Budai Napló, 1936 (34. évfolyam, 1209-1243. szám)
1936-11-12 / 1236. szám
1936. aoveabcr IC. a farkasréti temető — csak ideiglenes temető t még sem lehet Kossuthot egy ideiglenes temetőben «Illaillőim. A lóvá 1(0 akkori vezetősége már tudta, hogy a Svábhegyinek ez a lej. tője nfeiu alkalmas teniíelő céljára, de bizonyos tokig kényszerhelyzetben volt, ezt a keuy- •zerkelyizetet azonbun aiszal sietett mér&ékel- mí, hegy a temetőit ideiglenesnek mojultotta ki. Bad« földje tiudlvalévően mésszel kevert agyagból, az Úgynevezett „budai márgá -ból áll. Ez a, sűrű agyagréteg nem engedi lefolyni • vizet s az ilyen hegyoldalon, mint amilyo- a.* a farkasréti temető, igen nagy a cirku- 1 áeió. A viz hatallmhB tírővel jön le a ihegy- teföról s minthogy az agyag nem engedi • lefolyni a föld mélyébe, ai földi felszínén cir- kiilál, ami a gyakorlatban azt jeJtemti, hogy egyes földrétegek csúsznak. A farkasréti temető uH'nyira tele van viszel, hogy nemcsak a sírok vizesek, de a viz ereje elmozdítja helyükről a koporsókat is. Sok esetben megtörtént, hogy exhumálások alkalmával a hatósági bizottság a koporsói Berni találta a helyén, hanem a szomszédi sírnál, aminek az az egyszerű magyarázata, hogy a talajban cirkulíáló. viz elsodorja a földet. „Vándorló földlréteg‘‘-iiek nevezi a tudomány ezt « jelenséget, — nos, a farkasréti temető, yagyis a Svábhegy ei lejtője tele van ilyen „vándorló földréteg“-gel. Micsoda kegy eletlenség ilyen földbe halottakat temetni! Neanl kellene-e arra törekedni, hogy ez az állapot megszűnjőki? Hiszen a főváros illetéke^ körei tisztában vannak' a helyzettel. Rendelkezésükre állanak a hivatalos adatok, az exhumál ősi jegyzőkönyvek, az alkalmazottaik jelentései és sok más egyéb a diát is. Hogy csak' egyet említsek: a főváros maga volt kénytelen a sírboltokat drága pénzen álliigcsöveztetni, mert a sírboltokat is elöntötte a viz! Ezek után joggal kérdezhetjük: saaibíad-e a farkasréti temetőből „örök temető“_t csinálni? Szabadi-e a. budai halottakat vizest vándorló földrétegbe temetni, amikor Budán más terület is van? És általában: szabad-e temetőt létesíteni bárhol is, mielőtt a szakemberek, a geológusokat megkérdeznék? Egy farkasréti előfizető. Szendy Károly polgáitmesterről írt cikket az amerikai „Sazbadkág.“ „Szendy Károly — írja a Jap — valóban a legnépszerűbb magyar polgármester, akinek szellemű vezetése alatt a budapesti városházi élet uj korszakhoz érkezett s A polgármester imndeitmtek személyesen jár utána. A bürokrácia, lamely még csak nemrégiben annyira jellemezte az óhazád hi vatal óikat, legyőzhetetlen ellenséget kapott Szendy Károly személyében. A főváros lakossága. a sajtó olyan szeretettel és elismeréssel viseltetik iránta, amilyent idáig csak nagyon kevqs polgármester élvezett.“ Ugrón Oábor: A fővárosnak kedvezések megadásával kell elősegíteni az állandó budai szinház felépítését Buda, sőt az egész főváros közvéleményét még mindig élénken foglalkoztatja a Budai Színkör ügye. A közművelődési szakbizottság határozatával, amely egyrészt használhatatlannak mondta ki a szinház épületét, másrészt pedig mégis fenntartangónak vélte, legutóbb bőven foglalkoztunk. Azóta számos ujabíb közlemény látóit napvilágot a Budai Színkörrel és az állandó budai színházzal kapcsolatban, mutatva, hogy az érdeklődés nem lanyhult el. Budának elsőrangúan fontos kérdése a szinház ügye. Éppen ezért szükségét éreztük annak, hogy a magyar művészet és kultúra egyik legkitűnőbb vezető egyéniségéhez UGRÓN GÁBOR ny. belügyminiszterhez forduljunk, aki a főváros művészeti és irodalmi életének legkimagaslóbb és legtevékenyebb vezetője. Azt a kérdést intéztük Ugrón Gáborhoz, fejtse ki a Budai Napló olvasói részére a maga álláspontját a budai szinház dolgában1- —1 — Kétségtelen — mondta Ugrón Gábor — hogy a Budai Színkör épülete már nem alkalmas szinház céljaira. Viszont meggyőződésem az is, hogy mindaddig nem szabad lebontani, amíg Buda nem kap másik színházat. Nem mondom azt, hogy a főváros építse fel az állandó budai kőszlnházat, az eddigi tapasztalatok azt mutatják ugyanis, 'hogy a színházépítés nem hatósági feladat. De egészen bizonyos, hogy megfelelő kedvezményekkel, ingyen-telek felajánlásával, esetleges szubvencióval, amely állhat akár a hatósági dijak elengedéséből, mérsékléséből, vagy mus juttatásból, nem egy olyan tőkeerős vállalkozó akad majd, aki hajlandó lesz felépíteni az állandó budai színházat. —■ Megkérdeztük azután Ugrón Gábort, nem gondolná-e,hogy a Várszínházát ismét alkalmassá kellene tenni szinielőadások céljaira. _ _ Úgy tudom, —mondta— hogy a Várszínház épü lete nem a fővárosé, hanem az államé. Nem hiszem egyébként sem, hogy a közönség hajlandó len ne felmenni a Várba és hogy színházi vállalkozónak érdemes lenne ott előadásokat tartani. Annyira elhanyagolt és tönkretett épület a Várszínház, hogy annak rendbehozása sokkal több pénzbe kerülne semhogy rentábilis lenne annak visszaállítása. Ugrón Gábor álláspontja rendkívül megnyugtató abban a tekintetben, hogy egyelőre nem bontják le a Színkört. A végső szót ebben a kérdésben úgysem a főváros, hanem a kormány fogja kimondani, mert — mint értesülünk — erős befolyások érvényesülnek abban az általunk helyesnek vélt irányban, hogy addig is, amíg nem döntenek vég legesen a szinház dolgában, írják ki, hacsak akár egg évre is, a pályázatot *n szinház bérletere. magán, hogy tiltott, de rendszeres átjárást keres a magas vasúti töltés sínéin át, Egészen jól meg lehet találni a kijárt gyalogútokat a töltés oldalában, amelyeket nemcsak felnőttek, de gyermekek is használnak és ezzel életüket, egészségüket minden pillanatban veszélynek teszik ki. Ennek a tűrhetetlen állapotnak nem az a megoldása, hogy a Fehérvári-ut és Horthy Miklos-uti töltés középtájára ezentúl rendért állítsanak, hanem az, hogy legalább valami ideiglenes megoldásról gondoskodjanak, mert — a Sósjürdő környéké virágzó tisztviselőtelep lakóit nem lehet arra kényszeríteni, hogy félkilóméicreket kerülgessenek, he a kerületük központja felé akarnak jutni. Senki sem vonhatja kétségbe, hogy á kelenföldi pályaudvar környéke szánalmasan sivár. Amikor az idegen kilép a „fürdőváros” pályaudvarának épületéből, bizonyára kellemetlen meglepetés éri. Ami kor a székesfőváros, igen helyesen, olyan nagy súlyt helyez az idegenforgalomra,' a fürdők fejlesztésére stb., nem lehet a kelenföldi pályaudvar környékének a rendezésivel se tovább késlekedni. Egyes utak és utcák nyitásával sem lehet addig¥ várakozni, amig a telektulajdonos magánérdekei adnak kedvező alkalmai az utterületek megszerzésére. Legalább olt kell ettől a legkényelmesebb állásponttól eltekinteni, ahol a kifogásolt állapotok az adófizető polgárságnak feltűnően terhére vannak. A XI. kerületben a legfontosabb feladatok e tekintetben a következők volnáak: A Bikszádi-ut, az Ercsi-utca, a Szent István ul, a Zólyomi-ul és az Otthon-utca megnyitása, valamint a Verpeléti-ut és Andor-utca összeköttetésének a biztosítása. Időszerű problémák a Szent Imre-városban Irta: VALTI LAJOS dr. törvhat. biz. tag. Évek óta sürgetik pártkülönbség nélkül a Szent Imre-város képviselői a Lenkc-tér és környékinek végleges rendezését. Ezúttal különösen a Lenke-ut mentén fekvő protestáns templomok környékének az ügyét teszem szóvá. Ámbár az evangélikus és református templomok már közel tiz éve állnak a helyükön, szolgálván a terület sokezer lakósának lelki gondozását, a két templom környéke, érthetetlenül, siralmas állapotban maradt. A környező úttestek elhanyagoltok, járda egyáltalában nincs, esős napokon valóságos sártengeren át jutnak a hívek a templom küszöbéig. A járda elkészítése, nihány szerény zöld folt a templomok környékén egészen más képet adna. Nyilvánvalóan hibás intézkedés volt az is, hogy a hétfői kirakodó hetivásárt közvetlenül a templomok közelébe helyezték. Nem tekintve, hogy a templomokba és a melléképületeibe összpontosított egyházi élet zavartalanságát hiúsítja meg a piaci lárma, kiabálás és kufárkodás — a piacra felvonuló kocsik és teherautók kárt okoznak a templom előtt elvonuló úttesten is, amelyért pedig az érdekelt protestáns egyházak magas útburkolási terheket viseltek. Feltétlenül szükséges volna, hogy az 1937. évi költségvetés keretén belül e két protestáns templom környéke, úgy a Lenke-ut, mint a Károli Gáspár-tér felől olyan állapotba helyeztessék, mint amilyet minden templom méltósága megkíván. A Szent Imre-város életét vasabroncsokba szorítják a területet átszelő nagy vasúti vonalak: az összekötő vasúti hid felől a kelenföldi pályaudvar felé haladó töltés és a Déli pályaudvar sinei. Nem lehet kétséges, hogy a székesfővároson áthaladó nagy vasúti vonalak várvavárt rendezésével szemben a Szent Imre-városnak is az az igénye, hogy a saját vasútvonalai bénító szorongatásából kiszabaduljon s a kerület összetartozóságának megfelelő életet élhessen, forgalmat bonyolíthasson le, Azonban addig is, amíg ez bekövertkezhe- tik, segíteni kelül azon a lehetetten állapoton, hogy a Fhérvári út és Horthy Miklósát közötti «I vasúti töltésen egyetlen átjáró, egy gyalogjáró sincs. i A Lenke-tér felé gravitáló forgalom úgy segi A magyar lovagiasság megörökítése Irta: Dr. Hennyey Vilmos Budapesten járt cseh ember a napokban emlegette a Prager Tagblattban, hogy nálunk az autóbuszon csehül beszélő kalauz is van, akinek ez a nyelvismerete a karján fel van tüntetve. Azt Js felhozza, hogy itt egy könyvkereskedés kirakatában cseh író németre fordított munkáját látja. A szerkesztő pedig megjegyzi, hogy Prágában a német vagy magyar nyelv ilyen tüntetőén nem szerepelhetne és hozzá fűzi, hogy a magyarok mostanában bizonyára kezdik keresni a cseh nemzettel való megegyezést. Ami a cseheknek olyan különösnek tetszik, és tervszerűségnek látszik, az nekünk magyaroknak természetes, úri felfogásunkból folyó dolog, amelyet nemcsak most, 20 évvel a háború után gyakorlunk, de amivel a háború idején is talán minden más nemzet felett kitűntünk. Ez a józan, nemes és türelmes felfogás az, amely az egyént meg tudja különböztetni a nemzet egészétől és az idegen néppel folytatott háborút nem viszi át olyan mélységes gyűlölködésbe, amely az érintkezés ősz- szes szálait elborítja. Ez nem a nemzet civilizációjával kapcsolatos dolog, hanem lelki műveltség, úri felfogás, amilyenhez hasonlót Európában csak az angol és a svéd népnél találunk. Általában a francia népet tartják a művelődés élharcosának. És mégis Kuncz Aladár Fekete kolostor című megrázó munkájából tudjuk, hogy Franciaország a nagy háború idején az ott rekedt magyarokkal és németekkel milyen lelketlenül bánt. Nemcsak lefogta őket, hanem a fegyencek- nél is rosszabb elbánásban volt részük. A magyar nép a háborúban jól bánt az ellenséges államok itt rekedt polgáraival, az internáltokkal és hadifoglyokkal. Akiknek foglalkozásuk volt, vagy ilyet űzni akartak, bántódás nélkül szabadon jártak és jóindulatú pártfogásban is részesültek. És a Hollós Mátyás Társaságban ismételten volt szóbeszéd tárgya, hogy ezt a körülményt a revíziós mozgalom keretében jobban kellene értékesíteni és kidomborítani. Maga Rother- mere lord is három Ízben emlegette cikkeiben a magyarság e nemes magatartását. A napokban aztán Vajda János közgazd. iró gyakorlati gondolatokkal kapcsolatban újból felvetet te társaságunkban a témát és a megbeszélések eredménye a budai írók és művészek Hollós Mátyás társaságának az az elhatározása, hogy társadalmi mozgalmat icdit annak érdekében, hogy' újságcikknél maradandóbb emlék hirdesse a magyar nép ebbeli fenkölt gondolkodását, béketűrését és vendégszeretetét. Ebből a célból hatásosnak ígérkezik, ha múzeumba ggüjtenénk össze minden iratot és ereklyét, antely alkalmas módon tanúskodna arról, hogy a magyar nép lelkiben nydma sem volt a gyűlöletnek ellenségeivel szemben. Világszerte föltűnést keltene ilyen gyűjtemény, hiszen egyetlen muzeum sem tud felmutatni hálalevelet az — ellenségtől, amilyennel mi — garmadával dicsekedhetünk. A muzeum anyagához alkalmas minden hálalevél, beU és külföldi újságcikk, röpirat, kézirat, könyv, plakát, sürgöny, fénykép, relikvia, az internáltak naplói, a vöröskeresztes missziók elismerő jegyzőkönyvei stb. Aki a Magyarországon internáltak életét keresztmetszetben óhajtja látni, azt érdekelheti annak a vendéglőnek az étlapja is, ahol az internáltak étkeztek... Ruha és fehérnemű mintával mutatná be a gyűjtemény, hogyan öltöztette Budapest székesfőváros az arab internáltakat, vagy a kis Aszód község az ott internált franciákat, belgákat, angolokat, oroszokat, olaszokat, szerbeket és montenegróiakat... Talán megszerezhetni a gyűjtemény, annak az internáltnak a diplomáját, aki a háború alatt a kolozsvári egyetemen doktorált... Érdekes lenne néhány anyakönyvi kivonat az internáltak: Magyarországon kötött házasságairól. Hatásosnak bizonyulna az itt született francia gyerekek és magyar kereszt- szüleik fényképe, ilyenféle felirattal: Az „ellenség” mint keresztszülő... Itt lenne a helye a nyájas parasztházakról készült felvételeknek, ahol az in I témáitok laktok. A jóságos doktor bácsi fényképe mutatná be ,hogy kicsoda érdeklődött mindennap az internáltak hogyléte iránt és kezelte őket ingyen. Még a nagyszámú ujraoltási bizonyítvány is helyet foglalhatna itt. A hatóságaink által kifizetett gyógyszerszámlák tanúskodnának az ingye- nes gyógyszerellátásról. A műkedvelő előadás színészeinek fotográfiája sugározná az internáltak derűjét. Anyagi jólétüket és szabadságukat bizonyítanák azok a szerződések, amelyeket a Lovar- egylet kötött az angol zsokékkal, az Operaház olasz zenészekkel, iparvállalataink francia mérnökökkel. .. Még a temetkezési intézet számlájának is itt lenne a helye, amely arról tanúskodna, hogy a Kiskunhalason elhunyt internáltat a magyar állam saját költségén exhumáltatta és szálittotta hazája földjébe... Ha meg lehetne szerezni, egyik dísze lenne a gyűjteménynek az a jegyzék, amelyet a francia internáltak küldtek a Balkán felől Felkay Ferenc tanácsnok előadása a Budai Tábor ülésén Felkay Ferenc dr. fővárosi tanácsnok a Budai Tábor baráti körének meghívására rendkívül erdetes előadást tartott hétfőn este az öreg Diófa különtermében. Pályi Gyula dr. körelnök üdvözlő szavai után Felkay tanácsnok tartotta meg előadását a oerlini olimpiászról. Tartalmas előadás keretében ismertette az olimpiáSzok történetét, majd a berlini stadion és vele kapcsolatos építkezések tökéletesség é- íek elismerésével adózott a német sporthatóságok ninlaszerű szervezési és rendezési munkájának. — Minden német polgár — mondotta Felkay anácsnok — tudatában volt az olimpiai eszme jelentőségének, ezért tudta kötelességét úgy teljesíteni, hogy minden külföldi látogató felejthetetlen emlékekkel távozott a berlini olimpiászról. Általános helyeslés közben kijelentette Felkay Ferenc,, hogy a' főváros illetékes körei, Szendy karoly polgármesterrel ■ az élükön, minden erejükkel igyekeznek minél előbb megoldani a magyar sport két égető problémáját, a sportcsarnok megépítését és az ifjúsági sport megszervezését. A nagy tetszéssel fogadott előadást több hozzászólás követte, majd Pályi Gyula elnök mondott köszönetét Felkaynak a magas színvonalú előadásért. közeledő Franchei d, Espéray tábornoknak, hogy kímélje az országot, mert itt lovagias nép lakik... Az okmányok nagy része talán már elkallódott, de még mindig össze lehetne állítani egy kis múzeumra valót, különösen, ha a genfi Vöröskereszt Rendelkezésünkre bocsátana irattárát kutatás céljából, amire nézve a Hollós Mátyás Társaság már lépéseket tett. De segítségünkre lehetne a hadilevéltár, a múzeumok, a hatóságok, a nagy- közönség, a sajtó, a „Külföldi Magyarok Világszövetsége* — főleg külföldi újságoknak a magyar lovagiasságot tanúsító cikkeivel —, továbbá Magyarország Barátainak Világszövetsége. Bizton reméljük, hogy dr.Légrády Ottó, a revíziós mozgalom mecénása és maga a Revíziós Liga is támogatja majd mozgalmunkat. A Hollós Mátyás Társaság ezúton is felkér mindenkit, hogy ha birtokában van valamilyen okmány, vagy más tárgy, amely beleilleszthető a muzeum keretébe, szíveskedjék azt egyelőre elnökéhez, dr. Hennyey Vilmos ny. h. államtitkár címére (Budapest, II. Vérmező u. 14.) eljuttatni. A muzeum főleg idegenek számára létesülne és célszerűen kapcsolatba hozható lenne a parlamenti múzeummal, ahol már jelenleg is évi 30000 idegen fordul meg. Az okmányok mellett ott lenne \a többnyelvű magyarázat. A bejárattal szemben hatalmas (betűk hirdetnék francia, angol, olasz nyelven: „Jót jegyetek azokkal, akik titeket auű \lölnek." ('Máté 5, 44.) A gondolat megvalósításához nagy idegenforgalmi érvek is kapcsolódnak. Sok ünnepély, mozgalom kristályosodhatik ki az internálás] okmányok gyűjteménye körül. Maga a felavatás nemzetközi ünnepség rendezésére nyújt alkalmat. Meghivhatók lennének a Népszövetség, a Vörös- kereszt, az egykori internáltak, a világ összes fe- lekezeteinek képviselői stb. Meg tehetne szervezni az egykori magyarországi hadifogoly tisztek budapesti látogatását, esetleg kapcsolatban a hajdani fogolytáborba rendezendő kirándulással. Családtagokkal együtt tízezrekről lehet szó. Éppen a mai időkben teljesítünk emberbaráti kötelességet azzal, hogy a világ figyelmét felhívjuk a magyar lovagiasságra, arra, hogy fegyvertelen ellenséggel lehel emberségesen is bánni. A Hollós Mátyás Társaság most készül nagybizottságot alakítani, melynek védnökéül a Társaság védnökét Jóasef Ferenc főherceg 'őfenségéi kívánja felkérni. A revíziós liga, az idegenforgalmi alakulatok, a főváros és az állam bizonyára segítségére lesznek ennek a bizottságnak, hogy mindenfelé a helyszínien is gyüjthessen adatokat és minél tökéletesebben megvalósíthassa a hazafias tervet. Á Hollós Mátyás Társaság közgyűlésé I A Hollós Mátyás Társaság, a budai Írók, művészek és tudósok egyesülete hosszabb szünet után most adott újból életjelt magáról a Császárfürdőben hétfőn este megtartott közgyűlésen. A társaság működése a Budai Napló-val és ennek nemrég elhunyt szerkesztőjével Viraág Béla nevével forrt össze.' Az ő hosszú betegeskedése kényszerű szünettel járt a különben oly tevékeny társaság életében. A közgyűlésen dr. Hennyey Vilmos elnöki beszédében kifejtette ,hogy a társaság a Viraág Béla halálával megszakadt fonalat újból felveszi. E célból alapszabályait módosítja, megtartja újból havi felolvasó és művészeti estélyeit. Megnyerte a védnökül megválasztandó József Ferenc főherceg ur és számos más előkelőség, köztük Szcitovszky Tibor v. külügyminiszter, Kállay Tibor v. pénzügyminiszter, Werner Adolf főapát, Horánszky Lajos, a Tisza István Kör igazgatója és mások támogatását. A társaság szócsöve a Budai Napló marad, amelynek nj szerkesztőit, Lippay Gyula dr.-t és Olty Antalt beválasztják a Társaság tagjai sorába. A továbbiak során emlékezett meg Viraág Béla . érdemeiről; amit a közgyűlés néma felállással kísért. A titkári és pénzügyi jelentés elfogadása után, az indítványok tárgyalására került sor. Aggházy Kamill ezredes Viraág Béla emlékének megörökítésére tesz javaslatot. Dr. Hennyei Vilmos indítványáról, a világháborúban Magyarországon internáltakkal szembeni lovagiasság megörökítése tárgyában a lap más helyén kimerítő közleményt adunk. Szilágyi Károly v. orszgy. képviselő a keleti kapcsolatok ápolása végett ázsiai iroda felállítását javasolta. A társaság beléletét érintő értékes indítvány®* kát még Peterdi Sándor, a Pesti Hírlap főmunkatársa, Borsodi Beoilaqua Béla, Kapcsa Imre, Ujj Gyula, Tábori Kornél és Holbesz Aladár szerkesztő, a társaság uj sajtóreferense terjesztették elő. A társaság ezután elnökévé dr. Hennyei Vilmost, társelnökökké Istók Jánost, Pávay Vájná Ferencet és Gegus Dánielt, ügyvezető főtitkárrá Szilágyi Károlyt választotta meg. A közgyűlési követő vacsorán Szilágyi Károly mondott szárnyaló emlékbeszédet Viraág Béláról, melyet keleti utazásáról adott érdekes adatokkal Husszein Hilmi budai mufti egészített ki. A vacsorán résztvett Viraág Béla hátramaradt családja nevében Viraág Ilus és mondott megható köszönetét. Azután Pávay Vájná Ferenc értekezett a budai forrásokról, Galántay-Glock tábornok pedig a budai hegyvidék fejlesztéséről. Mindkét felolvasó fényes sikert aratott. Több más érdekes felszólalás után a társaság (teák a késő éjjeli órákban oszlott szét.