Budai Napló, 1937 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1937-11-18 / 46. szám
Budai Napló 1937. november 18. BUDA és PEST csodája MAGYAR VILÁG KÁVÉHÁZ II., Margit-körut 40. Telefon: 151-888. SácU&Z'ty fawzsiUál, Szalag ímímí Milyen lesz az újjáépített Attilaoitca, Szentendrei-ut és Tétényi-ut Király Kálmán tanácsnok nyilatkozata a nagyszabású budai útépítésekről Miért nem áll a Margitszigeten Boldog Margit zárdája? £-/t n kérdést nem Budapesten, hanem az Alföld nagy metropolisában, Szegeden vetettek fel. I Szegedi \ ondói volt a Duna gyöngyének, a Margitszigetnek és benyomásairól, illetve arról, amit nem látott, a kővetkezőkben számol be a Szegedi Uj Nemzedékben: Néha romokból, szegénységből, reménytelen- . pépből épültek, de mindig felépültek a Domonkos- rendi nővérek szerény hajlékai. Láttam azt a zárdát, ahol a magyar királyleány, boldog Margit élt, ahol a legnagyobbat adták nekünk, mert ők nevelték, s ők "vezették, hogy évszázadok eszményképe lett. Magam előtt láttam a négyszögű kis kertet, a zúgó öreg fákat, a viz-szagú tájékot, aztán eszembe jutott a valóság. A romok, amint oda- h,a Kajszik a szomszéd terrasz tánczenéje. A mai Margitszigeten alig emlékeztet valami a magyar királvteányru s arra a Rendre, amely öt nevelte nekünk Miért? hz is egy az élet miértjei között. /Kiérj nem várhat a szürke nagy városban fehérfalú mosolygós zárda s miért nem áll különösen Boldog. Margit zárdája? Emlékeztetőül: hogy a kgnnc'.rbb sötétségben van legközelebb Isten Boldog Margit zárdája búcsúhelye, központja, vigasztalója, reménye lehetne a magyarságnak. Mert nehéz idők járnak. Kellenek az áldozatos helyek, ahol adnak nekünk. Miért nincs, s ha nincs, miért nem építjük fel? A sok miért közben hazaértem, de megnyugodni • megfelelni nem tudtam. Talán a Szentév A főváros út- lés csatornaépítési ügyosztálya mellett működő szakbizottság a múlt héten több olyan fontos útépítést határozott el. ame'yek a budai közönséget méltán érdeklik. Ezek között szerepel az Attila'-utcának a Mikó- utca és Vérmező-utca közötti szakasza, továbbá az óbudai Szentendrei-utcának a Miklós- és Vlőrián-terok közé eső része, végül a XI. kerü leti Tétényi-útnak a Horthy Miklós-út és a tervezett Szent István-út közötti szakaszának rendezési ügye. A bizottság — mint a napilapok megírták — hozzájárult az ügyosztály előterjesztéseihez. A Budai Napló az új Átrendezések ügyében Király Kámán tanicsnokhoz fordult, azzal a kéréssé’, ismertesse, milyenek lesznek az új utak. Király Kálmán .tanácsnok, az út-y és csatornaépítési ügyosztály vezetője az alábbiakban ismertette az új útépítések terveit: A budai útépítéseiket] jmiár régebben | tervbevette az’ ügyosztály, most végre megvalósíthatjuk azokat. Olyan hiányt pótolunk ezzel, ami már régóta sürget bennünket, anyagi | okok azonban mindmostanáig késleltették a megoldást. Az Atilla-utca kiszélesítése — Ami az Attila-utca rendezését illeti, en- I 1 tk az utcának a Mikö-utca és Vérmező-utca I között lévő szakaszának kocsiútja 7-70 m szó les és az utóbbi évek során kialakult rendkí- >. üli nagy /oegálom rószére nen. elegendő. Különösen súlyos a helyzet a Mikő-utca torkolatánál ős a katonai garázs előtt, ahol sürgős beavatkozás szükséges. Az út teljes hossza 920 méter, szélessége ma 14—16 méter. A rendezés után a kocsiút szélessége 12 méter, a gyalogútoké 4.5 —5.2. illetve 2.8—4 méter, az egész út szabályozási szélessége pedig 20 méter lesz. — Ennél a szabályozásnál egye’őre még akadályul szolgál, hogy a katonai kincstár néhány év ft’ótit épitfkezést| (hajtott végre, még | pedig építési engedély nélkül s e körül még vita folyik a katonai kincstár és a főváros, illetve | a Közmunkatanács között. A m. ügyosztálynak kell az Átrendezéshez szükséges területekeit, amennyiben azok nem állnak rendelkezésre, megszereznie. Ezirányban már megtettük a szükséges lépéseket VOGL és VILLÁNYI TÁNCISKOLÁJA XI. Medve-utca 6. Telefon: 152-340. A Szentendreit! — Az új óbudai kivezető főútnak a Szent- endrei-útto' való. a modern közlekedési viszonyoknak megfelelő összeköttetésről gondoskodnunk kel! — folytatta Király tanácsnok — annál is inkább, mert hiszen most van foyamatban a budapesti-esztergomi müút újjáépítése is. Ezt az összeköttetést, az új városrendezési tervek figyelembevételével, a Szentendrei-útnak a Maj'áth-utca helyén megnyitandó szakszának Út rendelésével tudjuk biztosítani. Mint azlfc a ' Budai Napó megírta, az árterületbe eső házakat még e hónapban kiürítik és azok lebontása iránt az intézkedések már megtörténtek. Az átrendezés tervét elkészítettük és azt a költségvetéssel együtt bemutattuk. — A szóbanforgó útszakasz hossza 600 m. , az út teljes szélessége 24.65 méter. Mivel a hidra vezető útnak a Flórián-tér vidékén elterülő forgalmi terének magassága 9 m, viszont a meg- | lévő terepé 9.8 m, ezért a kettő közötti szintkülönbséget egy közbeiktatott 2.5%-os emelke- ! déssel kívánjuk áthidalni. A kocsiút szélessége 12 méter, a gyalogútoké 6.32—6.32 méter lesz. A 12 méter széles kocsiútbó' egyelőre csak I a. közé-pen lévő 10 méter széles sávot építjük , id. A tervezett gyalogút és fasor vonala már a I végleges ütsz élességhez igazodik. — A kocsiúton 15 'cm vastag mészterméskö alapra fektetett és tömören 10 cm vastag andezit (trahit) Zúzottkő alapon, négy cm vastag dunahomok ágyazatba helyezett bazalt sorkő I burkolatot készítünk. A gyalogútokat murvabeton burkolattal készítjük. Az előmunkálatokra 80.000. a sorkövezet készítésére ugyancsak 80 ezer pengő szükséges. Ezekre a 2.5 milliós rendkívüli hitel nyújt fedezetet. Milyen lesz a Tótónyi-ut — Az Erzsébet Sósfürdő környéke és az attól dé’re lévő terület az elmúlt évtizedben erősen beépült — folytatta Király tanácsnok — igy ennek az új városrésznek a közlekedési hálózatba való bekapcsolása ma már halaszthatatlanul szükséges. A közelmúltban több ideiglenes útépítést végeztünk, de ez nem elegendő. Ezért a környék fö köz'ekedési vonalának, a Tétényi- útnak a Horthy Miklós-út és az Erzsébet Sósfürdő főbejárata között lévő szakasza végleges (rendezési tervét elkészítettük és bemutattuk. Az útszakasz hossza 500 méter, teljes szélessége 30 méter lesz. A kocsiút 12 méter, a gyalogutak pedig 9—9 méter szélesek. Ezekre a munkálatokra a 2.5 miliő pengős rendkívüli beruházások programjában 35.000 pengő fedezet áll rendelkezésére. A mostani rendezés alapjául szolgál a későbbi munkálatoknak. — Az úton a Horthy Miklós-út és Halmi- út között a közcsatorna már elkészü't, attól kifelé csak magáncsatorna épült. — Itt említem meg, hogy a Műegyetem előtt évö kavicsrakodőt is áthelyezzük. Ez a rakodó üzemi zajával az e'öadásokat zavarja a kényes műszereket pedig a szálló por rongálja. Ezért tovább fenn nem tartható. — . A rakodót a Horthy Miklós-hid budai hídfőjétől délre he'yezzük át és a Bertalan-utcán keresztül kötjük össze a mögöttes városrészekkel. mert a környéken csak ez az utca van olyan burkolattal e’látva, mely a nehéz teherforgalom követelményeinek megfelel. Az összeköttetés céljából szükséges a Műegyetem-rakpart a’só útjának és a Bertalan-utcai felhajtanak a megépítése is. Az itt lévő, je’enleg nyers partot, a REGENT Cafe-Restaurant |l.Keleti Károly-u. 1 Igazgató: BOCK* Telefon s 153 326 Estónklnt ♦ ♦Ördöngős Gyuri és Losonczy Pál együttese Súg Ár rádió, csillár. írógép, kerékpár és villanyszerelési szaküzlet- Hortiiy Mihlds költér L kavicsrakodóéhoz hasonló módon építjük ki. Magát a rakodót és a hozzávezető alsó rakparti utat a nehéz forgalomnak megfelelően makae dámltalpazatrla helyezett .- kockakő burkolattal 'átjuk el, — A várható költség mintegy 580.000 pengő, mely összegből 290.000 a partépitések, 290 ezer pedig az útépítések költsége. Fedezetül a 30 millió pengős beruházási kölcsönből a rendkívüli útépítésekre és kertészeti munkákra kijelölt 2.5 millió pengő szolgál. A székely rendiség Erdély olazakitása óta az érdeklődés fokozott mértékben fordul a székelység felé. Ezt igazolja az a könyv is, amoly „Székely nemesi rendi társadalom“ címen a kö- : zelmult hetekben hagyta el a sajtót. A tanút I mány szerzője vitéz Ákosfalvi Szilágyi László dr., a családi és közkönyvtárak, a törvények és Idrá'yi rendeletek, valamint a rendi jegyzőkönyvek többszáz évre visszamenő anyagából szedte tudományos rendszerbe a hárinos tagozaton felépült székely rendiség életformáit A hét szék népének hármas tagozatú rendiségét először Mátyás király ismerte el 1473. december 9-én kelt oklevelében. A székelyekről már Werbőczy is megalapította a „Tripartitum”- ban, -hogy külön szokások és törvények szerint élnek. A székely kiváltságot az biztosította, I hogy a székelység békésen csatlakozott a honfoglaló magyarsághoz és ezzel szállásbirtokának a királyi háramlási jogtól való mentességét az uralkodók mindig elismerték. A széke’ yföld élén az ispán állott (Comes Siculorum), aki a nádorhoz és vajdához hasonló jogkörben — mint zászlósúr — az uralkodót képviselte. A székely rendiségről következőképen emlékezik meg Bornemisza Pál és Werner György Erdélybe küldött biztosoknak 1552,ben kelt, I. Ferdi- nándhoz intézett előterjesztései ,.A székelyek első rendje: a primőrök, azaz főnemesek; második rendje a pxincipilusok. azaz lófök; ( harmadik rendje a pixidáriusok, azaz gyalogosok — mindannyian nemesek. Ezt a hármas tagozatú székely rendiséget miniszteri előterjesztésre 1869. február 16-án kelt elhatározásával I. Ferenc József is megerősítette. A (törvények és kirá'yi rendeletek hosszú sora ad kereteit annak a nagyszabású tanulmánynak. amelyet vitéz ákosfalvi Szilágyi László dr. a székely nemesi rendi társadalomról írt. Közjogi és történelmi szakirodalmunk gazdagodását jelenti ez a könyv, amelyből a nagy magyar gondolathoz és a hagyományokhoz ragaszkodó székelység egész életegyeteme tárul elénk. Rétyi Székely Miklós dr. NÁCI Irta: URAI DEZSŐ Ahogy ezt a négy betűt leírom, az emlékezés aranyködéböl egy fej körvonalai bontakoznak ki. Egyre felismerhetöbb a szellemjelemség: markáns, római centurióra emlékeztető, klasszikus profil, a legezüstösebb haj, dús lobogásában, tiszta, lelkes szemek, zárt, kicsit fájdalmas száj. Lassan elövil- lan az irgalmatlanul magas gallér is, amelyen úgy pihen ez a fej, mint egy piedesztálon, lefelé folytatásaiként eiögomolyog egy szürke, bolyhos szövetű ferenejóska és omlik hosszan a lábak felé. Most előttem áll az egész alak, «zikárságában, lelkességében: Krecsányi Ignác, vagy, ahogy országszerte hívták: a Náci. Soha többé nem lesz ilyen rajongója a színpadnak, mint amilyen a Náci volt. Jogosan irta magáról a jubileumi megemlékezésben: ,,, amikor a színészpálya még nem kecsegtetett kényelmes életmóddal, a tolinak egy forróvérű. tettrevágyó, lelkes harcosa (akkor a Fővárosi Lapok munkatársa volt) letette a fegyvert, hogy helyébe olyan fegyvert ragadjon, amellyel kitűzött szent céljának, a magyarság terjesztésének hathatósabb diadalt szereztek. Negyven évig harcolt a magyar kultúráért. Negyven évig égett emésztő lázban, hogy teremtsen. 1873-ban kezdte a színigazgatást Kecskeméten, sokáig a vidéken apostolkodott, végre 1883 június 9-én megnyithatta a Budai Színkört, amelyben aztán mindenki „leégett”. Barátai féltették, vissza akarták tartani az esztelen vállalkozástól, de ő konokul ragaszkodott a Horváth-kerti színházhoz. A megnyitóra Váradi Antallal Íratott prológot. „Buda ébredése" volt a címe. A budai direktor mint teljesen lerongyolt alak szerepelt benne, kezében koldusbottal. Állt kifosztottan a nyári színház kapujában, akkor hozzálépett a jövevény (ezt a szerepet Krecsányi játszotta) kivette a kezéből a koldusbotot: .. És fogadom E botot jövőre én kivirágoztatom ...” És valóban, az első nagysikerű szezon végén ugyanezzel a bottal a kezében búcsúzott a közönségtől, de' akkor már csupa gyönyörű lila virág volt a száraz fa. 1913 augusztusáig övé volt a Budai Színkör. Hamar megismertük, hamar megszerettük ezt a furcsa, örökké lobogó teátristát. Jó időben, rossz időben reggel nyolc órakor megjelent a színháznál s este ö volt az utolsó, aki elhagyta az épületet. Mindenütt ott singott-forgott, festőműhelyben, a kelléktárban ,a szabók szobájában, de mindig és mindenkor: a színpadon. Amikor az irodában hitték, egyszerre csak megszólalt a nézőtér legsötétebb sarkából és kijavította a botló színészt.! — Álmomban, kérem, nem álmomban ... Tes- [séA- mégegyszer mondani — rendelkezett siránkozó hangján-. Mert mindig siránkozott, miközben idegesen masszírozta az orrát. Ha még olyan jól ment a színház, siránkozott, ha még olyan sikerei voltak érdekes darabokkal (mint az Éjjeli menedékhely-1 lyel) siránkozott. Általában keveset beszélt cs sohasem „komázott” a tagjaival. Nézte szótlanul a próbát s ha meg volt elégedve egyik vagy másik színészével, némán megfogta a kezét és bevitte magával az irodába: — Itt van, kedves barátom, az egész havi gá-\ zsija. Tessék, írja alá!... Így jutalmazott. Negyven éves igazgatása alatt mindenkor az utolsó fillérig kifizette a színészeit, de hogy mikor adott nekik pénzt, ez már sok mindentől függött. Akit nem szeretett, az bizony elvárhatott a pénzére. Az előleget az első kérésire feltétlenül megtagadta, ugyanígy a próba alól való felmentést, ha csak egy délelőttre szólt is. Az ilyen argumentumokra: „Igazgató úr, meghalt az anyósom”, — hamar megfelelt: — Jól van kérem, majd eltemetik Ön nélkül. Folytassuk, kérem, a próbát!... Tessék mondani ...! Persze a színész nem egykönnyen adja meg magát, kivált, ha pénzről van szó. Kiismerték a Náci gyengéit és azokon keresztül környékezték meg. Nagy Jenőt, sok szinésztréfa szerzőjét, anvi-j kor a társulathoz került, pillantásra sem méltatta, pénzt se adott neki, de bárom nap múlva már fennakadt a ravasz színész horgán. Nagy Jenő kiszimatolta, hogy a direktor a színpadon nagyra értékeli a szép trikót, a szakállt és a tollas föve- get. Az első alkalommal — Rómeó és Júlia ment — megfelelően kiáltozott. Felvette Odry Árpádtól kapott gyönyörű citromsárga trikóját, pompás szakállt ragasztott és a barettjére? akkora tollat tűzött, hogy leért a váltóig. Náci azonnal felfedezte: — Ki maga, édes fiam? Az új kardalnok bemutatkozott, a következőpercben már a zsebében volt a teljes havi gázsija. Egy másik meg kileste, hogy Krecsányi gyakran jár ki a farkasréti temetőbe, ahol a család kriptája állt. Náci már életében felállíttatta saját sírkövét és ezt az emléket gyakran látogatta, I nyilván, hogy megbarátkozzék az elmúlással. Az lelöleget kérő színész egy reggel eléjekerült, a kriptához lopódzott s mire Nád odaérkezett, a gézengúz már nagyban fényesítgette a márvány aranyos betűit. — Mert 'ítszik tudni — jáíszta a rajtakapottat — néha-iiéha megtisztogatom e márványt... — Köszönöm, kedves barátom, majd este jöjjön fel az irodába egy kis pénzért... Állandóan kutatott, keresett, darabot, színészt, ő maga nem nézte meg, mert akkor el keltett volna hagyni a színházát, a feleségét utaztatta oda, ahol a színész akkoriban játszott. Az asszony referált s ha jót jelentett, másnap már elment a meghívólevél. így került Krecsányi társulatához boldog emlékű, drága Gyula bátyánk, Hegedűs Gyula, később a legnagyobb művészek egyike. Akkoriban sovány, keskenyvállú fiú volt, valahol Tolna megyében kínlódott valami kis társulatnál. Krecsányiné megnézte, Krecsányi szerződtette. Első szerepe Feledi Gáspár volt a „Falu rosszában”. A közönségnek tetszett, de Nácinál — megbukott. — Nem, nem, kedves fiam — sírta, az orrát simogatva —- ez nem színészet. Hiszen maga, kedves fiam, -úgy beszél a színpadon, mintha a kávéházban diskurálna! Akkoriban, a szavaló iskola virágjában, Pethes Imre, Hegedűs Gyula rossz színésznek számított a maga természetes beszédével. Kifizette egy hónapra és felbontotta a szerződést. A hanyag színészt valósággal „gyilkolta” és mihelyt lehetett, túladott rajta. De még a művésznek sem kegyelmezett, ha mint ember fogyatékos volt. Dezséri Gyuláinak, aki később Kolozsváron a legnagyobb magyar színészek közé emelkedett, tehetségesnek tartotta ugyan, de nem foglalkoztatta, mert tudta, hogy néhanapján a kancsó fenekére néz. — A színészetnél. I: '• c \ nem lehet bort kávézni ... Legalább is az én társulatomnál nem. Dezséri annyira tisztelte Nácit s annyira félt a haragjától, hogy átmulatott éjszakáik után illatszerrel öntözte le magát, hogy a kocsmaszagot eltüntesse. A legbüszkébb arra volt, hogy repertoárja elütött a fővárosi és vidéki színházak műsoráltól. Temérdek darabot „hozott ki” ősbemutatóként. Igy magyanuil ö játszotta elsőnek Gorkij „Éjjeli menedékhely” című életképét. Kitűnő előadás volt, még Pestre is átjött a társulattal és a Népszínházban szerepelt néhány estén át. Remek pedagógus volt, a színész sokat tanult -a- keze alatt, elsősorban — fegyelmet. A lomposságot üldözte, egy rossz hangsúly miatt percekre megakasztotta a próbát. — Robban, kérem két b-vel, robban és nem rqban. A második b-t is fizetem, ne tessék kihagyni, kérem. .. Régen veit, talán igaz sem volt, hogy a Náci ott száguldozott a Horváth-kertben. Mert az is a furcsaságai közé tartozott, hogy a színpadról nem a vasajtón keresztül ment a nézőtérre, hanem - szélben, esőben is — kirohant a kertbe és úgy került a nézőtérre a pénztár felől. Régen volt, talán igaz sem volt!... Talán csak szellem játszik velünk most, hogy a Budai Színkör kiszolgált épülete a bontó csákány alatt a semmibe zuhan. Talán igaz sem: volt, hogy élt, valamikor egy ember, aki nem volt kalmára a művészetnek, hanem fanatikus papja. Talán minden csak mese, ami itt_ ezalatt a négy egyszerű betű* alatt megbújt: Náci... Hol vásároljunk a Ferenc József $id pesti hídfőjénél || SZEMÜVEGET és fOTÓCIKKEKET LEGELŐNYÖSEBBEN ^"■**Sz6ke Andor szaküzletében ^■ BUDAPEST IV. VAMHAZ-KGKUr 14. SZÁM a Horthy Miklós híd pesti hídfőjénél HAMANG JÓZSEF és FIA PUSKAMÜVESEK, FEOYVER- ÉS LŐSZERKERESKEDŐK. IX. FERENC-KORUr 2. (Ferenc-kőrutl oldaj)_Telj_187-65L a pesti íCáncfpidfőnél Mill'll Tivadar öbudai porcéi lángyirának nUlll 1 IVdUfll készítményei csak a gyár üzletében: V , Dorottya-utca 14. sz. kaphatók.
