Budai Napló, 1937 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1937-10-07 / 40. szám

2

Budai Napló

1937. október 7.

REGENT Telefon i 153-326

Cafe Restaurantban

esténként

MIMI PRINZ

énekel.

Lőrlnczy a zongoránál. II.. Kolotl Károly-u. 1

A Filatori-gátra kell ki telepíteni a HÉV-végállomást

Erős mozgalom indul a Helyiérdekű Vasút császárfiirdői megállóhelyének fenntartása érdekében. Az új végállomás közvetlenül a Margit- hídnál van, ami messze esik a mostani Zátony utcai megállótól. Ezt a megállót a rendes közönségen felül igen erősen veszik igénybe a Csá- szárfürdöt használó betegek is és az igen nagyszámban vidékről jövő gimnáziumi és polgári iskolai tanulók, akik a Zsigmond téren lévő iskolájukat a leggyorsabban innen érik el.

De különben is felesleges volt óriási költséggel megépíteni a HÉV új állomását és az ezzel kapcsolatos fairtásokat végrehajtani a hurokvágány miatt a Margithíd északi kis parkjában, mert a Császárfürdö meglévő, berendezett állomási épülete teljesen megfelelt volna. A HÉV nagy deficitje ezzel a felesleges befektetéssel csökkenthető lett volna. A végleges megoldás

pedig csak az lehet, hogy a HÉV-et kitelepítik a Filatorigátra, ahol megfelelő hely áll rendelkezésére. A villamost pedig az újlaki- és óbudai dunaparton elvezetik a Fila'torigát érintésével

Buda északi pályaudvarához, az óbudai temető mellett lévő „Óbuda” állomáshoz, ahová jelenleg a HÉV kezelésében lévő MÁV jár, átszállással bonyolítva le a forgalmat az esztergomi vasúthoz.

Ehhez az állomáshoz a HÉV most három vonatot járat naponta, amikor ott tizenhat vonat fut keresztül. Rendes villamost kell oda vezetni, hogy a jövő évi nagy idegenforgalom egy részei már itt bonyolódjék le. És nem is kell hozzá új befektetés: a sínek, a drótok mind megvannak. Csak a megállóhely oszlopait kell leásni. Nincs tehát semmiféle nagy kiadás. — Vagy talán ------------|_a_baj?__________________(R. S.)

Gal

ambos János "p,öé‘ cipész Budapest, V., Nádor utca 34.

Kisiitek mSték után mind innemflcipókülBnlegességeket a legszebb kivitelben. - Javítások gyorsan és pontos eszközöltetnek

Mit várhat Magyarország a fürdőügyi kongresszustól

Tausz Béla főorvos, a Magyar Fürdők és Üdülőhelyek igazgatójának nyilatkozata

eppen ez

Két új emléktábla a Várban

Vasárnap a világháborúban hősi halált halt kerékpáros katonáknak a budai helyőrségi templom falán elhelyezett emléktábláját avatták fel. Az ünnepségen megjelent vitéz Rapaich Richárd lovassági tábornok, vitéz Nagy Miklős, a vegyesdandár parancsnoka, vitézi Kiss János tábornok, vitéz Z a y Ödön ezredes és nagyszámú tiszti küldöttség. Falba János tábori föesperes szentmiséje után vitéz Schöner Odilő nyug. altábornagy mondatta az avatóbeszédet;

Kedden a Várban D a s t e olasz ezredes emléktábláját leplezték le a Koronázó Főtemplom falán. A hős olasz tiszt seregével elsőnek hatolt az ostromlott Budavárba, ott esett el. A felavatóbeszédet H ó m a n Bálint kuluszminiszter mondotta. Az ünnepségen Badoglio tábornagy is részt vett és beszédet is mondott. Kijelentése szerint, ez az emlékmű örökre hirdeti majd az olasz és magyar nemzet őszinte és mély barátságát.

Az október 8-ár kezdődő nemzetközi fürdőügyi kongresszussal kapcsolatban felkerestük dr Tausz Béla főorvost, a kiváló balneológust, kérve, nyilatkozzék arról, milyen kihatással lesz e nemzetközi fürdőügyi kongresszus Magyarország gyógy- és üdülő fürdőire?

Tausz dr. főorvos a következőket mondta a Budai Naplónak a kongresszussal kapcsolatban:

— Már régóta figyelemmel kísérem, hogy a Budai Napló milyen áldozatkészséggel harcol a magyarországi fürdők felkarolásáért. Nézetem szerint a nemzetközi fürdőügyi kongresszusnak bét nagy jelentősége van.

— Legelőször is ez az első nemeztközi fürdőügyi kongresszus, mert ilyen, de még ehhez hasonló sem volt soha és hogy ezt Budapesten tartják, ez Budapest fürdőváros világszerte való nyilvános elismerése.

— Háromszáz külföldi orvos és fürdőügyi szakértő jön össze ezen a kongresszuson- Erre még nem volt példa. A balneológiád kongresszus1 ra idáig mindig csak orvosok mentek el. Nagyon [ sokat lehet köszönni vitéz dr. József Ferenc kir. hercegnek, a kongresszus elnökének, aki fáradhatatlan munkásságával nagyban elősegítette a kongresszus összehozását, valamint Szviezsényi Zoltán min. tanácsosnak, a Gyógyhelyi Bizottság nagykoncepciójú igazgatójának, akinek páratlan szervezési képessége hozta a megvalósulás stádiumába ezt a fürdőügyi szempontból mérhetetlen jelentőségű kongresszust.

— A második szempont, hogy ezen a kongresszuson meg fogják alakítani a Nemzetközi Fürdőszövetséget, melynek székhelye Budapesten tesz. Azt hiszem, felesleges bővebben magyarázni, ennek milyen nagy a jelentősége -a mi szempontunkból Ez már nem is elismerés, jóval több annál. Mi csak nemrég fedeztük fel, hogy Budapest olyan fürdőváros, melyhez hasonló adottság a földön több nincsen és szerencsére ezt a felfedezést nem tettük -a lomtárba (mint sok mást), hanem -igyekeztünk és igyekszünk ezt minél jobban kihasználni. Alig pár év alatt annyit haladtunk fürdőügyi és a vele szorosan összefüggő idegenforgalmi szempontból, hogy ezt az eredményt más államok, melyeknek sokkal, de sokkal nagyobb -az anyagi felkészültségük, hosszú évtizedek alatt nem tudták produkálni. Erre az intrikusok azt mondhatnák, hogy megvan minden- adottságunk ahhoz, hogy Budapest fürdőváros és Magyarország fürdöközpont legyen. Az igaz, hogy számtalan-, az egész földön ismert gyógyfürdőnk van, mint a Lukács, a Gellert stb. és vannak remek strandfürdőink, valamint vidéken a balatoni fürdők, Lillafüred stb., ez azonban még mindig nem elég ahhoz, hogy Budapest fürdőváros és Magyarország világszerte ismert fürdőközpont legyen- Ezek a fürdők megvoltak azelőtt is. Csak nem volt a propaganda és a szervezés jó kezekben. Hogy ez' így volt, azt most lehet csak igazán látni.

— Amióta a fürdőügyi és idegenforgalmi pro- j paganda hozáértő és lelkesen dolgozó emberek I kezében van, azóta Budapest az egész világon is-.

A IFIIFÍIIF

yilápárosi függőkertjét a legszebb közönség szívesen látogatja

Minden este

és vasár- és ünnepnap délután

Tané Setét Gyürgy jazz-zenekara

1

■

[mert fürdőváros lett. Tódulnak hozzánk az idege- I nek, Angliából ép úgy, mint Amerikából és Svédországból. Ainna vonatkozólag, hogy idegenforgalmi és fürdőügyi szerveink milyen példásan működnek, elbeszélem az alábbi kis esetet ami ugyan egymagában* csekély, de tégla idegenforgalmi szerveink jól megépített házában.

— Nem is olyan régen Pesten járt a svéd királyi család egyik rangjáról lemondott hercege inkognitóban. Itt tartózkodásának végefelé egy szemfüles újságíró felfedezte, ihogy az a svéd úr, aki a Hungária szállóban lakik, nem más, mint Bernadotte herceg és a pesti újságíró agilitással párosult ügyességével sikerült szóra bírnia. Bernadotte herceg a legnagyobb elragadtatás hangján nyilatkozott idegenforgalmi szerveinknek figyelmességéről, szolgálatkészségéről, valamint jólszervezettségéröl. Ez magában véve csak mozaik, azonban sok-sok ilyen mozaikból rakódik össze az, hogy a nálunk megforduló idegenek jól érezzék magukat, máskor is eljöjjenek és főleg propagandát csináljanak nekünk barátaik és honfitársaik körében. Ez az a bizonyos megfizethetetlen propaganda.

— A fürdőügyi kongresszusnak öt szakosztálya lesz: gazdasági, idegenforgalmi, propaganda, orvosi, jogi és műszaki szakosztály. Ezek a szakosztályok fontos balneológiái problémákat fognak megvitatni, valamint a fürdők és a különböző ásványvizek gyógyhatásának a mineműségét megtárgyalni és egységes nevező alá hozni. Meg fogják tárgyalni még a különböző országok fürdőlátogatottságénak statisztikáit is.

— Nagyon fontos része lesz a kongresszusnak egyes orvosprofesszorok és fürdőügyi szakemberek személyes érintkezése is. Ezek á neves profesz- szorok előadásokat tartanak és személyesen fognak meggyőződni Budapest, valamint Magyarország hatalmas ibalneológiai értékeiről.

— Örömmel kell itt regisztrálnom, hogy a székesfőváros és az összes idegenforgalmi szervezetek a legmesszebbmenöleg támogatják a szervezők nehéz munkáját.

— A kongresszusnak nagy átalakító hatása lesz az orvostársadalomra is. Ugyanis mindazoknak az orvosoknak, akik idáig kellőképen nem méltányolták Budapest különböző gyógyforrásait, alkalmuk nyílik arra, hogy Budapest gyógyfürdőit és ivócsarnokait kellőképen tanulmányozhassák és hogy felvehessék a kapcsolatot a fürdőorvosokkal.

— Véleményem szerint, — mondja Tausz főorvos — ez az első nemzetközi fürdőügyi kongresszus oly nagy hatással lesz idegenforgalmunkra és ezzel természetesen fürdőinkre is, hogy Budapest fürdőváros és Magyarország mint gyógy- és üdülő fürdöközpont ez után a kongresszus után fogja igazán fénykorát élni és hamarosan megérhetjük azt, hogy Magyarország lesz a különböző köszvényes, reumatikus és gyomorbetegségek gyógyulási Mekkája.

hernádvécsei Vécsey Mátyás.

A dudái SzihUöc élete 1643-tól

Ida: ícGcli

Amikor most eltűnik a zöld deszkaszínház a Horváth-kerfcböl, Buda életének jelentős darabja múlik el vele. A messze multiba nyúlik vissza a színház története: közel száz esztendeig állt a Krisztinavárosban Buda egyetlen színháza, amelynek nagy része volt a jobbparti város megmagya- rosításában.

Mint ismeretes, a Budai Színkör telke és annak közvetlen környéke a XVIII. század végén hajdanában egy Horváth nevű földesúr tulajdona volt, aki 1780-ban gróf Nitzky-töl vásárolta meg a telket. A kert 14 holdnyi területű volt és az új tulajdonos a maga kedvtelésére beültette narancs meg citromfákkal.

Horváth elhalálozása után, 1838-ban, az örökösök a kert egy részét a vakok részére adták át, majd 1843-ban egy Huber nevű német színigazgatónak az az ötlete támadt, hogy a kertben jó lenne arénát építeni a budaiak mulattatására.

A tanács megadta az engedélyt és Huber uram csakugyan felépíti a német múzsatemplomot. Megnyitotta 1843 május 6-án. (Lásd: Nemzeti Újság, 1843 V. 9.)

A színház a szabadságharc után Buda város tulajdonába ment át Az időben még mindig csak német színtársulatok működtek itt és bizony sok időnek kellett leperegnie, amíg végre az édes hazai nyelv is megszólalhatott a forró deszkákon.

1867 május 1-én végre bevonul ide Bényei István, a későbbi színészegyesiileti irodaigazgató, aki éppúgy úttörő munkát végzett itt, mint híres budai kollégája: Molnár György, aki tudvalevőleg a „Hazafiság a nemzetiségnek” híressé vált felírású Budai Népszínház sok vihart átélt szín- igazgatója volt. (Ez a színház a budai lánchídfő mellett, a kereskedelemügyi minisztérium helyén állott.) 1870 május havában Aradi Gerő társulata vonul be a Budai Színkörbe. Tagjai közt szerepelt többek között neje: Tarján Liszka kiváló énekesnő, Hahnelné Szabó Ilka drámai szende, Szombathelyi Béla operett-buffó stb.

1871 júniustól szeptember végéig itt találjuk azon idők legkiválóbb társulatát: Latabár Endre vezetése alatt. Kiválóbb tagjai ezek voltak: Bokor József, operett és opera-buffó komikus, rendező; Bokorné Körössy Ágnes komika, Beödy Gábor jellemszínész, elismert rendező, Beödyné Dóry Amália drámai szende; Bállá Béla hösszerelmes, Czabayné Szakáll Klára hősnő; Horváth Vince apaszínész (aki nejével együtt nemsokára a Népszínházhoz kapott meghívást); Halmy Ferenc, a később jeles nemzeti színházi bon vivant; Kuthy Béla, Kovács Elemér, Kömüvesné Lukács Anna, Latabár Dezső, Mindszenthy Kornélia operett- énekesnő, Takács József, Tóth Antal hős, Virágháti Lajos és sok más jónevű színész.

Ha az egykorú színlapokat böngészgetjük, az alábbi színdarabokkal találkozunk: Szép Galathea, Kékszakáll, Eljegyzés lámpafénynél, A notredamei toronyör, Bányarém, Chouffeuri úr otthon lesz, Zuávok, Párisi étet, Gerolsteini nagyhercegnő, Szép Heléna, A sóhajok hídja, Orpheus, Férj az ajtó előtt, A trapezunti hercegnő stb. Csupa olyan darab, amely a francia színpadokról indult el, legtöbbje még ma is elevenen él.

1872 május 19-től Miklósi Gyula színtársulata kapott játszási engedélyt. Kiválóbb művészei: Bérezi Ödön operetténekes. Eöty Pordán Gusztáv, a későbbi népszínházi jeles tag, Gárdonyi Antal, a híres tragikus színész drámai rendező, Kátdy Gyula, a kuruc zene rekomstruálója, jeles karmester, Solymossy Elek, operett buffo és komikus, nemsokára a Népszínház művésze és mások:

Utána Fehérváry Antalé a Budai Színkör, majd 1882-ben Bogyó Alajosé.

1883 június 9-én Krecsányi Ignác országos hírű társulata elsöizben vonul be a Budai Színkörbe. övé lesz késöhb a dicsőség, hogy a magyar szó, a magyar dal hatalmával megmagyarosította Buda idegenajkú polgárait. Közben 1884 nyarán Csóka Sándor vezeti a Budai Színkört, fényes eredménnyel. Nagy sikert jelentett ez alkalommal Deréki Antal és Konti József: Az eleven ördög című operettje és Benkö Kálmán: Bukow, a székelyek hóhéra című látványos színműve.

A következő években itt kísérletezett Feléky Miklós, a Nemzeti Színház kiváló művésze. Ő egyben a Várszínházát is kibérelte, de kevés sikert tudott elérni. 1886-ban Nagy Vince az igazgató, 1887-ben Makó Lajos jónevü vidéki dinek- Itor próbálta megtörni a közönség közönyét. Ekkor konzorcionális alapon működtek a színészek. Vezetőjük: Boránd Gyula, Gyöngyi Izsó, Mosonyi Károly és Szirmai Imre. Sajnos, többé.kevésbbé balszerencsével dolgoztak ezek a társulatok.

1888 május 5-én ismét Krecsányi Ignácot bízta meg a hatóság az igazgatással, aki a Pünkösd Flórencben c. operettel kezdte a szezonját. Szubvenciót is kapott: 1500 frt-ot.

Azonban Kreosányinak is rosszul folytak dolgai és csak a folytonos szubvencióemelés mentette meg a bukástól.

1889 nyarán újra meg kellett küzdeni a közönség jéghideg közönyével. A Hoffmann meséi-veI lehetett ugyan közönséget vonzani, de általában ez a szezon is szomorúan zárult. Néhai jó Krecsányi Ignác ruháit zálogba csapta és ily módon fizette a gázsit A rendetlen fizetés miatt sakar év közben váltak meg a színtársulattól és voltak olyan tagok is, akik magát az igazgatót is kapa- citáltak, hogy — meneküljön és hagyja ott az egyre süllyedő hajót...

Krecsányi azonban bízott magában és nem tért el szándékától.

1890-ben elöadatta a Traviata operát, Kopács Juliskával. Ez volt aztán az első magyar operaelőadás! Az ötlet bevált, mire attól kezdve’ szép szómmal szerepeltek az operai előadások. 1891- ben 6 eredeti drámát mutatott be Krecsányi lg.

I nác. Műsoron volt többek között a IV. László c. dráma is, melyben nagy sikert aratott egy új színésznő: Haraszti Hermin.'

1892-ben vendégszerepeit Budán Blaha Lujza.

1893—ban először került itt színre Jókai Mór darabja: a Gazdag szegények. Azontúl többször előfordult a játékrenden a költőfejedelem egy-egy dramatizált műve.

1894- ben adták Budán először az Ember tra- gédiá-ját. A három főszerepet: Tóvölgyi Margit, Csiky László és Réthey Lajos játszotta.

1895- ben Jászai Mari is vendégszerepeit Bu. dán, 1896-ban pedig: Küry Klára és Pálmay Ilka vendégjátéka élénkítette a műsort.

1899-ben Makó Lajos■ jeles szegedi társulata jött Budára. Krecsányi Ignác csak 1903-ban tért

vissza és nagyszabású drámai és operai előadásai most már föliendítetiték a színház üzemét. Kitűnő együttese volt; itt bontogatta szárnyait Anday Blanka, Környei Béla, Rózsa S. Lajos, Medgyaszay Vilma, Pethes Imre és sokan mások legjelesebb színészeink közül.

Változó műsorral működött a nagyrahivatott igazgató egészen a világháború kitöréséig. Akkor aztán az történt, amit mindenki tud: a színészek bevonultak katonának, — a közönség megfogyatkozott, — nemi volt kinek játszani; erre a Budai Színkört bezárták. .A buzgó Igazgató pedig, hogy valahogy megéljen — hivatalt vállalt.

' 1915-ben -Sebestyén Géza vette át a niagy- multú színház vezetését, melyet 1925-ben nagy ál. dozaltkészséggel restaurált. Attól kezdve „Budai Színkör” lett a „Fővárosi Nyári Színháziból.

1936 nyarán özv. Sebestyénné kezében volt még a színház. Azután rámondták, hogy tűzveszélyes. — Most lebontják, megkezdi munkáját a csákány és néhány nap múlva örökre eltűnik Buda magyar művelődésének leghívebb szolgája, a Budai Színkör. Uj színház jön helyébe és hisszük, hogy az utód nem lesz méltatlan a Színkör nagy és nemes hagyományaihoz.

Hol vásároljunk

a Ferenc Jóxsef híd pesti hídfőjénél

IISZEMÜVEGET és FOTÓCIKKEKET LEGELŐNYÖSEBBEN

Szőke Andor szaküzletében

BUDAPEST IV. VAMHAZ-KORUT 14. SZÁM

a Horthy Miklós híd pesti hídfőjénél

HAMANG JÓZSEF és FIA PUSKAMÜVESEK, FEGYVER- ÉS LÖSZERKERESKEDÖK. IX. PERENC-KURUT 2. (Borlros-térl oldal) Tel: 187-651.

a pesti Lánchídfőnél

Müttl Tivaitnr óbudai porcellángyárának ■ IwoUoi készítményei csak a gyár üzletében: V., Dorottya-utca 14. sz. kaphatók.

Nemcsak Óbudán, hanem áz egész fővárosban nagy megdöbbenést keltett a Flórián-téri szoborcsoport durva megcsonkítása. A bűnös, aki erre a hallatlan kegyeletsértö vandalizmusra vetemedett, bizonyára elnyeri méltó büntetését. Óbuda hivő lakossága, amely ezelőtt is kegyelettel csűggött a szobron, most, a csonkítás után, még mélyebb áhítattal veszi körül, valósággal I elárasztja virággal, koszorúval. Néhány nap óta . pedig széleskörű morálom indult, hogy a nagy- múltú szobor mielőbb visszakapja eredeti alakját. A helyreállítás költségeit társadalmi úton teremtik élő.

V A szoborcsoportodat egyik legkedvesebb em- lékműve az óbudaiaknak. A tizenhetedik század- derekán tűzvész, árvíz, majd pestis pusztított- Óbudán. Ezeknek a veszedelmeknek elhárítására 1 j és hogy a haragvő Istent megengesztelje, a szob- j

rőt Óbuda földesurának özvegye, gróf Z i c h y- ]- n é, született B e r é n y i Erzsébet grófnő emel. I tette. A szoborcsoportozat három főalakja: Nepo- muki Szent János, az árvízsujotta népek védő- szentje, borromei Szent Károly, aki a dögvészt és pestist űzi el és Szent Flórián, a tűzoltók védöszentje, a tüzvesaedelem elhárítója.

A bal tás merénylő a csoportozat középső alakját, Szent Károly püspök szobrát csonkította meg, akinek fejét és mindkét karját ütötte le. A szoborcsoportozat a Flórián-téren áll és ezért ment át a köztudatba a Flórián-azobor elnevezés.

Néhai Liber Endre alpolgármester megírta könyvében a szobor történetét. Sajnos, a történetnek most folytatása van; új fejezettel szaporodik. Buda és Óbuda közönsége elvárja, hogy a gyönyörű műemlék a legrövidebb idő alatt ismét ép és teljes lesz, — ezt várja a hívők ájtatos serege is.

Buda társadalma állíttatja helyre a megcsonkított Flórián-szobrot