Budai Napló, 1935 (32. évfolyam, 1183-1208. szám)

1935-05-02 / 1195. szám

1935. május 2. Budai Napló 3 Horthy Miklós Magyarország kormányzója fényes külső­ségek közölt nyitotta meg április 30-án a magyar nemzet országgyűlésnek új ülés­szakát. Szózatában, amellyel a reform­korszak munkásaihoz fordult, megemlé­kezett azokról a súlyos feladatokról, ame­lyeknek becsületes és tökéletes megoldá­sa e™ a parlamentre vér és amelyek sikerétől, vagy bukásától függ a magyar­ság új, történelmi szerepe a Dunnmeden- cében. Mennyi terv, mennyi gondolut. mennyi akarás fanatizmusa lobogott az ünnepien kivilágított kupolacsarnok ra­gyogó boltozata alatt! S ez a sok szent tűz mind megtagadása a halálnak, mind az. elet hite; a képviselők és a nemzet szivéből fakad a vagy, hogy a magyar­ság imája ne csak remény legyen, hanem valóság: — isten áldd meg a magyart! SZEMÉLYI HÍREK KOZMA MIKLÓS belügyminiszter má­jus II.-én Halatonlöldváron a kormány nagyszabású idegenforgalmi program inját ismerteti. ZSITVAY TIBOR dr. ny. miniszter, ä NÉP fővárosi vezére, budai mandátumá­ról lemondott és kecskeméti képviselősé­gét tartja meg. SZKNDY KARÓT A polgármester ápr. *50-« ii megnyitotta az Idegenforgalmi Vényképkiállítást a pesti Vigadóban. \ IDA JLNŐ felsőházi tag, kormányfő­in nácsosnak hosszú időn át kifejtett rend­ki viil eredményes közéleti, közgazdasági tevékenysége elismeréséül a Kormányzó uz l.. osztályú magyar érdemkeresztet adományozta. A mágus kitüntetéssel együtt jár a nagy méltóságú cím haszná­lata. ANTAL ISTVÁN dr. miniszteri taná­cs ist. a sajtóiroda kiváló vezetőjét igazságügyi államtitkárnak nevezték ki. PFTRACSEK LAJOS dr. Buda ország­gyűlési képviselőjét választották meg a NÉP vitarendező csoportja előadójának. M ADARASSY-BECK MARCEL báró. a Magyar Leszólni told és Pénzváltó Bank elnök-vezérigazgatója évtizedes alkotó közgazdasági munkássága legfelsőbb elis- meréseképen I. osztályú magyar érdem- keresztet kapott. Sikerekben gazdag éle­tet koszom zott meg* a kegyelmes cím. OSZOLY KÁLMÁN ny. isk. igazgató volt tvh. biz. tag súlyos fültőgyulladás- sal kénytelen volt magát műtősnek alá­vetni. Rejtő tanár operálta sikerrel s egyheti kórház után e napokban tért haza a lakására. KIRÁLY KÁLMÁN tanácsnok nagy érdeklődés mellett nyilatkozott az utak portalanításának kérdéséről az Orsz. Köz­egészségügyi Egyesület ápr. 30-i előadó­estjén. NÁDAS BÉLA dr.. a Rózsadombi Egye­sület főtitkára, a siófoki fenyvesekben, a „Nádas-tanyán*4 pihent Húsvétkor. ROSTA JÁNOS tanácsnok- Húsvétivá Abbáziába utazott. Szabadsága egy ré­szét most is ott tölti. vitéz DOMBAY ZOLTÁN dr. ügyvéd, hites könyvvizsgáló irodáját TIT. Zsigmond utca 68. sz. alá helyezte ót. MÁRTON GYÖRGY a Nemzeti Szövet ség magyar bolgár bizottságában április 30-án Bulgária politikai helyzetét ismer­tette. Bevezetőt vitéz GALÁNTHA V GLOCK TIVADAR ny. tábornok mondott. FELKAY FTRENC dr. tanácsnokot bízta meg a polgármester a közigazgatási tanfolyam vezetésével. GEIGER GYULA, a Virányos-Kútvöl­gyi Gazdasági Egyesület alelnöke tette le a budai egyesületek koszorúját néhai Perezel Béla sírjára április 23.-án a kere- pesi temetőben. ESPUINIDE CAFFÉ RESTAURANT Nyári kettős terrasz a Rózsadomb oldalán. | tAnc terrasz SajáttermésH és uradalmi, tisztán kezelt borok Zónareggeli fpörkölt, tokány, gulyás, savany ú- lüdőj plccolö s'r és kenyér . . 50 fillér Renged Kávé tejszínhabbal és süteménnyel 50 fillér Kismenü ............................1-— pengü j Kag ytnenil......................................1*30 pengő SEB OLD RE Z S O vendég'ős Buda leg'réglbb fiirdöfe: A csAsz.áufUr'dö FÉRFI ISZOPFŰRDŐJE megnagyobbítva és modernül átalakítva megnyílt EGÉSZ NAP NVITVAt Befőttes üvegele, virág­cserepek, játékok, keretezés, •üvegezés ===== HOFFMANN üveg-, edény-, porcellán- üzletében = - - ■ II, HIDEGKUTI-UT 5. TELEFON: 64-7-90. A.Zugligeti és Pasaréti egyesület tagjainak kedvezményi REDŐNY készll£s’iav,i£s‘ karb antartás NBPELLEHZ szakszerű, olcsó készítése és javítása FfiRSTNER L A S Z LÓ gépészmérnök redőny- karbantart&sí vállalata II., BATTHYÁHY-U. 12. TEI.: 56-6-81. P L ó S Z PÁL, VÉSSEI EDE kiváló gonddal vezették hosszú időn át ?? Llektromosművek és a Gázművek vi­lágvárosi aranyu üzemeit. A főváros szolgálatában töltött rendki viil eredmé- nyes munkásságuk elismerése az a szer­ződés, amelyet! Szendy Károly polgár- mester április^ 24-én irt alá s amely a régóta üresedésben állott vezérigazgatói tisztségeket a legérdemesebb egyénisé­gekkel töltötte be. Ezzel jóidőre lekerült napirendről a két üzem egyesítésének gondolata is, amely ellen joggal tiltako­zott a polgárság minden képviselője. A közszolgálatban töltött munka legszebb elismerése a két eddigi vezető pozíciójá­nak megerősítése és osztatlan örömmel fogadhatja a főváros minden lakosa a polgármesteri döntést, amely a két nagy­üzem további lendületes fejlődését Véssei Ede és Plósz Pál vezérigazgatók kineve­zésével hosszú időre biztosítja. Középkori Buda emlékeiről adott elő Történelmi Társulat április 25-i felolva­só ülésén Gárdonyi Albert dr. volt fővá­rosi főlevéltáros. — A régi budai élet központja a „Tér“ volt a mai Disztér he­lyé».^ Szombat téren (mai Kapisztráu és Bécsikapu tereken) voltak a vásárok s a piacot két nagy párhuzamos utca kö­tötte össze a Térrel. Az Úri utcát Olasz­utcának, a Fortuna utcát Szent Pál utcá­nak és a Verbőczv utcát Zsidó utcának nevezték. XIV. és XV. századbeli okleve­leinkben sok budai tér és utca neve ma­radt fenn s a sűrűn előforduló magyar helynevek bizonyítják, hogy Buda város* lakosságának jelentős része magyar volt. Történeti vonatkozású a helyőrségi tem­plom is.^ amely a Vár északi plébániája volt, Mária Magdolna tiszteletére. Né­met plébániának hívták a mai Mátyás, templom helyén állott épületet, amely mellett a Domonkosok kolostora — a mai leány líceum — állott. Fortuna köz és Tár­nok utca sarkán volt Corvin János herceg háza, ebben helyezték él 1777-ben a Nag\7. szombatból idehozott egyetemi nyomdát. — Gárdonyi dr. érdekes kutatásait most sajtó alá rendezi. Mozog a Bíhű/telep 11. Rákóczi Fe­renc halálának 200 éves évfordulója al­kalmából a „Kelenföldi Gazdasági és Közművelődési Egyesület“ m. hó 4-én ren­dezte első évi rendes közgyűlését. A köz­gyűlést emelkedett hangulat közepette Mi- kóla Géza dr. elnök ünnepélyes szavak­kal nyitotta meg, maid Bánhelyi Ferenc ügyvezető elnök részletesen számolt be az egyesület 1934. évi működéséről, va­lamint az eddig elért eredményekről. Az ünnepi beszédet Szentirmai Imre dr. ta­nár mondotta, aki a Nagy Fejedelem dicsőséges, tragikus életének részletes rajzában a hallgatósággal megismertette a nemeslelkű jó embert ** félelmet nem ismerő Vitézt és a vagyonát, családi és egyéni boldogságát is feláldozó Ma­gyar Főu rat. Utána Rákóczi életéről szóló költeményeket szavaltak: Tábori Erzsébet, Weiler Vali, és Berek Edith; közben „Rákóczi siralmát“ hegedűn elő­adta Forray Pál, majd a beteg iró: Szik- lay János dr. a Hollós Mátyás Társaság elnökének „Rákóczi lelke“ c. költemé­nyét olvasta fel lendületesen Izsépy Béla társelnök, s ugyan ő mondotta a záró­beszédet is. A különösen sikerűit ünnepi közgyűlés a Himnusszal kezdődött és a Magyar Hiszekegy eléneklésével ért vé­get. Idegenforgalmi előadásainak sorozatá­ban a Baross Szövetség április 24-i est­ién Ilovszky János elnök vezette beKotól Henrik műépítész előadását, aki a nagy­nevű néhai Alpár Ignáccal értékes ter­veket készített a Tabán rendezéséről. A terv lényege, hogy a lebontott városrész helyén épüljön a fürdőintézmények köz­pontja, hatalmas parkövvel. A Gellért- fürdőt a Citadellán át kapcsolnák a Ru­dasfürdőhöz s a gellérthegyi várat úgy alakítanák át, hogy déli része gyógyszál­ló, északi része pedig szórakozó hely lenne. Éhez a megoldáshoz hatalmas to­ronyszállodát építenének. A Naphegy déli lejtőjének megoldása úgy alakúi ki szerinte, hogy erre a részre panziószerű szállót terveznek. Kotál műépítész fejte­getéseit nagy érdeklődéssel hallgatta az egybegyiilt közönség. Nász. H a y p á 1 Béla. budai reformá­tus vezető-lelkész és Ceglédy Éva áp­rilis 30-án délután a Szilágyi Dezső-téri református templomban örök hűséget es­küdtek egymásnak. Az esketési szertar­tást Ravasz László dr. püspök végezte, aki lendületes beszéd kíséretében áldotta meg a fiatal párt. Virányos Kútvölgyi Kulturális és Gaz­dasági Egyesület május 4-én este 7 óra­kor a Kutvölgyi-uti Wendl-féle vendég­lőben rendezi 41-ik évi rendes közgyűlé­sét, amelyen Oszoly Kálmán v. főv. biz. tag mond elnöki megnyitót, Geiger Gyu­la dr. főtitkár jelentest terjeszt elő. A szo­kásos beszámolók után a megüresedett tisztségeket töltik be. RÄVÄSZ cukrász 1., Krisztina körül 75. Telefoni 50-2-32. ELŐKELŐ Cl'HBÁSZ SZALON Kiiltúresíet rendezett a budavári rom. kath. Egyházközség, az „Actio Gatholica“ budavári szervezeteivel egyetemben L a m p e l Vilmos egyházközségi világi elnök és az Orsz. Katholikus Népszövet­ség kormányzó-tanácsa tagjának irányítá­sa mellett, vasárnap a Budavári Leány­gimnázium zsúfolásig megtelt termében. A szép siker részesei : Lettner Vilmos rendezése mellett P. Ligeti Mária, Szé­kely Sári, Bodor Teri, Rihász Gizella, Hegyi Ilonka, Lettner Vilmosné, Frid- mann Lajos, Bánhegyi Antal, Laczkó Er­nő, Palágyi Béla, Tóth László, Horváth Zoltán, Kecskés Ferenc. Knapp Lőrincz és Huszár István. Frontharcosok I. kér. főcsoportja N. Rákóczi Ferenc halálának 200 éves emlé­kezetére diszgyülést rendezett a Budai Társaskörben ápr. 26-án. Munkó Rezső taná­csos, elnök mondott ünnepi beszédet a bujdosó fejedelemről, egyéb műsorszá­mokkal Farkas Gyula, Szabó Miklós, Ko­hói* Pál működtek közre. Szekeres Ödön ny. főjegyző, vezető tiszt tartalmas fel­olvasása fejezte be a számokat s a műsort az ifj. Zöld Károly vezényletével szépen szerepelt Tabáni Daloskör kórusa élénkí- tette. Díszteret terveznek a Palota-térrel < szemben, amelyre a fővárosi kertészet t 4000 rózsatövet ültet. Virágzó cserjesorral í veszik körül a rózsakertet s a dombot- j dalon nemes díszpipacs, liliom, szarka­láb és pünkösdi rózsa pompáját tervezik. ( Három gyermekjátszóteret is létesítenek ] medencével és őszre befejezni kívánják a Tabán területének parkozását. , Pénteki Borgazda Társaság május 10- ■ i et\ a ® órakor Neuschloss Knüsli Kor­nél dr. es Frommer Zsigmond dr. volt tagtarsai emlékezetére gyászünnepet ren­dez, amelyen zilahi Kiss Jenő dr. ny. alpolgármester mond emlékbeszédet a Társaság két jeles tagjáról. Az ünnep­séget kegyeletes emlékvacsora követi. Déli pályaudvart a legújabb tervek szerint lebontják, területén a telkeket parcellázák és a jövedelmet a balatoni vasútvonal villamosításának költségeire fordítják. Ezzel a tervvel kapcsolatban szó van arról is. hogy az Alkotás utcai villamost Óbudától Kelenföldig vezetik, amivel Buda közlekedése lényegesen megjavulna. A tervek megvalósulásának előfeltétele, ^ hogy a kormány járuljon hozzá legalább a Budapest-Siófok vonal villamosításához. Ez az elgondolás 17 mil­lió pengős költséggel volna keresztülvi­hető. __ Közmunkatanács átszervezéséről sűrűn volt szó az elmúlt napokban. Rakovszky Ivan elnök helyere állítólag Bessenyei Zénó orszgy. képviselő kerül és más sze­mélyi változásokra is kilátás van. Élén­ken kommentálták azt a hírt, hogy u Közmunkatanács hatáskörét a főváros környékére is kiterjesztik és biztosítani kívánják az iutezmény politikai függet­lenségét a különböző pártoktól. Egyelőre nehéz ellenőrizni a híreket, amelyek közt szerepel az is. hogy a Közmunkatanácsot egyesítik a Műemlékek Országos Bizott­ságával, amelynek munkaterülete ezzel uz egész országra kiterjedne. Budapesti Szimfonikus Zenekar egész övben komoly művészi programmal szó­rakoztatta Buda közönségét. Most rendez­te 16. évadzáró bérleti estjét, amelyen Polgár Tibor érdekes szvitjét is bemu­tatták. 13 magyar karmester jutott szóhoz a zenekar 16 estjén, amelyen Összesen 40 magyar szerző műve került bemutatásra. A zenekar vonósai kitűnőek, a fúvósok is nagy fejlődést mutattak. Sámy Zoltán ve zető karnagy mindjobban összeforrt együttesével, amelynek tagjai sok szere­tettel. tehetséggel, muzsikával ragyogták be az évad estéit. Gyász. Rosinger Károlyné szül. jeddi Feter Rózsa életének 55-ik évében ápri­lis 24-én Szegeden elhunyt. Gyászolják: a Rosinger, Fejér, Makay, Babarczy, és Schiffer családok. Harmntviz megdrágulásáról beszélnek hosszú idők óta illetékesek és illetékte­lenek. A főváros vezetősége a versenytár­gyalás alkalmával elsősorban a közönség érdekét kívánja szem előtt tartani, ami­re^ azért is szükség van. mert a bérlet iránt érdeklődők ifterenkint 2 fillérrel megdrágítani kívánják a szénsavval te­lített palackozott ásványvizeket. Ameny- nyiben ez a terv valóra válik, a főváros közönsége évi félmillió pengővel fizetne többet a belső fogyasztásért. Ez semmi­esetre nem közérdek. Rózsaligetet terveznek a tabáni teme­tő helyére.- Úgy volt, hogy a Kormányzó nejéről elnevezett park lesz a Német- völgy gyönyörű szép virágos kertje. Úgy volt. De mikor lesz úgy? Egy pár sirt exhumáltak, egy kicsit megvakargatták a terepet és most tavasszal félbehagyták a munkát. Miért ? Miért másodosztályú feltételes polgárság a Németvölgy lakos­sága? Szocialista alkotások ne börtönök, kórházak építésében, hanem azok meg­előzésében nyilatkozzanak. Napfényt, lu­bickoló medencét, parkot, játszóteret apróságoknak és majd csak valahogy jobban akarnak alkalmazkodni a „fenn- I álló társadalmi rend“ mélyen tisztelt formáihoz. Császárkertben alkonyat után leszáll az este és romantikus sötétség vagyon. A napközben, ott Dilién6 fürdővendégek és környékbeli srácok illedelmes nyugovóra térnek, azonban a fekete éjszakában fe- ■ kete fejek bukkannak fel, amit semmi­esetre sem lehet holmi drogéria reklám­nak nézni. »Pestről, a perifériákról kóvá­lyognak ide félvilági nénik és alvilági bácsik cs a budai éjszakában csúnya módon pajzánkodnak. Mindezt alig né­hány lépésnyire a hídnál posztoló derék rendőrbácsitól, a világvárosi forgalomtól, az Irgalmasok. kórházának tövében, a vi­lághírű Császárfürdő melletlt Megkérjük szépen a nagybajuszt! rendőrbácsikat* kukkantsanak be néha a parkba és a b.okrok közé, mert hogy azt a fergeteges idegenjárást tovább már nem szívlelheti a budai békés polgárság, és máris pa­naszt tett emiatt nálunk. Budai Szinkör csodálatosan ittfclejtett deszka bódéjáról évek óta mesélik, hogy lebontják. Hát bontsák le. De ne úgy. hogy most nyáron vegyék el egy sereg színész kenyerét, hanem úgy, hogy ősz­től tavaszig fölépítsék oda Buda új kő- I színházát. Ennyit megérdemel a publi­kum, de el kell várnunk Sebestyén Gézá­tól is, hogy komoly művészi programmot terjeszt az illetékesek elé, amellyel biz­tosítani lehet a színház egész évi műkő- | dését és nemcsak két darabot hoz színre I - négy hónap alatt. Nagy művésezestet rendez a Nemzeti Egység II. kér. szervezete május 11-én fél 9 órai kezdettel, a Budai Vigadóban Szilágyi Ferenc szaktanácsos vezetőével, aki oly nagymértékben tudta incgnverni a vízivárosi polgárság ragaszkodását és rokonszenvét. Közreműködnek a buda­pesti művészvilág kitűnőségei: Ascher Oszkár, Bognár Elek, Cselényi József, Ferenczy Károly, Gárdos Kornélia, Hidas Hédy, Kiszely Gyula, Köpeczy-Boócz La­jos, Kőszeghy Ferenc, Lánczy Márgit, Lendvay Andor, Matány Antal, Pálify OOGOOOOOOOOGOOOOOOOOOOOOOCDOOOOOOOOOOOOOOOGOOOOOOeXSOGXDOOOOG | Ask virt közönség találkozóhelye 8 IBüL-BSBR söröző-étterem! 1 n BUDAI MRRGIT-HIDFÖNÉL. ♦ II., MBRGIT-KRT. 2. ♦ TEL.: 57-6-05. | I Művésziesen megtervezett termek. — Magyar, francia 5 S konyha. — Polgári sörök. — Menürendszer. — Hangulatos g § zene. — 10 #/0 borravaló. |§ GXD©OOGO0OOOQO00O©OGÖ©0GOGOGOOO©OOOOG0©OGGX300©OCXD0GO0Q000GXD Mária, Pethes Sándor, Polgár Tibor, Sán-. dór Böske, Szedő Miklós or., Tóth Erzsi és Uttry Anna. Műsorváltás kötelező. Zöldfa vendéglő a húsvéti ünnepek­ben megnyitotta kerthelyiségeit s a derűs krisztinavárosi hangulatban jóízű serital mellett ünnepelték Buda polgárai a hires nevezetes vendéglátó ház százesztendős jubileumát. Sok szó esett pompás cigány- inuzsiku mellett a „Zöldfa*4 régi napjai­ról, de kijutott az elismerésből a leg­utóbbi vezetőknek is. özv. Kodra Ká­rolyné és Strassenreiter Jenő kitűnő kony hávnl. hamisítatlan hangulattal tartották meg a közönség szeretetét, ami jó jel — reméljük — újabb százesztendőre. Küzdelmek és alkotások Fábián Gáspár dr. könyve Az élet szép napsütése mindenkire egyformán ragyog, csak ki kell nyitni az ablakot, engedni kell, hogy a szép­ség, báj, a harmóniák lelke összecsókolja arcunkat, hogy illatos varázs és költé­szet legyen minden percünk. A minden­napok narc-ában is van poézis és lélek lehet minden tettünkben, ha hiszünk az ember magasabbrendű hivatásában és hiszünk a magunk missziójában. Fábián Gáspár dr. a kevesek között van, akik ezt a szépet, ezt a művészetet ki tudják értelmezni, az órák, napok és évtizedek egymásba folyó munkájából. A megfa­gyott muzsika, az építőművészet költője, csodálatos élményeket tudott elmesélni téglák, kövek, házak és templomok épí­tésében s most egy ízléssel, gonddal ki­adott tartalmas kötetben vetíti elénk mindazt, amit a magyar művészetnek 25 év alatt, ötven éves koráig, gazdag szív­vel adományozott. Nem tudjuk, amikor ezt a kötetet lapozzuk, mit csodáljunk jobban: a szerző alkotásairól készült fényképeket — ezeket a valóságba álmo­dott szépséges álmokat, — vagy azt a keresetlen, áhitatos modort, amellyel a szövegrészben elmeséli ötven év történe­tét, építőművész életéből. A kiegyensú­lyozottság, harmonikus szép családi élet, az Isten lelkének alázatos szolgáiul a1 szólhat csak ilyen férfias lírában, amit könyvében olvasunk és látunk. A lelki­ember szépséget kutató láza. a reális igényeket művészi gouddal szolgáló csil­logó ízlés ragyog felénk ötven év és 25 évi építőmunkásság történetének lan fa in Harc volt Fábián Gáspár élete, harc a>. érvényesülésért, a szárnyát bontogató zsenialitás magasba lendülő szép Vonala talán néha megtört, de ez mindig csak újabb impulzust adott, tűzbe hozta fantá­ziáját. hosrv mindig szebb, mindig érté­kesebb, mindig művészibb alkotásokat tudjon adni a magyarságnak. Ha lehet hazafiság a művészetben, ha van maga­sabbrendű hivatás a nemzet életének szolgálatában, akkor a művész élete lo­bogó fáklya, amelyre századokról is visszanéznek a nemzedékek. Nem lehet leírni azokat az épületcsodákat, amiket Fábián Gáspár templomokban, kollégiu­mokban, zárdákban, köz- és magánépü- letekben hintett szét a szűkreszorult ma­gyar glóbuson. Nem is akarjuk szürke betűk hangulatával megközelíteni a mű­vészetnek azt a teljességét és varázsát, amelyet élményi erővel hirdet minden alkotása, csak azt mondjuk küzdelmes szép élet ötven esztendeje után: — bol­dog család kedves budai fészkében le­gyen áldott az a férfi, aki zsenialitásá­val, alkotásaiban nyilatkozó szép leiké­vel közénk lopta lázas éjszakák után, irtózatos szenvedések ostromában az igényes, szebb, emberibb magyar élet hajnalát. BUDAI VIGADÓNÁL Corvin-tér 5. Tel. 53-5-32. K0TSIS ERZSÉBET művészi FÉNYKÉPÉSZ. Görögkeleti magyar egyházról sok szú esett az utóbbi hónapokban. Ezzel n kérdéssel hatóságok és sajtó nagyon kü­lönböző érzelmekkel foglalkoztak, pedig ugyanakkor, amikor a magyarországi görögkeleti szerb egyház a leggyalázato­sabb magyarellenes propagandát fejti ki és pánszláv ábrándosat locsol gat, óriási jelentősége van annak, hogy a magyar- érzelmű görögkeleti híveket kivonhassuk az idegen célokat hangoztató szerb egy­ház hatásköre ölól. Németh Theodo­PEZSGŐFÜRDŐ i GYÓGYFÜRDŐ VIZGYÓGYINTÉZET Külön férfi és női osztály. A legmodernebb berendezés. Szakképzett személyzet. Budai autótulajdonosok! magángarázs hét-nyolc autó részére R e t e k - utcában. TELEFON« 50-7-48 A regényes fekvésit ÖRDÖGOROM CSŐRÖD a FARKASVÜLGY-ben ERDÉLYI KÜLÖNLEGESSÉGEI úri közönséget vonzanak. Pompás üde hegyI levegő. Elérhető oéhiay percnyi sétával az 59-es villamos végállomásától Tulajdonos: GRUBER EMIL sius Istvánt, az antiochiai pátriárka, püs­pök-érseknek nevezte ki és erről Ma­gyarország legfelsőbb köreit hivatalos iratban tájékoztatta. (Mindezek jellemére illetékes helyeken még mindig nem éb­redtek rá a magyar görögkeleti püspök­ség nemzeti jelentőségére, ami a mi ér­dekünk, az állam érdeke és a jövő ér­deke ! Boldog büszkeség nekünk, hogy az egész magyar sajtóban lapunkon kí­vül a „Magyarság*4 az első pillanattól kezdve egész súlyával az igaz magyar ügy mellé állt és Németh István püspök elismerésének kérdésében becsülettel szolgálja a görögkeleti magyar püspökség nemzeti és jogi szempontból is támadha­tatlan gondolatát. Százötvenezer lakos költözött el tíz év alatt Budapestről a perifériákra. Akik mosolygó, parányi csiládiházról ábrán­doztak: nem tudták megtalálni számítá­sukat Budaoest építési rendelkezéseinek káoszában és elavult paragrafusok írott malasztja a legértékesebb rétegeket fosz­totta meg a városi családiház kényel­métől. A kis házak és kis kertek lehető ségét biztosítani kell elsősorban Budán és az ósdi rendelkezéseket idejében el kell tüntetni, hogy az élet és fejlődés tempóját ne zavarják. Rózsadombon eladó jutányos áron két lakással bíró emeletes családi ház; egy 4 és egy 5 szobás lakással. Érdeklődni le­het : 10-7-66 telefonszám alatt. (Ügyvédi iroda.) Budai leányiskolák tanulói között a polgármester a Mária Valéria és Gizella főhercegnőkről elnevezett alapítványok ösztöndíjait osztotta ki. Jutalomban ré­szesültek: Nessenfeld Margit az iskola­téri leányliceum, Bende Magdolna és Hüller Etelka, a Horthy Miklós úti felső­kereskedelmi, Cserna Róza, a Böször­ményi úti polgári, Chován Valéria, a Batthyány utcai, Max Emília, Izsó Em­ma, Erős Anna, Szőke Éva és Farkas Mar git a Koronaőr utcai polgári iskola nö­vendékei. Vén gazembert, Mikszáth - Harsán vi bájos színjátékét mutatták be.Husvétva- sárnap a „Ferences Ifjak“ a Zárda utcai színpadon. Inokay báró szerepében Ha­lász Károly. Borly Gáspár maszkjában Szabó László komoly igénnyel, szép mű­vészettel lepték me«* a közönséget. A na­gyon jó előadás többi tényezői: Unger Klára finom profilja, Nárossy Richard főhadnagya, Tóth Lajos játéka, Gunszt Márton mint tisztiszolga. Az igazán ki­tűnő műkedvelő előadást háromszáz em­ber tapsolta végig. Kurucok Budán A Budára vonatkozó, történelmi mag­vak kutatói egyébként a regényesség friss budai erdei virágocskáival tarkított mendemondái között ott van az is, mely szerint néhai való nagy jó Urunk, II. Rákóczi Ferenc Nagyságos Fejedelem Ur csellengő kuruc száguldói felverték Buda határát, felégettek egy-két majort, elhaj­tottak néminemű lábas marhát, szekérre csaptak egy-két hordó jóféle sashegyi bo­rocskát, ezután — és itt kezdődik u Re­gényesség, mert az előbbi dolgok igazak — kihasaltak egy meredek domb szélére. Szép nyári estén, anno 1705, odaálltak Buda falaira és megfújták a tárogatót. A tárogató mélabús és egyben vérforralo hangjai — mondja e szé{) mese — bc- hallatszottak Budavárába és elhallatszot­tak a budakörnyéki sváb falvakba. A legényeket vonzották a csodálatos han­gok. Jó édes anyjuk és szelíd mátkájuk könyörgésére mit sem hallgatva, követ­ték a tárogató hívó, varázslatos hangját, odalopództak a kuruc tábortűzhöz. Mikor aztán felharsant a kurucok haditánca, ennek nem tudtak ellentállni a derék legények, felcsaptak a vén kuruc káplá­rok markába, beálltak kuniénak. Történt pedig.ez mind ama leshelyen, hol a ku­rucok leselkedtek be Budára, — mely is azóta Kurucles néven neveztetik. Aki ezt | el nem hiszi, menjen el a Kuruclesbe, ott találja a Labanc utat is, de van ott Tá­rogató utca is: ez mind bizonyítja a fen­tiek igazságát. A Kurucles nevét viszont Döbrentei Gábornak lehet tulajdonítani. Hát ebből a meséből csak annyi bizo­nyos, hogy n néhai jeles műtörténész, Divald Kornél „Tarezay György“ álnév alatt csakugyan bájos novellában írta meg a kurucok kuruclesi leselkedését és a budai németek és a budakeszi sváb fiúk kuruccá állását. Kötetének címe: Német világ Budán. Még egy rajzocska is vau a novella mellett, a kuruc ott fuj ja a tárogatót és a német köntösű legé­nyek hallgatják. Herczeg Ferenc „Ocs- kay brigadérosa“ hatása alatt írta ezt a jó öreg Divald Kornél 1897-ben, akkor még fiatal ember lévén. 1899-ben jelent meg Thirring Gusztáv pompás budanegy- vidéki kalauza. A Kuruclessel kapcsolato­san ő is elmondja a lesel kedést. Azóta ezren írták ezt meg. Lehet, hogy igaz az eset, mert az anekdoton akkor jó, ha benne valószínűtlenség nincsen. Tény, hogy a pesti Polgárkönyvekben is van nyoma a kuruc csete-páténak. Csete-páté: török szóból lett. Csata-pata annyi, mint kis csapatok összecsapása.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom