Budai Napló, 1937 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1937-10-13 / 41. szám

1987. október 14. Budai Napló Huszár Károly ny. miniszterelnök az Eucharisztikus Kongresszus előkészitéséről és Buda szerepéről IV. PROHÁSZKA O. u.8. VI.TERÉZ - KÖRÚT 8 VIDÉKRE. KÉRJE SZÖVETMINTÁINKAT A postakocsitól a repülőgépig Százötven év előtt Bulinak, de Pestnek is csak három közlekedési eszköze volt: a posta­kocsi, a gyorskocsi és a csónakok. A közönséges p ő <s t a k oic s i 1752. szeptember 18-ától a XVm. század végéig a budai póstaháztól (a mai Batthyány- és Fő-utca sarkán volt) indult Becsbe, G rácba, Fiaméba, Zimonyba, Szebenbe; Temesvárra, Kolozsvárra^ a Dukla szorosig, Besztercebányáig, Sziléziába és Csehországba. A gyorskocsi vállalkozás a XIX. század elején terjedt el nálunk. Magánkézben volt. A legügyesebb vállalkozó B i Ja s i n;|i Klajetán volt, akinek járművén négy nap alatt lehetett Pestről Erdélybe jutni). A meneílíj Pestről Egerbe pedig 7 fiit. 20 krajcár volt az első osz­tályon. A dunai közlekedést már a legrégibb időtől csónakosok látták el Buda és Pest között. Nyáron még csak meg lehetett al­kudni velük, de télen, amikor veszélyes volt a Dunán az átkelés .méregdrágák voltak. Külön beszállóhelyeket jelölt ki nekik a hatóság, mert olyan erősen vették igénybe őket. Az 1860-as években ,már oly nagy volt a forgalmuk, hogy évenként hatszázezer ember já.rt- k élt át rajtuk a két testvérvá­ros között. Ez a nagy forgalom sok pa­nasznak és szerencsétlenségnek is lett a forrása. A hatóság szigorú rendeletet adott ki a csóna­kosok részére, hogy a késéseket, a piszkossá­gokat és vízbefullásokait megszüntesse. Akkori­ban már arról beszéltek, hogy a bérkocsik módjára a csónakokat is szá­mokkal látják el, hogy a közönség a rendellenességeket feljelenthesse. A város és a népesség fejlődésével a közle­kedési eszközök is fejlődtek. Éppen 120 évvel ezelőtt megjelent Budán a „fiák e r" és n é h ány évre rá a ;,.K o m f o r t á b 1 i", a ltétlovas és az egylovas bérkocsi. Kocsisainak gorombaságáról és kedé­lyességéről az emberek még ma sem feledkez­tek meg. Az utazás rajtuk — mai szemmel nézve — nem (s volt olyan drága. Egy forintért félnapig is lehetett kocsikázni és 25 krajcárért a mai pesti Lánchídtól a városligetig juthatott az ember. De már 1832-ben megjelenik az első Ojmnibusz, Kratochwill polgár társas­kocsija, amely kényelmes él olcsó volt, mert a fenti úton hat krajcárért szállította el az utast. 1861-ben már száz omnibusz járt Pesit-Budán és az utolsó példányokra még mi is emlékezünk itt Budán, amelyek még a nagy háború idején az Alagúton át jártak a Ferenc József térre, a legelső omnibusz állo­másra és a Széna-térről a budai Lövöldéig. Jó S z e k u 1 a bátyánk, a Rózsadomb boldogult patronusa, dehogy engedte közlekedés nélkül -az alvinci és felvinci vidéket s addig mennydörgött a főváros t. közgyűlésén, amig az ócska „omni- Iódáiknak" megkegyelmezitek s azok járták a zörgős Lövőház)-utcát, sokszor egyedül csak —í Szekula bácsival. Akkoriban telepedett) le a Lövőház-utcában boldogult Viraág Béla, a Budai Naplóval s hozott új pezsgést Buda álmos, elmaradt vérkeringésébe. Postako­csi, csónak, o.mnibuszi., . A béke, nyugalom aranyos, derűs világa. A lóvasút, a régi Budapest szép em­léke, a Szent Margit-szigeten járt utoljára, 1928. április 8-án. Az első pedig 1866-ban indult a Hatvani-utcától, a Nemzeti Színháztól a vácji országút felé, a Nyugati pályaudvar irányában. Budán pedig a nagy koronázás évében, 1867-ben indul az első ló- vasút, majd a három város egyesülése után, 1878-ban hatalmas „kocsiparkkal“ bonyolítja le Budapest forgalmát 1896-ig, 57 kilómétemyl (Sávon; 430 lóvasúti kocsija (Vollt a Budapesti Közúti Lóvasutnak, kétezer lóval. Különben is ebben az időben — a mi boldog gyermekéveink­ben, amikre a fiúcska korát mélabűsan idéző krónikás hátratekintgot — a fő közlekedési eszköz a ló volt, mert a lóvasúton kívül 12 omnibuszvonalon 98 „lófej 0°, 400 „gu mirádlis“, fiakker, 610 k o n f 1 is ,,,e in s p ä n.n eí r“ bonyolította le a gyorsan közlekedni kívánó pest­budaiak forgalmát. Ez kb. ötezer „lóerőnek“ felelt meg s a villamos hiába próbálta 1887-ben felvenni a versenyt a Nagykörúton, a Király-utcában, a Baross-utcá- ban és a liget felé. Az utolsó komoly lóvasúti vonal, az óbudai és rákosszenjtniihályi 1898-ban szűnt meg) A villamos vette át mindenhol az uralmait, kivéve azt a néhány omnibusz vonalat, ahol még 1929- ben is „lófejű“ járt, mint az Andrássy-útjtól a Szent László-útra és a VUlány-úton a mai N agy boldogasszony-út jón. De már megjelent a villamos versenytársa, az autó is, — mi még hogy bámultuk az eme. letes autóbuszokat! és megjelent a repülőgép is a város fölött; mint komoly közlekedési eszköz. Jövő év május végén lesz Budapesten XI. Pius pápa kezdeményezésére, a XXXIV. Eucharisztikus Kongresszus. Közel 30 különböző nemzet fiai je­lentették be részvételüket erre az alkalomra. — Nemzetközi kongresszusok, sport és művészet, kereskedelem, ipar és tudomány szívesen válasz­tották eddig is nemzetközi gyülésező helyül Bu­dapestet, mindezek azonban együttesen sem jelen­tik azt a nagy lehetőséget, amelyet az Eucharisz­tikus Kongresszus jelenít. Buda közönsége joggal részesedik mindezekből az előnyökből. 400 miliő katolikus figyelme fordul Magyar- ország felé. Megismeri ennek az eszmének propa­gandájában „Nyugat bástyájának” és Buda tör­ténelmének 900 éves életét. Mi, budaiak a már tervezett ünnepségekből kö­zelről láthatunk majd igen sok és díszes lefolyású ünnepséget. Huszár Károly, volt m. kir. miniszterelnök, az Eucharisztikus Világkongresszus belföldi pro­pagandabizottságának elnöke kijelentett a Budai Napló tudósítójának, hogy bár a végleges pro­gramról ez ideig pontosan nyilatkozni még korai lenne, már most kijelentheti, hogy számtalan és díszes ünnepség lesz ez alkalommal Budán. Május 23-án az érkező pápai Legátus fogadta­tása után azonnal a Koronázó Templomba vonul, ahol a teljes püspöki kar és a papság várja, innen a szállására vonul, ahol Heilen Tamás, namuri püspök, a Világkongresszus elnöke, mu­tatja be ünnepélyes külsőségek között, a nemzet­közi állandó bizottságot és a magyar bizottság tagjait. Ugyanaz nap lesz még a legnagyobb pompával az Ünnepi fogadtatás is . Május 20-án 20 órakor eucharisztikus hajó-pro- cesszió lesz, utána Pesten a megnagyobbított I Hősök terén, a 36 méter magas gigantikus oltár­nál a pápai legátus celebrálja az ünnepélyes szentmisét, melyen közel egymillió ember vesz részt A résztvevők legnagyobb része hazája nem­zeti viseletét fogja felöltem. Huszár Károly még a következőket mondta: — Annyi idegen jön ez alkalommal Magyar- országra, mint amennyi a felajánlott férő- és lakó­hely. Siessen tehát minden budai polgár már most bejelenteni azokat a lakásrészeket, melyeket kellő ellenszolgáltatás fejében átengedni hajlandó a si­ker érdekében. Ezideig már 42 ezer darab Eucharisztikus jel­vényt visel Budapesten a társadalom. A jelvény a Lánchíd felett szimbolikusan emelkedő eucharisz- tika jelképe, a Kehely, felette a Szent Ostya. A Lánchíd a világkongresszus jelvényének választott szimbóluma lett. Előreláthatólag 60—400 ezer kül­földi viszi majd hazájába ezt a jelképet. ■ — Készüljünk az Eucharisztikus Kongresszus­ra — fejezte be nyilatkozatát Huszár Károly — minden budai polgár legjobb egyéni tudása sze­rint támogassa lélekben és tettben egyaránt, ezt a beláthatatlan, jelentőségű, egyetemes magyar érdekű ünnepet és annak előkészítéseit. G. F. A. GÁZT Szereltessen konyhájába és fürdőszobájába gázkészüléket. Forduljon díjtalan költségvetésért Budapest SzékeslíMránii towim városi irodáihoz Galambos János Srlöé* cipész Budapest, V., Nádor utca 34. Késdtek miték után mind ‘tmemilcipőkülönlegességeket a legazebb kivitelben. — Javítások gyorsan ás pontos eszközöltetnek Hegyek országa hegyein túlra, Budáról Buduára, ahol az Arany Alma terem a szigeten. Magyar Óperenciásról álmodtam Budán. Az Adriáról ál­modtam, vén szárazföldi róka, és víg ifjú adriai fókának álmodtam magamat. Fiatal katonának, aki a sutonorei Haj nehaj vár velencés bástyáiról néztem le az Adriára, aki Castellastua partjain voltam fiatal és katona. Ott, ahol akkor egy fiatal magyar úr volt a Flotta ura, bizonyos Nagybányai Horthy Miklós úr, akinek nevét ott tanultuk meg, mert ott szállott az végig az Adrián először, az Otranto ágyúinak első zengésében. Ilyen budai mesét mesélt a budai szél, a budai naszádok ágyúinak égzengésében ... BUDAI MAö^AFJ MESE AZ ÓPERENCIÁS TENGERRŐL Irta: BEVILflQUfl BORSODI BÉLA A budai tengerészemlékmű leleplezésén ott vol­tak a magyar folyami naszádok. Ott volt egy ausztriai naszád is, a Birago. Az őszi vasárnap- •eggelen megdördültek a könnyű naszádágyúk, naszádos trombitajelek harsantak meg. A Duna fölött az ágyúfüst maró szaga szállott. A Viribus Unitis lobogója, az egykori hatalmas Monarchia zászlaja ott lendült meg a budai szélben. Budára költözött fel az Adria. Egy pillanatra mintha tengerré vált volna a budai Duna. Mintha visszacsinálódott volna a história. Mintha eltörlődött volna az a húsz év, amely óta nem lobog már a közös, magyar-ausztriai hadilobogó a magyar Adrián. Mintha nem is volna igaz, ami azóta történt. Mintha a világ folyása visszafordult volna, mintha az Idők árja és a Duna vize folyt volna visszafelé. A tengerből Budára. Mintha a kemény arcélű, nagyszerű, magyar ten­gerész, a Kormányzó Ur nem is egy ünnepi sá­tor dobogóján, hanem a Viribus Unitis parancs­noki hídján állott volna. Mintha a vén tengeri fó­kák, a vén tengerészek karcsú matrózok lettek volna, avagy mintha a fiatal magyar naszádos­fiúk, a folyamőrök az utódaik, a fiaik lettek volna... * A monitorok ott vasonacskáztak a budai Dunán. \ víz fölött, az opálózó, könnyű, őszi ködben rz ágyúfüst maró szaga szállott. Ágyúfüst... Mi- litarizmus ide, pacifizmus oda: nem ember, akinek i szíve meg nem dobban a rettentő, grandiózus orgona, az ágyú szavára. Nem ember, aki nem gondol megdobbanó szívvel gyönyörű, daliás ka- tonafiatalságára. Még a vén tüzórló, ha bús, nyárs- polgári véneégére békés tejeskocsi elé van fogva, még ez a vén katonapajtás is felkapja a fejét, ha tüzértrombitát hall az utcasarkon. Ifjúságára gon­dol és szeretné ott hányni-vetni a nyakát a büszke, gangos járású fiatal tűzérlovak között, noha ö jsak ló. Nos: fájdalomba révüfő mosoly volt ott minden arcon. A mi legelső magyar emberünkén, a Kor- .nányzó úrén is, az öregedő .bécsi admirálisokén is. Még e sorok íróján is, aki szegény, vén budai iródiiák. Katona volt itt mindenki azalatt, míg a naszádágyúk dörögtek. Puskaport szagolt itt min­denki. Szép volt, gyönyörű budai magyar dolog volt ez a budai vizi ágyúszó. A Nagyúr, a Kor­mányzó úr, a főkatona mosolygott. Az Úristen áldja meg a mosolygását. Az ő hűséges, vén. ka­tonái voltunk mindnyájan. Vele együtt éreztük, általa éreztük a Canale di Malamocco üde, sós tengerillatát. A szívünk dobogott, az ágyú dörgött és a szívünk dobajától, az ágyú robajától megremegett alattunk a budai part. Mintha a hajócsavar tengelye remegtette volna meg valami láthatatlan hajó rengeteg testét. Végtelen kék eget láttunk: mintha a végtelen Adria kékje lett volna Antivani vagy Corfu alatt. Vízillatöt éreztünk: mintha a Sirocco küldte volna felénk az üzenetét a Magyar Óperenciás Tenger­ről, az Adriáiról... * Óperenciás Tenger... A hivatalos céhbeli filológia, mely módszerével együtt túlontúl német­be felejtkezett, az Óperenciás Tenger csodálatos magyar mesetengerét is német holminak hirdeti. Operencia: azt mondja ez a filológia, hogy ez a szó a német Ober-Enns-bői, avagy Ob Bregenz- bői lett. Azt mondja a filológia, hogy a 18. szá­, DONGD“ Étterem REMEK KONYHA LEGJOBB CIGÁNYMUZSIKA MÉRSÉKELT ÁRAK II., MAR6IT-KÜRUT 20. — TELEFON: 157-BGO. zadi magyar baka és huszár a világvégének gon­dolta a Bregenz tavának, a Boden See-nek és az Enns folyónak a vizét, ha ott lógerolt a regement­jével és hogy az „Operencia”, a se vége, se hossza tenger magyar meséje ebből a hitvány kis pocso- Íyaivízböl lett volna. A filológia azonban kutat, tehát betűt rág, mint a könyvmoly. Nem is jut eszébe, mit is mond az a mese az Operenciákról. Mert azt mondja a mese, hogy megy-mende- gél a szegény magyar katona, Hetedhétországon át, Megyen a Feketehegyek országán, a Görbe Hegyek országán, túlra, még az Üveghegyen túlra is. Egyszerre csak ott áll az Óperenciás Tenger partján. Gyönyörűséges Szigetet lát. A Szigeten ott virul az Arany Alma. Óriás viszi a hátán a Szigetre a szegény magyar katonát, aki ott király lesz. Nos, mi a Hetedhét Ország? Hát semmi más, mint azok az országok ott a Déli Végeken, amelye­ken a régi magyar Tömösi Bánságból az Adriához vonult le a magyar hadasember Kálmán és Nagy Lajos királyunk idejében, vagy Jeruzsálemi András királyunk zászlója alatt. Ment a magyar Bosznán, Román, Herccgócföldön, Tótországon, Dalmáta- földön, tehát .hetedhét országon” át. Fekete Hegy: ez a Czrna Gora, vagyis neve szerint Monte Negro. Görbe Hegyek: ezek a Krszt szaggatott, girbe-gurba Dolinái és Brdói. Üveghegy: a havas, jeges Ivanje Planina és az Adria felé meredő Lovcsen jeges kúpja. Arany Alma: Pomma d'oro, vagyis Arany Alma, azaz aranyló paradicsom. A dalmata király Pomaduri-mk nevezi. Pomme granite: a bőség Gránátalmája, Arany alma: az Arancia, amit a dalmata velencés tálján Arancsa néven nevez, tehát magyar fül számára ez arancsa módon hangzik, akár a spanyol aranja, amit ciranha-nak ejt. Narancs, azaz régi magyar nevén turuncsi. Sziget: aki látta Budua vagy San Stefano szigeti városát, melyekre a sekély tengeren gya­logszerrel, sőt egy Soldó-ért egy óriás, szálfater­metű dalmata hátán gázol át az utas. A gázló ré­vésze a gyalogrévész, aki pénzért viszi a hátán az utast, mint -ama óriás gyalogrévész, aki bár a Legenda „Krisztushordozója”, Szent Christopho- ros lett. Gyalogrévész hátán még magam is gá­zoltam át déli és keleti folyókon. Király lett a mesében a szegény magyar katonából. Nos: hány datmátaföldi magyar helytartó lett magyar kato­nákból? Az ilyeneknek a neve Kiskirály, Alkirály, Vicekirály lett. Operencia: miért Ob der Enns és Ob Bregenz, mikor a dalmata Littorale, a Tengerpart neve Riviéra? Es pedig annak a Kelet felé eső rész Riviera di Levante, a Nyugat felé eső neve Rivie­ra di Ponente. A Tenger neve viszont Mare. A Kelet felé eső part tengere Mare ab Oriente a latin oklevelekben. Aboriens és Aboriente az Opercntii valós, dalmataparti, görbehegyes, feketehegye^ üveghegyes, tündérszigetes, igazi tengeres arany- almás, óriásos, kiskirályos magyar és nem német magyarázata. Mese a Magyar Tengerről, mese a Magyar Adriáról. Ez a mese jut eszembe a budai naszádok dör­gése közben. Mesét súgott a fülembe az ágyúszó, melyet szép ifjúságomban utoljára az Adria parti ágyúi dörögtek a fülembe. Budán magyar mesét súgott a fülembe a budai szél, a vízillatú budai szél. Mesét az. adriai magyar szélről. Hetedhét­országon túlra révültem, Montenegro, a Fekete Uj és régi halálkanyarok Három nap alatt ugyananyi halálos kimenetelű szerencsétlenség történt a halálkanyaroknál: Mar- git-körút, Bem József- és Horváth-utca sarkán; az Olasz-fasor és Retek-utcai kanyarnál és a Vér- mező-út, Krisztina-körúl, Attila-utcai fordulónál. Ezeken a fontos, életveszélyes forgalmi helyeken híre-hamva sincs rendőrnek vagy közlekedést irá­nyító alkalmazottnak. Meddig várnak az illetéke­sek? Talán addig, míg valami rettenetes katasztró­fa fogja a közönyt megtörni? Nemrég adták át a forgalomnak a Margit-kör- útnak a Bem József-utcától a Margithídig terjedő szakaszát és máris látnivaló, hogy sem a Török- utca, sem a Bem József-utcn torkolatában a köz­lekedés fennakadás nélkül nem bonyolítható le. Különösen súlyos és veszélyes helyzetet teremtett a vágányok áthelyezése a Rózsadomb aljában, a Török-utca és a Margit-körút kereszteződésénél, ahol nem kevesebb, mint öt utca torkollódik össze ezen a szűk helyen. Ezek közül négy útvonal ál­landóan nagy forgalmat bonyolít le és ezen az egy ponton ahárom párhuzamos sínpáron négy irányban folyik a forgalom. Nagy a teher- és gép­jármüvek forgalma is, miután nejnesak az óbudai ipartelepek felé vezet erre az út, hanem a nagy nemzetközi autóútvonalunk Becs felé is itt kez­dődik. A reggeli, déli és esti órákban éltveszélyes a forgatom. Helytelen a Bem József-utcánál a vil­lamossíneknek a bevezetése a Margit-körútra. El­vileg ugyanis helyes a vágányok középre helye­zése, azonban úgy látszik a Beszkárt nem számított a kanyarulatban lévő, 4 méterrel az úttestre ki­ugró öreg házzal, melynek gyalogjárdáját majd­nem súrolják a Bem-utcából kikanyarodó villamo­sok. Itt is négy utca torkolódik egymásba és a há­rom irányba haladó villamosok, valamint autóbu­szok a gyalogjárók részére szinte lehetetlenné te­szik a közlekedést. A Dunapart felől érkező villa­moskocsik bekayarodása a körútra viszont a jár­művezetőknek okoznak nehéz perceket. A közlekedés biztonságának érdekében ismétel­ten kérjük az illetékes hatóságokat, keressenek va­lami megoldást, de sürgősen. tfaccai4 - takás&a pcaUtikus va&faUacaUat készít HU 1 TÉR és SCHRANTZrt. Budapest, VI., Vilmos császár ut 63. Telefon: 1-220-18. Mintalap Ingyen.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom