Budai Napló, 1937 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1937-08-26 / 33-34. szám
35. évfolyam Budapest, 1937. augusztus 26 33—34. szám / VÁROSPOLITIKAI, FÜRDŐÜGYI, IDEGENFORGALMI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP alapította:Viraág Béla SZERKESZTI; SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: KRISZTINA-KÖRUT 113/b. T.: I-502 96 LIPPAY GYULA dr. MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN HteqúlaUuU a tatául cfyáfyy&zátlá zsiici^ j-ivg sokáig tartott, — tavasz óta húzódon — de végié mégis elkészült a tavam gyógyszálló tervpaiyuzatanak szövege. bízóicsag elé kerutt a szöveg, tiosz- szu vita von, amely azután azzal végződön, nogy — nem, fogantak ei az ereilen tervezetet, tz az jelenti, Itogy a teiv- yaiyazai kiírása egyelőre ismét elmarad es most mar bizonyos, hogy tavasz elöli nem kezdődhetik meg az építkezés, amelynek már a nyár ele jen kellett volna megkezdődnie, Hiszen az, ami a legfontosabb, a pénz, kezdettől fogva biztosítva volt. Uehát igy szokott ez lenni, ha nem megánvállalkozó épít, hanem a közület: a tervpályázat kiírása is egy esztendeig húzódik. Még csak a legelején tartunk a tabáni gyógyszálló építésé körül való hercehurcának, — fogadjunk, hogy még nagy kavarodás lesz az építkezés körül — de máris láthatóak a körvonalai — ó, nem a szállónak — hanem annak, hogy mi minden vár még ránk, amíg végre állni fog az első komoly idegenforgalmi intézmény, amely a tervezett fürdővárosrész felépítését elindítja. Mindamellett már van, egy pozitívum is: megalakult a zsűri, amely a kiírandó pályázatra befutó tervek felett Ítélkezni fog. Elolvastuk a bírálóbizottság névsorát. Egytől-eigyig derék úriemberek, senkinek se leheti ellene kifogása. Csupán egy kifogást lehetne ellene felhozni: azt, hogy egyetlen művész tagja sincs a zsűrinek. Vannak benne városi tisztviselők, műszaki szakemberek, mérnökök, sőt építészek is, csak épen művész nincs. Már pedig nem kell magyaráz gat ni, hogy a tabáni gyógyszállónak nemcsak jó hotelnek és fürdőnek kell lennie, haítern külső megjelenésében is a főváros egyik legszebb palotáját kell megteremteni azon a gyönyörű helyen, ahová a szállót tervezik.i Azok, akik ismerik az ilyen tervpályázatok törvényeit, fölényesen legyintenek: — Ugyan minek esztétikus a zsűriben? Úgyis az fogja megkapniI a tervei zést, akinek a legjobb összeköttetései vannak1 Hiszen ötmilliós építkezésről van szó és már most meg lehet jósolni, hogy a, végén többmilliós hiteltúllépés is lesz! Dehát épen ez ellen akarunk szót emelni. A cinikus egykedvűség ellen, amely előre belenyugszik abba, hogy kár minden erőfeszítésért, szép- és jótanácsért: olyan mint a többi. Az fogja megkapni, akinek oda akarják, vagy oda — kelt adni. A napokban olvastunk a fiatal építészek mozgalmáról, amely az úgynevezett beérkezettek“ ellen irányul. /Vem tudjuk, igazságos-e jogos-e ez a szervezkedés. De: tudás és művészi érték légiién döntő közpályázatok odaítélésénél akkor nincs a világon ennél hasznosabb és igazabb mozgalom. Azt, hogt/j milyen lesz a tabáni fürdőváros, az első lépés dönti el. Ha ez a lépés rossz, ha a! kezdés hibás, megbukott az egész koncepció, amelyet annyi szeretettel, féltéssel, fakadó reménykedéssel táplálunk évek hosszú sora óta. Szépnek, újnak, merésznek, Európa egyik csodájának kell lennie a készülő gyógyszállónak, ezt az ábrándot pedig aligha szolgálhatja az a, zsűri, amelyben megvan ugyan minden jószándék és akarat, csak épen az hiányzik belőle, ami a legfontosabb: a lendület, a művészet lenyűgöző ereje. A Horthy Miklós híd felavatása után Mit kér és mit vár Szent Imre-város és Kelenföld az u| kid megnyitásátél Vasárnaphoz két hétre, szeptember 12-én avatja föl Horthy Miklós kormányzó a nevéről elnevezett hatalmas új hi-1 dat, amely a pesti oldal vérkeringésének új ütőerét nyitja meg a Kelenföld szíve felé. A Dunának a Ferenc József híd és az összekötő vasúti hid közé e_ő szakasza felett szinte boszorkányos gyorsasággal létesült ez a harmadik hídj amely Buda jövő fejlődése szempontjából talán még a két elsőnél is nagyobb jelentőségű. Közel nyolc évtizede, hogy aiz összekötő vasúti hidat megépítették: A cél csupán az volt, hogy a hídon át a vasúti vonalat a kelenföldi pályaudvarnál a Délivasui Társaság már meglévő vonalába kapcsolják be. Ez a vonal még réteken, szántóföldeken, mocsaras területeken futott végig, hogy megin tit a a Kelenföldön a nagyvárosi építkezést. A városfejlődés ezen aj részen 1896-ban. a Ferenc József hid megépítésével indult el. így is nagy idő, csaknem két évtized kellett ahhoz, hogy az összekötő vasúti híd és a Délivasut töltései között innen is, túl is lendületet kapjon a fejlődésre- képes hatalmas uj városnegyed. A lendületet azonban feltartóztatták a Vasúti töltések: kínai falai. Ahol egykor Konstantinápoly állott A Horthy Miklós híd a jövő fejlődés egészen új képét tárja elénk. Budai hídfőjének közvetlen környéke — rendezés szempontjából — úgyszólván még egész szűz teriiklt. Csupán elgondolások vannak, nagyvonalú tervek, de elhatározott városrendezési terv még nem alakult ki. Egyelőre nem isi gondoltak erre, hiszen előbb még szárazföldet kellett varázsolni a „tenger“ helyére, eltüntetni a vadvizeket, a tavakat, a inocsarás területeket'. Eddig kétszázezer köbméter földet használtak fel errej a célra, de meg más- félmilló köbméter földre van szükség, hogy sima felületen indulhasson meg a szabályozás kapcsán a komoly építkezés. Az üzleti leleményesség már évtizedekkel előbb alkalmasnak találta a maga céljaira ezt a környéket. Hiszen 1896-ban a milleniumi ünnepségek keretében a íostani uj hid közvetlen közelében egy is szigetén teremtették meg ősbuda- ára mintájára á régi Konstantinápolyt. íulatóhelyei, kis kocsmái már akkor is da tudták csalogatni még a legkülsőbb esti perifériákról is a szórakozni vágyó özönséget, vésni azonban jnégis meg- ukoi|t ez aí vállalkozás. Messzire esett a ikott résztől. Pedig különösen tüzijáté- ai voltak gyönyörűek és vetélkedtek a íostani Szent Gellérthegyi tűzijátékokul. Akkor hajón mentek oda a szóra- ozni vágyó emberek. A Horthy Miklós híd megnyitásával apcsolatban több terv merült fel. ho- yan kellene a hídfő előti elterülő' szűz erületet rendezni, hogy ezzel Kelenföld ejlődését a leghatékonyabban biztosit- ák. Az első tervet már el is ejtették. Lmikor a Horthy Miklós hid építését éledték, a hid tengelyével egyirányban ugárutszerű hatalmas utal húztak a tér- épen. átszelve az egész Kelenföldet az Ctele-térig. Nevet is adtak már ennek a lárorn helyen is megtörő sugárútnak. Szent István útja neveit kapta ai Közműn- :ák Tanácsától, de nem sokáig tartott' a dicsőség, merit a Tanács törölte az utcák névlajstromából és ezidőszerint már névtelen. Az uj terv a hid felől a forgalmat a Verpeléti úton át tereli Kelenföldre, hogy fezzel megkezdjék egy hatalmas budai körút kialakítását a Szent Imié herceg útja. Alkotás utca és Kriszina körút bevonásával a Margit korú íjon át a Margit- hídig, amely itt és a Horthy Miklós hídon át a Boráros térnél kapcsolódna be a pesti nagy Körútba. Vásárváros, stadion, strandfürdő A harmadik tervet) a kelenföldi társadalmi egyesületek, élükön a Kelenföldi Kaszinóval szeretnék megvalósítani. Nagyon tekintélyes és arra illetékes tényezők támogatásával. E szerint a Horthy Miklós budai hídfőjétől délre eső hatalmas területien, amely erre a célra a legalkalmasabb, valósulna meg a Vásárváros és a stadion,. A budai hídfő kornyékén a főváros már régebben megvásárolt mintegy 50.000 négyzetöl területet állandó kiállítás céljára. A Nemzetközi Vásár számára sokkal megfelelőbb elhelyezési kínálkozik itt, mint a> Városligetben, ahol évről-évre csak a legnagyobb elszántsággal lehet a Liget területéből egy-egy részt kihasítani, hogy a j pavillonokat és sátrakat mind el lehessen j helyezni. A Stadionra sem igen lehetne ] alkalmasabb helyet találni, nemcsak azért, mert a tervek elé itt nehézségek nem gördülnek, hanem főként azért is, mert a környéki tiszta levegője és megközelíthetősége is nyomatékosan esik latba. A hetvenes években a vasúti hídtól hosszú földnytelvet építettek. A földnyelv mögött hatalmas tó keletkezett, amelyen most is még több apró strand szolgál üdülésül, azok számára, akik a nyári örömöknek ingyen kénytelenek hódolni. A kis strandok összevonásával hatalmas új strandot lehetne létesíteni, a tavat pedig olyképp bekapcsolni a stadionba, hogy ezzel csaknem egy kilométeres egyenes evezőspálya állana rendelkezésre, amilyen sehol a világon nincs. Le kell bontani a vasúti töltéseket Az. új híddal megoldódnék a személy- pályaudvar kérdése is. Az egyik elgondolás szerint a pályaudvar az összekötő vasúti hid és a Budafoki út találkozásánál épülne fel. A vasúti vonal a vasúti hídtól közvetlenül lekanyarodnék a Nádor-kert felső végén keresztül a Budafoki úti és Fehérvári út közötti még be nem épített területre és folytatólag a régi Lőportár keleti oldalán lefelé haladna, Albertfalvának ai Duna felé eső be nem épített területein, majd Budafoknál kapcsolódnék be a Siófok—Nagykanizsa ‘Kaposvár—Gyékényes volnál baj, elágaznék a Lőportár) másik oldalán, ahol elérné a Győr—Hegyeshalom és Székesfehérvár—Szombathely vonalat. Ez a megoldás lehetővél Jenné a Kelenföldet átszelő vasúti töltés, úgyszintén a Délivasut töltésének a megszüntetését. Ennek a két kínai falnak a lerombolásával végéé megvalósulna ai kelenföldiek légi óhajtása és talán nem örök álma: a XI. kerület egységes területe. Ezek az elgondolások és tervek száminak a) nagy költi egekkel is, amelyek’ kel megvalósulásuk járna. De erre nézve is megvannak a komoly javaslatok. A töltés lebontása révén felszabaduló területek nagy értéket jelentenek. Lebontásukkal ‘jelentősen emelkednék a fölöttük és alattuk elterülő területek értéke is. Tudvalévő, hogy az összekötő vasúti híd fölött a telkek négyszögöle 120—200 pengőt ér. A Költés alatt ez az érték közel felére csökken. Az érték kiegyenlítődése alapján és a telkek értékének emelkedése alapján természetesen jelentősen emelkednék az adókulcs is, amelynek jelentékeny bevételi többletét a városrendezési költségekre lehetne fordítani Uj gyárváros a budai Dunaparton . Gondolnak még arra is, hogy nemcsak az uj személypályudvart helyeznék a Horthy Miklós híd környékére, hanem] megfelelő hajóállomások építésével ide központosítanák a dunai forgalommal együtt, az egész személyforgalmat is, úgy hogy ezzel olyan hatalmas gócpont létesülne, amely nemcsak a Kelenföld, hanem az egész főváros jövő fejlődése szempontjából is elsőrangúan fontos volna. Az új vasúti töhltés és a Duna között önként adódik a helyzet új gyárváros kialakulására, amely itt találná meg a legkedvezőbb feltételeit. A legkisebb részletekre is gondoló nagyszabású tervek ' njem feledkeznek meg a modern közlekedés legfőbb követelményéről, az autóstrácláról sem. Ennek is megadják a pontos útvonalát a Budafoki út és a Fehérvári út között. Ezt az autóstrádát egyébként a többi tervektől függetlenül is meg akarják valósítani, hogy az autóforgalmat a Nagykorúi felé a Horthy Miklós hídon át is biztosítsák. Egységes, hurokvágány^ nélküli villamosforgalmat! Mindfejn illetékes tényező a legnagyobb lelkiismeretességgel, odaadással igyekszik a Horthy Miklós hid megnyitásával kapcsolatos városfejlődési és forgalmi kérdéseket a lehetőség szerint) a legcélszerűbbén megoldani. Csak a Besz- kárt illeszkedik kissé nehezen és vontatottan az új helyzet új. adottságaiba. Ezen a hatalmas területen igazán eszményi módon lehetne al villamosforgalmat úgy biztosítani, hogy legyen végre valahára olyan pontja a fővárosnak, amelyen az utas a maga útját a villamoson gyorsan, kényelmesen és hosszan kodás nélkül tehesse meg. A hurokvágány megbénította a Nagykörút forgalmát Buda felé, hurokvágányt építettek a pesti hídfő labirintusában és hurokvágánnyal ^kísérleteznek most a budai hidfő előtt is. Szerencsére a belügyminiszter nem járult hozzá a borárostéri hurokvágányhoz és a legha- tározotabban kötötte ki, hogy; a villamosok mindenféle hurokvágány kikapcsolásával fussanak át Pestről Budára és Budáról Pestre az uj hídon. De amíg a miniszteri ukáz eljutott rendeltetési helyére, az alatt már a Beszkárt le is fektette, a síneket a Verpeléti úton olykép, hogy azok ne kapcsolódjanak be egyenes) vonalban a Horthy Miklós körtérre, Á helyzet most az, hogy.a Nagykorúiról a Horthy Miklós úton át robogó 6-os villamos a Ve:-
