Budai Napló, 1936 (34. évfolyam, 1209-1243. szám)
1936-03-21 / 1215. szám
4 Budai Napló 1936. március 21. hadimúzeum felállítása ott a Várban a Hollós Mátyás Társaságnak is van érdeme, mert e részben Aggházy Kamill ezredes úr tagtársunk végzett felette érdemes munkát. A Tabán jövője Nagy tevékenységet fejtettünk ki a Vár aljában elterülő Tabánnak a fürdőváros céljaira való rendezése ügyében. Egy irredenta városrészt kívántunk ott létesíteni. A trianoni gyászos határozat folytán tőlünk elszakadt minden törvényhatóság és város részére épületet emeltünk volna sajátos stílusában és berendezésével, néprajzi sajátosságával. Ezek szállásul is szolgáltak volna a hazájukat látogató odavaló honfitársak számára. A Gellérthegy északi és a [Naphegy keleti oldalán épülő ez a Skansen faluhoz hasonló városrész körülbástyázta volna a királyi várban tervezett régi magyar ó-várost. Ez a mi tervünk azonban ma már csak a jövő zenéje. Azzal, hogy e városrészt egyelőre parkírozták, Szendy Károly polgármester erre az ügyre a mostani viszonyoknak megfelelő legjobb megoldást találta, amely a jövő fejlődésnek nem prejudikál. Fürdő központ A Vár alatt elterülő nagy Vérmező ügyét is állandó napirenden tartottuk. Azért küzdöttünk, hogy a katonai kincstár adja vissza ezt a területet a fővárosnak, mert úgy vélekedtünk, hogy Budán a város közepén nem maradhat meg egy húszholdas terület kaszáló rétnek. Terveket dolgoztunk ki, hogy park keretében ezen a területen épüljön a már említett természetrajzi múzeum, ide állítsák Attila szobrát, vagy itt létesítsék a Sportstadiont. A város látképe érdekében kívántuk, hogy a Várhegy idetekintő oldala ne magas bérházakkal, hanem terraszszerűen kertes villákkal építtessék be, amit ha elfogadtak volna, nem fenyegetné most a hegycsúszamlás sem. Ezen a környéken fekszik az államvasútak Déli-pályaudvara, e városrész fejlődésének útját állva. Terveket dolgoztunk ki, hogy e pályaudvart kijjebb, a délivasúti alagút bejáratához helyezzék át, a mostani délipályaudvar helyén új városrész épülhetne és vihetné tovább e környék fejlődését. Megindult a J&arc Buda fürdőváros kérdését az elsők között a Hollós Mátyás Társaság karolta fel, amikor 1920- ban Ripka Fereno tagtársunk terjesztette elénk a Buda világfürdőre vonatkozó elgondolásait. Ezt az ügyet azután állandóan napirenden tartottuk, fürdőanketteket rendeztünk, amelyeken Schafar- zik, Hankó Vilmos és más előkelő tudós és neves orvos újból és újból fejtegette a fürdőváros eszméjét. A budai Dunaparton a Gellért-fürdőtől végig a Római-fürdőig egy nagy park kiképzését és szállodák építésével, az ivókúra és gyógyfürdés eélj ára való felhasználását terveztük. A Duna mentén új gyógyforrások feltárását vártuk, amit Pávai-Vajna Ferenc dr. neves geológus tagtársunk részben már meg is valósított. A fürdőváros kérdés az évek folyamán mind szélesebb körökben talált pártolásra és támogatásra. Megalakult dr. József Ferenc főherceg O fensége vezetésével a Fürdőváros Egyesület. Nem lehet célunk, hogy itt a kérdés fejlődésének egyes mozzanatait ismertessük. Tény az, hogy a Hollós Mátyás Társaság elhintette és ápolta mag ma már terebélyes fává fejlődött, melyre fővárosunk életében nagy jövő vár. A fürdőügy és idegenforgalom érdekében egyébként is nagy tevékenységet fejtettünk ki, különösen abban az irányban, hogy a kelettel létesítsünk összeköttetést. Legyen Budapest megjelenésében a Nyugat felül az első keleti város és a kelet felül az első nyugati város. Azért harcoltunk, hogy Gül Baba elhanyagolt sírja körül mohamedán központot alakítsunk mohamedán egyház alapításával. Ezt a tervet hosszas utánjárással és a mohamedán hitközség megalapításával sikerült megvalósítani. Az új hitközség eredményesen fűzi a szálakat, hogy a négyszázmilliónyi mohamedán- ság keleti világával a kapcsolatot létesítse. A budapesti új mohamedán hitközség főpapja, Husszein Holmi már másodízben járja a Keletet, most Arábiát és Indiát, hogy Buda fürdő- és idegenforgalmának propagandát csináljon. Az ügyet a Hollós Mátyás Társaságban László Zoltán tagtársunk kezdeményezte és Viraág Bélával meg is valósította. A magyar ösisf g Nagy teret foglalt társaságunkban a turáni gondolat, ősi hazánk és eredetünk kutatása azzal együtt, hogy testvéri kapcsolatot és összeköttetést kerestünk a 'kelettel. Ezt az irányzatot, amelyet azelőtt mint kultúr lealacsonyodást kezeltek, mi tettük népszerűvé a Budai Napló útján, amely állandó kapcsolatot tart a Kelettel. Nyilvánvaló, hogy a turáni gondolat csak előnyöket biztosíthat a magyarságnak: erkölcsi segítséget és pénzügyileg idegenforgalmunk fejlesztését. Az a nézetünk, hogy a turáni gondolattól való idegenkedés csak téves elképzelésnek eredménye. Izzó hazaszeretet és a magyar hagyományokhoz való hűség jellemzi a Hollós Mátyás Társaság működését és ebben a gondolatban sürgettük a magyar ősiség és keleti eredetének beható kutatásával is. Sajnos, a mi pesti tudósaink eddig inkább a nyugati viszonylatok ápolásával és felfedésével foglalkoztak és a kérdés igazi, a valóságnak megfelelő oldalát elfogultságból elhanyagolták. Itt Zajti Ferenc tagtársunk erdemeit kell kiemelnünk. Eredményele Csak futólag említjük még, hogy a Hollós Mátyás Társaság kezdeményezésére írta meg Fraknói Vilmos püspök értékes tanulmányát Mátyás király koráról és Lechner Jenő „Buda műemlékei" című becses dolgozatát, hogy a Közmunka Tanács a mi előterjesztésünkre nevezte el a régi Albrecht-utat Hunyady János-útnak, hogy a Mátyás királyra vonatkozó képek, könyvek, okiratok és érmek gyűjteményének kiállítását rendeztük, hogy II. Rákóczi Ferenc és Thököly Imre ereklyét kegyeletes megőrzésére mozgalmat indítottunk, melyet Karafiáth Jenő annak idején a nemzetgyűlésen terjesztett elő támogatósra és mozgalmat indítottunk arra, hogy Attilának nagy emlékművet állítsunk Budán, erre Lechner Jenő és Füredi Károly készítettek nagyszabású művészi mintát, hogy Társaságunk a budai állandó színház és a Várszínház ügyét, később a Kugler Mihály elgondolása szerinti körvasút ügyét propagálta, hogy a népakadémián rendezett sorozatos előadásokban kivettük részünket, hogy a bécsi császári gyűjteményekben foglalt értékes gobelinek, köztük Budavára visszavételére vonatkozó 21 ilyen műtárgy külföldre juttatása ellen erélyes akciót indítottunk stb., stb. Végül a Hollós Mátyás Társaság humorára és Viraág Béla szellemességére valló azok a cikksorozatokra utalunk, amelyek a Budai Naplóban Dubonai Pál néven aláírással és Fordított város címén éveken át folytatólagosan megjelentek. Ezek a cikkek a fejlődő ifjú óriás Budapest mintegy kamasz éveit tükröztetik vissza és ferdeségeit ostorozzák jóindulatú szeretettel. Gondolatmenetük a Hollós Mátyás Társaság összejövetelein folyt vitákban gyökeredzett. Mélyen tisztelt ünneplő közönség! Ezek csak szemelvények a Hollós Mátyás Társaságban történtekről, de egyúttal szemelvényei Viraág Béla áldásdús működésének, mert mindezek mögött ott lebeg az ő egyénisége, szellemessége, tisztánlátása, lankadatlan tevékenysége, fanatikus szeretete és odaadó hűsége Buda és a hozzá kapcsolódó magyar ősi gondolat iránt. Erre a nemesen lefolyt életpályára tűzi föl ma ia Hollós Mátyás Társaság — Buda társadalma nevében — az örök hála, nagyrabecsülés, szeretet és ragaszkodás elhervad- ha tat lan koszorúját. Még engedjék meg, hogy befejezésül felolvassam azt a költői szépségű levelet, melyet Havas István főtitkárunk intézett a mai alkalomra ün- nepeltünkhöz, mint a Petőfi Társaság főtitkára. A :"Petőfi Társaság üdvözlete Kedves Barátom! Végtelenül fájlalom, hogy fontos ügyeim a vidékre szólítottak ép e napokban s így nem tudlak személyesen üdvözölni. Ahhoz az ünnephez, amit ma tiszteletedre Buda társadalma rendez, a Dunán-innenek, a Tisza mentének, az elszakított magyarságnak is köze, része van. Az elmúlt félszázad alatt édes-vidám dalaiddal, románcaiddal, regényeiddel Te sok-solc szivet hódítottál meg. Tanúskodnak erről az egykorú lapok hasábjai, megjelent köteteid, melyeket országszerte olvastak az ifjak, lányok, szépasszonyok, egy boldogabb Magyarország olvasói, mint amilyenek mi vagyunk. Aztán úgy történt, hogy bevetted magad Budavárába s harminc esztendő óta magasztalod szépségeit, fölfeded ragyogó bájait s védelmezed az odaadó hűség minden lovagi lelkességével. Harminc év óta vagy Buda szerelmese, trubadúrja, álmok, tervek milliomosa, Te a mindennapi gondok küszködő szegény napszámosa. De törődtél A műsoros estet követő társasvacsorán egymásután emelkedtek szólásra Buda társadalmának kitűnőségei. Legelőször Hennyey Vilmos dr. a „Hollós Mátyás Társaság“ elnöke köszöntötte a Kormányzót és felolvasta az üdvözlőlevelek, táviratok küldőinek neveit. Elsőnek Becsey Antalt, a Budai Napló íróját és prófétáját köszöntötte, aki hosszú évtizedeken becsülettel töltötte be azt a helyet, amelyet a végzet számára ikijelölt és méltatta azt a nagy lelki értéket, amelyet az ünnepelt Buda közönsége számára jelentett. Hanthy Haidekker János, a III. kerület elöljárója Buda szerelmesét és rajongóját köszöntötte. Utána Lugmayer József dr. a Pénteki Borgazda Váli Gábor az iparosok nevében üdvözölte, mert Viraág Bélához régi szeretet fűzi az iparosokat,' akiknek rendelkezésére mindig készen áll az ünnepelt. Székely Vladimír ny. rendőrfőkapitányhelyettes megszokott jóízű humorával sorakozott a felköszöntők közé, majd Hubert Vilmos a Budai Iparo-i sok és Kereskedők Köre nevében mondott felköszöntőt. Mikola Géza dr. az új Alsóváros köszönetét tolmácsolta. Korányi Márton lapszerkesztő széllé-1 mes köszöntője után Bárdos György dr., a Budai Társaság nevében, majd gróf Berényi János emelkedett szólásra és lelkes szavakkal a hegyvidék nevében köszönte meg Viraág Bélának, hogy érdekeiket szolgálta és Budát megismertette velük, ingatlan Újság szerkesztője emelkedett szólásra. Zajti Ferenc a turáni gondolat ébrentartóját méltatta beszédében. Medriczky Andor a Kelet bekapcsolása érdekében kifejtett szívós és kitartó áldozatos munkát méltatta lelkes szóval. Ezután Hadzsi Ayasz Kán Ayar, a Budapesten tanulmányok céljából tartózkodó indiai mohamedán főúr köszöntötte angol nyelven, majd hindu nyelven Viraág Bélát, aki a Távol-Kelet turánsága nevében üdvözölt és különösképpen hangsúlyozta, hogy a jubiláns, valamint a Budai Napló Indiában és Japánban is nem ismeretlenek, mert ennek a kitűnő budai újságnak — úgy a turáni vonatkozású, mint a muzulmán érdekeket szolgáló — cikkeit odakint lefordítják és a távoli Kelet legkomolyabb lapjai közük. A beszédet KeÖpe Viktor dr. tolmácsolta magyar nyelven. Az indiai felköszöntő után a budai Gül Baba mecset lelkésze: Mechmega- dics Izmail imám modott magyarnyelvű felköszöntőt, amelyben a magyar mohamedánok hűségéről és ragaszkodásáról biztosította az ősz Viraág Bélát, is Te ezzel, az ilyen kicsiségekkel, mikor Tea nagyságért, szépségek impériumáért lelkesedtél! Ki volt gazdagabb itt nálad, rajongó bohém, akinek almaiban ott él szülőföldednek, a romantikus Trencsen- nek minden gyönyörűsége, nyugtalan hegy-völgye, napfénye, zivatarjai Valami lelkes bárd lehetett valamelyik ősöd is már a Mátyásföld fejedelmének, Csák Máténak egykori udvarában, a regés vártornyok regöse, bájos várkisasszonyok vándorlantosa. De hát elvesztetted Trencsént s ahogy mi valamennyien siratjuk, gyászolod Te is, kései utód, trianoni trubadúr! Látom, hogy elkalandozott a toliam, holott nekem át kell adnom egy irodalmi társaságnak az üdvözletét, melynek ha nem is vagy becikkelyezett tagja, lélekben, jól tudjuk, rokona és nagyrabecsü- lője. Mert ez a társaság a Petőfi nevét viseli, annak a Petőfinek nevét, akinek az élet úgyszólván semmit sem adott, de aki a mi életünknek hitet, lángot, honszerelmet nyújtott, akkorát, rnvnt előtte s utána is még: senki. Hát ennek a Petőfi Társaságnak elnöksége általam küldi ma üdvözletét, meleg köszöntését Neked. Megszorítja kezedet s azt üzeni: „Az a Buda, amelynek harminc éven át énekese voltál, íme, fölébredt álmaiból és egyre szépül, emelkedik. Szinte napról-napra ifjabb lesz, egy ma még küzdő, de egyre újuló ország méltó fővárosa. Öleljen téged is keblére, hű trubadúrját, ennyit megérdemelsz tőle!" Köszönt szívből tisztelő barátod. Budapest, 1936 március hó. Havas István, a Petőfi Társaság főtitkára. A közönség nagy figyelemmel hallgatta és elismeréssel fogadta a Hollós Mátyás Társaság működését is megvilágító eszméket. A lelkes éljenzés csillapultával SZIKLAY JÁNOS dr. az ismert író és vezető pubücista mondott ünnepi beszédet, amelyben szeretettel méltatta Viraág Béla működését, amely Budának minden érdekét felkarolta. Lelkesen fogadta ezt is hallgatóság. A műsort szellemes humorral konferálta be GEGUS DÁNIEL író, ny. h. főkapitány, akit kedves ovációban részesített a közönség. Nagyarányú ' tapssal fogadta gróf Berényi Jánosné Török Irmát, a Nemzeti Színház örökös tagját, aki az ő nagy művészetével szavalta el Gegus Dánielnek ünnepi ódáját az ünnepelthez. Nagy ovációban volt része, amikor a főherceg is üdvözölte a sikerült előadásáért, mint ahogy üdvözölte az azután következő művésznőket, akik a műsoros estén részt vettek: Szalag Ilona operaénekesnőt, Schack Manka zeneszerzőt, aki a saját szerzeményeivel aratott tapsot, Kazacsayné Lázár Jolán szavalóművésznőt, aki Viraág Béla költeményeit adta elő meglepő művészettel, Komlóssy Emmát, a Népszínház volt nagyhírű tagját, áld magyar nótákat énekelt és nem győzte ismételni, végül Viraág Ilona mozdulatművésznőt, aki édesatyja első költeményét, az „Akarom1“ című román- ícot és a „Két cimborám“ című költeményét adta ölő mozdulatművészettel. Az énekszámokat Radnay György zeneszerző kísérte zongorán. Művészies kiállítású jubileumi-emléklapot Viraág Béla ünneplése alkalmából Kurtapataki Pál festőművész rajzolta. Az emléklapot aláírók, soha el nem múló hálával és szeretettel köszöntik jóbarátjukat, illetve tisztelőjüket: Viraág Bélát, 50 éves írói és szerkesztői jubileuma alkalmával. aki egyben a magyarországi izlám konventjének tiszteletbeli elnöke. Beszédje végén imát es áldást rebegett az ünnepelt fejére. Az áhitatos csendben hallgatott beszéd után Pávai Vájná Ferenc dr. főgeológus, főbányatanár esős közvetlen meleg beszédben, a fürdőügy és a mélyfúrások lelkes Protektorat üdvözölte Viraág Bélában, majd Baranszky Gyula dr., Lechner Jenő, Duday Álajos dr. elöljáró, Nádas Béla dr. a Rózsadomb nevében, Tábori Kornél a budai társadalom figyelmét hívta fel Viraág Bélával szemben fennálló kötelezettségére az „igazmondó szék“-kel kapcsolatosan. Komái István a Magyar Nemzeti Irodalmi Társaság nevében üdvözölte, udvarhelyi Kapcsa Imre pedig mint a Budai Napló első előfizetője mondott szellemes beszédében festői képet rajzolt az árva hattyúról. Nemes Jenő György dr. orvos szellemes szóval az orvosok üdvözletét hozta. Istók László az „Oserő“ szerkesztősége és munkatársai nevében köszöntötte, majd ifj. Sebős Károly a barlangkutatók kérelmét tolmácsolta, hogy támogassa a barlangkutatás fontos ügyét. Kedves jelenet következett ezután, amikor Gegus Dániel bekonferálta, hogy Fischer Gertrud, az ünnepelt unokája is fel akarja köszönteni a nagypapát, aki megkerülve a hosszú asztalsort, két karjával átfogta a meghatottan ülő nagyapa nyakát és összecsókolta. Gegus Dániel ezután kegyeletes szavakkal emlékezett meg az ünnepeltnek közelmúltban elhunyt hitveséről, aki a jubiláns hosszú, küzdelmes életpályájának hűséges támasza és mindenkor segítőtársa volt. A jelenlévők felállással áldoztak a halott nagyasszony emlékének. Köszönetét mondott az orvosoknak: báró Korányi Sándor dr. egy. tanár, Kalapos Imre dr. egy. tanársegéd és külön Domány Endre dr. budai orvosnak, hogy megmentették és lehetővé tették a jubiláló szerkesztő további működését. Viraág Béla emelkedett ezután szólásra és meghatottan köszönte meg a lelkes ünneplést, amelyet — mint mondotta — nem várt és nem érdemelt meg, hiszen ő mindig Budáért dolgozott és amit tett, azt Buda érdekében végezte minden utógondolat nélkül. Ejfél után járt az idő, amikor a szellemes, kedves, poétikus, de mélységes szeretettel elmondott beszédek véget értek. A közönség azonban még sokáig együtt maradt a lelkes barátságtól átfűtött, nem fárasztó estén és. lassan oszlott szét, — búcsú- zaskor még egyszer üdvözölve a jubiláló szerkesztőt. Andriska Károly. Az idegenforgalom ezer baja Az Idegenforgalmi Érdekeltségek Szövetsége a Szent Gellért Gyógyszállóban gyűlést tartott a kormány, a főváros és számos testület képviselőinek jelenlétében. Több fontos, aktuális kérdést tárgyaltak, így azt, hogy módot kell találni a szállókban tavaly mutatkozott torlódások kikerülésére és a vizumkérdés kielégítő megoldására. Madarassy-Beck Gyula dr. báró, „Idegenforgalom és kereskedelem“ címmel tartott előadásában kifejtette, hogy ez a divathullám, amely Magyarországot kiemelte, meg ne szűnjék. Ha a szállók zsúfoltsága ismétlődni fog, az sokat árthat Ami a vizűm körül történik, az frivol játék az ország ellen. Ausztria harminc állammal szemben megszüntette a vízumkényszert, mi csak öttel szemben. Az angoloknak csak próbaképpen engedélyeztük, pedig tavaly már 40%-kai több angol utasunk volt. Téves hogy idegen valuta miatt kell a vizűm, hiszen a túlnyomó rész Bécsen át jött és schillinggel fizet a vizűmért. Kifejti, hogy mily módon tudunk legtöbb kvalitásos idegent idevon- zani. Nagyszámú adatot sorol föl a kereskedelem és idegenforgalom kapcsolatairól és további reformok megokolásául. Élesen bírálja a magyar kereskedelem ellen legutóbb elhangzott beszédeket. Gundel Károly „A vendéglősipar mai helyzete“ címmel tartotta meg előadását. 1929-ben még csaknem 1500 iparigazolvány volt, míg 1935-ben már 930. Maga a forgalom 1926 óta 70%-kal csökkent. Viszont az ipar terhei folyton emelkedtek, legutóbb a fázisadó, az ásványvíz- és szódavízadó útján. Az idegenforgalmi propaganda azt célozza, hogy idehozzuk az idegent, de hogy itt is tartsuk, az már a szállón és vendéglőn múlik leginkább. Ehhez főképpen a nívó fenntartása szükséges. Űj szálló nem kell, ma a szállók 50 százaléka sem foglalt. Ez pedig nem elég az üzemköltségek fedezésére sem, nemhogy a renoválásokra elég volna. Kifejti, hogy milyen segítő módszerekre volna szükség. Bársony Oszkár az idegenforgalmi statisztika adatait világította meg és fölvetette azt az ötletet, hogy legyen nálunk is tranzitó-vizum, mint Jugoszláviában, (1 pengő), mert a drága vizűm miatt nagyon kikapcsolódunk az átmenő forgalomból. Gyömrey Sándor dr. a statisztikával kapcsolatban kifogásolja — nem a számokat, hanem a színező kommentárokat. Stein Sándor dr. a terhes, drága bejelentőlapok költsége ellen szólal föl, valamint egyes közüzemek politikája ellen. Válkay Bertalan dr. min. tanácsos, az Idegen- forgalmi Hivatal alelnöke kifejtette, hogy általánosan kívánják a vizűm megszüntetését és keresik a megoldás módjait. A bejelentőlap 50 filléres terhét külföldiekre nézve már megszüntették. A zsúfoltságot tavaly főképp az okozta, hogy egyes kongresszusok és társas utazások rendezői ragaszkodtak eredeti dátumaikhoz. Balkányi Kálmán dr. a tárgyalás alatt lévő iparügyi novella veszélyeiről szólt. Tüske Jenő dr. MÁV főtanácsos fölvilágosí- tást adott a MÁV utazási kedvezményéről. Tavaly már csak 76 olyan nap volt, amikor nem lehetett kedvezménnyel utazni. Németh Aladar dr. a külföldi propaganda visszásságát bírálta. , Tausz Béla dr. egyes külföldi államok titkos intézkedéseiről számolt be, amelyek ellenünk irányulnak. Ezeknek ügyét külön ülésen fogják még tárgyalni. Az elnök hangsúlyozta, hogy az aktuálissá vált hiteleket nem új szállók építésére, hanem a komoly standard fönntartására kell fordítani. Üj magyar elet. Ez alatt a eím alatt jelent meg egy könyvecske, amelyet Benkő András fiatal poéta állított össze és adott ki, mint a címlapon mondja: „Magyarországi és amerikai magyarság szamara.“ A kiadót és szerzőt, aki „Bridgeport es „Buffaloi híradó“ amerikai magyar újságok munkatársa és tudósítója, az a kedves es tiszteletreméltó szándék vezette, hogy az amerikai magyarokkal megismertessen több magyar fiatal poétát s ezeknek hazafias föllángolása az odakint született és angol iskolákban nevelkedett magyar gyermekeket a magyar érzésre tanítsa s a magyarságnak megmentse. A kötetben közel ötven hazafias, magyar érzéstől átitatott költemény sorakozik fel, a költők legtöbbje egészen fiatal, új hajtása a magyar poetisnak. Itt-ott egy-egy régibb poéta is szerepel, mint Sik Sándor, Idám Éva, Gegus Darnel, akik hazafias lírájuk javából adtak mutatót. A kötet második fele adja a költők arcképét s életrajzi adatait Benkő András csak dicséretet érdemel, mert munkájával szolgálatot tesz a megnyomorított magyarságnak, különösen azzal, hogy munkáját az Amerikába elszakadt itestvereink között terjeszti. Elmarad a templomépítkezés Kelenföl- dön, mert a főváros pénzügyi bizottsága levette a napirendről a tervet azzal az indokolással, hogy maja a szanálás befejezese után határoz a temp- omepitkezessel járó kiadások megszavazásáról. A magyarolc nagy Istenének áldását leérem azok számára, alelR jósággal és szeretettel voltak az évfordulón irántam. VIUA/ÍG nÉCA Társasvacsora
