Budai Napló, 1937 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1937-01-21 / 3. szám

Budai Napid 193". január 21. Szent István bérmála Irta: dr. HENNYEY VILMOS Az 1938-ban esedékes kettős szentév ügye a Hollós Mátyás Társaságbaj» is élénk érdeklődés és eszmecsere tárgya. Ezúttal Hampel Károly szobrászművésznek (társaságunkhoz intézett bead ványai ismertetjük, mert az abban foglalt elgoado lás annyira érdekes, hogy nyilvánosságra hozata lávái szolgálatot vélünk tenni. Inkább csak műtörténészek körében tudott do­log, hogy az első magyar királynak, Szent István­nak aranyozott ezüstből való hennája a zágrábi érseki székesegyház tulajdonában van. Ez a herma — igy nevezik a kőoszlopra állitott antik mell­szobrot — a XVII. századból való. A felirat szerint Barberini ajánlotta fel VILI. Orbán pápa nagy­bátyjának s valószínűleg a hires Bemini kezéből került ki. — fi am pel ur véleménye szerint ezt a szobrot ta­lán ajándékba kaphatnék mostani birtokosától, hi­szen a nemzetek közt létesíteni szokott kulture- gyezményeknek ma már rendes pontjává lett a kulturtörténelmi műkincsek kölcsönös felajánlása. Jugoszláviával nincs ugyanj 'kujtutegyezményünk, de a mai enyhébb légkörben e gondolatnak fölve­tése esetleg még politikai célokat is szolgálhat. A herma a Szent Jobb mellé nagyon odaillene, még a körmenetben is. De az Actio Catholica egyház­diplomáciai tárgyalások során a hennát esetleg kölcsön kérhetné a Jubileumi Évre. Végül pedig az a megoldás is kínálkozik, hogy a hermáról mű­vészi másolat készülne, amely aztán állandóan Bu­dapesten maradhatna. A másolat talapzatán felírás hirdetné, hogy az eredeti Zágrábban van. Hampel Károly elgondolása életrevaló. A her-| ma másolata: — még ba kevésbbé nemes anyagból készülne is — csak kisebb kiadással járna, mert ez a történelmi és esztétikai szempontból felbe­csülhetetlen értékű műremek nagymértékben gaz­dagítaná a Szent István kultuszt. A budai írók, művészek és tudósok egyesülete, a Hollós Mátyás Társaság ezúton hívja fel a Szent István Év bizottságának figyelmét Hampel Károly szobrászművészünk javaslatára. v itoda összes egyesületei a tervezett hegyvidéki vizdijtarifa ellen I.VIMÖG ILONIG» IL. MAKÓIT KÖBÖT hum hQvészhi isioűii Ma. TEUTON! I4M-X7. jl&zsás Pál ÜHhefJléu Január 14-én este a Giilbaba különtermé­ben Rózsás Pál székesfővárosi műszaki fő­tanácsost, a II. kér. elöljáróság mérnöki hi­vatalának kiváló vezetőjét meleg ünneplésben részesítette a kerület polgársága, ellőléptetése alkalmából. Az ünnepelt tiszteletére rende­zett 100 terítékes vacsorán a megjelentek osz­tatlan elismeréssel adóztak a kerület kiváló műszaki vezetőjének, akinek elismert szaktu­dása és mindenkin segíteni akaró munkája je­lentékenyen előmozdította a kerület nagyará­nyú fejlődését. Az ünnepi vacsorán jelenvoltak a mér­nöki kamara, az Építőmesterek ipar testületé, a Kőművesmesterek ipartestülete, a Kémény­seprők ipartestülete, a kerületi társaskörön kiküldöttei, továbbá marosvásárhelyi Thor- d a i Lajos dr. tanácsnok, a kerület több veze­tő egyénisége, több törvényhatósági bizottsági tag és az ünnepelt tisztviselői. Az est szónokai nagy elismeréssel adóztak az ünnepelt főtisztviseliő kiváló képességeinek. Rózsás Pál meghatottan mondott köszönetét a kitüntető szeretet megnyilvánulásáért. Felszó­laltak még: Piazza Győző, az épitőipartes- túletek alelnöke, Thoma Frigyes, a mérnöki kamara főtitkára, Kovatsek Ferenc, a kő- művesipartestületek orsz. elnöke, Korányi Márton L kér. Ip. kör elnöke és Grenyó Bertalan, a II. kér. iparoskor nevében. ■ ímték&zíz Sífifa* Irta: Törzsök Károly. Elment egy nemeslelkü férfi és ismét sze­gényebb lett az ország egy nagy emberrel. Es egy nagy fájdalommal több lett a szivünk­ben. Nem látjuk többet Sipőcz Jenőt, nem halljuk halk szavát és nem érezzük többé jó­ságos tekintetét. Itt hagyott bennünket pó tolhatatlan űrrel és fájdalommal s lelkűnk­ben. Mostoha magyar sors: a jót -- szépet el­veszítjük és csak a fájdalom marad inegsrá- munkra mindig’, örökké. Az emléke itt maradt és itt fog maradni közöttünk. De nemcsak emléke, hanem mara­dandó alkotásai, lelke és szelleme is örökre élni fog a nemzet fiainak lelkében, szivében, mert nemcsak a nagy Budapest nagy főpol­gármestere, hanem a kötelességtudás, a jó­ság és az eszményi ember valóságos minta­képe és eleven szobra volt! Az élőkre a rosszat, a halottakra a jót szokták ráfogni. Amig élt, ami rosszat ráfog­tak, az nem felelt meg a valóságnak. Az a jó és szép, amit pedig most beszélt ek róla, csak parányi kis töredéke: jóságának, értékének és érdemeinek. Mindenkinek vannak ellensé­gei, s ha neki is voltak ellenfelei — az csak azért volt, mert mindenkit kielégíteni, min­denkinek eleget tenni lehetetlen. Nem Ígért, — hanem adott, nem beszélt; hanem cselekedett.* Mindig csak a szivére hallgatott, — s a szive vitte a sirbq, — A szi­ve, amely a jólétben, a bársonyos főpolgár­A budai hegyvidéket anyagilag súlyosan érin tő és annak további fejlődési lehetőségét megtáma­dó vizzónatarifa ügyében a budai hegyvidéki társa­dalmi és kulturális egyesületek az Újlaki Hegyvi­déki Egyesület kezdeményezésére dr. Hüttl Károly törvényhatósági bizottsági tag elnöklete alatt kö­zös értekezleteket tartottak és ezeken az értekez­leteken legélesebben állást foglaltak a vizzónatari fa ellen. Az értekezleten résztvettek: a dr. Kozma Jenő el­nöklete alatt álló Pasarét, Törökvész és Környéke Egyesület, a dr. Glücksthal Samu vezetése alatt ál- ó Svábhegyi Egyesület, a Friedrich István vezetése ilatt álló Svábhegyi Polgári és Közművelődési Kör, dr. Szabó Imre kúriai bíró vezetése alatt álló Vérhalom és Környéke Egyesület, vitéz Galánthay Glock Tivadar orsz. gyűlési képviselő vezetése alatt álló Óbudai Hegyvidéki Szövetség, Lechner Ló­ránt műegyetemi tanár vezetése alatt álló Budai legyvidék Barátainak Egyesülete, az Antalffy An­dor miniszteri tanácsos vezetése alatt álló Orbán- hegyi Egyesület, dr. Vándor Mihály kormányfőta­nácsos vezetése alatt álló Sasadi Ingatlantulajdo­nosok Egyesülete, Kuncze Géza igazgató elnöklete alatt álló 111. kerületi Föld- és Szőlősgazdák Egye. lete, dr. Harrer Ferenc vezetése alatt álló Ró­zsadomb és Vidéke Egyesület, a Manninger Vilmos professzor vezetése alatt álló Zugligeti Egyesület, valamint számos tekintélyes más budai egyesület képviselői. Az értekezleten éles felszólalások hangzottak el a tervezett vizzónatarifa bevezetése ellem Dr. Hüttl Károly, dr. Elszász Oszkár, dr. Nádas Bé­la, dr. Jankoviéh Sándor, Ágh Róbert, László Zol­tán, Antalffy Andor, dr. Török László, Szervey György, dr. Vándor Mihály, Bresztovszky Ede, dr Vajda József és mások felszólalásai után határo­zatiig kimondották a résztvevő egyesületek kikül­döttei, hogy a budai hegyvidéki társadalmi és kul­turális egyesületek egyöntetűen tiltakoznak a budai hegyvidéket sújtó zónatarifa életbeléptetése ellen és az egyésges tarifa fenntartását kívánják. A szé­kesfőváros polgármesteréhez előterjesztéssel fordul­nak, amelyben részletesen kifejtik azokat a felbe­csülhetetlen károkat és következményeket, ame­lyekkel a zónatarifa az egész budai hegyvidék pol­gárságát sújtaná. Az egyesületek vezetői küldött- ségileg nyújtják át a memorandumot Szendy Ká­roly polgármesternek. Felhívják a budai országgyűlési képviselőket és törvényhatósági bizottsági tagokat fegyenkiqü és pártkülönbség nélkül a mozgalomban való részvé­telre, valamint felszólítják a többi budai hegyvidé­ki, társadalmi és kulturális egyesületet is csatlako­zásra. Egyúttal elhatározták, hogy Budát érdeklő kérdésekben továbbra is egyöntetűen járnak el. Éhgyomorra naponta igvék egy pohár Kristály-vizet TÜZELŐANYAGOT ■BUDÁN LEGJOBBAN — LEGOLCSÓBBAN TORMA ÜZLETEIBEN • I. ALAGÚT-UTCA 4. I. GECCÉUTHEGV-U- 1. Tel.: 1-552-79 2 millió 708 ezer pengőt irányzott elő a főváros budai útépítésekre Nagyszabású útépítési program került a fővá­ros ut- és csatornaépítési szakbizottsága elé. Ki­rály Kálmán tanácsnok állította össze. Bennünket budaiakat különös örömmel tölt el, hogy az útépí­tési költségvetés nagyobbik felét fordítja idén a bu­dai újak rendbehozására a főváros. A beruházások teljes összege 5,162.000 pengő ég ebből a hatalmas összegből a budai utak 2,708 500, a pestiek pedig 2,453.500 pengővel szerepelnek. A budai részekre eső költségvetés legnagyobb tétele 1 millió 150 ezer pengő, amelyet a dunapar- ti kivezető főút építésére fordítanak. Ezzel végre dűlőre jutott nemcsak Buda, hanem az egész fő­város forgalmi és főként idegenforgalmi szempont­jából oly fontos kérdése. Az uj hatalmas főút a Margit-hid budai hídfőjének egész külső képét meg fogja változtatni, amit nagyban emelni fog a Bá-_. ró Lipthay utca kiszélesítése, amely kiinduló poitl * ja lesz a dunaparti kivezető főútnak. A beruházási program szerint Budán ebben az évben a következő útépítések kerülnek végrehajtás­ra: Az I. kerületben kövezetjavitást végeznek a Csa­ba uccában, Püsudszky utón, a Szendrő és Bartha uccákban. Aszfaltozási munkálatokat végeznek a Böszörményi ut gyalogjáróján, a Disz téren és a Horthy Miklós bástyasétányon. Az útkarbantartá­si munkák keretében a Bürök ucca, a Szarvas Gá­bor ut előtti tér, a Diósárok és lépcső, a Fészek ucca, a Németvölgyi udvar, a Galántai ucca, a Tóth Lőrinc uccát és a Svábhegyi sétautakat javít­ják ki. Ezenkívül megépítik a Hegyalja útnak a Horgony ucca és a Sánc ucca közötti szakaszát. Ezeknek a munkálatoknak összköltsége 264.000 pengő. A 11. kerületben kövezési munkát végeznek az Apostol uccában, Budakeszi utón. Keleti Károly, Lánchíd és Orsó uccákban, továbbá a Margit kör­úton, a Pasaréti utón, Kagyló és Zárda uccában. Az útkarbantartási munkák keretében a Lévav, Káplár és Balogh Ádám uccákat, továbbá a Mech­wart ligetet javítják ki. Rendezik a Bogár uccának az Alsótörökvész ut és az Endrődy Sándor ucca közötti szakaszát, a Borbolya uccának a Bólyay és Vérhalom ucca közötti szakaszát, végül a Lep­ke uccának a Borgó ucca és Endrődy Sándor ucca közötti részét. A II. kerület utmunkálataira össze­sen 165 ezer pengőt irányoz elő a költségvetés. Legnagyobb arányúak a III. kerület útépítési munkálatai lesznek. Erre a célra 1 millió 32í ezei pengőt fordít a főváros. Ennek a hatalmas összeg­nek legnagyobb részét: 1 millió 150 ezer pengőt a dunaparti kivezető főút építésére fordítják. A meg­maradó összegből kövezetjavitást végeznek a Pa­csirtamező és Lugos uccában, továbbá a Pusztasze­ri utón, a karbantartási munkák keretében a Vend Muraközi és Szeréna uccákban, az Alsótestvérhegyi utón és az Ürömhegyi dülöutom Rendezik a Szép­völgyi utat a Folyondár uccától az Ürömi uccáig. A dunaparti kivezető úttal kapcsolatban kiszé­lesítik a Báró Lipthay uccát. A XI. kerületre is közel 1 milliót fordít a főváros. Kövezései munkát kapnak: a Fehérvári, Kelenhegyi, Karolnia ut, a Bíbic telep, a Zólyomi lépcső, a Balatonhoz vezető uj müut — most nevezték el Balatoni útnak — bekötő utjai. Aszfaltozási mun­kát végeznek a Horthy Miklós ut gyalogjárdáján, a Budafoki utón és a Kende uccában. Karbantar­tási munkát a Süveg, Törcsvár, Sirály, Tarcali, Mikes Kelemen és Rákó uccában, Breznó közben, továbbá a Németvölgyi árok csatlakozásánál levő térségen. Nagyfontossguak a Kelenföld jövő fejlődése szempontjából azok a nagyszabású munkálatok, amelyeket a Horthy Miklós hid budai hídfőjének véij.^ .cs rendezése tesz szükségessé. Rendezni fog­ják az összes innen kiinduló, illetőleg ide vezető uccákat és utakat, amelyek közül a Szent István útja jut különösebb forgalmi jelentőséghez. Kibő­vítik a Budaörsi és Kőérbereki utat és megépítik az uj repülőtérhez vezető utakat is. Ezeknek a munkálatoknak összköűtsége: 955 ezer pengő. Eltűnik a Rudas kazánháza A rettentő kazánház és kéménye valóban eltűnik a Rudas-fürdő mellől. Már csak a ké­mény csutakja áll, tehát ez a bájos hely fel­szabadul. Ez a kis partcsik, mint erre vitéz A g g - h á z y Kamii ezredes hívta fel a figyelmet, valóban a Kelet kapuja, a budai Porta Orien- talis. Partcsík, melyen mindenki átvonult, aki a Keletről a Nyugatra és a Nyugatról a Ke­letre vonuLt. A hódító es a visszavonuló Ró­ma, a barbárok, a húnok, avarok, honfoglaló magyarok, hódító és menekülő törökök, a Bu­da ellen vonuló honvédhadak és császár» ha­dak. Az ősi római hadiút egy darabja ez, Pestbuda idegenforgalmának legérdekesebb pontja. fí budai pá/youduorok sorsa Téves hírek kerültek forgalomba a budai pályaudvarok jövőjéről, amelyek a Kelleti és Nyugati pályaudvarok reformjával kapcsola­tosak. Illetékes helyen, a kereskedelmi minisz­tériumban azt a fölvilágosítást kaptuk, hogy végső döntés még nem történt, a tárgyalások foly­nak. Annyi máris bizonyos, hogy a Kelenföldi pályaudvar nem szűnik meg, csak a déli pálya­udvar. Ezt viszont pótolni fogja az uj magas- vasúti pályaudvar a Kelenföld és az összekötő vasúti híd között, a Lenke-tér közelében — amiről a Budai Napló már megemlékezett. Az új pályaudvart nemcsak a budaiak, hanem a pestiek egyrésze is szívesen fogadhatja, mert a Horthy Miklős-híd által a Ferencváros kö­zel jut hozzája. A Délivasuti pályaudvarral együtt nem szüntetik meg az alagutat, hanem a közúti villamos vasút útrövidítésére használják föl. ttteem a pOHa&zUöhyvet! Igen tisztelt Szerkesztő ur 1 önök bizonyá­ra lelkes meggyőződéssel adtak helyet annak a cikknek, amely a Bástya-sétány szépségét ismerteti. Higyjék el, nem rajtam, az olvasói múlik, hogy a fény mellett meglátom az ár­nyat is és ha szóvá teszem ezt, engem . is Bu­dánk iránti szeretetem és bámul alom ösztö­nöz erre. Megmondom tehát nyíltan: a Bás’va sétá­nyon sétálni — nem gusztusos dolog Itt vé­geztetik el ugyanis a kutyatulajdonosok az ebek — hogy is mondjam csak — egészség- ügyi sétáit. De arról, hogy ennek nyomait el is takarítanák, nem gondoskodik senki. Fel­visszük az idegent a sétányra és mutatjuk ne­ki az előttünk és felettünk elterülő táj szép­ségeit és nem a mi hibánk, ha az itt forgó idegen megcsúszik és akkor nem csak felfelé néz — hanem a talpa alá is. Szóval, ajánlom a Bástya sétányt az ide­genforgalmi szervek kegyes figyelmen kivül - a Köztisztasági Hivataléba is. Nem szegény emberek azok, akik kutyái­kat a Bástyasétányon járatják. Tessék az ebadót felemeltetni — minden kutyára és a gazdájára egyformán- Az így befolyó, fel­emelt' adóösszeget pedig fordítsák a sétahe­lyek állandó tisztántartására. őszinte tisztelettel • Egy budai, aki kutya nélkül sétál. mesteri székben nem bírta el a szegények szenvedéseit és fájdalmait! Amikor halotti maszkjának elkészítése vé­gett könnyes szemekkel, késő este a Ke.re.po- si-temetőben, a halottasházban levő ravatalá­hoz siettem, koromsötét volt a temető és kí­sérteties, néma, siri csend honolt mindenütt. Csak néha szűrődött a halottak városába, mint valami túlvilági hang, egy-egy villamos­csengetés hangfoszlánya. Csak itt-ott pislákolt elvétve eg.y-egy mécses. És én mégis minde­nütt, amerre tekintettem, csak őt láttam ma­gam előtt, s csak az ő hangját hallotta in fü­lembe csengeni. És nem akartam elhinni, hogy Sipőcz Jenő már nincs többé, halva fek­szik a ravatalon. Nem tudtam elhinni mégnk- kor sem. amikor koporsójánál megálltam" és lelkiüdvéért néhány imát elmondva, elnéztem a ravatal gyerttiyáinak sokaságától bevilágí­tott jóságos, sápadt arcát. Talán csak alszik, {vagy álmodom. Vagy csak tetszhalott, — zokogott fel lelkemben százszor is a remény. De az idő csak múlt, lassan, kínosan és mégis repülve tovább, s én hiába vártam szivszorongva minden pillanat­ban, hogy hátha felkel. Már közel járt az idő éjfélhez, amikor meg^ egyszer felszántottam a könnyet szeme­imből, s aztán elsimítottam ezüstös haját és elsimítottam gyöngéden arcvonásait jóságos arcán. És nagynehezen végre rászántam ma­gamat arra, hogy ráöntsem óvatosan fejére homlokára, arcára a folyékony, hideg gipszet! Azóta sokszor megsirattam már r könnyes lesz a szemem, ahányszor rágondolok. Szá­momra örökre felejthetetlenek azok a percek es orak. amelyeket! mellette eltöltötiem. So­hasem felejtem el azokat a szavakat, amclve­ket modellülés közben nekem mondott. Igv többek között megemlítette, hogy „Vannak emberek, akiknek semmi sem jó és semmi sem tetszik. Ha fölnéznek az égre, azt mond- Ja* hogy az nem jó, mert kék, vagy nem jo, mert két csillag van egymás mellett. Az ilyen embereket en nem bírom. Nem is szeretek velük szoba sem állni" Nemcsak mint polgármester, főpolgármes- ter es ember volt nagy, hanem mint modell ° es kiváló volt. Elbizakodottságot, g g sohasem tapasztaltam nála; csak meg-1 inKK ’ kyeljgedséget és jóságot. Megértőbb, í™ wű°m talán nem is volt nálánál. A iiZ-bbfen° udvariasságon is ml min- í e,k°vetett. hogy munkámat megkönnyit- _ nno,egy .Pd'uuat'g sem éreztette velem, hogy Jen6 főpolgármesterrel állok nagvohb í™1 or, elkészültem szobrával, a leg-; l1SIne,'eset ős megelégedését fejezte intézett 1° jvakkal, hanem külön, hozzám Zeke! irfa " * amelyben többek között . „Michelangelóról jegyezték fel, hogy vala­inn!SZ!°r eI!cészült e9V-egy szobrával,* felkiál- ■ eszélj, beszélj ember, mert tökéletes alakot adtam nekedI A szobor és az arckép szemlélésénél önkén- ee"ul ,s ° nagy olasz mesterre gondol az ember, a jó képmás híven ábrázol, valójában csak éppen nem beszél a szobor. Ilyen sike- rU,f’ Megszólalásig hű szobormüvet mintázott kőtárában. ° fP * *** Ta™°°6 <* ,, szobor hű képmás, életteljes vonásokat 1 raz0 > de ugyanakkor jellemez is, az egyéni­séget kifejező plasztikával. Értékes cdkoását nagyrabecsülöm, kiváló müüvészi munkájáért legmelegebb elismerésemet fejezem ki. Fogadja, kedves mester, őszinte tiszteletem w nyilvánítását. i Dr. Sipőcz Jenő Ha a nagy hallottról beszélek, nem Szabad megfeledkezni feleségéről,^ Sipőcz Jenőnéről sem, aki bearanyozta az életét; amiről nem egyszer volt alkalmam meggyőződni. Ritkán lehet látni hozzá hasonló hasonló kedves, jó­ságos és megértő nőt. Azt az egyetlen szobrot, ami róla készült, a Fansz részére, tizenötéves .polgármestérségé­nek jubileumára mintáztam. Nagy ünnepség keretében leplezték le a Fansz székházában A szép ünnepséget Duday Alajos tanácsnok- elöljáró lelkes munkája tette széppé és nagy­sikerűvé. Ugyancsak ez alkalommal készítet­tem el plakettjét is, amelyet piramison egy babérkoszorú díszített. Ezt a Fansz adta neki jubileumára. Ebből a plakettből kicsinyítve több mint ötszáz darab készült! ezüstben és bronzban, melyből egy példányt a főváros cí­merével ellátott díszes, bársonyos- tokban meg-' küldött a főpolgármester Noakasha Nebeski- mának, a tokiói főpolgármesternek, visszá­sul abból az alkalomból, hogy japán k dlegá- ja dedikált fényképét küldte neki egY alka­lomra. A hirek szerint a főváros azzál is hódolni akar a nagy halott emlékének, hogy halotti maszkját és szobrát, amit a Fansz részére ké­szítettem — a fővárosi, vagy valamelyik mú­zeumban is elhelyezi. Sajnos, szobra egyedül maradt Sipőcz Jenő nem áll meg előtte és többé nem mondja barátainak: — Húsz év múlva is ilyen leszek. Nekünk nem halt meg Sipőcz Jenő. Szivem - b'en örökké így fog élni, mintahogy most a szoborról tekint felém . . .- /

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom