Budai Napló, 1937 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1937-10-13 / 41. szám

2 Budai Napló 1987. október 14. MŰVÉSZI INTERIEUR KLUBSZERŰ KÉNYELEM VARJA ÖNT Az OKTÓBER ELEJÉN MEGNYÍLÓ MAGYAR VILÁG KÁVÉHÁZBAN Margit-körut és Bem József-utca sarok Mennyit ér a Lánchíd Most, amikor a Horthy Mikós hidat felavatták, megírták a lapok azt is, hány millió pengőbe k. rült a híd. Nem érdektelen, hogy a végső elszá­molásnál, 1864-ben mekkora összegben állapították meg a Lánchíd költségeit. Az alábbiakat olvassuk az akkori lapokban: „A budavári hatóság határozata folytán a Buda-Pest között átló Lánchidat szakértők — s köztük Clark Adám, a Hid építője is, — fel­becsülték, mely becslés szerint a Lánchíd értéke a következő: kömives és kőfaragó müvek az anyaggal együtt 1,687.842 fi. 44 kr., ácsmun­kák az anyaggal együtt 58.798 ft. 94 kr., vas­alkatrészek mázukkal együtt 590.346 ft. 76 kr., az egész összesen 2,336.988 ft. 10 kr.” Mint látható, Budapest örök dicsősége, a gyö- nyöríi Lánchíd aránylag nagyon olcsó volt. Még csak azt jegyezzük meg, hogy a fenti elszámolás­ban nincsenek benne a munkadijak, a tervezés és végrehajtás költségei, amelyek tekintélyes össze­get tettek ki. REGENT Talaton ■ 163-826 CafeRestaurantban esténként MIMI PRINZ énekel. LSrlnczy a zongoránál. II.. Keleti Károly-u. 1 Gyorskörvasul a Déli pályaudvar helyett Budai mérnök terve a városfejlesztési bizottság előtt B a r t a Sándor, ismert budai mérnök, érde­kes tervet dogoaott ki a Déli-páyaudvar pótlására. Körvasútat tervez, amelyre az előmunkálati engedélyt megszerezte. A tervekkel a Közmunkatanács és a főváros is foglalkozik és rövidesen a Harrer Ferenc elnöklete alatt működő városfejlesztési bizottság elé kerül a ter­vezet. Halta Sándor a következőképen akarja megoldani a gyors körvasutat: A MÁV a Déli-pályaudvar eltávolításával az összekötövasút 6—7 m magas töltésén tervezi a Szentimreváros kitérőjét, amelynek sok célja nincsen, mert egyrészt még jobban hátráltatja az amúgy is nehézkes vasúti közlekedést a keleti és kelenföldi pályaudvarok között, ami a délivas­úti forgalom felszívása folytán csak fokozódni fog, másrészt szűk méreteinél fogva a budai személyforgalmat kielégíteni alig fogja. Helyette a Szent Imre út mentén tervezik az új budai pályaudvart, ez pedig' helyszíni és nívóbeli ne­hézségek miatt szinte kivihetetlen. A Déli-pályaudvar megtartására szolgálna MÁV földalatti gyors-körvasút lé­tesítése. Kiindul a kelenföldi pályaudvarból, t a Délivasút pályán haladva, az alagúttől kezdve megmarad a leendő utca terepe alatt s körül­belül ott, ahol a Mészáros-utcát metszi, jön a Déli-pályaudvart pótló új földalatti megálló. | Utána a Krisztina-körutat a kövezet alatt metsz­ve, a Körút szélén a Vérmező, Vérmezö-üt mel­letti mélyedés és a Margit-körúton át, átmetszve a Mechwart és Ferenciek kertjeit, a Mecset-ut­cán a Török-uutcát átmetszve, — mindenütt I mint földalatti — csak az izgalmasok mellett fölereszkedve, már pályaszínben befut a Szent- endrei-HÉV új végállomásába. -I Innen a már meglévő HÉV pályán a budai j rakparton halad tovább s ahol az új óbudai hidat metszi, lesz a harmadik megálló. Utána a jobb- , parti körvasúton át befordul az újpesti vasúti- hidra s az Angyalföldi pályaudvaron, Északi teherpályaudvar, balparti körvasút, Kőbánya felsőpályaudvar, Ferencvárosi pályaudvar s az összekötő hídon át visszatér Kelenföldre. Amennyiben a HÉV teljesen átengedi 'vona­lát a MÁV-nak s ezentúl a Beszkárt 5-ös reláció I pályán halad ,akkor a vonalat a Majláth-utcán át a HÉV-ig kiépítve, innen régi pályán folytat­ja útját Szentendre felé. 1. Fedett pálya a Déli p. u. helyén, kevés földmunkával, 1600 m. á 450 P. 720.000 2. Fedett pálya a Vérmezőtől az Ir­galmasokig, 2100 m. á 500 P. 1,050,000 3. Csatlakozások a HÉV-hez és a MÁV-hoz 300 m. á 200 + 200 á 150 P. 90.000 4. Csatorna-, kábeláthelyezés, meg­állók, vezeték, némi kisajátítás, stb. ált. P 500,000 Előirányzat összesen: P. 2,500,000 A fedezet a felszabaduló telkek értékesítésé­ből adódik. A MÁV a felszabaduló telkek értékesítésével tőkét szerez a halálsorompók kiküszöbölésére szánt bal parti körvasúti rész kiépítéséhez. Súg Ár rádió, csillár, írógép, kerékpár ós villanyszerelési szaküzlet­Buda és a légi védelem Gáztámadás ellen Buda védettebb, mint a pesti oldal Légitámadás borzalmainak Buda lakossága is ki van téve. Ha a távol Keleten folyó borzalmas légi harcokra gondolunk, könnyű tanulságot és párhuzamot vonnunk. Míg például Nanfcingiban a három napos légitámadás több mint 10.000 em­beréletbe került, addig Kantonban ugyanolyan harcierök pusztításának csupán 56 sebesültje és 17 halottja volt. Az óriási különbség magyarázata egyszerű: míg Nankingot teljesen készületlenül érte a támadás, a bekövetkező pánik okozta zavar, addig Kantonban, előre gondosan előkészített gya­korlatok után, aránylagosan csekély volt a vesz­teség. A Budai Napló munkatársa a szerda esti lég­védelmi gyakorlat alkalmával kérdést intézett a légvédelmi parancsnoksághoz, hogy felvilágosítást szerezzen Buda helyzetéről, esetleges légitámadás esélyeiről. A légvédelmi parancsnokság szerint nagy ál­talánosságban nem mondhatjuk, hogy akár a Duna jobb, akár balpartja hátrányosabb, vagy előnyösebb helyzetbe lenne légitámadáskor. Egy­aránt pusztító és véres áldozatokat követelhet egy- egy jól előkészített támadás. Mindezeken csak a gondosan előkészített védekező módszerek se­gíthetnek. Az éjszakai sötétség az ellenséges repülők munkáját nem akadályozza meg, sőt bizonyos szempontból — s itt elsősorban a lélektani benyo­másokra és a tömegrémület előidézésére kell gon­dolnunk — az éjszakai támadás hatásosabb lehet, mint á nappali. Fel kell készülnünk arra, hogy az ellenség a sötétségadta előnyöket a saját céljaira igyekszik majd kihasználni, ezért a szakszerű és eredményes védekezésre már jó eleve gondol­nunk kell. Az éjszakai passzív védekezés leghatásosabb eszköze a lelkiismeretesen és mindenekelőtt szak­szerűen végrehajtott elsötités, mely eredményesen megnehezíti, sokszor teljesen megakadályozza a cél felkutatását, a „célzott” bombadobást pedig úgyszólván teljesen lehetetlenné teszi. Az elsötétítés feladata egyrészt a város su­gárzó, 100—120 kilométernyire elható fényét megszüntetni s így megnehezíteni a nagy távolság­ról való tájékozást, másrészt a repülő közeledte­kor a várost teljes sötétségbe burkolva, a célzott bombadobást lehetlenné tenni. Az elsötétítésnek ezért két fontos fokozata van: a csökkentett vilá­gítás és a teljes elsötétítés. A szerdán tartott gya­korlat a „csökkentett világítást”, a „teljes elsöté­títést” valamint a „légvédelmi riadó jeliét“ ismerteti meg a közönséggel. Ez a gyakorlat, mint ilyen­ben az első, nem lehet még olyan tökéletes, mint azt majd később joggal elvárhatjuk, annál kevésbbé, mert egyrészt még rögtönzéseket kellett alkalmazni, másrészt mert a gyakorlat különböző területein^ összehasonlítás céljából, más 'és más rendszer szerint történik az elsötétítés. A most megtartott gyakorlatokat december közepe táján újabb, akkorra már gondosabban elő­készített második gyakorlat követi, majd később nappali gyakorlatok és gázvédelmi gyakorlatok is következnek. Gázvédelem szempontjából Buda helyzete a szél járta helyeken előnyös a pesti sí­kon és utcákon jobban megülő mérges gázokkal és egyéb mérgező eszközökkel szemben. Óvóhe­lyek tekintetében Buda helyzete valóban előnyö­sebb: a hegyek és dombok lejtőibe kevesebb anya­gi áldozattal építhetők teljesen megfelelő óvóhe­lyek. Mindezeket összeegyeztetve leszögezhetjük, hogy Buda lakóssága ép annyira megszenvedheti egy légitámadás borzalmait, ép azért kötelessé­günk, hogy kellő előkészítéssel, a minimumra csök­kentsük a veszély lehetőségeit Gergely József Aladár Hol vásároljunk. a Ferenc József />IdP pesti ffióföjénél SZEMÜVEGET és fOTÓCIKKEKET LEGELŐNYÖSEBBEN Szőke Andor szaküzletében BUDAPEST IV. VAMHAZ-KORUT 14. SZÁM a Horthy Miklós />i«f pesti őidtföfénél HAMANG JÓZSEF és FIA PUSKAMÜVESEK, FEGYVER- ÉS LÖSZERKERESKEDÖK. IX. FERENC-KORUT 2. (Boráros-téri oldal) Tel: 187-651. a pesii Lánchídfőnél Ugitil Tilts»risír óbudai porcellángyárának ■■ MH« ■ ivoiifli készítményei csak a gyár üzletében: V., Dorottya-utca 14. az. kaphatók. Utazás Budáin Irta: Gegus Dániel Kedvesen, melegen süt be az ablakomon a nap, a Városmajor lombos fái, távolabb a Svábhegy, tisztán, üdén integetnek az utcám végéről, mintha egyáltalában el se akarnának búcsúzni, holott a naptáramról már október figyelmeztet komolyan arra, hogy közeledik a tél: az elmúlás örök szim­bóluma. Lehullanak lassan a levelek, a nevető ág eltűnik, száraz faágak roppannak meg a láb alatt, leesik a hó, fehér ruhát vesznek magukra a ked­ves budai hegyek, megszűnik a külső élet, az em­berek összébb szorulnak a kályha mellett s meg­kezdik belső téli életüket. Egyelőre azonban, amiként a szeptember, úgy az október is kedvesen és kíméletesen bánik ve­lünk s szinte tévedésbe ejt a nyári melegség. Használjuk fel hát ezt a nem mindennapi, — in­kább nem minden esztendei — kegyet, hagyjuk itt a szobát .......és ki a szabadba. Mér t tanulnád, hogy mi a dal, Minő az erdő, míg az élet elfoly, Örömtelen, poros szobafalak közt” mondja az Ember tragédiája Ádám-Kepplerje a tanítványnak, aki tudományra szomjazva áll előtte. Tavasztól és nyártól úgysem voltunk az idén el­ragadtatva, élvezzük hát még az őszt, amely a mi klímánk legszebb évszaka szokott lenni. A vénasszonyok nyara, mondják a hamiskás szemű, Balsac korabeli menyecskék, de csak azért, hogy az udvarias tiltakozást nyomban kiprovokálják. Induljunk el hát egy ki® sétára itt a Vérmező mellett, ahol néhány kutyamosó, — így szólítják katonáéknál a tiszti- szolgát, — gazdája, a kapi­tány úr, ezredes úr hátaslovát dreszlrozza s gő­gösen pillant a Vérmező közepén valcerozó ba­kákra, akik éppen nem táncmesternek készülnek, csak a tagozott menetet gyakorolják, amelyik egyike a legnagyobb katonai tudománynak. Leg­alább én, boldogult honvédbaka koromban nem voltam képes megtanulni, azért tartom olyan nagy tudománynak. Ezen a hatalmas, zöldfű bontotta mezőn érdemes egy kicsit elmélkedni. Annyian és annyiszor felvetették már a kérdést, nem volna-e okos dolog átvenni ezt a területet a kincstártól s másképen kihasználni, mint ahogyan most ki van használva. Azért a kis próbalovaglásért s taglalt menetért nem volna szabad itt Buda szivében ilyen pompás, nagy területet parlagon hevertetni. Né­hai való jó Viraág Béla olyan szépen benépesí­tette azt a Vérmezőt a maga kedves álom'látásá- val, hogy szinte oda képzelem, amint a partján elmegyek, a Mikó-utca felőli sarkára a hatalmas kioszkot, kávéházá vafli, vendéglőjével, tánctermé­vel, cukrászdájával, hatalmas terraszával, a pom­pás szállodát, amelyben csakúgy zsibong, nyü­zsög a sok idegen s felvonultatja ámuló szemünk elé Kelet minden pompáját, ragyogását. Maharad­zsák, indus fejedelmek, gyönyörű keleti bajadérek tündér fátyolait megoldva lebegnek a mesebeli fényben s ontják a jólétet Budának, meghálálva a sok szépséget, amellyel Buda őket kiszolgálja. Álom ez, szép mesebei álom; ahogy én a mi vá­rosfejlesztési és szépítő köreinket ismerem, a mi Vérmezőnkön száz esztendő múlva is bakák fog­nak masírozni s kutyamosök trenírozzák a tiszti lovakat, mert a katonai kincstár ezekről a mulat­ságokról le nem fog mondani soha. Közel kapom a Vérmezőhöz a lerombolást váró budai Színkört, amelynek helyén, — helyesebben amely helyett fel fog épülni az állandó budai színház. Azért javítottam ki „helyetf’-re, mert a hely még eldöntetlen probléma, okos emberek vi­tatárgya. Miután ez a Horváth kert legalkalma­sabb az állandó budai színház felépítésére is, egész bizonyosra veszem, hqgy á döntés más lesz s a Déryné játékszín kikerül valahova Kelenföldre, ahová mi Retek-utcaiak, nem igen fogunk utána menni. A hollós Mátyás Társasággal az élén, élő legnagyobb poétánk, Herczeg Ferenc vezetésével, talán megvalósul az a kedves terv, hogy a budai színházat Buda építse meg magának, de akkor ez az illusztris társaság, amelynek a névsorát most kaptam meg a napokban, avatkozzon bele, még pedig sürgősen, hogy a budaiak színháza kapja meg az öt legjobban megillető helyet, a régi színkör helyét,, a tradicionális Horváth kertet. A kelenöldiek pedig építsenek maguknak egy másik budai színházat, amiképen a derék Terty Lajos nótaköltönk jóvoltából negyven évvel ezelőtt az óbudaiak is megépítették a Kisfaludy színházat Ebben a nekem nagyon kedves emlékű kis szín­háziban ugyan megbukott már vagy húsz direktor, de azért még mindig áll a magyar nyelv, a ma­gyar színészet dicsőségére. Elbír Buda ma már több színházat is, magam részéről jó dologinak tartanám, ha a Várban a miniszterelnöki palota mellett üresen ásítozó kis Várszínházát is kitataroznák s úgy, amiként egy­kor, a Nemzeti és Opera nevezné ki Ka­mara színházának s tartana benne előadásokat. A színház maga nagyon kedves, nagyszerű múltja van, hiszen a rajta függő tábla szerint Beethoven is játszott benne, akinek mélabús fejét egy relief is megörökíti. De elinalok innen, —. már nem a színházaktól, de a színházkérdéstől, mert a nyájas olvasó kisüti, hogy én már nem egyszer írtam erről a témáról s azt találja mondani, hogy menjek vele a pokol­ba, ne rontsam itt a levegőL Megígérem, hogy többször nem térek rá vissza, úgyis az ilyen irka­firka csak kiáltó szó a pusztában. A Városháza falad nagyon vastagok, van egy-egy fala úgy há­rom-négy méter ds. Ezen bizony a hangnak na­gyön nehéz áthatolnia, még ha a Bálám szamara ordítana is. Odébb, a tündérkertté varázsolt Tabán helyén — ezt se nagyon dicsérem, pedig himnuszokat szeretnék zengeni róla, mert egy szép napon arra ébredek, hogy megjelennek a gyönyörű pagonyban a villák és egyéb házak, — a Vár alatt egy új szobor körvonalai emelkednek. Tüzéremléknek készül, mert egy kőágyút vonszol hat kőló s a lovakon kőtüzérek igyekeznek. Buda új szoborral szaporodott ismét. Az utóbbi időben valami szobormánia fogott el bennünket: egyre másra nőnek ki a földből a szobrok. Budapest lassan a szobrok városa lesz, mert én Európa egyetlen városában sem láttam azt a szobortúlprodukciót, amit Budapesten, Londonban csak a parlament köriül láttam néhány király s államférfi szobrot, Parisban is csak a régi, ismert szobrok köszöntöttek. Budapestnek alig van már tere, ahonnan ne egy szobor tok- kanna eléd. Természetes, hogy ebben a túlten- gésben elvész a művészet s igazi szép szobrok helyett gyenge alkotások ijesztgetik az embert. A mi Budánk is az utóbbi időkben egész sereg szobrot kapott. A Várban mingyárt a bécsi kapu bejáratánál valami szárnyas köangyal, nagy ke­reszttel siet befelé a Verbőczy utcába, mintha egy kicsit szégyellene magát. Lehet, hogy szép szo­bor, csak én nem értek hozzá. Közel hozzá egy kút van, rajta egy karcsú menyecske: Kazinczy emlékét őrzi. Egy térre megkaptuk Ince pápa szobrát — ez nem lehet más, mint amilyen. Egé­szen szűk kis terecskén egy aranyozott lovas igyekszik kifelé: a Hadik generális szobra. Rosz- szul van, szűkén van elhelyezve, dehát ő maga is szerény. Már ünnepélyesebb és szebb a Várbás­tyán elhelyezett lovasszobor: Görgey szobra. Sőt érvényesül, szép munka. Erről a Görgey szoborról jut eszembe, hogy a Vár alatt, itt a Mátrai utca felett, volt felállítva évekkel ezelőtt egy ülő szobor, amely azóta onnan eltűnt. Nagy probléma volt nekem, amikor arra jártam- ki a rejtélyes idegen? Nagy karosszékben ült egy komor, magyairruhás alak. Felirat a szobron nem volt. Miután megfejteni nem tudtam, — pedig szenvedélyes rejtvényfejtő vagyok, nincs az a keresztrejtvény, ami tőlem rejtve maradna, — felirat a szobron nem volt, — elkezdtem nyo­mozni utána. Ehhez való készségem rendőrko­romból megmaradt. Hiába, még a jó , Viraág Béla, sőt a Budai Napló se tudta megmondaná, ki az a szobor. Egyszer egy vasárnapi sörözésen meg­jelent közöttünk Aggházy Kamill vitéz ezredes úr, a Hadimúzeum tudós igazgatója. Felvetem előtte a kérdést, hát persze, hogy megfejtette. A név­nélküli szobor Görgey Artúrt ábrázolta s tarto­zéka volt a híres Horvay Kossuth szobrának. Hogy azoknak is jusson valami, akik Görgeyt árulónak tartották, azoknak is, akik nem, a csüg- gedtfejü negyvennyolcas miniszterek mellett meg­alkotta Görgeyt is. De ennek elől nem adott he­lyet, hanem a szobor hátánál helyezte el. Ez az Artur vezér még sem egészen kóser, legyen rajta a szobron, de vonuljon hátra. Szógyetje magát. Úgy látszik a zsűrinek, bár nagyon sok szépér­zéke nem volt, de annyi Ízlése mégis, hogy ezt a szegény Görgeyt levakarta j a szobor .hátáról s konfiskálta. Elég szép az a Kossuth szobor így is, miért legyen még szebb. A száműzött Görgey azután oda került Sphynx-nek a Vár .alá, amikor pedig a bástyára felállították igazán jól sike­rült lovasszobrát, innen is elvitték. Ki tudja, hol fog legközelebb felbukkanni. Hát az a tüzéremlék ott a tabáni kerttel szem­ben elég jól sikerült szobormű. Méltán sorakozik a várbeli Julián szoborhoz, — nemes alkotás, művészi elgondolás, — a Döbrentei téri gyerek- szoborhoz, Teles városmajori Ludas Matyijához, a Margithíd ligetének Mackó Dorka kisasszonyá­hoz. Az ilyen- nemes és szép 'alkotásoknak örülhet­nek a budaiak, mert csak díszére vannak tereink­nek. Nagyon boldogan említem meg, hogy a mi kedves Viraág Bélánknak, Buda szerelmesének, a megvalósulás felé közeleg a síremléke. Láttam: nagyon szép, a kiváló Lechner Jenő tervezte s Füredi Richárd szobrászművész alkotta a szobor- részét Az ő és Viraág 'barátainak, s a Hollós Mátyás Társaságnak igyekezetéből talán már ha­lottak napjára a. farkasréti temetőben ott fog állni a mű, amely méltóképen' fogja „Buda szerelmesé­nek” soha el nem múló emlékét hirdetni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom