Budai Napló, 1936 (34. évfolyam, 1209-1243. szám)

1936-03-21 / 1215. szám

2 Budai Napló 1936. március 21. Érdekes nyllaíkosatok a magyar nemxeí világßdyset ér öl Minden kísérő szó nélkül közöljük az alábbiakat: „Sokáig a magyar háttal állt s azt hitték, a Vaskapunál megszakad a világnak az a részé, amellyel politikailag, gazdaságilag törődni érde­mes. Én nyolc éve hirdetem, a magyar érdek azt kívánja, hogy necsak középeurópai kérdésekkel foglalkozzunk, hanem Kelet felé kell keresni a megoldást. Aki a magyarságot szereti, aki a ma­gyarságot ismeri, — mert sokan szeretik, de fel­fogásom szerint kevesen isménk az mindennap arra ébredhet fél, hogy ez a nemzet boldogtalan. Nem csak sajátos földrajzi fekvése, kritikus tör­ténelmi elhelyezkedése predesztinálja arra, hogy sokszor boldogtalan időszakot éljen át, hanem talán az is, hogy a maga keleti lelki keresztmetszetében nehezen tudott itt a körülményekbe belehelyezkedni; éa amikor belehelyezkedett, akkor megbüntették érte: nem volt hálás a Nyugat annak a magyarság­nak, amely a Nyugatot számtalanszor megmentette. Ennek a nemzetnek évszázadokon át saját érdekei ellen kellett élnie mindennapi életét és állami éle­tét is. Gömbös Gyula. ..................a faji érzés feltámadása a ter­mészeti igazság győzelme a hazugságon ...... A f ajszeretet kultusza, a nemzeti és hazafias irány nem jelent visszafejlődést, hanem a kultúra ősfor­rásaihoz, és éltetőerőihez való visszatérést . . .■•._. . J A magyarság' szeresse erősen es józanul a fáját, az emberiség egyik legnemesebb és legtehetségesebb faját. Higyjen tűrhetetlenül a maga külön nem­zeti hivatottságában, amilyen kevés népnek jutott osztályrészül a világon: közvetítő szerepében Kelet és Nyugat között! . ............... Cse moch János bíboros hercegprímás. „Ma megint oly időket élünk, amikor a ver szavára hallgatnunk kell, amely egyedül tudja meg­súgni a.jövő útját." Baross Gábor. „Nem a sárga veszedelem hozza el a nyugati kultúra hanyatlását; ez önmaga ássa meg sírját.“ Klaude Farrére. „Ázsia nyugati 'előőrse: — Magyarország!“ Imaoka Dsuidsiro. „A világ azon lehetőség előtt áll, hogy Attila, Teomdsin, Timnr-Leng, II. Szulejmán világbiro­dalmai feltámadnak s a turániak imperializmusa most már nemcsak Európát, hanem Amerikát is megreszketteti. 1456 óta ma is minden délben meg- kondulnak a harangok, hogy Isten győzelmet adjon a turáni magyaroknak a turáni törökökkel szem­ben. Ez a haiángszó Európának ma is remegő til­takozása a turáni népek egyesülésének gondolata ellen.“' '• Márki Sándor. „Madách, Az ember tragédiájában az uralkodó árja faj tragédiáját írta meg egyetemes, turáni felfogással.“ .. Sassi Nagy Lajos. „Vissza Ázsiába ? Nem rút visszaesés volna ez? Szégyenletes hanyatlás? Nem! Az Ázsiában keletkezett erkölcsi ideálok többet érnek, mint a modem európaiak. Krisztus, Buddhizmus, King- Fu-Tse. Vissza Ázsiába: Nem oly borzasztó jelszó! Sőt, talán bizonyos tekintetben ez haladás volna.“ Riedl Frigyes. „Sértés-e az ázsiai jelző? Megtisztelés.“ Békássy Gyöngyvér. „Az V—VIII. századig az ázsiai-török kultúr- szféra az Alpesekig és az Adriáig terjedt.“ Hóman Bálint. „Amidőn a turánság szentjei közé iktatjuk nagy fajtestvérünket és a turánság büszkeségét: Körösi Csorna Sándort, meg ne feledkezzünk ar­ról, hogy az a nyíl, amelyet innét a szent Fusijárna lábaitól lőttünk Nyugat felé, az Alpesekben akadt fönn s annak a végét egy turáni testvémép, a magyar, tartja kezében.“ „Mert a nyugati eszmék káros hatása ellen küzdünk s azt óhajtjuk, hogy visszatérjünk ahhoz a társadalmi formához, amely lelkiségünknek meg­felelő, neveznek bennünket maradiaknak.“ gr. Araki japán hadügyminiszter. „Az örök magyar tragédia főoka: hogy a faji szolidaritás vérből táplálkozó, mondhatni ál­lati ereje, Kelet felé felbomlott, viszont Nyugat felé nem volt és nem lehetett olyan erős a kul­turális szolidaritás, hogy az parancsolólag, írta volna elő a magyarság megsegítését.“ Hubay Kálmán. ...............a koreszmék a mi fajiságunkra nézve idegenek , sőt vele gyakran ellentétesek............“ Bar tha József dr. „A Gondviselés világtörténelmi problémák meg­oldását bízta a turáni magyar fajra.“ Prohászka Ottokár. „Az angol világuralom kérdése Indiában áll vagy bukik. India pedig csak akkor marad még angol uralom alatt, ha a többséget képező turáni fajtákat meg tudjuk magunknak nyerni.” Lord Curzon. „A bolgár nemzeti szellemet a turáni öntudat éleszti.“ Szavów marsall. „Bennnnk oroszországiakban egyre erősödik az a büszke öntudat, hogy nemzeti szellemünk, távol a szlávságtól, szittya és szarmata őseink öröké. Mondom: egyre világosabbá válik mindez bennünk. Talán a tatár ősök ereinkben keringő vére is még erősebbé teszi utálatunkat a szláv árulókkal szem­ben. Könnyön és véren át láttnk meg az igazságot, hogy az egész pánszlávizmus csupán fondorlat és hazugság mesteri szövevénye.“ Sakharow Konstantin. ... széljegyzetek Nem hagyhatjuk szó nélkül a Balneológiái Egyesület február 3-án tartott előadóestjén elhang­zott azt a megállapítását Pávai Vájná Ferenc fő­geológus előadásának, hogy a Rudas es Taban uj gyógyforrásai nemcsak rádium-, kén- és lithium- tartalmuak, hanem bróm és jód is van a vizükben. Az Atillarforrás jód- és brómtartalmá, bár kétség­telenül nem nagy, azonban mégis több, mint bár­melyik más budapesti gyógyforrás vizének, de a tabániak som maradnak messze mögötte. Ebben az idegölő, szívet, vért rontó világban annyi brómot és jódot rendelnek nekünk patika­szerekben az orvosok, hogy maholnap a bőrünkön kristályosodik ki s ezt a sok drága gyógyszert mind külföldről vesszük és senkisem tudja, hogy amikor a Rudas-forrásoknál szürcsölgeti a jó gyógyvizet a rádiumért, kénéért, a szulfátjáért, lithiumjáért, drága patikaszert: brómot és jódot is iszik. Éppen ideje lesz, hogy orvosaink tudo­mányosan is megállapítsák, vájjon az esetek nagy százalékában nem kívánatos-e éppen az, hogy hosz- szabb ideig, de kis adagokban vigyék be a beteg szervezetbe ezt. a fontos orvosságot. Ugyancsak ebben az előadásban hallottuk, hogy a Döbrentei park forrása, amelyik egy darabig az oltani szökőkút medencéjét táplálta gőzölgő vizével s csinált propagandát gyógyvizeinknek, de ma már eltömődött, kétszer annyi lithiumot tartalmaz, mint a Hungária-forrás s kéntartalma a legtöbb és leg­jobb az összes Gellérthegy környéki források között. Vájjon miért tömődött el Budának ez az értéke? Nagy igazsága volt abban a megállapításában is- az előadónak, hogy nálunk nem lendület követ­kezik valamilyen felfedezése után, hanem ellenkező­leg mindig azt látjuk, hogy eldugulnak az új gyógy­források, vagy legalább is lendület helyett bosszú stagnálások következnek. Hát nem dugult el már három új forrás a Legjobb VÖRÖS SALAKOTI legjutányosabban szállít tenisz- pályákhoz és kerti utakhoz DELTA VÁLLALAT rezár­. képviselete OBLA1H IMRE, V., Nádor-utca 15. TELEFON: 25-8-70, 25-8-02. Rudasnál és Tabánban? Nem szüntették-e be az alsómargitszigeti fúrást? Vettek-e valami újabb lendületet a debreceni, baj duszoboszlói, karcagi források? — Nem! — Miért? * *• Ez a negyedik jegyzet alighanem útbaigazítja azt az olvasónkat, aki megelőző jegyzetünkre fele­letet akar. A „Búvár“ című tudományos folyóirat­ban a minap cikket írt egyik szénvállalat tiszt­viselője, hogy Toscanban, ahol földbe mélyesztett fúrásokból géphajtó gőzt bányásznak, azt a gőzt és forróvizet a föld alatt maradt s ott kihűlő vul­kánokból kell származtatni. Ezek alapján Buda földjében nem lehetne forró víz sem, nemhogy gőz, tehát nem is lenne érdemes kutatni, fúrni. Amint, halljuk, nem is fúrják tovább a margitszigeti 70 fokos, de csak 300 méter mély fúrást, hátha — az ördög nem alszik — s még nagyobb forróság is lesz ott lenn, 4—500 méter mélyben. Figyelmez­tetjük azonban a. tudományos cikk íróját, hogy a pesti lapokban már sokszor olvastuk, hogy a Gellérthegy vulkáni kövekből van felépítve s gyak­ran ijesztenek azzal, hogy kitör az alvó vulkán, aminek most csak a forró vére folyik a hegy körül fakadó forrásokban. Mi úgy tudjuk, hogy ebből egy szó sem igaz, s a formális forrásaink nem vulkánikus eredetűek. Ne féljenek hát a pest-budai fúrásoktól, hagyják élni azokat s különösen kár Toscanáig menni egy kis diskreditálni akarásért. Jó nekünk a forró víz is, amit már úgy sem lehet letagadni. Ha pedig egyszer a gőz mégis feltörne valamelyik fúrásból, ráérnek akkor is eltömni, hiszen mi olyan gazda^ gok vagyunk, hogy olyan csekélységre csak nem nézünk, amiből Olaszország és a szegény Kalifornia pénzt csinál. Feljegyeztük, hogy el ne felejtsük! Nótárius. Étigyimorra naponta igyák egy pohár vizel Az új 36-ik Íbellevue Osztalysorsjatek játéktervét előnyösen megjavították. Lényegesen emelték a nyeremények összegét és a nyerési esélyeket! Vásároljon: TÖRÖK-BANKHÁZ IV, SZERVITA-TÉR 3. TEL.: 82-0-66 kávéházi helyiségében kávéházi reggelik, feketék, uzsonnák KÁVÉHÁZI ÁRAK összes napilapok, folyóiratok Kfil5n utcai bejárat Sziklay János 60 éves írói jubileuma A magyar író- és Mrlapírótársadalom már­cius 5-én ünnepelte Sziklay János dr. írót ab­ból az alkalomból, ihogy elérkezett írói mun­kásságának hatvanadik évfordulójához. A ritka szép évforduló megünneplésére Berzeviczy Al­bert elnöklésével bizottság alakult, amely ki­adta Sziklay Jánosnak „A magyar végzet“ című drámai költeményét és ez a bizottság tar­tott ünnepi ülést a mű megjelenése alkalmából. A Szent Gellért-szállő hangversenytermében nagy és előkelő közönség gyűlt össze Sziklay János ünneplésére. A kultuszkormányt Haász Aladár és Mariay Ödön miniszteri tanácsosok képviselték. Ott voltak még: Ugrón Gábor, Lu­kács György, Benárd Ágost volt miniszterek, Gévay-Wolff Nándor és Schandl Károly ny. államtitkárok, Tower Vilmos prelátus, Sebess Ferenc piarista rendfőnök, Vészi József felső­házi tag, Zimmer Ferenc kormányfőtanácsos, az MTI főszerkesztője, Pintér Jenő tankerü­leti főigazgató, Zsembery István, az Actio Ca- tholica országos alelnöke, Malcsiner Emil fő- szerkesztő, Halász Lajos ny. miniszteri taná­csos, a miniszterelnökségi sajtóosztály részéről Pulin Elek miniszteri osztálytanácsos, Balanyi György és Várady Béla gimnáziumi igazgatók, HÍREK: Ahol nincsen koldus, a Víziváros­ban, mert Thordai Lajos dr. szíőv. tanácsnok, elöljáró csupa szív, csupa emberszeretetet sugárzó alamizsnamegvált óakeiója a H. ke­rületben szokatlanul jó eredménnyel vált be. A hatósági szegénykataszterben 2100 ín­séges családot tart az elöljáróság nyilván s mindenkiről gondoskodás történik, aki a H. kerületben lakik és rá van szorulva. Thor­dai tanácsnok akciójára befolyt 28.360 pengő, ami széjjelosztásra került. 38.000 élelmiszer- utálvány jutott a szegényeknek. 83 koldus család kap állandó lakbér- és élelmiszerse­gélyt. A II. kerületben éppen ezért csak ide­genek koldulnak, mert a kerületbeli kol­dusokról az elöljáróság nagyszerűen meg­szervezett népjóléti osztálya gondoskodik. És ahogy tompította, halkította a nyomor rikító színeit, úgy igyekszik a régi elöljáró­ságot modem szép hivatallá átalakítani. Ál­landóan építkeznek, padlóznak, festenek az elöljáróságon jés egy éven belül a Víziváros­nak is modern városházája lesz. Még talán egy lift hiányzik, ami pótolná a meredek lépcsőt. Második előadó estjét rendezte a NÉP III. kerületi szervezetének orvoscsoportja e hó 10-én. Az előadó Téri Miklós dr. közkórházi ad­junktus volt, aki „A rákról mint népbetegségről“ értekezett. A termet megtöltő nagyszámú közönség feszült érdeklődéssel hallgatta azokat a terveket, amelyeket az állam és fővárosunk vezetősége a rák­betegség ellen megindított, amelynek első állomása a megnyitás előtt álló daganatgyógyító kórház. A megjelentek között voltak: Andréka Károly, Orova Zsigmond dr. a kerület és Egerváry Tibor dr. a központ kiküldöttjei, törvényhatósági bizottsági tagok. A lelkes tapssal fogadott előadást Andréka Károly és Egerváry Tibor dr. szavai fejezték be. Az Óbudai Dalkoszorú március 12-én egyleti helyiségében tartotta 75. évi közgyűlését ünnepies keretek között. A közgyűlést legközelebb részletesen ismertetjük. A „Buda-Alsóvárosi Egyesület“ ezévi közgyűlése folyó hó 31-én este fél 8 órakor lesz Lukács Gyula „Budai rózsakert“ vendéglőjének különtermében (XI., Bártfai-u. 25.) társasvacsorá­val kapcsolatban. A közgyűlést megelőzően kerül leleplezésre az egyesület érdemes és köztiszteletben álló elnöke, Becsey Antal arcképének leleplezése, melyen az üdvözlőbeszedet az egyesület felkérésére Duday Alajos dr. szfőv. tanácsnok, a XI. kerület érdemes elöljárója mondja. Erre a tagokat és az érdeklődőket ezúton is meghívja az elnökség. Előadás, nótaest. Koncz Dezső író, zene­szerző e hó 4-én rendezte a Pátria Club díszter­mében nagysikerű felolvasóestjét, a Gyóni Társa­ság eladóülésén. Az „Orchidea szerelme“ c. elbe­szélése, mely osztatlan sikert aratott. — Április hó 8-án <L u. fél 6 órakor lesz magyar nótaestje Murgács Kálmánnal együtt a Gárdonyi Társaság ülésén. Liszt-emlékhangversenyt rendez március 25-én a Buda-Országúti Ferencrendi plébánia ének­és zenekara a Budai Ferences leányénekkar este fél 8 órai kezdetei az egyházközségi kultúrház dísz­termében. (II., Zárda-utca 4) Belépődíj nincs. Duday Lajos tanácsnok, kerületi elöljáró. F. Szabó Géza v. prsz'.' képviselő és sokan mások. Az ünnepi ülésen a Sziklay jubileumi bi­zottság részéről Hegedűs Lóránd volt minisz- ter elnökölt, aki felolvasta a betegsége miatt megjelenésében akadályozott Berzeviczy Albert üdvözlő levelét, amelyben meleg szavakkal mél­tatta Sziklay János hatvanéves írói munkássá^ gát, kiemelvén rendkívüli igazságszeretetét, amely őt írói és újságírói működésében egész életén át vezette. Majd Soltész Adolf dr olvasta fel a többi üdvözlő levelet és táviratot, József főherceg, Olattfelder Gyula dr., Rótt Nándor di', veszprémi püspök, Mihalyfi Ákos dr. vil- lersi apát és mások emlékeztek meg nagy elis­meréssel a jubiláló Sziklay Jánosról. Ezután Hegedűs Lóránd mondotta el ünnepi beszédét. Ebben arról a háláról szólott, amelynek az egész nemzetet el kellene töltenie írói iránt. Az ünnepi ülést díszebéd követte a Szent Gteilért-szálló márványtermében, mintegy száz résztvevővel. Az ebéden Lukács György a kor­mányzót, Tóth László a pápát köszöntötte fel, majd Hegedűs Lóránd, Márkus Miksa, Hindy Zoltán, Hcdmy Bódog, Soltész Adolf, Kovács Dénes és Mikola Géza üdvözölték a jubilánst, aki meghatót tail mondott köszönetét. Jóbarátaimnak hálás köszönet a kedves megemlékezésért. VIRAÁG BÉLA. Kedves órákat töltöttek március 11-én a Gellért-szállő földszinti márványtermében azok, akik Duday Alajos dr. tanácsnok-elöljáró szíves meghívására a Magyar Vöröskereszt választmánya társadalmi és szociális programmjának megvalósí­tása érdekében rendezett jótkéonycélú műsoros tea­délutánon megjelentek. Kovács József ny, tábor­nok szívet megkapó bevezető beszéde után Duday Gedeon' hatásosan szavalta el Jókai Mór „Utca szögletén ül a csonka hős“ című költeményét, amely pompásan illett a bevezető beszéd hangulatába, s amely a figyelmet a háború rokkantjai felé terelte. Czövek Sándor ny. kér. rendőrfőkapitány olvasott fel kedélyeshangú verseiből élénk tetszés mellett, majd Bognár Elek, a Kamaraszínház tagja harsogó derültséget keltve játszotta meg egy Programm- beszédet mondó nyegléskedő báró és egy szocialista képviselőjelölt figuráját. A kis cselédnek öltözött Vörös Sárikát, aki érzelmes, kedves dalokat éne­kelt a háztartási alkalmazottak világából, lelkesen megtapsolta a márványtermet megtöltő előkelő kö­zönség, amelynek soraiban megjelentek: vitéz Simon Elemér dr., a Magyar Vöröskereszt Egylet országos elnöke, Lukács Sarolta alelnöknő, a Ma­gyar Vöröskereszt Egylet Szociális Osztályának fáradhatatlan vezetője, Huszár károly ny. minisz­ter, Csilléry András dr. ny. miniszter, Bartha Gábor altábornagy, Ledniczer Sándor tábornok és fele­sége, Divényi Rezső, a Magyar Vöröskereszt Egylet igazgatója és felesége, Kovács József ny. tábornok és felesége, Cselley József dr. főorvos és családja, Franck Emil és családja, Lengyel Béla, Duday Ala­jos dr. és családja, Gyárfás Gyula és családja, Ras- say Györgyné bájos leányaival, Kotra Béla alezre­des, Erén Margit, Vállay Gyula és felesége, Heney Károly őrnagy és felesége, Ács Simon vezérgaz- gató, Trankhahn Lipót vezérigazgató, Schwarcz Samu igazgató, Wicar Reinhold vezérigazgató, Olgyay István dr. és feelsége, Mezőffy Ágoston dr. postatákrékpénztári b. vezérigazgató és családja, Gyürki Tibor dr. és felesége, Wladárczik József dr. és felesége, Radó Sándor műépítész, Csonka János mérnök és végtelen sorát a megjelenteknek, akik a kerületünk társadalmi Setében nagy tevékenységet fejtenek ki. A dunai rakpartok átépítése folyamán a budai oldalon az alsó rakpartokról eltávolítják a forgalmat akadályozó feljárókat és a Lánchíd budai hídfőjénél közvetlen összeköttetést teremte­nek a híd által két részre vágott alsó rakpart kö­zött. Az így átépített alsó rakpart Buda legnagyobb közlekedési útvonalává épülne. Huszárcsel címen nagyon kedves elbeszé­léseket kaptunk a fiatalabb írói gárda egyik igen tehetséges tagjától, csíkszentimrei László Zuárdtól, akinek ez immár második novellas kötete, amellyel azokat, akik a tőzsgyökeres magyar paraszt és huszárélet mindennapi történeteit kedvelik, meg­örvendeztette. Amikor első munkája: „A börzsö­nyi kommunista" címen megjelent, már mindenütt fölfigyeltek rá, mert egész stílusa, romlatlan ma­gyar nyelvezete, eredeti megfigyelései és a mindig derűre fakasztó egészséges humora Gárdonyi Géza egyik méltó utódjává avatják a szerzőt. Novellái­nak alakjait az életből veszi, azok nem kiütöttek. Huszárjai is élő alakok, mert a szerző, mind hon­védhuszártiszt verekedte végig a világháborút. Aki a magyar népet szereti és jó órákat akar magának szerezni, annak melegen ajánlhatjuk . #

Next

/
Oldalképek
Tartalom