Budai Napló, 1936 (34. évfolyam, 1209-1243. szám)

1936-08-03 / 1224. szám

1936 augusztus 3. Budai Napló 3 hogy az arragóniai Beatrix királyné miért szerette annyira ezt a helyet. A Várhegy tetején falmaradványok, kapuk, termek és üregek láthatók, de mindjárt észreve­hető, hogy itt is még legnagyobbrészt a föld alatt rejtőzik a romok java. Pedig a kilátszó falmaradványok elég nagy épülettömbre utalnak, mely több emelet magas lehetett s vöröses mészkőből épült, melyet kőke­mény mészhabarcs tart össze. Egy lelkes magán­ember, Wallcó Arisztid dr. ásta ki eddig úgyszól­ván saját két keze munkájával az építmény köze­pén egy több hatalmas teremből álló épületcsoport alapfalait, melyeket kb. 20 méter hosszú fal köt össze egy 7X7 m.-es alapterületű négyszögű sa­roktoronnyal. Már eddig is sok cserép, emberi és állati csontváz, renaissancekori márványpárkány- töredék, pillér, címer, edény, szakállas puska, sarkantyú, nyílhegy, fibula, ablaküvegtöredék ke­rült elő, amelyeket a széthordatás elől Walkó dr. ottani házában helyezett biztonságba, mert bizony a község lakossága még ma is elhordja saját cél-, jaira a köveket is, maga a Várhegy oldala pedig még mindig községi tehénlegelőül szolgál. , A föld alatt rejtőznek azonban még más fontos kultúrtörténeti nyomok is. A kastély falai előtt és alatt kőkorszakbeli és bronzkori lakótele­pek, edényégetőkemencék, agyagumák és egész putrilakássorok vannak, melyek tetején lévő agyaggal letapasztott vesszőfonadék nyomai ke­rültek elő. Ezek fölött római erőd téglaépítménye van, római pénzekkel teli urnák jelezték a légiók őrtornyának helyét s csak e réteg fölött, melynek határát emberi kéz által felöntött mészréteg bo­rítja, emelkednek történelmünk egyik legdicsőbb alakjának, Mátyás királynak amúgyis csekély­számú emlékeinek fel nem tárt tömegei. Már több multszázadvégi neves régészünk- ásatásokra ajánlkozó helynek jelölte meg Soly­márt. 1864 óta, mikor Römer Flóris és mások itt római nyílhegyeket, pénzeket és cserepeket ta­láltak, senki sem törődik Castrum Salmar 1460- beli várával, melynek változatos történetét szá­mos középkori oklevél őrzi. 1561-beli kormos, füs­tös pénzleletek arra utalnak, hogy a középkor e fényes magyar várkastélyát szintén a törökök égették fel. A XVIII. század közepén már tető­nélküli, de még faragásokkal díszes termek lát­hatók voltak, azóta azonban a közöny és vandál kezek megtették a magukét az irányban, hogy a királyi mulatóhelynek csupán egyelőre szintén a föld mélyében rejtőző épületrészei maradtak megmenthetők a nemzeti kegyelet számára. Már egészen a főváros határában találták meg a nyomait múlt évben a régészeti emlékek­ben amúgy is igen szegény magyarországi renais­sance komák egy másik érdekes emlékének, a Hidegkúti-út 48. sz. alatt. Mátyás király történet­írója, Bonfinius említi meg, hogy a budai vár északi kapujától 3 mértföldnyire, a Nyék község melletti vadaskertnél állott a király vadászkasté­lya és anyjának, Szilágyi Erzsébetnek nyaralója. Buda. vára Mátyás király uralkodása alatt élte fénykorát. Ó volt az, aki Budát fejedelmi székhelyévé tette s a palotáját is olasz építészek­kel és művészekkel, mint Benedetto da Maja/no, Giovanni Dalmata, Fioravante újjá építette s pa­zar fénnyel berenúeztette, melyről korának törté­netírói, különösen Bonfinius mesés leírásokat hagytak reánk. Az építő kedvű király nemcsak a vár kiépítéséről, hanem fejedelmi nyaralók és va­dászkastélyok építéséről is gondoskodott. E nyomokon elindulva, dr. Garády Sándor ásatásba fogott s a fenti helyen sikerült is meg­találnia úgy Mátyás király nyaralójának, mint a hozzátartozó kápolnának alapfalait. Öreg fák­kal benőtt magas domb alól kerültek elő a pince- boltozatok, rhombusalakú téglákkal kirakott, majdnem teljesen ép padimentumok, cserép- és üvegedénytöredékek, emberi csontok, díszes koci- rádák törmelékei, melyek a pécsi Szákmáry püspök-féle azonos korú nyaraló omamenseivel sok hasonlóságot mutatnak. Az ásatások azonban itt is abbamaradtak s így a romok nagyrésze a szintén elő nem került Szilágyi Erzsébet nyaralóval, máig is a föld alatt rejtőzik, várva a jobb időket á a feltámadást. Si­került azonban a Kapy-utcában és Görgényi-úton kb. 13 méter hosszúságban megtalálni Mátyás ki­rály említett nyéki vadaskertjének kerítésfalma- radványainak egy részét. E vadaskert a mai Svábhegyet, Lipótmezőt egészen a Solymárig ter­jedő erdőrészt foglalta magában 3 mérföld hosz- szúságban és falai a XVI. században még telje­sen megvoltak. Azóta építés céljára nagyrészt szájjelhordták s a mai tájjáró, midőn a budai er­dőkben kirándul, nem is sejti, hegy az a vadmé- hektől körülzsongott alacsony kőfalmaradvány, melyet a szederindák teljesen beleptek, a nagy király emlékének hirdetői a titkot őrző budai hegyvidék mélyén. Végül egy szintén nagyobbszabású s még egyáltalán fel nem tárt romterületet említünk meg, mely a főváros £L kerületének legdélibb ré­szén, a Kamaraerdőben van, bár helyét még csak térkép sem jelöli meg. Csupán az ott lakó kör­nyékbeliek tudják, hogy az erdőn túl, a tétényi határ egy tisztásán vannak a az úgynevezett Szabinett-roifiok, ahol — mint mondják — va­laha régi vár állott. A Kamaraerdőn keresztül menve, a tétényi plató szélén csakugyan nagyobb kiterjedésű romterület fogadja az érdeklődő táj­járót. Rengeteg faragott kő hever szerte az erdő felé lejtő domboldalon, melyek nyilván fentről gurultak le, a íensíkon pedig sűrű bozót közepette emelkedik a rengeteg sok kisebb kőből álló 2—3 méter magas halom, talán tornyok összeomlott maradványa. De mindjárt szembetűnik, hogy nem vár, hanem középkori templom romjaival állunk szemben. Két oldalán kb. 15 méter hosszú falmarad­vány még egész tisztán kivehető, kb. 30—40 cm. magasan a föld felett. A környező talaj hepe­hupás, üreges, kétségtelen, hogy a romok legna­gyobb része itt is még a föld alatt rejtőzik. A rengeteg bozót azonban már teljesen belepte a kő­halmokat, fényképfelvétel készítése végett késsel kell levagdalni a vastag ágakat, hogy alattuk a fehér falmaradványok láthatókká váljanak. Ha, talmas, négyszögre faragott kőtömbök és sok keskenyméretű égetett téglatörmelék darabja he­ver a nagyszerű, magasfekvésű platón, melyről igézetes panoráma nyílik a budaörsi hegyekre, a Svábhegyre, Várhegyre s a pesti síkságra. Mik lehetnek a Szabinett-iomok í Talán a Santa Sabina nevéről van szó, kinek pl. Rómáhan is híres szép temploma van? Egy 1883-ból való jelentés emlékezik meg arról, hogy a Kőérberek délkeleti lejtőin nagyobbszerű régi romok lettek feltárva, melyek románkori templom maradvá­nyainak bizonyultak. A telektulajdonos követ fej­tett belőlük, de később ezt megakadályozták. Ása­tások folyamatba nem tétettek, mert a telek meg­váltása ügyében nem lehetett megegyezni a tulaj­donossal. Tehát ismét a régi időből ismert vanda­lizmus egy szomorú esetével állunk szemben. További kutatások alapján nyilvánvalóvá vált, hogy valószínűleg a Kamaraerdő platóján létezett Alsó Örs község románkori templomának romjairól van szó, mely községet Nagy Lajos ideje- beli okmány megemlíti, azonban a török időkben szintén elpusztult. Tudnunk kell, hogy a török hódítás előtt az akkori Budavárai sok kisebb község vette körül, melyek a harcok alatt teljesen eltűntek a föld szí­néről, úgyhogy nevük is csak egyes dűlők elneve­zésében maradt ránk. A Várhegytől nyugatra Lo­god, ettől északra a mai Széli Kálmán-tér helyén Tótfalu, a Vártól északra, a mai Margit-hídig Szt. Péterfalva, a Lukács-fürdő táján Szt. Há­romságfalva (a Johannita lovagrend ottani Szt. Háromság temploma után elnevézve), ettől észak­ra a mai Újlak helyén Szt. Jakabfalva, a Buda- gyöngye táján a már említett Nyék, a Sashegy alján Sasad, végül Óbuda északi határán* Felső Örs, a Kamaraerdő fennsíkján pedig Alsó Örs község állott. Mindezek a török várostromok és dúlások alatt megsemmisültek. Adatok maradtak* fenn arról, hogy Sasad község Szt. Andrásról elnevezett temploma, vala­mint Alsó Örs község Szt. Márton temploma fiók- egyházai voltak a régi Kispest, illetve Kelenföld plébánia templomának, mely nem más, mint a mai tabáni templom helyén már a XI. században fennállott s a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére emelt egyház. Az akkori Pest mint ikerváros fe­küdt a Duna mindkét partján a mai Belváros s a Gellért- és Várhegy közötti völgyben. Utóbbit ne­vezték Kispestnek s a Gellérthegy neve Kispesti- hegy volt. Midőn 1046-ban a mártírhalált halt Szt. Gellért holttestét ideiglenesen ebben a tem­plomban helyezték el, tiszteletére azt megnagyob­bították s így egy 1256-ból való okmányban a templom már mint: Ecclesia Beati Gerardi Mar- tyris de parvo Pest néven szerepel. Szűz Mária tiszteletére pedig a mai pesti oldalon építettek új nagy egyházat, a mai belvárosi plébánia templom helyén állott ősi szentély helyett. A tabáni „Kispesti“ templomot később a tö­rökök szétrombolták s helyébe Musztafa Ipsir pasa dsámija került. A török kivonulása után azonban a templom ismét felépült s romjai között akkor találták meg azt a XL sz.-beli, Krisztust áb­rázoló, a régi templom oromzatából megmaradt kő- domborművet, amely a bejárattól jobbra a falba falazva ma is látható s féltett kincse az ősi szent­helynek. • Igaz, hogy a mai szegényes viszonyok mellett kevés pénz marad ásatások lefolytatására. De ne feledjük, hogy a mult szeretete a jövő szer etet ét is magában foglalja s ezért a mostani sanyarú időkben is kell jutnia valami szerény alapnak arra, hogy ha már ismét nem is lehet felépíteni a solymári pompázatos vár vagy az alsóörsi magas­lati büszke egyház falait, legalább konzerválá- ukra illetve feltárásukra történjék intézkedés, hogy a dicsőséges múlt e buzdító emlékei is adja­nak erőt s reménységet a sivár jelen küzdelmei­ben újbóli tündöklő jövő elérésére. Személyi hírek JÓZSEF KIRÁLYI HERCEG résztvett a kecskeméti „Hírős Hét“ alkalmával rendezett ki­állítással kapcsolatban az ottani szőlősgazdák nagy­gyűlésén. HÓMAN BÁLINT kultuszminiszternek a kecskeméti Katona József Társaság díszgyűlésen adta át azt az oklevelet, amely a miniszter tiszte­letbeli tagságáról tanúskodik. SJJVIEZSÉNYI ZOLTÁN dr. miniszteri ta­nácsost, a Budapesti Gyógyhelyi Bizottság igaz­gatóját, a belga Lipót-rend parancsnoki kereszt­jével tüntették ki. Kitüntetése méltó elismerése Szviezsényi fáradhatatlan munkásságának, ame­lyet többek között a magyar-belga idegenforgalmi kapcsolatok fejlesztése érdekében fejtett ki. SZÉKELY IMRE dr. a Telefongyár vezér- igazgatója, a magyar műszaki világ egyik legkivá­lóbb egyéniségének .harmincéves szolgálati jubileu­mát ünnepelték a telefongyár tisztviselői és mun­kásai. Székely Imrének a vasúti biztosító beren­dezések Magyarországon való meghonosítása és fej­lesztése körül igen nagy érdemei vannak, de úttörő munkát végzett külföldön a magyar ipar termé­keinek megismertetése és .megbecsülése érdekében is. YASS ELEKET a kormányzó miniszteri osz­tályfőnökké nevezte ki. Kinevezésével kiváló szak­értelmét, tudását és szorgalmát honorálta a kor­mányzati politika. Kinevezése a gazdasági élet min­den területén a legőszintébb helyesléssel találko­zik. SZÉPÉSVÁRY PÁL dr. székesfővárosi ta­nácsnoknak a kormányzó érdemes szolgálata elis­meréséül a magyar királyi kormányfőtanácsosi cí­met adományozta. A kitüntetés általános örömet keltett a városházán és azokban a körökben, ahol a népszerű tanácsnokot ismerik és szeretik. RUDAS GYULA m. kir. kormányfőtanácsos, az Angol-Magyar Bank ügyvezető-igazgatója a kö­zel múltban ünnepelte pénzintézeti működésének és szolgálatba lépésének 45-ik évfordulóját, amikor is nemcsak az intézet igazgatósága, hanem a tiszt­viselői kar is meleg szeretettel ünnepelte. HERKÉLY TIBOR DR. miniszteri osztály- tanácsost a földmívelésügyi minisztérium szociál­politikai osztályának vezetőjévé nevezték ki. TORMAY CECILNEK, a kiváló magyar író­nőnek köszönetét mondott Herriot Eduard, a Szel­lemi Együttműködés Bizottsága tagjainak tiszte­letére adott villásreggelin és kijelentette, hogy nagy örömére szolgál, hogy a nagykultúrájú Magyar- ország képviselőjét üdvözölheti. SCHOTTOLA KÁLMÁN kezelőtisztet a pol­gármester a hordó jelzőhivatal vezetésével bízta meg. GRÓF TELEKI JÁNOS, a MATEOSZ elnök­vezérigazgatója szabadságát Olaszországban tölti. Szabadsága után Rómába megy, hol a közlekedési intézményeket tanulmányozza. AUGUSZT HŰVÖSVÖLGY I, HIDEGKUTI-ŰT 22. CUKRÁSZDA ÉTTEREM MENÜ * SZALONJAZZ * CIGÁNYZENE 83-as villamos, 5-ös autóbusz TELEFONSZÁM: 1-640-0^ ^BELLEVUE kávéházi helyiségében kávéházi reggelik, feketék, uzsonnák KÁVÉHÁZI ÁRAK összes napilapok, folyóiratok KfilSn utcai bejárat HÍREK Új szerkesztőségi helyiségbe költözködött a BUDAI NAPLÓ Augusztus elsejével új helyiségbe költözött a BUDAI NAPLŐ szerkesztősége és kiadóhiva­tala. Buda középpontjába tettük át működésünk színhelyét, amely egyaránt könnyen közelíthető meg a johbparti város minden részéből. Új címünk: L, Krisztina-körút 113/b. Telefon: 1—502—96. A „Budai hofdá" Uu U&zUaiottáfa Rendkívül kedves, megindító levelet hozott szerkesztőségünkbe a posta. Lapunk egyik hűséges, régi olvasója arra kér bennünket, küldjünk postai befizetési lapot, mivel egész nap nincs otthon és nem szeretné, ha az előfizetési díjért hiába fáradna hozzá a pénzbeszedő. Rákosi Vilmosnak hívják de­rék olvasónkat, aki levelében többek közt ezeket írja: ,^lazámért és a hazafias magyar sajtóért kö­telességem szerény kis jövedelmemből is áldozatot hozni. Maradok mindenkor a „Budai Napló" haza­fias lap hű közkatonája.“ Hálásan köszönjük Rákosi Vilmos úrnak a meleg elismerést és ígérjük, hogy (maradunk ezután is, amik eddig voltunk: a magyar nemzetnek aláza­tos és hűséges közkatonái. Az elektromos művek tisztviselőinek új rang­beosztása. A múlt héten hozfck nyilvánosságra az elektromos művek új státuszával kapcsolatosan s. tisztviselők rangsorozatát. Az új státusz 1244 fő­ben állapítja meg az üzem tisztviselői és alkalma­zottai létszámát. A tisztviselői létszám 497 főből áll, a végrehajtó és segédszemélyzet látszatna 487, az irodai kezelő személyzeté 155, az ideiglenes alkal­mazottaké pedig 105. Az új beosztás folytán a ma­gasabb állású tisztviselők beosztása a következő: Vezérigazgató: Plósz Pál, vezérigazgató helyettes: Szaszovszky Ottó, igazgató: Tuboly János, aligaz­gatók: Günther Ferenc, Kaletsky Lajos, Mártonffy Máriusz, Szikla Géza, Várdi Lajos, Bokodi István, Papp Lajos, Polgár Ignác, Beretzky Ödön. Mű­szaki főtanácsosok: Káldor Gyula, Schuszter Osz- wald, Szibiássy Dezső, Verebéig Géza, vitéz Vit- zeni Dénes, Széchy László, Halász Dénes, Siekhardt Vendel, Jónás János, Müller Ferenc, Steinfeld Béla, Vágó Pál. Műszaki tanácsosok: Beer Gyula, Tóth Gyula, vitéz Máté Béla, Szekér Pál, Tamay Miklós, vitéz Zsoldos László, Ghilácska László, Kiss István, Kovács L. Ödön. Aligazgató: Béla. Ügyész: Szebehélyi Jenő. Főtitkárok: Ágh Zoltán, TvXy Árpád, Dobrovszky Kálmán, Misák Imre, Brabecz József, Láng Antal, Török Károly, Schra- mek Károly. Alügyészek: Kasza Dániel, Nagy István. A budaörsi repülőtér építési munkálatait megkezdték Budaörs határában. A tereprendezés, a hatalmas terület füvesítése teljesen befejeződött és már megkezdődtek a repülőtér felépítményeinek építkezései is. Az új repülőtér állomásépülete a legmodernebb lesz nemcsak európai, hanem világ­viszonylatban is. A repülőtér állomásépülete kör­alakú lesz, a repülőgépek közvetlenül az épület mellől fognak indulni. A köralakú épület azért elő­nyös, mert így a szélirány nem befolyásoljon re­pülőgépek indítását, miután a gép a kerek épület­nek ahhoz az oldalához áll, ahonnan a legkedvezőb­ben indulhat. A hangárok építése színién hamaro- megkezdődik. A HL kerületi Egyesült Polgári Társaskör július 21-én szokásos társasvacsoráját a hármas- határhegyi menedékházban rendezte meg. A részt­vevők nagy száma mutatta azt a súlyt, amelyet ez a Társaskör Óbuda társadalmi és politikai életében betölt. A cigányzene mellett szórakozó közönséget csak a késői éjszakai órák bírták a távozásra. Anna-est a Testvérhegyen. Az óbudai Hegyvidéki Szövetség augusztus 1-én este rendezte meg szokásos Anna-estjét a Testvérhegyen lévő Csukovits-féle vendéglőben. A mindvégig jó han­gulatban eltöltött, kedves összejövetel számos elő­kelő budai polgárnak szerzett kellemes órákat. A már előre is sejtetett kellemes meglepetések valóban nem maradtak el a pompásan sikerült rendezés jóvoltából. Újabb budai siker. Nagy sikerrel énekelte a Budai Dalárda Liszt Ferenc rekviemjét Ádám Jenő vezényletével a Belvárosi Templomban. Az ünnepség Liszt Ferenc halálának 50-ik évfordulója alkalmából a Szűz Máriáról nevezett magyar Feren­cesek, mint a Liszt Ferenc emlékév végrehajtó­bizottsága és az Országos Liszt Ferenc Társaság rendezésében folyt le július 31-én a délelőtti ünne­pélyes gyászmise keretében. Házasság. Margittay Rikárd dr., a Budai Napló régi, kitűnő munkatársa megnősült. Fele­sége Vojta Jolán dr., akivel együtt Balatonzamár- din töltik a mézesheteket. A Pálvölgyi Cseppkőbarlang forgalma örven­detesen emelkedik, ami azt mutatja, hogy nemcsak az ide küldött idegenek, hanem Buda és Pest la­kói is szívesen keresik föl a gyönyörű barlangot. V<isárnaponkint állandóan 50 barlangmester áll a közönség rendelkezésére. A barlangban a Pannónia Turista Egyesület ügyes és praktikus barlangi kör­forgalmat rendszeresített. A Budafoki-út ama részének, amely a Lágy- mányosi-úttól az összekötő vasúti hídig vezet, kö­vező burkolási munkálatait, a polgármester kiírta. Az építés már a Horthy Miklós-híd megnyitásával kapcsolatos és az ahhoz vezető egyik főútvonalat fogja alkotni. A Vérmező mellett négy bérpalotát építtet báró Weiss Alfonz, aki a főváros telekárverésén hét telket vásárolt 97.000 pengőért. A báró Weiss- család szűkebbkörű pályázatra fel is szólított több tervező mérnököt négy bérpalota terveinek elkészí­tésére. Hadik generális lovasszobra a Várban Újabb szép szobor kerül a budai várba, a Hadik-huszárok bronzszobra, amelyet a Szenthá­romság-tér és Uri-utca sarkán helyeznek el. Vastagh György szobrászművész már elkészí­tette az emlékművet, amely gróf Hadik András tábornagyot ábrázolja lovon, teljes díszben. Hadik András, Mária Terézia híres lovas hadvezére, a vitéz huszárgenerális tudvalevőleg azzal aratott vi­lágraszóló hadidicsőséget, hogy Berlint is megjárta huszárjaival. A legendás hírű Hadik-huszárezred örökös tulajdonosának így kívánt örök emléket állítani az ezred tisztikara, amely az emlékmű felállításához szükséges összeget is összegyűjtötte. A kiküldött bizottság megállapította, hogy o hely a szobor fel­állítására alkalmas. Haditengerész hősi emlékmű a Horthy Mik- lós-hídon. lAz épülő új Horthy Miklós-hídon kap­nak emlékművet a világháborúban hősi halált halt haditengerészek. Az emlékműre a kereskedelmügyi miniszter kiírta a nyilvános tervpályázatot, amely­nek feltételei szerint az emlékművet a híd budai parti pillérének, vagy budai hídfőjének északi ol­dalán fogják felállítani. A kegyeletes terv megvaló­sításához szükséges összeget a társadalmi előkelő* ségek, a hajózási érdekeltségek és a nagyközönség áldozatkészségétől reméli az Emlékmű Bizottság összegyűjteni. Nem engedélyeznek szállóépítkezést a'Tabán­ban. Több vállalkozó fordult a fővároshoz azzal a kéréssel, engedélyezzen szállóépítkezést az új Ta­bánban, vagy annak környékén. Nemrégen az At- tila-körúton akartak hatemeletes szállót építeni, újabban pedig a Szirtes-uti Gellérthegy-oldalon vették tervbe egy, Pogány Móric elgondolásai sze­rint építendő kétemeletes szálló építését, de az en­gedélyt egyik építkező sem kapta meg. Amíg nem döntenek végleg a Tabán sorsáról, a főváros ott nem engedélyez szállóépítkezést. MFIR expresszhajóval az Aldunára, Várnába ás Istanbalba Budapest Eötvös-térről minden hét csütörtökjén (22-30 órakor) indul expresszhajó az Aldunára Russe-ig és Giurgiu-ig; az egy heti hajóút oda-vissza ellátással és hálóhellyel: I. oszt. 142-— P, II. oszt. no.— P. A hajóúthoz csatlakozólag tengeri fürdőzés Várnán, ahova hetenkint indul Bpestről társascso­port. Az egy heti hajóút és 7, 14 vagy 21 napi várnai tartózkodás összköltsége 175-—, 219-—, illetve 264-— P-től. Négy napos kedvezményes Istanbuli kirán­dulás bekapcsolható. Felvilágosítások a MFTRnl és az IBUSZ összes menetjegyirodáiban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom