Budai Napló, 1936 (34. évfolyam, 1209-1243. szám)

1936-03-21 / 1215. szám

33.M12I5.SZ. ELŐFIZETÉS kegyed Évre 6—P Egy évre. .24—P Egres szám 40 f. Egyesületi tagok félúton kapják, ha az egyesületnek hivatalos lapja B36 mixík 21 HIRDETÉSEK Bgy hasáb széles* 1 mm. magas sor egy- szeri közlésnél 30 £ Szövegsorára 2P. Is­mertető közlemények megállapodás szerint I Urines díja Hadata ' előre fizetendő Buda érdekeit a várospolitika, közélet, közgazda­ság, társadalom és művészet terén szolgáié újság Felelős szerkesztő: VIRAÁG BÉLA Szerkesztőség és kiadóhivatal; I, Maros-utca 23. Telefon: 50-2-96. Hivatalos érák: délután 4—6-ig Tiszteletteljes és £dlás Köszönet minden üdvözletért vi-raAg béca Ui( §Wa,ttf tOfytyófyáj- Buda s<zdu*áca kínálkozik önmagától, a magyarok nagy Is­tené jóvoltából néhány fiatal búzgó, tudós kutatásai révén, akik saját ösztönük, tudásuk által indíttatva — kutatják Buda közvetlen környékén a hegyek belsejét, egymásután fe­dezve fel a csodás alakulatú barlangokat. Mindegyike pompás, vonzóerőt gyakorló pro­pagandaeszköz a magyar székváros számára. Ezekről számol be alábbi cikkében ifj. Sebős (Károly. Buda - a bad Járatlanul szép fővárosunkban minden rendű és rangú ember megtalálja mindazt, amit csak teste és lelke kíván. Mindazt a szé­pet és jót, amit az áldott magyar föld csak te­remni és termelni s amit a magyar nép szíve- lelke, esze és keze alkotni képes, Budapest az­zal a bőkezűséggel és utánozhatatlan vendég- szeretettel adja, amelyet már csak Keleten ta­pasztalható. De mindez még nem elég. Amint a legszebb festményt is szebbé teszi a pompás keret, éppen úgy válik még szebbé a város gyönyörű, környezetével. Az egész világot be­járva ?em találunk még egy olyan fővárosra, amelyet a természet oly pazar bőkezűséggel övezpjt, mint Budapest. A méltóságteljes, nyugodt lassúsággal hömpölygő szőke Duna, balpgvtján a végtelenbe nyúló síkság, jobb- partján a budai hegység, amelynek keleti elő­őrsei, ^Gellérthegy és a Várhegy, a lágy ba­bokban fürdetik lábukat. Végig a partok mentén a gyógyíorrások és fürdők sora nyújt enyhítő írt a szenvedők? nek. Mesés kincset, olvasztott aranynál is drá­gább folyadékot rejt magába Buda földje. Ez a kincs, amelyből egyre többet és többet hoz napvilágra Pávai-Vajna Ferenc főgeológu- stmk, éz avatta Budát fürdővárossá, világhírű gyógyhellyé. Ez a kincs ad ezereknek kenyeret s ez a kincs teszi lehetővé nagyrészt, hogy Budapest még a mai hihetetlenül nehéz gazda­sági viszonyok között is állja a harcot a gaz­dasági összeomlás rémével szemben. Yan Budán, a föld mélyében más kincs is, amely még feltárásra vár és amely a gyógy­forrásokhoz hasonlóan, nemcsak idegenfor­galmi, hanem’gazdasági szempontból is igen nagyjelentőségű lehet Budapest életére. Ez a feines, a budai hegyvidék barlangjainak sora. A föld mélyében a mesék világa válik vaj- lósággá. A titokzatos, sejtelmes termek és fo­lyosók, mélybeeső aknák, magasbatörő kürtők, csodaszép, ragyogó világba vezetnek!. A millió ék jfoilMó cseppkő a színskála valamennyi ár­nyalatában csillog. S ezt a káprázatosán szép és izgatóon érdekes tündérországot ma csak a barlangkutatók kicsiny gárdája ismeri. A bárlangok feltárása a nagyközönség szá­múm nem' könnyű és még kevésbbé olcsó fel- adat. S: kérdés, hogy éppen ma, a súlyos gaz­dasági viszonyok között lehet-e, szabad-e bar- langfeltárásra ezreket áldoznit Lehet! Sza­biul! J5őt, kell! lapulni még akkor som szégyen, ha kül- fölekről, kell oktatót szerezni. Lássuk először mit tett e téren a külföldi A föld egyik legszebb és legnagyobb bar­langja a Trieszt melletti Postúrniai (a volt Ádetebergi) barlang. 'Sok százezer látogatója nemcsak azt tette lehetővé, hogy a feltárási költ­ségek, szinte valószínűtlenül rövid idő alatt amortizálódtak, hanem a belépődíjak fedezik a további kutatásokat, a biológiai intézet költsé­geit, sőt fedezik az olasz barlangkutató társa* súg összes kiadásait is. S ezt a többi külföldi barlangnál is láthatjuk. A megszállt felvidéki barlangok feltárása szintén jó üzletnek bizo­nyult. A deményfalvi, hosszúuszói, (az Aggte­leki barlang folytatása) stb. barlangok a kör­nyék áldásaivá váltak. A Bükkhegység két gyö­nyörű, mintaszerűen feltárt barlangja, lillafü- redj Anna-barlang és Szent István-barlang (1927. ill. 1931-ben nyíltak meg a nagyközön­ség számára) is régen visszafizette azt a sok­sok ezer pengőt, amibe feltárásuk került. Pe­dig még csak nem is propagálják őket. S mi­helyt az Aggteleki barlang rendbe jön, meg- Télélő' közlekedést és propagandát kap, nem­csak a környék, hanem az államnak is jelentős bevételi forrása lesz. Azonban a példából elég | egyelőre ennyi is. Térjünk vissza a budai bar­langokra Budán elsősorban három olyan barlang van, amelynek teljes feltárását szorgalmazni kelL Első a Várhegyi barlang. Amnit ismeretes, a Várhegynek, a Dísz-tértől a Bécsi-kapuig ter­jedő részén, a föld alatt, hatalmas barlangháló­zat terül el. Ennek egyrészét a múltban pin­céknek stb. rendezték be, utóbb legnagyobb­részt betömték azokat. E barlangrendszernek feltárása nemcsak idegenforgalmi, gazdasági, hJanem — sajnos, hogy ma erre is gondolnunk kell — honvédelmi, légvédelmi szempontból is rendkívül fontos. A Várhegyi barlang egy ré­szét a Magyar Barlangkutató Társulat a fővá­ros és az illetékes minisztériumok hathatós tá­mogatásával rendezte és 1935 augusztus 17-én a nagyközönség rendelkezésére bocsátotta. Sőt a barlang egyik részében barlangi múzeum be­rendezését is tervezi. ■ Érdekes megemlítem,1 hogy minden propaganda nélkül is kb. hatez- Irén (közöttük igen sok külföldi) keresték fék eddig a barlangot. A kezdet megvan s most már csak a feltárások folytatásáról és megfelelő propagálásáról kell gondoskodni. A Pálvölgyi barlang a második. A bar­lang a Szépvölgyi-útról nyílik, máskülönben a közelmúltban ünnepelte megnyitásának 30. év­fordulóját. A Pannónia Turista Egyesület lel­kes barlangkutatói gondozzák nagy szeretettel. Sajnos, egyesületük szegény, megfelelő propa­gandáról nem tud gondoskodni s ezért sokkal kevesebb a látogatók száma, mint azt igyekeze­tük s barlangjuk megérdemelné. A barlang to­vábbi feltárására s propagálására hathatós anyagi támogatásra lenne szükség. Harmadiknak említem meg a Szemlőhegyi barlangot, bár elsőinek kellett volna ismertet­nem. Korát nézve Magyarország legrégibb bar­langja. Eredete visszanyúlik abba az időbe, amikor még a Jánoshegy is csak apró sziget volt a hatalmas őstengerben. Keletkezését a forró gőzök-gázok és a melegvíz munkájának köszönheti, A melegvízből kikristályosodott cseppkőképződményeinek az egész világon nincs párja. Unikum ez a barlang! Világhírű lenne, ha ma, öt és félévvel felfedeztetése után, nem­csak a barlangkutatók számára lenne hozzá­férhető. Feltárása — hozzávetőleges számítás szerint — mintegy 20—25 ezer pengőbe ke­rülne, azonban ez az összeg rövid idő alatt ka­matostul megtérülje. A barlang bejáratától pompás kilátás nyílik a városra, a kanyargó Dunára s a messze távolból keklő hegyekre Alatta remek műút, a Pusztaszer-út kígyózik s így még az IBUSZ nagy autóbuszai is köny- nyen megközelíthetik. Az újlaki villamosmeg­állótól negyedóra alatt gyalogosan is elérhető. Mind a három barlang bent van a város­ban, könnyen, kényelmesen fnegközélíthető. Azonban, van még Budán több [mint, egy tucat­nyi másik barlang is. Kérdem, vájjon van-e még a földkerekségén még egy város, Buda­pesten kívül, amely la sok egyéb látni- és él- veznivalón kívül, még ennyi, szebbnél-szebb barlanggal dicsekedhetik? Nincs! Itt a kincs a lábúnk alatt, csak le kellene hajolni érte. Mi a teendő ? A Budapest fürdőváros egye­sület mintájára intézmény lenne létesítendő, amely a budai barlangokkal kapcsolatos ügye­ket központosítaná. Olyan intézményt, ahol az illetékes minisztériumok, a főváros, a sajtó képviselői és a Magyar Barlangkutató Társu­lat szakemberei kapnának elsősorban helyet s amely már csak ezért is, kellő erkölcsi súllyal rendelkezne, megfelelő kölcsönalappal a barlan­gok feltárásáról s propagálásáról gondoskod­hatna. Természetesen ez nem lenne akadálya an­na(k, hogy például a Pálvölgyi barlangot ne a Pannónia turisták kezeljék továbbra is. Idővel sor kerülhetne Buda többi barlangjának, a Fe- renchegyi barlangnak, a történelmi múltú, hárs­hegyi Báthory-barlangnak, stb. rendezésére is. Amint a fentiekből kitűnik, nem is olyan nagy túlzás, ha Budapestről, mint „barlang-város­ról“ beszélünk. Az arra érdemes barlangoknak a nagykö­zönség számára való feltárása •nemcsak kultu­rális és honvédelmi szempontból fontos, hanem azért is, mert Budapestnek pénzre van szük­sége. A mintaszerűen feltárt, könnyűszerrel megközelíthető és kellőképpen propagált bar­lang pedig pénzt,.kereseti lehetős égetjelent. IFJ. SEBŐS KÁROLY Á Palatínus-család ünneplése _ Két tagja vállalt vezetőszerepet az irodalom és tudomány térért — Ünne pet ült Buda és vele együtt az egész or- ázág, különösen pedig a Dunántúl balatoni vidéke. A turáni magyar fajta mindig hálás volt a nagy­jai iránt, megbecsülte Őket és nemzeti géniuszá­nak hatása alatt, mindig arra a polcra helyezte el az arra érdemeseket, amelyre a sors elrendelte őket. Nemcsak a Hazának, de a nagy világnak is példát mutattunk, hogyan kell a nemzetért es faj­táért küzdeni, ha kell karddal és az élet feláldozá­sával, békésebb időkben pedig acéltollal: az iroda­lom, művészet és tudomány mezején. Mert meg­tanultuk a történelem folyamán, hogy irodalom, művészet és tudomány a hermelinpalást védelme alatt fejlődött naggyá és a világtörténelem igazán nagy fejedelmei az egyik kezükben a kardot, a másikban a lantot tartották. A Palatínus-család, tagjai mindenkor, úgy a harctéri vérzivatarok közepette, mint a szel­lem csataterén is, mindig az elsők között vitéz­kedtek, a nemzeti géniusz hatása alatt mindig a turáni magyar fajta boldogulásáért harcoltak. A nagy Nádor fia, a népszerű József főher­ceg nemcsak a Dunántúl első mezőgazdája, pompás magyar katona, de egyben a magyar iro­dalomnak és tudománynak büszkesége, a cigány- nyelvnek Isten áldotta nagy tudósa, akinek művei korszakalkotók. Ugyancsak nagynevű édesapja nyomában jár fia is, a büszke harctéri vezér és rettenhetlen bátorságé katona, a magyar tábornagy és katonáinak atyja, de csöndes óráiban a lantot pengeti és tollat ragad, irodalmi műveivel az elsők között szerepel és most a Magyar Tudományos Akadémia csak önmagát tisztelte meg, amikor elnöki székét, — elfelejtve, hogy hermelin-palást borítja vállait, — csak az írót és költőt jutalmazta, a turáni magyar fajta hivatott magyar vezérét, amikor VITÉZ JÓZSEF főherceg dr. tábornagyot elnöki székébe emelte. Érdemesebb egyéniségét, mini a fajtájáért rajongó tihanyi nagyurat, hern leheteti volna a tudományos vezető pozíciójába emelni. De a Hollós Mátyás Társaság, az írók, művé­szek és tudósok egyesülete Budán sem tehetett ma­gához méltóbb cselekedetet, hübt ahogy ihegválasz- totta díszelnökévé a tábornagy fiát, a költőt, írót és tudóst, VITÉZ JÓZSÉF FERENC főherceg doktort, aki bámulatos lelkesedéssel és fajszeretettel küzd a magyarság, Buda, a Balaton, a magyar fürdőügy és a turáni gondolatért. A Hollós Mátyás Társaság, mint neve is mu­tatja, szimbólum, jellemzője a legnagyobb magyar királyok egyikének, akinek homlokát nemcsak a harci dicső fény, hanem a költészet és tudományok babérkoszorúja is övezte. Tehát a hermelin és bíbor alatt a költészet, irodalom és tudomány talált istá- polást és az a kar, amelyik karddal védelmezte meg a turáni magyar faj helyét az európai konti­nensen, egyébként megmentette a költészet és tudo­mányok pótolhatatlan kincseit is. Budáról indult ki ez á mozgalom, Mátyás büszke várából, amely a turáni gondolat szolgála­tába állítja nemzetünk és fajtánk legkiválóbbjjt. Buda mindenkor a költészet, irodalom és tudomány fellegvára volt és az is fog maradni, amíg kitart azok mellett a hagyományok mellett, amiket Hunyady Mátyás hirdetett és valósított meg. A két budai főherceget büszkeséggel valljuk különös szeretettel magunkénak és kívánjuk, hogy a mi szent turáni gondolatunkat diadalra vigyék. LÁSZLÓ ZOLTÁN DB. ÓBUDAI FELADATOK Irta: HANTHY HAIDEKKER JÁNOS dr. a III. kerület elöljárója Amikor az ember az óbudai problémákkal kí­ván foglalkozni, igen nehéz helyzetben van, mert ebben a kerületben annyi sok a teendő és ezek a tennivalók annyira a legelemibb szükséglet kielégí­tését célozzák, hogy nehéz megjelölni a sorrend­ben, melyik előzze meg a másikat. Óbudát jelenleg legjobban a városszabályo­zás érdekli, azért errevonatkozólag kívánom elgon­dolásaimat előadni. „Óbudának kétezer esztendős múltja van!“ — „Óbudát ki akarják vetkeztetni évszázados tra­dicionális jellegéből!“ — „Kíméljük a történelmi városrészeket!“ stb., stb. Ezeket a kijelentéseket halljuk sűrűn és olvassuk az újságokban. E város­rész történeti tradíciói minden esetre nagy feladat élé állítják azokat a hatóságokat, amelyek a váró» szabályozást készítik elő. De ezt a kérdést még sem lehet úgy értelmezni, hogy maradjon, meg Óbuda az ő girbe-görbe keskeny utcáival és föld­szintes, roskadozó, ócska házaival, amelyeknek semmiféle műértéke nincs. Csak a történelmi mű­emlékeket (Zichy kastély, óbudai plébánia temp­lom, Kiscelli kastély, Zsidó templom stb.) volnál nak megkímélendők, a többi épület megőrzésének értelme nincs. Ellenben igenis kívánjuk, hogy Óbudán új, modem városrész létesüljön, széles utakkal, par­kokkal, figyelembe véve az egészségügyi szem­pontokat és előre nézve al jövőbe, tekintettel a fejlődés gyors tempójára, olyan városrész létesül­jön, amely világvárosi viszonylatban is megállja a helyét és ne egy kis mezővárost csináljunk Óbudából. Ez' nem jelenti azt, hogy ezt a városrészt négyemeletes bérkaszárnyákkal kell teleépíteni, ha­nem igenis egy-két emeletes — úgy műszaki, mint közegészségügyi szempontból megfelelő — épüle­tekkel. A városszabályozás mielőbb legyen végre­hajtható, illetve a műszaki megoldás mielőbb fo­gadtassák el, hogy az alkotó munka és a fejlődés1 megindulhasson. Az óbudaiak eminens érdeke fű­ződik hozzá, hogy mielőbb építkezhessenek és épí­tési engedélyt kaphassanak, az óbudai iparosok mielőbb munkához juthassanak és a telek- és házforgalom mielőbb lehetséges legyen. Azokat a szabályozási tervekben három hónap alatt épúgy lehet biztosítani, mintha a szabályozást esztendő­kön keresztül lassú tempóban oldják meg. A Víziváros rendezése nem előzheti meg Óbuda szabályozását azon a címen, hogy az sok­kal kevesebbe kerül és kisebb összeget igényel és ezen a címen Óbuda szabályozása ismét háttérbe kerül, illetve a szabályozás elhalasztódik. Nem­csak Óbudának érdeke az ő területének a rende­zése és világvárosi nívóra emelése, hanem a többi kerületnek, sőt egész Budapestnek isi A székesfő­városnak, mint közületnek, nem lehetnek a lokális érdekekkel ellentétes nézőpontjai, mert ha Óbudá­nak, ennék a legősibb patinája városrésznek a szabályozása megkezdődik, az munkát, forgalmat, gazdasági lendületet jelent egész Budapestnek. A szabályozás műszaki szempontból elkészült, de a pénzügyi megoldás, a realitás még nem ala­kult ki. Elsősorban tehát a városrendezési szak­értők volnának meghallgatandók arravonatkozőlag, hogy a mai árviszonyok mellett mennyi költséget jelent & kisajátítás? A legnagyobb eltérés mutatkozik a tekintetben közöttük, 5 milliótól kezdve egész IS millióig. Mindaddig, amíg ez a kérdési nem tisztázódik, ba­jos a kérdéskel pénzügyi szempontból foglalkozni. Mindenesetre vigyázni kelt, mert csak a rétik? pénzügyi megoldás veszi ki az ingatlan tulajdon­jogát a 111. kerületi bennszülött polgárságnak a kezéből. Ha a szabályozás tervét fokozatosan, ki­sebb tagozatokban hajtják végre, az üzleti speku­lációnak nem lehet tág tere. , Az utak kiszéteatésénél kisebb területek leadá­sáról lévén szó, a kártalanítás, amelynek készpénz­zel kell történnie, nem okos nehezebb feladatot. Az Óbudái Md budai hídfőjénél a helyzet már sokkal nehezebb, mert itt!új utcák nyitásáról van szó, ahol egész épülettömböket kell megszerezni. Itt a helyzet reákényszeríti a tervezőt egy egész új városrész megalakítására, mert a_ Vörösván-útnak a hídfőhöz való vezetése csak új utcák, új Utak nyitásával oldható meg. Tekintettel azonban arra, hogy a híd meg­építése, a legjobb esetet is számítva, két év mulvu kezdődik csak meg, a hídfő rendezésére és az oti szükséges kisajátításokra nincsen olyan sürgősen szükség és ennélfogva a szabályozásnak tulajdon­képpen pénzügyi megoldása nem égetően sürgős. A városszabályozáson kívül Óbudának is megvan a maga 95 pontja s ha szokat a város vezetősége végrehajtja, még csak a legelemibb szükségletek kielégítését teljesítette. ^ Óbuda polgársága bizton reméli, hogy úgy a városházi pártok, mint a gyors elintézéséről s ener­giájáról ismert polgármester, az óbudai kérdéseket a kerületi polgárság kedvére és egész Budapest javára mielőbb végrehajtja. *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom