Budai Napló, 1937 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1937-05-13 / 19. szám

2 1937 május 13. dudái Napló Mepicesrfík a XH. kerületi építését Ölszázezerpenyöbe Kerül az ul palota 80 éves keleti zarándok GUI Baba sírjánál A Budai Napló hosszú évek óla küzd a ke­leti-magyar izlám-kaposol|atokért, az agiljls (bu­dai nagymufti, Husszein Hilmi, a magyarországi mohammedánok törvényes főpapja pedig utazza a Keletet s hívja hittestvéreil a szent Budára, za­rándoklatra Gül Baba türbéjéhez, Magyarország látogatására, a budai és balatoni gyógyfürdőinek használatára. ' Napról-napra mutatkoznak a Budai Napló, a, nagymufti és a magyar-mohammadán 'kulárbi­zottság akciójának és agittáció^ásak eredményei a magyar idegenforgalom terén. Indiából, Arábi­ából, Ceylonról, Jáváról, Mongoliából, Marokkó­ból és Afganisztánból minduntalan érkeznek ven­dégek a keleti muzulmán országokból. Fejedel­mek, uralkodók, főurak, tudósok, előkelő nagy- kereskedők, főtiszt viselők, katonák, főpapok épp úgy, mint egyszrü hvők jönnek Budára, hogy a vallásos kegyelet adóját lerójják Gül Baba és a szent Budun iránt, ahol egykor kalifák és seik ül izlamok székhelye volt. Hiszen alig három hét $lőtt volt iit két napig Medzsid Kalifa, akit a török reformáció nagyszultáni trónjától és kalifái mél tóságától megfosztott. Ezt a tényt a világ orho- dox mohammedánjai (kb. 350 millió) azonban nem vették tudomásul és mint futótűz terjedt szét a nagyvilágban annak a hire, hogy a kalifa az ősi, szent Budunban meglátogatta, ha rangrejtoe is, Gül Bal a sírját, ahol a nagymufti kalauzol­ta. Naponta ott imádkozik Gül Baba sírjánál az öreg Izmail Khasszim, az albániai Krója legtekin­télyesebb nagykereskedője, az albán szenátus tag­ja, aki nyolcvan éves kora ellenére elzarándo­kolt Budára. Rokonszenves öreg ur, tipikusan magyar-székely külsejű, szép daliás férfi, kedves, közvetlen modorával, amely vallásosságával min­denkit meghódít. Miután anyanyelvén kívül aüg tud más nyelven, a nagymufti kiséri és szerepel tolmácsként. Naponként kétszer imádkozik a szent sirnál, amelyből egy zacskó földet visz magával hazájába. Napi vendége gyógyfürdőink­nek is és mindent megtekintett, ami az izlám- világ múltjával kapcsolatban van. Köziölte a magyar-mohammedán kulturbizott- ság főtitkárával, hogy e hó végére harminc tagú beglasi csoport érkezik Budára a szent Gül Babá­hoz. Ezek a vallásos albánok Mekkából Kerbe- lába s oiman Budára zarándokolnak. Előre gon­doskodni kell szállásról és rituális étkezőhelyről, konyháról, kávéházról, a Gül Baba sírja rendbe­hozásáról t s ott fenn a türbénél mosakodási le­hetőségről is. Idejében felhívjuk a főváros és az Ibusz fi­gyelmét, mert az angol királykoronázás után a keleti muzulmán uralkodók közül sokan eljönnek "kíséreteikkel Budára. Ha hélyesen és hozzáértően nyútunk ehhez a kérdéshez, ismét Buda lesz a nemzetközi izlám kulturális központja és helyet-1 tesíteni fogja az istambuli dicsőséget. L. Z 1 Az új kerület beosztás óta Budán eddig csak az I. kerületből kihasított XI. kerület — a Szent Imre-város — kezdte meg mÜKÖdését. Pontosan megállapították a XII. kerület határait is, amely ugyancsak az I. kerület hatalmas területéből vált ki. Működésének megkezdését azonban hátráltat­ja a sorrend: a főváros ugyanis előbb a pesti ol­dalon, az Aggyalföldet magába foglaló XIII. ke- rü’el közigazgatásának beállítását határozta el. Székháza a Béke-téren rövidesen elkészül, úgy, hogy a XIII. kerület az ősz folyamán már mű­ködni is fog. Ilyen körülmények között nincs többé akadá- lyo annak, hogy sorra kerüljön végró a budai XII. kerület ügye is. Szendy Károly polgármester már a legközelebbi közgyűlésé? előterjesztésit tfesZ) a XII. kerii'eti elöljárósági székház építésére. -4z új székház a főváros tulajdonát képező telekre ke­Május 6-án tartotta a „Buda Alsóváros-Sósfürdő Környéke Egyesület“ jubiláns közgyűlését tíz­éves fennállása alkalmából. A közgyűlést Becsey Antal kormányfőtanácsos nyitotta meg. Beszédében visszapillantást vetett az elmúlt tiz esztendőre. A székesfőváros statisztikai hiva­talának a „Székesfőváros múltja és jelene szá. mokban“ cím alatt közzétett és a főváros egyesí­tésétől számított 6 évtized fejlődéséről szóló be­számolója székesfővárosunk fejlődésének és pá­ratlan hatalmas; lendületének] olyani förUéneümí példáját mutatja fel, amelynek mását csak kivé­telesen mutatja fel a kulturvilág története. En­nek a tágabb keretnek egyik mozaikszeme az egyesület jubiláns közgyűlése, amely a volt Ke- lenföld-Lágymányos, jelenleg Szent Imre-város fejlődésének egyik mérföldjelzője. Ám az elnöki megnyitó feladata nem csak a múltba Való visszapillantás, hanem a jövőbete- kinfés is... Rámutatott a' fejlődöd (reájlpoütíkai feladataira, amelyek keretéből magasan kiemelke­dik az a gondolat, hogy a Horthy Miklós-hid kü­szöbön álló megnyitásával kapcsolalban olyan el­gondolások valósuljanak meg, amelyek a vidék fejlődését és lakosainak életlehetőségéi segítsék d'ő. A Horthy Miklós híd budai hídfőjénél a vizi- és vasúti utak csomópontjában és a közgazdasági rül, amely a Fery Oszkár utca és Böszörményi út sarkán van. A polgármester előterjesztésében javesolja, hogy az építésre az eddigi tervek alapján Henny Ferenc építész kapjon megbízást. Az építkezési költségekre a főváros ötszázezer pengőt, az épület berendezésére pedig negyvenháromezer pengőt irányozott elő. Az új kerület területe 2.611.46 hektár és nagy­ságában, ideértve a pesti oldalt is, a negyedik helyen áll. A főváros legnagyobb kerülete is bu­dai: a III-ik, 3645.47 hektárjával 75.40 hektárral előzi meg a X, kerüetet, amelynek 3576.07 a te rülete. 41.799 lakása marad az új kerületnek, amely­nek 198 utcája és csupán egyetlen tere van. Hogy ki lesz a XII. kerüet elöljárója, arra nézve még csak találgatások vannak. Egy azon­ban bizonyos, hogy az új közigazgatási kerü et ve­zérére nagy munka vár. egyetem szomszédságában meg kell csinálni Bu­dapest és Magyarország kirakatát, mint az állan­dó árumintavásárt, amely egyrészt mint közgaz­dasági alkotás szolgálja termelésünk export le­hetőségeit és emellett mint a több oldalról emle- getet főiskolai stadion szolgálja az ifjúság sport- törekvésit is. Azzal az óhajtással, hogy ezek a törekvések mielőbb megvalósuljanak, nyitotta meg az egyesület közgyűlését. Borján Lajos főtitkár jelentésében kiemelte az -936. év fontosabb eseményeit. Ezek közül leg­nevezetesebb volt az egysiilel életében a „Sós­fürdő környéke egyesület “tel való egyesülés. Az egyesület közbenjárására több úttestet és járda- iburkotet,o't készítettek, víznyelőket) kepék velő­ket, védőkorlátokat helyeztek el és sok villamos lámpát szereltek fel. Különös köszönet illeti ezért Duday Alajos dr. tanácsnok elöljárót. Mikola Géza dr. ügyvzető elnök hosszabb elő­adásban Vázolta az egyesület tiz éves munkás­ságát. 1Az alapítók közül különösen Gömöri Győző érdemeit emelte ki. Az egyesület részt vett a kormányzóné nyomorenyhítő és Becsey Antalné jótékonysági akciójában, a kerületi Vö- TÖskereszJt tanondolthon, a Nemzeti Gyieirmekhét akcióiban, valamint a Jugoszláviából ikiüldözött magyarok megsegítésében. Több ízben kulturális előadásokat tartott, ezek közül különösen kieme­B II dán SUGÁR-cipő megbízható! GyágYClgOkben is nagy választék 1., Kriszttna-kiSrut ©1. — Postapalotával szemben __________________ Bec sey Antal ünneplése A Buda Alsóváros ~ Sósfürdő Környéke Egyesület fubiláris Közgyűlésén lendő a Rákóczi- és Liszt centennárium alkalmá­ból itartott előadás. Az ■egyesületnek (számos érdeimes tagja, köztük Duday Lajos dr., Mócsy László, Szigethy Lajos, Tamásy Béla, érdekfeszítő előadásokat tartottak, akik közül Szigethy Lajos az egyesület alapítá­sa (Stia fáradhatatlan tevékenységet fejt ki. Az egyesületi több tízben rendezett családi Lösszé jö­veteleket is. Szigethy (Lajos felszólalásában felhívta a fi­gyelmet arra, hogy az egyesület tulajdonképpen nem tízéves, mert már 1919-ben volt az első alakuló gyűlése, csupán a kommunizmus miatt kiemelte, hogy az egyesület tulajdonképpen csak­nem mindent Becsey Antalnak és Gömöri Győ­zőnek köszönhet, akik időt és fáradságot nem kimélvie, képviselték! az egyesület, , illetőleg a köz érdekeit; továbbá Mikola Géza dr. jelenle­gi e'nöknek, aki az egyesület ügyeit a tradíci­ókhoz híven nagy ambícióval és sok sikerrel vezeti. A közgyűlés Becsey Antalt az egyesület érde­kében kifejtett fáradhatatlan és eredményes mű­ködése elismeréséül egyhangúlag diszelnökévé választatta; de ugyancsak díszelnökévé' válasz­totta a kiváló közéleti férfiút: dr. Csilléry And­rást is. A közgyűlés a tisztikar kiegészítése után Milbich Tamási, a Szent Adabert egyházközség köztiszteletben álló lelkipásztorát, aki minden idejét és tehetségét a Szent Imre alsóváros hí­veinek szenteli és Valkó Gyula gyárigazgatót, aki az egyesület érdekében évek óta sok áldozatot hozott, tiszteletbeli tagokul válaszolta' • Becsey Antal diszelnök az egész tisztikar ne­vében köszönte meg a közgyűlés bizalmát. A közgyűlést társasvacsora követte. A mintegy 120 főnyi közönség élénk figyelme mellett Becsey Antal díszelnök éltette a kormányzót. Felszólalt még Szigethy Lajos és Lét er János dr. társelnök, továbbá Gömöri Győző örökös tiszteletbeli elnk, majd Mócsy László ny. iskolaigazgató és Mikola Géza dr. elnök, akik mind Becsey Antalt és feleségét, a nagyasszonyt ünnepelték. Végül Kovács József ny. tábornok és Dorner Gyula ny. miniszteri tanácsos mondottak szép beszédeket. A társaság éjfél utánig maradt együtt. , Német kirakatrendezők a fővárosban. A Ma­gyar Kirakatrendezők Egyesülete látogatásit tett Berlinben1- A német kirakatrendezők egye­sületének vezetősége visszaadta a magyar ki­rakatrendezők látogatását, az idei Nemzetközi Vásár alkalmával. A német csoport elnöke (Reichsfachgruppeoiführer) tetszéssel állapította meg a magyar kuirakairendeizők Ízlését és ötle­tességét s a társaság valamennyi tagja hízelgő nyilatkozatot tett Budapest fürdőváros szépsé­geiről. A vendégeket az egyesület helyiségében Mohrlüder Vilmos egyesületi elnök, a tisztele­tükre adott vacsorán a budai Zöldfában dr- Orel Géza főigazgató, a kirakatrendezők tisz­teletbeli díszelnöke köszöntötte a német ven­dégeket. Á budapesti ivókúrákról Irta és a Hollós Mátyás Társaság ülésén előadta: Nemes 3. György dr. (Második kőkemény.) Bőségük kiapadhatatlan. Egyenkén különkülön önálló, élő egyedet alkotnak és hogy gyógyhatású­kat megérthessük, tekintsünk egy képzeletbeli mik­roszkopikus lencsével belsőnkbe, sejtjeink milliárd- jainak lényegébe. Kitűnik, hogy emésztő és kivá­lasztó útjaink sejtjei is kolloid (collá — görögül enyv) — rendszerek alapját képezik. Sejtnedv és sejthártyácskákból állanak és a bekebelezett gyógy vizek, mint idegen oldatok, a fizikának és biokémi­ának ismeretes törvényszerűségei szerint hatnak re­ájuk. | I I Az ásványvizek, mint oldatok a következő ható­tényezőkkel fejthetik ki áldásos élettani, illetőleg gyógyingereiket, gyógyhatásúkat. A víz maga is hat tömegével, mint átmosó mé­regtelenítő, tehermentesítő. A hő minden élettani folyamatot gyorsít, kellő vérbőség utján hurutoldó, kiválasztó. 3. Az ásványvizekben szereplő sók legparányibb részei, az u. n. ionok elektromos töltéssel rendel­keznek és egyéni hatásuk úgy az érintett sejtekre, mint közvetve az egész anyagcserére és a kiválasz­tó mirigyek működésére nagyjelentőségű. Pozitív ionjaink közül nagy szerepe van a calcium ionnak, amely az u. n. földes, meszes-dolomitos mészkövek oldásából származik. Vizeinket félreértések elkerü­lése végeit jobb szeretjük tehát calciumos hévvi­zeiknek nevezni a földes-meszes só helyett, mint­hogy nem úszkál bennük sem föld, sem mész, csak láthatatlanul elosztott oldott mész-ion. amely ép pen e kis mennyiségben jutván e! az emésztési és veseutak sejthártyáihoz, ott fejti ki áldásos ösz- szehuzó, gyula dúst gátló hatását. Jó tudni, hogy jelentős szerepet tölt be a mészanvagcsereforgalom a szív, ideg-tüdőbajok bizonyos eseteinek gyógyí­tásában. Negativ ionok közül a hidrocarhonát a savközömbösítésben, a szulfát — mint főleg a ke­serűvizeknél látjuk — belek " epeutak kiöblítésé­ben és dezinficiálásában szerepel. 4. Rendkívüli élettani hatása van a vizek u. n. ozmotikus nyomáskülönbségének, illetőleg annak a tünetnek, hogy a bekebelezett hévvizek tömény­sége a testnedvek és sejtekéinél jóval alacsonyabb. (Mindem háziasszony ismeri a folyóvizes edény­be lefelé merített és hártyával zárt cukros be- befőtttüveg jelenségét, amely szerint hamarosan viz hatol a cukoroldatba és az felhígul). A test­nedv egy literében 9 gramm lévén, a másfél grammnyi sóalkatrását tartalmú zó, ltehájt sokkal kisebb töménységű hővizek, mint u. n. hypotoniás, altömény folyadékok, a sejthártyákon áthalad­va a sejtek felhígítására, felduzzasztására és eköz­ben az öreg sejtek felrepesztésére és leválasztá­sára lesznek behatással. Innen van a hurutos, »be­teg nyálkahártyákra való gyógyító regeneráló sze­repük. (Ehhez járul a lugosíó, nyálkaoldó hatásuk is). így magyarázzuk a kétkedőkkel szjemben iá hígoldatok és u. n. mikrodozisok nemritkán a tö­ményebb sóoldatokkal versenyző kiváló gyógyha- tását. Hévvizeink azonban még egyéb igen fontos hatóeleimekkel is rendelkeznek. 5. Gázaik közül a szénsav kisebb mennyiség­ben vannak jelen s főleg az emésztésre, a kénes gázok, amelyek közül a kénhidrogén oly jellem­ző szaggal is elárulja magát, az epekiválasztásra, lég- és bélutak dezinficiálására hatnak. 6. A radioaktív emanationak és a rádiumsók jelenlevő parányainak (a Juventus forrás literé­ben 245 billiomodgrammnyi van) sugárzási hatá­sa nagyjelentőségű reumás és köszvényes bántal- mak gyógyításában, fájdalomcsökkentésében, bizo­nyos hegek és duzzanatok gyógyításánál, érelme­szesedés" eseteinek, némelyikénél jeíenll'etvő. vér­nyomásemelkedések ellen, bizonyos gyógyfolyama- tok gyorsításában és az általános fürdőreakciók foíy'ományakéint jelenitldező ff-issítő, Tugalmasító, mintegy megifjító befolyások elérésében. 7. Utalnunk kell végül arra a még mindig nem egészen ismert tényezőkre, amelyek a hévvizku- rák összhatásában szintén kivehetik részüket. Ezek alatt talán azokra a kozmikus és elektromos mikrohatásokra gondolunk, amelyek az esőviz, a vulkanikus gőzzel társulnak gyógyvizeinkhez és a bizonyos reakciókat, élettani égési 'folyamatokat sferk^entő úgynevezett katalyzáló részecskékre, amelyek együttesen azt eredményezték, hogy a gyógyforrások vizei a holt vagy mesterséges elő­állított ásványoldatokat (annyiszor felülmúlják gyógy hatásaikban. Aranyszabályul szolgáljon, hogy ivókúrákra legalkalmasabb e vizeket felbuggyanásuk közelé­ben használni. Ott tartalmazzák még érintetlenül és elváltozatlanul összes természetes gyógyténye- zőiket, amelyek különben hamarosan elillanhatnak, avagy moleguláris változást szenvedhetnek. Kal- ciumos hypotoniás hévvizeink hőfoka 40—46 fok Celsiusu lévén, ideálisan használhatók a helyszí­nen való ivókúrák végzésére anélkül, hogy hosz. szabb lehűtés szüksége mellett esetleg értékes anyagaikban veszteség érné őket. Általában leg­célszerűbb őket a főétkezés előtt egy órával 2 _3 dec inként és kortyonként sétálva, fogyasztani. Ettől eltérő használati módot, ugyancsak azt, vájjon nap­jában hányszor, mennyi és milyen helyzetben, vagy hogy tömény és mesterséges, keserüsóoldatot képző kanalanként sóhozzáadás történjék-e, csak­is orvosi tanács kikérése után használjunk. Nem közömbös a hypotoniás oldatra és kímélő diétára szoruló emésztő utak nyálkahártyáinak, hogy a páciens önhatalmúlag irritációt okozható hyperto- niás sóoldattá alakítja egyenlőtlenül elosztóit mes­terséges keserüsóval. A szulfáthatás és hashajtás szüksége esetén — mint látni fogjuk — természe­tes keserüvizeinkkel való keverést is mindenkor az orvos rendeli el. Ugyancsak ő fogja megállapítani, hogy az egymás mellett fakadó és mégis sok kü­lönbséget eláruló vizeink melyikét és milyen gyógy- javallat mellett használjuk. Kalciumos . héwizeink közül a Gellértcsoportbe- liek (Hungária, Atttila, Juventus, ) inkább rádióak- tívak, mig a József hegyi csoport (Császár, Lukács, Margitszigeti és Széchenyi) inkább kénesek. De mig a Hungária inkább gyomorsavtultengés, addig a már kénesebb Attila savhiánynál adható. Egyéb­ként lidült gyomor-bél-vesehurutok, valamennyi vízzel jól befolyásolhatók megfelelő diéta mel­lett. Szívbetegségek, veseelégtelenség, vérzésveszé­lyes fekélyek esetében minden ivókúra veszélyes, orvosi egedély nélkül meg nem kezdhető. Hővizü ivókúráink sok külföldi hasonló vizet pótolhatnak. Szénsavval töltött üdítő ásványvize­ink nagy elterjedetségnek örvendenek. II. A budai keserűvizekről. Eredetükre vonatkozólag — úgy is, mint egyéb vonatkozásban — kivéve esővízből táplálko­zó egyik főjellegüket — nagy különbség választja el őket a hőforrásoktól. Mindenekelőtt ásványta­ni értelemben főkülönbség, hogy a keserüvizek nem források, hanem kutak termékei, talajmenti fel­színes hideg vizerekből gyűlvén össze s a talaj ér­tékes sóalkatrészeit oldván ki. A budai hegyek mész-magnéziumkarbonátjainak oldatait lehozó hegyvizek ráömölvén a kelenföldi és budaörsi sí­kok pyrittartalmu (vasszulfátos) u. n. kiscelli agyagrétegére, itt egyéb földpátos kőzetek és oldá- si málladékaik összhatásából a föld felszínes réte­ges alatt képzik ki csodás, természetes összetéte­lű és származású keserüvizeinket, amelyeknek igy főalkotó része a szabad magnézium, valamint nat- numszulfál, tehát a keserű- és glaulersó Konyha­só és enyhe szénsavtartalmuk is hozzájárul ahhoz, hogy a világ természetes keserüvizei között a leg­előkelőbb helyet foglalják el, tömésységük pedig csaknem páratlan, mert egy liter gyógyvízben 30 _ 50 grammnyit tartalmaznak, százezer literekre menő napi vízhozamuk a világ legnagyobb páti-1 kajává teszi Budát. A legelső keserüvizkutat 1853-ba ásták a Lágy­mányoson. Schleisz György konyhakertjének ön­tözésére kutatott viz után a mostani Sósfürdőn. A kút 6 m. mélységből büs (8—10 C.) vizet adott, de egy katonatiszt lova prüszkölve tólta el ma­gától. Véletlenül arra* lovagolt egy cseh finánc- lanácsosné, aki szomjas lévén, a vizet erővel inni kívánta. Megizlelvén azt, igy kiáltott fel: Hiszen ez ojyan, mint a püllnai viz. (Cseh keserüviz). linger gyógyszerész elemezte is, csakhamar, híre ment a gyógyvíznek, hat kádas keserűsős fürdő létesült, újabb kutjait Király keserüviz néven egye­sítve, ivásra is használták, de mégis mai alakja, az Erzsébet sós fürdő, a Mattoni által létesített 1881-beli fürdőintézmény a világunikum, mert ez az egyetlen hely, ahol nem konyhasós, de keserüsós vízben füdenek és gyógyulnak a női bántalmak- ban szevedők. (Tudjuk, a keserüsós kristálykák tűalakuak, szemben a konyhasós hatszögletüekkel, így az a feltevés, hogy a hőhatáshoz még élénkebb bőringerhatás járul s okozza az alhasi vérátáro- moltatási kedvező élettani változásokat és gyógy- eredményeket). 1863-ban történt, hogy egy jónevü budai posz- tókereskedőhöz, Saxlehner Andráshoz bejött egy budaörsi Bajer József nevű gazdal és eladásra aján. lotta egyik földjét, amelyen szerinte keserűvízkút is állt. A vétel előtt Saxlehner uram megvizsgál­tatta Mofnár János neves tudóssal a vizet, ame­lyet az kitűnő összetételű és gyógyhatású keserü- viznek minősített, mire nemcsak ezt a telket vet­te meg nyolcszáz forintért, de csakhamar több és több kutrai is szert tett, dobogóvölgyi keserü- viztelepét mindnagyobbmérvüvé fejlesztette és vi­zeit a leghíresebb német és francia orvostanárok­kal elemeztette és próbáltatta ki. 1885-ben a kiál lításkor aranyéremmel tüntették ki és ekkor már évi 5 millió palackot szállított a világ minden részébe. A jó magyar érzésű Saxlehner, aki Kőszeg­ről, erről a törökverő végvárról származott, gyógy­vizét a legnagyobb magyar vezérről, a Kereszt vé­dőjéről, Hunyadi Jánosról nevezte el, aki 1456-ban Nádorfehérvártól elűzte a törököt, ami­nek örömére a pápa elrendelte a déli harangszót, — méltó lett nagy névadójához és világszerte hirt szerzett a magyar névnek és Budának. 170 kút ont­ja a kiváló hatású gyógykeserüvizet, az egyes ku­takból központi tartályokba szívják a gyógyvize­ket, amelyeket aztán állandó töménységben (1 li­terben 35 gr keserű- és glaubersó összesen) szűr­nek és géperővel palackozván csomagolnak és va- goniroznak be a világpiac számára. A Hunyadi János vizet Délafrikában és Indiában egyformán kedvelik, csak a valutáris nehézségek nehezítik, hogy ma is 10 milliónyi liter számra exportálják, mint háború előtt. A telep mai a Saxlehner család vezetése alatt áll, A technikai haladás nyújtotta lehetőségek folytán legutóbb a gyógyvizet lepárollatva, a gyógysót töményen tablettában és poralakban is forgalomba hozzák, olcsóbb és könnyebb transz­ferálás céljából. A múlt század 70—80-as éveiben ugyancsak a délbudai őrmezei silcoh talált Ferenc József és Apenta keserüveizek is igen elterjedtek. A Hunya­di János keserüviz volt azonban az első, amelyet néhai Dalmady professzor irányítása mellett a Miargitszjigeti hévvizzel való Helyszfíni keverések utján bevezettek a budai ivókúrák rendszeres vég­zésébe. Mint látni fogjuk, alkati és gyógyhatásúk­ká fogva a világhírű nyugateurópai gyógyvizek egész sorával vehetik fel e természetes gvógykeve- rékek a versenyt. (Folytatjuk.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom