Budai Napló, 1936 (34. évfolyam, 1209-1243. szám)
1936-09-23 / 1229. szám
2 Budai Napló 1936 szeptember 23. Via;et és utaltat a GuggerQegynete Buda egyik legszebb pontja a Guggerhegy Sehonnan, sem a Svábhegyről, sem az Erzsébet- kilátóról, sem a Hármashatárhegyről nem nyílik olyan csodálatos kilátás a városra, mint a Gugger hegyről. A közönség csak az utóbbi években fedezte fel a Guggerhegy szépségeit, különösen azóta, amióta a kilátó alatt lévő kioszk megnyílt mert innen teljes egészében élvezheti azt a gyönyörű látványt, amelyet a Duna kanyargó vonala mellett elterülő város nyújt. Ha a közönség — mégpedig nemcsak a hazai hanem a külföldi is — fel is fedezte a Gugger- hegyet, a hatóságok nem akarják felfedezni. Mindenki, aki felmegy a hegyre, a legnagyobb elragadtatással jön le onnan, megállapítva, fcogy az idegenforgalomnak olyan fontos helye lesz a Gugger- hegy, amelyet éppen ezért minden rendelkezésre álló eszközzel fejleszteni, támogatni kell. De nem fejlesztik. Nem' támogatják. Pedij ma már egyik villa épül a másik mellett jött a hegy lejtőin, lakott, népes városrész keletkezett a Guggerhegyen. Hogy mennyire elhanyagolják a hatóságok ezt a gyönyörű helyet, arra csal; azt az egyetlen, hihetetlenül hangzó tényt említjük meg, hogy a Guggerhegynek még ma sincs vize. Rejtélyes, teljesen érthetetlen okokból még ma se kapcsolták, be a vízvezetéki hálózatba, pedig ennek ma már se technikai, se pénzügyi nehézségei nem lennének. A Guggerhegyen, amely közvetlenül a Rózsadombhoz csatlakozik, egész sor gyógyszállónak ésl üdülőnek kellene* állania. Autón 10 perc alatt el lehet érni a városból. A főváros gyönyörű fenyöA erdeje, a csend, az idilli környezet és a tiszta hegyit levegő szinte predesztinálja a Guggerhegyet erre. Utat kellene építeni, hogy az idegenforgalmi autooarok felvihessék oda a külföldieket, elsősorban pedig be kell kapcsolni az új budai vízműbe, mert víz nélkül nincs élet, nincs fejlődés.! A főváros vezetőinek, elsősorban pedig a ke-| rület törvényhatósági bizottsági tagjainak fokozott figyelmébe ajánljuk a Guggerhegyet, amely, ha csak ilyen mesterséges eszközökkel nem akadályozzák, rövidesen a budapesti idegenforgalom középpontja lesz. Hanthy-Haidekker János dr., a III. kerületi elöljáróság népszerű és közszeretetben álló kitűnő vezetője az elmúlt héten töltötte közszolgálatának 30-ik évét. Teljes 30 esztendeje, hogy a fiatal - és 30 év után még mindig fiatal! — Haidekke János helyet kapott a városháza segédhivatalába] és most, amikor visszatekint a végzett munkára és annak eredményeire, nyugodt önérzettel állapít hatja meg, hogy nem dolgozott hiába. A főváros és a kerület társadalma őszinte tisztelettel és igaz szeretettel gratulál Hanthy-Haidekker elöljárónak a szép jubileumon, erőt és egészséget kívánva további munkájához, Buda és a nagy fejlődés előtt álló Óbuda fejlődése érdekében is. A III. kerületi elöljáróság tisztikara, élén Gergelyi Ernő dr. főjegyzővel meleg ünneplésben észesítette a kitűnő főnököt, az elöljáróság szere* tett gazdáját. Gergelyi főjegyző bensőséges, szép beszédben fejezte ki a tisztviselő kar érzéseit a jubileum alkalmából és 30 szál vörös rózsából álló sokrot adott át az ünnepelt elöljárónak. Az üdvözlő beszédre Hanthy-Haidekker elöljáró meleg szavakkal válaszolt. — Harminc esztendőt eltölteni bármely pályán is, nem csekély feladat. De különösen nem a főváros szolgálatában, ahol annyi különböző érdek közt kell keresni és megtalálni a helyes utat. Hal* mine év alatt hosszú útat kell megjárnia az embernek, amíg minden protekció nélkül, tisztán sa- at erejére utalva, kerületi beosztásban, fel tud emelkedni a vezető polcig. Ha mégis sikerült valamit elérnem, azt annak köszönhetem, hogy működésemben mindenkor és mindenütt .szeretet és igazságosság vezetett. Szeretet a főváros, szeretet a pályám és szeretet kartársaim iránt. — Meggyőződésem, hogy szeretettel és jó igyekezettel mindent el lehet érni, a szeretet nélkül való munkán azonban nincs istenáldás. Szeretem a fővárost és boldog vagyok, ha a legkisebb mértékben (is hozzá tudtam járulni annak fejlesztéséhez. Szeretem a pályámat és ha ma elölről kellene kezdenem, ugyanezt a pályát választanám, mert meggyőződésem, hogy egyik pályán se lehet annyi szépet és jót alkotni, mint a közigazgatási pályán. Szereplésem mindenkor a becsületes, tiszta és pártatlan közigazgatás megteremtése volt. — Ambicionálom, — folytatta az ünnepelt elöljáró — hogy a III. kerület mintakerületként szerepeljen a közigazgatás gyors, sima és előzékeny lebonyolításában, hogy a kerület mindenkor a vezető helyen legyen. Igyekeztem megszerezni polgártársaim megbecsülését. — Működésemben azonban nemcsak a köz, hanem a kartársak iránt való szeretet is vezetett. Abban a tekintetben, hogy milyen viszonynak kell lennie vezető és beosztott közt, mindenkor az volt a véleményem, hogy a vezető tekintélyének megóvása mellett kölcsönös bizalom legyen vezető és beosztott közt. Amidőn megköszönöm az üdvözlést, arra kérem tisztviselőtársaimat, hogy működésemben továbbra is támogatni szíveskedjenek. A teljes számban egybegyült tisztviselők és alkalmazottak lelkes éljenzéssel fogadták az elöljáró szép beszédét. A jubileum alkalmából rengeteg üdvözlő táviratot és levelet kapott Hanthy-Haidekker elöljáró, á. főváros vezetőin kívül meleghangú üdvözléssel kereste fel: Bárczy István ny. miniszter és főpolgármester, Serrn Ottó, a MÁV elnökigazgatója, ’ellner Pál országgy. képviselő, Lantos Ernő, a Nagybátony-Ujlaki rt. vezérigazgatója, Botzen- „ardt János, Orova Zsigmond, Hüttl Károly fő- árosi tvhat. bizottsági tagok, Kontra Aladár református lelkész, Léiner Mihály óbudai plébános, \Szente Miklós, a kerület volt elöljárója, Bódyl László, Salamon Géza, Némethy Károly, Thordail Lajos és Unger Béla tanácsnokok, Haidekker Sándor sodronygyáros, Lengyel Endre Beszkárt-igaz- gató, a EH. kerületi adófelügyelőség, a Leipziger- gyárt rt., Bállá Ernő volt tvhat. bizottsági tag, Palócsy Edgár, Urbanovszky Zoltán vezérigazgató, a Római-fiirdőtelep vezetősége, Kézdi-Kovách László festőművész, a Szűz Mária egyházközség, Pálffy Lajos újlaki plébános, Enyvváry Jenő, a Fővárosi Könyvtár igazgatója és sokan mások. Nagyszerű programmot dolgozott ki a Budapest-Fürdováros Egyesület Egyiptőtni vendégek panaszai Budapesttől Levelet kaptunk Egyiptomból, olyan levelet, amelyet ismertetnünk kell, ezt kívánja a főváros idegenforgalma, amelynek^ éppen a Budai Napló a legrégebbi szószólója. A lévé' budai születésű írója, aki már régebben él kint Egyiptomban, kíváncsian és — mint írja — némi izgalommal kereste fel ott levélben vagy személyesen azokat, akik Magyarországon jártak, hogy megtudja véleményüket. Az eredmény nem teljesen biztató. Az olyan megállapítások 'mellett, hogy Budapest a világ egyik legszebb és -legkellemesebb városa, hallott a levél írója olyan kellemetlen és lényegileg sokat- jelentő, veszélyes kijelentést is, hogy „oda csak gazdag ember menjen, mert ott megnyúzzák a középosztályú embert“. Már mint Budapesten. Az egyik Budapesten járt házaspár elpanaszolta, hogy 13 pengő 20 fillért fizetett az ebédért, de éhesen maradtak. (Hol ebédelhettek ezek? A szerk.) A legszomorúbb azonban az egyik egyiptomi hölgynek az a panasza, hogy ha egyedül ment el vásárolni valahová, kétszer-háromszor any- nyit kértek tőle, mint amikor magyar hölgyismerősével ment el ugyanazokra a helyekre. Elmondta még a levél írójának a panaszkodó egyiptomi hölgy, hogy a kioszkban, ahol 13 pengő és 20 fillérbe került az ebédjük, egy adag ananászdinnyéért 2 pengő 60 fillért számítottak. Nem tudjuk, milyen időtájban jártak itt a derék egyiptomiak, de bizonyosra vesszük, hogy ha az étlapon fel lett volna tüntetve ez az ár, aligha rendeltek volna dinnyét. A levélből le kell vonnunk a tanulságot: ne rendezkedjünk be indiai maharadzsákra, ne képzeljük, hogy aki idegen közénk jön, az mind milliomos, Még akkor se, ha Egyiptomból érkezik is a vendég, mert ezzel tönkretesszük hírünket és kezdődő idegenforgalmunkat. 0 megcsúfolt szobor "Van itt Budán egy szobor, nem is régen állították fel a Gránit-lépcső aljában: P. Szathmáry Károlynak, a kiváló író-költőnek a szobra. Ott 'áll a Lógodi-utca és Mikó-utca sarkán, a Felvidékről került ide, vagy legalább is ott akarták felállítani, de a megszállás miatt nem lehetett. A nyilván jólsikerült mellszobor alatt az évszám: 1830—1891., de van alatta egy idézett kis vers is, P. Szathmáry Károly verse: „Bőre, ki a letűnt napra néz Ott éj közéig, — és csak a felkelőt lesem, Magyar hajnal hasadására várok!"' És a gyönyörű, magyar sávról tanúskodó szózat szerzőjének szobra egyenesen — nyugatra néz. A letűnt napra néz, ő, aki alább megírja, hagy csak a felkelőt lesi! így csúfolja ki önmagát a szobor a Vár nyugati oldalán, a Vérmező felé tekintve. Ezt a szobrot mutogatni kellene; Vagy, ha van valami nagyon kicsike-picike lehetőség reá — elhelyezni onnan olyan helyre, amelyről a költő szobra a felkelő napot is megláthassa. KÉT sz°t)a'hallos ^8 háromszobás lakások központi ■ fűtéssel és melegvízszolgáltatással, elsőrangú kivitelben, II.v Bem-utca 7. számú épülő házban (Margit- körút sarok mellett) s ugyanott három tágas üzlethelyiség 1936. november elsejére kiadó. Bővebbet a helyszínen. A teremben barátságos tetővilágítás, zöldes falak, képek, kényelmes fotelek és hosszú zöld- takarós kubasztal, vélnéd, hogy Londonban vagy. Nem, ezt az épületet és ézeket a tökéletes helyise-1 geket a főváros bölcs vezetősége ezelőtt vagy harminc évvel kezdte építtetni, sok támadás közepette. Most —. pestiesen szólva — „jól néznénk ki“ a Gellert nélkül. , Gyülekeznek a tagok. Mindmegannyian a fővárosi közélet nagyjai. Építészek, mérnökök, geológusok. Amott Pávai Vájná Ferenc, Becsey Antal, Ho- monnay dr., az egyesület ügyésze, az orvostársadalom arany diplomása: Reiner Ede dr„ Bánlaky igazgató, Ligeti szanatóriumtulajdonos, Saxlehner Kálmán kormányfőtanácsos, Hüttl tanár műépítész, Kotál és Hegedűs műépítészek. Már érkezik az elnöklő Skerlec Iván báró, Szviezsényi min. tan. és Somogyi Gyula a Gyógyhelyi Bizottság részéről, Teichert Gyula főtitkár és Bdránszky kormányfő- tanácsos. A választmányi ülés első előadója Szviezsényi Zoltán dr., a Gyógyhelyi Bizottság agilis igazgatója. Aki beszélni hallja, nem győzi csodálni, hogy ebben a finom hangon beszélő, csendes, pátoszmentes emberben a budapesti fürdők és azok jövőjének minő fanatikusa rejlik. A szakértő mindenre kiterjedő figyelmével boncolgatja a fürdőváros- mozgalom rövid, de dicső múltját és váratlanul nagyszerű" jelenjét. Olyan méretet öltött a Buda- pest-Fürdőváros gondolat, hogy vannak egyes faktorok, akik jónak látnák, hogy a propagandát a lehetőségek közé korlátoznák vissza. Ezt a Fürdőváros Egyesület elvetendő gondolatnak tartja és rendületlenül a fejlesztés programmja mellett tart ki. Szviezséiiyi alelnök meleg szavakkal pa- rentálja el a fürdőváros gondolat nagy zászlóbontóját, Viraág Bélát, a Budai Napló elhunyt szerkesztőjét. Ugyanakkor lelkesen gratulál Geller Mihálynak, Margitsziget renovátorának kormányfőtanácsosi kinevezéséhez. A továbbiakban, úgy az orvosi propaganda kiépítésének szükségességéről, mint a reuma- és a kutatóintézet kiépítéséről, a jövő évi fejlesztési programmról ad ízelítőt. Nagy taps fogadja az alelnöki expozét. Becsey Antal kiegészíti a hallott programmot, a források kincseinek további kiaknázását sürgetve. Fontosnak tartaná a kelenföldi kesérűvíz-vidék geológiai, illetve hydrológiai kutatását, mert hővíztároláis esetén világhírű keserűvíz-telepeinken valóságos marienbádi kilátások nyílnának. Baránszky Gyula a régi fürdőember elánjával támadja a fővárosi fürdők drágaságát a bennszülött lakosság szempontjából, Bánlaky igazgató szerint viszont sehol sincs oly olcsó fürdési lehetq- ség, mint nálunk. A jelenlevő örvösök nagy helyeslése között rámutatott arra, hogy az orvosok am\- málásán múlik a gyógyfürdők helyi kihasználásodnak fokozása. Hegedűs műszaki tanácsos, aki mellett ott látjuk Sebestyén műépítészt is, ők ketten, a Gellért- fürdő tervezői, egymást támogatják abban az elgondolásban, hogy a Gellért-szálló fölé még egy emeletet húzván, az mintegy 50 szobával kibővíttetnék. Lukács György v. b. t. t. a Kurszalon kérdését tárgyalja, majd a szállodahiányt teszi szóvá. Most Nemes J. György dr.-nak adja meg az elnök a szót, aki a következőket mondja: — Ha valóban a Fürdőváros Egyesület a Gyógyhelyi Bizottság és a fürdőügyek parlamentje, akkor helyes lenne, ha szakbizottságokat alakítana meg a maga kebelében pl. balneológiái, geológiai, propaganda,, vigalmi, sajtó, építészet stb. alosztályokat. Mindazon terveket kérjük véleményezés végett kiadni a megfelelő bizottságoknak, melyek a fejlesztési programmban szóbajönnek s aztán a kész elhatározások kerüljenek a plenum elé. Hálás köszönetét tanácsolja ő is (Reiner dr. után), Szviezsényi dr. zárszavában köszönetét mon- de főleg azért, amiért oda hatott, hogy Kozma miniszter személyesen járta végig a fürdőket és kilátásba helyezte a belügyi kormányzat, a közegészségi faktorok erélyes és közeli beavatkozását a fürdőváros kialakításában. Saxlehner Kálmán kért végül szót, hogy kifejezze vállalatának készségét azirányban, hogy területén próbafúrások létesíttessenek. Szviezsényi dr. zárszavában köszönetét mondott azért, mert expozéját olyan magasröptű és szélesskálájú vita követte. Teichert Gyula főtitkár a közgyűlés előkészítésének tervezetét taglalja. Díszelnöknek kívánják felkérni Kozma belügyminisztert, akit a közgyűlés vezérszónokául is felkérnek. Kéthetente különböző témájú vitaestéket kíván rendeztetni a főtitkár, külföldi tanárokkal előadóestéket. Bevezetik a budapesti fürdők 10 napos használata után járó menetdíjkedvezményeket s a téli idény szállómérsékléseit azon vidékieknek és megszállt területieknek, akik a nyári szezonban egyéb honi gyógyhelyekre mehetnek, azonban télen csak a főváros jöhet náluk számításba. Téli pro- grammon kívül gondoskodás történik idegenforgalmi állandó attrakciók kitervezéséről is, — szóba jön az Operaház nyári vakációjának részbeni szűkítése is. A választmány a főtitkári előterjesztésket, vita nélkül, magáévá tette.. Ugyancsak élénk helyeslés kísérte Szviezsényi Zoltán dr. előterjesztését, hogy az egyesület választmánya autócarokon nézze meg a fürdőkben tapasztalható újításokat, így főleg a margitszigeti új fúrást, az ivókútat, a lukácsfürdői új éttermet és tavat. Bejelentette, hogy a szigeten újabb beruházások készülnek, amit a választmány nagy örömmel vett tudomásul. Nejpes J. György dr. Bilkei Papp Lajos dr.-nak, a főváros gyógyfürdői igazgatófőorvosának nagyszabású beszédét a Buda gyógyfürdőiről hatalmas érdeklődés kísérte Helsinkiben. Az előadás után kihallgatáson fogadta a finn köztársasági elnök és hálájának adott kifejezést azért a meleg fogadtatásért, amelyben feleségét a tavasszal a Gyógyhely Bizottság és a margitszigeti gyógyfürdő igazgatósága részesítette. Mi újság a Városházán ? Sipőcz Jenő főpolgármester a főváros polgárságának osztatlan örömére teljesen felgyógyult betegségéből és elfoglalta hivatalát. A közigazgatási bizottság ülésén már elnökölt is és a bizottság tagjai szeretettel üdvözölték. Érdeklődtek betegségének lefolyása iránt és örömüknek adtak kifejezést a felett, hogy a főpolgármestert régi egészségében üdvözölhetik. Elrettentő példát akar statuálni Szendy- Károly polgármester azokkal a visszaélésekkel szemben, amelyeket egyes munkáltatók a minimális munkabérek kifizetése körül elkövetnek. A köz- igazgatási bizottságban mondott beszéde során a polgármester még, egyes felszólalásokra válaszolva, amelyek a budavári jubileum szerény méreteit kifogásolták, kijelentette, hogy o fővárosnak az ünnepségekre mindössze ötvenezer pengő állott rendelkezésére, ebből a pénzből nagyobbfényű ünnepséget nem lehetett rendezni. Szeptember 20-án lejár az a kamatamnesztia, amelyet a főváros közgyűlése mindazoknak engedélyezett, akik fővárosi illetékekkel hátralékban vannak, ha a tőketartozást teljes összegben kifizetik. Az amnesztia már augusztus 31-én lejárt volna, de akkor szeptember 20-áig meghosszabbították. Most már ez a határidő is lejárt és így a fővárossal szemben fennálló köztartozásokat már nem lehet kamatmentesen befizetni. 242 állás megszűnik a fővárosnál az új státuszrendezés végrehajtásával, de a megszűnő állások egy része az átszervezés folytán más elnevezés alatt az új státuszban is megmarad. Ugyanezen rendelkezés kapcsán 185 tisztviselői állásra írnak ki október 1-én pályázatot. Az új állások között 9 főjegyzői, 19 tanácsjegyzői, 22 orvosi, 1 árvaszéki ülnöki, továbbá számos műszaki, közegészségügyi, kulturális, tűzoltósági és számvevői és pénzügyi állás kerül betöltésre. Reminiczky Lajos tanácsjegyző - lett a munkásügyi bizottság előadója. A főváros munkásnyilvántartó hivatalát ugyanis állandósítják. Az új hivatalra azért van szükség, mert amikor a fővárosi üzemek és műhelyek leépítését végrehajtották, számos képzett munkás feleslegessé vált. Ezeket nem akarták elbocsátani s a polgármester úgy intézkedett, hogy az üzemi ügyosztály keretében munkásnyilvántartót állítsanak fel, mely a feleslegessé vált képzett munkásokat nyilvántartja és ha valamelyik üzemnél munkásfelvétel van, ezeket ajánlja alkalmazásra. Ez az ideiglenes nyilvántartó feladatának kitűnően megfelelt és ezért most állandósítják. Színházat, zenét, művészetet Budának! Buda a természetet, az egészséget és az ezeréves történelmi múltat jelenti. Pest a jelent. Pesten rohantak az emberek és előre néztek, ott pihentek és régi anekdotákat meséltek. Buda ugyanakkor jelentette az előkelőségek ősi fészkét, mikor egy metropolis elővárosának a nyomorúságát is mutatta. Ez a két szélsőség olyan önálló, nagy kultúrenergiát jelent, ami előtt meg kell állnunk ma, amikor Buda csodálatos fejlődését nézzük. Csak a szellemi és művészi fókusojc hiányzónak. Budának nincsen színháza és nincsen muzsikája. Mindehhez csak az igénye van meg, még pedig igen nagy fokban, mert a lakói ezekért járnak át a Duna túlsó oldalára. És ha a színházlátogatók és zenekedvelők statisztikáját végignézzük, azt kell kérdeznünk: Miért nincsen akkor mind "ez meg a Budaiaknak Budán? Erre ne próbáljunk igazolható okokkal felelni, mert Buda úgyis az ellenkezőjét bizonyítaná egy komoly megvizsgálás után, csak azzal, hogy: Mert még nem jutott eszükbe megcsinálni. Nem lehet jogos érv, hogy' Budának elég a mozi; hogy Budán csak cigányzene kell; hogy vacsorák közben nem művészi témákról beszélnek, hanem vicceket mesélnek. Mert az a nagy fejlődés, ami első pillanatra talán csak a bérházakon és önálló közintézményeiken látszik, mind ezt a többi belső igényt is magával hozza és követeli. Természetesen ez a haladás második etapeja lehet csak és ehhez érkezett el Buda ma. A technikai fejlődés közben megpihenni és művészetet teremteni! Módot kell adni azoknak, akik itt vannak köztünk, hogy bemutatkozzanak és ne kelljen Pestre menniök és Pestre mennünk, hogy megismerhessük őket. Ne felejtsük el azt sem, hogy Budának úgy zenében, mint képzőművészetekben, irodalomban és költészetben olyan egyéni és meglepő termelése van, amit kár volna nem a magunkénak tudni és mint olyant büszkén hirdetni és méltóan ielismerni. Ami pedig Buda közönségét illeti, annak minden kell, ami igazi és jó. Kell a zenekari hangverseny, a szólóművészek bemutatkozása, a kamarazene hozzáférhetősége, a legmodernebb kompozíciók bemutatása. Az irodalom és színművészet éppen úgy érdekli a -budaiakat, mint a legmodernebb tudományos előadás. Itt mindent meg lehet és sürgősen nagyon sok mindent meg kell csinálni. A kultúrának itt olyan humusza van, amibe a legkisebb magból is a legszebb virág nőhet. Csak egyre kell vigyázni! Amit csinálnak, az ne „budai" legyen a régi tradíciók primitív értelmében, hanem a „budaiaknak" legyen úgy, ahogy ma nekik kell és ahogy ma megérdemlik. . • A Biidai Napló Budáért Buda fejlődéséért és minden budai polgár érdekeiért harcol Hanthy-Haidekker János óbudai elöljáró ünneplése Ha elölről kellene kezdenem, újra ezt a pályát választanám—mondta a jubiláló elöljáró
