Budai Napló, 1936 (34. évfolyam, 1209-1243. szám)

1936-11-12 / 1236. szám

1936. ho ve mbc I’ 12. Budai Nanló Próbapert indított egy koldus a II. kerületi elöljáróság ellen a koldulási engedély megvonása miatt- Iz amerikai követség félévenként száz aeagivel járul a koldusakcióhoz — Egy érdekes budai iré jubileuma ; Érdekes életű budai iróember jubileummáról 6i-.tessöilüuiik'.. A nagyközönség- kevésbbé ifimeri HochUlz Gyula nevét, aki most érkezett el írói munkálkodásának huszonötödik évfordulójához. Hét éves gyermek volt, amikor baleset foly­tán, hallását teljesen elveszítette! Csupán annyi iskolát végezhetett, miint amennyire a siketaé- imlák olkitlaitá'sni lehetőséget nyújt, de szinte eme barfeletti kiirtással vetette magát a nyelv szépségeinek elsajátítására és kiaknázására Kiváló sti’hisérzékénél és költői hajlamaináj fogva o megszállás előtti idők egyik legjobb nevű erdélyi poétája és hírlapírója volt. Amikor Erdély el volt vágva minden hm dalpesti hírtől, a külföldi francia, nyelvű újsá­goknak a bukarestieknél sokkal hitelesebb hi. reit fordította . le a kolozsvári lapok számára Azonibain, dacos miagyiarrságla és igsizságkeresése miatt Erdélyiben. miaradása kezdett éltlveszélyes lenni. Budapestre 'költözött s francia fordító* kánií a Központi Statisztikái Hivatal szolgálat tálba állott; Sorstársai érdekében éveken át to» vább munkálkodott a a francia szaklapok is bőven hozták az oktatásüggyel és a siketné­mák szociális jólétével’ foglalkozó tanulmányait! Külföldi, szakkörökben ekkor már olyan ki, váló csengésű nevet £zerzett .magának, hogy a párisi és a prágai nemzetközi kongresszusokon alelnöki tissottet töltött be. Néhány éve felhív­ták rá a francia szépművészeti kormányzat fb gyeimét s az a magyar kultuszmdniszllériuid pártoló javaslatára az „officiér d'académie“ eh miét- és akadémiai pálmát atlx>mányozott neki. önálló magyar és francia cikfced, de különö­sen fordításai összegyűjtve vaskos köteteket tennének ki. Fiatalabb korában írt versei két kiadást értek imieg. A második kiadáshoz Rákosi Jenő írt elSszót. — . I.VIRBlG ILONA MŰVÍStflHSKOLÍJI I 1L, MARGIT KORÚT 6»a. TELEFONi 1-6M-27. Bornemisza iparügyi miniszter figyelmébe (PANASZOS LEVÉL.) Evek óta vajúdik egy kérdés a fodrásziparosság közt: a két ipartestület egyesítése. Ez nem maradhat továbbra is csak álom. A mai súlyos gazdasági helyzetben éppen elég, hogy a nagy közterheket viselnünk kell, semmi szükség arra, hogy egy számunkra teljesen felesleges intézményt, egy külön női fodrász-ipar1 testületet fenntartsunk, költségeit is viseljük. Nincs szükség erre azért sem, mert jelentékeny anyagi megterhelést jelent számunkra, továbbá azért sem, mert az 50 éves anyaipartestület, melynek az az előnye is megvan, hogy saját négyemeletes bérhá­zukban van, elvégez minden adminisztrációs műn* kát, amelyre nekünk, szükségünk ván. Nem lehet vitás, hogy az egyesítésre szükség van, meri az or­szágban 90 százalék az univerzális, szakmánk mind­két ágát űző önálló fodrásziparosok száma. Kül­földön sehol nincs két ipartestület. Remél |ük, hogy Nagyméltóságod az egyesítés ügyét magáévá teszi. .4 Budai úri és női fodrászok neoébei, Hajagos Imre úri és női fodrászmester, — i ipari ellenőr. lljjánlaikult a II. kerületi általános közjó­tékonysági Egyesülőit. A budai szociális élet egyik legjelentősebb alakulata a //. kerületi Általános Köz• jótékonysági Egyesület, amelynek dr. T hordái Lajos tanácsnok, kerületi elöljáró az elnöke, a múlt esz­tendőben több, mint nyolcezer pengőt osztott ki pénzsegélyben és ezenkívül igen sok természetbeni adományt juttatott az arra rászorulók részére. Ka­rácsonykor kilenc karácsonyfát állított fel iskolák­ban és szeretettotthonokban. Ezeken a karácsony­fákon sonka, dióskalács, meleg ruha és fejenként három pengő volt a Jézuska ajándéka. Az idén még nagyobbszabásuvá akarja tenni Thordái elöljáró ezt a karácsonyi akciót és evégből az egész közjó­tékonysági egyesületet uj alapokra fekteti. Kereteit kibővíti, hogy fokozottabb i mértékben enyhíthesse a nyomort és tegye kedvesebbé, meghittebbé és ra­gyogóbbá a szegények karácsonyát. A felhívások az egyesület támogatására elkészültek es azokat Thordat tanácsnok már a legközelebbi napokban szétküldi. Próbáljon szerenosót! VEGYEM ■MR. ÍJlamsarsjegyet < A -sorsjegy éra i Egész: ar.P 3.—Fél: ar. P 1*30 Főnyeremény 40.000 ar. P. A sorsjáték közhasznú és jótékonycélú. A sorsjegyek - kaphatók a pénz előzetes beküldése ellenében a Székesfővárosi M. Klr. Pénzügyigazgatóságnál, Budapest, V. jjSzalay-ucca 10., dohánytözsdékben és az, oszt&lysorsjegy-főárusitóknfil. Buda valamennyi kerületében szinte lázas buz­galommal dolgoznak az elöljáróságok, hogy a bel­ügyminiszter rendelete értelmében megalapozzák a szegénygondozás uj rendjét. Úgyszólván alig fog­lalkoznak most mással, mint a szegényüggyél, amin nem is lehet csodálkozni, mert hiszen ez az uj mun­kakör rendkívüli feladatokat ró az illetékes ténye­zőkre. Eddig minden budai kerületből közel tízezer levelet kézbesítettek ki és ezek mindegyikét maguk az elöljárók írják alá. Az I. kerületből 8000-nél több körlevél futott már ki. Ezekre eddig pontosan 897 válasz érkezeti, valamennyi kisebb-nagyobb havi összeget ajánlva fel a szegények számára. A megajánlott összeg 1246 pengő. A kerület eddigi szegény ügyi költség- vetése mintegy 20.000 pengős keretben mozgott. Va­lószínű, hogy az önkéntes adakozások ezt a kere- let jóval túl fogják haladni. A legbiztatóbb reményekkel várjuk az uj rend eredményeit — mondotta a Budai Napló munka­társának Farkas Lajos elöljáró — bár a kialakuló helyzetről még nem lehet most tiszta képet kapni. Majd ha a körlevelekre beérkeznek a válaszok — ami a hónap vége felé várható — dől el, hogy be­váltja-e az egész akció a hozzáfűzött várakozá­sokat. • Az I. kerületben 800 szegény család szorul ha­lósági támogatásra. Átlag három családtagot véve alapul, ez 2400 léleknek felel meg, bár 7—8 tag' ból álló szegény családok is akadnak a kerületben. Ezeket fennakadás nélkül segélyezik tovább. Igaz, hogy az ezután befolyó Pénzeket be kell szolgáltatni a központba, az eddigi segélyezés mérvéig azonban minden kerületnek meghagyták a rendelkezési jogát. Érdekes tünet, mondták nekünk, hogy a hiva­tásos koldusok, ukiktől a miniszteri rendelet ér­telmében bevonták a koldulási engedélyt, az uj rend életbeléptetése óta — nem jelentkeztek. Holott ha jelentkeznének és a tisztiorvosi vizsgálat után uebizonyulna róluk, hogy munkaképtelenek —, azonnal kapnának segélyt. A III. .kerületben is szakadatlanul folyik a munka tizennégy szellemi szükségmunkás segít­ségével. A társadalom felismerte az akció jelentőségét — mondotta Hantiig Haidekker János elöljáró — ,?s lelkesen szegődik melléje. A budaiak áldozat­készsége dicséretesen nyilvánul meg és a fel- ajánlások 50 fillértől 10 pengőig sűrű egymásután­ban futnak be. Minden jel arra vall, hogy az ak eió' eredményre fog vezetni. A Hl. kerületben 12000 lélekszámmal mintegy 4000 családról kell gondoskodni. Igen 'tisztelt Szerkesztő Ur! B. lapja nov. 5-iki 'számában ,,A Hegyvi­dék ellen** címen egy cikk jelent meg. A leg­mélyebb tisztelettel arra 'kérjük a Szerkesz­tő Urait, engedje meg, hogy ehhez a cikkhez hozzászólhassunk és ezt a kérdést más szem­pontból isi tárgyalhassuk. Az említett cikk' a főváros pénzügyi bi­zottságában egy bizottsági tag részéről elhang­zott azzal a kívánsággal foglalkozik, hogy a Hegyvidékeken emelni kell a vizdijakak mivel oda drágánk at viz felszállítása. Az említett bizottsági ülést követőleg nem sokkal később hivatalos válasz is sietett igazat adni a, drágító érveknek, melly kijelentette, hogy a főváros valóban kénytelen lesz bevezetni a magasabb vizdijat a Hegyvidékeken. A nevezett cikk ez ellen a szándék ellen a HegnyoimBtékosabbaini száll síkra és bízik abban, hogy a főváros vezetőségének szociális érzéke megmozdul és nem büntetik a Hegy­vidékieket magtaisiaibb vizdijfizetéssel. Megváltjuk őszintén, mi nem bízunk oly nagyon a főváros vezetőinek jobb belátásában és szociális érzékében. Félünk tőle, hogy min­den jogos ési emlberi érv dacára mégis meg fog történni a víz árának emelése. A vizdij emelése esetén halálos biztonság­gal bekövetkezik az eladott vízmennyiség óriási csökkenése. Azok a kisemberek, akik ti Hegyvidéken laknak, — s az ilyen kis em­berek teszik ki a hegyvidéki lakosság 75 szá­zalékát, már úgyis eléggé meg vannak büntet­ve a rossz djrága közlekedéssel, amint arra b. lapjuk aug. 15-iki számában utalás is történt a: „Meg kell szüntetni a Fogaskerekűt“ című cikkben. Ha megdrágulj ,ai vizük is, mit fognak csinálni? Kis telkeiken eddig volt kis -virágos kert­jük* |amjetlyre naponként két köbméter vizet locsoltak1. Ez kitett havi 60 köbméter vagyis pénzértékben P 10.80.at. Az uj helyzetben, ha háromszorosra emelik a vizidijaf, akkor a kis­ember beszünteti ate öntözésit! éel csak ivásra és főzésire fogjai használtai a, vízvezetéki vizet, fogyasztása a napi 2 köbméterről lecsökken napi 30 literre, á 54 fillér, mi havi. 9 köbmé­ter, pénzértékben 4.86 pengő. Ez a gondoskodás itt is fennakadás nélkül történik tovább az eddigi hitelkeretek között, függetlenül a befolyó . adományok összegétől. A XI. kerületben Duday Alajos elöljáró 8000- nél több körlevelet írt alá és küldetett szét, ame­lyekre válaszul eddig 1200 pengő folyt be. A kerü­letnek 1400 szegény famíliája van, akiknek segé­lyezésére évi 22.0000 pengőt fordítottak. A meg ajánlások ezt az összeget feltétlenül túl fogják szárnyalni. Az adományozók között feltűnést kel­tett James B. Seve amerikai követségi tanácsos, aki félévenként 100 pengős hozzájárulásra kötelez­te magát és ezt az összeget már el is juttatta az elöljáró­ságra. A hivatásos koldusok itt is eltűntek. Mindössze 28-an voltak. Ez a szám a pesti oldalról és a környékről beszivárgókkal a 150-et is túlhaladta. 1 — Hol vannak? — kérdezzük. Mosolyogva ad­ják meg a választ: — A mieink a toloncházban, a vidékiek otthon tárják a további fejleményeket... Buda legszerencsésebb kerületében — a máso­dikban —i amint már megírtuk, nincs koldus és nines kolduskérdés. De vannak az ügyre vonat­kozó érdekes emlékek. Amikor Thordag elöljáró néhány évvel ezelőtt a maga kerületében az egri normát bevezette, épPen elég baja volt a koldusok­kal. A hivatásosak és az engedéllyel bírók száma 17 volt, de ennél sokkal több zaklatta a kerület lakosságát. Statisztikát állított össze az „idege nek^-röl s kiderült, hogy a beszivárgó koldusok 20 százaléka pesti, 80 százaléka pedig vidéki. Nvolc koldus-ellenőrt bízott meg a kerület megtisztítá­sával, akik alaposan el is végezték ezt a munkát A 47 hivatásos koldust maga elé rendelte és megkérdezte tőlük: akarják-e, hogy az elöljáróság lássa el őket mindennel, amire csak szükségük nan? — AkarjukI Akarjuk! — volt az egyhangú vá­lasz. Thordag elöljáró erre bevonta tőlük a kol­dulási engedélyeket. % Pár hétre rá nagy meglepetés érte Thordag elöl­járót. Néhány koldus elégedetlenkedni kezdett és egyikük próbapert indított Thordag tanácsnok ellen a járásbíróságnál. Keresetében előadta, hogy az engedély bevonásá­ra az elöljárónak nem volt joga és ezért jövedelem jogtalan megfosztása és hatósági hatalommal való visszaélés címén kérte az eljárás megindítását. Thorday elöljáró azóta mindig várja az idé­zést, de idáig még nem kapta meg.. . Jó urainjk, hol vau itt a több bevétel? Mit fognak, csinálni a város vezetői? Újra ejmtelni fognak? Pedig ez feltétlenül be fog következni, még pedig meiiuícsak a lakosság 75 százalékát! kitevő kisembereknél, hanem a jobbmódhiak- nál is, akik amennyiben vizdijemelés lesz, szintén beszüntetik kertjük öntözését. Tehát mi itt a 'megoldás? Méliózifassék megengedni, hogy erre javaslatot tehessünk, olyant, hogy a Vízmüveik bevétele is sokkal több lesz és a vizdijukat sem kell emelni. Mi újságolvasó emberek visszaemlékezünk arra, az időre, amikor ajról volt szó, hogy Újpest városai és Budakeszi község Budapest­től kért vizet, ezek a kívánságok! azért nem voltak teljesíthetők, mert a főváros vízmüvei nem rendelkeztek kellő mennyiségű vízzel, de azóta a vízművek rekonstrukciója annyira előhaladt, hogy ma már nem okozhat gondot Újpest, Budakeszi, esetleg imég egész csomó községnek a pesti, oldalon való vízellátása rfem. Erre hivatkozva tisztelettel azt javasol­juk. azonnal indítsák meg az előmunkála­tokat olyan irányban, hogy ezek a községek bekapcsoltassanak a főváros vízszolgáltatásába. Tegyünk úgy, mint a jő kereskedő, reklámoz­zuk portékánkat, igyekezzünk belőle mennél többet1 és: olcsón eladni. Ennek nagyobb aka­dályai pénzügyileg sem lesznek, mert az il­lető városok- és községek a költségeiket szíve­sen fedezik és ez esetben nem lesz szük­ség a" Hegyidék vizdijánaiki az emelésére, sőt a Vízművek1 hatalmas bevételi többlethez jut. Igen tisztelt szerkesztő Urnák hálás, köszö­netét mondunk cikkünk közzétételéért. Több hegyvidéki polgár. December 31-ig lehet jelentkezni tatarozási kölcsönért. A tatarozási kölcsönök jelentke­zési határideje szeptember 30-án lejárt volna. Az iparügyi minisztérium közlése szerint en­nek' határidejét december 31-ig hosszabbí­tották. Ez az intézkedés általános helyeslés­sel találkozik', a tengődő, munkanélküli ipar­nak nagy szüksége van arra, hogy a, háztata- t-ozások folyhatósaképen uj munkaalkalmakhoz jusson. TÖRLEY «RESERVE AMÉR ICÁIN A autóbusz, és tócsái Négy autóbuszvonal megváltoztatásának terve került a héten a főváros közlekedésügyi -bizottsága elé. A BESZKÁRT javasolta a 4, 7, 9 és 14-es jel­zésű autóbuszok vonalvezetésének megváltoztatását. A javaslat szerint a 9-es vonal Budán teljesen megszűnik és helyette az Apponyi-tértől a meg­hosszabbított 7-es fog közlekedni az Erzsébethid, Döbrentei-utca, Lánchid-utca, Fő utca. Bem József- utca, Margit-körut útvonalon át a Statisztikai Hivatalig. Nemrégiben foglalkoztunk ezzel a változással s cikkünkre számos levél érkezett. Mindegyik levélíró ugyanazt sérelmezi, — amit mi is szóvátettünk, — hogy Buda egyes részei között nincs közvetlen autó­busz összeköttetés. A Margit-körutról és Pasaréti-utról a • Déüyasut- hoz, a Krisztinából, Vízivárosból és Sasadró1 a Lágymányosra csak nagy kerülővel ■ lehet eljutni autóbuszon. Főleg az utóbbi miatt sok a panasz. A Budai Napló közölte elsőnek Szendg Károly polgármester nyilatkozatát Sasadnak tisztviselő-villa várossá való kiépítéséről. Ez a terület, amelyen már most is nagyarányú letelepedés folyik, közigazgatásilag a XI. kerülethez tartozik s az elöljáróság! hivatalok a Verpeléti-uton vannak. A sashegyiek a 8-as autó­buszt használják az Apponyi-térig s onnan az 1-esen, másfélkilóméteres kerülővel és legszerencsé­sebb esetben negyedórái időveszteséggel jutnak csak el a Lágymányosra, mert az Erzsébethid és Ferenc József hid budai híd­fői, közötti alig párszáz méteres útvonalon, nincs antóbuszközlekedés. Pedig ezen a kis darabon fordul meg az egész budai autobuszprobléma, ami a közhangulatból le­szűrt megállapítás szerint, a főbb budai autóbuszok vonalvezetésével a következőképp lenne megoldható: A 9-es a Statisztikai Hivataltól a Lánchid-főig megmaradna régi útvonalán, onnan azonban a Lánchid-utcán, Döbrentei-utcán és 'Erzsébethidon át közlekednék. A 14-es az Alma-utcai végállomástól a Horváth- kertig megtartaná eddigi útvonalát, onnan azonban az Attila-utcán, Attila-köruton (esetleg Árok-utcán) és Erzsébethidon át folytatná útját. A 7-es vonal az Erzsébethidról balra kanyarod­va, a Gellért-rakparton, Horthy Miklós-uton és Fe­hérvári-utón esetleg a sűrűn lakott Buda-Alsóváros valamelyik pontjáig vezetne. E három vonalváltozás megoldaná a Krisztina, Víziváros és Sasad közvetlen autóbuszkapcsolatát a Lágymányossal. Ez annál is inkább fontos, mert a Boráros-téri hid elkészültével a forgalom fejlődése más irányt fog venni a Lágymányoson és ez a vál­tozás kihatással lesz a Lágymányosnak és Buda többi részeinek egymásközti forgalmára is. A fent vázolt vonalváltozásokon kívül még egy sokszor követelt változást keilen kereszetülvinnni: a 12-es vonal meghosszabitását a Délivasutig, hogy a budai autóbuszközlekedés megfeleljen a kő vetelményeknek. Az uj tervezet szerint különben még a 4-es vonal végállomása kerül a Clark Adám-térre és innen közlekedik a Vöröskereszt kórházig, azonkívül a 14 es útja a Lánchídon át vezet. Gerő Sándor Mi újság a városházán? SZENDY KÁROLY polgármester jelentése, mely a főváros október havi közigazgatási állapotáról szól, hétfőn került a közigazgatási bizottság elé. Az idegenforgalmi adatok kapcsán felemlíti a jelentés, hogy a kedvezőtlen időjárás ellenére sem eseti vissza jelentősen az idegenforgalom. Foglalkozik a jelentés az üzemek helyzetével, a kórházi férőhe tyek mikénti igénybevételével. Felemlíti továbbá, hogy a kultuszminiszter 350 tanerő kényszernyug- dijazását kívánta. HÁROM PENGŐBEN állapították meg a téli hó lapátolási napszámot. A hómunkások felvételét hir dető plakátok már megjelentek. Ebben közük, hogy hóesés idején hol kell a munkásoknak jelentkezni. A KOLDUSRENDELETEN kívül, a főváros ve zetősége az inségenyhftés érdekében további mun kaprogrammot dolgozott ki. A rászoruló szegény családok között 250.000 pengőt oszt ki karácsony­kor a főváros. Úgy a szellemi, mint fizikai szükség­munkások foglalkoztatására is megtörténtek már az előkészületek. Kiterjesztik az ebédeltetési akciót is. Az ebédben részesülők száma előreláthatólag 65.000- re fog emelkedni. EGYMILLIÓ EGYSZÁZEZER PENGŐVEL emel­kedett az idén — Honffy Lajos jelentése szerint — a főváros adóbevétele. Minden bevételi nem emel­kedést mutat, csak a vám, fogyasztási és fényűzési és forgalmi adó jövedelmek csökkentek. LIBER ENDRE utódát november 25-én választ ák meg. Valamelyik tanácsnok lesz az uj alpol gármester és igy- megüresedik egy jogi képesítésű tanácsnoki állás. Jelenleg üres egy jogi s egy mű- srakí tanácsnoki állás. A három uj tanácsnoki ál­lást december 16-án töltik be. MUCSÁNYI GÉPLElRÚ-, SOKSZOROSÍTÓ ÉS FORDÍTÓIRODA, II. MARGIT-KORUT 69. T.: 1-522 68 Hogyan lehet a Vízmüveket szanálni a hegyvidéki vizdijak emelése nélkül — Levél a Szerkesztőhöz —

Next

/
Oldalképek
Tartalom