Budai Napló, 1936 (34. évfolyam, 1209-1243. szám)

1936-12-24 / 1242-1243. szám

4 ___________________________________Budát Napló____________________1936. december M. UoQ yoH a&akitsuk ki a budai DuHapactot Irta: KÉZ-UY-KOVACS LÁSZLÓ Milyen budai miiemlíkeket kell megvédeni? Bizottsági válemány Buda műemlékeiről A városrendezéssel kapcsolatban a legkü iönbözőbl) helyeken ismét sűrűn hangzanak lel olyan tervek, amelyek megvalósulásuk esetén több emlékművet adnának at a pusztu­lásnak. Nem lesz ezért érdektelen, ha vázla­tosan ismertetjük a városlejiesztési program megállapítá­sára kiküldött különbizottság véleményét a műemlékekről. A Várban levő számos műemlék védelme még kisebb átalakítások és tatarozások ese­tén is biztosítandó. Biztosítani kell a Duna felőli oldalon az optimális rálátást és meg kell óvni a hegyoldalon levő minden objektumot, melynek akár helyi, akár történelmi műem­lék-értéke van. A tabáni templom és közvetlen környéke fenntartandó, nemcsak mint művészeti emlék, hanem mint a régi Tabán hangulatát és egy jellegzetes régi városképét őrző épületcsoport. A Citadellán, erőd jellegének megszünte­tése után, 1900-ban jelképes bontásokat vé­geztek. Ezeknek helyreállítását szükségesnek tartja a bizottság. Megállapítja a bizottság, hogy nem zárkózik el valamely uj terv elől, de lebontáshoz meg kellene szerezni a Műem­lékek bizottságának hozzájárulását. (Remél­jük, hogy ezt nem kapják meg. A szerk.) A bndai szerb templom és a Krisztina-téri róm kát. templom régi részének fenntartását a bizottság kívánatosnak és a szabályozási ter­vekkel összegyeztethetőnek is tartja. A Szarvas házat lebonthatónak tartja a bi­zottság. A régi Szent János kórháznak csak egyes részeit tekinthetjük művészi és városkép ki­alakító elemnek. A Rudas és Szent Imre fürdők sorsa a für- dőépitési problémától külön nem tárgyalható. Egyébként is csak a törökfürdő rész bir mü- emlékértékkel. A Batthyány-tér 3. és 4. számú házak. Szent Anna-templom, Erzsébet apácák tem­ploma és kolostora és közvetlen környéke oly módon rendeztessék, hogy úgy terepszint, mint szabályozás szempontjából megfeleljen és egy­ben a forgalmi igényeket is tökéletesen ki­elégítse. A Fő-utca és Pala-ntca sarkán álló emele­tes, saroktornyos lakóházat az Országos Iro­dalmi és Művészeti Tanács ugyan fenntartan- dónak minősítette, de a bizottság nem minő­sítette ennek. A Háromnyul kaszárnyának csupán a ka­puboltozatát kellene megőrizni. A Királyfürdőből a török rész konzervá­landó. A Flórián kápolnát és a Ferences templo­mot teljes egészében fenn kívánja tartani a bizottság. A kápolna felemelését nem tartja veszélytelennek. (A felemelési munkák már megkezdődtek. A szerk.) Gül Baba sírjából csak a Türbet, a tulaj- donképeni része tekinthető emlékműnek. A Medve u. 4. lakóház barokk kapuzatát és 2. sz. házon levő medvecégért a házak le­bontása után a régi Szent János kórház átépí­tése során kívánja a bizottság felhasználni. A Kiscelli Schmidt és óbudai Zichy kastély fenntartandó. A Császár-fürdő történelmi és műemlékér­tékkel bíró részei: a törökfürdő, a Duna fe­löli homlokzat és a Hild-féle. ma beüvege­zett, de eredetileg nyitott oszlopsoros udvar. Ezek okvetlenül megőrzendők, j A Határ-utcai amphitheatrum feltárását Óbuda szabályozási terve — annak területe parknak' lévén felvéve — lehetővé teszi. • Az aquincumi római emlékek védelme biz­tosítottnak tekinthető. Ragyogó karácsonyi ajándék! Az egyetemes magyar sport felemelő karácsonyi ajándéka az a lelkes ügyszeretet, mellyell az illetékesek a sportcsarnok iannyit hányatott ügyét, végre- val?hára a megjavulás stádiumába juttatták. Addig is mig újra bebizonyíthatják fiaink, hogy mennyire megérdemlik ezt az' égetően szükséges ajándékot, köszönjük az érdekelték nevében is! PHILIPS RÁDIÓT hol vásároljunk „BUDAN^ „Márvány“ RÁDIÓ hat. eng. villanyszerelési vállalat (• MÁRVÁNY UTCA 21. TELEFON, 1—52»—*5 A főváros budai részét a Gellérthegy és a Várhegy uralja. A Gellérthegyet szerencsére nem faragták le, hogy nagyszerű sziklafalazatára a névtelen katona emlékkövét illesszék be. Egy bántó ízléstelenség mégis sokat ront rajta: az úgy­nevezett vízesés cyklopsz-fala. Miért ne lehet­ne ezt is széles, nagy, beton sziklaformációk­kal úgy imitálni, mint akár az állatkert szik­lahegyeit ?... És az a sok beteg ötlet, mely a gellérthegyi várat pantheonra akarta föl ap­rózni, lovas szobrokkal és nemzeti stációkkal! Itt csak egy gondolat életképes: a várfal mai nagy széles formációja, hatalmas tömegével. Ide csak két-három monumentális bástyato­rony építhető, ha már éppen építeni akarunk és bent a nagystílű falak közt oszlopos udvar­kiképzéssel ak,ár a pantheont is elhelyezhet­jük. — De ennél sokkal sürgősebb volna a hegyre vezető sikló vagy lift építése, lehetőleg a hegy nvugati lejtőjénél, a tervezett reuma-szálló mögött, hogy a betegek könnyen jussanak ma­gaslati levegőhöz s a hegy fenyveséhez. Újabb dunai-problémák az uj hidak építé­sénél s a stadion elhelyezésénél merültek fel. A nemzeti stadion kérdése tudvalevőleg va­lósággal tengeri kígyóvá növekedett. Stadiont akar a főváros minden területe, már csak párt­érdekből is. Leggazdaságosabbnak a rómaifür­dői aranyhegyi elhelyezés és az óbudai hajó­gyári sziget területe látszik. Ez utóbbit Göm­bös Gyula még honvédelmi államtitkársága ide­jén kereste ki. A gondolat kitűnő: egy hatal­mas sportterület- a Duna felső párjánál, tiszta levegővel, fölséges fekvéssel. A telep közép­pontjában állna itt a stadion, remélhetőleg ró­mai stílusban fölépítve, mert hiszen a régi ró­mai parton állna és gyönyörű hegyi hátterével a fővárosi dunai panoráma egyik legszebb pontja lenne. Itt minden sportágnak helye len­ne: a dunai evezősversenyek célpontja, kész úszómedence (a mai hajődokk helyén). A sziget északi részén őspark, meleg forrá­sokkal. kitűnő szabad tréning hely. A meg­szűnő hajógyári telepen tágas fedett csarno­Legutóbb a budai Céllövő 'Egyletről és a régi Szent János-kórházról írott cikkben megemlékez­tünk néhány régi budai utcanévről. A Víziváros utcái azóta sokban változtak, most is változnak, jegyezzük fel tehát, milyenek voltak a régi Vízi­város utcái és mi volt az elnevezésük. A Kacsa-utcának Fürdőj utca volt a neve, a mellette levő fürdőről elnevezve. A Vitéz-utca Sár­utca volt- az állandóan, benne lévő nagy sár miatt, A Csalogány-ulca F első rác-utca volt, a benne lévő rác ferences kolostor és sok szerb lakója miatt. A Batthyány-térnek 240 évvel ezelőtt Felsővásár­tér volt a neve, mert itt tartották a nagy időszaki vásárokat. Itt áll ma is kissé besülyedve a 3. sz. 'ódon ház, amelyet kedves felfogású, évszakokat ábrázoló domborművek díszítenek. Az Alsóvásár-tér a mai Szilágyi Dezső tér volt, ahol a napi- és hetivásárokat tartották. Hajó- íutca volt a mai Vám-utca a lebontott Blum-malom mentén, mert itt volt az Aranyhajó, a Goldene- ;Schiff, a Dunaparton. A Kapucinus-tér volt a mai CorvinAér, Halvásár-tér a mai Halász-utca, ahol állandóan halat lehetett venni, mig a mai Ponty- utcának Halász-utca volt a régi neve, mert a ha­lászok ezen jártak le a Dunához. A Pala-utca ré- gente Vizi-utca volt, mert a várbeliek ezen keresz­tül vitték fel a Dunából a vizet. Itt említem meg ennek az utcának a sarkán iálló szép homlokzatú régi emeletes házat a kerek sarokerkéllyel és domborműves díszítésekkel. A i/égoerem-utcának Lóösvény volt a régi neve, ame­lyen a Várban állomásozó katonák a Dunához lo­vagoltak. A Szalag-utca a Kígyó nevet kapta a régi vízivárosi polgároktól, mert görbén kígyózik felfelé. A Kapucinus-utca ma is ezt a nevet viseli, öánc-utca volt a mai Iskola- és Gyorskocsi-utca, mert a sánc mellett húzódtak el. A felcserházról nevezték Sebész-utcának a mai Székely-utcát. A megkeresztelt Zsidókháza miatt Zsidó-utca nevet kapta a későbbi Plébánia-, a most Markovits Iván- utca. A Medoe-utca Olajfahegy-utca volt. a Hor- vát- és Fazekas-utcák neve Száraz-utca volt, mig a /s apás-utcának Kertész-utca volt a neve. Ezekben az utcákban még furcsa élet volt haj­danta. Kezdetben világítás sem volt és csak 1777. óta állítottak itf-ott fel egy lámpát, mint nyil­vános világítási eszközt. A dohányzás is tilos volt egy időben az utcákon és a polgárok este kilenc óra után nem botorkálhattak az utcán, de ha men- niök kellett, akkor lámpást hordó fiúk jártak előt­tük. A .társadalmi életről, a Bomba-téri Fehér Kereszt vendéglő báljairól, a hajóhidról, a sziotr házi életről, a furcsa férfi és női divatról, a társas­játékokról és az érdekes cégérű kiskocsmák, bor- és sörmérő házak életéről ha beszélni szeretnénk, kissé hosszúra nyúlna cikkem. De a vastuskóról, a Stock im Eisen-ről, amely kok zártsportok számáru. Mert hiszen a terv kezdete a mai hajógyári telep átvétele, összes épületével együtt. Az építési anyag nagy ré­sze felhasználható az őspark közelében léte­sülő olimpiai falu részére s más célokra; a nagy, szabad területeken lovasversenyek, ga­lamblövészet stb. A szigetre való bejárathoz mindössze egyetlen nyílású uj erős vashid épí­tése kell, a kisdunai ágon át, a Bogdán-utca vonalában. Itt van a filatorigáti vicinális és a gázgyári nagyvasúti állomás, a Nagy-Duna- parton létesíthető hajóállomás s az uj óbudai Ilidről levezető hid a pesti gyalogközlekedés és a villamosvasút részére. Ideális hely,' olcsó telekkel egy hatalmas sporttelep részére! Óbuda szabályozása ma a legsürgősebb pro­blémák egyike. Ennek az ódon háztömegnek nincs széles átlós útja. Az epedve várt óbudai hid elhelyezésével kapcsolatban három művé­szi föladatra kellene különösen figyelni: az óbudai hídfőtől széles parkszerű útvonal léte­süljön a kiscelli várkastélyhoz, melyben a leg­szebb iparművészeti kincsekhez jutott a fővá­ros; második nagy művészi feladat a mai óbu­dai főtéren eldugott pompás Zichy-vadászkas- tély felszabadítása a köréje épített raktárgyü- rűből. Itt stílszerűen kiépített kisebb házakkal bűbájos barokkos tér épülhetne. Uj vonzóerő az idegenforgalomban. Harmadik művészi fel­adat a tervezett uj híddal kapcsolatos. Tessék itt a hid középső pillérét úgy kiépíteni, mint egy ódon várbástyát, a közepén Attila nagy lovasszobrával. E dicsőmultu hadvezérünk alakja fogadja a Duna közepén az érkező ide­geneket. Legyünk reá büszkék, mert a hun­magyar faj vitézségét hirdeti. Ennek emléke ma is él a Hungária. Hungary, Hongrie. Un­garn országnévben. Egy ilyen szobor hozzátartozik a Duna ro­mantikájához. Kezdete annak a nagyszerű pa­norámának, mely a római Dunapartban, a Nagy Kevély vulkáncsoportjában, a tenger- öbölszerű dunai látképben folytatódik, fölfelé Szentendre és Yisegrád mellett egészen Esz­tergomig. ar Iskola- és Vám-utca sarkán ma is ott áll, ahová évszázadok előtt helyezték, mégis meg kell emlé­keznünk. Bégen ez volt a vándorló bognárlegények titkos jeladása, mert a vastuskóba vert szegek is sokat árultak el a későbben jövő bognárlegé­nyeknek a budai mesterekről. Valamikor a 18. században még ebben a házban volt a céhházuk, ünnepeken felbokrétázták a tuskót. melyet az 1849-i ostrom alkalmával több ágyúgolyó is meg­rongált. Egy gglyó még ma is be van falazva a ház falába és a tuskóba. Gül Babáról is meg kell emlékeznünk. Ő az a Kel Baba, akiről Evtia Cselebi török utazó, a budavári török időknek kitűnő krónikása azt írja, hogy 1460 körül születe t, táncoló dervis volt, aki ja szultánokat győzelmes hadjárataikon elkísérte, 'öreg napjaiban mint bölcs és ékesszóló pap ,11. Szulejmánnal Budára jött 1514-ben és itt a Nagy boldogasszony-templomban tartott első törők 1istentiszteleten imaközben meghalt. Sírkápolnájd 1548-ban épült. A törökök ma is mint szentet tisz­telik és legendákkal övezik életét. Vízivárosi érdekesség még a déli ágyulövés. mely mint megírtuk, január elsején, sajnos, meg- [szűnik. Amikor egy pár perc hiányzik a déli tizem jkettőhöz, a környékbeli templomok harangozó! ké. szén várják a jelzést. A szűk kis utcákban órájukat kezükben tartva felfigyelnek ma is az öreg urak és az ósdi házakból jóságos öreg nénikék dugdos- ísák ki a fejüket és kíváncsian kérdezgetik: ,.Harns scho‘ gschosni„ Ennek a lövésnek érdekes lör- ténete vau. A geMérthegyi csillagvizsgáló 18491-ben meg­szűnt és nénány éven át Pesten és Budán szünetel, lek a megfigyelések. A budai reáliskola felépítése után kezdődő t ismét a csillagászati idő megálla­pítása az intézet lermészeltani szertárában és az­óta fébeszakitás nélkül gyakorisban maradt. A középdélnek naponkint való jelzése is innen tör­ténik, amióta Buda szab. lcir. város tek. tanácsa felszólította erre a tudós intézetet és megadta a hozzávaló font lőporokat és a szükséges ezüstpén­zeket. Akkoriban kis kováspuska ugatott bele dc- lenkint Buda idüikus csöndjébe és a pukkanás nyomán megszólallak a munkát szüntető és jó­étvágyat kívánó harangok. 1867. február 1-én kez­dődött a déli jeladás és azóta megismétlődik min­dennap, kivéve1 ha az apró ágyú, mely azóta a ko­váspuska helyét elfoglalta, csütörtököt nem mond. A csillagászati órák pontos ellenőrzésére ott van a szertárban a valódi dél meghatározására alkalmas passage készülék, amellyel pontosan le lehet mérni a nap állását. Naponta nincs más hátra, mint hogy Keller bácsi, az intézet derék ka­pusa a kész tabelláról leolvassa a másodperceket és modem stopperórával a kezében meghúzza a závárt elcsettintő zsinórt. Mi budaiak, persze azt hisszük, hogy a nap sugarai gyújtják meg az ágyúban lévő puskaport s így dördül el a' lóvés. nem gondolva arra, hogy borús időben is'leadja az ágyú a jelzést. Pletka Lipót, budai polgármes­ter helyett mostanáig a főváros fedezi a költsége­ket, amelyeket azonban most töröltek. Ezek az apró képek mutatják azt a nagy múl­tat, amelynek a Víziváros boldog tulajdonosa. Nekünk, ittlakóknak nemcsak megérteni, hanem átérezni is kell a századok távolából idezengő örö­möket, bánatokat .és küzdelmeket, hogy mai rette­netes vergődésünkben, kemény megpróbáltatások­ban, súlyos elesettségünkben erőt nyerhessünk, hi­tet meríthessünk, reménykedve várhassunk a bol­dog jövendőre. Valljuk és hirdetjük a jeligét: Áll Buda, él Magyar mégi Él és élni fog, nemcsak a Vízivá­rosban, hanem a kereszttel megszentelt szentistváni korona egész birodalmában, amelyhez segítsen hozzá minél előbb bennünket a mindenható Istea. 'IMII mit mi dilin ii i i tu iiinii—iHiimmii Éhgyomorra naponta igyék egy pohár Kristály-vizet! Miért nem szépek a XIX. század elején épült budai házak A budai Vár sorsába még József nádor sem tudott beleszólni az 1880-as évek elején, mert a katonaság ebbe nem egyezett bele. Erre csak sok­kal későbben vállalkozott a Közmunkák Tanácsa, amikor a vár erőd jellegét megszüntették. Addig csak az alsó, úgynevezett „külvárosok” (a mai Vizi- és Krisztinavárosok) rendezgetésére szoritko- I zott munkássága. Ez a magyarázata annak is, hogy József nádor miért nem szervezett „Budai Szépítő Bizottságot” s ezért nem készült Budán építési szabályzat sem. Ide szorult, ami valaminek számított, a külvárosok j építkezésével senki sem törődött, azok élték a ma­guk szűk, falusias, ösztönös életüket. A Várban [pedig a katonaság parancsolt s igy maradt el Buda ijó félszázaddal a fejlődés utján. De azért valami kis hatása mégis volt a pesti [Szépítő Bizottságnak a budai oldalon is. A lelki- ismeretes budai polgárok 1810 körül építési enge- ídély-kérésükhöz, pesti mintára — homlokzatrajzot .iis mellékeltek. Amikor azonban látták, hogy azzal a hatóság semmit sem törődik, leszoktak róla. Ez saz oka unnak, hogy a 120 éves házak legnagyobb (része ma már megérett a lebontásra. Az uj építési engedélyek kiadásánál azonban ■Buda történelmi hangulatát biztosítani kellene tör­ténelmi, nemes építési stilus előírásával. Buda ara­nyos múltját csúfolják meg azok a hatalmas aka- !tulyaházak, amelyek gombamódra szaporodna, nemzetközivé, üzletessé silányitják a magyar fő­város ragyogó történelmet átélt városrészét; Budát: IsurkUISntegeisígek s diabetikus kenyerek Hoffmann Ferenc sütőmesfer, H.f Margit-krt. 63. I. K rliitlaa-lér II Olasz iasar 25. 4 Víziváros régi utcái és egyéb érdekességei

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom