Budai Napló, 1937 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1937-10-21 / 42. szám
1937. október 21. Budai Napló 3 Ha 1i#fczrh£jgu£M. • 0,0 crfooó xjujúims, fzövétiit \cjyaAJtävetjßtoi Jrunkhahn POSZTÓ CiYÁ B SZÖ.VETEI IV.PROHASZKA 0.-U.8. VI.TERtZ-KRT.8. Pávai Vájná Ferencz székfoglaló előadása a Pénteki Borgazdatársaságban Az elmúlt hét péntekjén tartotta első borgazda estjét a Pénteki Borgazdatánsaság legújabb tagja, Pávai Vájná Ferenc fögeológus, a budai közélet népszerű kiválósága. Zboray Gyula dr., a Társaság főtitkára üdvözölte keresetlen baráti szavakkal az új borgazda-fagot, majd Pávai Vájná mondta el székfoglaló beszédét. Ezúttal is, mimt minden egyes alkalommal azokra a kincsekre hívta fel a figyelmet, amelyeket a föld méhe rejteget és amelyeket fel kell tárnunk, hogy új balneológiái értékeket és új erőforrásokat teremtsünk az energiaforrásaitól megfosztott trianoni Magyarországnak. Apostoli munkát végez ezen a téren Pávai Vájná és az előkelő társaság, amely nagy tetszéssel hallgatta temperamentumos, mindvégig élvezetes előadását, lelkesen ünnepelte annak befejeztével. Kozma Jenő fejezte ki a Társaság érzelmeit, kérve az ünnepeltet, hogy ne csüggedjen, folytassa lankadatlan erővel azt a nagyszerű munkát, amellyel a nemzet vitális érdekeit annyi energiával, tudással és eredménynyel szolgálta eddig is. ReHtos lelkész előadása a budai tvaiélkas bősök temploma iaváia A Budai Ev. Hősök Templomát Építő Tábor vasárnap rendezte tizenharmadik ünnepségét a Déli-pályaudvar épületének dísztermébea A szépszámmal egybegyűltek a Böszörményi-útón, az evangélikus barak-iskQla helyén építendő hatalmas méretű evangélikus templom céljára adakoztak. A várbeli ev. egyház pompás műsort állított össze, amelynek legérdekesebb száma kétségtelenül Bereczky Albert Külső-Szent Istvánrvárosi ref. lekész előadása volt a kerületében most épülő templomról. Szegény emberek építették fel a templomot — mondotta' — mert a templomépítésnél nem a pénz a fontos, hanem a hit. A műsor többi része is kiváló volt. Rezessy László játéka, Veress Endrének, a Zeneművészeti Főiskola új fölfedezettjének éneke, Mikus-Csák István zongorajátéka és Zulauf Henrik bibliamagyarázata egytől-egyig lenyűgözték a lelkes közönséget. VOGL és VILLÁNYI TÁNCISKOLÁJA II. Medvp<-utca 6. ________Telefon: 152-346. Föl dalatti pályaudvar lesz a Lenke*íéri központi vasúti állomás Földalatti pályaudvarnak tervezik az új budai központi pályaudvart a Lenke tér környékén, amely tízmillió pengőbe kerülne. Légvédelmi szempontok miatt kerülnének az összes várócsarnokok a föld alá és a vonatok is alagutakban szaladnának be az új pályaudvarra. A mai Déli pályaudvar a Krisztinaváros szívében akkor megszűnne, a kelenföldi, pályaudvarból pedig teherrakodó állomás lenne. Kora tavasszal megkezdik a Horthy Miklós-úti új kereskedelmi iskola épitését Felkay Ferenc tanácsnok, a főváros közoktatásügyi osztályának fáradhatatlan vezetője egyik régebbi nyilatkozatában közölte a Budai Napló hasábjain, hogy tervbevette a Horthy Miklós úton kereskedelmi iskola építését, mert a mostani jjélyen az iskola már nem fér el. Mint értesülünk, most rövidesen sor kerül a Horthy Miklós úti kereskedelmi iskola felépítésére. Az építési ügyosztályban már el is készültek az új iskola tervei, Szendy polgármester is akceptálta azokat és az iskolaépítés ügye rövidesen a törvényhatósági bizottság elé kerülhet. A költségvetésben gondoskodtak a fedezetről, úgyhogy a legközelebbi iskolai évben, jövő év szeptemberében már az új épületben kezdődhetik meg a tanítás. Itt említjük meg, hogy a főváros közoktatási ügyosztálya a Bonhemisza-íéren polgári fiú, és esetleg — a szükséghez képest — polgári leányiskolát is tervez. Az előkészítő munkák már folyamatban vannak és a jövő évben ez az építkezés is megkezdődik. Galambos János üriöé1 cipész Budapest» V-, Nádor utca 34. Készítek méték után mind mnemiicipőkülönlegességeket a legszebb kivitelben. — Javítások gyorsan és pontos eszközöltetnek Hatalmas Küldöttség indul Budáról as albán Királyság negyedssásados ünnepére Albánia 1912-ben proklamálta állami függet-1 lenségét, amikor Abdul Hamid kalifa-nagyszultáh ottomán császárságán a felbomlás jelei mutat-' koztak. Az albán törzsek: a maljiszórok, arnau- ták, a ffiiriditák, fandézek, kasztrióták, gépák és toszikák évezred óta független életet éltek bajrák- tárok (törzsfőnökök) alatt, a sztambuli nagy- szultán osak névleges úr. volt ott a skipetárok födjén, a vérbosszú uralt mindeneket: katholikus, mohaimmedán és görög-orthodox albánokat egyaránt: A bécsi albán nemzetgyűlés függetlenítetté Albániát ,a törzseket egyesítette s a szent szerződést: Prenk Bib Doda (herceg), matjiszor fejedelem, Mrgr. Sereggi Skodraii (Szkutari) érsek,; Essad basa és még néhány törzisfő és néhány fe- rencrendi szerzetes írta alá. Türkhán basa, a. szultán szentpétervári követe lett az államfő, miután az utolsó albániai váli, a szerbverő Abdul Kérim pasa idejében otthagyta a kellemetlen ál- lást. Wied Vilmos herceg, mint Scsüpnia Mbret- je (királya) elfoglalta Skander bég trónját, hogy pár hónap múlva Esszéd basa lázadói leverjék s ö átadja helyét. Jött a világháború, mi megszállj lőttük Albániát s a mi sorainkban harcolt a daliás Ahmed Zogu kapitány is csapataival; a rp-, kon albán törzsek szívesen fogadtak bennünket, hisz IV. Béla királynak a tatárok elöl menekült katonáinak késői utódai a mai északi albán törzsek. Ahmed Zogu erélyesen rendbeszedte a széjjel húzó törzseket és megteremtette a modern Albániát, melynek első elnöke, majd /. Zogu néven királya lett. Ma a természeti kincsekben gazdag, vadregényes Skipetár-ország modem, tekintélyes európai állam, ahol béke, jólét, nyugalom van. önállóságának negyedszázados jubileumát november 20—28-ik napjai között üli meg. A nagyszabású ünnepségre meghívta Zogu király a barátságos és rokon államfőket is. Külön meghívót küldött a király a magyar államnak, kormánynak és a fővárosnak. A magyar kormányt a földművelésügyi minisztérium, a fővárost valószínűleg dorogi Farkas Ákos tanácsnok és Medriczky Andor dr. fogalmazó képviselik. A fővárosi „Acélhang” dalárda 64 taggal, Noseda karnagy vezetésével utazik Tiranába. Képviseltetik magukat a nagyipari és gyári intézmények, idegenforgalmi szervezetek, a honvédség, felekezetek és a sajtó. A magyar muzulmánok küldöttségét Husszein Hilmi budai .főmufti vezeti, aki mint nemzeti ajándékot viszi magával GUI Baba sírjának ezüstből készült (4 és fél kg) gyönyörű. modelljét, amit budai iparművész készített. Vitéz Galánthpy-Glock tábornok több képviselőtársával indul az ünnepségekre, akikhez Bárczy István és Ripka Ferenc volt polgármesterek, Zsilinszky Gábor és még számosán csatlakoznak. Egy nagyobb kiránduló- csoport is készülődik a nemzeti ünnepségekre Tiranába, hogy politikai, gazdasági és ipari szempontból minél jobban kimélyítsük a magyar- albán kapcsolatokat. László Zoltán dr. Az Alsóváros lakossága tiltakozik a Közmunkatanács városrendezési terve ellen Fájdalmas kiáltás hangzik Buda-Alsóvárosból azok felé, akik Nagy-Budapest sorsát intézik, — azért a városért, amely a fürdőváros nevét igyekszik jogosan kiérdemelni. Ezúttal a Horthy Miklós híd megnyitásával kapcsolatosan, a- jogos remények meg nem valósítása miatt szólal fel az Alsóváros türelmes polgársága és kér meghall- gattatást. Már pedig a sorvadásból csak úgy gyógyulhat fel, ha a MÁV töltés és a HÉV vasút által okozott hátrányokat a híd létesítésével beígért nagy összekötő útnak a Szent István sugárútnak megéptésével csökkentik. A MÁV töltés ugyanis derékban szeli ketté Szent Imre Városnak (a „SZÍV” városának) területét 9 mint Potemkin-fal takarja el Alsóvárost az illetékesek szeme — és így: figyelme' — elől, viszont a HÉV vasút kizárólagos joggal törtet át Alsóvároson, megnyomorítva ennek lakosságát az „egységesítés” kigúnyolására ma is fennálló- drága tarifájával és rossz menetrendjével. Míg a töltésen belül az élet világa ragyog, addig azon túl minden sötét. Bár újabban bizonyos megértést tapasztal a lakosság a főváros vezetői részéről s több, bár csak ideiglenes jellegű úttest és gyalogjáró megépítése van folyamatban, ez nem |jelent gyökeres orvoslást. Radikális és azonnali intézkedésre van már szükség, amire azonban — a legújabb hírek szerint — ismét hiába számít ez az elhagyatott vá-i jrosrész. Az új híd megnyitásával az eddig bizakodó, "de csalódott alsóvárosiak elfojtott jajkiáltása hangzott most el „Buda Atsó Város-Sósfürdfl Környéke-Egyesület" választmánya ülésén. Tudomására jutott ugyanis a polgárságnak a hírlapokból, hogy az új hídhoz nem lesz összeköttetésük, a Fehérvári úton ezután sem lesz jó közlekedésük és továbbra is el lesznek vágva Szent Imre Város belső részétől. Ugyanis a Székesfővárosi Közmunkák Tanácsának határozata szerint a Szent István sugárútnak csak a Horthy Miklós hídtól a Fehérvári úti MÁV aluljáróig terjedő része készül el és a HÉV végállomása ehhez az aluljáróhoz kerül, ehhez közel pedig ai ú. n. Szent Imre személy-pályaudvar készül. Ezt a hármas vészhírt elkeseredetten hallották a jobbára szegénysorsú s mégis hűséges adóiig zető polgárok, akik lehetetlennek tartják, hogy ily sorsdöntő ügyekben róluk-nélkülük lehessen soha jóvá nem tehető sérelmes döntést hozni Ezért fordulnak most az alsóvárosiak az illetékes tényezőkhöz, kérve: 1. mindhárom ügyben a végleges döntés felfüggesztését mindaddig, míg a 2. pont alatt kérelmezett gyűlés nem határozott; 2. a kerületi választmány intézményének mielőbbi életrehívását, ennek akadálya esetén pedig .Szent Imre Város alsórésze (Buda Alsó Város) polgáraiból — foglalkozási ágak szerint — érdekeltségi gyűlés egybehívását; 3. annak elvként való kimondását, hogy az érdekeltségnek a városrendezési stb. ügyekben hozott határozata a szakértők egyéni véleményének meghallgatása mellett is irányadó maradjon; 4. minden városrendezési — tehát a jelen - ügyben is a gyűlést megelőzően a helyszínen hatósági bejárást éspedig a polgárság bevonásával, A Közmunkák Tanácsának szóbajnlévő határozatával szemben pedig az alsóvárosiak kívánságait a .következőkben foglaljuk össze: a) a Szent István sugárút a kelenföldi pályaudvarig már most építtessék meg, b) a HÉV vasúi végállomása ugyancsak már most' a székesfőváros határára helyeztessék ki, . c) a Szent Imre pályaudvar terve végleg éji tessék el, mert az csúffá tenné Szent Imre Várost s a Délivasúthoz hasonló helyzetet teremtene. Az egészséges városrendezés megköveteli, hogy ne csupán városrendezési szakértők egyoldalú egyéni véleménye alapján és necsak íróasztalnál történjék meg a .székesfőváros jövőjének kialakulását célzó döntés,, de a városrész fekvése, a polgárság életviszonyai és igényei, sőt a székesfőváros magasabb szempontjai: idegen- forgalom, városszépítés, jelen esetben a Sósfürdö fejlesztése, stb. is figyelembe vétessenek. A város fejlesztése pedig csak úgy lehetséges, ha annak egyes részeit nem szeli ketté és nem zárja el vasúti töltés és nem bénítják meg maradi közlekedési eszközök. Ne építsünk tehát e nagyszerű fejlődésre hivatott városrész kellősközepébe pályaudvart, mely örök időkre lerögzítené a kihelyezésre szánt vasúti töltést, és ne tartsuk fenn a város területén a helyiérdekű vasutat. Es megérdemli különösen az elhagyatott Szent Imire Alsóváros, hogy egybekapcsoltassék végre a Szent István út gyors kiépítése által a Szent Imre Város belső részévet, és a székesfőváros pesti oldalával is, hogy így a nyugati és 1“ WADLER Megbízhatóságáról li/, Vil/t- -i ismert ÓBUDÁN ■Eo E, POLH-U. 13 Telefon: 1 162-765. kelenföldi pályaudvar utasai egyszerűen és gyorsan tehessék meg összekötő útjukat és hogy a pesti és budai lakosság mindkét pályaudvart könnyen érhesse el. ; De fontos az Alsóváros kifejlesztése és szépítése azért is, mert a kelenföldi pályaudvar felé éri el legrövidebben a külföld a fővárost- Lehetetlen elgondolni, hogy itt a mai elhagyatottság, pusztaság és rendezetlenség fogadja a kettős szent évben, a százezrével érkező külföldi és magyar vendégeket- Ki kell tehát épülni addigra a személy és teherforgalom részére is tágas területtel rendelkező kelenföldi állomás épületének és környékének! . . A tervezett pályaudvarra szánt költségből pedig. kitelik majd a kelenföldi pályaudvar kibővítése és a Déli vasút és környékének rendezése és szépítése. Mikola Géza dr. Miéri nincs naponta légvédelmi gyakorlat?.. Az egész város lázban égett, amikor a múlt héten megszólaltak a szirénák és tassan-lassan elsötétedtek Budapest utcái. Nem tagadjuk: félelmetes, kellemetlen érzés volt, itt kuksolni a sötétségben, mialatt felettünk „ellenséges” repülök cirkáltak. Amikor vége volt a gyakorlatnak és újból kigyulladtak a villanylámpák, az emberekből önkéntelenül is kirobbant a kiáltás: „Éljen a béke!” Igen: éljen a béke, a jó Isten mentsen meg bennünket attól, hogy a légvédelem komollyá váljék! Komor, nehéz órák voltak a sötétség órái. Hátborzongatónk. De nem mindenkinek. A gellérthegyi utak padjain, a tereken, meg sétányokon, a Halászbástyán és a Horváth-kertben sikere volt az elsötétítésnek. Közelebb simultak egymáshoz a fiatal párok és a budai utcákon végigrobogó sajtó-autóbusz mindenfelé szétrebbent ifjú párokat zavart meg. Suttogás, elfojtott sóhajok, becéző szavak, halk kacagás kísérte a légvédelmi gyakorlatot. — Jobb, mint a moziban, — suttogta egy kisleány a Döbrentei-parkban, de ugyanez volt a meggyőződés a Statisztika-parkban, Városmajorban és a Pasaréten is. Igen: jobb, mint a moziban, továbbtart a; sötétség és még a vásznon lepergő kép sem zavarja a szerelmes sziveket. Amikor aztán újból fényesség lett, megürültek a padok, hazamentek a légvédelmi sötétség kis haszonélvezői. Hazamentek, de fájó szívvel kérdezték: , ", — Miért nincs naponta légvédelmi gyakorlat? ők elbírnák. Nem sokallnák . . . —dár. 80 szegény anyái látóit vendégül a Szülők Szövetsége a római fülrdői iskolában A római fürdői iskola keretében Szőlők Szövetsége létesült, amely nagy szociális érzéssel, áldozatkész emberbaráti szeretettel karolja fel a szegény tanulók és azok szüleinek a sorsát. Anyagilag és erkölcsileg siet a rászorlók segítségére a Simonfay Ferenc alezredes elnöklete alatt dicséretesen működő Szövetség, amely legutóbb szeretetvejndégséget rendezett nyolcvan szegény anyának. Schalter Sándomé dr. polg. isk. (igazgatónő gyönyörű beszédben méltatta az anyai hivatást, Zsolnay Frigyesné, rt. igazgató neje és dr. Sze- pesváry Lajos né rondörtanácsos neje művészi zongorajátékkal kedveskedett a virágdíszes asz- tolok mellett megilletödötten ülő szegényeknek, majd Rév Zsuzsa szavalt saját költeményeiből, napsugarat, szeretetet sugározva a fáradt szívekbe. o A kitűnő rendezés Korda Hugóné, Stroh Pál- né, Tóth Béláné és Wenczel Lajosné érdeme. Miért?— (Levél a szerkesztőhöz.) — meit szöget üt sok ember, de föképen a szülök fejébe, miért kellett az elmúlt iskolai év vége felé, ez év április havában az óbudai Hunor-utcai elemi iskolát feloszlatni és a háromszáz-egynéhány gyereket az Iskolai {munka leg. komolyabb idejében három-négy iskolába szét- zavárni? . A megokolás az volt, hogy ez a barakiskola már nagyon rozoga állapotban van, máról-holnapra összedőlhet és így veszedelem fenyegeti a bennlévőket. Azóta hónapok múltak el, az iskola rendül eítlenüll áll, sőt most nagy készültséggel beköltözött oda az óbudai útépítések nagy mérnöki kara is. Mi ebből a tanulság? Vagy nem fenyegetett ott bedülés és akkor kár volt a gyerekeket a lakásukhoz közelfekvő iskolából máshová elhelyezni, vagy pedig a most ott lévő mérnökökért nem kár?... (K D. szülő. 1 A kiskereskedők érdekeiért küzd a Magyar Datailkereskedfi ________________ Szerkeszti; KERTÉSZ IMRE
