Budai Napló, 1937 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1937-10-21 / 42. szám

19S7. október 11. Budai Napló 5 Huszár Károly előadása a Hollós Mátyás Társaságban ax Euc&arisztikus Kongresszus óriási arányú előkészítő munkájáról P ^ Q g y Telefon i 153-326 Cafe-Rostaurant II-Keleti Károly-u. 1 Estónkint Igazgató: BOCK----------- ^ a legelegánsabb pesti dizőz Ördöngös Gyuri és Losonczy Pál együttese A Budai Napló előfizetési ára 24 P. Egyes szám ára 40 f. Hirdetés ára mülimétersoronként. „Ualále&el miatt <záw.a" Az Alagút-utcában lehúzták egy kis trafik redőnyét: haláleset miatt zárva. Vagy tizenöt esztendeje ült a trafikos-pult mellé Turchányi Olga, az egykori körülrajongott primadonna, a „Víg özvegy’“, de semmise mutatta, hogy a színpad forró deszkáiról jött, ahol sikerben, dicsőségben fürösztötték. Szerényen, csende­sen ült a pult mellett, kedves figyelemmel szolgálta ki vevőit: nem volt primadonna; trafikosnö volt. Ott ült mellette kiskutyája, ö maga kézimunkázott, kötögetett, fülén a rádió- hallgatóval, melyet csak akkor vett le, ha vevő érkezett, hogy cigarettát, szivart vásároljon. A vevők legnagyobb része nem sejtette, ki nyújtja át neki a Leventét, Faintost, hogy o a „Víg özvegy", aki, mióta férje, Mariházi Miklós meghalt, a légszomorúbb, legcsende sebb özvegy volt. Most örökre elment. Kieseti kezéből a kötőtű, árván maradt a kiskutya, nincs gazdája a rádióhallgatónak. És árva a kis trafik, amely oly furcsán szimbolizálta, mi a sorsa a hírnek, dicsőségnek, ragyogás­nak ... GYORSÍRÁST és gépírást KOZMA iskolában — n,, ISKOLA-U. 27. szám. A budai Hollós Mátyás Társaság hétfőn tartotta meg évadnyitó irodalmi estjét. Elnöki megnyitójában dr. Hennyey Vilmos üdvözölte a megjelent egyesületi tagokat és a mindig szívesen látott és örömmel fogadott ven­dégeket. Külön köszöntötte dr. Kozma Jenőt, dr. Bánlaky Gézát és dr. Lippay Gyu­lát, a Budai Napló szerkesztőjét, azután így folytatta: , — Ez az egyesület a béke, az egyetértés, a jóindulat, a művelődés és nemes szórakozás je­gyében működik. Oly erények ezek, amelyeket kettős odaadással kell ápolnunk és művelnünk akkor, amikor kinn az életben a gyülölség, rossz- indulat és rombolás szelleme kerül feszinre; amikor mindannyiunk lelkén lidércnyomásként ül a gond és a félelem, hogy megszakad az a vékony fonal, amelyen a világbéke függ. A fé­lelem; hogy újból megindul egy általános öl­döklés, nemcsak milliónyi ember nyugalmáéi, bé­kéjét; boldogságát és létlehetőségéi., hanem vég­elemzésben az európai kultúrát is pusztulással fenyegeti. A viharzó tenger és a tomboló viharok közepette jólesik eközben, mint egy biztos szi­geten kikötnünk és megpihennünk, hogy az ide­álizmus és lelkiség e körében az élet nehéz küz­delméhez erőt, megnyugvást és bizalmat merít­hessünk. Ezután Hennyey elnök köszöntötte a műsoron szereplő írókat, művészeket és tudó­sokat, elsősorban Huszár Károly, volt mi­niszterelnököt, aki az Eucharisztikus Kongresz- szus jelentőségét fogja ismertetni az ülésen, to­vábbá Havas Istvánt, a Petőfi Társaság fő­titkárát, aki a Hollós Mátyás Társaság őszintén gyászolt alapitó tagjáról, Pékár Gúláról emlékezik meg az est során, Z a j t i Ferenc tanárt, a neves indiai utazót és Kordély Kovács Bélái, a kiváló műépítészt, aki a Tabánban tervezett nagyszabású magyar östör- ténelmi emlékműről tart előadást; a Ligáit I müvészpárt és Végh Aranka előadómüvésznöt. Az elnöki megnyitó után Huszár Károly foglalta el az elnöki széket és rendkívül színesen vázolta az Eucharisztikus (Kongresszus nagy­szabású kereteit és nagy nemzeti jelentőségét. Idegen országokból és megszállott területekről 400.000 ember készül Budapestre. Elzárt az ün­nepségeket a tulajdonképeni kongresszus idősza­kán túl 1938. május 15-től szeptember 15-ig terjesztik ki. Annyi a jelentkező a belföldről, vi­dékről, hogy ezek részvételét 5%ra kellett le­szorítani, mert lehetetlenné tették volna a kül­földiek elhelyezését. A fővárosi érdeklődőkkel együtt közel egymillió ember részvételére kell számítani. Vázolta az ezzel kapcsolatos rende­zési feladatokat és rendkívüli nehézségeket és arra kérte a jelenlevőket is, hogy az óriási mun­kát szives közreműködésükkel támogassák. Hennyey Vilmos dr. elnök az előadónak köszö­netét mondva felajánlja a Társaság segítségét a rendezői teendőkben. Havas István, a Petőfi Társaság főtitkára tartalmas előadásban ismertette a Petőfi Tár­saság 30 éves működését és Pékár Gyula járdelmes elnöki munkásságáét. A hallgatóság Pékár Gyula emlékének egy percnyi felállás­sal áldozott. L i g á r t Lujza ősi kínai balladákat énekelt, melyek zenei! ritmusukban rendkívül hasonlók a régi magyar búskomor népdalokhoz; majd köz­kívánatra kínai költeményeket szavalt magyar fordításban; sok érzéssel és melegséggel. A zongora kíséretet Ligárt Béla látta el. Z a j t i Ferenc a Tabánban magyar őstörté­neti múzeum felállítását propagálta, annak épí­tészeti és berendezési terveit ismertette. Felette érdekes vetített képekben bemutatta a lerom­bolt Tabán sok értékes építési kincsét, valamint a tervezett múzeum körvonalait és belső beosz­tását. Végül Végh Aranka művésznő megragadó hévvel és érzéssel szavalta a Julián barát című balladát. Előadás után a társaság Gundel polgári ét­termében még sokáig együtt maradt. IIRFLLEVIIE világvárosi függőkertjét a legaaebb közönség szívesen látogatja Minden este és vasár- ás ünnepnap délután Tánc — Setét György jazz-zanakara 1 cfl csodatevő kép a Krisztinában Tündérien virágos, gyönyörű völgy volt az 1600-as évek végén még Budavár tövénél, a mai Krisztinaváros helyén, amit Mátyás király idejé­ben Villa Solita-nak neveztek s amelyet mai nevén 1763 óta Mária Terézia leányáról ismernek. A most már végig beboltozott Ördög-árok neve ak­kor „Szent Pál árka” volt, amelynek jobbpartján a fehérvári kapuval szemben csinos kis házban Francin Péter Pál, az olasz származású kémény­seprőmester lakott. A török 1686-i kiűzése után pestis tizedelte Buda népét. Francin is nagyon féltette tőle családját s ezért a Szűz Mária pártfogását kérte. A vallásos kéményseprömester, fogadalmát teljesítve, elindult ezért a svájci határ mentén fekvő olasz szülőfalu­jába, hogy annak a vérző Szűz templomában lévő csodaképénél háláját lerója. Ennek a kegyképnek az volt a nevezetessége, hogy még a XV. század­ban egy rabló megdobta az ut mentén függő Mária képet kővel. A kő nyomán a kép vászna a Szűz homlokánál beszakadt, de ugyanakkor a szakadás helyén vércseppek hullottak. A kép na­gyon sokáig vérzett és a nagyszámú zarándok között csodálatos gyógyulások történtek. Messze- földről nagyon sokan jöttek a kegyképhez és a piciny Ré nevű falucska szépen fellendült. Fran­cinnak ájtatoskodása közben jutott eszébe, hogy ezt a csodálatos képet lemásol tatja és hazaviszi Budára. Ezt a tervét végrehajtotta és a féltve hazahozott képet egy kis barlang-kápolnában he­lyezte el, amit 237 évvel ezelőtt a várbeli jezsuita házifőnök beazentelt ÁLGYAY-HUBERT PÁL Dr. — ÁLLAM­TITKÁR. Algy ay-Hubert Pál dr.-t, a Köz­munkatanács alelnökét, kereskedelmi állam­titkárrá nevezték ki. Amilyen örvendetes; hogy Ä i g y a y-H u b e r i ezentúl nagyobb hatáskör­ben lejtneti ki tehetségét és nagy tudását, any- nyira sajnálatos, hogy távozik a Közmunkáit 'tanácsának éléről. Nagy koncepciók jelzik Bu­dapest fejlesztése terén A1 g y a y-H uterj ed­digi működését: igaz vesztesége a főváros életé- neK, hogy elhagyja helyét, éppen akkor, amikor azok a hatalmas városépítő tervek, amelyeket ő inditott ei, a megvalósulásig eljutottak. Karafiáth főpolgármester személyesen adta át a kormányzó kitüntetését az életmentő Fonó Katalinnak. A höslelkü kis éetmentönek, a Komaifürdőbeli Fonó Katalinnak, a Szilágyi Erzsébet gimnázium VII. osztályú tanulójának a kormányzó kitüntetését Karafiáth Jenő f öpo gármester adta át a napokban az iskola háziünnepségén. _ . Felavatták a Palota-téri tűzéremlékjnüvet. A tüzéremlékmüvet a Palota-téren, Ligeti Miklós szobrászművész nagyszerű alkotását okt. 17-én avatták fél a kormányzó jelenlétében, fé­nyes katonai ünnepség mellett. A Budai Ref. Nőegylet ünnepsége. Borbély Kálmán dr. ny. miniszteri tanácsos, gazdasági főtanácsos, a Meteorológiai Intézet választmányi tagja, a budai ref egyház presbitere névünnepe alkalmából bensőséges ünneplésben részesült. A sudal Ref. Nöegyiet összejövetelen Haypál Béla lelkész meleg szavakkal mon­dott üdvözlő beszédet. Jelen voltak: dr. Papp Dezsöné e nők; S z e m e r e Antalné és Ne­ve 1 i t s Antalné alelnökök; S c h u 1 e k Gé- záné, Kemenes Gézáné, dr. Waiser Istvánná, Haypál Béláné, dr. György- h á z y Tibomé, Bereghy Komélné, Pál Imréné, dr. Borbély Kálmánná, az ünne­pelt neje; továbbá dr. Földes Papp Károly és dr. Péter János lelkészek, nemes Pin­tér Lajos és sokan mások. Dr. Borbély Kál­mán hálás szavakkal mondott köszönetét az üdvöz-ésért. Majd a lelkészi hivatal tisztviselői nevében Albert Edit oki, tanító fő mondott üdvöz.ö beszédet a lelkészi hivatalban. Gyász. A budai társadalmat két régi tagjá­nak hirtelen halála döbbentette meg. Fonacei lovag Büttner Ferenc ezredes, a honvédelmi minisztérium hivatalos francia fordítója s tol­mácsa, egykor a lipótmezei Kadettiskola tanára, 60 éves korában; Czvetkovits Ferenc föld- mívelésügyi miniszteri tanácsos pedig 54 éves korában halt meg. A két kedvelt és ismert budai urat a Farkasréten temették el nagy részvét mellett. Miért drágább a csatornázás a Szent Imre- városban. A keserüsós víz drágítja meg Szent Imre-városban a csatornaépítést és ezért kerül hatvanezer pengőbe a Fehérvári-útnak egy csa­tornaszakasza a Sárbogárdi- és Lenke-út között. Mennyiért kelnek el a bujái ingatlanok. Har­mincötezer pengőéit adták el az Attila-utca 33. sz. házat. A Donáti-utőa 26. számú házat 25 ezer pengőért és egy nagyobb Pasaréti-úti ingatlant 48 ezer pengőért vettek meg a napokban. Félévszázad után új helyiség. A komolysá­gáról és megbízhatóságáról közismert L o h r Irma utóda Nagy Imre László virágkereske­dés a Fő-utca 1. számú házban lévő helyiségéből kényte’.en volt elköltözni, mert a Közigazgatási Biróság az épületet a saját céljaira alakította át. A cég a Fő-utca 8. szám alatt vitéz M a r- tsekényi Imre országgyűlési képviselő, épí­tész tervei szerint új üzlethelyiséget építtetett, amely díszére válik úgy a tervezőnek, mint a régi, patinána cégnek. 1730 óta keresik Óbudán és környékén- Ár páti fejedelem síriját. Számos, nagy szakképzettségű tudós próbálta tudományos kutatásaival megtalál­ni, fellelni a felbecsülhetetlen értékű és jelentő­ségű sírhelyet. Mindeddig nem sikerült a sírt fel­tárni, de Hetényi Imre dr.-é, Budapest főkapitány- helyetteséé az érdem, hogy közeledik a nagy prob­léma megoldása. Már 1911-ben, mint kezdő újság­író, (már akkor is képzett régész és nagytudású szakember), foglalkozott Hetényi az óbudai Fe­héregyháza, Alba Ecclesia problémájával. Anony­mus, a névtelen jegyző jegyezte fel, hogy Árpádot Alba Ecclesia alatt temették el. Hetényi dr. azt akarta kutatásaival kideríteni, hol keresendő ez az eltűnt templom. Több ú. n. határleírás található különböző magán és tudományos gyűjteményekben. A leg­bővebbnek az 1356-iki oklevelet tekinthetjük. Ez Nagy Lajos egy birtokadományozási oklevele, amely megemlékezik Fehéregyházáról. A leírás, illetve a „határjárás” a „Római Hadi-útból” in­dul ki. Abból a szakaszból, mely a templom gya­nítható helyén — illetve közelében vonult el. A Római Hadi-út, a magyarországi oklevelekben Via Magna, vagy Via Antiqua neveken szere­pel. Óbuda már beépített terület volt a kutatások pontosabb feltárásakor és így a Hadiút ezen rész­lete ismeretlen maradt Az 1356. oklevél (nem pe­dig egy későbbi, melyből sokan indultak ki ennek a problémának megfejtésére, Hetényi előtt), min­den magyarázata igen soká meddő maradt. He, fényi dr.-é az érdem, hogy meghatározta a Római Hadiútnak azon szakaszát, mely a határjáró ok­levélnek megadta a kulcsát. Hetényi Imre orvos doktor, — újságíró, — főrendőr, és kiváló magán­tudós. E sokoldalúsága és képzettsége, de külö- nöskép belső adottsága, — ösztönös nyomozó készsége vezette rá a megfejtésre. Mint riporter-orvos és nyomozó régész és tu­dós egyszemélyben, kiment Óbudára. Látott egy mezőt. Ez a mező más ember szemében teljesen közömbös, búzával bevetett terület volt. Egyetlen pillantás kellett Hetényinek, hogy ösztönösen ész­revegye azt az egyetlen különbséget, mely ezt a mezőt az ott lévő egyéb mezőktől megkülönböz­tette. Ez a különbség egy sárga-csík volt, amely a Duna folyásának irányában húzódott. Vájjon mi okozhatja ezt a szinkülönbséget? . . . Az újabb megfigyelést tavasszal folytatta He­tényi Imre. A zsendülő búza színén még intenzi­vebben kitűnt a látható különbség. Hetényi dr. saját költségén ásatásokat kezdett a csík irányá­ban, megtalálta az elveszett, illetve fel nem tárt Római Hadiút óbudai részét. Minden ezután kö­vetkező okleveles kutatás öt igazolja: senki meg nem cáfolta a felfedezés helyességét. Az, hogy itt a közelben előkerül-e majd Árpád fejedelem sír­ja, azt csak a gondos kutatás és körülményes ásatások fogják felderíteni: Hetényié a vitathatat­lan érdem, az 1356 oklevél megszerzése. Azóta a Római Hadiút kutatásánál, de egész Európában is mindenütt döntő szerepe lett a földbe temető- dött, földdel eltakart — bevetett — föld alá került kövek felett növő növényzet színének. A Római Hadiút egy másik eltűnt szakaszának feltárása Dunapentele alatt, mintegy 4 km-en ke­resztül, ugyanezen elv szerint történt Az utat a 2000 év széümálasztóttá, eltűnt az emberi szem elől. De ha alkonyaikor, az aratás utáni tarlón megáll valaki, a letűnő nap rőt fényében a mész­kőben lévő parányi csillámok tükröző fényt adnak. Ez mint széles sáv látszik: a Római Hadiút nyo­ma. Ilyen meglepő felfedezés volt a London-Corn- wallis repülőjárat postaszolgálatában a pilóta megfigyelése, hogy a legelőkön óriási, térképen nem jelzett köröket látott. Térképészeti szakértők nem tudták magyarázatát a megfigyelésnek, de tagadták is helyességét. Újabb repüléseknél azon­ban a már figyelmeztetett pilóták ismételten jelen­tették társuk megfigyelésének helyességét. Végre a hivatalos kiküldött fényképész lefo- tografálta a megfigyelt helyeket és a lemezek is feltüntették a megfigyelést, amely feltalálta az őskori „körsáncok” nyomát. A körsáncokat idők folyamán elszántották, állatok letaposták, eső el-, mosta. A földről nem látható semminemű különb­ség a földeken: de magasból, repülőgépről az emberi retinán képpé válik — érzékelhetővé azl árnyék-vetület. Akárcsak a dunapentelei szemcsék csillogása, itt is a látás árulja el az érdekes és értékes régészeti nyomok pontosaob fekvését és helyét. Azóta a rendszeres tudományos szolgálat is bevezette a repülőről való fotografálásit — külö­nös érzékenységű, e célra készített, előállított le­mezek segítségével. Hetényi dr. nem rendelke­zett ilyen tudományos eszközökkel, ö saját költ­ségén, de a nagykoncepciójú egyén meglátásá­val fedezte fel a tudományos módszer összes elő­nyeit Hetényi csupán tudással és logikával és meg­érző nyomozó tehetségével jött rá a felfedezés jelentőségére. Egyéniségénél fogva előnyben van a hivatásos kutatókkal szemben: nem kötik elő­írások, saját meglátásai és megérzései szerint megy. Nem a mesterségbe vágó kötelesség, ha­nem a megpihenni vágyó ember kedvtelése az ő tudományos munkássága. G. J. A. Óbudai szerző darabjával jubilál a Kisfaludy Szinház. A Kisfaludy Színházat 1897-ben alapí­totta S e r 1 y Lajos, az Amerikába kivándorolt magyar nótaköltö, akinek „Kék nefelejts virág­zik a tó partján“ című szép dadát ma is sokan megkönnyezik. A szinház igazgatósága novem­ber második felében megünnepli a szinház fenn­állásának 40 éves jubileumát; díszelőadás kereté­ben. A díszelőadáson való bemutatásra a vezető­ségKoncz Dezső „Nem vagy legény, Berci“, ci­nül énekes; népies játékát választotta ki; mely­nek zenéjét Kárpát Zoltán szerzetté. Kedves és stílszerü dolog, hogy egy kerületben, magyar nótaköltö által alapított szinház jubüeumát, sán­tán kerületben; közismert magyar nótaköltő színmüvével üli meg a szinház. Az ünnepi dísz­előadás a darabnak egyszersmind ősbemuta­tója is lesz. Az előadás iránt nemcsak Írói és művészi körökben, hanem a közönség körében is nagy az érdeklődés. Ez volt a mai Krisztinaváros első alapköve. A kis kápolna csodás képének hire megy, sok za­rándok keresi fel, úgyhogy 1707-ben az alapító 50 frt-ot adott a kápolna fenntartására azzal az óhajjal, hogy öt és feleségét idetemessék. Ez a kívánsága 1711-ben, illetve 1714 májusában meg is történt. De ekkor már itt is csodálatos dolgok történtek a kép révén (rossz nők megtérése, el­tűnt gyermekek visszavezetése, harangozó nélküli hairangszó slb.) és igen sok idegen látogatta. Fogadók épültek ezért körülötte, boltok nyíltak, iparosok telepedtek meg mellette, hogy az ide­geneket kiszolgálhassák és a házak szaporodtak a kis kápolna körül, amelyet 1725-ben építettek újjá. Az építés alatt a kegyképet a várbeli Zsig- mond prépostsági templomban őrizték, ahonnan azonban az építés befejezése után sem került vissza eredeti helyére, mert az adminisztrátor nem adta vissza. Hiába volt minden kísérlet a visszaszerzésre. Francin leánya egyízben vissza­kapni is akarta, de a katonák elfogták és a képet a jezsuitáknak adták. Végre a prímás segítségé­vel 1728-ban nagy ünnepséggel visszavihették a Francin kápolnába, amely a maii úttestet ferdén metszve állott zsindelyes tornyával a mai krisz­tinavárosi templom előtt. Ez a kép új városrészt teremtett' s ezzel is csodát művelt. R. S. ElaörandU munkát, Jutányos árban készít v A cm gAhotl Első budai cimtáblafastészata II., Iskola.utca 18 Velofonhivé . 1.568-63. Színes .mozgófényképek Budapestről és a ma­gyar népviseletekről. Bressey Leonard, a Royal Photographic Society of Great Britain tagja, Magyarország idegenforgalmának lelkes propagálója, illusztris közönség jelenlétében gyö­nyörű színes filmeken mutatta be Budapest szép­ségeit, a festői népviseleteket. Láttuk a filmeken a budapesti tavasz gazdag színpampáját a Mar­gitszigeten, a parkokban és a budai hegyekben, a Szent István napi körmenet és egyéb hazai ünepségek festői képeit. A megjelentek elraga­dott tetszése kisérte a képek bemutatását, ame­lyek igen alkalmasak volnának arra, hogy kül­földi bemutató körúton felkeltsék az érdeklődést hazánk, főleg Budapest szépségei iránt. Ügyeletéi budai gjipuitt Október 16— október 31. I. kerület: Szt. Hona, I., Szebeny Arüal-tér 1, Szt. Ágnes, I., Németvölgyi-út 56. Remény, I., Györi-út 8. U. kerület: Gr. Széchenyi, II., Széli Kálmán-tör 11. Fekete Medve, II., Fő-utca 27. Gránátalma, H., Zsigmond-utca 17. Statisztika, II., Margit-körút 54. III. kerület: Flórián, Hl., Flórián-tér 9. Szt. Lukács, Hl., Bécsi-út 89. XI. kerület: Szent Imre, XI., Horthy Miklós-körtér 8. szálloda építésével meginduljon a környező tel­1938-as bundamodellek, szörmedivat- ujdonságok CSERY GYULA szücsmistarnél I. BÁSTYA- í% főh. udvari szállító SÉTÁNY £ Olcsó árak! Hetényi Imre dr. úttörő felfedezése ¥ lehetővé teszi Árpád sírjának felkutatását

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom