Budai Napló, 1936 (34. évfolyam, 1209-1243. szám)
1936-11-12 / 1236. szám
Budai Napló 1936. november 12. Buda nagy kérdései a főváros költségvetési vitájában A fővárosi költségvetési vita során Farkas Ákos tanácsnok tett ígéretet — az elhangzott felszólaló sok kapcsán — hogy a közgyűlés mielőbb haté rozhat a XII. kerületi elöljáróság felállítása tárgyá ban. Utána Király Kálmán tanácsnok bejelentette hogy a polgármester magáévá tette Darner Gyula bizottsági tag indítványát a budai főgyűjtő csator na megépítésére. Mihelyt a költségekre fedezetet találnak, megteszik a közgyűlésnek az előterjesztést. Ugyancsak elfogadta a polgármester Domer biz. tag javaslatát, mely szerint a várbeli barl&n gok felkutatására előirányzott 3000 pengőt, a várhegyi csuszamlásokra felvett 40.000 P terhére — 5000 pengőre emelik fel. Miliők Sándor bizottsági tagnak azon indítványára, hogy a III. kerületi elöljáróság útépítésére elöirártyzott 60.000 pengőt 80.000-re emeljék fel, Király tanácsnok bejelen tette, hogy a polgármester az előirányzott összegen felül indokoltan felmerülő kívánságok s központi hitel-átalányösszeg terhére fogja kielégíteni. Vályi Ferenc biz. tag indítványát a XII. kér Pilsudszky-ut megnyitására a polgármester azzal fogadja el, hogy az utca szakaszonkénti kiépítését tervezi. A közgyűlés ily értelemben határozott Szántay István biz. tag. indítványát, melyben kérte. hogy a XI. kerület külső részein betonlap, vágyj salakos járdákat készítsen a főváros, a Lágymányos alsó részein levő nyílt csatornák pedig hozassanak rendbe, az uj balatoni müutba 1 vezető bekötő utak sürgősen helyeztessenek jókarba, - a polgármester magáévá tette. Azon indítványát pedig, hogy a Bíbic-telepet és a Sasadi utat javítsák, csak a rendelkezésére álló tervezethez képest veheti figyelembe. Vályi Lajos dr. biz. tag kívánságát, amely a budai hegyvidék támfal-problémájával foglal-, kozik, tanulmányozás tárgyává teszik. Ugyancsak Vályi Lajos dr. javaslatára, mely a Gellérthegyen és Sashegyen keresztülvezető transzverzális ut egységes elnevezésére vonatkozik, a főváros megkeresést intéz a Közmunka Tanácshoz. Ezzel a költségvetés II. fejezetét részleteiben is elfogadta a közgyűlés. Ezután a III. és IV. fe| jezet vitájára krült a sor. II. .K ROKO” ' bűrdiszmüAru-szikOzlet ll.Ctaloginy-u SO. u. (Széna-térnél) megnyílt. KeíitsUlöle, bőröndök, aktaláakök, pénxíárcdk/:esernyÖk, övék. Óbuda szabályozási tervei a kereskedelmi minisztériumban pihennek. A városrendezési és városfejlesztési vita kapcsán Vörösváry Miklós Óbuda belső részének szabályozási kérdésével foglalkozott. Sajnálattal állapítja meg, hogy a kérdés megoldása újból eltolódott. Ennek okát abban látja, hogy a költségvetés e célra beállítandó 500.000 pengőre vonatkozó közgyűlési határozatot, mellékelve hozzá a szabályozási terveket is, a polgármester a belügyminisztériumba küldte ,fel, noha a terveket a Közmunka Tanácshoz kellett volna küldeni. A belügyminisztérium azután úgy a határozatot, mint a terveket tovább küldte a kereskedelmi minisztériumba. Ott vannak ezek most is. Kéri a polgármestert, hogy kövessen el mindent ennek az ügynek elintézésére, mert ez nemcsak a III. kerület, hanem az egész főváros fejlődésének is érdeke. Beszéde további folyamán részletesen kiterieszkedett arra, hogy a Közmunkatanács a megépítendő Óbuda-Hungá- riarnti híddal kapcsolatban a Lajos utcában számos ingatlant sajátított ki, melyek az uj hídépítési tervek szerint lebontásra fognak kerülni. Ezeket a házakat, úgy látszik, ezért nem tatarozzák. A Lajos utca 171-185 számok közötti házak így azután igen csúnya látványt nyújtanak. Orova Zsigmond (közbeszól): Ha egy magán- személy tartaná a házát ilyen állapotban, azt megbüntetnék. Vörösváry befejezve beszédét, kijelenti, (hogy a költségvetést nem fogadja eL Wellisch Andor szállodaproblémákkal foglal kozva, helyesli azt a felmerült ötletet, hogy a Gél- lért szállodára még egy emeletet építsenek és saiji nálja, hogy e tervet kis technikai nehézségek miatt elutasították. Helyesli Zsitvay Tibor álláspontját a Tabán kérdésében, mely szerint azt program nélkül felépíteni nem lehet, fél azonban, hogy erre igen sokáig kell majd várni. Felveti a kérdést, hogy a Rudasfürdőt le kell-e bontani, — ez esetben kár volt ebbe százezereket befektetni, ha pedig fennmaradhat jelenlegi helyén, akkor véglegesen megállapított terv szerint kellene felépíteni. Miklós Ferenc helyteleníti, hogy. számos uj utcának nincs még neve. Elmondja, bogy a nemzetközi főiskolai olimpiászon nem lehetett a jegyeken a bejárati utcát megjelölni, hanem rá kellett nyo. matni a jegyekre, hogy bejárat: a Lenke-ut és Váli utat összekötő „névtelen-utca első kapujánál.“ Magyar Miklós alapos érvekkel alátámasztva indítványt nyújt be, hogy a Gellérthegyen, Rózsadombon, vagy egyéb exponált tereken és helyeken ne lehessen olyan házat építeni, amely rontja az összhatást, vagy a város képét. „Óbuda az agyuiiéikor gazdag mezőváros volt. Kuncze Lajos emelkedett ezután szólásra és igy kezdte beszédét: Buda gazdag mezőváros volt. 1873-ban, az egyesítéskor feláldozta önállóságát, odaadta jövedelmeit, tehermentes, nagy kiterjedésű ingatlanait, azért, mert azt hitte, hogy a másik két testvérvárossal együtt fog haladni a fejlődés utján. Sajnos, ebben a feltevésben csalódott. Beszéde további részén ecsetelte Óbuda jogos panaszainak hosszú sorát, elismeri azonban, 1 hogy a mostani költségvetés, amely az óbudai ingatlankisajátitásokra 500.000 pengőt irányoz elő — haladást jelent és ezért köszönetét mond a város vezetőségének. Reméli, hogy ezt a lépést a többi is követni fogja és a III. kerület a főváros többi kerületéhez viszonyítva elismerésre méltó városrész lesz. Tiltakozik az ellen az elgondolás ellen, hogy a Hl- kerület szabályozásának költségeit ez a kerület egyedül fizesse meg, az értékemelkedési adóval. Indítványt nyújt be, melyben az óbudai egész hegyvidék szabályozási tervének elkészítését sürgeti. Szól ezután Óbuda történelmi emlékeiről és néhány az amfiteátrum körüli régi ház lebontását sürgeti. Árpád hid Gáldy Béla ugyancsak Óbuda elhanyagoltságát panaszolja. Óbuda jelenleg — mondotta a legelmaradottabb, legelhanyagoltabb területe a székesfővárosnak. Mintha az egyesítés óta nyomtalanul tűnt volna el felette 63 esztendő. Reméli, hogy valósággá lesz a régen elmosódott nagy ütőér: az óbudai Dunahid. Javaslatot nyújt be. hogy az építendő hidat a honalapító vezérről, Arpád- hidnak nevezzék el. Az indítvány megindokolásában történelmi hagyományra hivatkozva elmondja, hogy Árpád Ó- budán székelve fejezte be a honfoglalás nagy művét és sírja egy patak mentén az elpusztult Alba- Maria templom romjai alatt van. Itt kellene fel? álitani az Árpád-emléket is. Óbuda szabályozási problémáiról szólva felhívja a íigyelmet az Óbudai Ingatlantulajdonosok Egyesületétől propagált tervre: egy autókörut építésére, amely végigmenne a Gellérthegytől a Svábhegyen, Jánoshegyen, Zugligeten, Hüvösvölgyön, Hármashatárhegyen, Gugger- hegyen és a Rózsadombon át a Margithidig. Szól a guggerhegyi vizátemelö megépítésének sürgőssé-1 géről. Egyben ezt a hegyet ajánlja a Fővárosi Alkalmazottak Segítőalapja üdülőhely-építésére. Autó- buszjáratot kér a Hármashatárhegyre, illetve az újlaki hegyvidékre. A Királyhegy viskóinak lebontását kívánja és a Császárfürdő melletti lebontott barakok helyének rendezését. Művészi emlékeket igényel Óbuda számára, valamint e kerületnek a fürdővárosba való bekapcsolhatóságát bizonyítja igen alapos okfejtéssel. Vállfi Lajos, a Szent Imre-város ügyében pár szavas megokolással nyújt be indítványt, a Lénként és környéke rendezéséről, a hetivásár piac- áthelyezését kívánja. Gyalogjárót sürget a Fehérvári- ut és Horthy Miklós-ut közötti vasúti töltés közepe táján, sürgeti a kelenföldi pályaudvar környékének rendezését, több XI. kerületi uj utca megnyitását. A következő ülésnapon Kempelen Ágoston műszaki főtanácsos reflektált az elhangzott felszólalásokra. Vörösváry Miklós javaslatára kimondotta a közgyűlés, hogy az említett városszépitési szempontokról az uj építésügyi szabályzat fog dönteni. Magyar Miklós indítványát az exponált tereken való építkezés mikéntjéről a polgármester magáévá tette. ' ^0» ‘Ezután a községi háztartás V. és VI. fejezet« került tárgyalás alá. Elfogadták Wellisch Andor nak az óbudai hid feljáróinak, úgyszintén mindkél oldalán lévő tér kiképzésére vonatkozó indítványát Dr. Kabakovits József általános közlekedési kérdésekről beszélt, különösen kifogásolva, hogy a nagy forgalom lebonyolítására hivatott közlekedési útvonalak nagyon szükek. Erre nagyon kell ügyelni és uj útvonalak teremtésénél a fejlődés szempontjait is figyelembe kell venni. Javasolta, hogy a Margithid budai hídfőjénél a Lipthay-utca és az Újlaki-rakpart felé eső éles kanyart úgy szüntesék meg, hogy az ott levő parkból egy te- rületsávot kihasítva, legömbölyítsék a mostani derékszöget. Sérelmezte, hogy az ügyosztály ipari és közgazdasági téren nem fejt ki kezdeményező tevékenységet. A költségvetés V. és VI. fejezete kapcsán benyújtott indítványokra és felszólalásokra részben báró Babarczy István, részben Bódy László tanácsnokok tették meg a polgármesteri javaslatot, azután áttérlek a VII. és VIII. fejezel tárgyalására. Gáldy Béla bizottsági tag uj tantermek építését sürgeti a III. külső Bécsi-uti iskolához és kéri a Vörösvári ut 19. szám alatti óvoda kibővítését. Létesítsenek uj polgári iskolát a XI. kerületben. Kabakovits József a tabáni polgári fiúiskola lebontása következtében beállott visszás helyzetet ismertette. Akik eddig abba az iskolába jártak, mind a Váli-utcai iskolába tódultak, ahol ezálal, kevés lévén a helyiség, lehetetlen helyzet állott elő. Indítványt terjeszt be, amelyben azt javasolja, hogy a XI. kerületben létesítsenek uj polgári fiúiskolát. Panaszolja ezután, hogy a Mészáros-utcai leánygimnázium épülete nem megfelelő, ami ellen a szülők is több jogos panaszt hangoztatnak. Budán 38 ezer lélekre esik egy leányközépiskola. Dongó Orbán a jogós iskolalétesitéseket sürgeti, felemlíti, hogy míg van a fővárosnak olyan kerülete, ahol 4 leányközépiskola is van és minden 6250 lakosra jut egy iskola, addig Budán csak 38.000 lélekszámra jut egy leányközépiskola, Kőbányán pedig 70.000-re — egy sem. A tanügyi költségvetés tárgyalásakor elhangzott felszólalásokra Felkay Ferenc tanácsnok válaszolt. A Gáldy Béla áltat' javasolt III. kerületi iskola és ovoda kibővítést a polgármester felvette az iskola-építési programba. A XI. kerületben létesítendő polgáriiskola felállítását, amelyet Kabakovits József javasolt, ugyancsak felveszik az iskolaépitési tervek közé. A közjólelmeziésil vita kapcsán )elhang'zottakra Rosta János tanácsnok válaszolt, majd áttért a közgyűlés a IX. fejezet szociálpolitikai tárgyalására H GALLY CIPŐK I., KRISZTINA KŐRÚT 24. I A Svékus kapitány, a tabáni kisértet 1905 táján mindenki% ismerte a „Svékus Kapitányt"1, a Tabán és Óbuda között elterülő külön budai Glóbuson, vagyis a „Krisztina", a Vár, a Víziváros, az Országút és Újlak összes kocsmáiban, úgymint az Arany Lúd, a Fehér Farkas, a Három V/p Pintérlegények, a Holdvilág, az Arany Kakas, a Vén Eperfa, a Három Hetes, a Két Rózsaszál, az Arany Bárány, a Víziló, a Három Kapás, a Hólyag, a Noé bárkája, a Vig Sereskocsis, a Három Vérebek, a Fejér Galamb és a Seres Csizma cégérűek ben. Tudniillik ezek jelentették Budát, főleg több heves, dusüstökű Ifjakat, akik a Hunfalvy-utca műterem-házainak felejthetetlen padlásain laktak A régi Budán az Henry Murger Les Bohémes-jeit ezek az ifjak jelentették, a fentnevezelt kocsmákban zajongtak, polgárokat elrémitő dolgokról beszéltek, a holdas éjszakákon füzértáncot roptak a Halászbástyán, szakállat viseltek, ismerősei voltak minden budai kandurmacskának és kísértetnek. A Svékus kapitány nagy, hosszú, lenszőke hajú és bajuszt! svéd ember volt. Mindig és mindenütt pont éjfélkor jelent meg. Egészen kísérteties módon egyszerre csak ott állott valakinek a háta mögött, vagy a holdfényben egyszerre csak ott jött a szűk budai sikátorokon. Úgy tűnt fel, mintha a boros pincéből, valamely sereshordóból, szekrényből, vagy valami függöny mellől lépett volna ki. Céklavörös volt a képe, svéd fapipából pipált, svéddel és némettel kevert tör magyarsággal beszélt. Olaf Jörgensen volt a neve — vagy álneve. Mindközönségesen Svékus kapitány néven neveztetett. Régi haditetteiről beszélt, mindent tudott Gusztáv Adolfról, Wallensteinről és XII. Károly svéd király orosz hadjáratairól. Mindenki kísértettnek tartotta, mert valóban kísérteties volt az, ahogyan jött és ahogyan éjfél után egy órakor eltűnt. Voltak, akik azt mondták, hogy nem is svéd hanem sváb, nem is kapitány, hanem ácsmester. Mi diákok kisértetpártiak voltunk. Próbát tettünk: éjfél után egy órakor kakas módjára kukorékoltunk: a kapitány azonnal eltiinl. Ha utána leselkedtünk, mindig azt láttuk, hogy eltűnik a réveteg holdfényben az utcasarkon. Senki sem tudta, hol lakik. Pénze mindig volt. Ki volt ez a titokzatos idegen? Evek múlva egyszer Lőcsén jártam. A Lengyel Nemesemberhez cégérezett vendégfogadóban ültem, amikor pont éjfélkor megjelent. Szívesen üdvözölt. Megdöbbentem, mert aznap kaptam levelet Budáról, hogy a Svékus rendszeresen jár a Három Kapáshoz. Hogyan lehet a Svékus egyszerre Budán és Lőcsén? Egészen véletlenül került a kezembe ' Ballagi Aladárnak XII. Károlyról, a svéd királyról szóló tanulmánya. Ebben szó van egy svéd kapitányról aki a Magyarországon átvonuló svéd király környezetéhez tartozott, kockajáték közben kardot rántott, párbajban leszúrták a Görgeyek toporci kastélyában. Ekkor jutott eszembe, hogy Késmárkon már 1902-ben sokat hallottam a Svékus kapitányról aki éjfélkor ott kísért a Thököly vár bástyái alatt Kezdtem hinni a Svékusban. Kutattam magánélete után. Kiderült, hogy a pesti Belváros kurtakorcsmáiban is kódorog. Ott a régi Kalap utca és a Váci utca sarkán, ahol a pesti mende-monda szerint XII. Károly svéd király 1714 októberében megszállott az emléktáblával megjelölt házban. Mindez igen gyanús volt. Elhatároztam, hogy leleplezem a kisél etet. Egy éjszaka a tabáni Szarvas korcsmába belépett a kapitány. Odaült közénk. Mi diákok már alaposan jókedvüek voltunk, tehát belekötöttem a Svékusba. Kitettem magam elé Ballagi könyvét. „Mondja kedves kapitány uram, mit csinált maga 1714-ben a Szepességen? — kérdeztem. A Svékus ijedten nézett rám. „Mi történt magával a toporczi Görgey kastélyban? Mit settenkedik ön a pesti Kalap utcában XII. Károly svéd király háza előtt? Nyilatkozzon, mit tud a toporci és késmárki kisértetről?“ Ebben a pillanatban megszólalt az egyik tabáni kakas és hirtelen elaludt a lámpás. Mire meg- gyujtották, a Svékus már eltűnt. Az uccai hóban nyoma sem látszott. Hazamentem. Zavaros álmaimból zörgésre ébredtem fel. Az ajblakon keresztül az üvegen háromszögletű svéd katonakalapban, sarkantyú«, leffen- tyüs csizmában, hosszú kétélű draganyos pallossal a Svékus kapitány lépett be. „Köszönöm öcsém hogy lelepleztélI — mondotta kongó kisértethangon — 171A óla bolyongokI Valóban én vagyok a toporci kisértet. Lelepleztél, most megváltódtam. Emlékül fogadjad öcsém ezt a kis bulélia Svékus kömény pálinkát! Letelte az éjjeli szekrényemre és eltűnt. Másnap reggel ott volt a butélia az éjjeli szekrényen. A .kapitány sohasem mutatkozott. Bizonyos, hogy kísértet volt. » Bevilaqua Borsody Béla Összefogtak a vezető óbudai egyesületek A III. kerület 10 vezetőegyesülete, az egész kerületet érintő törekvéseiknek együttes, intenzív munkálására olyképpen szervezkedett, hogy egyesületközi bizottságot alakított 2-2 tagjának e bizottságba való delegálásával. A bizottság feladata, hogy a kerület egészét ér1 deklő ügyeket szükségszerű sorrendben közösen megtárgyalja, egyöntetű határozatot hozzon s ennek megfelelően közös memorandumban terjesz- sze a kérelmei az illetékes tényezők elé. Törekvéseinek támogatására közösen felkéri u kerület összes törvényhatósági bizottsági tagjait, szükségszerint országgyűlési képviselőit, hogy • az ő egyöntetű segítségükkel valósíthassa meg a kerület összességét érintő törekvéseket. Üléseit mindig előre megállapítva, felváltva más más csatlakozott egyesületben tárj ja, mindig annak az egyesület elnökének vagy kiküldöttének elnöklete mellett. Az első ülést az Óbudai Hegyvidéki Szövetség helyiségében október 29-én tartották a kerület közúti közlekedésének ügyében. Ebből a komplexum ból ez alkalommal a Bécsi-ut közlekedését- tárgyalták, Borbiró János ismertetése, dr. Nádas Béla. Kuncze Géza, Földes Ármin, Krén György és Szervei György jelentései, illetőleg ténybeli észrevételei alapján egyöntetűen megállapította a Kerületközi Bizottság, hogy a mai állapot sérelmes a vonal mentén, a hegyvidéken lakó s itt közlekedő polgárságra. A 72-es vonalon pótkocsi nem jár s igy a munkahelyekre, vagy onnan visszautazni, esetleg kézipoggyásszal, ródlival vagy si-Iécekkel a legnagyobb tortúra. A főváros minden polgára közvetlen juthat át villamoson egyik partról a másikra, az említett vonalon lakó óbudai polgárság azonban ezt csak külön átszállással teheti meg. A Bécsi útnak a Vörösvári utca utáni szakaszán megszakad a villamos közúti élet. Csak 12-12 fillér felülfizetéssel használható a trolleybusz, amit már a főváros közgyűlésén is szóvátették a költségvetési vita során. Kéri az Egyesületközi Bizottság, hogy a 72-es vonalon pótkocsi is járjon, legalább a Berlini térig. A külső Bécsi úti trolleybuszra pedig engedélyeztessék felülfitetés nélküli átszállás. Av megállapított közös memorandumot küldöttség adja át a polgármester untak és a Beszkárt igazgatóságának. A legnagyobb örömmel vesszük tudomásul az óbudai nagyegyesületeknek ezt az összefogását, amely csak jót és hasznosat eredményezhet. A közös célokat csak ezen az utón lehet elérni. Követésre méltó példa ez: hisszük, hogy meg is lesz az eredménye. A II. Kerületi Iparoskor évadnyitó vacsorája. A hosszú nyári pihenő után novembeír hó 7-én újra megkezdte működését a II. kerületi Iparoskor jólsikerült évadnyitó vacsorájával, amelyet az Országos Frontharcos Szövetség fővárosi kisipari szakosztályával karöltve tartott meg. Grenyó Bertalan, a kör ügyvezető elnöke szép beszéd keretében üdvözölte a vendégeket) Juhász Ödön dr.-t, a V rontharcos Szövetség II. kér. főcsoportjának vezető elnökét és a Budai Napló uj szerkesztőit, akik szintén résztvettek a vacsorán. Meleg szavakkal. emlékezett meg néhai Viraág Béláról, a Budai Napló alapitó szerkesztőjéről, aki a kör disz- tagja volt, majd mégemlékezett arról a szoros együttműködésről, amely az Iparoskor és a Frontharcos csoport közt létesült. A vacsorán résztvevők a legjobb hangulatban a késő éjszakai órákig maradtak együtt. ) . . | A Virágkedvelők Egyesülete sTObaDŐvény és kiskert ápolási tanfolyamot tart. Novgm bér 12-ént csütörtökön d. u. fél 5 órakor az egyesület 'helyiségében VIII, Esatexhálzy u. 4. síz. alatt „A kerti utak“ címen Füredi Jenő 'tart előadást. Minden érdeklődőt szívesen látnak. Fedvilágositééiul szolgál 0 központi iroda: VI., Podmaniczky u. 29. II. 9. _ (Tele. fon : 1—163—53) Nézzen utána, hogyan csökkentheti háztartása költségeit. Használjon gázt, mert olcsó gyors és tiszta. TV Forduljon díjtalan költségvetésért Budapest SzékesfOváros Gázmüvei Várisi Irodáihoz
