Budai Napló, 1937 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1937-01-21 / 3. szám

1937. január '21. Budai Napló Hogyan találták meg a budai keserüvizeket Nem szeretem mások tévedését helyreigazítani. Különösen akkor nem, ha az illető jóhiszeműsége minden kétségen felül áll és ha — nem árt vele senkinek. Azonban a nyilvánosságra kerülő adatok­nál mégis jó néha egy kis szigorúság. Gondoljunk csak utódainkra („mi nemcsak utódok, de ősök is vagyunk!” — mondja Fiehte), akik áhítattal fog­ják lapozgatni majdan a Budai Napló elsárgult év­folyamait és érdeklődéssel böngészgetik azokat az apró helytörténeti mozaikokat, amik olyan kedvessé teszik ezt a lapot. A budai keserűuizek történetéről nemrégen meg- .elent „Hogyan találták meg a budai keserűvize- két 1 címen megjelent cikkében azt mondja az — az informáló magánszemély megnevezésével hogy a múlt század hatvanas éveinek elején a források még ismeretlenek voltak. Saxlehner And­rás akkor még posztókereskedő volt és egy buda­örsi atyafi adóssága fejében szerzett kelenföldi tel­ket, amelyen a fák nem akartak nőni, a kutban pedig ihatatlan viz gyűlt össze. Egy németországi barátjának volt már keserűvízforrása, ennek pana­szolta el a kút baját. A barátja ámulva tapasztalta, h°gy ..a kutban a talaj dolomitos málladékából származó keserüviz van, még pedig sokkal tömé­nyebb, mint az ő forrásában” stb. így lett 1863-ban ismertté a Hunyadi János kese­rűvíz neve. Ezek az adatok tévesek. A budai keserüvizeket épen 10 esztendővel ko­rábban, 1853-ban fedezték fel. Erről tanúbizony­ságot tesz elsősorban a tudós debreceni halneolő- gus orvos. Török József: „A két magyar haza első­rangú gyógyvizei és fűrdőintézetei” c. rrfunkájának '858-ban megjelent második kiadása. Azt írja: „E munka első kiadásában a magyarországi keserű izek közül csak az esztergomiak voltak kissé ki­vi Itebben tárgyalva... de mind háttérbe szorultak riz újabban felfedezett s kereskedés szárnyaira emelkedett budai... keserű vizek mellett.” Ezután a következőképen mondja el a budai keserüvizek történetét: „A budai, jelenleg már köz használatnak és kelendőségnek örvendő keserű viz források 1853- ban fedeztettek fel a Gellért- és Sashegy déli lejtő­jén, az úgy nevezett Sasvölgyben, egy kutásás al­kalmával, mely Schleisz György budai’ polgár tel­kén talált helyet. Midőn t. i. a kút ásása közben 3 öl mélységre lehaladtak, egy gazdag vizű forrás- "a bukkantak, melynek vize azonban keserű volt. \ sors úgy akará, hogy ezen vizet a többek kö- :ölt egy oda vetődött asszonyság, ki szómját nyári ''iségbén csillapítani akarta,' ízlelje meg, ki is azt izonnal püllnai víznek nyilvánftá,, s tanácsolá tu­lajdonosának, hogy szakértőnek mutassa be. A tu- 1 aj dohos megfogadó - az igét és igy került e forrás Lnget Ferenc Buda városi ‘gyógyszerész ur vizs­gálata kés észszerű kezelése alá. E felfedezést nyom­ban követték á többiek, ügy hogy jelenleg már 4 tulajdonosnak vannak e tájon keserű viz kutjai, u m. Hausner, 'Unger, Böck és Neuwerth uraknak. E felfedezésre vonatkozólag azonban meg kell jegyeznünk, hogy az egyáltalában nem uj, valamint más oldalról azt is, hogy a budai keserű vizek nincsenek azon szűk térségre korlátozva, melyet azoknak Szabó József tanár ur a Természettudo­mányi Társulat Évkönyvei III.-ik kötetében „A budai keserű viz források földtani viszonyai” cimű érekezésében kimutat. Azt mondja ugyan is mindjárt értekezése kezdetén, hogy „E keserű vi­zek Budától délre azon az ainphiteátrumi térségen vannak, melyet a Gellért és Sashegy egy részt, az akasztófa-hegy s a Promontor felé eső Péterhegy s Pacsirta hegy fognak körül.” Hogy a dolog nem igy áll, kétséget nem szenved, mert vannak Budán keserű vizek a Gellérthegytől éjszakra eső tájakon Is, stb.” Az Orvosi Hetilap 1857-iki 2-ik száma és a Balneologische Zeitung 1857. V.-ik kötete (102 lap) pédig arról tudósít bennünket, hogy a Víziváros ban, nem messze a bombatértől, a 424-ik sz. alatti ház udvarán is fedeztetett fel keserű viz s Vagner Dániel vegytudor által elemeztetett. Valamint tehát nem újdonság a keserű vizeknek Buda vidékein clőjövelete, sőt már Kitaibel után az évtizedektől fogva tudva levő dolog, úgy más oldalról a keserű vizek terrénuma is sokkal terjedelmesebb a dunán­túli kerületben. Ezen keserű viz terrénum világító pontjai eddigelé Kis-Tagyos Komárom megyében, Esztergom, Buda, Bia s a Buda-Örshöz tartozó Csik puszta, Alsó és Felső Alap, Fehér megyében és Nagy Harsány Baranyában.” ’ ■ A történeti rész után Török professzor felso­rolja az akkori keserüviz tulajdonosokat: • ■ Unger gyógyszerész kútja, az Erzsébet-forrás, volt az első, amelyet fölfedeztek. Ezt 1853-ban Say Mór, 1854-ben pedig Nendtvich tanár elemezte. Hausner két kútja közűi az északibb fekvésű Hil­degard nevű forrás vizét 1854-ben ugyancsak Say Mór és Nendtvich elemezték. Böck Frigyesnek két kútja volt. Az egyiket Molnár János gyógyszerész elemezte.. Neuwerth Ferencnek a kútját Say Mói Elemezte 1854-ben . Ezt a vizet Vágner Dániel gyógyszerész elemezte és vasas keserű víznek talál­ta. 1857-ben pedig felfedezeték a vízivárosi vasas keserűvízforrást, Schneider Ferenc házában. Tőrök professzor munkáján kívül Wachtel Dá­vid orvostanár is hasonlóképen írja meg a budai keserűvízforrások fölfödözésének történetét abban a nagy munkájában, amelyet ugyancsak 1859-ben adott ki Sopronban „Ungarns Kurorte und Mineral­quellen” cim alatt, ö ugyanis a Bach kormány nandelétéből egész Magyarország hévforrásait jés fürdőheyeit tanulmányozta. Munkájában többek között közli, hogy Unger keserüvizéből már ak­kor is évenként több mint 50.000 üveget adtak el ,a Monarchia minden részében, f Szabó József, hírneves geológusunk, 1879-ben Közzétett nagy tanulmányában („Budapes és kör­nyéke geológiai tekintetben”) ismét bőven tárgyal­ja a budai keserüvizeket, amelyeket 3 csoportba osztott. I I. Lágymányosi forráscsoport. Itt Heinrichéké volt a Széchenyi István forrás, 1876 óta pedig a Mattoni és Vilié cégé: a Szent István, a Deák Fé­ltene, a Hildegard és Hunyadi Mátyás források. Az Erzsébet forrás egy konzorciumé volt, (de később az is Mattoniéké lett). Strohhoffer pedig 1878-ban Molnár János által yegyelemeztette az álala fölfe­dezett Aesculap forrást. II. .őrmezei forráscsoport. Itt Scharf ulajdona volt a Hunyadi László forrás (amelyet azelőtt Pe­tőfi forrásnak neveztek), Hirsclúer Móré a Ferenc JF>zief. forrás, Loser tesvérek .pesti füszerkereske- dőké a Rákóczi forrás, Strassenreitter Ignác pesti keményitőgyárosé; pedig az Árpád forrás. ' III. Dobogói forráscsoport. Ennek mind a 21 kútja Saxlehner András tulajdona volt, aki Hunya­di János keserüviz név alatt hozta a vizet forga­lomba. Szabó munkája megírásakor jelent meg a Sax­lehner féle Hunyadi forrás vegyelemzése „Chemi­sche Untersuchung der Hunyadi János Bitter­salzquellen der Herrn Andreas Saxlehner in Buda­pest, — von Dr. B. Fresenius, geh. Hofrathe und Professor. — Wiesbaden 1878.” címen. Ekkor éven­te 6 millió üveget szállítottak Drezdából, Siemens gyárából a keserüvizek palackozására. Egyedül a Hunyadi János keserüvizből évenként, több mint 4 millió üveg volt forgalomban! Ennyit a keserüvizek történetéről! Dr. Madriezlcy Andor 8 GALLY CIPŐK I., KRISZTINA KŐRÚT 24. 1 SPOPT iiedvÁc&s^te&z /üb * Szent Imce-t/ácúS&ól A fővárosi statisztikai hivatal adatai sze- rint a nyilvános és magánparkok együttesen több mint négymillió négyzetméter területet foglalnak el, ebből a budai részekre mind­össze — pontosan — ■ 431.650 négyzetméter esik, tehát az egész parkálilománynak körül­belül tizedrósze. Az első kerületben 193.271 négyzetméternyi nyilvános park van, a inu.-o- dikban 197.055, a harmadikban — nivntú'.o- san — egy tenyérnyi sincs, mert a Zsigniond- utcában most készülő park és a Csá szál-fürdő mellett tervezett kert csak a tavasz folyamán állhat a közönség rendelkezésére. A főváros vezetősége tudatában van an­nak, hogy parkírozás tekintetében Buda meg­lehetősen el volit eddig hanyagolva. Ez volt az egyik vezető szempont akkor is, amikor a Tabánt lebontották és a girbe-görbe utcák, rozoga házikók helyére világviszonylatban is elsőrangú, hatalmas parkot létesítettek. Most Most több új park létesül, amelyek nagy­része a budai kerületekre esik. Erre vonatko­zóan a fővárosi kertészet igazgatósága nagy­szabású parktervezetet dolgozott ki, amely fokozatosan kerül megvalósításra. A Szent Imre város első helyen áll a par- kozási tervek közt. A munka a Horthy Mik­lós hid hidfőjénék rendezésével egyidejűleg indul meg. A főváros dicséretes elgondolása, hogy kertvárossá szeretné, varázsolni az egész Szent Imre várost, amely erre a célra rend­kívül alkalmas. . Az illetékes tényezők természetesen szá­molnak azzal a lehetőséggel is, hogy a Xl-ik kerületbe kerül a Nemzetközi Vásár ,és a par- kozási terveket ennek megfelelően dolgozták ki. J-ch&ohqí díuaUevéí Farsang, a bálok, estélyek, hangversenyek legerősebb időszaka. Ilyenkor előtérbe jutnak a -divatalkotások legcsodálatosabb darabjai, az estélyi ruhák. Joggal mondhatjuk, hogy osodálatos dara­bok, mert amit ma a divat ezen a téren nyújt az tényleg « csodával határos. A nagy párisi divatkirályök éS‘; WlMft^éfölél'mFk’ 'ég’ylhálWáí karöltve hihetetlen fantáziával' dolgoznak. A legnagyobb művészet párosul náluk a végső­kig kifinomult Ízléssel és raffinált ötletekkel. Egyes alkotásaikkal valósággal elkápráztatják a szemlélőt. Az „elkápráztatást“ szószerint is vehetjük, mert, amit főleg estélyiruhaanyagokban ké-j szítenek, valósággal szemet kápráztató. Színes flitteranyagok, különleges, fémmel átszőtt, színjátszó keLmék és ragyogó cirék az estélyi ruhaanyagok legkedveltebbjei. Ezek mellett persze szóhoz jutnak a szerényebb anyagok, sőt a fehér Vagy fekete vékony posztó is. A ruhák vonala nagyon különböző. Ma a divat már nem egyenruha, ellenkezőleg, az a célja, hogy mindenkinek az egyéniségéhez megfelelő formát nyújtsa. Ez az oka annak, hogy vonalban oly gazdag és változatos. Az alakra simuló formákat kihangsúlyozó ruhák mellett metaláljuk az ellenkezőt, a f-Irmákat takaró, már derékban erősen húzott, ttús ré­tinkbe omlókat. Láthatjuk a kettő keverékét is, mikor fényes testhezálló ruha fölé dúsan redőzött túli, vagy csipkefelsőrészt alkalma­zunk. A ruhák felsőrésze, főleg hátul, erősen ki vágott, de mint újdonságot, gyakran látunk már elől kivágottat is. Az egyszerű posztó es­télyiruhák azonban, nagyon stílusosan, egé­szen zártak. Virágból kiképzett vállpántok, vagy egyéb formában alkalmazott virágcsok­rok és füzérek első helyen állnak a díszítő­anyagok között. _ Az estélyikabátok szintén nagyon különbö­zőek. Látunk csípőig sem érő rövid kabátká­kat, fodorral (seszlivel) díszítetteket, vagy frakkszerű nyúlvánnyal ellátottakat, melyek közül egyik-másik uszállyá alakul és a ruha anyagától elütő színben fokozott hatást kelt. Vannak földigérő bő estélyiköpenyek és kepp- szerű belepok is. Egyes darabokon sz< rmedí- szítést is látunk. Most pedig, hogy nagyjából mindenről tá­jékozódást nyertünk, talán könnyebben fog menni a fazonválasztás, ami bizony mindig nagy probléma, de szerencsére ma már Budán is vannak elsőrendű szalonok, melyeknek az ízlésére nyugodtan. rábízhatja magát a legké­nyesebb igényű vevő is. ________ Hepke Elemér Ami kor elsőizben tárgyalták a Hangli-ügyét. Most, amikor a pesti dunaparton levő Hangli-ki- oszkot és a kis parkot egyesek el akarják tüntet­ni, érdemes megemlíteni, hogy pontosan 20 év előtt, 1867. januárjában a következőket irta a Va­sárnapi Újság: „Az alsó dunapart kiépítése alkalmával a re­dout e épülete elé parkot állítanak. A park terve már elkészült, s a városi gazdasági bizottságnak egyik közelebbi ülésében kerül tárgyalásra. Ki­oszkok és szökőkút fogják díszíteni s a park csi­nos fekvése, a nagyszerű panoráma, mi innen kitárul, azt Pest egyik legkedvesebb helyévé fog­ja tenni. A MAC nyerte a „Dobogókő“ vándordíját. A legjelentősebb siversenyek egyikét óriási küzdelem után a MAC csapara minimális kü­lönbséggel nyerte a BBTE előtt. Egyénileg a legjobb időt Kis János (Mac) futotta. A gyön­ge hóviszonyok az eredményeket károsan be­folyásolták. ' — A jéghok-ki derby! A furcsa körülmények között startoló első magyar jéghokkibajnok- ság küzdelmei során a BKE csapata durvasá­gokkal bőven tarkított mérkőzésen 2:0 arány­ban győzte le a BBTE csapatát. A mérkőzés és az egész lebonyolításra kerülő bajnokság realitásához ugyancsak sok kétség fér ... Amerikai asztali-tenisszezők Budapesten ! E hét végén érkezik Budapestre az amerikai asztalitenisz válogatott, hogy itt megmérkőz­zék a magyar válogatott csapattal. A nagy ér­deklődéssel várt találkozó eredménye annál is jelentősebb, hiszen a bádeni világbajnoki küz­delmek előtt ez az utolsó alkalom, hogy re­prezentánsaink igazi képességeiről meggyő­ződhessünk. A magyar sportélet nagy halottja. Vitéz Hadnagy Domonkos a Országos Magyar t_él- lövő Szövetség elnöke meghalt. Az elhunyt nyugalmazott tábornok és országgyűlési kép­viselő a legnagyobb magyar sportszövetség élén fejtett ki hatalmas munkásságot a magyar sportért. Alig nehány napja, hogy mint a cél­lövők elnöke a tervbevett sportcsarnokért, mint a Céllövészek uj otthonáért is, oly bát­ran sikraszállt. Vitéz Hadnagy Domokos sir- liantjánál fájdalommal és hálával tiszteleg dz egész magyar sportvilág ... Szabó Miklós útban Amerika felé! Sok vi­har utón végre mégis útnak indult a magyar atlétika kitűnő világrekordere, hogy az ame­rikai fedettpályaversenyeken képviselje egy távoli kis ország diadalmas testkultúráját. Mini táviratai mutatják, Szabó Miklós a ha­jón is kemény tréninget folytat, s igy minden ítmény megvan, hogy hazai „bomba“ formáját megőrizve fog partraszállini New-York ban. Sza­bó Miklós, mint az idei fedettpálvaversenyek egyetlen európai vendége, kétségkívül igen nagy, de annál szebb feladatok előtt áll, s fel­feladat megoldásához szükséges képességeknek sincs Szabó híjával... PHILIPS RÁDIÓT hol vásároljunk _BUDÁN_ „Márvány" RÁDIÓ hat. eng. villanyszerelési vállalat I. MÁRVÁNY-UTCA 21. TELEFON • 1-522—»S Nánav Elemér 1 j I., Krisztina-krt 129 (Missziós hízban) T.: 1-563-751 Miodttt márki • rSdiót a lakásán díjtalanul benuta IIC « • * • ' ««Halat I FarsanG A III. Kerület TVE bálja. Az 50 éves retin­ái lásái ünneplő óbudai sportegyesület nagysze­rűen sikerült jubiláris bált rendezett. A bu­dai Korona-Vigadóban tartotta a lelkes gár­da, — élén Bér Andorral, — a mulatságot, amely egész Óbuda társadalmát megmozgatta. A nagyszámban megjelent elsőhálos „sport- ladyk“ különösen meleg sikert arattak, s úgyszólván hiánytalanul együttmaradtak az összes megjelentek a késő reggeli órákig, hogy zajos jókedvvel kisérjék át a klubbot fennállásának újabb félévszázadába. Budai iparos bál. A Budapesti I. kér. Ipa­roskor rendezésében nagy sikerrel zajlott le a Budai Polgári Kaszinóban szombaton este a „Budai Iparos bál“. A széleskörű érdeklődést kiváltó bál résztvevői a reggeli órákig a leg­jobb hangulatban maradtak együtt a nagy­szerűen megrendezett bálon. Árpád táncestély. A 158. sz. Árpád cser­készcsapat tisztikara és öregklubja február 6-án rendezi Árpád Táncestélyét a Marczibá- nyi-téri Lövölde termeiben. A Lövőház-utca és Széna-tér sarkáról külön autójárat indul a helyszínre. Személyenkint 10 fillér. Meghívó- igénylés: in. Hunor-utca 16. Telefon: 15-55-12. Fényesen sikerült a ül. kér. Egyesült Pol­gári Társaskör borgazda estéje. A ül. kerületi Egyesült Polgári Társaskör borgazda estéi a kerület társadalmi eseményeivé fejlődtek, ahol a kerület szellemi és társadalmi előkelő­ségei adnak találkozót egymásnak. A január 14-én megtartott disznótoros borgazda estély is a sziporkázó szellemnek, a hangulatos kedély­nek. a baráti együttérzésnek kifejezője volt és a termeket megtöltő közönség záróráig ma­radt együtt, hogy hódoljon a bornak és a ma­gyar nótának. EGYESÜLETI ELET 0 Vöröskereszt előadás-sorozatai rendez Budán .4 Magyar Vöröskereszt Egylet, amely évröl- évre fokozottabb tevékenységet fejt ki, az idén uj irányba terjeszti ki működése terét: tájékoztató Iszociális és egészségügyi előadások egész sorozatá- \ra készül, amelyek megtartására a közélet, köztük a budai társadalom kiváló egyéniségeit sikerült meg­nyernie. ■ ■ ■ — Az előadásokat az Egylet' a Székesfővárosi Is-- - kólán kívüli Népművelési Bizottság támogatásával rendezi két budai és négy pesti, összesen hat ke­rületben. Budán a 11. és XI. kerületben lesznek ilyen előadások. Elsőnek a XI. kerület Szent Imre városi Vöröskereszt választmánya indítja el az elő­adások sorozatát, amelyek programját a meghí­vóval együtt most küldi szét Dudag Alajos dr. élöl- liáró, a Szent Imre városi Vörös Kereszt választ­mányának elnöke. Az első előadást Lukács Sarolta, aJ Magyar Vö­röskereszt Egylet alelnöke tartja január 27-én dél­után 6 órakor a XI. kerületi elöljáróság tanácster­mében „A mai magyar szociális viszony oku-ról. Utána Gortvay György dr. az OTI orvos-aligazgató- ia „Magyarország egészségügyi viszonyairól’ ad érdekes pillanatfelvételeket. Február 10-én a második előadás keretében Brontsné Dominich Lili, a XI. kér. Vörös Kereszt kirendeltség vezetője „A szegénység arca” címen a szegénység okairól, fokozatairól, a szociálpoliti­káról és szociális munkáról fog értekezni. Utána dr. Krepuska Istvánná, az Egyetemet végzett Ma­gyar Nők Egyesületének elnöke a „ Betegség és nyomor”-ról, a szenvedések kölcsönhatásairól ad elő. Február 24-én, a harmadik előadáson vitéz Hor­váth László székesfővárosi főjegyző ,.Segítség a rá­szorulóknak” címen a hatóság, egyház és társada­lom szociális munkáját, vitéz Solth Károly kerüle­ti tisztiorvos pedig „ A hatósági orvos feladatai”-t fogja ismertetni. A március ÍO-iki negyedik előadáson dr. Bar- la-Szabó József egészségügyi főtanácsos, egyetemi tanár, az OTI főorvos igazgatója két előadást tart. az egyiket a „Szociális embervédelmi intézmények­ről, a másikat az egészségügyi embervédelmi in­tézményekről. Az ötödik előadást március Sl-én rendezik meg. Hadzsy Olga, a Magyar Vörös Kereszt Egylet szo­ciális osztályának tagja ,,A gondozás lelki alapjai” címen a gondozó, a gondozott s az egymásraha- tás lélektanáról beszél, majd dr. Tamássy Béla kér tisztiorvos, a Dunajobbparti Orvosok Körének al­elnöke „Korunk és népünk betegségei”-nek kap­csán azokról a betegségekről emlékezik meg, ame­lyek ellen harcolni kell. Az utolsó, hatodik előadás napja még nincs meg­határozva. Erre Tanay Magdát, az Iskolánkivüli Népművelési Bizottság szakelőadóját nyerték meg. aki a gondozás építő és romboló hatásairól (Sett­lement) és az önkéntes szociális munka feladatai­ból és lehetőségeiről fog előadni. Az összes előadásokat délután hat órai kezdet­tel a XI. kerületi elöljáróság tanácstermében tart­ják meg (Verpeléti ut 3. III. emelet.) * A Szepesi Szövetség kulturestje. A Szepesi Szövetség január 17-i kulturestjén dr. Steuer György ny. államtitkár, v. főispán „A magyar revízió és a németség" címmel előadást tar­tott. A kulturestélyen szerepelt még Gyurko- vics Mária operaénekesnő, dr. Babó Imréné sz. Reuss Anna hegedümfivésznő és Sauerwald Géza zeneszerző-karnagy. A megnyitó beszé­det Krisch Jenő ügyvezető elnök mondta. REG EH T CAFE-RESTAURANT (II. Keleti Károly utca, Margit-körut sarok) Buda intim kis kávéháza Esténkint zene—ének

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom