Budai Napló, 1936 (34. évfolyam, 1209-1243. szám)
1936-09-23 / 1229. szám
34. évfolyam Budapest, 1936 szeptember 23 1229. szám ® Várospolitikai, közgazdasági és társadalmi* hetilap # Alapító: V*[J R A Á G BÉLA Szerkesztőség és kiadóhivatal: I, KRISZTINA-KÖRÚ I 113/tj TELEFON: 1-502-96 uk Ida: Zaw Qáfoc A főváros új törvényhatósági esztendejének kezdetén rendkívüli jelentőségű tervek bontakoztak ki a budai oldal fejlesztésére. Huszonöt millió pengőt fordít a főváros arra, hogy Buda egyes nagy kérdéseit megoldja: a városrendezés és fejlesztés terén végre eljutottunk odáig, hogy Buda lett az első személy. A főváros vezetősége, elsősorban Szendy Károly polgármester és Lamotte Károly alpolgármester szivük ügyévé tették Buda újjáépítését és joggal mondhatjuk, hogy 1936. év őszén -új fejlődési korszaka kezdődött Budának. De kellett is. Szinte azt mondhatnék, hogy 250 esztendeig várt Buda erre a most kezdődő városépítésre. Az Anjou-királyok, Zsigmond és Mátyás alatt Buda Európa legszebb, legragyogóbb városa volt, ragyogó középpontja Európa szellemi és politikai életének. Amikor a törökök kivonultak és megkezdődött a rekonstrukció munkája, az újjáépítők nem fővárost építettek, hanem provinciális kisvárost, mert hiszen az ő gondolkozásuk szerint a főváros Bées volt, Buda pedig erősség, a nagy Habsburg-birodalom egyik városa, amelyet betelepítettek német kispolgárokkal. Ez a kispolgári jelleg volt Buda uralkodó vonása egész mostanáig. A Tabán, a Víziváros, Űjlak és Óbuda a maguk földszintes, kedves kis házaival és a bennük lakó derék, féleg német polgáraival külön karaktert adtak Budának, amelyet meg is őrzött, átengedve a fejlődést, a vezetést a balparti városnak, Pestnek. Buda aludt, Pest pedig mérföldes léptekkel rohant előre a fejlődés útján. De a természetet nem lehet erőszakkal legyőzni. Már pedig természetellenes volt Buda háttérbe szorítása. A gyönyörű hegyvidék, az egészséges levegőjű, központi fekvésű, a termét- szet ezer kincsével megáldott Buda nem maradhatott Hamupipőke a ragyogó testvérváros mellett. El kellett jönnie az időnek, amikor a fejlődés átterjed a Duna innenső partjára és Buda elindult ismét a nagyság és dicsőség felé vezető úton. Buda újjáépítése megkezdődik és ezzel a török hódoltság után való rekonstrukció tulajdonképpen csak most indul meg, most lesz újból főváros a vidékies, mellőzött Budából. Ennek az örvendetes ténynek van azon- han több melankolikus kísérővonása is. Amikor lebontották a Tabán kicsiny házait és eltűntek a múltból itt felejtett girbe-görbe utcácskák, elveszett Buda romantikájának egy része is. Ugyanez történik most, amikor sorjában eltűnnek a Víziváros meg Óbuda-Űjlak házai és utcái, hogy helyet engedjenek új utcasoroknak, palotáknak, Villáknak: a huszadik századnak. A pusztítás, a múlt. eltűnése mindig fájdalmas, különösen pedig akkor, ha a szeretet és emlékezés ezer szála köt bennünket az eltűnő múlthoz. A főváros azonban féltve őrködik azon, hogy ami művészi érték, az megmaradjon, hogy minden legcsekélyebb történeti, vagy műkincs továbbra is hirdesse a régi idők emlékét, Buda történelmi múltjának dicsőségét. Azok a milliók, amelyekkel most elindítják Buda modern fejlődését, csak egy része annak a nagy áldozatnak, amelyre szükség van ahhoz, hogy Buda ismét elfoglalja régi, tündöklő helyét az ország élén, Európa közepén. Sok-sok pénz kell még ehhez és nem is a pénz a fontos ennél a városépítésnél. Van ennek a most kezdődő munkának egy sokkal döntőbb tényezője is és ezt úgy hívják: Szeretet. Szeretet minclen egyes utca, minden egyes ház iránt, szeretet Buda jövője és múltja iránt. Ez a szeretet pedig megvan. A főváros mai vezetőségének szíve ügye Buda és annak fejlesztése. Éppen ezért a legnagyobb bizakodással tekintünk az újjáépítés nagy munkája elé, amely Európa leggyönyörűbb tündérvárosává, az üdülést és gyógyulást keresők boldog örömévé teszi majd az új Budát! Megkezdődik Buda újjáépítése Szendy Károly polgármester elindítja Budát a modern világvárosi fejlődés útján Egy negyedévezreddel ezelőtt szabadult fel Buda a hódítók uralma alól, de az újjáépítés valójában csak most kezdődik majd meg. Buda világraszóló város volt a hódítás előtt, amikor azonban 250 év előtt elkezdődött az újjáépítés, bizony csak kisvárost építettek eleink a romok felett. Most, 1936-ban kezdődik Buda építésének új korszaka. Ha mégis látszik Buda egyes részein az amerikai ütemre emlékeztető fejlődés, a haladó élet lüktetése, akkor ezt elsősorban Buda polgárainak és szerelmeseinek, továbbá a józanul számítani tudó tőke helyesen látásának köszönhetjük. Most azonban a főváros illetékes vezetőinek szeme is Buda felé fordult és a közmunkákra szánt 25 millió pengőből elsősorban nemcsak az ország, hanem a vüág egyik legszebb fekvésű helyét, Budát indítják el a fejlődés régen kívánt útjára. 25 millió pengő még a gazdasági fellendülés korszakában is nagyon tekintélyes összeg. Sokszorosan az most, amikor az ország összes közüle- tei, beleértve magát az államot is, a legsúlyosabb gondokkal küzdenek. Egyedül a sokszor, de annál jogtalanabbul támadott főváros szénája van rendben és csak ez tud áldozatot hozni- a köznek. A vezetőség bölcsességére vall, ezeket a közmunkákat elsősorban Buda jövő fejlődésének megalapozására fordítják. A közmunkák programmja is csak vázlatosan áll előttünk. Ue amit ebből látunk, jóleső megelégedéssel tölt el bennünket, még pedig nem önző lokálpatriotizmusból, hanem azért is, mert tudjuk, hogy az ide befektetendő milliók bőségesen gyümölcsözni is fognak. A Budán meginduló közmunkák sorrendje még nem végleges. De bizonyos, hogy ezek közül három — fontossággal egymással vetekedő — alkotás fogja dicsérni a főváros intézőinek bölcsességét és gyakorlati érzékét. Az elhatározott közmunkák közül 6—7 millió pengőt szántak a tabáni gyógyszálló megépítésére, lehet, hogy nem is gyógyszálló lesz ez, hanem rendes, a mai európai ember legkényesebb igényeinek is megfelelő hotel, amelynek fontos és sikeres szerepe lesz a hatalmasan fejlődő idegenforgalom kialakulásában. Valóra válik a rég álmodott álom és elkészül végre az Óbudára vezető új út, amelynek átépítésére 2 millió pengőt szántak. Ez az út meg fogja oldani azt a rettenetes közlekedési káoszt, amely a Lajos— és Zsigmond-utcában eddig volt, de ezenkívül méltó képet fog adni a nyugat felől ideérkező idegeneknek, akik eddig ha eljöttek a világ legszebb városába, beköszöntőül nem láttak egyebet, mint füstöt okádó téglagyárakat és régi, rozzant földszintes házakat. A kereskedelmi miniszter február 6-án kelt leiratában közölte a fővárossal, hogy a budapesti dunai rakpartokat az észak-déli forgalmi utak céljára igény beveszi és felhívta a székesfővárost, hogy ezzel kapcsolatban építse meg az Óbuda- újlaki kivezető utat, egyben pedig gondoskodjék a HÉV szentendrei vonalának, valamint a szükséges közműveknek áthelyezéséről is. Szendy polgármester már a leiratot jóval megelőzőleg foglalkozott az útvonal kiépítésének tervével. Szükségesnek látta, hogy a nagyforgalmú Lajos-utcát, amely rendezetlen, legnagyobb részén keskeny, kanyargós, látási viszonyai rosszak, a mai idők forgalmi követelményeinek megfelelően rendezze. Az átrendezéssel kapcsolatban nagy munka vár az Elektromos-, Gáz- és Vízművekre, amelyeknek vezetékeit az* Újlaki rakparton, Rupp Imre- utcában és az Óbudai rakparton még az átrendezési munkálatok megindulása előtt, az új út nyomvonalának megfelelően át kell helyezni. Az áthelyezéssel kapcsolatos munkálatok a Gázmüveknek 300, a Vízműveknek 150, az Elektromosműveknek pedig 25 ezer pengőbe kerülnek. Az áthelyezési munkálatokat már elkezdték és így az útépítési munkálatok megkezdésének nincs akadálya. A budai oldal köztisztasági és közegészség- ügyi érdekeit szolgálja a budai főgyűjtőcsatorna modernizálása is, amely az új munkatervnek Ugyancsak értékes, kiemelkedő és rég óhajtott része lesz. Szendy Károly polgármesterségének ezek az alkotások olyan maradandó emléket állítanak, amelyekkel késői nemzedékek háláját is kiérdemli. Fényességben és pompázatosságban a budavári ünnepségek valóban nem voltak olyanok, aminőket az esemény*világfontossága megérdemelt volna. A Budára jutó közmunkák és nagy alkotások azonban minden külső dísznél, múlandó és halványuló pompánál örökbecsübb és maradandóbb emléket állítanak a felszabadult Budának az újraépülő Budában, amely éppúgy a világ egyik legszebb városa lesz, mint Mátyás és Zsigmond alatt volt. Páratlan javulás a főváros idegenforgalmi mérlegében Az év első hét hónapjában 38 százalékkal emelkedett a kiillöldi idegenforgalom Sok szó esik Budapest idegenforgalmáról és annak állandó emelkedéséről, mindenfelé nagy az optimizmus, amely teljesen jogosult is. Az eredmény azonban túlszárnyalja a legnagyobb várakozásokat is. A főváros idegenforgalmának legfőbb intézőjéhez, Kovácsházy Vilmos tanácsnokhoz fordultunk, azzal a kéréssel, ismertesse az idei év idegenforgalmi mérlegét, mondja meg, hogyan is állunk a sokat emlegetett emelkedéssel. — Eddig csak július'31-ig készült el a pontos kimutatás, (— válaszolt kérdésünkre Kovácsházy tanácsnok, az eredmény az év első hét hónapjában felülmúlja minden várakozásunkat. A szorosan vett idegenforgalom — amelybe nem számítjuk be a megszállt területekről és a vidékről érkezett vendégeket — óriási emelkedést mutat: 1936 első hét hónapjában 38 százalékos a javulás. — Számokban kifejezve a helyzet a következő, — mondta Kovácsházy tanácsnok: — Július 31-ig a külföldről érkezett idegenek száma 69.962 volt, az itt töltött éjszakák száma pedig 256.144. A múlt, 1935 évben, amely nagyon kedvező volt idegenforgalmi szempontból, ugyanez idő alatt 50.976 külföldi vendégünk volt, akik 181.397 éjszakát töltöttek Budapesten. Az emelkedés tehát mintegy 19.000 vendég, 75.000 éjszaka, ami körülbelül 38 százaléknak felel meg. — A hazai és megszállt területekről ugyanaz idő alatt 72.874 látogató érkezett a fővárosba, akik itt 215.450 éjszakát töltöttek. A múlt évben ez a szám 66.299, illetve 196.304 volt.) Az emelkedés itt sokkal kisebb, mint a tényleges külföldi vendégeknél. Együttvéve 1936 első hét hónapjában 142.836 idegen érkezett Budapestre és 471.594 éjszakát töltött itt. — Magában július hónapban 17.322 idegen érkezett a fővárosba. Ezek az alábbi arányban oszlottak meg az egyes nemzetek közt: Ausztria és Becs .- 2408 Anglia .................... . 2352 N émetország . .. . 2311 Egyesült Államok . 1982 Svájc .... . 930 Franciaország . . . 912 Hollandia . . . . 834 Olaszország . . . 783 — Örvendetes ebben a kimutatásban az angol és amerikai vendégek nagy száma, mert — mint ismeretes — az angolszászok a legjobb, legértékesebb vendégek. — A páratlanul kedvező idegenforgalmi mérleg augusztusban és szeptember első felében csak javult és ha egyelőre pontos kimutatás még nincs is, bizonyos, hogy a múlt évinél ez is lényegesen kedvezőbb lesz. 4® személyes űri otthon a II. kerületben Thordai Lajos elöljáró otthont ad a középosztály elszegényedett tagjainak Páratlanul szép és a maga nemébeu egyedülálló szociális intézményt hív életre a II. kerület kitűnő vezetője, marosvásárhelyi Thordai Lajos dr. tanácsnok-elöljáró. Abból az elgondolásból indulva ki, hogy a középosztály, a magyar intelligencia elszegényedett, munkából kiöregedett tagjairól sen- kise gondoskodik, kerületében, a Vízivárosban 40 személyes úri-otthont léteát, amelynek minden költségét társadalmi úton teremti elő. Az elgondolást tett követte és rövidesen már meg is kezdheti működését az új úri-otthon, amelyet Thordai Lajos tanácsnok-elöljáró az alábbiakban ismertetett a Budai Napló előtt: — A főváros rengeteget áldoz a tömegnyomor enyhítésére, szociális akciók egész sora gondoskodik az ellátatlanok és a nélkülöző tömegek szenvedéseinek enyhítéséről. A bajbajutott, avagy elöregedett intelligensebb rétegek védelmére, sajnos, nagyon kevés marad, a főváros költségvetése nem tud róluk gondoskodni. — Éppen ezért elhatároztam, hogy kerületemben társadalmi úton hívok életre olyan intézményt, amelynek nemes szociális hivatása a középosztály védelme. így, hogy csak egy példát ragadjak ki, nagyon sok olyan nyugdíjas van, akinek 120—150 pengőt tesz ki a nyugdija, életigényei azonban éppen társadalmi helyzeténél, kultúrájánál és neveltetésénél fogva nagyobbak, mint amennyit ez a nyugdíj megenged. — Ezek részére szolgál menedékül a 40 személyes úri-otthon. Egy házat bérelek ki, — már ki is szemeltem azt — ahol teljes penziót kapnak az otthon tagjai. Harminc fizető lakója lesz az otthonnak és tíz ingyenes. A fizető lakók havi 40—50 pengőért kapnak teljes ellátást. Máris nagy az érdeklődés az úri-otthon iránt és sokan ajánlottak fel ezerpengős ágy- alapítványokat. — Megjegyzem, — fűzte szavaihoz Thordai elöljáró — hogy ezt az intézményt nem hivatali minőségemben valósítom meg, hanem mint a Vöröskereszt-Egylet II. kerületi választmányának és mint a II. kerületi közjótékonysági egyesületnek elnöke. Ennyit mondott Thordai tanácsnok az úriotthonról. Méltán csatlakozik ez az intézmény Thordai elöljáró másik egyedülállóan szép alkotásához, a Fő-utca 68. szám alatt, a régi Nyúl- kaszámyában lévő levente-otthonhoz, amelyben 40 levente kap mintaszerű ellátást teljesen díjtalanul. 75 jóminőségű, tetszetős kiállítású levente-formaruhát szerzett be Thordai tanácsnok, aki sok veretettél vette gondjaiba a kerület levente-intézményeit. Meg is látszik munkájának eredménye: a kerület leventéi büszkeségei az egész intézménynek.
