Budai Napló, 1936 (34. évfolyam, 1209-1243. szám)

1936-12-24 / 1242-1243. szám

1934. december 24.

Budai Napló

3

Aranyos Jézuska

tárd ki az ég kékbársony függönyét és szórd le a csodákat, a gyönyörűséges álmokat, emlékeket, vágyakat, meséket erre a szomorú földre. Az ad venti köd áthatolhatatlan sűrűjén át nyúlj le édes-pici áldott kezeddel a körülöttünk oiharzo véres káoszba, az egymást vadul marcangoló emberek közé. Állifsd meg meleg simogatásoddal u fékevesztett szív és lélekindulást, csukd le az istentelenség vörös mérgével tajtékzó ajkakat .és nyisd életre a félelemtől megdermedt szemeket Teremts rendet a tűrhetetlen zűrzavarban, gyújtsd meg a karácsonyi újjászületés élet-csillagszikráját az 'összckuszáltan vergődő civilizációban, változtasd a fenyők zöldjével vetekedő örök remények teljesedésévé az egetostromló igazságtalanságokat és ezüst-szárny as seregeid hozzák le a bőségszarút v szivenditö magyar nyomorúság megenyhité- sére.

Repítsenek, himbáljanak bennünket a mindig erősebben zengő budai harangok karácsonyi hanghullámai vissza Bethlehembe,, vigyék el oda boldogan reszkető zengésükben Buda lelkét, hogy az ott, az örök remények forrásában megfürödve, utat mutatni térhessenek vissza a nemzetnek. Engedd magadhoz Jézuska, Te égszemü Gyermek, égi s földi király a betlehemi istálló Ínségébe, az emberi sors mélységébe, szivetszoritó szegénységébe, megalázottságába minden magyarokat, hogy az első karácsony csendjét, békéjét, megnyugvását, szeretetét, odaadó lelkesedéséit szívhassák magukba.

Már látjuk, hogy 1936. évvel ezelőtt a végtelenül édes és tiszta csendben hogy elevenedett meg a „gyönyörű szép, titokzatos éj”, hogy festett ki a boldogság bíborában a „csöpp rózsalevél’’ és hogy az isteni szeretet, mint a legbiztatóbb vigasztalás „Kisdedként az édes Ur jászolában megsimul szent karácsony éjjel.” Halljuk már az angyalok és a régi pásztorok dalát, érezzük a két évezred előtti kiáltóan szörnyű emberi különbségek kiegyenlítését, az elvadult ellenségek összebékélését, a megtiportak s üldözöttek, a csalódottak s a megkérgesedettek, a sajgó sebüek s kiábrándultak újjászületését. Drága Jézusunk! a Te csillagfényes szemed, a Te szeretetet, jóságot, alázatot megmérhétetlenül sugárzó lelked hozott nekik gyógyulást és a Te folyton áradó, ujjongó, szerető, áhitatos szived hirdette, permetezte a vigasz, az életkedv, a bizalom, az igazság, az elszántság, a biztatás égi balzsamát beléjük.

Oh édes Jézuska! Mi árva. mindenünkből kifosztott magyarok is ezt kértük tőled. Vágyódunk a betlehemi újjászületés csodája után. Teremtsd újjá bennünk és körülöttünk a világot. Csurgasd le drága szivedből a szépséges élet édes izü mézét a máért és holnapért, a kenyérért és az életért tragikusan birkózó, szenvedő, aggódó ma-, gyarokba. Tündököljön felettünk is a Te üstökös csillagod s oszlassa fel illatos téli földünkről a magyar karácsonyt fojtogató ködöt. Vidáman daloló fényes angyalaid, az évszázados imákkal körülötvözött budai templomok gyertyafényes, áhitatos éjféli miséi, pici és nagy budai házak, becsületes otthonok, iskolák, jótékonysági egyesületek ragyogó karácsonyfái hirdessék újra, hogy elaludt a gyűlöld, csendes az éj felettünk és csak imádkozó lelkek, örömszerző szivek, ajándékokkal terhes kitárt kezek — jóság, béke, boldogság van a magyar1 földön.

S akkor fogd kézen a gyermekeinket, csókold reájuk a csodát, hogy lássanak, hogy lássák a felszállt adventi köd fényes utcájának a végén a leggyönyörüségesebb angyalfiát: megté pett, irtózatosan sebes nemzetünk összeforradá- sdt.

Hozd el nekünk ezt a csodás angyalfiát, hogy ne maradjon emlék és ne legyen álom a régi Magyarország és benne a régi kincses Budának boldogsága.

R. Réw Sándor

Miért nem fűtik a budai koronázó Mátyás templomot?

kilencszázéves múlt fűzi a magyar népet a Koronázó Főtemplomhoz, melyet szorgalma- san látogat nemcsak hazai közönségünk, hanem naponta számos idegen is. Szívesen jön ide mindenki, hisz az ősi templomban nemcsak történelmi kincseket talál, hanem,- hála és köszönet a Székesfőváros Vezetőségének.- oly kiváló egyházi muzsikát hallhat, melynek hire messze túlterjed hazánk határain. Legjobb énekeseink és zenészeink működnek itt s adják tudásuk legjavát, hogy mentői méltóbb módon szolgálhassák a magyar egyházi muzsikát.

Csak egy körülmény nehezít meg téli időben minden ittlétet: a templom nincsen fűtve. Hogy ez mit jelent úgy közreműködőre mint balgatóra, azt szomorúan tapasztaljuk.- üik szorgalmasan látogatjuk vasár és ünnepnapokon templomunkat. A ' kórus önfeláldozása mintaszerű, ezt el kell ismerni. Nagy hidegben énekelni és muzsikálni tut nagy , kivánalom. Egy meghűlés végzetes lehet .az énekesre.

Szeretettel kérjük a polgármester urat vegye jó indulatába ezt a dolgot. Talán lehetne a ffitéskérdést akként megoldani, hogy az állam is járuljon hozzá.

A pénzügyminisztérium közvetlen szomszédja a templomnak. Ha innen vezetnék át hétköznapokon a melegítést, ez nem volna tulnagy kiadás és akkor vasárnapokon a templom fűtőberendezése,-melyet sürgősen újra kellene épiteni,-elegendő meleggel láthatná el az összes templomhelyiségeket.

Bis dat.qui cito dat!

Mire van szüksége Szent Imre-városnak ?

Irta DUDBY LlUOS tanácsnok-elöljáró

A közelmúltban foglalkoztam a Szent Imre város 10 éves fejlődésének történelmével, a következőkben rátérek azon szempontokra, melyek a kerület fejlődésére fontosak és kihatással bírnak

A főforgalmi utak közül elsősorban a Vcrpeléti- utaí kell megemlítenem, mert ez az útvonal kínálkozik beépítettségénél fogva elsősorban arra, hogy a Horthy Mikló s-hidnak 1938-ban meginduló forgalmát levezesse, miért is ennek az útvonalnak átépítése a Budafoki-ut és a Műegyetemi-rakpart bekapcsolása mellett már nagyon időszerű.

Az útvonal erős igénybevétele már most kívánatossá teszi, hogy a Horthy Miklós-hidtó! elinduló, a Fehérvári-uti aluljárónál áthaladó és a Kelenföldi pályaudvarnál végződő Szent István ut megnyitása és kiépítése a közel jövőben megvalósuljon. Sürgősen kiépítendő volna a’ Horthy Miklós-utat és a Budaörsi utat összekötő Hamzsa- bégi-ut, mely már ma forgalmas. A sürgősen megnyitandó, illetve kiépítendő főforgalmi utak közé kell a Tétényi ut és nz Etele ut kiépítésit is soroznom.

A közúti és vasúti forgalom lebonyolításánál elsősorban keresztül kell vinni a Hév.-nek a Szent Geltért-térről való kihelyezését és a villamos tarifának a határig való kiterjesztését

Megépítendőnek tartom a Horthy Miklós-uttól a Tétényi-uton és Csurgói-uton át a Fehérvári-utha bekapcsolódó villamos körforgalmi vonalat, niely a Sósfürdő, de főként az alsó Kelenföld lakosságának szükségletét volna hivatva kielégíteni.

Az autobuszforgatomnak, a kerületen át való vezetése, a Hamzsabégi-ut vagy a Budaörsi-ut igénybevétele mellett az uj repülőtér forgalmo fog lökést adni.

A fürdőügynek a Rudasfürdő küszöbön átló átépítése és vele kapcsolatban a rádiumos gyógyvizeknek felhasználása az ország határán tulme nőén hírnévül fog szolgálni.

Úgy a Rudasfürdö, mint a Gellértfürdo forgalmi utak mentén fekszik, előttük még a legkisebb területű pihenő sétány sem terül el. A Rudasfürdő átépítésekor szükségesnek tartom a Duna felé eső oldalon a Döbrentei-téri sétány és a fürdő előtt a rakparti útnak megszüntetését és sétánnyá való átalakítását.

A sétány kérdését ki kell terjeszteni Szent Imre- városra is. Jelenleg a kerületnek nincs sétánya E célra a szabályozási terv szerint rendelkezésre

ill a Szent Imre herceg-ut, l'adrusz-utca éi Lenke- tér közti terület, mely sivár, elhagyott állapotánál fogva már rászorul a székesfőváros gondozására.

Kerületünkre nagy kihatású lesz az állandó kiállításnak a Horhy Miklós-híd és az összekötő-vasúti^ hid közt a Budafoki ut és a Dunapart közti tervbevett elhelyezése. Kívánatosnak tartom a terv napirenden való tartását.

Ugyancsak napirenden kell tartani a természet- tudományi múzeumnak és kertnek az Összekötő-vasúti hid alatt, a „Nádorkert” területén való elhelyezését.

A testnevelés szempontjából a polgári lövész- £s sporttelep létesítését az Összekötő-hid töltésével párhuzamosan haladóan a Budafoki-uttól a Duna elé eső Tőváros területén honvédelmi szempontból is sürgősnek vélem.

Színművészeti szempontból jelentős esemény lenne a szabadtéri színpad megvalósítása. Kerületünkben erre két hely is kínálkozik. Az egyik a Gellérthegy északi oldalán az Orom utca alatt levő amphi- teatrum-szerü mélyedés, a másik a kis Gellérthegy délnyugati oldalán fekvő fővárosi kő porbánya helye.. Ez utóbbi hely ma-holnap úgyis művészi megoldásra szorul.

■ Közintézmények létesítése közül megvalósítandónak vélem a szülész-otthont és bába képzőt. Felvetem evvel kapcsolatban a Sósfürdő kérdését is. A Sósfürdő vize, mint ismeretes, speciális női bajok gyógyítására alkalmas. Prosperálni azonban nem lúd, mert a vállalat tőkeszegény. Helyesnek tartanám a szülész-otthonnak és bábaképzőnek a fürdővel való egyesítését és ottan való felépítését, ahol különleges gyógyvíz és üdülő sétány áll rendelkezésre. Meggondolandó, nem volna-e helyes a áóí- fürdőt a székesfőváros fürdő politikájába bevonni.

A tűzbiztonság és a kerület önálló volta sürgősen megkívánja, hogy központi helyen és pedig a Horthy Miklós-körtér közelében fekvő egyik forgalommentes utcában, tüzőrség állíttassák fel.

A Szent Imre-város lakossága az utolsó nép- számlálás óta több mint 21 százalékkal szaporodott. A Horthy Miklós-hid megnyitásával a kerület újabb fejlődést vár. "Ezzel a fejlődéssel a köz- igazgatásnak is lépést kell tartania. Szükséges tehát, hogy a kerületi elöljáróság hivatalainak végleges elhelyezése és nyugodt ügyvitele biztosítva legyen és a polgárság jogos igényeit kielégítse, vagyis, hogy az elől járósági épület befejeztessék.

Hanthy-Haidekker János elöljáró:

Tiz év múlva Óbuda lesz

Budapest legszebb része

Mi készül és mi kell Óbudán - Hanthy-Haidekker János kerületi elöljáró nyilatkozata

Óbuda és az egész 111. kerület nagy változások előtt áll. A tervezett uj híddal kapcsolatban megfiatalodik, átalakul az egész kerület^ amelyet eddig méltatlanul elhanyagoltak. Az uj év elején a kerület kitűnő vezetője, Hanthy-Haidekker János elöljáróhoz fordultunk, kérve, hogy mondja el terveit, uj céljait a kerülettel kapcsolatban,

Hanthy-Haidekkor János dr.

a következőkben vázolta azokat az elgondolásait, amelyek sürgős megvalósításától függ ennek az indokolatlanul elhanyagolt kerületnek fejlődése és olyan kialakulása, amely méltó összhangba hozza patinás múltú, szép környezetével:

— A legnagyobb reményekkel eltelve tekintek a III. kerület jövő fejlődése elé — kezdte meg érdekes nyilatkozatát Hanthy-Haidekker elöljáró — és merem állítani, hogy 10 éven belül a III. kerüld Budapest egyik legszebb és talán legmodernebb része lesz. A Dunapart rendezésével és az óbudai hid megépítésével kapcsolatban rohamosan fog megindulni az építkezés, úgy hogy hosszú idő után végre mégis csak munkához jut a III. kerület érdemes iparossága és fellendül a kereskedelmi élet.

— A jövő esztendőre elkészül a Zsigmond tér parkozása, amelynek munkálatai serényen és fennakadás nélkül folynak. Gyönyörű park létesül a Császárfürdő mellett lévő baraképülei helyén is. Erre már régen szükség volt, mert a nemzetközi uszómérkőzések alkalmával mind a barak, mind pedig a helyén megmaradt, betonvonalakkal szegélyezett térség, kellemetlen, szépnek igazán nem mondható látványt nyújtott a versenyekre érkező külföldieknek és Budapestieknek egyaránt.

— Nagyarányú parcellázás kezdődik már rövidesen a kerületiben. Elsősorban a lebontott Lujza- gőzmalom hatalmas telekkomplexuma kerül felosztásra. Itt igazán a legalkalmasabb hely kínálkozik models- gyönyörű paloták építésére, mert hiszen előtte húzódik el a kiépített park, a hömpölygő Dunával, kilátással a Margitszigetre. Halálra van Helve a cemenggár is.

— Ha meglesz a parcellázási engedély — amire számítani lehet — villa-erdő fogja borítani és széppé varázsolni a Szenilöhc'gyét. Tudomásom szerint parcellázni óhajt a Salgótarjáni téglagyár is a Folyondár utca nyugati részén.

— Melyek azok a legszükségesebb feladatok, amelyek megoldása nem tűr halasztást? — vetettük fel a kérdést. Honthy-Haidekker elöljáró mosolyogva adta meg a választ:

—h Hát bizony feladat éppen elég van! így mindenek előtt sürgősen kellene a Kolosy-téri piac ügyét rendezni. Mostani állapotában nem felel meg sem az esztétikai, sem az egészségügyi követelményeknek. Nem tűr halasztást a Római-part rendbehozatala sem, ahol nyáron át annyi ember fordul meg. örömmel könyveli el a III. kerület közönsége azt a hirt, hogy rövidesen a Szépvölgyi-ut és a Zöldin áli-ut is megkapja a régvárt ajándékot: az autóbuszt.

— Nagyon fontos és sürgős volna a Guggerhcgy- nek vízzel való ellátása és a Királydomb környékének rendbehozása. A Nagyszombat utca és a Viador utca között elterülő Királydomb úgyszólván a kerület központjában van és itt szemet szuróan meredeznek a részben lebontott házak tűzfalai az égnek. Egy régi amphiteátrumot is próbálnak most itt felszínre hozni. Kívánatos volna a mai állapotot a Királydombon mielőbb megszüntetni és a falak törmelékeit elhordatni, a sok lim-lommal együtt, amely ezt a nagyon is szem előtt fekvő területet elbontja.

— Élénken foglalkozik a kerület azzal a gondolattal, hogy nagyobb szabású kiállítást rendezzen, amelyen Óbuda történeti fejlődésének korszakait vonultatja fel és bemutasson minden olyan mozzanatot és emléket, amely Óbuda gazdag múltjával kapcsolatos. Ettől a kiállítástól nagy idegen- forgalmat is remél a kerület.

— És a Schmidt Miksa-kastély? Mi lesz vele?

— Ennek a kastélynak az ügye kivülesik a kerület hatáskörén. Nemrégiben bizottság járt kinn, hogy a hagyatékot átvegye. Ebben a kastélyban ré- gente a trinitárius rendnek volt temploma, lehet, hogy gondolnak arra, hogy ezt a templomot uj- hól felépítsék, régi stílusában. Mindenesetre sok szép elgondolás lehetőségét rejti magában ez a régi kastély,* amely most a fővárosé.

Ezekben ismertette a III. kerület égető kérdéseit Hanthy-Haidekker elöljáró, aki ma a legnépszerűbb ember Óbudán. Rövid elöljárói működése alatt mindenki szimpátiáját megszerezte, ami pedig nagy szó ebiben a nehéz kerületben, ahol oly rengeteg munkára és oly meleg szívre van szükség.

ItavácsóHiyi ének

a vnzq&zÜMÍclút l^ídusoUcóí *

Karácsony esti hangulat. Kinek ne jutnának eszébe azok a szivszagyató történetek, amelyek a szegény koldusról szólnak, aki dideregve, éhesen húzódik a fényesen kivilágított ablak alá és könnyes szemekkel nézi, mint állnak a csillogó karácsonyfa körül a gazdagok, a jóllakottak? .1 szégéng pesti kot dusokra gondol az ember ilyenkor. Jaj, de most jut eszünkbe: Budapesten már nincsenek koldusok, nincs karácsonyi szentimentális romantika! Igaza van a köttőknek: a modern élei megöli a poézist.

Mi lett a koldusokkal? Elhatároztam, hogy körülnézek az „egykori” kéregetők közt. Megnézem, hogyan élnek, mit csinálnak? Illik ez ilyenkor, karácsony tájban. Es itt meg kelt mondanom: -csodákat láttam. Olyan csodákat, amiigenek csak a bibliában fordulnak elő. .4 főváros a vakokat látókká, a némákat beszédesekké, a sántákat délcegekké varázsolta. Ki hinné ezt a huszadik században?

Szakavatott „cicerone’’ vezet az óbudai téglagyárak környékén lévő ngomortangákra. Otthon van itt. közülük való, mindenkit ismer.

Elsőnek a „Sánta” Vilihez vezet. A Sánta Vili otthona nem a legbarátságosabb, de ő maga sem az. Karosszékben ül, messzire kinyújtott lábakkal. Fel sem áll, mikor beköszöntünk hozzá, még a kalapját sem billenti meg. Amikor megkérdezem, milyen változás állott be életében a koldusrendelet következtében, mogorván, panaszkodva feleié, hogy mindent elvettek tőle, de semmit sem kapott cserébe. A főváros csak az édesanyjának ad valamit, maga nem volt igazolt koldus. Hátrakötött térddel. rongyokba bugyoláli lábfejjel, mankón bicegve állt ki eddig a „standfára” és ebből elég jól megéli idáig. De most? Szégyelje magát a főváros. . .

Innen kalauzom egy másik odúba vezet, ahol egy „valódi” nyomorék öregasszony foltozgat egy rongydarabot, amelyről azt állítja, hogy ing. A tűzhelyen csak parázslik a kialvó tűz, olt vannak a hatósági ebéd maradványai. 4 vénasszong mégis panaszkodik.

Igaz, hogy a Szent János kórház kápolnájáig kellett minden nap elmennem, de pénz! is kerestem, meg ebédet is kaptam a hatóságtól. Most kevesebbét keresek. Meg azután ott a templomajtóban mégis csak hallott az ember egyet mást a világ folyásáról. Most? Egész nap itthon kuksolhatok, a kutga se jön felém.

Másik odú. A rozoga ágyban lázbeteg f iát olasz- srang, körülötte nyolc-fiz éves kislány tesz-vesz. A beteg asszonyka szívesen felel:

— Velem jót tettek az urak. .Vem kell ilyen gyalázatos időben aftóról-ajtóra járnom és ezt a kisgyermeket magára haggnom. 4 fiam, aki 12 éves, heti hat pengőt keres Djpesten. Most, hogy ágyban maradhatok, talán meg is gyógyulok.

Tovább nem mentem, mert kalauzom unta már a kisérést. Sürgetett, menjünk n bormérésbe, fizessem meg a kialkudott fél liter kadarkát.. Bementünk egy ütött-kopott kocsmába. Vezetőm rámutat nz egyik vendégre:

— 4 gavallér Miska.

Vállas, hatalmas óriás. Hangja mély. dörmögö. Vezetőm a fülembe súgja:

—Vei koldus volt a Belvárosban. „Szegény világtalan”. Most dolgozik, szénhordó munkás.

Megkérdezem:

—| Maga is koldus volt?

Csodálkozva néz rám.

— Már hogyne lettem volnál Süketnéma voltam a Vilmos császár utón...

Így feíf csodái a főváros 1936. karácsonyán.

Hegedűs Sándor emlékezete. Harminc esztendeje, hogy Hegedűs Sándor kereskedelemügyi miniszter, a Magyar Hírlapírók Országos Nyugdíjintézetének alelnöke meghalt. Az évforduló napján, december 28-án. hétfőn délben 12 órakor a Magyar Hírlapírók Országos Nyugdíjintézete megkoszorúzza nagy halottjának a Kerepesi-út melletti temetőben lévő sírját. Koszorút helyez kiyáló elődje sírjára Bornemisza Géza kereskedelem- és iparügyi miniszter is.

A kolera se bírt Budával

Ötvem esztendővel ezelőtt a fővárosba behurcolták a kolerát és bizony nagy volt a rémület Buda és Pest lakosai között. 40—50-en betegedtek meg naponta. Akadt dolga bőven betegedtek meg naponta. Akadt dolga bőven a sírásóknak.

Legenyhébb volt a járvány Budán, mégis itt voltak a legóváitosabBak. Míg az I. és II. kerületben naponta átlagban csak 1 megbetegedés volt, a VI., VII„ Vili., kerületben 7—20 között változott az uj megbetegedések száma A főváros megalakította a központi és kerületi járványbizottságokat. Az I. kerületben 1 betegszállító kocsi volt es annak ellenére, hogy ez hála Isten — kényelmesen el tudta látni a dolgát, az óvatos budaiak még egy járvány- kocsiért folyamodtak a központi járványbizottsághoz. Rövid, de mereven elutasító volt a válasz, amely imigyen szólott:

— Az I. kerületi járványbizottság újabb betegszállító kocsit kér. A központi bizottság nem látja szukjségét és a kéretem teljesítésére nem hajlandó.

■ A budapest-országnti szentferencrendi plébánia egyházközsége december 20-án. vasárnap délután műsoros kulturdélutánt rendezett az egyházközség kulturházának dísztermében. Mascagni szimfóniáját adta elő az egyházközségi zenekar. Bemutatásra került az egyházközségi énekkar előadásában Jurassa Emil: Gloria c. műve és Gauss: Karácsonyi hangulat-a. Az ének- és zenekart Schleicher frigyes egyházközségi karnagy vezényelte Katona Jenő a szociális katolicizmus kérdéseiről adott elő. Az érdeklődő közönsé«* zsúfolás^ megtöltötte a Zárda-utcai dísztermet és hálás tetszésnyilvánítással fogadta az előadásokat.