Budai Napló, 1936 (34. évfolyam, 1209-1243. szám)

1936-01-15 / 1210. szám

Budai Napló 1936 január 15. Árvízhullák a templomkriptában — 60 éves mulasztás jóvátételét kéri az újlaki templom plébánosa — A Lajos-utcni plébánia folyosóján emléktábla hirdeti, hogy: „E helyen állott 1704-ben az újlaki hívek temetője s kápolnája. Az ősök iránti tiszte­letből csendes viselkedést kérünk“. A falakról év­századok patinájától megfeketedett bizánci stílusú koronás Madonna-képek tekintenek le a szemlélőre s a „domus parocMalis“ félhomályában faragott fekete magas karosszékéből egy magashomlokú, jóságostekintetű pap, az óbuda-újlaki hívek fő- púsztora, dr. Pálffy Lajos idézi egy 60 év előtti borzalmas ítéletidő emlékét: „1875 június 26-án, a kora délutáni órákban, hatalmas felhők tornyosultak a budai hegyek fö­lött. Este 7 órakor irtózatos felhőszakadás támadt, mely mázsás köveket hengergetett le az ak­kori Szépvölgyi-árokba; valóságos özön­víz öntötte el az Ő- és Újbudát elválasztó völgyet, kocsikat, lovakat, embereket ragadva magával. Akkoriban a templom alatt 250 férőhelyes kripta volt, mely a jobbmódú polgárok koporsóit tartal­mazta. A vízáradat a kripta vasajtaját, mely a Szépvölgyi-úti oldalon volt, papirosként nyomta be, szétrombolta a sírhelyek válaszfalait, majd alulról felemelte a templom padozatát, a szennyes áradat felfakadt s rövidesen 2 méter magasan ál­lott a víz a templom belsejében, melynek felszínén koporsók, emberi hullák és kegytárgyak úsztak borzalmas összevisszaságban. A templom kapuja sem tudott sokáig elleutállani a megvadult elemek rombolási dühének: a víz kinyomta helyéből a ne­héz templomajtókat s ekkor az ott támadt nyílá­son át kísérteties menetben úsztak le a kimosott koporsók egymás­után a Dunába... elől Vályi Sebestyén, a nemrég azelőtt elhúnyt plé­bános koporsójával... Félóráig tartott csak az ítéletidő, de egész Buda területén rettenetes káro­kat okozott. Legjobban a mi templomunk szenve­dett, mert egész belső berendezését, kegyszereit, padjait tönkretette, padozatát beomlasztotta a be­tódult víz és az idehengergetett fa-, kőtörmelék és szennyes iszap. Rottenbiller Fülöp akkori polgármester vezeté­sével kiszállott ugyan egy bizottság az okozott rombolások megállapítására, de az elöntött kriptát azóta sem tisztították ki s így az 60 év után még ma is tele van színig fa­ágakkal, kövekkel, koporsótöredékekkel, emberhullák maradványaival... Ez az oka annak, hogy a 200 éves tiszteletre^ méltó templom levegője nem jó, padozatán a sző­nyegek megrohadnak az eltömődöttség miatt, alá­pincézve nem lévén, rosszul szellőződik s így nemcsak egészségügyi, de kegyeleti szem­pontból is sürgősen pótolni kellene e 60 év óta tartó mulasztást. Igaz, hogy az akkori falbeomlások miatt a boltozatok újbóli kiépítése ma kb. 10.000 pengőbe kerülne, de az óbuda-ujlaki plébánia hívei őszinte hálával és köszönettel vennék a főváros minden igaz ügy iránt áldozatkészséggel és megértéssel vi­seltető polgármesterétől, ha a mai nehéz pénzügyi viszonyok mellett is módot találna e munkálat el­végeztetésére, nehogy e műemlékszámba menő tem­plom, Nepauer Mátyásnak, az óbudai régi barokk építészet mesterének remeke, mely Árpádházi ki­rályaink egykori várkápolnájának helyén áll, — továbbra is veszélyeztetve legyen! • Margittay Rikárd dr. Miről beszélnek Buda emléktáblái Irta AND1USKA KÁKOL1 A Budán járókelőnek néha megakad a szeme egy-egy emiektaoian, amelyre a visszaemlékezés, a kegyeiet, a háia vesett arany betűket, hogy emlé­keztessen a történelmi nagy időkre, vagy valamely más nevezetesebb eseményre. Talán érdekel többe­ket, ha csokorba kötve lelsoroljuk a budai utcák emléktábláit, amelyek felidézik a régi idők emlé­keit. A legrégibb vonatkozású emléktáblákat a vár­ban lehet látni. Ez alkalommal mellőztük a Ma­gyar Tudományos Akadémia Régészeti Bizottsága áltál a várban elhelyezett sok-sok emléktáblát, amelyek a legrégibb épületeket és azok volt elő­kelő tulajdonosait ismertetik. A királyi várkápolna oldalán, a vár főbejára­tától balra, a kifelé eső részen elhelyezett emlék­táblát nagybányai vitéz Horthy Miklós kormányzó úr tétette oda kormányzósága tizedik évében. A terjedelmes szövegű márványtábla a vár viszon­tagságairól emlékszik meg. Mellette egy másik em­léktáblán ugyanaz a szöveg olvasható latinul. A Pázmány-utca 3. számú épület mellett levő ősrégi toronymaradványon elhelyezett emléktábla arról számol be, hogy ott állott a szent domonkos­rendi szerzetesek Szent Miklósról elnevezett kö­zépkori egyháza és kolostora, amelyben a Mátyás király alapította egyetem virágzott. A torony földszinti falán elhelyezett emlékmű kőbefaragott másolata annak a Mátyás király élethű képmását őrző emléktáblának, amelyet Bautzen városa állí­tott 1486-ban Mátyás király iránt való hódolata jeléül s amely a nevezett város kaputornyán ma is hirdeti a nagy király messzeterjedő birodalmának emlékét. Mátyás király, Budavár felszabadítójá­nak dicsőséges emlékezetére 1930-ban állította Bu­dapest székesfőváros közönsége. Az Úri-utca 55. szám alatt levő helyőrségi templom falán elhelyezett emléktábla szerint a templomot a minorita szerzet emelte IV. Béla ki­rály alatt 1269-ben. A templom s a torony felső része a ferenciek számára az 1686-iki ostrom után épült fel. Ott koronáztatott I. Ferenc magyar ki­rállyá 1792-ben. A hagyomány szerint ott van el­temetve Hunyadi László. Ott fosztották meg Mar­tinovicsot papi méltóságától, mielőtt kivégezték. A templom Kapisztrán-téri oldalán a főváros em­léktáblát helyezett el ama hősök emlékének, akik l. Lipót király idejében Lotharingiai Károly és Bajor Miksa vezérek alatt Budavárát a törököktől visszavívták. Az 1848/49-iki szabadságharcok idejéből szár­mazó történelmi emlékeket a hadimúzeum falában vastag üveggel védett fehér márványtábla őrzi, amikor 1849 május 4. és 21. közt a kissvábhegyi honvédütegek a Ferdinand körbástya császári tü- zésrségét lőtték. Az akkori „Űj laktanya“ homlok­zatát ért számos találat emlékét 1893-ig befalazott ágyúgolyók őrizték. Közülök 40-nek a nyomát ke­gyelettel tárta fel és örökítette meg 1926-ban a m. kir. hadimúzeum. Az .Orbánhegyen a Diana-út 25. számú villaépület bejáratánál elhelyezett em­léktábláról az a történelmi tény olvasható, hogy ott volt Górgei Artúr tábornok főhadiszállása s onnan figyelte messzelátón az ostromot és a 21-iki utolsó rohamot. A bástyán tört résre kitűzött hou- védzászló megpillantása után onnan indult lóháton az elfoglalt várba, hogy győztes seregét üdvözölje. Megfordultak ott hadtestparancsnokai is és Klapka tábornok ott békült ki Petőfi Sándorral. A táblát a hadimúzeum kezdésére 1929-ben állította a ház ura, korláti Bernát István. Egy másik táblán ugyanott az olvasható, hogy 1897 októberében őszi lombhulláskor ott gyönyör­küüotl a kilátás szépségében Erzsébet királynénk, akinek enneK.ec a ótáirsziikui-parle névén ismere­tes leien a térség eszimi ualsaritabau terméskőbe xoglait márvány la üian ezek a szavak őrzik: — „n, lakat Jürzséoet magyar királyné 1898 szeptemuer lü-en történt szomorú halála emlékere ültette Budapest székest'óváros közönségé." E örmény esi M'idtli Jánosnak s a magyar kongregamstaknak, akik luöu szeptember 3-án Buuavar íeiszabaüitásaert, a két kongreganista ve­zér, Lothanngiai Karoly és Esterházy fát nádor aiatt az elsők között küzdöttek, 1930-ban, üzent Imre évében emléktáblát helyeztek el a Magyar Mária, kongregamsták. Ugyancsak a vártainak, a JLiOvas-út leié eső részén emléktábla őrzi magyar es spanyol nyelven annak a 300 spanyol hősnek az emlékét, akik Buda felszabadításáért harcoltak. A mohácsi csata négyszázados évfordulójának emlékére állított emléktáblát a főváros a üzent (jeliért hegynek a Duna felé eső oldalán. Gróf Széchenyi Istvánra vonatkozó emlék­tábla a Krisztina-téri templom bejáratánál, jobb oldalon ezt adja tudtul: — Ebben a templomban esküdött örök hűséget gróf Széchenyi István, a legnagyobb magyar, nejének gróf tíeykern (Jres- centiának 1836 február 4-én. A baloldali részen elhelyezett emléktábla arról emlékszik meg, hogy a templom 1. Ferenc király uralkodása alatt 1796- ban épült. Csernoch János bíboros, hercegprímás arany­miséje alkalmából 1924-ben létesítette az állam és a főváros a Prímás bástyát a várban és díszes em­léktáblát helyezett el a vár északi oldalán és a Ma­gyar Hadimúzeum épületén. A Krisztinavárosi templom jobboldali részén hátul a sekrestyénél ilyen szövegű emléktábla díszük: — „E templom­ban működött mint segédlelkész dr. Csernoch Já­nos bíbomok, hercegprímás és érsek úr 1877 aug. 19. — 1878 július 25. Emlékezetül aranymiséjére. 1924 nov. 18.“ Beethoven halálának századik évfordulójára a főváros domborműves emléktáblát helyezett el a Színház-utca 3. szám alatt levő Várszínház bejá­ratánál annak emlékére, hogy Beethoven 1800 má­jus 7-én ott hangversenyezett. Virág Benedek pálosrendi szerzetesnek, az akkori irodalom legkiválóbb alakjának emléktáb­lája az Apród-utca 10. számú épületen látható, mint, amely ház volt Virág Benedek lakóháza. Az emeleten lakott egyszerű boltíves szobában. Markovits Iván, a Gabelsberger-Markovits rendszerű gyorsírás megalkotójának emléktáblája a Donáti-utca 5. számú Tiázon látható. A rendszer félszázados fennállásának emlékére 1913-ban állí­tották a magyar gyorsírók. Dr. Mikes Lajos író és szerkesztőnek a Bors­utca 15. számú ház őrzi emlékét; amely házban la­kott 1921—-1930-ig. Endresz György emlékét az Attila-utca 53. számú épület, a Bellevue-szálló bejárata fölött el­helyezett emléktábla őrzi a következő szöveggel: — „E házban élte utolsó éveit Endresz György. Ide tért vissza diadallal 1931 július 16-án. A vi­lágba röpítette az eszmét „Igazságot Magyaror­szágnak“ és innen indult el utolsó útjára Rómába 1932 május 21-én.“ Az I. kerület Győző-utca 11. számú épületen látjuk azt az emléktáblát, amelyet a kir. igazság­ügyminisztérium állíttatott dr. Felletár Emilnelc, az országos bírósági vegyészeti intézet kiváló ér­demű első vezetőjének emlékére. Sajó Sándor nyug. tankerületi kir. főigazgató emléktábláját az I. kér. Csörsz-utca 1. számú épü­letén helyezték el, amely ház első emeletén lakott s onnan tért utolsó útjára 64 éves korában. Ferenczy Istvánnak, a képfaragó művészet úttörő mesterének emléktáblája az Országház­utca 14. számú épületen van. A dombormű Sidló Ferenc alkotása. Abban a házban elte munkás es küzdelmes éveit Ferenczy István. A vörösök uralma alatt vértanúhalált halt hő­sök emléktábláit a következő opületek őrzik Bu- dán: A Lánchídi budai pillérének Budáról jövet a jobb oldalán, a gyalogjáró felé eső részén van Hollán Sándor nyug. államtitkár és fia dr. Hol­lón Sándor államtitkár emléktáblája. Azon a he­lyen szenvedtek vértanúhalált. Fery Oszkár cs. és kir. altábornagy, csendőr­ségi felügyelő, Borhy Sándor és Menkina János m. kir. csendőralezredeseknek emléktáblája a Fery Oszkár-utca 40. szám alatt, az I. kér. Állami elemi iskolai tanítóképző-intézet balsarkán, a Borhy Sándor-utcai részen van elhelyezve. A Bécsi-út 22. számú házon van Lemberko- vics Jenő honvédszázados emléktáblája, aki 1919 június 24-én Istenért és Hazáért vértanúhalált halt. Abban a házban lakott. 1921-ben örökítette meg emlékét a MOVE III. kér. csoportja. A világháború hőseinek emléktáblái az alábbi épületeken láthatók: A Mészáros-utca 19. számú épületen 46 hősi halott emléke van megörökítve. A világháborúban hősi halált halt délivasutasok emlékét őrzi az em­léktábla. A III. kerületben a Zsigmond-utca 114. szám alatt levő Budapesti Árpád főgimnázium épületén közadakozásból helyezték el azt az emléktáblát, amely 28 elesett tanuló nevét örökíti meg. Az újlaki-templom bejáratánál száz hősi ha­lott emlékét őrzi az ott elhelyezett emléktábla. A Király-fürdőn és a Rudas-fürdőn elhelye­zett emléktáblák annak emlékét őrzik, hogy azokat 1556-ban Szokoli Musztafa pasa építtette. (Francia nyelven is olvasható.) Egy-egy régi épület emlékét örökíti meg a II. kér. Kacsa-utca 18. számú épületen és a II. kér. Iskola-utca 18. számú épületen elhelyezett emlék­tábla. FOTÓCIKKEK Zibrinyfnél I., flttila-utca 8 Megroppant a Várhegy-oldal Az Attila-utca rohamos építkezései előre­láthatólag befolyásolták a hegyoldal régóta gyanús földtani szerkezetét és a híres, csuszam- lós budai márga ismét jelentkezett a maga megbízhatatlanságával. Talán túlkönnyelműen kezelték ezt a kérdést azok, akik nem ismerték ennek a hegyoldalnak veszedelmes voltát és a hatóságok is hibáztak, hogy nem követelték meg a kellő elővigyázatot. Még szerencse, hogy katasztrófa nélkül folyt le ez a megroppanás, amelynek be kellett következnie, mert hogy legalul, az Attila-utcában ásták alá a hegy­oldalt olymódon, ahogy azt megengedni nem lett volna szabad. Így történt, hogy a felsőbb utcákban, úgymint a Logody-utca 63., Lovas- út 26., valamint Lovas-út 1. szám alatt meg­roggyantak az épületek olyannyira, hogy egyes lakókat ki kellett lakoltatni. Sürgős intézkedé­sek történtek, hogy a kibányászott hegyoldal alátámasztására tervezett hatalmas támfalak mielőbb felépüljenek és ezzel elejét vegyék a további csuszamlásnak. A múlt század végén történt földmérések alapján elhatározta a szé­kesfőváros, hogy a Vár nyugati lejtőjén csak villaszerű épületeket engedélyez, ami nem is okozott volna bajt, de a többemeletes bérháza­kat már nem bírta a hegyoldal s így valószínű volt ennek a csuszamlásnak, illetve megroppa­násnak a bekövetkezése. Két háznak lefelé való mélyebb építése indította el a csuszamlást. Budai küzdelmek — Vj élet a város alsó szélén — A Kelenföld érdekeit oly lelkesen szolgáló Buda-Alsóvárosi Egyesület e hó 7-én rendezte ezévi első választmányi ülését a „Budai rózsakert“ vendéglő helyiségeiben a jelenvoltak nagy érdeklő­dése mellett. Az ülést Mikola Géza dr. ügyvezető­elnök nyitotta meg és az újév alkalmából üdvözölte a megjelenteket. Majd ismertette a Duday Alajos dr. tanácsnok-elöljáró által már a Várban kezde­ményezett és a XI. kerületben is meghonosított „Mindenki karácsonyfája“ nagyszerűen sikerült ünnepélyét. Ezután felolvasta a Budai Napló köz­szeretetben álló főszerkesztőjének, Viraág Bélának levelét, melyben felesége elhúnyta alkalmából kife­jezett részvétért mond köszönetét egysületünknek. A tárgysorozat további pontjaiban a járhatatlan utak kiépítése, a csatornahálózat fejlesztése, to­vábbá a HÉV-vel kapcsolatos közlekedési bajok orvoslása és a környék közbiztonságát célzó intéz­kedések kerültek szóba. A választmány ezúttal is­mét 7 új tagot vett fel az egyesület tagjai sorába, majd néhány kisebb adminisztrációs ügy elintézése után ismeretterjesztő előadás következett. Ennek során TAMÁSSY BÉLA dr. kér. tisztiorvos Divat és sport címmel ismertette a divat legelső megnyilatkozását a legrégibb korból, majd a mind­inkább kifejlődő divatos öltözködést, mely régen a testi egészség rovására eső mesterkedésekben, újabban pedig a sportkedvelés terjedésével a testre hasznos öltözködésben nyilvánult. Az olykor hu­moros megjegyzésekkel fűszerezett felolvasást a közönség nagy élvezettel hallgatta. — Utána GÖMÖRY GYŐZŐ örökös tb. elnök Liszt Ferencről mondott tartalmas és színes emlék­beszédet. Nagyszerűen jellemezte a nagy magyar zeneszerző egyéniségét, megkapóan ismertette zenei tehetségét, halhatatlan műveit, tiszta magyar lelki­ségét, szülőhazája iránti szeretetét, műveinek utól­érhetlen magyar jelleget és ezzel megcáfolhatlanul igazolta a külfölddel szemben Lisztnek teljes és színmagyar mivoltát. — Az ülést Schopp János és vitéz Tanka Tibor dr. felszólalásai, továbbá Bos- nyákovits Károly rendőrfőfelügyelőnek a közbiz­tonsági és Raff István kér. mérnöknek az utak és csatornák ügyében adott felvilágosításai után Mikola Géza dr. ügyv.-elnök bezárta, amit barátsá­gos vacsora és társalgás követett. Gazdasági tükör SCITOVSZKY TIBORRAL, a Hitelbank vezérigazgatójával kívánja beltölteni a Magyar Ál­talános Kőszénbánya Rt. néhai báró Korányi Fri­gyes helyét az igazgatóságban. SCHÓBER BÉLA, az Angol-Magyar Bank elnöke, a Magyar Nemzeti Bank v. vezérigazgatója méltatta báró Korányi Frigyes érdemeit az OMKE legutóbbi számában és őt az 1935, evben a magyar pénzügyi élet második, nagy pótolhatatlan veszte­ségének mondja. CHORIN FERENC dr. felsőházi tag, a GyOSz elnöke, a Salgótarjáni elnök-vezérigazga­tója ismerteti a Magyar Lloyd legutóbbi számában az ipari helyzetet 1935-ben. FRIEDLENDER ANDOR, a Budai Általá­nos Takarékpénztár vezérigazgatója, hazatért lilla­füredi üdüléséből, LÁSZLÓ MÁRTON dr.-nak, a Pénzintézeti Központ igazgatójának a kormányzó a kincstári főtanácsosi címet adományozta. ORAVECZ ÁRPÁD dr. Állami Vas-, Acél- és Gépgyári igazgatóhelyettesnek a kormányzó a kormányfőtanácsosi címet adományozta. Drágaköveket és törött nemesfémet vásárol: SZERAFIN GY. «, Roham a. 8 — A Gazdák Biztosító Szövetkezete díjtarta­lékainak egy részéből bérpalotákat vásárolt a fő­városban összesen 2 millió pengő értékben. — A gombamódra szaporodó kis szövetkeze­teket kellemetlen alternatíva elé állította a külke­reskedelmi hivatal. A szövetkezetek részére meg­állapított kontingensek áldásaiban csak akkor ré­szesülhetnek, ha a Szövetkezetek Szövetsége ked­vező véleményt ad működésükről. — A „Trust Rt. villamos és közlekedési válla­latok számára“ lezárta a mérlegét, amelynek ki­mutatása szerint nyeresége ismét kb. 1,600.000 pengő, úgyhogy változatlanul 4 pengő osztalék ke­rül kifizetésre. — 30 vágón erdélyi alma behozatalára kapott engedélyt a Hangya szövetkezet. — A gyufagyártás és fogyasztás 35 százalék­kal csökkent hat év alatt. 300 milüó dobozról 200 millió alá esett a fogyasztás a gyufamonopólium első évtizedében. — Nyolc év alatt nettó hárommilüó pengőt keresett a fővároson a biztosítók kartellje. 25 mil­lió pengő biztosítási értékben van felvéve a Ba­zilika; tizenhét útkaparóház becsértéke 476.00 pengő. — Tízmillió pengő értékű gyapjút vettek át a termelőktől a magyar gyárak. — A Pálffy-téri HÉV állomás elhelyezése közel negyedmilüóba kerül és ez elodázza a végle­ges megoldást, amely a HÉV teljes kihelyezését kívánja az Újlaki- és Óbudai-partról. — Belföldi kölcsönt készül felvenni a Magyar Városok Országos Szövetsége. Nagyszabású kultu­rális, szociális és gazdasági programmot dolgozott ld a magyar városok helyzetének megjavítása érde­kében. — Az OTI baleseti kórházat és kislakásé ház­csoportot épít. Három és félmilüó pengőért meg­vásárolja a Tisza Kálmán-téri gázgyári telket. — Másfélmillió pengős új építkezésekbe kezd az Ügetőverseny Egyesület. — A BSzKRT új, több évre szóló beruházási programmot dolgozott ki. A beruházások össz­értéke 48 millió pengő. — Magyar idegenforgalmi iroda nyílt meg Kairóban. Az iroda a Magyar Egyiptomi Kereske­delmi Rt. keretébe tartozik. — Kétmillió pengő értékű török megrendelést kap a magyar gépipar. Főleg vegyészeti gépeket rendeltek. KOMÁI ÓBUDA­AKVINKUM FÜRDŐ KÉSŐ ŐSZIG Kitűnő konyha. — A források napi hozama lóo.ooo hekto­liter rádióaktív thenuálvíz A szentendrei HÉV vasútnak, a MFTR hajóknak és az ÚJPESTI átkelő propellernek állomása ELSŐRENDŰ MUNKÁT KÉSZÍT VALI GÁBOR CÍMFESTŰ II., ISKOLA-UTCA 18 TELEFON HlVÓ: 56-8-63

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom