzó hatását. A karácsonyfára műhavat szoktak hinteni. Ez soha ne legyen vattából. Vatta nem való a kirakatba, kórházízű. A hó helyett használhatunk naf- talinszerű, tiszta csülámport. Műfát is tehetünk kirakatba. Egyes kiváló cukrászaink (Auguszt, Gerbeaud, Ravasz) művészi Ak 11 kereskedők érdekeiért küzd Magyar Detailkereskedő Szerkeszti: KERTÉSZ IMRE Tisztújítás a II. kér. HONSz-ban. A HONSz II, kerületi csoportjának legutóbbi tisztújításán újra megválasztották elnöknek Királyfy Spányi Istvánt, Pumáim Ivánt, Pintér Gézát, ügyvezetőnek pedig vitéz Harkácsy Gyulát. Szerkesztésért és kiadásért felel: LIPPAY GYULA dr. Fömunk&társ: László Zoltán dr. Kellner Albert könyvnyomdája Bpest, Hajós-u. 27. Tel: 1-189-98. Felelős: Dr. Kellner László. Hova menjünk? ÁTRIUM F I L M- SZINHÄZ 11. Margit-körút 55. Telefon: 153—034. ADMIRAL 11., Marg Telefor jit-körut 5. : 153-707 Hu&zlai szél Fősz.: Lázár Mária, Jávor Pál, Kiss Ferenc. fél 10, szombat, vasár- és ünnepnap: fél 4-től. csütörtöktől—vasárnapig Saratoga Fősz.: Clark Gable és Jean Harlow. hétfőtől—szerdáig A. lázadók, kapitánya Főszereplő: Gary Cooper. Híradó. — Előadások: fél 4, fél 6, fél 8 és fél 10. Vasár- —o— nap: fél 2-től. —o— o December elején megnyílik az ASTRA Buda legmodernebb intim — filmszínháza. — ELVÁROSl [ O Z G Ó Irányi utca 2i. 'elefon; 384—563. Ui üti feté _Fősz.: Zarah Leander. — Vas árnap fél 11 órakor és 12- kor filléres MATINÉ. — _Híradó. — Előadások: Jobb ter em: fél 5, 7, fél 10. Vasárnap: fél 3, 5, negyed 8 és fél 10. — Balterem: 8, vasárnap:' __o— fél 4, 6 és fél 9 —o— BUD AI APOLLO 11. Csalogány u. 42/44 Telefon 151—5*0. korona M O Z G Ó I.. Attila-körut 15. Telefon 153—318. U D A I 0 Y A L Selmeci-ut 14/16 elefon 162—308 [MPLON LMPAl.OTA Horthy M.-ut 42 »lefon 268—999. csütörtöktől—vasárnapig 3:1 a s&eceten* {at/Áca Fősz.: Dénes Oszkár, Bársony Rózsi. hétfőtől—szerdáig Az utca üdvöskéje Shirley Temple. Híradó. — Előadások: hétköznap: fél 5, háromn. 7, 9?. szombat: fél 4, fél 6, fél 8, fél 10. — Vasár- és ünnepnap: - az előadások fél 2-től. — Hotel Kikelet Fősz.: Tőkés Anna, Turajr Ida, Páger; Kabos; Palló. E hirdetés felmutatója 2 drb 90 filléres jegyet á 60 fillérért — válthat. — U\ élei felé — Fősz.: Zarah Leander. — Foytatólagos előadások 5-től A budai uricsaládok szórakozóhelye GYÁRFÁS GYULA MOZGÓKÉPSZÍNHÁZA Ázsicii állapotok a Városmajor-utcában
