Budai Napló, 1936 (34. évfolyam, 1209-1243. szám)
1936-03-21 / 1215. szám
1936. március hó 10-én 1885-1913-1935 A mi ünnepünk! A Budai Napló fennállásának 30 éves és Viraág Béla szerkesztő írói működésének 50-ik évfordulóján — A jubileumot a Hollós Mátyás Társaság rendezte Viraág Bélának Félszázad év! Egy hosszú emberélet, Ajándokul kivételek ha kapják, Emelje le mindenki a kalapját, Ha ily életről zendül fel az ének. Meghajtott fővel álljunk meg előtte, Ragyogó álmok sorát aki szőtte, Mikor maga a keret is csak álom, Mikor még szép volt minden a világon. Ott indult el az acéltóllnak hőse, Ahol leszállóit felhőkből a Kárpát, Hol lábai a szabad földet járták, Hol bérei sas volt valamelyik őse. Sasszárnyon indult vágyak és remények Adták lökést a húszéves legénynek, Ment könnyű szívvel keresni a sorsát: Előtte volt a szép, nagy Magyarország. 50 éves írói jubileumára írta ; Magyarország te elröppent szép álom, Minden fiadnak a kebled kitártad, Magot adtál az énekes madárnak És tetted, hogy a fészkére találjon, Kis, szürke hősünk is megrakta fészkét, A magból is mindég kivette részét, Serényen járt kis acéltolla lába S hálásan szőtte szépséged dalába. Az évek teltek, vége lett a nyárnak. Szép barna fürtöt fest az ősz fehérre, De bohém lélek nem gondol a télre: Örül a fénynek, örül a sugárnak. Vidám csicsergés a poéta fészke, ■ Idők múlását hogyis venné észre, Csak mikor a világ egyet fordul: Rá is lecsap a sors haragja zordul. Gegus Dániel El-el mereng a nagy temetkezésen, De nagy hite nem adja fél a harcot: Amiért hosszú ötven éve harcolt. Nem, nem fog az megsemmisülni még sem. Kis tolla fut, a sok csapást megállja: Él a magyar s áll még az ő Budája, És nem pusztulhat él a magyar élet: Ezt mondja benne a turáni lélek. Itt állsz előttünk kissé megtörötten Bátor hőse az apró acélioUnák, Múltad fényébe elmerül a holnap. ,Kivégezem, amiért ide jöttem.“ Ez van felírva tisztes homlokodra. — Lelked kincsével bőven megrakodva , Magyar igének magvetője voltál: —■ Állj hát tovább, te régi magyar oltár! Budapest, 1936 március 6. Buda nagy jövője Emlékezetesen szép ünnepet rendezett a Szent Geliert Szállóban) e lió 10-én a „Hollós Mátyás Társaság“ abból-az alkalomból, bogy megalakítása körül oly nagy érdemeket szerzett és lapját, a „Budai Naplót“ a Társaság szellemében vezető szerkesztő: Viraág Béla irodalmi működésének ötvenedik évfordulóját megünne- Buda társadalma szívesen vett részt ezen az ünnepen, mert érzi, tudja, hogy mivel tartozik annak a szerkesztőnek, aki egy életet szentelt Buda föivirágoztatásának, önzetlenül szolgálva ez elhanyagolt városrész ügyét, önzetlenül, »— mert öreg borára sok öröm jutott neki, látva kitartó küzdelmének gyümölcsét, ■— de anyagilag, gondterhes napok előtt áll. A jubiláris ünnepen részt vett József Ferenc főherceg is, — de megjelentek jóbarátai, tisztelői és hívei, hogy elhalmozzák jókvánsá- gaikkal Az ünnepet két részre osztotta a rendezőbizottság, amelynek élén ketten állottak: bennyei Hennyey Vilmos dr. államtitkár és Gegus 'Dániel ny. főkapitányhelyettes. Az első része műsoros est volt, amely o órakor kezdődött, amelyen kiváló művészek vettek részt, a második rész a társasvacsora, amely a gyógyszálló márványtermében volt, amelyen mintegy másfélszáz vendég jelent meg és harmincán köszöntötték az ünnepelt szerkesztőt. Művészi esi Este 6 órakor József Ferenc dr. főherceg meg- j érkezése után kezdődött a műsoros rész, a szálló hangversenytermében, amelyen a megnyitó beszédben a „Hollós Mátyás Társaság“ tizenöt éves eredményes működését ismertette HENNYEY VILMOS dr. államtitkár, a Hollós Mátyás Társaság elnöke, de átengedte a szót mindjárt az üdvözlsé után RIPKA FERENC dr. jnyug. főpolgármesternek, aki elismerő meleg szavakkal máltatta a jubüalo lapszerkesztő érdemeit, akivel csaknem három évtizeden át együtt dolgozott. Felsorolt számos eszmét, amely ennek a közös működésnek a révén valósult meg és végül éltette a jubüánst. Hozzáfűzte a saját üdvözletéhez Bárczy István ny. miniszter ív. főpolgármester üdvözletét, akit ifjúkori barátság fűzi Viraág Bélához. Ezután ismét Hennyey Vilmos vette át a szót és ismertette azokat az eszméket, amiket Buda érdekében szolgált a Hollós Mátyás Társaság, nagyrészben Viraág Béla kezdeményezésére. Az elnöki beszédet teljes terjedelmében közöljük: A Hollós Máíyás Társaság megalak ulása Szívből köszönöm, hogy meghívásunkra ily szép számban megjelenni és megjelenésükkel minket és az ünnepeltet megtisztelni kegyesek voltak. Különösen köszöntőm József Ferenc főherceg ö fenségét, az ő személyes jelenléte örökké megmaradó becses emléke lesz Viraág Bélának és társaságunknak. Fenséges Uram! Hálás lelkesedéssel vettük tudomásul azt is, hogy Fenséges Uram megtiszteli a Hollós Mátyás Társaság-ot a díszelnöki tisztség elvállalásával. Ezt a mai ünnepet a Hollós Mátyás Társaság írók, művészek és tudósok budai egyesülete rendezte abban a tudatban, hogy Buda nagy közönsége együtt érez vele, amikor Viraág Béla 50 éves írói és 30 éves Budai Napló szerkesztői évfordulóját hálás szívvel, elismerésével emlékezetessé teszi. Viraág Béla egész életében eszményekért küzdött. Viraág Béla amikor idejött közénk már elejétől fogva érezte, hogy működése csak akkor lehet eredményes, ha azt társadalmilag is alátámasztja. Ezért korán kört gyűjtött maga köré, ezzel a körrel közölte gondolatait, eszméit, megbeszélte terveit és viszont e körből merített újabb eszmét és gondolatot. E magánkörből fejlődött a Hollós Mátyás Társaság, amelynek eszméjét, 1915 október 15-i számában, a Budai Napló vetette fel első ízben. Akkor a lapok sokat foglalkoztak az új alakulattal és a Pesti Napló azt írta: hogy „a tudós művelődés és múzsák barátjai a főváros komolyabb és csendesebb részében immár megmozdultak“. Régebben a budai írók, művészek és tudósok Pestre jártak a Newyork kávéházba, 1915 óta Budára gyűjtötte össze őket Viraág Béla és kiegészítette e kört Buda társadalmának színe-javá- val. A társaság formális megalakulása, hosszú vajúdás után csak később, 1920 február havában következett be fényes külsőségek mellett. A társaság díszelnökségét gróf Andrássy Gyula, gróf Ap ponyi Albert, gróf Karácsonyi Jenő és Rákosi Jenő vállalták. Elnöki tanácsában ott látjuk Ripka Ferencet, Kozma Jenőt, Nemes Antal pös- pököt, Becsei/ Antalt, Hubay Jenőt, Lechner Je nőt. Tormay Cecilt, Szabó Dezsőt, Sziklay Jánost Rákosi Viktort, Thirring Gusztávot és másokat írókat, művészeket, tudósokat és Buda közéleti nagyságait. Az első ügyvezető elnök Pintér Jenő, utána Morvay Győző, aztán Szabolcska Mihály és legutóbb Szávay Gyula. A társaság háznagya ele jétől végig Viraág Béla volt, aki e szerény címen volt a társaság tulajdonképpeni mozgató ereje. A díszelnökök ünnepi alkalmakkor országra szóló beszédeket mondottak, amelyektől az egész sajtó viszhangzott. A Hollós Mátyás Társasá rendes heti összejövetelein kívül, vita üléseket művészi matinékat és estélyeket rendezett, melyeken a Budai Dalárda, az Operaház tagjai és maga Hubay Jenő is szerepelt. Karácsonyi Jenő gróf Társaság részére gyönyörű Mátyás-serleget adó-: mányozott. A Társaság Buda összes közérdekű tudományos és művészeti kérdéseit felkarolta, azokat sajtó útján — elsősorban a Budai Naplóban — cikkekkel, felszólalásokkal, memorandumokkal és hatósági beadványokkal támogatta. I A Társaság tevékenységéről, mely egyúttal ünnepeltünk szívós, lankadatlan munkásságát is isszatükrözteti, a következőkben adunk képet. Érdekes lesz azokat az eszméket feleleveníteni, melyek Budát az utolsó hárrom évtized folyamán ozgatták. Óbuáa hagyományai Fővárosunk területén Óbudának van a legrégibb történelme. A Hollós Mátyás Társaság a történelem e kincseit kívánta feltárni. Itt volt már kétezer évvel ezelőtt Akvinkum, a nagy kereskedelmi gócpont, mely Ázsiát és Oroszországot kötötte össze Európával. Az ebből az időből való város romjait kerestük. A kiscelli Schmidt-féle kastély, mellyel sokat foglalkoztunk és melyet olt tulajdonosa a fővárosra hagyományozott, szintén e cégi időkből származik és valószínűen királyi palota volt. (Sürgettük Óbuda környékén Árpád sírjának kutatását. Hetényi főkapitányhelyettes és lelkes társai most úgylátszik meglelték Bohn-féle téglagyár helyén. És ott vannak Óbuda talajában eltemetve a római és későbbi török időkből való monumentális fürdők. A Római-fürdő környékén tagtársunk Tausz Béla elgondolása szerint új fürdőtelepet kívántunk volna létesíteni. Bevonni ebbe -a Csillaghegyet, a közelben lévő, elhanyagolt Árpád-fürdőt és új gyógyforrások feltárásával kifejleszteni, ezt Pávai- Vájná Ferenc tagtársunk tudós geológus segítségével. Harc a füst ellen Állandóan küzdöttünk ama gondolat meg valósításáért, hogy a gyárakat Óbudáról és t Szentendrei-útról a főváros déli medencéjébe, i Kelenföldre áthelyezzék, nehogy a gyárkémények füstje végigvonuljon a fürdőváros felett. Nagy harcot folytattunk az óbudai téglagyárak ellen, azért, hogy üzemüket a solymári völgybe tegyék át, ahol megfelelő talaj- és téglaanyagot találnak, mert mostani helyükön, a Mátyáshegy oldalán, csuszami ást idéztek elő és ennek a szép vidéknek további fejlődését és beépítését tették lehetetlenné. Segítettünk dűlőre vinni az óbudai Dun&híd ügyét, mely e városrész újabb fellendülésének veti meg alapját. . terveztünk a város tulajdonába került Nádor-kert parlagon fekvő területének felhasználásával. Iáeális terv Ugyanide tervezte újabban Lendl Adolf, társaságunk kiváló tagja, a természetrajzi múzeumot, planetáriumot és az őslénykertet. Az erre vonatkozó terveket minden részletében kidolgozta. E munka megvalósítása esetén a főváros egyik büszkeségé válna s ezért elfogadását és keresztülvitelét évek óta sürgetjük. Annyira már eljutottunk, hogy az illetékes tényezők az ügyet felkarolták, a továbbiak már csak a pénzügyi helyzet jobbrafordulásán múlnak. A Duna mellé tervezett ezek az építkezések a főváros d un amenti látképének is nagy előnyére lennének. Új fürdőváros^ A Lágymányoson nagy jövő elé tekintenek üt világhírű keserű- és sósvízforrások. Itt modem új fürdőtelep létesítéséért harcoltunk, a Dobogág domb alatt az örsödi völgyben. Ha kiépiilnei^t a telep, Karlsbad hírével vetekedne. Új fürdőföst dég forgalom megteremtésével busásan kamaSagí tatná a reáfordított befektetést és megatofói lyozná, hogy a magyar idegenben költse ppbaél és keresse egészsége helyreállítását. Jmmsd űttiqaLs Budai kérdéseit Foglalkoztunk azzal is, hogy az sőbb tanintézetek kihelyeztessenek a ; környékére. Ott egy deáknegyed létesüljed,^" távolabb a nagyvilági város mételyező'%ateís5&8S^ az ifjúság erkölcsi és egészségi szempontból megfelelőbb nevelését tenné lehetővé. Sürgettük a farkasréti temető felhagyását áthelyezését, mert a hegyvidék további fejlődésének útjában van. Részünk van abban is, hogy immár épül a Boráros-téri új Dunahíd és a kelenföldi sugárút, ami a Lágymányos fejlődésének ad új lökést. A Lágymányos ügyeiben főleg Becsey Antal tagtársunk járt kezünkre és fejtett ki egyébként is külön említésre méltó kiváló tevékenységet. A Szépvölgy ügye Óbudát a fővárossal Újlak nevű része köti össze. Ott egy romantikus völgy, a Szépvölgy terül el, mely még feltárva nincsen. Arra törekedtünk, hogy a villamos vasút 4. sz. vonalát a Hűvösvölgyből ezen a Szépvölgyön át vezessék Újlak felé és így körforgalomban vissza a Berlinitérre. Tagjaink közül főleg Szilágyi Károly és Réw Sándor küzdöttek Óbuda jövőjéért, Andréka Károly és Orova Zsigmond biz. tagok segítségével Kelen földje Budának legújabb, legmodernebb része Lágymányos. A Hollós Mátyás Társaság sokat foglalkozott e városrész fejlődésével. Azon volt hogy az azt ketté választó nagy vasúti töltést helyezzék át a Duna mellé, hogy e városrésznek t töltésen túl fekvő alsó részét a fejlődés hálóza tóba bevonják. Azt akartuk, hogy az összekötő vasúti híd budai környékét megfelelően rendezzék és kiépítsék. Az összekötő vasúti híd két oldalára a főváros állandó kiállítás részére végleges területet Új életet a Vízivárosnak. A Víziváros ügyeit annak országgyűlési képviselője Kozma Jenő tagtársunk segítségével karoltuk fel. Azért küzdöttünk, hogy e városrész a főváros alsó és felső hévvíz forrásait összekötő, dunapart parkozott sétánnyá alakittassék át és Uy formán Buda fürdőváros központjává váljék. Ide egy dunahíd létesítését is sürgettük, mely Budát a Lipótvárossal kötné össze. E hidat azonban csak^ gyalogjárónak, vagy a Duna alatt alagút- szerűen megoldandónak gondoltuk el. A Víziváros fejlesztésének ügyében tagtársunk Szalag Sándor volt elöljáró is szerzett érdemeket. A magyarok vára Buda várában Nemes Antal püspök tagtársunk után indulva ó-magyar városrészt, magyar akropoliszt, gondoltunk kiépíteni. Palotákat és házakat ó-magyar keleti stílusban. A Várban található sok régiség, földalatti ősleletek feltárását, konzerválását, történelmi épületek megfelelő megjelölését szorgalmaztuk. A közeljövőben megnyitó
