Budai Napló, 1936 (34. évfolyam, 1209-1243. szám)
1936-01-15 / 1210. szám
1936 január 15. Budai Napló 3 Buda a műemlékek városa Némethy Károly dr. tanácsnok: Buda a székesfőváros történeti emlékei szempontjából legértékesebb terepünk, amely a hányatott múltnak maradványait a történelem előtti idők óta még legjobban megőrizte, önként adódik tehát ezeknek a történelmi emlékeknek felkutatása, megbecsülése és megjelölése, mint elsőrendű kötelezettség. A Vár és annak környezete ma mán „védett terület“ az építkezések szempontjából, a bécsi kapu újból felépült s a jövőben a Várba kizárólag történeti jellegű emlékművek (szobrok, emléktáblák) kerülhetnek. A Várszínház és az I. kér. elöljáróság jelenlegi épülete mint flecentralizált múzeumok lennének számba veendők. Az Aquincumi Múzeum továbbfejlesztése mellett a kiscelli kastély is, muzeális célokat fog szolgálni, hatalmas — a Városmajornál is nagyobb —• park közepén. Óbudának új képet fog adni az új Dunahíd és városszabályozás, melynek keretében több római és középkori műemlék feltárása van tervbe véve. A Tabán teljes beépítése — nagy örömünkre — feladott gondolatnak tekinthető, nagyszerű terület lesz e helyett a fürdőváros — és annak, illetőleg sétatereinek keretében új szoborművek számára. Budának a történeti levegőjét nemcsak magunkénak kell állandóan éreznünk és annak a néhány szakembernek, aki már a szükséges előtanulmányok után jön ide, — hanem a várost minden tekintetben úgy kell fejleszteni, hogy bárki, ha lábát Buda földjére teszi, tisztában legyen vele: — olyan helyen jár, mely tanúja volt az egyetemes emberi kultúra kialakulásának — és amely lépten-nyomon azt bizonyítja, hogy az ezer éve itt lakó, nagy múltú nemzetnek méltó fővárosa! Akik elől járnak Budán — Vidám keret, — komoly elvek tesz, Szávay Gyula a neves költő és dr. Rittinger Imre vasútigazgató, kormányfőtanácsosok, Ma- koldy Viktor reálgimn. igazgató, dr. Frommer Zsigmond, dr. Kefl'ler Adolf és dr. Vladár József orvosok. A társaság tagjai sorába tartoztak almási Balogh Lóránt építész-tanár, Bezzegh-Huszágh Miklós volt főkapitány, Hanusz László és Szemes Ferenc számv. főtanácsosok, Kallina Oszkár volt törv. hat. biz. tag, dr. Peich Félix közigazgatási bíró, dr. Szalay Sándor kormányfőtanácsos, elöljáró és dr. Szemler Jenő egyetemi főtanácsos is. A társaság jelenlegi tagjai közül kiemelem dr. Fabinyi Tihamér pénzügyminisztert, Benedek Sándort a m. kir. közigazgatási bíróság ny. másodelnökét, dr. Ripka Kerenc ny. főpolgármestert, dr. Zilahi Kiss Jenő ny. alpolgármestert, dr. Kozma Jenő és dr. Lugmayer József kormányfőtanácsos ügyvédeket, dr. Lendl Adolfot a hírneves tudóst, Í dr. Szlávik Ferenc kormányfőtan. orvost, dr. Pet- racsek Lajos, országgyűl. képviselőt, dr. Heyduck Ödön kormányfőtan., a Pesti Hírlap vállalat igazgatóját, dr. Guth Ferenc tanácsnok-elöljárót, Fekete Gézát, a köztisztasági hivatal aligazgatóját, dr. Baittrek József orvost, Rózsás Pál műszaki tanácsost, Tóth József gyógyszerészt, dr. Fináczy Béla min. tanácsost, dr. Huszka János min. o. tanácsost. jfl margitszigeti páratlan természeti tünemény Egyik legutóbbi számunkban beszámoltunk a Margitsziget 70 fokos bővizű gyógyforrásáról. Becsey Antal a páratlan természeti tüneményről a következőket mondotta: — A margitszigeti fúrás eredményes volta újabb bizonyíték arra, bogy alapos geológiai feltárás útján felmérhetetlen értékű természeti kincsekkel gazdagíthatjuk Budapestet. Pávai Vájná Ferenc a földgázkutatással kapcsolatban végzett mostanában munkát s miközben ezeket a geológiai redőket kereste, rájött arra a feltevésre, hogy a fúrás jelenlegi helyén meglehetősen felszínesen vonuló redő- nyalábnak kell beágyazva lennie. Feltevését a szinte páratlan eredmény igazolja, egyúttal azonban megerősítette azt a meggyőződést is, hogy nem szabad megállani, hanem intézményesen tovább kell folytatni a forráskutatást. A most feltárt forrás máris fontos geológiai támpontot nyújt a rétegeződésre s igazoltnak látszik az a megállapítás is, hogy a Margitszigeten két jelentős geológiai redő van. Egyik a felső forrásnál mintegy 100 méter mélységben, a másik a mostani fúrás helyén, 300 méter körül. A sziget közép táján is fúrtak nemrégiben, itt azonban úgynevezett „redővölgy“ van s bár 300 méterig lementek, se hévizet, se felszálló vizet nem találtait. Becsey Antal felfogása szerint a mostani eredmény egyenesen megköveteli, hogy intézményesen folytassák a forrásfeltárást. Nem lett volna szabad abbahagyni a munkát a Rácfürdőnél sem, mert ott is biztató jelek mutatkoztak. Budapest fürdőváros jövője függ attól, hogy szakszerűen, alapos munkával minél több forrást hozzunk felszínre. Ha a fúrásokat rendszeresítik, egészen bizonyos, hogy e téren nem is remélt perspektívák nyílnak meg előttünk. Még ha gyógyvizet nem is találunk —■ pedig ez szinte kizárt dolog — akkor is óriási hordereje van a fúrásoknak, mert a hévizekkel egész városrészek fűtését oldhatjuk meg. Reméljük, hogy a legutóbbi eredmény megszünteti a közönyt és a margitszigeti fúrást alkalmas helyeken további munka követi. Weisz Margit, a kitűnő zongoraművésznő ma este rendezte a Zeneakadémián Il-ik zongoraestjét. Hatalmas műsort játszott .Hándel kisebb művein kívül Bach a moll angol suitje, Scazlatti Pastorale és Capriccioja. A dur szonátája volt a műsor egyik része. Ezenfelül teljes Mozart sorozat. Az a moll és A dur szonáták, Duport variációk, d moll fantázia és d dur rondó. Mozart költészetének mérhetetlen gazdasága van ezekben a művekben, amelyet Weisz Margit előadásában új életre keltek. A kiváló művésznő Mozart interpretációit felejthetetlenné teszi. A termet megtöltő közönség a ráadások egész tömegét kapta meg a zajos elismerő tapsokért._____________________________ GYERMEKKÉPEK Blahosnál,!!., Fő-utca 18 A Kisfaludy-szinház Rubinstein Erna hegedőművésznő felléptével nagy sikerrel hozta színre, szép számú közönség előtt a Mimi c. operettet. A hegedűművésznő mint operettprimadonna is nagyon jól megállotta a helyét s nagy sikere volt az exotikus Gingi szerepében Jatzkó Ciának. Körössy Zoltán úgy tánc, mint énekszámaival sok tapsot aratott. A két bonvivánszerepben Jeney Ottó és Balázs István tűnt ki. Rubinstein Erna hegedűszámait művésziesen kísérte zongorán Jatzkó Rezső karmester. Jan. 17—19-ig Szűcs László operaénekes fellépésével a Cigánybáró kerül színre d. u. 6 és este fél 9 órai kezdettel. Alpár Ignác emlékünnepet redez nagynevű volt elnöke születésének 80. évfordulóján a Magyar Építőmesterek Háza (IV., Irányi-utca 17.) földszinti dísztermében jan. 21-én este 6 órakor, amelyen felszólalnak: Hajós Alfréd, Kotál Henrik, Székely Béla, Báthory István. Az ünnep után, serlegavató társasvacsora, melyen Ziegler Géza, az Alpár Ignác Társaság elnöke az „Alpár serleg“-et felavatja. Öltözet: sötét ruha. A székely lóförend írta: dr. vitéz primőr Hkosfalvi Szilágyi László A székely főrendről szóló közleményben már röviden emlites történt a szekeiy nemesseg második rendjéről, a loiörenarol. híz alkalommal a lo- forendre vonatkozó adatokat ismertetjük. A lótok a székely nemesség középső rendjét alkotják, unnék a rendnek a tagjait Mátyás király 1473. évi latmnyelvü oklevelében toglait rendelkezés alapján (lásd bzabo Károly „Székely üklevéltár" 1. 219—221.) „primipili" névén nevezik, amely elnevezést (egyes számban „primi- pilus") a latin nyelvben a legújabb korig megtartották. Hóman Bálint „Magyar Történet" című műve III. kötetének 137—13b. lapjain és Asztalos Miklós „A magyar nemzet története ősidőktől napjainkig" c. müve 117—118. lapjain megállapítást nyer, hogy a lófők osztálya pontosan fedi a magyar birtokos köznemesi osztályt. A lovas harcosokat a gyalogosoknál a legrégibb időktől kezdve előkelőbbeknek tartották, ezert a lovasok felsőbb társadalmi osztályt alkottak és magasabb nemesi renddé alakultak át. Ennek a rendnek átöröklődő születési renddé való fejlődése akkor nyert befejezést, amikor a király az ivadékokra is átszálló székely lófői rangot pri- vüégiális oklevéllel is kezdett adományozni. Az ismert legrégibb ilyen oklevél 1569-ben kelt (Szabó Károly „Székely Oklevéltár H. 265.), s ilyen diplomákat a Habsburg-házból származó uralkodók is adományoztak, például 1. Lipót király 1703-ban két családot emelt az összes leszár- mazókkal együtt a lófő-rendbe. (Erdélyi kancelláriai királyi könyv V. 101. és 104.). A rend tagjait, mint ahogy a XIV. század óta a hivatalos iratokban, majd a XVI. századtól kezdve a magyarszövegű erdélyi törvényekben is sokszor előfordul, lófők, illetve „lovagokénak nevezték (Szabó Károly és Szádeczky Lajos „Székely Oklevéltár" 1600. IV. 141., a Kisgalambfalvi Zsigmond és Csekefalvi Simó-családoknak Udvarhelyszéktől nyert bizonyságlevelei 1843., Udvarhelyszék közgyűlési jegyzőkönyveinek bevezetősorai 1848-ig). A lófőrend latinnyelvű rendi megnevezése: „equester ordo primipüorum“ (1552: Szabó Károly „Székely Oklevéltár“ II. 100—101., az 1790—1791. évi erdélyi országgyűlés jegyzőkönyve 342., 1781: az erdélyi udvari kancellária 289/ 1781. sz. ügyirata). A lófői rang megállapítása lófői oklevél, vagy az 1713. évi, illetve azelőtti időből származó székely rendijegyzőkönyvek bizonysága szerint a lófőrendbe való felvétel alapján történt. A következő családok lófői rangja nyert ez- ideig hivatalosan megállapítást: Remetei Bakos, Csikszentmihályi Bállá, Makfalvi Barabási, Mező- paniti Barabási, Torboszlói Beretzky, Tusnádi Betegh, Csikpálfalvi Biró, Csikszenttamási és Böjthi Böjthy, Nagygalambfalvi Hegyi, Kisgeörgényi és Csikfalvi Inasé, Kézdiszentléleki Jákó, Gyergyó- szentmiklósi Kary, Kissólymosi Kereső, Kálnoki Kis, Csikszentsimoni Lakatos, Csiktaploczai Lázár, Csikszentgyörgyi Mártonffy, Dalnoki Miklós, Béréi Nagy, Kaáli Nagy, Havadi Osváth, Mátisfalvi Palló, Dersi Pap, Felsőtorjai Pethö, Ditrói Puskás, Szemerjei Serester, Májai és Márkodi Siikösd, Jobbágytelki Tolvaly, Szentlászlói és Balatonfüredi Vargha, Remetei Feres. BUDAI VIGADÓNÁL Corvin-iér 5. Tel.: 53-5-32. KOTSIS ERZSÉBET művészi fényképész Budai különlegesség A „pestiek“ kedves helye M a y e r : Hubertus Budán, II, K. apás-utca 36 Országosan elismert konyháját a háziasszony vezeti ITALOK.! Saját termésű balatoni borok, mintaszöllők „Öreghegyi" ŐSZI GYÓNÁS BARB ARITS^LAJ OS * VERSEI földinek, a kedves munkatársnak küldöm könyvemet. Barbarits/' Zalából, szőkébb hazámból hozta a posta a tetszetős külsejű verseskönyvet. „Zrínyi Miklós Irodalmi és Művészetikor kiadása Nagykanizsán". Lapozgatom-lapozgatom, megtelik a lelkem otthoni hangulattal, szép Zala vármegye hol bús, hol derűs levegőjével. Móra László, a Gárdonyi Társaság főtitkára írt bele előszót „A poéta sorsa" címmel A poéta sorsa — mondja Móra László — olyan, mint a virág sorsa. Egyik se tudja, mikor tapossák sárba, vagy mikor becsülik meg. A poétapalota kapájában álló beérkezett poéták ezzel fogadják Barbarits költőt és lapszerkesztőt: — Isten hozott! Vártunk, szeretettel köszöntünk. — Ha leteszem a könyvet, a bezárt könyv felett tovább élnek a verssorok és mellettem maradnak: ! Szüret. „Fakó szőnyegét most teregeti szét az ősz, a csendes, bús barát és szürke drapériával szegi a nyár aranypatkós nyomát. Most csendit torra száz szüret és most szítják a szent tüzet elpihent hegyek borában. Piros szívek pitvarán most zendül a nótafán a dal, ami még hátra van, kinek vígan, szép dáridósan, kinek elhalón, hangtalan...“ Király vagyok. Kékszemű, kicsi szőke ember az én fiam... Otvensoros versben mondja el a költő, .hogy mit ad útravalóul az életküzdelmekre kiesi fiának. A megható sorok így végződnek: „Király vagyok!" Vagy több is annál. Száz harsona kevés, mikor kiáltom, zengjen bele a föld kereksége: „Egy kékszemű, kicsi, szőke embert én tanítottam meg az Isten nevére!" Őszi gyónás. „Bocsássatok meg, akiket szerettem, bocsáss meg te is, akit szeretek... de már nekem az ősz a messiásom. Róla fütyörész nótákat a szél minden kopasz, fehér nyírfaágon ...“ Balatoni zsoltár. Ez a háromoldalnyi zsoltár fohász, átok, könyörgés, vágy, remény. „Te vagy a megmaradt magyar csoda. Vagy minden helyett, ami veszve van... Te is álmodsz hajnalhasadásról, mikor majd a sorsunk nagymiséjén vidám sanctnsra csendítenek ... Bilincstörő boldog hozsanna száll — és meghallják Pozsonyban, Kassán, Aradon: — újra paradicsom a magyar föld, benne zálog: Isten trónusának legszebb gyémántja — a Balaton". Esti csend. — „Amit senki észre sem vett, azt mind az esti csend siratja el: Egy eltévedt lepkét. Nyírfalevelet, amit a szél az utcára sodort. Az első leszakított ibolyát. Csillagot, ami lefutott. Partot, amit senkise látott. Szerelmes pár lába alatt a réten letört virágot...“ Dalol az ember. Hogyan született a dal. „Mikor a Minden Ura elsőt álmodott, mikor a legelső hajnal szerteszórta színeit az ébredező egek alján, mikor lett, ami van, ami él azóta: a teremtő örömmosolyából — akkor született meg a dal s a világ felett végigujjongott a nóta. Szelek szárnyán szerte szállt és millió szívben muzsikált." „Mint vadvirág nyílik utak mentén, bármerre járunk, találkozunk vele...“ Szent Erzsébet gyűrűje. Hősök pora felett. Kuruc-ének virradatkor. Márciusi hajnal és a többi szíve vérével írott vers, amelyből kiragadott sorokat, foszlányokat idéztem. Könyv, amely tovább él agysejtjeinkben ... Haspelné BALÁZST LUJZA Buda közéletében három évtized óta rendkívüli szerepet tölt be a „Pénteki Borgazda Társaság“ amely tagjait Buda régi és hagyományos egyesületeiből toborozza nagy körültekintéssel s így csaknem első szerepet visz Budán. (a szerk.) „A Pénteki Borgazdaláisasay", melyei JLUUjl dectíuuuer Xr-eu mniu uuuui iisziviseiou, mernoicoK, orvoson es ügyvedet aiapiiotiaK, inosc lepel! reuii- ailäsanak ód. esziendejeue. AZ alapítón egyrészt az egymás iránti barátság ápolását luzten ni célul, másrészt a tekintély tiszteletere toreneüton, szeretettel naroitan iei a Budai Volgán Kor erdekeit, eleim érdeklődést tanúsítottan a közügyén iram s nuziemanodui oliaj- tottak abban, hogy a polgárság minden partpolitikától mentesen a teuer-, vagy zoidasztainai, vagy az élet- es társadalmi érintkezés bármely vonatkozásában ne mint idegen, vagy gyűlölködő eiiemei álljon egymással szemben, naiiem a baráti érzelmekkel telt polgártársát lassa mindenkiben, kivel érintkeznie rendeltetett. Keresni es ápolni akartak minden szálat, mely összehoz, kerülni mindent, mi szétválaszt. E cél elérésére szolgáltak az évente október- töl-májusig rendszeresített borgazdaestélyek, amelyeken a borgazdai tisztet a társaság tagjai egymás uátn, a magukválasztotta sorrendben látták el s mely estékre nemcsak a társaság tagjai voltaic hivatalosak, de mindenkor szívesen látott vendégeket is fogadtak. A taglétszám 31-beu maximál- tatott. A társaság azóta is az alapítók elgondolásának szellemében működik s bár évről-évre újraalakul, mindig a hagyományok szerint jár el. Az idők folyamán sokan a társaság tagjai közül igen előkelő szerephez jutottak s a társaság hírneve különösen akkor kezdett emelkedni, amidőn dr. Kozma Jenőt 1927 január 14-én ország- gyűlési képviselővé választották. Felejthetetlen a társaság minden tagja előtt az 1927 november 18-án megtartott borestély, amidőn a borgazdai tisztet dr. Kozma Jenő töltötte be. A meghívott és megjelent, közel ezerfőnyi vendégsereg befogadására a Budai Vigadó nagyterme szűknek bizonyult s ezért a szomszédos termeket is igénybe kellett vennünk. A borgazdát a különböző társadalmi és politikai alakulatok igen számos kiküldötte üdvözölte, akik között dr. Bárczy István, volt igazságügyminiszter, Józan Miklós unitárius püspök, dr. Ripka Ferenc főpolgármester, dr. Hoór-Tempis Mór műegyetemi tanár, Erődi Kálmán tankerületi főigazgató, Becsey Antal törv. hat. biz. tag, dr. Gaár Vilmos felsőházi tag, dr. An- dréka Károly főkapitányhelyettes, dr. Usetty Béla képviselő, dr. Márkus Jenő a BSzKRt h. vezér- igazgatója, Szalay József és dr. Fináczy Béla min. tanácsosok, dr. Neuschloss-Knüsli Kornél* építészmérnök és' dr. Lugmayer József ügyvéd is szerepeltek. A társaság annaleseiben még számos, hasonlóan kiemelkedő estély emléke van feljegyezve s a vendégek száma a lefolyt 34 év alatt több ezerre emelkedett. A társaságnak alakulása óta 88 tagja volt, kik közül 38-an elhaláloztak, 19-en kiléptek s így a jelenlegi taglétszám 31. Halottaink között van Duma Béla kormányfőtan., postatakarékpénztári ügyv. igazgató, dr. Laczkovich Elemér, kórházi igazgató-főorvos, dr. Mészáros József ügyvéd, Schmidt Imre min. tanácsos és Weímess Marian műépítész, alapító tagok, dr. Fertsek Gyula és Havas Károly kúriai bírák, dr. Tury Zoltán közigazgatási bíró, Kugler Miklós min. tanácsos, dr. Trombauer Árpád törvényszéki tanácselnök, dr. Neuschloss-Knüsli Kornél, műópíKarátsonyi-palotában a régi jónevű, hagyományos ULM*téle SÖRÖZŐ! Csütörtökön : disznótor Pénteken: halászlé tulajdonos DÉLBEN 1 PENGŐS MENÜ ÖZV. ULM Lászlőné L, KRISZTINA-KÖRÚT »I BUDAI ÁLTALÁNOS TAKARÉKPÉNZTÁR RÉSZVÉNYTÁRSASÁG BUDÁN, II, FÖ-U. 9 Elfogad kamatoztatásra takarék- és folyószámlabetéteket. Lekötött betétek után megállapodás szerint magas kamatot térítünk. | Akár venni, akár eladni óhajt ingatlant, I forduljon bizalommal újonnan bevezetett j ingatlan osztályunkhoz. Mindennemű bank- és takarékpénztári ügyben készséggel állunk rendelkezésre. I Safe deposit
