Budai Napló, 1936 (34. évfolyam, 1209-1243. szám)

1936-07-15 / 1223. szám

4 Budai Napló 1936 július 15. ... széljegyzetek Másodszor is eltemették a tabáni új gyógy­forrást. A múltkoriban megírtuk, hogy amikor a Szent Imre-fürdő előtti új gyógyforrás forróvizét az Ördögárok csatornájába vezették be, annak már budai szegény emberekből kialakult kúrázó közön­sége a fürdő nyugati sarkán korábban eltemetett, az ugyancsak tavaly nyáron fakasztott másik gyógyforrást kaparta ki és lábfürdőzött, ivókúrá- zott belőle. Ma már ennek a vizét is a néhai való Hadnagy-utca csatornája issza meg s csak a ré­sein feltörő gőz árulja el, hogy úgy lehet, annak bajait gyógyítja. Az egyik oldalán a Naphegyre kiszélesedett Szebeni Antal-tér dombját pár méterrel lealacso­nyítják. Ebből a dombból most azután furcsa dol­gok vázai meredeznek ki. Az egyik az ugyancsak néhaivá lett Virág Benedek-utca mentén elvágott szennyvízlevezető-csatoma, amelyik, úgy látszik örömében, hogy napvilágra került, vígan pipál a domboldalon. Ott jön ki a Szent Imre-fürdő előtti csatornába vezetett gyógyforrás, még itt is jócskán meleg gőze. Nem új forrás, csak az elhantoltnak gőze dacol a budai hőforrások ellenségeivel. Lélek­zik — él! Elfuvarozott történelem. Szegény Virág Benedek! Másodszor égett le Budán. De most aztán alaposan. Még az utcáját is elkaparták, pedig most írhatna csak ódát és törté­nelmet, hiszen egy valóságos letűnt világ emlékeit tárta fel a Virág Benedek-utca leskalpolt környéke: sárga agyag, kavicsos földrétegek beszélnek a ta­báni Dunapart keletkezéséről; az oltatlan mésszel rakott vastag falakról azt mondják, római emlékek s a sárga agyagból messze feketéllő tűzhely-marad­ványokat avar és honfoglaló magyar sátorozások helyének tartja a fáma Vannak itt török emlékek és más fiatalabb hagyomány is, de ki törődik velük? Nap-nap után kordákra hányva közös sírba temetik a Tabán gödreiben az ezredévek történelmének egész múzeumát, hogy helyet adjanak annak, ami­ről még senki sem tudja Pest-Budán, hogy mi lesz majd, ha elkészül. Szemben, a másik Dunaparton, Erzsébet ki­rályné szobra előtt a hasonló római emlékekből földalatti múzeumot csinált a múltak tisztelete. Itt zöld mezőben, virágos parkban, magyar napsütés­ben lehetne mutogatni az ősök emlékének, a kul­túra fejlődésének egymás nyakába varrt bosszú ezredéveit, előre-hátra való tanulságos hullámzását :— talán sehol ilyen helyen és így — s ezt mind viszi, fuvarozza a közös temetőbe néhány kétkerekű kordé, néhány, a szomszéd parkok lekaszált gye­pén rágódó kultúrgebe. ők talán érzik, hogy mi­csoda paripák ficánkoltak azok alatt az ősök alatt, akiknek ezer év előtti sátortábora mellett az utódok kultúrája Lánchidat, Erzsébet-hidat, királyi vár­palotát, Pest-Budát, Budapest-Fürdővárost terem­tett. Ezt a sehol a világon, ezt a magyar kultúra- fejlődést, ezt a magyar élnitudásnak és élniakarás- nak kézzelfogható attrakcióját még sincsen egyet­len magyar ember sem, aki megmentse, aki szót omeljen érdekében, aki gátat vessen a történelem­nek ez elé a végleges temetése elé. Az eltemetett hőforrásokban a magyar jövőt, Buda jövőjét, az elegyengetett gödrökbe múltúnk történelmét hántoljuk el. Virág Benedek az emberi és honfiúi kötelességeknek volt a hirdetője; vájjon kinek jut eszébe ez, amikor az utcáját hordják le? Ágyúgolyót, azt igen! A Lánchíd-utca és öntőház-utca között házat bontottak, házat építenek. A hagyomány azt tartja, hogy előbb magyar, majd török ágyúöntő ház, ké­sőbb harangöntő műhely volt ezen a helyen. Va­lami nyomát találták is ilyesminek az Öntőház-utca szintje alatt, de ami a bontók és hozzáértők figyel­mét megragadta, az mégis kőből van az istenadta. Nem is egy, volt ott ötven is. Mázsásak, némelyik félmétemél is nagyobb átmérőjű, gömbölyű kő­ágyúgolyók. Egy mohácsi vész utáni török, Báli pasa mo­zsárágyúiról maradt ránk a hír, hogy azok lődöztek ilyen kőgolyóbisokat Buda falaira. Szerencséjük, mert így a várbeli hadimúzeumba vitték fel őket s megmaradnak az utókor számára, amíg másik ágyúgolyó szét nem szórja megint. A jövő kultú­rájának ebben a dicsőségében a tabáni honfoglaló magyar táborozások helyei már nem részesülhetnek, azokat már most szórja szét a mienknek tartott kultúra. Hogy is mondja Virág Benedek utóda: Ber­zsenyi Dániel? . . . Nótárius Az idei nyári idény kiválóan biztató elő­jeléül számos régi törzsnyaraló jött össze június 27-én a Bálatonszemesi Fürdőegyesület vigadójá­ban, ahol Schoedl Ervin Mária egyesületi főtitkár, a Kir. Magyar Yacht Club kapitányának agilis rendezése folytán a hajnali órákig tartó családias jellegű ismerkedési estély sikeréről számolhattak be a megjelentek, akik között sok régi kedves és elő­kelő budai családot láttunk: Angyal Pál dr. család­jával, Szabó Gusztáv dr. a műegyetem új rektora, Verebély László az új dékán, Mendelényi Lászlóék, dr. Szabó Dénesék, dr. Illyés Géza professzor és családja, Nagykovácsi Milenkóék, dr. Angyal En- dréék, Lehotay Arpádék, lovag Sternád Istvánná, Térffyélc, dr. Bartókék, Gabrielék, Latinovitsné Gundel Tinka, Návayék, vitéz Debrődyék, dr. IAm- beckék, Temovszkyék, Mosdóssyék és ezek kedves vendégei körülbelül kétszázan. A kéményszámlálás során kitűnt, hogy Budapesten közel 400.000 kémény van. A kémény­seprő-körzetek beosztásában változás történt és az eddigi 79 kéményseprő körzetet 85-re szaporították. Az új beosztás szerint Budán az I. kerületben 3, a II. kerületben 5, a IIT. kerületben 4, a XI. ke­rületben 5, a XII. kerületben 4 körzet van. Az új körzet beosztása rövidesen életbe lép. Az Esplanade szálló nyári eseménye Strausz István zeneszerző naponkinti hangversenye, amely Budai társasági köreit rövid idő alatt a szép budai szálló éttermébe szoktatta. Felmérik Budapestet, a munka nagyban folyik és alig néhány polgár tud erről a város­felmérésről. A nagyközönség mitsem tudna erről a nagyszerű munkáról, ha egyik-másik polgárnak a véletlen kezébe nem juttatta volna azt a nagy­szerű és mérnöki alapossággal megírt kis röpira- tot, amelyet lovag Fehrentheil László dr. adott ki és amely laikusok előtt is szemléltethetove teszi, hogy milyen fontos munkát végeztet a főváros. A füzetből megtudjuk, hogy 1785-ben II. József csá­szár felmérette Budát és Pestet annak a kornak legkiválóbb magyar mérnökével, Bállá Antallal. 1830-ban ugyancsak katonák mérték fel a két vá­rost, míg aztán 1867-ben Pest városát mérette fel a városi tanács Halácsy Sándor mérnökkel, 1874- ben pedig Budát és Óbudát a Közmunkák Ta­nácsa mérette fel. Ezekből a térképekből táplál­kozott a főváros III. ügyosztálya, amely mintegy alapjait képezte a főváros egész műszaki közigaz­gatásának. 65 esztendő alatt azonban Pest—Budá­ból milliós világváros lett. A kor szükségletei pa- rancsolólag megkívánták az új felmérést. Fehren­theil füzete részletesen ismerteti ezt a nehéz mun­kát. Színművésznőink Budán telepednek le. Turay Idánál, az ismertnevű színésznőnél, aki férjével Békeffy Lászlóval Budán vásárolt vil­lát magának, június közepén villaavatás volt, amelyen számos művész vett részt. Ceruttini Paulay Erzsi a Verbőczy-utcában egy kisebb magánpalotát építtetett édesanyja Paulay Edéné számára. A gyönyörű palotát Pogány Móric mű­építész tervezte, König, Román és Stein építészek építették meg. A kis magánpalota művészi kikép­zését sokan megcsodálják. RAVASZ cukrász I., Krlsztina-körút 75. Telefon: 1-602-32 ELŐKELŐ CUKRÁSZ-SZALON Dunántúl címen havi képes folyóirat je­lent meg a napokban. A folyóirat szándékai: a Dunántúl irodalmi lerögzítése és megörökítése, a kellő orgánum nélkül magukat adminisztrálni kép­telen vidéki írók felfedezése, organizálása, a dunán­túli idegenforgalmi érdekek egész komplexumukban való feltárása és megvédése, a dunántúli városok és falvak, idegenforgalmi gócpontok és területek szép képanyagban s hangulatos cikkekben való megis­mertetése oly hatalmas példányszámmal, mely egy­részt a dunántúli írók és műveik számára, részben pedig az idegenforgalmi törekvések számára terem­tik meg a kellő és széles arányokban megnyilvá­nuló publicitást. A gondolat a Tatajárási Idegen- forgalmi Szövetség kebelében alakult ki, amelyet Reviczky István járási főszolgabíró, a dunántúli, idegenforgalom lelkes, önzetlen barátja és mun­kása hívott életre, aki a szövetség keretei között hatalmas arányú szervezet formájában egyelőre e hasábokon keresztül egyetemes érdekszövetségben szeretné kiépíteni az egységes dunántúli idegen- forgalmi gondolatot. A „Dunántúl“ az irodalom és művészet minden eszközével igyekszik a Dunántúl kincses tárházát a közvélemény elé tárni, éppen ezért a folyóirat szívesen lát minden idevonatkozó cikket, tanulmányt, szépirodalmi művet, művészi fényképet, festményt vagy szoborreprodukciót. Kérjük tehát a Dunántúl íróit, művészeit, amatőr­fényképészeit, hogy alkotásaikkal a „Dunántúl“ szerkesztőségét (Tóváros, Esterházy-utca 20. Tele­fon 146) minél előbb keressék fel. Tanoncokat vesz fel a posta. A posta központi anyagraktára tizenöt tanoncot vesz fel egyévi próbaidőre. A sikerrel eltöltött próbaidőt be­számítják a három évben megállapított tanidőbe. Tanoncként azt veszik fel, aki a középiskola, vagy a polgári iskola négy osztályát sikerrel elvégezte és tizenhatodik életévét még nem töltötte be. A fel­vételre kijelölt tanoncoknak még külön felvételi vizsgát is kell tenniük annak megállapítása végett, rendelkeznek-e kellő mértékben azokkal az alap­ismeretekkel, amelyek a tananyag elsajátításához szükségesek. A felvétel időpontja szeptember 15-e. Űj utcanevek és névszármazási emlék­táblák. A Közmunkák Tanácsa ismét negyven utcának adott nevet, amelyek között több Budának is jutott. Így a várbeli Pázmány Péter-utcát, amely a két pénzügyminiszteri épület között húzódik, KI. Ince pápáról nevezték el s így most ugyanazt a nevet viseli, mint a hozzá csatlakozó, már régeb­ben elhelyezett XI. Ince pápa-tér. Tovább bön­gészve az új utcanevek között, találunk Sasfiók- utcát, amely természetesen a Sashegyen van. A hegyvidék poétikus utcanevei is szaporodtak egy Hajnal- és egy Virradat-utcával, azonkívül egy Esztike- és Kankalin-utcával. Régi nagyjaink kö­zül Feszty Árpád kapott utcát. Az új utcaelneve­zésekkel kapcsolatban érdekes a Közmunkák Taná­csának az a határozata, amely a székesfővárostól érkezett átirat nyomán kimondotta, hogy azokba az utcákba, amelyeket'valamilyen nevezetesebb szemé­lyiségről neveztek el, névszármazási emléktáblát helyeznek el, hogy mindenki tudhassa, ki volt az, akiről az utcát elnevezték. A jövőben, ha magáno­sok terjesztenek elő utcaelnevezési kérelmet, kéré­süket csak akkor teljesítik, ha vállalják az emlék­tábla elhelyezését is. A Közmunkák Tanácsa kérni fogja a polgármestertől, hogy a művészeti kiadá­sok terhére a régebbi utcákban, amelyek közéleti kiválóságok nevét viselik, hasonlóképpen helyezze­nek el minden évben néhány névszármazási táblát. A kereskedelmi és közlekedésügyi minisz­térium megfeszített munka után máris kiadta a Székesfehérvár—gráci állami közút építését. A többi útépítésekről is rövidesen meglesz a döntés. A Magyar-Francia Biztosító új üzletág­ként bevezette az állatbiztosítást. KÖZGAZDASÁG — Bauxit Timit A. G. Zürich igazgatósága megállapította 1935 január 31-én lezárt mérlegét. A tiszta nyereség 804.439.32 svájci frankot (az előzó' üzletévben 299.017.20 svájci frank) tesz ki. Ez a nyereség lehetővé tenné, hogy a társaság rész­vényenként 3 svájci frank (az előző üzletévben 1.20 svájci frank) osztalékot fizessen. Tekintettel azon­ban a fennálló transzfernehézségekre, az igazgató­ság az e hó 9-i közgyűlésnek indítványozni fogja, hogy a társaság 702.127.66 svájci frankot külön tartalékalapba helyezzen. Ez a tartalék annak ide­jén kizárólag a 12. számú osztalékszelvénynek dara­bonként 3 svájci frankkal való beváltására lesz fordítható. — Az Országos Iparegyesület aranyérmét ez évben a „Nagybátony-Ujlaki" Egyesült Iparművek Rt.-nak ítélte, a magyar építőanyagipor terén vég­zett úttörő munkájáért és a magyar ipar fejlődése érdekében kifejtett tevékenységéért. — Magyar Kender-, Len- és Jutaipar Rt. közgyűlése megállapította 1935. mérlegét, amely az éértékcsökkenési tartalékalapnak 400.000 P-vel ja­vadalmazása után 92.457.52 P nyereséget tüntet fel. A nyereség az 1936. üzletév számájára vezettetik át. Az 1935-ben eszközölt nagyszabású átszervezési munkák befejezést nyertek és a mérlegben elszámol­tattak; hatásuk üzemracionalizálási, illetőleg renta­bilitási szempontokból az 1936. üzletévben már mu­tatkozni fog. A vállalat nyersanyagszállítójával, fő- hitelzőjével, a Ralli Brothers Ltd. londoni céggel angol font tartozásának rendezése tekintetében 2 megegyezést létesített, amellyel kapcsolatban a lon­I doni cég a vállalatnál részvényérdekeltséget vállalt. Az átvett részvényérdekeltséggel a Ralli Brothers Ltd. bekapcsolódott az Angol-Magyar Bank vezetése alatt álló csoportba. Az igazgatóság új tagjai: Kálmán Henrik, Márkus Andor, Heinrich Antal. — A Magyar Textilgyárosok Országos Egye­sülete tartotta Buday-Goldberger Leó elnöklete alatt, fennállása óta 42. rendes közgyűlését. Buday- Goldberger Leó dr. megnyitóbeszédében rámutatott a magyar textilipar nagy közgazdasági jelentőségére Az elmúlt évben különböző textilnyersanyagokért, félgyártmányokért és készárukért 79.3 millió pen­gőt fizettünk a külföldnek. Ha textilipari fejlődé­sünk az 1925. évi színvonalon megállt volna, ez az összeg 246 millió pengőt tett volna ki, vagyis textil­áru szükségletünk fedezése érdekében évenként 165 millió pengővel több devizára volna szükségünk. Textilipari kivitelünk 1935-ben elérte a 21.5 millió pengőt, amiből kb. 10 millió pengő értékű deviza volt szabadon konvertálható. Az exportszakasz ré­vén a textilipar kivitele kliringen kívüli országokba ez év folyamán előreláthatólag 6 millió pengővel fog emelkedni, míg az ipar nemesdeviza-szükséglete csökkenni fog, úgy, hogy ebben az évben a textil­ipar a maga nemesdeviza-szükségletének már a felét fogja a saját produkciójával előteremteni. A há­ború után a magyar textilipar kereken 16.000 mun­kást foglalkoztatott, ma ez a létszám 55—56.000 között mozog, amihez még járul kb. 4—5000 tiszt­viselő. Ez azt jelenti, hogy a textiliparhoz ma már minimálisan 180.000 ember egzisztenciája fűződik az országban. Az 1934/35. évi zárszámadások sze­rint a textilipar 18.9 millió pengővel járult hozzá a „mezőgazdaság megsegítésére szolgáló alap“-hoz, nem is szólva az ipar által viselt egyéb közterhek­ről es szociális terheltről. A textilipar ma is óriási nehézségekkel küzd, azonban ennek ellenére meg­tette es megteszi kötelességét és ennek köszönheti, hogy megélni és dolgozni tud, sőt az ország köz­gazdaságának ma már egyik legjelentékenyebb fak­torává vált. A nagy tetszéssel fogadott elnöki meg­nyitó beszéd után a közgyűlés egyhangúlag köszöne­té* szavazott úgy a vezetőségnek, mint dr. Schiller Ottó főtitkárnak és a tisztikarnak eredményes mun­kásságukért. Az alapszabályszerű választások során W immer Fülöp halala óta betöltetlen alelnöki ál­lásra a közgyűlés egyhangúag Dischlca Győző dr.-t, a csepeli posztógyár igazgatóját választotta meg. Ezután a jövő évre, mint soros elnök Szurday Ró­bert vette át az elnöki széket és mondott nagyhatású székfoglaló beszédet. , — A Budapesti Kisipari Hitelintézet nagy érdeklődés mellett tartotta meg közgyűlését. A fel­szólalók örömmel vették tudomásul, hogy az immár normálisnak nevezhető kisipari és kiskereskedelmi hitelellátáson kívül az intézet folytatta a kormány által megindított tatarozási hitelakciót, továbbá a Kereskedelmi es Iparkamara kezdeményezésére megindított egeszen kistételű, nem bankszerű szer­vezete és racionális munkamódszere és munka­eszközei tették lehetővé. Összesen 4049 tételben 4,395.954 pengő összegű újabb kölcsönt folyósított az elmúlt évben a Kisipari Hitelintézet, ami 1096 tételtöbblettel másfélmillió pengő összegű emelke­dést jelent az előző üzleti évhez képest. A hitel­tőke összege 13,972.381 pengő volt. A közgyűlés ezután megválasztotta az intézet igazgatósági tag- jáit: Girardi Tibor, Hubert Vilmos, Kresz Ká­roly, iá TÉBE igazgatója, Ilovszky János, a Baross Szövetség elnöke, Lajtha Rezső, Munkácsy Gyula és Szilágyi Antal személyében. A felügyelőbizott­ság tagjai lettek: Ascher István, Jakab János, dr. Rendek Gyula és Tábory János. A Budapesti Kis­ipari Hitelintézet elnökévé Girardi Tibort, al- elnökévé Ilovszky Jánost választották meg. Védekezzünk az érelmeszesedés ellen! Ha gyalog megy fel a lépcsőn, vagy ha domb­nak megy, valószínűleg észrevette, hogy „kifullad“, szívdobogása erősödik, lélekzése nehézkés. Éjjel sokszor nem tud aludni, gyakori főfájás kínozza, sőt néha szédülést is érez. Ezek az előrehaladot­tabb korral járó érelmeszesedés tünetei. A felvett táplálékot a gyomor ugyanis sohasem emészti meg teljesen, a visszamaradt, sokszor káros anyagok­ból sók képződnek, melyek az erek belső falára lerakódva azokat megvastagítják. Az érfal meg­keményedik, elveszti rugalmasságát, a vérkeringés nehézkesessé válik, sőt sokszor megakad, ami rohamokra vezet. Ha pedig az érelmeszesedés a szívet tápláló erekre terjed át, végzetes lefolyású szívrohamok keletkeznek. Előzze meg ezt a veszélyes betegséget, mely együttjár ugyan a hajlott korral, de bekövetkezé­sét hosszú időre kitolhatjuk és a bajt nagymér­tékben enyhíthetjük, ha gondoskodunk, hogy az érfalakra lerakodó sók kellő időben eltávolíttassa­nak a szervezetből. Ezt legbiztosabban eléri, ha minden reggel éhgyomorra Yi—Yz pohár Hunyadi János gyógykeserüvizet iszik, mely ivókúra nemcsak ki­tisztítja a beleket és szabályos munkára készteti az emésztőszerveket, hanem a szervezetből minden káros anyagot elvon, a nélkül, hogy Önt hivatásá­ban zavarná. A Hunyadi János gyógyvízben rejlő gyógysók és azoknak egymásközti aránya az egész­ség titka. A Saxlehner cég irattárában sokezer köszönőlevél tanúsítja ezt. Kezdje meg még holnap a Hunyadi János kúrát, Ön is újjá fog születni L Éhgyomorra naponta igyék egy pohár szórakozhat NARDAI k e rlh elyiségében II., KUT-UTCA 13. SZ. Asztalrendelís telefon: 1-504-08 • Minden i fiben haliszlí Elsőrendű zene • D Iben: Menürend zer PÓSA KÁROLY könyv*, papír*, Író- és rajzszerkereskedése XI. HORTHY MIKLÓS-ÚT 39.7EL.: 2-693-87 Magyar és külföldi írók összes művel megrendelhetők A legnagyobb választék papír-, író- és u]z zerekben OLEUM műszaki kereskedés * Telefon: 1-690-10 XI., Horthy Miklós-út 32. Autócikkek, Boschclkkek. Műszaki cik­kek, szerszámok, izzólámpák, SKF-lera­kat, gépszíj, cslszolópapir, autó, gőzhen- ger, gép, dynamo, csont- és padlóolajok, kocsikeuőcs, gépzsír, autógumi. — Házhoz szállítással. KÁLYHÁS! Minden szakmabeli ügyben forduljon a régi jóhírú eóghez BÉRES MÁRTON I., Logodi-utca 19 Telefon: 1-615-53 KISS BELH külföldről visszatért zenekarával naponta GUNDEL-GELLÉRT ÉTTERMÉBEN MUZSIKÁL Felelős szerkesztő és felelős kiadó: Hennyey Vilmos dr. H. szerkesztő: Andriska Károly. Révai Irodalmi Intézet Nyomdája Budapest, V., Vadász-utca 16. (Nyomdaigazgató: Linzer M.) AU6USZT HŰVÖSVÖLGY L HIDEGKUTI-ŰT 22. CUKRÁSZDA ÉTTEREM MENÜ * SZALONJAZZ * CIGÁNYZENE 83-as villamos, 5-ös autóbusz TELEFONSZÁM: 1-640-02

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom