Budai Napló, 1936 (34. évfolyam, 1209-1243. szám)

1936-02-09 / 1212. szám

4 Budai Napló 1936 február 8. Egy harmadik kitűnő propagandaeszköz volt a prospektusoknak és útmutatóknak idegen nyel- van való megjelenése. Ami a látogatottságot illeti, főleg két hely ugrott ki ismét: Siófok és Almádi. Igen jó volt Hévíz és Balatonboglár. Le lie szintén mutat kis emelkedést. Balatonföldvár eléggé látogatott volt és igen jó lesz. Kenésén a Székesfővárosi Üdülő­ben valamivel kevesebb volt a vendég, Keszthely sokat nyert a nyári egyetemi tanfolyammal. Ba- latonfüred nehezen tud felvirágozm addig, amíg a nagyobb szállodák nem lesznek folyóvízzel el­látva Tihany a külföldiek előtt eléggé ismert, kár, hogy a főidényben nem tudtunk jobb szo­bákkal szolgáink A Sportszállo mindig zsúfolt volt. A kimutatásban csak 37 Balatonmenti hely szerepel, de ezeken kívül még a következő helye­ken is volt csekélyszámú nyaralóvendég: — Arács, Aszófő, Balatonberény, Balatonederics, Balaton- szentgyörgy, Csittény, Gyulakeszi, Jankovich- telep, Máma, Nemes-Tördemic, Örvényes és Sán­dor. Az összforgalom a Balatonnál a következő volt: összesen 193.954 vendég. Ebből állandó vendég: 74.034, ebből külföldi 13.355. Ideiglenes vendég: 119.920, ebből külföldi 20.119. A Velencei-tó távolsága a kelenföldi állomás­tól csak 40 kilométer, azonban a tó partján nin­csenek a modern igények kielégítésére alkalmas hotelek, sőt egy-két kivételtől eltekintve nincsenek a modern igényeknek megfelelő penziók sem. A tó partján fekvő községek lakossága lassan be­rendezkedett arra, hogy tavasztól őszig egy-két szobát lakásából az üdülők rendelkezésére bocsát. Ennek ellenére is Agárd, Gárdony és Velence strandja a nyáron elég sűrűn látogatott volt. Az utóbbi időben igen sok csinos vikendház is épült a $ó mellett, sőt sporttelepek is. A forgalom a következő volt: állandó vendég 1209, ideiglenes 2160, tehát az összforgalom, a vikendezők nélkül 3369. A 'Magyar Alpok vidéke. Amióta elvesztettük a Tátrát és Erdély csodaszép vidékeit, az a köte­lességünk, hogy hazánk bár alacsonyabb, de lomberdővel, nsgyritkán fenyvesekkel beültetett, de pormentes, tSzta levegőjű hegységeiben nya­ralásra alkalmas helyeket teremtsünk. Így Sop­ron, Kőszeg, Szombathely, Peek vetekedve igye­keztek megteremteni e városok Ajriili hegyekben ilyen nyaralóhelyeket. E törekvéSRn Sopron jár elől, újonnan épített és elég kényelmet nyújtó szállóival és penzióival. Sopron ''idegenforgalma 1935-ben is nagymértékben emelkedett, úgyhogy állandó vendégeinek száma október 1-ig 4500 volt, nem számítva a majdnem 100.000 átmenő vendé­get. A Nagy-Tómalom, Erdei Penzió, az új Lő- vér-szálló vendégei rendkívül meg voltak elégedve úgy az ellátással, mint az újonnan elkészült erdei sétautakkal. Nevezetes volt még Kőszeg nyári idegenforgalma, — Tatatóvárost, mint élénkülő fürdő- és üdülőhelyet, — Baranya megyében pe­dig Sikondát, mint üdülőhelyet és Harkányt, mint gyógyfürdőt. A Bakony. A nyár elején oly élénk volt az érdeklődés a Bakony iránt, hogy ugyanúgy, mint, akár a Mátrában, vagy a Blikkben, minden nya­ralásra alkalmas hely rövid idő alatt megtelt; így Zirc, Bakonyszentlászlő, Bakonyszentkirály, Ba- konybél, Csesznek stb. A Bakony természeti szép­ségei — Budapesthez és a Balatonhoz való közel­sége, jobb közlekedés esetén — olcsósága teszi le­hetővé a kevésbbé tehetős városi lakosság szá­mára ott a nyaralást. Baj, hogy egyes helyeken egyszerű, földes parasztszobákat és házakat mint komfortos penziókat hirdetnek, s azok néha meg­lehetős távol esnek az erdőtől. De nincsenek jól kiépített ntak sem-. A Mátra az a magaslati hely, amely Buda- pesthez legközelebb esik, nyaralásra és téli spor­tok fizésére egyformán alkalmas, -ezért az utóbbi években nagyon kiépült. Összeköttetése, akár vo­nattal, akár a télen is rendszeresen közlekedő autóbuszjárattal, kitűnő. Elölj ár a Kékes, ahol 1000 m magasságban nemcsak szórakozást és spor­tot talál a vendég, hanem a gyógyulásra szoruló betegek is megtalálják itt a magaslati klímát. 715 m magasságban van a mátraházai Sport­szálló, amely állandóan zsúfolt volt. 350—400 m magasságban fekszik Mátrafüred, amelynek for­galma már az idén is 1150 vendég volt. Meg kell említenünk továbbá Pásztói, Gallyatetőt, Ötház- hutát, Gered-Mátraalját, Mátraballát, Mátranová- kot, Recsket stb., amelyek bár primitív nyaraló­helyek, de elég forgalmasak voltak. A Mátra leg­ismertebb fürdőhelye Párád, amelynek multévi lá­togatottsága 3779 vendég volt. A Bükk. A Bükk a Mátrához hasonlóan ebben az évben rendkívül látogatott volt. Nemcsak Görömbölytapolca amelynek vendégforgalma 3736 volt, vagy a fenyvesek között fekvő Erdó- bénye 665 vendéggel, hanem Tokaj és Sárospatak vidéké is. Sót Óhuta, Garadna, Omassa községe­ket, amelyeket eddig kizárólag turisták kerestek fel, most egyre inkább látogatja az olcsó magas­lati helyeket kereső nyaralóközönség. Lillafüred lassankint azt a szerepet tölti be a budapestiek számára, amit Semmering a bécsieknek és össz­forgalma 8000-en felüli volt. Hazánk többi üdülőhelyei: — Sóstó, Konyár, Gyopáros, Kiskunhalas, Ujfehértó stb., iránt a fővárosi közönségünk alig érdeklődött, pedig ki­tűnő gyógyhatásúak, viszont a debreceni hőforrá­sok iránt fővárosunkban is élénk az érdeklődés, Hajdúszoboszló kitűnő szezont jelent; forgalma elérte a 18.000-ret. Szolnok hévfürdőit azonban a közönség még nem méltányolja eléggé. Ami a folyammenti nyaralóhelyeinket és strandfürdőinket illeti, úgy ezeknek vendégfor­galma ebben az évben szintén emelkedett. Zebe- gény, Nagymaros, Nógrádverőce, Kisoroszi, Pócs- megyer, Leányfalu, Tahi, Göd, Mátyásföld, Duna- haraszti, Ráckeve, Gyömrő, Visegrád, Klotildliget, stb. igen látogatott volt. KÖZGAZDASÁG /l ;pesti Hasai mérlege A Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesü­let igazgatósága január 25-én tartott ülésében^ meg­állapította az 1935. üzletévi mérleget, nyereség- és veszteségszámlát és elhatározta, hogy z február 10-re egybehívandó 96. rendes közgyűlésnek az 1,220.294.76 P-t tevő nyereség felosztására nézve a következő javaslatot fogja előterjeszteni: Fizettessék osztalékra minden egyes részvény után 3 P, 200.000 darab részvény után tehát 600.000 P, fordíttassék a rendes tartalékalapra 100.000 P, az ingatlancsökkenési tartalékalapra 100.000 P, jótékony és alapítványi célokra, a fő­városi intézetekkel együtt adott összegeken felül 32.000 P, a felügyelőbizottság és a választmány tagjainak tiszteletdíjára 18.280 P, a tisztviselők külön jutalmazására 70.000 P és az alapszabály- szerű jutalékok levonása után fennmaradó 244.386.05 P az 1936. évi nyereség- és veszteség­számlára írassák át. A már az előző évben észlelt élénkebb üzleti tevékenység és az ennek következményeként az egyes álladékokban beállott emelkedés a lefolyt év­ben is folytatódott. Ez az emelkedés, néhány üz­letág kivételével, az 1935. évben már fokozott mér­tékben jelentkezett és kiterjedt mind a megnöve­kedett ügyfélforgalomra, mind az intézet jelentő­sebb üzletágainak további fejlődésére. Ennek meg­felelően a betéti könyvecskékre elhelyezett betétek állaga az 1934. évi 72,453.021.59 P-ről 74,972.144.63 P-re, a folyó- és csekkszámlára elhelyezett betétek álladéka pedig 40,496.065.67 P-ről 41,498.415.17 P-re emelkedett. A váltótárca álladéka az előző évi 75,346.725.79 P-vel szemben 80,891.695.89 P-t tesz, amely emel­kedés azt igazolja, hogy az intézet vezetősége az el­múlt évben is gondot fordított arra, hogy a rendel­kezésre álló tőkékkel a maga részéről is hozzájárul­jon a hitelélet újraélesztéséhez. A hitelfolyósítások pedig történtek tekintet nélkül arra, hogy az igé­nyek a mezőgazdaság, az ipar vagy a kereskedelem köréből jelentkeztek és mérvadó új hitelek engedé­lyezésénél csupán megfelelő biztosítékok szerzése és az intézet mobilitásáról való állandó gondosko­dás volt. Az adósok és értékpapírelőlegek, úgyszin­tén egyéb adósok tétele a lefolyt évben némileg emelkedett, amelyek közül az értékpapírokra adott előlegek összege csökkent, míg a folyószámlaadósok álladéka növekedett, a végösszeg pedig az 1934. évi 28,915.878.39 P-vel szemben 30,520.554.08 P-t tesz. A jelzálogkölcsönök álladéka 46,583.247.42 P-t tesz, megjegyezvén, hogy az új jelzálogkölcsönök folyósítása a lefolyt évben is teljesen szünetelt. Az említett élénkebb üzletmenet és egyes álla- dékoknak emelkedése dacára, amelyekből egyébként a tiszta nyereség megnövekedésére is következtetni lehetne, az 1935. évi nyereség- és veszteségszámla az előző évivel szemben a tiszta jövedelmet illetőleg változást alig mutat. Magyarázza ezt a körülményt, hogy azok a terhek, amelyek főként a mezőgazda- sági adósok érdekében kiadott és a lefolyt év őszén megújított kormányrendeletek következményeként az intézet által is vállalandók voltak, nemcsak sem­miben sem csökkentek, hanem bizonyos még előáll­ható veszteségek lehetőségét rejtik magukban. Ez szükségessé tette, hogy a takarékpénztár szigorú üzletelvei folyományaként a mérleg felállításánál előrelátóan megfelelő tartalékolásokról gondoskod­jék. A személyi kiadások egyes, a korhatárt elért tisztviselők nyugdíjaztatása folytán csökkentek, a létszámban beállott kieséseket azonban az intézet fiatal munkaerők beállításával pótolta. A tisztviselői illetmények bárminemű apasztására a lefolyt évben sem került sor. A dologi kiadások egészen jelentéktelen emelkedést tüntetnek fel, ami egyes szükségleti cikkek árdrá­gulásában leli főokát. Jelentéktelenül emelkedtek az adók és illetékek is, amelyek az 1935. évi nyere­ség- és veszteségszámlában 1,251.417.19 P-vel sze­repelnek, amely összegben bentfoglaltatik az a mintegy 500.000 P is, amelynek befizetésére az in­tézet a mezőgazdasági adósok kamathozzájárulási alapjába kötelezve volt. A nyereség- és veszteség­számla fentiekben ismertetett adatai bőven indokol­ják a tavalyival majdnem azonos tiszta nyereséget és azt a javaslatot, amelyet az igazgatóság az osz­taléknak az előző évhez képest változatlan alapon való megállapítására a közgyűlésnek tesz. — „A bankok és a házbirtok" címmel Szepde Péter Pál dr., a Magyar Általános Ingatlanbank vezérigazgatója és a Háztulajdonosok Országos Szövetségének alelnöke, érdekes tanulmányt ír, amely egyrészt számokkal demonstrálja a bank­tőke jelentős szerepét az építkezési hitelek terén, másrészt a birtokvagyon nagyságát a bankok saját tőkéihez viszonyítva. A banktőkének ebből a kettős érdekeltségéből adódik a bankok és házbirtok álta­lános érdekközössége. A tanulmány oda konkludál, hogy egészséges, jól funkcionáló, stabil és élet­képes hitel előfeltételé, hogy a házbirtok rentábilis legyen és prosperáljon. — A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank igaz­gatósága Weiss Fülöp elnöklete alatt január 21-i ülésén megállapította, hogy az _1935, üzletév 3,301.0 98.23 P tiszta nyereséggel zárult az előző évi 3,284.589.96 P-vel szemben. Az eddigi gyakor­latnak megfelelően több, már lebonyolított üzlet nyereségének elszámolása ezúttal is későbbi idő- pontra tartatott fenn. A február 4-i 94. rendes évi közgyűlésnek javasolta, hogy az 1935. évi osztalék kifizetésére úgyanúgy, mint tavaly 1,500.000 P, vagyis részvényenként 3 P fordíttassék, továbbá, hogy a rendes tartalékalap egymillió pengővel, az intézeti épületek értékcsökkenési alapja 200.000 pengővel, az alkalmazottak jóléti intézményei pedig 60.000 P-vel javadalmaztassanak, míg az 1936. üz­letévre 1,257.793.12 P nyereség vitessék át. KÁLYHÁS! Minden szakmabeli ügyben forduljon a régi jóhirű céghez BÉRES MÁRTON I., Logodi-n. 19 Telefon: 53-0-33 ESPLANADE CAFFÉ • RESTAURANT Nyári kettős terrasz a Rózsadomb oldalán. TÁNCTERRASZ Saját termésű és uradalmi, tisztán kezelt borok ZÓNAREGGELI (pörkölt,tokány, gulyás, savany útüdö) pikkoló sör és kenyér . . P —.50 REGGELI KÁVÉ tejszínhabbal és süte­ménnyel .................................................P —.50 KISMENÜ ...........................................P 1.— NAG YMENŐ........................................P 1.30 SEBAL D REZSŐ vendéglős BUDAI SMLARICII ÉTTEREM és SÖRÖZŐ l.,llLIIGUT-utcában,a színkörrel szemben HYITVH: éjfélután 2 óráig KITÜNŐEN KEZELT POLGÁRI SÖR TERMELŐTŐL DAR VÁSÁROLT ELSŐRANGÚ MAGYAR KONYHA SZÁZALÉKOS RENDSZER POCKHÉ a Krisztinaváros leg­előkelőbb hölgyfodrásza I., ATTILA-U. 10 TELEFON: 54-8-19 Éhgyomorra naponta igyák egy pohár vizet C FÜRDŐKÁD, KÁLYHA, ■ MOSDÓ stb. szabott áron HUBERT, LISZT FERENC-TÉR 4 Telefonszám: 22-2-67 HALLÓ! FIGYELEM! Borszükségletét Idejében szerezze be a torlódás elkerülése érdekében. Kóstolja meg nagy díjjal és nagy aranyéremmel kitüntetett világhírű SZEKSZÁRDI SAJÁT TERMÉSŰ BORAINKAT Már öt litert is házhoz szállítunk. Tegyen próbát! Szekszárd-borvidék! bortermelők állami ellenőrzés alatt álló pinceszövetkezetének termelői kimérése ■POHARAZÁS I VIII., JÖZSEF-UTCA 19 TELEFON: 32-0-63 Ügyeljen a címre! Kadarka, fanyarkás vagy édeskés könnyű —*70 Asztali fehér, zamatos ízű, könnyű fajta —*80 Ó-rizling, nehéz zamatos óbor ............... —*90 Vörö s „Bikavéri* igen nehéz fanyarkás 1*— Nemes kadarka, édes nehéz vörösbor ... 1*20 Vörös ürmös, édes fűszeres „Vermouth“ 1*50 Csemege fehér, édes nehéz........................ 1*50 A TESZ nagy díját és aranyérmét nyerte el. Minden budai polgárt szívesen lát FEKETE SANtoO R Üzletvezető Védekezzünk az érelmeszesedés ellen! Ha gyalog megy fel a lépcsőn, vagy ha domb­nak megy, valószínűleg észrevette, hogy „kifullad“, szívdobogása erősödik, lélekzése nehézkes. Éjjel sokszor nem tud aludni, gyakori főfájás kínozza, sőt néha szédülést is érez. Ezek az előrehaladot­tabb korral járó érelmeszesedés tünetei. A felvett táplálékot a gyomor ugyanis sohasem emészti meg teljesen, a visszamaradt, sokszor káros anyagok­ból sók képződnek, melyek az erek belső falára lerakódva azokat megvastagítják. Az érfal meg­keményedik, elveszti rugalmasságát, a vérkeringés nehézkesessé válik, sőt sokszor megakad, »mi rohamokra vezet. Ha pedig az érelmeszesedés a szívet tápláló erekre terjed át, végzetes lefolyású szívrohamok keletkeznek. Előzze meg ezt a veszélyes betegséget, mely együttjár ugyan a hajlott korral, de bekövetkezé­sét hosszú időre kitolhatjuk és a bajt nagymér­tékben enyhíthetjük, ha gondoskodunk, hogy az érfalakra lerakodó sók kellő időben eltávolíttassa­nak a szervezetből. Ezt legbiztosabban eléri, ha minden reggel éhgyomorra %—% pohár Hunyadi János gyógykeserűvizet iszik, mely ivókúra nemcsak ki­tisztítja a beleket és szabályos munkára készteti az emésztőszerveket, hanem a szervezetből minden káros anyagot elvon, a nélkül, hogy önt hivatásá­ban zavarná. A Hunyadi János gyógyvízben rejlő gyógysók és azoknak egymásközti aránya az egész­ség titka. A Saxlehner cég irattárában sokezer köszönőlevél tanúsítja ezt. Kezdje meg még holnap a Hunyadi János kúrát, ön is újjá fog születni! cDéíivasúf üávéfiáz (túl. özv. Donreich Árminná, I, Alkotás-u. gfb.) __________Kelletne» hangulatú «monnáK. __________elsőrendű vacsorák. Kitűnő __________konyha. Stolid polgári árak A b udai úri közönség találkozóhelye Magyar Esték! Erzsébet király asszony gödöllői házi cigányának Villák Bélának a fia: Józsi a gyorscsárdások mestere a seiffert-kávéházbun szórakoztatja az úri kö­zönséget a tél folyamán OLEUM műszaki kereskedés * Telefon: 69-0-10 XI., Horthy Miklős-út 32. Autócikkek, Boschcikkek. Műszaki cik­kek, szerszámok, izzólámpák, SKF-lera­kat, gépszíj, csiszolópapir, autó, gőzhen­ger, gép, dynamo, csont- és padlóolajok,, kocsikenőcs, gépzsír, autógumi. — Házhoz szállítással. KOCZE ANTAL küllőidről visszatért zenekarával naponta GUNDEL-GELLÉRT ÉTTERMÉBEN MUZSIKÁL ELSŐRENDŰ MUNKÁT KÉSZÍT VAU 6ÁB0R WT CIMFESTO H., ISKOLA-UTCA 18 TELEFON HÍVÓ: 56-8-63 Felelős szerkesztő: Viraág Béla Főmunkatárs: László Zoltán dr. H. szerkesztő: Andriska Károly Kiadásért felel: Viraág Béla Laptulajdonos: Viraág és Társa. Révai Irodalmi Intézet Nyomdája, Budapest, V., Vadász-utca 16. (Nyomdaigazgató: Linzer M.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom