Budai Napló, 1937 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1937-11-11 / 45. szám

1937. november 11. Budai Napló éttermeiben Minden este és vasárnap és ünnepnap délután Tánc — Setét György jazz-zenekara A Budai Napló előfizetési ára Egyes szám ára Hirdetés ára mUlimétersoronként. 24 P. 40 f. fyatáfrtUaty-fyto.C'U tá&QCM*U ís S<zilátyy.i Hálblty Az óbudai Hegyvidéki Szövetség bensőséges, csa­ládi ünnepet: Káról y—T i v a d a r napot tartott november 8-án este, a Császárfürdő Hollós Mátyás­termében, elnökének: vitéz Galánthay-Gloc k Tivadarnak és alapító elnökének: Szilá.gyi Ká­rolyinak névnapja alkalmából. Dr. Lugmayer Jó­zsef kormányfőtanáesos üdvözlőszavaiban kifejtette, a szövetség Szilágyi Károly személyében 25 éves múltját, vitéz Galántha y-G lock Tivadar sze- , mélyében jelentékenységét ünnepli s hódol szeretettel elnökének. A megjelent hivatali és társadalmi repre­zentánsokat és a III. kér. Föld és Szőllősgazdák Egye­sülete képviseletében megjelent K u n c z e Géza elnö- • köt S z e r v e y György, a szövetség ügyvezető-elnöke üdvözölte meleg, lelkes szavakkal. Kifejtette, hogy Óbuda fejlesztése kérdésében nem lehet divergáló hi­vatali és magántörekvés, nem Jeliét társadalmi, val­lási, politikai szempont, nem lehet eltérő pártfelfogás, nem lehet első és másodrangú egyesületi törekvés, csak egy lehet: Óbuda közérdekű céljaiért közös vona­lon küzdő, egységes kerületi tábor. Felkérte az üd­vözlésében aposztrofáltakat: legyenek ennek az egy­séges kerületi tábornak igaz munkálói. Galánthay- G 1 o c k tábornok, Szilágyi Károly szép beszédei után még sokáig maradt együtt a társaság, amelynek sorai közt a fent nevezetteken kívül a következő meg­jelenteket tudtuk följegyezni: Kiss Sándor ny. szám- vev. főtanácsos, vitéz Lukászy Károly és neje, Blasky János min. irodáig, és neje, Vajda József dr. a Budai Hegyvidék Barátai Egy. elnöke, Karczag Vilmos ke- resk. tanácsos, ip. test. elnök, Lechner Loránd műépí­tész, Szervey Györgyné és Dódy leánya, Tarnóczi Ernő kir. főjegyző és neje, Altmann Andor holland követ­ség! tolmács, Ausch Rezső tüzoltófőparancsnok, özv. Grusz Józsefné, Káldor Gyula min. főtanácsos és neje, dr. Pető Andor és neje, Magurányi Sándor ny. követ- ségi főigazgató és neje, Schäfer József, Prósz István, Borbíró János, Brummer József és László, Varga Jó­zsef és neje, Luerwald Komád és neje, Czaba Mihály, Habermann Oszkár, a Nemzeti Bank felügyelője, Rupp István, Seszták Ferenc, dr. Schaffer István földbirto­kos, Boldogh Lajos zeneszerző. Losonczy Lajos tanár és neje, dr. Endrei Gerzson gimn. tanár és neje, Kuncze Gézáné, Reiner Hugó fogorvos és neje, Vörös Lajos gépgyáros és neje, Steiner Sándor vállalati igaz­gató és neje. * Ct- fw A Mussolini térről utaztam villamoson a Krisz­tina felé. A Berlini-téren átszáliva, hosszú várako­zás és elkeseredett közelharc után nagynehezen helyet kaptam egy sarokban s amíg a kocsi a köz­lekedési lámpa szabad jelzésére várt, szépen el­aludtam. Azt álmodtam, hogy kényelmes, gyors autó­buszon ülök. A Berlini-téren szálltam fel és 8 perc alatt a Széli Kálmán-téren voltam. Útközben — legnagyobb bámulatomra — nem láttam villamo­sokat, de még síneket sem, ellenben percenként robogtak el mellettem autóbuszok. Bámulatomat a kalauz is észrevette és megmagyarázta, hogy a Margithid átépítésével kapcsolatban a villamos­sínek középre helyezése, aluljárók, járdaszigetek építése és vezetékek szerelése több mint egy millió pengőjébe került volna a Beszkártnak. A bölcs vezetőség tehát úgy határozott, hogy ezen a pén­zen inkább húsz új autóbuszt szerez be és a Ber­lini-tértől a Széli Kálmán-térig megszünteti a vil­lamosközlekedést, felszedeti a síneket s az így felszabaduló kocsikat a megmaradt vonalak for­galmának sűrítésére használja fel. Most ezen az úton egyperces időközökben közlekednek mindkét irányban az autóbuszok és 6—8 perc alatt teszik meg azt az utat, ami villamoson 20—25 percig is eltartott. Kérdésemre, mit szól a közönség a villa- mosról-autóbuszra, autóbuszról-villamosra való át­szálláshoz, megnyugtatott a kalauz, hogy az uta­sok egyöntetű megállapítása az, hogy átszállóm addig is kellett s ha már át kelt szállni, úgy tör­ténjék az gyorsabb közlekedési eszközre. Sőt — mondta a kalauz — annyira bevált ezen a vonalon az újítás, hogy az igazgatóság komolyan foglal­kozik a tervvel, hogy 500.000 pengőért — ameny- nyibe a Ferenc József-hidon kerülne a sínek kö­zé prehelyezése — újabb tíz autóbuszt vásárol és a Kálvin-tér meg a Horthy-körtér között ezekkel bonyolítja le a forgalmat. Nos, és mi van a 36 filléres autóbuszjeggyel? Megfizeti ezt a közönség? — kérdeztem. — Uram —- válaszolt nevetve a kalauz — hol van már a 36 filléres autóbuszjegy! Hiszen min­den elemista tudja, hogy 5x36 éppannyi, mint 6x30... Meg akartam kérdezni, mit jelent ez, amikor hirtelen nagyot zökkent a kocsi és én úgy érez­tem, mintha valami rámzuhant volna. Ijedtemben felkiáltottam és ... felébredtem. A villamos éppen akkor érkezett a budai Mar- githídföhöz és a vezető a kanyarodóban fékezett: ez volt a nagy zökkenő oka. Megnéztem az órá­mat: 12 percig aludtam a Berlini-tértől a budai Margit-hidföig. —£—6 A kiskereskedők érdekeiért küzd Magyar Detailkereskedő Szerkeszti: KERTÉSZ IMRE Morvay Endre tanácsnok 50 éves. A múlt hét péntekjén ünnepelte a városháza Morvay Endre tanácsnoknak, a főváros üzemi ügyosztálya ve­zetőjének 50.-ik születése napját,. Morvay ta­nácsnok a főváros adminisztrációjának egyik legkitűnőbb vezetője, olyan szakértője a nagy üzemeknek, hogy működését a legnagyobb el­ismerés és tisztelet övezi. A nevezetes évforduló alkalmából az egész városháza szeretettel ünne­pelte a kiváló tanácsnokot, aki, mint ember is a legkitűnőbbek közé tartozik. Morvay Endre az igazán értékes férfiak szerénységével és ked­vességével hárította ej az rtiniiepBóst, amely méltóbban senkit sem érhetett, mint öt. a munka és alkotások nagyvonalú igaz emberét. Az a páratlan fellendülés, amely működése nyomán a nagyüzemeknél mutatkozik mindenki előtt is­meretes; neki köszönheti a főváros, hogy a rá­bízott óriási értékek egyre gyarapodnak és azok világviszonylatban lis a lejgelsörendü 'közintéz­mények közé tartoznak. Szent Imre-mise a Sósfürdőben. Szent Imre herceg, a Sósfürdö-kápolna védőszentjének névünmepén november ívén misére Hárult a kis kápolna rácsos kapuja. Vitéz Várady vezér­esperes emelkedett szellemű szentbeszéde ki­emelte a magyar szent jelentőségét Trianon napjaiban, buzdította a híveket a kápolna lá­togatására, idézi Szent Ágoston tanítását; hogy a templomjárás eszköze a lelki harmónia építésének és óvásának, végül megköszönte a fürdőigazgatóságnak, hogy a Szent Imre ká­polna révén a környéknek erre módot nyújt. • A tabáni ferencesek története. P. K a i z e r Nándor, az aranymisés historikus ferences atya a Ferences Közlöny legutóbbi számában a tabáni ferencrendiek történetét írja le. Megállapítása szerint 1636. évre nyúlik visz- sza a tabáni ferencesek története, amikor a ko­lostor felépült. Minthogy kicsi és gyenge épület volt; 1759-ben új kolostort építettek. A tabáni templom történetében az 1689. év a legfonto­sabb, mert a császári királyi kamara ekkor adta át a ferenceseknek a tabáni mecsetet, amit a törökök építettek a XVI. században. A török megszállás alatt a kis kolostorban titokban tar­tották meg a ferencesek az istentiszteleteket. Idővel a templom is kicsinek bizonyult és 1728- augusztus 20-án ünnepélyes keretek között le­rakták az új templom alapkövét. Kupoláját 1777. július havában húzták fel; a mai szentély 1767. március harmadikára készült csak el. Ta­bánban imár 1697-J>en építtettek iskolát a fe­rencesek. ' 9übxae Megnyílt az Assisi szent Ferenfo kórház. Assisi szent Ferenc kórház nyílt meg 80 ágy- gyai, a legmodernebb gyógyító felszereléssel Buda legszeb helyén, a Széher-út 45. szám alatt. Andreka Károly emlékezete. A Hl. kér. Pol­gári Társaskör halottak napján felkereste néhai nagy. elnökének. Andréka Károlynak sírját, ahol Szepesi Ágoston társelnök kegyeletes szavak kíséretében helyezte el a NÉP III. kér. szerve­zete és a Társaskör koszorúját. Köpe Viktor dr. gyásza. Mélységes gyászba döntötte Köpe Viktor dr.-t; a kiváló földrajzi ku­tatót és írót, édsatyjának, Köpe Viktornak, az egykori Osztrák-Magyar Bank ny. főfelügyelő­jének halála. A közszeretetben álló, nagymü- veltségü, öregúr 87 éves korában húnyt el, hosz- szas betegség után. Az elhúnytat, kinek teme­tése kedden, november 9-én délután volt a far­kasréti temetőben, nagy és előkelő rokonság gyá­szolja. IJj fiúotthont építenek Budán. A főváros több hasonló célú alapítvány vagyonának összevond1 sával és felhasználásával új fiúotthoni és ipari nevelőotthon létesítését határozta el. E célra 540.000 pengőt fordítanak. A fiúotthont Budán építik fel a Szél-utca sarkán, a Marcibányi-tér közelében. Miután a belügyminiszter az építke­zésihez megadta az előzetes jóváhagyást, a fő­város vezetősége most intézkedett az alapítványi fiúotthon tervpályázatának kiirása iránt. A jövő év február {teyélü fpg lejárni a tervpályázat, amelynek első díja 2000, második díja 1200; har­madik díja 800 pengő; azonkívül további tíz legjobb pályamunkát egyenként 400 pengőért fognak megvásárolni. Jótékonysági filmmatiné a Budai Apollóban. A Budapesti II. Kerületi Általános Közjótékony­sági Egyesüet november 14-én, vasárnap negyed 11 órakor a Budai Apollóban az elszegényedett középosztály karácsonyi megsegítésére jótékony­célú filmmatinét rendez. Színre kerül; Anthony Adverse, Hervey Allan világhírű regényének filmváltozata, A filmet a jótékony célra való te­kintettel Whrner Boros, First National Vita- phone Picture Magyarországi Képviselete rt., a, színházat pedig Makray Teofil mérnök díjta­lanul bocsátja rendelkezésre. 2%-os kamattérítési kedvezmény. Mindazok i természetes személyek, akik a folyó évre elő­irt köztartozásaikat november 15-éig rendezik, íz előirt köztartozások, valamint pótlékainak összege után 2%-os kamattérítési kedvezmény­ben részesülnek, oly módon, hogy a tartozás ren­dezése alkalmával az adószámviteli hivatal a befizetendő összegből levonásba hozza a 2%-os kamattéritési kedvezmény összegét és csak az ezzel csökkentett összeget leéli befizetni. Páris és környéke. Ezen a címen tartott elő­adást Kaffka Péter, a Közmunkatanács mi­niszteri tanácsosa, a Magyar Mérnök és Építész Egylet műi- és középítkezési szakosztályán hét­főn este. Kaffka Péter a XV. város és lakás- építési 1 kongresszusról mondott mindvégig nagy figyelemmel hallgatott beszámolót, amelyet ve­tített képekkel kísért. Az előadást az előkelő szakközönség lelkes tapssal jutalmazta, DIÁKLÁNYNAK, VAGY FIÚNAK, vagy tisztviselőnek teljes ellátással, vagy anélkül me­leg ottbont nyújtanék Rózsadombon csendes ut­cában, szép, tiszta bútorozott szoba, fürdőszoba használattal. Esetleg két diáklánynak. Cím: II., Buday László-utca 5/b. II. emelet 1. 9 Várói akarják iái felépíteni a pásti Ktisl-Mról A pesti oldalon, a régi Kötő-, ma Piarista­utca és Galamb-utca sarkán hatalmas új bér­kaszárnyától körülvéve, húzódik meg szerényen a K r i s t-h á z. Az egyemeletü, kastélyszerü épület Budapest egyik legszebb és legrégibb barok-stilü műemléke. Néhány évvel ezelőtt ün­nepelték meg százéves fennállásának évforduló­ját, a benne levő sörözővel együtt. Galamb-utcai oldalán márványtáblát is ijesztettek a falára, Bevilaqua Borsody Bélának, a Budai Napló munkatársának feliratával, aki a régi pest-budai emlékek legalaposabb ismerője és leg­lelkesebb rajongója. A kedves kis házat komoly veszedelem fe­nyegeti. Tulajdonosa le akarja bontatni, hogy helyébe hatalmas bérházat építtessen, holott az épület hivatalosan is műemlékké van nyüvá- nitva. Amikor az építési engedélyért folyamo­dott, az illetékes tényezők figyelmét felhívtuk a ház műemlék jellegére és tiltakoztunk lebontása ellen. A tiltakozásnak meg is volt az eredmé­nye: a Közmunkák Tanácsa megadta ugyan az engedélyt a ház lebontására, de arra kötelezte tulajdonosát, hogy annak müem’ék jellegű hom­lokzatát újból fel kell építtetnie és ennek bizto­sítására százezer pengőt kell letétbe helyeznie. A háztulajdonos vállalja ezt a kötelezettsé­get és szakértők bevonásával most fo'ynak a ta­nácskozások, hogyan bontsák le és mentsék át a barok-stilü homlokzatot. Több terv merült fel. Az egyik szerint a homlokzatot beépítik az új épü etbe. A másik érdekesebb terv, hogy a Krist- házat pontos rajzok és tervek alapján Budán építsék újra. A Közmunkák Tanácsa nem ide­genkedik ettől a gondolattól. Illetékes helyen konkrét formában a megöl elásnak az a módja merült fel, hogy a Krist-házat a Várban, a Koronázó főtemplommal szem­ben a nemrég lebontott barak-iskola helyén — same’y most szabadon áll — építsék fel újból. Valószínű, hogy ez a terv valósul meg és akkor Buda újabb; értékes műemlékkel gazda­godott. HEGEDŰS NYAKKENDŐ BUDÁN 1,, KRISZTIN A-KÖRUT l SZÍNKÖRREL SZEMBEN 37. Orel Géza dr. főigazgató előadásai. Orel Géza dr. főigazgató november 7-én Pécsett, a Keresztény Szocialista Magántisztviselők Szö­vetségében .Hogyan vihetjük be a kereskedői szellemet iskoláinkba és hogy kell kiképezni azokat a pedagógusokat, akik az árusítás fel­virágoztatásának tanítására hivatás-szere tétből vállalkoznak“ és 9-én a Baross Szövetség helyi­ségében „hogyan készüljön elő a kereskedő a karácsonyi vásárlásokra; kirakatokra“ címen tartott nagy érdeklődés mellett gyakorlati elő­adásokat. Protestáns sajtó-est Kelenföldön. A kelen­földi református és evangélikus egyházak ifjú­sági egyesületei rendezésében vasárnap este tar­tottak magasszinvonalú sajtó-estét a Lenke-útt református előadóteremben. A műsor két kiváló előadója: Pap Béla, a Magyar Ut szerkesztőié és Péter Károly „Protestáns napilap felé“ e» ,,A falú és a protestáns sajtó“ címeken tartott ér­tékes és érdekes előadást. A műsort Kenesseyné Erdödy Katalin hegedűszólója. Hajdú Anna mű­vészi énekszámai, Andráska Erzsiké szavalata és Asbóth Gyula tárogatómüvész műsorszáma élénkítette. Az előadóknak Hörömpő Gergely ref. lelkész köszönte meg közreműködésüket. A Budai Fiatalok Társasága a NÉP XU. kerületi helyiségében november 6-án tartotta meg bemutatkozó hangversenyét. A nagyszám­ban megjelent müértö közönség zajos tetszéssel fogadta a hangverseny számait. 1 99 Growe“ legrégibb magyar tomp- és kalapgyár. — Alapítási év 1865 ____________„ Kérjen GROWE kalapot ■ A F erencrendi plébánia vidám estje. Szom­baton, november 6-án este rendezte meg a Zárda- utcai kultúrházban őszi vidám estjét a Buda- Országúti Ferencrendi Plébánia egyházközségi ének- és zenekara. A műsorból kiemelkedett a budai Rossa Ernő Magyar népdal egyvelege az •énekkar előadásában és Bán Jolán szavalata. Varga Ilike jazz-dalai, Geck József xilofon szóló­ja. Ügyes volt a „Fontos a reklám" színpadi tré­fa, Csicsáky Márta jó játékával és a zenekar, meg az énekkar közös bemutatója, a Nászdal. A műsor után tánc volt. Weisz Margit zongoraestje. W e i s z Mar- ■ git zongoraművésznő. Bárdos György dr., ’a Budai Ingatlanujság szerkesztője feleségének ' művészetét nem kell külön méltatnunk. Nagy és megérdemelt sikert aratott november 9-én a Ze­neművészeti főiskola nagytermében rendezett Mozart—Beethoven-cik 1 u s előadásán is, ahol a megjelent előkelő közönség lelkes tap­sokkal jutalmazta nagyszerű képességeit. Spoiarich — Budán. A fejlődés mindinkább átalakítja Buda képét. A rohanó élet elsöpri a múltat, egymásután tűnnek el a tradicionális budai vendéglők is, hogy helyet adjanak a mo­dem, korszerű éttermeknek. Szerencse, hogy csak a helyiségek berendezése változik, a jó budai “tradíciók megmaradnak. A Z ö 1 d f a-vendéglő «is eltűnt, hogy nagyszabású átalakítások után életre keljen helyette az új Spoiarich söröző és étterem. A Zöldfa fogalom volt, ugyan ilyen fogalom lesz Budán a Spoiarich is. Uj budai üzlet. A Víziváros rohamos fejlő­désének természetes következményekép a ke­reskedelem iparkodik minden téren kielégíteni az igényeket. Az uj Budai-Orvosi Műszer- és Kötszerüzlet a Bem József-utca 24. sz. alatti új bérpalotában valóban hézagpótló, mert a budai orvostársadalom és a nagyközön­ség kényelmét egyaránt szolgálja. A legmoder­nebb kvarclámpáktól kezdve a legegyszerűbb or­vosi műszerig, a haskötőtől, a gumiharisnyától la lúdtalpbetéten át a kötszerekig és az összes egészségügyi cikkekig, amiknek nagy részét eddig Pesten kellett megvenni, most minden be­szerezhető itt Budán is. Az orvosok amellett még.külön kedvezményben is részesülnek az új üzletben. SZÉP HÁZ, JÓ HÁZ NEM ÉPÜLHET BUDÄN Dräsche ~ építőanyag NÉLKÜL. Óbudai gyára: III-, BÉCSI»UT Ümlides Mai maeUM November 1©—30 I. kerület: Szent Hona, Szebeny Antal-tér 1. Szénit Ágnes, Németvölgyi-út 56. Magyarorsz. Védassz., Alkotás-u. 1/b, Mária Magdolna, Csendi-u. 7. II. kerület; Szent István, Margit-körút 27. Rómaicsászár, Fő-u. 54. Városmajor, Olaszfasor 43. IH. kerület: Szent Kereszt, Vörösvári-u. 60. Angyal, Lajos-u. 117, XI. kerület: Szent Antal, Budafokii-űt 47/49. Aranysas, Lenke-tér 4. BUD/fl mÓNWeft Hogy a budai háziurak már ezelőtt 80 évvel is tudták „mitől döglik a légy", azt alábbi rövid hír bizonyítja: „Egy bndai háziúr végrendeletében — írja a Pesti Napló 1857-ben — minden lakó­jának 50 ftot hagyományozott. Örököse azonban mindegyiknek házbérét 60 fttal emelle fölebb.“ Mint látható, a derék örökös gondoskodott róla, hogy a partájok öröme ne tartson nagyon soká. Azonfelül, hogy az örökségre évenkint 10 lorintot rá kellett fizetniük, még örökösödési adót is fizethettek a nagyszerű hagyomány után, mert hiszen végrendeleti örökösök lettek. A lapnak ugyanebben a számában olvashatjuk az alábbi érdekes pesti hirt is­„A pestvárosi határ járási bizottmány, melly 50 személyből áll, előmunkálatait már befejezte. Pest város határát szeder­fasor fogja jelölni.“ Van egy „erkölcs" vonatkozású hír ... a lak­ban. Ez ismét budai és imigyen hangzik: „Az apai tekintélynek is megvan a maga határa. Budán egy apa már nős fiára a többi közt egyet ollyant ütött, hogy az halva rogyott össze. E nem em­beri bánásmód, kárhoztatáson kívül, bün­tetést is érdemel.“ .4 hír címéből: „Az apai tekintélynek is meg­van a határa”, arra kell következtetnünk, az újság nem helyeselte, hogy az erélyes atya „a többi közt” (?) kicsit agyon találta ütni a fiát. Hogy kapott-e — természetesen: a kárhoztatáson kívül — büntetést is a gondos atya, arról nem szól a krónika. 1862 november elejéről az alábbi két hirt ol­vassuk: „A budai tanács a pestihez hasonló rendeletet adott ki, melyben a házlu ajdo- nosoknak meghagyja, hogy hatósági en­gedély nélkül telkeiken nagyobb építése­ket és javításokat nem tehetnék, a ház­tetőket zsindellyel nem fedhetik, telkeiket önkénjTileg nem oszthatják be. A mester­emberek és vállalkozók, kik e rendéletet áthágják, 5 fttól 10 ftig terjedő pénzbünte­tést fizetnek és ismétlés esetén iparsza- ba-’almukat is kockáztatják.“ , Ekkor kezdődött tehát az a kínos eljárás, ame­lyet azoknak kell végigszenvedniük, akik építési engedélyért folyamodnak, vagy telküket parcel­lázni akarják. Ugyanekkor egy vidámabb budai hirt is olvas­hatunk azonban; ez következőképen szól: „Bátor tolvajok. A budai Krisztina­városban; a városmajor mellett f. hó 8-án egy házba, lajtorja segélyével, több rabló betört, s épen a pénzes szekrényt akarták felnyitni, midőn a szobában levő egy éves csecsemő kiáltása őket annyira megijesztő, hogy az ablakon át rögtön elszöktek s még létrájukat is ott hagyták.“ 4 mai tolvajok már Budán se olyan adakozó szivüek, mint a régiek voltak. Nem hagynak em­lékül létrákat az „áldozatok"-nál. Hiába, romla­nak az erkölcsök. Bundavásáriigft Győződjön meg mélyen leszállított olcsó áraimról csak mig a készlet tart olcsó GSERY GYULA I., Bástya-sétány 2 árak E Hirdetés felmutatója 2°/n pénztári engedményt kap

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom