Budai Napló, 1937 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1937-10-13 / 41. szám
2 Budai Napló 1987. október 14. MŰVÉSZI INTERIEUR KLUBSZERŰ KÉNYELEM VARJA ÖNT Az OKTÓBER ELEJÉN MEGNYÍLÓ MAGYAR VILÁG KÁVÉHÁZBAN Margit-körut és Bem József-utca sarok Mennyit ér a Lánchíd Most, amikor a Horthy Mikós hidat felavatták, megírták a lapok azt is, hány millió pengőbe k. rült a híd. Nem érdektelen, hogy a végső elszámolásnál, 1864-ben mekkora összegben állapították meg a Lánchíd költségeit. Az alábbiakat olvassuk az akkori lapokban: „A budavári hatóság határozata folytán a Buda-Pest között átló Lánchidat szakértők — s köztük Clark Adám, a Hid építője is, — felbecsülték, mely becslés szerint a Lánchíd értéke a következő: kömives és kőfaragó müvek az anyaggal együtt 1,687.842 fi. 44 kr., ácsmunkák az anyaggal együtt 58.798 ft. 94 kr., vasalkatrészek mázukkal együtt 590.346 ft. 76 kr., az egész összesen 2,336.988 ft. 10 kr.” Mint látható, Budapest örök dicsősége, a gyö- nyöríi Lánchíd aránylag nagyon olcsó volt. Még csak azt jegyezzük meg, hogy a fenti elszámolásban nincsenek benne a munkadijak, a tervezés és végrehajtás költségei, amelyek tekintélyes összeget tettek ki. REGENT Talaton ■ 163-826 CafeRestaurantban esténként MIMI PRINZ énekel. LSrlnczy a zongoránál. II.. Keleti Károly-u. 1 Gyorskörvasul a Déli pályaudvar helyett Budai mérnök terve a városfejlesztési bizottság előtt B a r t a Sándor, ismert budai mérnök, érdekes tervet dogoaott ki a Déli-páyaudvar pótlására. Körvasútat tervez, amelyre az előmunkálati engedélyt megszerezte. A tervekkel a Közmunkatanács és a főváros is foglalkozik és rövidesen a Harrer Ferenc elnöklete alatt működő városfejlesztési bizottság elé kerül a tervezet. Halta Sándor a következőképen akarja megoldani a gyors körvasutat: A MÁV a Déli-pályaudvar eltávolításával az összekötövasút 6—7 m magas töltésén tervezi a Szentimreváros kitérőjét, amelynek sok célja nincsen, mert egyrészt még jobban hátráltatja az amúgy is nehézkes vasúti közlekedést a keleti és kelenföldi pályaudvarok között, ami a délivasúti forgalom felszívása folytán csak fokozódni fog, másrészt szűk méreteinél fogva a budai személyforgalmat kielégíteni alig fogja. Helyette a Szent Imre út mentén tervezik az új budai pályaudvart, ez pedig' helyszíni és nívóbeli nehézségek miatt szinte kivihetetlen. A Déli-pályaudvar megtartására szolgálna MÁV földalatti gyors-körvasút létesítése. Kiindul a kelenföldi pályaudvarból, t a Délivasút pályán haladva, az alagúttől kezdve megmarad a leendő utca terepe alatt s körülbelül ott, ahol a Mészáros-utcát metszi, jön a Déli-pályaudvart pótló új földalatti megálló. | Utána a Krisztina-körutat a kövezet alatt metszve, a Körút szélén a Vérmező, Vérmezö-üt melletti mélyedés és a Margit-körúton át, átmetszve a Mechwart és Ferenciek kertjeit, a Mecset-utcán a Török-uutcát átmetszve, — mindenütt I mint földalatti — csak az izgalmasok mellett fölereszkedve, már pályaszínben befut a Szent- endrei-HÉV új végállomásába. -I Innen a már meglévő HÉV pályán a budai j rakparton halad tovább s ahol az új óbudai hidat metszi, lesz a harmadik megálló. Utána a jobb- , parti körvasúton át befordul az újpesti vasúti- hidra s az Angyalföldi pályaudvaron, Északi teherpályaudvar, balparti körvasút, Kőbánya felsőpályaudvar, Ferencvárosi pályaudvar s az összekötő hídon át visszatér Kelenföldre. Amennyiben a HÉV teljesen átengedi 'vonalát a MÁV-nak s ezentúl a Beszkárt 5-ös reláció I pályán halad ,akkor a vonalat a Majláth-utcán át a HÉV-ig kiépítve, innen régi pályán folytatja útját Szentendre felé. 1. Fedett pálya a Déli p. u. helyén, kevés földmunkával, 1600 m. á 450 P. 720.000 2. Fedett pálya a Vérmezőtől az Irgalmasokig, 2100 m. á 500 P. 1,050,000 3. Csatlakozások a HÉV-hez és a MÁV-hoz 300 m. á 200 + 200 á 150 P. 90.000 4. Csatorna-, kábeláthelyezés, megállók, vezeték, némi kisajátítás, stb. ált. P 500,000 Előirányzat összesen: P. 2,500,000 A fedezet a felszabaduló telkek értékesítéséből adódik. A MÁV a felszabaduló telkek értékesítésével tőkét szerez a halálsorompók kiküszöbölésére szánt bal parti körvasúti rész kiépítéséhez. Súg Ár rádió, csillár, írógép, kerékpár ós villanyszerelési szaküzletBuda és a légi védelem Gáztámadás ellen Buda védettebb, mint a pesti oldal Légitámadás borzalmainak Buda lakossága is ki van téve. Ha a távol Keleten folyó borzalmas légi harcokra gondolunk, könnyű tanulságot és párhuzamot vonnunk. Míg például Nanfcingiban a három napos légitámadás több mint 10.000 emberéletbe került, addig Kantonban ugyanolyan harcierök pusztításának csupán 56 sebesültje és 17 halottja volt. Az óriási különbség magyarázata egyszerű: míg Nankingot teljesen készületlenül érte a támadás, a bekövetkező pánik okozta zavar, addig Kantonban, előre gondosan előkészített gyakorlatok után, aránylagosan csekély volt a veszteség. A Budai Napló munkatársa a szerda esti légvédelmi gyakorlat alkalmával kérdést intézett a légvédelmi parancsnoksághoz, hogy felvilágosítást szerezzen Buda helyzetéről, esetleges légitámadás esélyeiről. A légvédelmi parancsnokság szerint nagy általánosságban nem mondhatjuk, hogy akár a Duna jobb, akár balpartja hátrányosabb, vagy előnyösebb helyzetbe lenne légitámadáskor. Egyaránt pusztító és véres áldozatokat követelhet egy- egy jól előkészített támadás. Mindezeken csak a gondosan előkészített védekező módszerek segíthetnek. Az éjszakai sötétség az ellenséges repülők munkáját nem akadályozza meg, sőt bizonyos szempontból — s itt elsősorban a lélektani benyomásokra és a tömegrémület előidézésére kell gondolnunk — az éjszakai támadás hatásosabb lehet, mint á nappali. Fel kell készülnünk arra, hogy az ellenség a sötétségadta előnyöket a saját céljaira igyekszik majd kihasználni, ezért a szakszerű és eredményes védekezésre már jó eleve gondolnunk kell. Az éjszakai passzív védekezés leghatásosabb eszköze a lelkiismeretesen és mindenekelőtt szakszerűen végrehajtott elsötités, mely eredményesen megnehezíti, sokszor teljesen megakadályozza a cél felkutatását, a „célzott” bombadobást pedig úgyszólván teljesen lehetetlenné teszi. Az elsötétítés feladata egyrészt a város sugárzó, 100—120 kilométernyire elható fényét megszüntetni s így megnehezíteni a nagy távolságról való tájékozást, másrészt a repülő közeledtekor a várost teljes sötétségbe burkolva, a célzott bombadobást lehetlenné tenni. Az elsötétítésnek ezért két fontos fokozata van: a csökkentett világítás és a teljes elsötétítés. A szerdán tartott gyakorlat a „csökkentett világítást”, a „teljes elsötétítést” valamint a „légvédelmi riadó jeliét“ ismerteti meg a közönséggel. Ez a gyakorlat, mint ilyenben az első, nem lehet még olyan tökéletes, mint azt majd később joggal elvárhatjuk, annál kevésbbé, mert egyrészt még rögtönzéseket kellett alkalmazni, másrészt mert a gyakorlat különböző területein^ összehasonlítás céljából, más 'és más rendszer szerint történik az elsötétítés. A most megtartott gyakorlatokat december közepe táján újabb, akkorra már gondosabban előkészített második gyakorlat követi, majd később nappali gyakorlatok és gázvédelmi gyakorlatok is következnek. Gázvédelem szempontjából Buda helyzete a szél járta helyeken előnyös a pesti síkon és utcákon jobban megülő mérges gázokkal és egyéb mérgező eszközökkel szemben. Óvóhelyek tekintetében Buda helyzete valóban előnyösebb: a hegyek és dombok lejtőibe kevesebb anyagi áldozattal építhetők teljesen megfelelő óvóhelyek. Mindezeket összeegyeztetve leszögezhetjük, hogy Buda lakóssága ép annyira megszenvedheti egy légitámadás borzalmait, ép azért kötelességünk, hogy kellő előkészítéssel, a minimumra csökkentsük a veszély lehetőségeit Gergely József Aladár Hol vásároljunk. a Ferenc József />IdP pesti ffióföjénél SZEMÜVEGET és fOTÓCIKKEKET LEGELŐNYÖSEBBEN Szőke Andor szaküzletében BUDAPEST IV. VAMHAZ-KORUT 14. SZÁM a Horthy Miklós />i«f pesti őidtföfénél HAMANG JÓZSEF és FIA PUSKAMÜVESEK, FEGYVER- ÉS LÖSZERKERESKEDÖK. IX. FERENC-KORUT 2. (Boráros-téri oldal) Tel: 187-651. a pesii Lánchídfőnél Ugitil Tilts»risír óbudai porcellángyárának ■■ MH« ■ ivoiifli készítményei csak a gyár üzletében: V., Dorottya-utca 14. az. kaphatók. Utazás Budáin Irta: Gegus Dániel Kedvesen, melegen süt be az ablakomon a nap, a Városmajor lombos fái, távolabb a Svábhegy, tisztán, üdén integetnek az utcám végéről, mintha egyáltalában el se akarnának búcsúzni, holott a naptáramról már október figyelmeztet komolyan arra, hogy közeledik a tél: az elmúlás örök szimbóluma. Lehullanak lassan a levelek, a nevető ág eltűnik, száraz faágak roppannak meg a láb alatt, leesik a hó, fehér ruhát vesznek magukra a kedves budai hegyek, megszűnik a külső élet, az emberek összébb szorulnak a kályha mellett s megkezdik belső téli életüket. Egyelőre azonban, amiként a szeptember, úgy az október is kedvesen és kíméletesen bánik velünk s szinte tévedésbe ejt a nyári melegség. Használjuk fel hát ezt a nem mindennapi, — inkább nem minden esztendei — kegyet, hagyjuk itt a szobát .......és ki a szabadba. Mér t tanulnád, hogy mi a dal, Minő az erdő, míg az élet elfoly, Örömtelen, poros szobafalak közt” mondja az Ember tragédiája Ádám-Kepplerje a tanítványnak, aki tudományra szomjazva áll előtte. Tavasztól és nyártól úgysem voltunk az idén elragadtatva, élvezzük hát még az őszt, amely a mi klímánk legszebb évszaka szokott lenni. A vénasszonyok nyara, mondják a hamiskás szemű, Balsac korabeli menyecskék, de csak azért, hogy az udvarias tiltakozást nyomban kiprovokálják. Induljunk el hát egy ki® sétára itt a Vérmező mellett, ahol néhány kutyamosó, — így szólítják katonáéknál a tiszti- szolgát, — gazdája, a kapitány úr, ezredes úr hátaslovát dreszlrozza s gőgösen pillant a Vérmező közepén valcerozó bakákra, akik éppen nem táncmesternek készülnek, csak a tagozott menetet gyakorolják, amelyik egyike a legnagyobb katonai tudománynak. Legalább én, boldogult honvédbaka koromban nem voltam képes megtanulni, azért tartom olyan nagy tudománynak. Ezen a hatalmas, zöldfű bontotta mezőn érdemes egy kicsit elmélkedni. Annyian és annyiszor felvetették már a kérdést, nem volna-e okos dolog átvenni ezt a területet a kincstártól s másképen kihasználni, mint ahogyan most ki van használva. Azért a kis próbalovaglásért s taglalt menetért nem volna szabad itt Buda szivében ilyen pompás, nagy területet parlagon hevertetni. Néhai való jó Viraág Béla olyan szépen benépesítette azt a Vérmezőt a maga kedves álom'látásá- val, hogy szinte oda képzelem, amint a partján elmegyek, a Mikó-utca felőli sarkára a hatalmas kioszkot, kávéházá vafli, vendéglőjével, tánctermével, cukrászdájával, hatalmas terraszával, a pompás szállodát, amelyben csakúgy zsibong, nyüzsög a sok idegen s felvonultatja ámuló szemünk elé Kelet minden pompáját, ragyogását. Maharadzsák, indus fejedelmek, gyönyörű keleti bajadérek tündér fátyolait megoldva lebegnek a mesebeli fényben s ontják a jólétet Budának, meghálálva a sok szépséget, amellyel Buda őket kiszolgálja. Álom ez, szép mesebei álom; ahogy én a mi városfejlesztési és szépítő köreinket ismerem, a mi Vérmezőnkön száz esztendő múlva is bakák fognak masírozni s kutyamosök trenírozzák a tiszti lovakat, mert a katonai kincstár ezekről a mulatságokról le nem fog mondani soha. Közel kapom a Vérmezőhöz a lerombolást váró budai Színkört, amelynek helyén, — helyesebben amely helyett fel fog épülni az állandó budai színház. Azért javítottam ki „helyetf’-re, mert a hely még eldöntetlen probléma, okos emberek vitatárgya. Miután ez a Horváth kert legalkalmasabb az állandó budai színház felépítésére is, egész bizonyosra veszem, hqgy á döntés más lesz s a Déryné játékszín kikerül valahova Kelenföldre, ahová mi Retek-utcaiak, nem igen fogunk utána menni. A hollós Mátyás Társasággal az élén, élő legnagyobb poétánk, Herczeg Ferenc vezetésével, talán megvalósul az a kedves terv, hogy a budai színházat Buda építse meg magának, de akkor ez az illusztris társaság, amelynek a névsorát most kaptam meg a napokban, avatkozzon bele, még pedig sürgősen, hogy a budaiak színháza kapja meg az öt legjobban megillető helyet, a régi színkör helyét,, a tradicionális Horváth kertet. A kelenöldiek pedig építsenek maguknak egy másik budai színházat, amiképen a derék Terty Lajos nótaköltönk jóvoltából negyven évvel ezelőtt az óbudaiak is megépítették a Kisfaludy színházat Ebben a nekem nagyon kedves emlékű kis színháziban ugyan megbukott már vagy húsz direktor, de azért még mindig áll a magyar nyelv, a magyar színészet dicsőségére. Elbír Buda ma már több színházat is, magam részéről jó dologinak tartanám, ha a Várban a miniszterelnöki palota mellett üresen ásítozó kis Várszínházát is kitataroznák s úgy, amiként egykor, a Nemzeti és Opera nevezné ki Kamara színházának s tartana benne előadásokat. A színház maga nagyon kedves, nagyszerű múltja van, hiszen a rajta függő tábla szerint Beethoven is játszott benne, akinek mélabús fejét egy relief is megörökíti. De elinalok innen, —. már nem a színházaktól, de a színházkérdéstől, mert a nyájas olvasó kisüti, hogy én már nem egyszer írtam erről a témáról s azt találja mondani, hogy menjek vele a pokolba, ne rontsam itt a levegőL Megígérem, hogy többször nem térek rá vissza, úgyis az ilyen irkafirka csak kiáltó szó a pusztában. A Városháza falad nagyon vastagok, van egy-egy fala úgy három-négy méter ds. Ezen bizony a hangnak nagyön nehéz áthatolnia, még ha a Bálám szamara ordítana is. Odébb, a tündérkertté varázsolt Tabán helyén — ezt se nagyon dicsérem, pedig himnuszokat szeretnék zengeni róla, mert egy szép napon arra ébredek, hogy megjelennek a gyönyörű pagonyban a villák és egyéb házak, — a Vár alatt egy új szobor körvonalai emelkednek. Tüzéremléknek készül, mert egy kőágyút vonszol hat kőló s a lovakon kőtüzérek igyekeznek. Buda új szoborral szaporodott ismét. Az utóbbi időben valami szobormánia fogott el bennünket: egyre másra nőnek ki a földből a szobrok. Budapest lassan a szobrok városa lesz, mert én Európa egyetlen városában sem láttam azt a szobortúlprodukciót, amit Budapesten, Londonban csak a parlament köriül láttam néhány király s államférfi szobrot, Parisban is csak a régi, ismert szobrok köszöntöttek. Budapestnek alig van már tere, ahonnan ne egy szobor tok- kanna eléd. Természetes, hogy ebben a túlten- gésben elvész a művészet s igazi szép szobrok helyett gyenge alkotások ijesztgetik az embert. A mi Budánk is az utóbbi időkben egész sereg szobrot kapott. A Várban mingyárt a bécsi kapu bejáratánál valami szárnyas köangyal, nagy kereszttel siet befelé a Verbőczy utcába, mintha egy kicsit szégyellene magát. Lehet, hogy szép szobor, csak én nem értek hozzá. Közel hozzá egy kút van, rajta egy karcsú menyecske: Kazinczy emlékét őrzi. Egy térre megkaptuk Ince pápa szobrát — ez nem lehet más, mint amilyen. Egészen szűk kis terecskén egy aranyozott lovas igyekszik kifelé: a Hadik generális szobra. Rosz- szul van, szűkén van elhelyezve, dehát ő maga is szerény. Már ünnepélyesebb és szebb a Várbástyán elhelyezett lovasszobor: Görgey szobra. Sőt érvényesül, szép munka. Erről a Görgey szoborról jut eszembe, hogy a Vár alatt, itt a Mátrai utca felett, volt felállítva évekkel ezelőtt egy ülő szobor, amely azóta onnan eltűnt. Nagy probléma volt nekem, amikor arra jártam- ki a rejtélyes idegen? Nagy karosszékben ült egy komor, magyairruhás alak. Felirat a szobron nem volt. Miután megfejteni nem tudtam, — pedig szenvedélyes rejtvényfejtő vagyok, nincs az a keresztrejtvény, ami tőlem rejtve maradna, — felirat a szobron nem volt, — elkezdtem nyomozni utána. Ehhez való készségem rendőrkoromból megmaradt. Hiába, még a jó , Viraág Béla, sőt a Budai Napló se tudta megmondaná, ki az a szobor. Egyszer egy vasárnapi sörözésen megjelent közöttünk Aggházy Kamill vitéz ezredes úr, a Hadimúzeum tudós igazgatója. Felvetem előtte a kérdést, hát persze, hogy megfejtette. A névnélküli szobor Görgey Artúrt ábrázolta s tartozéka volt a híres Horvay Kossuth szobrának. Hogy azoknak is jusson valami, akik Görgeyt árulónak tartották, azoknak is, akik nem, a csüg- gedtfejü negyvennyolcas miniszterek mellett megalkotta Görgeyt is. De ennek elől nem adott helyet, hanem a szobor hátánál helyezte el. Ez az Artur vezér még sem egészen kóser, legyen rajta a szobron, de vonuljon hátra. Szógyetje magát. Úgy látszik a zsűrinek, bár nagyon sok szépérzéke nem volt, de annyi Ízlése mégis, hogy ezt a szegény Görgeyt levakarta j a szobor .hátáról s konfiskálta. Elég szép az a Kossuth szobor így is, miért legyen még szebb. A száműzött Görgey azután oda került Sphynx-nek a Vár .alá, amikor pedig a bástyára felállították igazán jól sikerült lovasszobrát, innen is elvitték. Ki tudja, hol fog legközelebb felbukkanni. Hát az a tüzéremlék ott a tabáni kerttel szemben elég jól sikerült szobormű. Méltán sorakozik a várbeli Julián szoborhoz, — nemes alkotás, művészi elgondolás, — a Döbrentei téri gyerek- szoborhoz, Teles városmajori Ludas Matyijához, a Margithíd ligetének Mackó Dorka kisasszonyához. Az ilyen- nemes és szép 'alkotásoknak örülhetnek a budaiak, mert csak díszére vannak tereinknek. Nagyon boldogan említem meg, hogy a mi kedves Viraág Bélánknak, Buda szerelmesének, a megvalósulás felé közeleg a síremléke. Láttam: nagyon szép, a kiváló Lechner Jenő tervezte s Füredi Richárd szobrászművész alkotta a szobor- részét Az ő és Viraág 'barátainak, s a Hollós Mátyás Társaságnak igyekezetéből talán már halottak napjára a. farkasréti temetőben ott fog állni a mű, amely méltóképen' fogja „Buda szerelmesének” soha el nem múló emlékét hirdetni.
