Budai Napló, 1937 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1937-11-11 / 45. szám

1937. november 11. Budai Napló Afod&nák Az emberek többnyire nem azt hallják meg leg­hamarabb, amit mások beszélnek, hanem azt, amit mások suttognak. A könnyelmű emberek csak idöröl-idöre kop­lalnak. A szolt dák állandóan éheznek. • .4 drámaírót manapság sokkal könnyebben en­gedik pihenni a babérjain, mint a tantiémjein. * A férfi lehozza a nőnek az égről a csillagokat, elmegy érte a világ végére, de néhány órai gya­loglás halálosan kifárasztja. Az egészséges szervezethez napjainkban erős váltak és könnyű vállperecek kellenek. * Ráparancsolni a tehetségre, hogy mit tudjon, a tudósra, hogy mi izgassa és az ambícióra, hogy miért hc\ üljön — ezt a hármat nem lehet. * .4 makacsság — az ostobák joga. * A legtöbb ember a pincérektől kívánja elnyo­mott hiúságának kielégítését. * A legfinomabb posztó is elkopik egyszer, csak egy van, ami elnyühetetleniil örökéletü: a koldus­rongy. Fligl József A mult század végén gombamódra születtek biztosító magánvállalatok. Üzletvitelüknek a 'ke­reskedelmi törvény rendelkezésein kívül korlátja nem volt. A világháborúig a biztosítók a törvény­szabta, tág korlátokon belül a saját üzleti érdekük metlett közérdeket is szolgáltak, mert tisztességes, konzervatív üzletpolitikát követtek. Helyes üzleti politikájukat mi sem igazolta job­ban, mint az, hogy a nagy világégésen és gazdasági j krízisen csaknem teljesen átmentették vagyonukat. Vájjon származott-e előny a vagyonátmentés- böl a biztosítottakra? Nemmel kell válaszolnunk. A csekély értékű valorizálás nem gyógyította be korántsem azokat az égő sebeket, amelyeket az aranydijak elvesztése ütött. Túlhaladott álláspont volna a valorizációs törvényt ma bírálni, de mint­egy utókritikaként kiemeljük, hogy a biztosítási valorizáció a biztosítókat juttatta a felekkel szem­ben aránytalan gazdagodáshoz. A törvény megalkotásánál figyelembe kellett volna venni a biztosítótársaságok díjtartalékénak értékálló képességét, mert ez a vagyon a felek ja­vára a djtartalék fennmaradásához viszonyított átértékelést követelt, hiszen ez a vagyontömeg nem a biztosítóké, hanem a felek kuporgatott vagyona volt, amihez minden félnek jussa volt, a vagyon megmaradásának arányában. Szemlélődésünk közben felötlik a kérdés, hogy az adott esetben ellenőrizhető lett volna-e a díj­tartalékok hováf ordítása, illetőleg átmentése? Nem. A díjtartalékról a biztosító nem volt köteles számot adni. Az 1924. évi, felügyelöhatóságot felállító tör­vényt legnagyobbrészt a díjtartalékokkal való gaz­dálkodás ellenőrzésére hozták. Az állami felügye­let azonban nem felelt meg a célnak. Mert ugyan az utóbbi évek biztosítási bukásai bekövetkezhet­tek volna-e a megfelelő felügyelet mellett? És ha az illetékesek szerint a felügyeleti rendszer fedi a célt, ki a felelős a felek káráért? ... A biztosító vállalatok kalkulációja mellett a mai napig az a mérhetetlen gazdagodás tette fenn­tarthatóvá a társaságokat, amelyet a háborús át­mentés kapcsán a törvényhozástól nemzeti aján­dékként kaptak. További megerősödéséhez a kon­junktúra segítette a biztosítókat A konjunktúra múltával az üzletpolitika és a kalkuláció a harács és sáp útjára tévedt. Ez teremtette meg az általános koncentrációt, ami közgazdasági körökben általános megdöbbe­nést váltott ki. A hangulat azóta az illetékesek körében meg­változott. A koncentrációt valóságos nemzetmentő iöketömörülésnek kiáltották ki, mondván: megerő­södött és megújhódott a biztosítási szakma, ör­vendezzünk ! ! ! Kár agyonhallgatni a Phönix igy kárvallottjait és a koncentráció nemzetépítő ivének ezrekre menő leépített, nyomorba taszított1 nagántisztviselőit. A koncentrációt meg kell állítani. De erre nem esz elegendő az életbiztosítási alap duzzasztása, iá a díjtartalék rendszert, annak ellenőrzését és setleg a külföldön jól bevált díjtartalék-regisztert ürgősen meg nem oldják. A vállalatok gazdálko- lását tulajdonképpen a kereskedelmi társaságok aját felügyelöbizottságainak kellene ellenőriznie, e ezek nem teljesítik kötelességüket Belátjuk, ogy az állami felügyelőhatóság a preventív fel- gyeletet nem tudja megvalósítani, mert csak a evégzett tényeket ellenőrzi, nincs módja az üzleti íanöverek elindulását bírálni. A felügyelőható- ágnak erre is módot kell biztosítani, mert köz- rdekröl és közpénzről van szó. Ezzel szemben em lehet szempont a biztosítók nyereségének likkek részére való kisajátítása. Vannak közgazdászok, akik a mai felügyeleti índszert helyesnek tartják. Ezek elfelejtik, hogy Phönix ügy után, nem ok nélkül, csaknem az sszes biztosítók utasítást, kaptak dijtartalókaik irgős pótlására. Miért 1... Éppen ezért foglalkozik az útmutató teljesen külön részben Budával és környékével. A város történetének vázolása után az útmu­tató áttér a földrajzi és helyrajzi adatokra. Ezek­ből megtudjuk, hogy Buda belterülete 1370, összes területe pedig 14,521 hold, hogy a Várban és az öt külvárosban (Rácváros vagy Tabán, Krisz- tina-város, Víziváros, Országút és Újlak, Óbuda különálló, független, ide nem tartozó kamarai vá­- ros) 2980 ház, 21 tér, 59 főút és számtalan kis- utca és köz volt Buda lakossága 1837-ben 30.000 lélek, ebből j 2000 a katona, 1500 a nemes, 1100 a hivatalnok, , 300 a diák és 100 a papok száma. A lakosság túlnyomó része katolikus, kis része, főleg a Rác­városban, görög memegyesült, csekély a protes- 11 tánsok száma és jelentéktelen a zsidóké. A polgá­rok anyanyelve német, míg a hivatalnokoké és nemeseké magyar. A magyar nyelv terjesztésé­ben igen jelentős szerepe van a magyar nemzeti játékszínnek, ez azonban 1837 húsvótjával befe­jezte működését, hogy a befejezéshez közeledő pesti Nemzeti Színházban folytassa azt. Az ország legfényesebb egyházi ünnepsége Budán zajlik le: Szent István király augusztus 20-iki emléknapja. Budai népünnepek: a húsvéthétfői gellérthegyi búcsú, mikor is a két város apraja-nagyja a dél­utáni órákban ellepi a hegyet. Május elsején már a korai hajnali órákban hempereg a sok budai és életvidám pesti, kik hangos vígsággal ünnepük késő estig a természet újraóbredését. De mindeze­ket messze túlszárnyalja a szüret, mely ünnep­napok egész sorozatából áll. Érdekes, hogy a könyvecskében találkozunk először a tabáni kiskocsmák különlegességével és akkor még elsősorban őszi romantikájával. (Folytatjuk.) A BUDAPESTI ŰGETŐVERSENYEGYESŰLET Sov. 11. 16. 18. 21. 23. 25. 28. és 30-ún D.u. r/?3 órai Kezdettel versenyeidet tart I. Hely, úri 3.— » „ hölgy 2.— Belépődíj JI; » 150 r J III. „ —.60 Külön fog. hely 5.— Közlekedés: 75 és 76 villamossal AZ wOTTH ON“ Családiház és Öröklakás- tulajdonosok Egyesületének hivatalos közleményei Szerkesztésért és kiadásért felel: LXPPAY GYULA dr. Fömunkatárs: László Zoltán dr. Kejlner Albert könyvnyomdája Bpest, Hajós-u. 27. Tel: 1-189-98. Felelős: Dr. Kellner László: Rovatvezető: FEITSCHER BÉLA T ársasházszöveíkezeíek általános adóvallomása A most folyó általános összeírásokkal kapcso­latban szükségesnek tartjuk felhívni a Társasház- szövetkezeti tagok figyelmét arra, hogy az általá­nos ndóvallomási ív rovatait — a tévedések elke­rülése céljából — az adóhatóság részére az adó­alap kellő feltüntetése mellett töltsék ki. Különösen felhívjuk arra, hogy a 6) alatti kér­désnél „főbérlö" szó írandó be, a fizetett lakbér rovatba pedig „becsérték” szóval a lakás haszon- értéke. Abban az esetben, ha valamely szövetkezeti tag lakását teljes egészében másnak bérbeadta volna, úgy az általános összeirási ív 7) rovatában ez bevallandó. A 10) rovatba a következő szöveg írandó: „X. Y. Házszövetkezet iizletrészjegyeiböl X. darab." Tehát nem azt kell beírni, hogy „örök­lakásom van”, mert ez tévedésekre adhat alkalmat az adókivetö hatóságnál. Amennyiben valamely szövetkezeti tag bérbeadta lakását, úgy a 26) ro­vatba az szintén beírandó. Összeg szempontjából azonban csak azt kell bevallani, ami a haszonérték és az elért tényleges bér között mutatkozik. Nincs többé semmi baj! Igyon ebédhez — vacsorához: ABCD-.VITAMINE „JOJCE“-T! Fiatalít, regenerál, cukorbajt megszünteti. — Orvosok ajánlják. — Made in USA. — Kapható minden gyógy­szertárban, drogériában, vendéglőben, kávéházban, csemegésnél. — Főlerakat: Dr. med. Sebestyén és Liszkay laboratórium. — Készíti: Egry-konzervgyár. Üdítő ital, nem gyógyszer! A Magyar Gabonakereskedelmi Rt. november 6-án tartotta idei közgyűlését; amelyen az elnöki tisztségre Széchenyi Károly gróf nagybirtokost választották meg. A közzétett mérleg egyébként azt bizonyítja, hogy a vállalat évről-évre jobb eredményeket ért el. Az 1936/37. üzletévben 692.088 pengő bruttó nyereség mellett 108.588 pengő volt a vállalat tiszta nyeresége, amihez járul még 22.294 pengő az előző évről. A Pénzintézeti Központ október 29-én tar­totta legutóbbi igazgatósági ülését Keresztes- Fischer Ferenc elnöklete mellett. Az igazgató­sági ülésen majdnem teljes számban megjelen­tek az összes tagok. Poosch Gyula vezérigaz­gat ó részletesen informálta az igazgatóságot a legutóbbi négy hét alatt történt események­ről. Az ülésen egyébként leginkább a gazda- rendelettel .kapcsolatos kérdésekkel foglalkoztak. Marcus Hugó halála. A monarchia bankéleté­nek ismert; egykor vezetőszerepet játszó egyé­nisége. a békebeli pénzvilág egyik tipikus alakja húnyt el a napokban Marcus Hugó személyében, 83 éves kofában. A bank- és iparvállalatok egész sorának alapításával tette ismertté nevét. Szórakozzunk Budán Az ÖREG DIÓFÁBAN Isméi a régi Jó idők Hangulata DÉLI VASÚT KÁVEHÁZBAN EREDETI BÉCSI SCHRAML1 - WIENER STEFFL ÉNEKEL KETTER— ÉTTEREM helyiségeiben XI., HORTHY MlKIiúS-ŰT 48. esiénKlní Calcaíos Flóris cigányzenéit ara muzsikál. ___ GUN DEL GELLÉRT ÉTTERMÉBEN MURSY ELEK is cigányzenekara GRETE DOORN a MALCSINER TRIÓ-vaJ a RÓZSADOMBI ZSIGMOND £á$Ban A VÄRKERT KIOSZKBAN : minden délután katonazene: A megnagyob­bított és át­alakított Szeiffert kávéházban Székely Dezső-jazz Szántó Gyula énekel Budai bankok és bankfiókok ANGOL-MAGYAR BANK II. Fö-utca 1. Tel: 1-525-08 n. MiargiiLkörút 67. Tel: 1-660-70 XI. Szt, Gellért-tér 1. Tel: 2-686-78 budai Általános takarék, pénztar n. Fő-utca 9. Tel: 1-524-00 BPEST SZFÖV. KÖZSÉGI TAKARÉK. PÉNZTÁR I. Krisztina körút 133. Tel: 1-509-04 H. Fő-utca 2, Tel: 1-535-42 II. Margit körút 4. Tel: 1-562-92 Hl. Fő-tér 2. Tel: 1-623-38 XI. Horthy Mildós-út 1. Tel: 2-693-77 MAGYAR ÁLTALÁNOS HTELBANK I. Disz>-tér 16. Tel: 1-605-05 I. Krisztina-tér 2. Tel: 1-536-56 n. Margit-körút 91, Tel: 1-532-78 MAGYAR ÁLTALÁNOS TAKARÉK­PÉNZTÁR XI. Horthy Miklós-út 35. Tel: 2-693-81 H. Széna-tér 1/b. Tel: 1-516-05 MAGYAR LESZÁMÍTOLD ÉS PÉNZ­VÁLTÓ BANK H. Margit körút 3. Tel: 1-534-92 MAGYAR ORSZ. KÖZPONTI TAKARÉK­PÉNZTÁR I. Döbrentei-tér 4. Tel: 1-512-88 XI. Horthy Miklós-út 21. Tel: 2-690-02 I. Alkotás-utca 13. NEMZETI HITELINTÉZET RT. I. Krisztma-krt 141, Tel: 1-530-74 ÓBUDA-UJLAKI TAKARÉKPÉNZTÁR Hl. Lajos-utca 148. Tel: 1-632-52 PESTI HAZAI TAKARÉKPÉNZTÁR EGYESÜLET: I. Alagut-utca 3. Tel: 1-536-19 H. Fő-utca 10. Tel: 1-533-64 XI. Horthy M. körtér 9. Tel: 2-583-93 PESTI MAGYAR KERESKEDELMI BANK: I Alkotás-utca 29. Tel: 1-660-14 II. Fő-utca 4. • Tel: 1-535-73 n. Margit-krt. 45. ' Tel: 1-610-72 n. Széna-tér 7. Tel: 1-513-11 ni. Flórián-tér 3. Tel: 1-622-57 XI. Horthy Miklós-út 11. Tel: 2-690-00 Elnöke volt a Wiener Bankvereinnak, alapítója a Banca Commerciale Italiananak, igazgatósági elnöke az általa felvirágoztatott Magyar Ruggyantagyár rtj-nak. Mint a Rimamurány- Salgótarjáni Vasmű rt. alelnöke nagy érdemeket szerzett e vállalat fejlesztésében. Elhúnytát osz­tatlan részvéttel fogadta a gazdasági élet. lü*1­IhniifH A Budagyöngye (PTBSC) nagysikerű úszó- versenyén 58.4 mp-es időt úszott 100 m>-en Csik Ferenc olimpiai bajnokunk. A Budai Sport Club eaévi közgyűlésén nagy örömmel vették tudomásul, hogy Szendy polgár- mester vette jóindulatába és pártfogásába a közel egy év óta vajúdó pálya ügyét. Mint már a Budai Napló megírta, a fiatal és ambiciózus egyesület a régi vízivárosi (katonai) temető fel­szabadult felső részén akarja megépíteni a „Iegbudaibb“ sporttelepet, minden modem igényt kielégítően. A pálya területét most mé­rik fel a fővárosi mérnökök, akiknek a vélemé­nye alapján dönt majd a Közmunkák Tanácsa. A III. kér. TVE közgyűlése november 9*-én volt az egyesület székházában Hova menjünk? ÁTRIUM F I L M- SZINHÄZ RusztcU Msét Fősz.: Lázár Mária, Jávor Pál, Kiss Ferenc. II. Margit-körut 55. Telefon: 153 -034. fél 4 fél 6> fél g és fél 10, szombat, vasár- és ünnep­nap: fél 4-töl. ADMIRÁL II., Margit-körut 5. Telefon: ’.53-707 Hotel Kikelet Fősz.: Tőkés Anna, Turay Ida, Páger; Kabos, Palló. Híradó. — Előadások: fél 4, fél 6. fél 8 és fél 10. Vasár- —o— nap: fél 2-től. —o— o December elején megnyílik az ASTRA Buda legmodernebb intim — filmszínháza. — BELVÁROSI MOZGÓ IV., Irányi utca 2L Telefon; 384-563. gft i/att ax étet Budán .. . . s<zá<z év, eJfótt _ ÍUsdzletek e-yy 783?-be*% budai úttoulatábál i. A száz év előtti Budáról egy 1837-ben megje­lent németnyelvű útmutató ad teljes és érdekes képet. Már csak azért is érdekes, mert ez az utol­só leírás a Nagyárvíz előtti korszakról. Az 1838-i nagy árvíz nemcsak Pestet döntötte romba, ha­nem Budán is nagy károkat akozott s utána az újjáéptés nemcsak Pestet teremtette újjá és szeb­bé, hanem Buda városa is a fejlődés új útjára lé­pett. Érdekes már az útmutató előszava is. Az 1830-as években megkezdődött Pest és Buda ma­gyarosodásának folyamata, az általános fellendü­lés, a reformkorszak felbuzdulásai már egynek és magyarnak látták a két ikervárost, az ország ter­mészetes fővárosát, gazdasági, ipari, kereskedelmi és szellemi központját és kezdték Budapest néven mondani és írni. A kérdéses mű, melynek címe: Képek Pestről és Budáról (Gemälde von Pesth und Ofen) a bu­dai részhez írt előszavában: a következőket mond­ja: „Az a lendület, mellyel a nemzeti viszonyokat bővítő és erősítő irányzat az utóbbi időben meg­indult, megteremtette Pestnek és Budának Buda* pest közös néven való elnevezésének gondolatát is, eddig azonban nem volt kellő sikere és amíg a hatalmas Duna folyamot, mely a két várost földrajzilag elválasztja egymástól, nem íveli át egy állandó híd és amíg a két város mindegyike a maga külön városi -polgárt önállóságát féltéke­nyen megőrizve, politikailag is elválasztja, mind­addig ez a név nem is illik reájok.” Icotsaáty tátoty oUbcitt Fősz Cark Gable és Mima Loy. Vasárnap fél 11 órakor és 12- kor filléres MATINÉ. — — Híradó. — Előadások: Jobb terem: fél 5, 7, fél 10. Vasár­nap: fél 3, 5, negyed 8 és fél 10. — Balterem: 8, vasárnap: —o— fél 4, 6 és fél 9. —o— BUDAI APOLLO II. Csalogány u. 42/44 Telefon 151—500. Hotel Kikelet Fősz.: Tőkés Anna, Turay Ida, Páger; Kabos; Palló. Híradó. — Előadások: hét­köznap: fél 5, hárorrm. 7, 9; szombat: fél 4, fél 6, fél 8, fél 10. — Vasár- és ünnepnap: - az előadások fél 2-től. — KORONA MOZGÓ I., Attila-körut 15. Telefon 153—318. MAMI Fedák, Szépés Lia, Pataky J. és Embercsapda E hirdetés felmutatója 2 drb 90 filléres jegyet á 60 fillérért — válthat. — BUDAI ROYAL III. Selmeci-ut 14/16 Telefon 162—308 SIMPLON FILMPALOTA XI., Horthy M.-ut 42. Telefon 268—980. Hotel Kikelet Fősz.: Tőkés Anna, Turay Ida, Páger; Kabos; Palló. Foytatólagos előadások 5-től. A budai uricsaládok szórakozóhelye > GYÁRFÁS GYULA MOZGÓKÉPSZÍNHÁZA « Közgazdaság Rovatvezető: VÉCSEY MÁTYÁS* A biztosítottak érdekeinek hathatós védelme

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom