Budai Napló, 1937 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1937-05-13 / 19. szám
Budapest, 1937. május 13 19. szám VÁROSPOLITI KAI, IDEGENFORGALM ÉS KÖZGAZDAS FÜRDŐÜGYI, I, TÁRSADALMI ÁGI HETILAP ALAPÍTOTTA :VIRAÁG BÉLA SZERKESZTI: LIPPAY GYULA dr. ~ "~"r"Tim'irl|fiitiiíinBWMTt itt ííttii^m SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: I., KRISZTINA-KÖRUT 113/b. T.: I-502-96 MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN A fái/ázaz é& a swÁcmtity A belügyminiszter korrigálta a főváros költségvetését. Megállapította, hogy a törvényhatóság pesszimista volt, amikor ai várható bevételeket kalkulálta, minélfogva a deficit lényegesen kevesebb lesz, mint azt a főváros gondolná. A belügyminiszter tehát optimista. Jobban bízik a fővárosban, mint m,aga a főváros. Mit jelentsen ez? örömet, megnyugvást, azt a bizonyosságig érő tudatot, hogy nincs, nem lehet baj, mert hiszen a felsőbbség objektívabb, tisztáb- banlátó, mint mi magunk ? . Erre a kérdésre válaszol az a kimutatás, mely az idei esztendő első negyedévének adóbevételeiről számol be. Ebből megtudjuk, hogy az állami adóbevételek Budapesten az év első három hónapjában mintegy 2 millió pengővel emelkedtek, a főváros adóbevételei viszont csökkentek az 1926 év eredményeihez képesti Az állam tehát joggal optimista, a főváros pesszimizmusa azonban még ennél is jogosabb. Felmerül a kérdés: miért igyekezett a belügyminiszter leeső kikenj oni a deficitet? Hiszen igaz: a zárószámadások eredménye kedvezői Kitűnik belőle, hogy a főváros polgársága 100 százalékon felül teljesítette adófizetési kötelességét, minélfogva jogos bizonyosfokú optimizmus. Ezzel szemben áll azonban az a tény, hogy amikor a belügyminiszter rózsaszínűre korrigálta a költségvetést, akkor még egészen bizonytalan volt, milyen lesz a zárószámadási mérleg. A kérdés azonban mégsem maradt felelet nélkül. Az idei év adóbevételi kimutatásából megállapítható, hogy az állam bevételei azért emelkednek, a fővároséi pedig azért csökkennek, mert az állam, egyrészt számos jövedelmi forrást elvett a fővárostól, másrészt pedig olyan újabb terheket rakott rá, amelyeket neki kellene viselnie. Kész tehát a magyarázat, miért „kellett“ ragyogó fényességűre varázsolni a költségvetést. A zárószámadások azt bizonyítják, hogy jól gazdálkodott a főváros vezetősége. Szendy Károly polgármester és La- motte Károly alpolgármester körültekintően, okosan, nagy előrelátással vezették a főváros anyagi ügyeit, aminek ime, meg is van a jutalma: az állam fokozott erővel veszi igénybe a főváros teherbiróké- pességét, minél kevesebbet hagyva meg a székesfővárosnak. A magyar állam közel 20 millió pengővel tartozik a fővárosnak, olyan adósságokért, amelyeket a fővárossal fizettetett ki. Ennek a tartozásnak legnagyobb része megvolt már eddig, is, de az állam azt Ígérte, hogy megfizeti, —r ha\ részletekben is — a közkórházi 13 milliós, meg a többi, kisebb követelést. Az Ígéretből az lett, hogy a múlt esztendőben újabb harmadfélmillióval emelkedett a fővárosnak az állammal szemben való olyan követelése, amely olyan csodálatos módon fogy, hogy egyre nagyobb és nagyobb lesz, cáfolatául a fizika eddigi törvényeinek. Ilyen körülmények közt engedjék meg nekünk, hogy mégse legyünk optimisták. Hogy ne örüljünk annak a varázslatos képnek, melyet a kormány a főváros egére varázsolt á maga Szivárvány- színeivel. Nem szaladunk a szivárvány után, mint ama bizonyos gyermek, megmaradunk a földön: azon a szomorú és reális talajon, mely az első évnegyed adóterheiről való kimutatásból bontakozik ki a fővárosi polgár előtt. Gyógyforrások, és fürd öp oliíiU a Irta: Hennyei Vilmos dr. Több kiváló geológusunk van, akikre az a feladat vár, hogy Csonka-Magyar- ország mérhetetlen földalatti kincseit fokozatosan feltárják, de mi budaiak legnagyobb reményünket Pávay Vájná Ferenc főgeológus személyébe helyezzük. Nem akarjuk lekicsinyelni az ő szaktársainak komoly, tudományos készültségét és eredményes működését, de ami őt különösen jellemzi, az a megérző, ösztönös intuitiv meglátás, mely őt kutatásai közben vezérli és amely Zsigmondy óta talán benne nyilvánul meg legfeltűnőbben. Abból az alkalomból írjuk ezeket a sorokat, hogy tollából most jelent meg „A Tabán új termá- lis gyógyforrásai“ címén egy tudós értekezés, mely a fürdőközpontnak szánt Ta-. bán geológiai helyzetét és lehetőségeit minden irányban kifejti és a jövő fejlődés szempontjából részletesen elemezi. E füzetből tudjuk meg azt is, hogy a Ta- I bánban, ahol eddig sem kénes terméket nem ismertünk, sem a felszínre kiömlő források nem voltak, egyszerű próbafúrásokkal két felszínre ömlő forrást sikerült fakasztani, melyek kénes és rádium szénsavas jellegűek. E források a Szent Imre fürdő forrásainál melegebbek, körülbelül 50 fokosak és napi félmillió liter gyógyvizet szolgáltatnak. Egyúttal (röviden rámutatunk azokra az eredményes: fúrásokra, melyeket Pávay Vájná meglátása és irányítása alapján eszközöltek. Hajdu-Szoboszlón kétj 65 fokos sós jódos forrást és földgáz! tártak fel, Debrecenben 60 fokos - ósbró- mos vizet és szintén földgázt. Karcagon szintén két kutat fúrtak 54 fokos hidrokarbonos viz és földgáz felfedésével. Szolnokon erősen konyhasós vizet hoztak napfényre, mely női bajoknál felette hatásos és Pestszenter- zsébeten rádium termál vizet. Mind e helyeken: a forrásvizek felfakasztasával egészségügyi intézmények, új fürdők épültek, a magyar művelődés maradandó értékei. És megjegyzendő, hogy a Hajdú Szoboszlón, Karcagon és Debrecen ben végzett fúrások ezenkívül az országban az első iparilag is kihasznált földgázt szolgáltatják. Jól ismerjük még az 1952-ben felfedezett Juventus és Attila forrásokat is, melyek a budapesti Rudas fürdőnek újabb jelleget és jelentőséget biztosítottak és különösen az Alsó-Margitszigeten a múlt évben megfúrt kutat, mely ott ivókúra berendezésére ad majd alkalmat. Ha még a Zala- megyei Ukkon és az Őrszentmiklóson megfúrt kutakat említjük, csak röviden jeleztük Pávay Vájná eredményes tevékenységét, melyet még a világháború idején Böckh Hugó oldalán kezdett meg, amikor a világraszóló egbeli es erdélyi földgázkutatásokban kivette részét. A találékony és intuitív geológus azonban csak egyik tényezője az eredményes fürdőügyi) politikának. A másik, nem kevé-sbbé fontos tényező a feltárt források mikénti felhasználása és kiaknázása. Elsősorban a fürdővendég számára tiszta, egészséges.és amellet' olcsó lakást és élelmezést kell biztosítani, amire Ausztria sok-sok fürdője és nyaralási helye ad remek példát. Szinte hihetetlen. hogy napi 3 pengő 50 és 4 pengő penzióárban nemcsak a feltétlenül tiszta ágy és szobácska, hanem egy minden tekintetben kielégítő élelmezés is benne foglaltatik. Annak ellenére, hogy Ausztriában a hús és élelmezés ára kétszeresen, a gyümölcs és főzelék ára pedig sokszorosan magasabb, mint agrárjellegű hazánkban. Ez a titka annak, hogy az olyan kis fürdőhelyek, mint Bad Hall, Linz mellett, melyet itt követendő példa gyanánt említek, rövid nyári szezon alatt is 6-7000 fürdővendéget számláinak. Pedig Bad Hall fürdőhely rendszeres fejlesztése tulajdonképpen csak 1894- ben indult meg, amikor egy óriási parkot létesítettek, hogy tiszta és egészséges levegőt biztosítsanak a fürdoven- dégnek. Eredetileg csak egyetlen) egy forrásból vették a fürdőre és ivókúrára használt vizet, melyet előzőleg már századokon át mint golyvavizet isméitek. *Azotá a kis városi környékéin új fírásokat eszközöltek, abban a mértékben, amint a fürdő- és ivóvíz évről-évre emelkedő '/szükséglete megkívánta. Így tárták fel 1924-ben a Johannes forrást, amellyel egy újabb bővizű jód-brómos forrás mellett annyi gázt is hoztak napfényre, hogy ezzel az egész fürdőintézmény fűtési szükségletét nagyrészt fedezik és ezzel állandóan nagy mennyiségű szenet takarítanak meg. Nálunk sok forró vizet a Dunába vezetnek be, ahelyett, hogy annak felhasználására megfelelő fűtőberendezéseket létesítenének. 1927 és 1928-ban Bad Hallban újabb két gvógvviz forrást tártak fel és legutóbb 1932-ben is még egy hasonló forrást. A fürdőigazgatóság azonban más irányban is körültekintő működést fejtett ki. A nehéz betegek részére, még í895-ben külön kórházat nyitottak és ezt az intézményt folytatólagos hozzáépítéssel többizbeni bővítették. Nagyobb igények kielégítésére szanatóriumot létesítettek, ahol a beteg a gyógyvizet az épületben használhatja és amely télen is nyitva varai. Emellett a fürdő jóhimevé- nek terjesztése érdekében orvosi és tudományos kísérletek folynak, hogy a gyógyforrások hatását és adagolását megállapítsák. Sajátságos, tisztán reklámszerű hirdetést Bad Hall alig vesz igénybe és ezt a feladatot leginkább az eredményesen kezelt betegekre bízzák. Egy-két luxus szálló mellett Bad Hallban a fürdő vendégnek olcsó Gasthofok és magánházakban! sok olcsó szoba áll rendelkezésére, melyeket mindég a feltétlen tisztaság, folyóvizes W. C. és előzékeny kiszolgálás jellemez. A fürdővendégek szórakoztatására ai fürdőidényben kitűnő zenekar, mozi és színház szolgál. A Magyarországon az utóbbi években, feltárt források közt pl. a hajdú szót oszlói teljese« azono- minőségű. 6ry*=v. hatású, mint Bad Hall. Mégis sokan honfitársaink közül az osztrák fürdőt részesítik előnyben, mert a kényesebb ízlésű átlag fü idő vendégnek olcsó áron és sokkal többet nyújt, mint a mi éppen olyan hatásos magyar fürdőnk. Nincsen itt helyem, hogy részletesebben: egy másik példával szolgáljak az osztrák fürdők fejlődési menetéről. [Csak megemlítem, hogy Hofgastein egc- | szén kicsi kezdetekből egy évtized alatt olyan színvonalra küzdötte fel magát, hogy a közel szomszédos világhírű Bad- gastein komoly versenytársaként jelentkezik. A magyar fürdőügy országos és fővárosi irányításánál ezeket a szempontokat kellene érvényesíteni, hogy gazdag gyógyforrásainknak nevet és kelendőséget biztosítsunk. Ajánlatos volna, ha illetékes körök a fentemlített osztrák fürdők fejlődési menetét és mintaszerű igazgatását beható tanulmány tárgyává tennék. Megalakult a magyar keleti-orthodox egyház Bevégzüdött a sok százéves kultúrharc a magyarságért Vasárnap délután ült össze a szabályosan be-1 jelentett s a rendőrhatóság által engedélyezett magyar nemzeti orthodox egyház első alakuló nagygyűlése (zsinat) az Esterházy utcai Tisztviselő Kaszinó dísztermében. A nemzeti orthodox zsinaton szabályszerű meghatalmazással 586 magyar görögkeleti családnak delegátusai jöttek össze, akik egyhangúlag Zimánvi Béta pénzügyminiszteri főtisztviselőt választották világi elnökké. A zsinat a magyar törvények rendelkezéseinek megfelelően folyt le. Megállapította a magyar nemzeti Orthodox Egyház alkotmányát, kimondta függetlenségét a román, orosz, görög és szerb nemzeti egyházaktól, megválasztotta lelkészét s megalakította a budapesti, Szent Istuán első vértanúról elnevezett magyar orthodox egyházközséget. A zsinat elismerte az antióchiai keleti pátriárka által a magyar nemzeti keleti egyház számára felszentelt s érseki rangra emelt Németh Theodosius István püspöknek, az antióchiai keleti szír- orthodox pátriárka magyarországi apostoli helytartójának és pátriárkahelyettesének joghatóságát. Az érsekért díszes küldöttség ment. Németh érsek a keleti egyház bíborvörös se’vemböl készült főpapi öltönyében jelent meg, fején koronával, mellén a hadi és- egyházi kitüntetések tömegével. .1 zsinat állva és térde’ve, mélységes hódolattal köszöntötte a pátriárka heyettesét és a magyar keleti egyház fejét, aki istenfélelemre. krisztusi életre és az ősi magyar keleti egyházhoz valló hűségre buzdította híveit, akiknek a jeruzsá- lemi. szent apostoli aranykereszttel áldást osztott. Az egyháztanács ülése következett, amelyen már az érsek, mint lelkész elnökölt, s amelyen az újonnan alakult s önnálló magyar nemzeti orthodox (gör. kel. igazhitű) egyház foyó ügyeit tárgyalták meg. Az antióchiai keleti (szír) orthodox pátriárkát hódoattal üdvözölték az ünnepéyles megalakulás alkalmából a magyar egyháztartomány részéről. Érdekes megemlíteni, hogy milyen ősi magyar cslaládok szerepelitek a magyar görög-keletiekj (orthodoxok) között, akik nem hajlandók szerbül, oroszul, románul; imádkozni, katekizálni, temetkezni, hanem csak magyarul, ami a Keleti Egyházak Kánonjának is megfe'el. Lássuk a neveket: Fogta, Zimányi, Bognár, Csorba, megyeri Nagy Erdélyi, I. Kiss, Malaky, Tóth, Bőlesz, Simsag, K. Kiss, terehegyi Szalay, mádéfa'vi László, csákányi Kiss, Bertha, Dömötör, Mocsárg, Fazekas, Fadgyas, Spányi stb, A Budai Napló részese annak a harcnak, amely most a magyar ügy diadalával végződött. .4 francia követség is érdklődött a zsinat iránt, mert Antióchia francia mandatarius terület és az ottani pátriárka által felszentelt főpapok francia védelmet is élveznek és nagy tiszteletben részesülnek.
