Budai Napló, 1935 (32. évfolyam, 1183-1208. szám)
1935-04-21 / 1194. szám
mu. t.i. iw«-«. ELŐFIZETÉS Egy évre . . 24.— F Negyed évre . 6.— P Egyes szám 40 f. Egyesületek, amelyek aők hivatalos lapja, tagjai feláron kapják Budát Napló 1935 ápriis 21 HIRDETÉSEK Egy hasáb széles, 1 mm. magas sor egyszeri közléseiéi 30 fill'. Szövegsor ára 2 P. Ismertető közlemé- íyek megállapodás szerint. á hirdetés dija miudenkor előre fizetendő. állandó hirdetőknek nagy kedvezmény Buda érdekeit a várospolitika, közélet, közgazda- eág, társadalom és művészet terén szolgáló újság Ma már általánosságban elfogadott dolog, hogy mint a családnevet (illetve űrök lőtt nevet) mint a keresztnevet (nem keresztény népeknél az adott nevet) nem /lehet más nyelvű, szövegben „lefordítani," hanem eredeti alakjában kell írni. Évszázadokkal ezelőtt szokásban volt a ncv lefordítása, erre érdekes példák: Cristobal Colon helyett Cros- tophorus Columbus, Eme rigó Vespucci helyett Americas Vespucius, Hans Häuslich! helyeit Joannis üecolumpadius/ Endre \ éghelyi helyett Wechelius, Péter 13i Imii helyett Petrus Bihariensis, sót még a háború előtt is Eerencz Orsay helyett Francois d’Orsay, Béla Szollosy helyett Adalbert von Szőllősy, stb. A legtöbb keresztnevet nem is lehet megfelelő idegen névvel helyettesíteni. Péter, László, József, stb. nem magyar eredetű nevek s igy természetesen megvan a megfelelő idegen név a legtöbb idegen nyelvben. De pld. Árpád, Csaba, r.sanád, Csongor, Gyula, Jenő, Nándor, Sándor, Solt, Zádor, stb. olyan ősi nevek; melyeket nem is lehetne idegen nyelvre lefordítani. Ugyanilyen lefordíthatatlan ősi magyaf név Etele és Buda is. Ez utóbbi név évszázadokon keresztül volt a történelmi Magyarország fővárosának neve is. Egy nyolc-százesztendős dicsőséges magyar mull minden fenn költ hagyománya fűződik ehhez a névhez. A nép tudatában u név mint Etele nagy hím király bátyjának neve él. Az országház nagy éttermében látható gyönyörű festmény örö- kiti meg a magyar eszme két nagyszerű alakját, ez alatt olvasható: Etele megmenti bátyját Budát. — Amint látjuk ez ősmagyar eredetű személynév és mégis előfordul, hogy nemcsak német és ausztriai lapok, hanem Magyarországon készült német lapok is ismételten Ofent Írnak Buda helyett. Pedig a hivatalos nyelvészek is régen eldöntötték már, hogy a budai részre tévedésből ragadt az Ofen név. Ugyanolyan elcsuszamlás történt körülbelül e név körül, mint Szlavónia nevével. Egész más volt Szlavónia és Horvátország, mint amit az osztrák tisztviselők tudatlanságból és hanyagságból annak hívtak és ez a téves elnevezés rajta is ragadt a megfelelő részeken. Buda eredetileg a mai Ó-Buda helyén volt, az ősi római településtől délre. Érdekes megfigyelni, hogy a századok folyamán mint húzódik a település mindinkább délre a Duna mentén. A mai Buda városát IV. Béla király kezdte el építtetni a tatárdulás után a mai Belvárossal szemben a Várhegy lábánál. A hegyen épült erősségnek része ősidőktől fogva Budavárnak neveztetett magyarul, latinul ellenben egészen a töröktől való 154Í-Í visszafoglalásig a Castrum Novum Montis Pestiensis név alatt szerepel. A hegy neve Mons Pestiensis nedig mészégető kemencéitől ered, melyek itt ősidők óta állottak a forrásokból lerakodó mészkő kiégetésére. Ennek a IV. Béla által alapított városrésznek neve a köznép nyelvében volt tulajdonképen: Pest — valószínűleg átvették egy régebbi szláv telep nevét' — és miután IV. Béla az elpusztult magyar lakosság helyébe néme- íeke|: telepített be, ebb§l az idpből származik ennek i\ városrésznek Ofen neve, ami u szláv eredeti! Pest névnek szószerinti fordítású. Érdekes megfigyelni, bqgy németek azonnal lefordították az Idegen nevet a saját nyelvükre, mi magyarok pedig még ma is használunk ősrégi szláv helyiségnevekot. Az említett Pest-Qfen városrész lakossága később a tatárjárás után átvonult a Duna másik partjára, ahol a település sokkal könv- uyebb vqlt, úgyszintén a városfejlesztés is, és ugyanekkor a nevet is magával vitte a másik partra (Pest)A Budavár név alatt ismert rész, ahol később igen sok előkelő család lakott és amely fénykorát már fejlett város alakjában Hunyadi Mátyás alatt élte, később a tulajdonképeni Buda városa volt. Míg a régi Buda visszafejlődött és ekkor már Ö-Buda név alatt ismeretes. Ezekre a városokra az Ofen nevet abban az időben nem is használták. Tévedésből és hanyagságból jóval h mohácsi vész után az osztrákok kezdték az ország fővárosának nevét minduntalan Ofen név alatt emlegetni Buda helyett. Mi magyarok még a mult század vége felé is minduntalan tiltakoztunk nz ellen, hogy a Buda név helyett az Ofen nevet használják. Ami helytelen is, mert mint látjuk az Ofen név tulajdonképen a mai Belvárosra illenék, mert hiszen ez a régi Pest, melynek szószerinti fordítása Ofen. Amikor 1872: XXXYI. t. c. a két várost Buda és Pest (Ofen) Budapest név alatt egyesítette, ez a sérelem megszűnni látszott, bár ezután is feltűnt a német sajtóban a mindenáron (de rosszul) németesített Ofen-Pest név, ami már azért is nonszensz, mert ugyanígy írhatták volna: Ofen-Ofen vagy Pest-Pest, lévén a két szónak .jelentése egy. Ha már mindenáron fordítani akartak, akkor helyesebb lett volna: Buda-Ofen. Tekintettel arra, hogy újabban mindinkább komolyabb méreteket ölt az <i mozgalom, amely a magyar főváros nevét meg akarja változtatni, illetve a régi, ősi magyar nevet akarja visszaállitaFELELÖS SZERKESZTŐ: VIRAÁG BÉLA ni és azt követeli, hogy a magyar főváros neve legyen: ■ Buda, — kétszeresen fontos, hogy leszögezzük, miszerint Buda olyan ősmagyar személynév, amely nem fordítható le más nyelvre és hogy az Ofen név németben legfeljebb Pest helyett használható. Magyar országon egyébként egyáltalán nem volt szokatlan, hogy valamely helység nevéül személynevet használtak. Ily példák: Bátor, Csanád. Csaba, Csorna. Gara, Gyula, Jenő, Mór, Solt, Taksony, Tarján, Tass cs Zádor. (A tudományos kutatások most uj megállapításokat hoztak. Csaknem bizonyos, hogy avar nyelveli a vízben beálló sziklát ..PeSt”-nek nevezték s ez volt a Gellérthegy ősi neve. A kelták idejében az óbudai hegyeken állott egyik főistenségük „Aufen” oltára vagy szobra s ez után nevezték a/ alatta épült várost Aufen-iiek az ,.au” elkopott és lett „Ofen**. Szlávül! az ofen, illetve kemencze nem Pest, hanem „Peez", tehát innen aligha vehette nevét a város. A szerk.) Szerkesztőség és kiadóhivatali II, Batthyány u. 83. Telefoni 50-S2-96. Hivatalos óráki délután 4- 6-ig. A községi választások — Hirtelen megindult a korteskedés. Alig oszlatta fel a kormány a főváros képviselőtestületét, máris megindult városszerte itt Budán a szervezkedés és mar is kész listák forognak közkézen. A budai öt kerület mindegyikében 14 jelöltet állíthat minden párt. Hét jelöltet és hót pót jelöltet, tehát összesen a*, öt kerületben minden párt 70 jelöltet állít. De mert a városi bizottsági tagos, választásaival eglidőbe esik a kerületi választmányok újbóli megválasztása, ocU minden párt 16 rendes és 16 póttagot je löl. így aztán 70 és ötször 32, azaz 160 tagot, összesen 230 tagot jelöl minden induló párt, ha az ezer (1000) ajánló aláírást meg tudja szerezni. Ha tehát 7 párt indulna Budán, akkor 1610 jelöltre van szükség. Itt az után mindenki elhelyezkedhet, akit ambíciók fíítenek. Budán föltétlenül számolni kell három párttal: —- a Nemzeti Egység Pártja, — a Keresztény Községi Párt — és a Beth- len-párttal, na Kozma Jenő és Ripka Ferenc elhatározzák, hogy kilépnek a porondra. A Nemzeti Egység Pártja élén Zsit- vay Tibor v. miniszter, Petracsek Lajos dr., Buda ismét megválasztott országgy. képviselője és Becsey Antal állanak és valószínűleg több kerületben indulnak n lista élén. A Községi keresztény. Párt két vezére Wolff Károly és Csilléry András — értesülésünk szerint — Budának miud az öt kerületében vezetik a listát. A légi Községi Polgári Párt (Bethlen- párt) indulása esetén föltétlenül meg szervezi pártját 3 kerületben: az 1, a 11. és a 111. kerületben. A Liberális Párt valószínűleg Apponyi György gróf vezetésével veszi fel a harcot, — de erősen szervezkedik a Keresztény Ellenzék Friedrich nevével és talán a legitimisták is Griegerrel. A szocialistáknak meg van a táboruk és jelöltjeik. A régi szervezetek egész Budán még mindig számottevőek s így számolni keli velők a községi választásoknál. A budai polgárság nagy része ragaszkodik Ripka l erenchez, a másik számottevő tényező főleg községi kérdésekben Kozma Jenő, akinek több a személyes híve, mint ahogyan ellenfeledi 'föltételezik.' Az óbudai hegyvidék ragaszkodik Szilágyi Káróly- hoz, a Rózsadomb Bárczy Istvánhoz és Harrer Ferenchez, Újlak lie^y vidéke Lugmayer Józsefhez. Viszont a Svábhegy alja Juhász Jenőhöz és a déli hegyvidék Szem laki Szibinkics Györgyhöz. A Zugliget Oszply Kálmánban és Hubert Vilmosba a látja a jó embereit s ott van Pores István is, aki új ember. A Vár Hampel Vilmost kívánja, a Krisztina: Cselényi Pált. De itt vannak az új* emberek. A Vízivárosban Szilágyi Ferenc, Kelenföldül. Szántay István, Krisztinában Hencz Lajos, ÓDudán Andréka Károly és Orova Zsigmond a régiek. — az újak már kész listával járnak, aínelynek ólén Zugon tanár, Zboray Sándor dr., Szarvas Géza és Komárnoky Gyula állanak. Kész^ listája van Sárközy közjegyzőnek és a Svábhegyen Sándor igazgatónak is. Ha mint 8-ik párt indul az új Iparos- part, akkor talán ott helyezkednek el az iparosok, — de lehet, hogy a polgári pártok keretében lép föl Hubert Vilmos a hegyvidéken, Váll Gábor és Grenyó Bertalan a Vízivárosban, Kőszegi István Óbudán, Korányi Márton föltétlenül az Iparos párttal megy. A politikai küzdőtérről eddig ezek az értesüléseink. Buda komoly közönsége, amely a választásokban nem csak politikai sakkjátszmát lát, keresi azokat a szakembereket, akik Buda égető kérdései, a fürdőügy és az idegenforgalom terén gazdaságilag tudják nagy arányokban a hanyatló budai polgárság megéjhetését, jóletét alátámasztani és itt első helyen áll Pávai Vájná Ferenc, a kiváló geológus, aki nemcsak Budán, de országszerte be bizonyította, hogy hatalmas alkotásai, __ az anyaföld mélyéből feltárt kincsek — révén jólétet tud teremteni. Ennek az önzetlenül dolgozó, európai hírű tudósnak alkalmat kíván nyújtani Buda polgársága, hogy illetékes helyen kifejthesse, bemutathassa Buda nagy jövőjét szolgáló terveit. Bizonyára szívesen veszi őt az első helyek:re minden párt és hatalmas lobogót bont ki Budán nz a párt, amely az ő nevével indul a választási harcba. Gazdasági kibontakozás útjáról nyilatkozott Becsey .Antal kormányfőtanácsos, székesfővárosi bizottsági tag a Fővárosi Hírlap húsvéti számában. A főváros gazdasági tizemének legkiválóbb ismerője a 21 millió pengős kölcsönről nyilatkozott: — Ez a 21 millió pengő, melyet a főváros áldozatos készséggel frissítő injekcióként bocsát a gazdasági élet vérkeringésébe: csupán pillanatnyi segítség lesz, de ennél nem szabad megállapodni. A gazdasági válság megoldásának egyedüli célravezető útja a terme I lésnek a fogyasztáson keresztül való fellendítése. Németországban az évi háromnegyed milliárdos új tehervállalással szemben a nyereség évi két és háromnegyed milliárdra értékelhető. Fontos tehát, hogy a főváros gondoskodjék minél nagyobb rétegek állandó és tartós munkaalkalmakbpz juttatásáról. Az elgáncsolt hegyvidék. Van Budán sok olyan dolog, amiről igen alkalmatos ilyen szent ünnep reggelén elbeszélgetni. Például itt van ez a szépséges Buda, nehezen kitermelt erdőséggel, tágas mezőkkel, hegyekkel. Igaz, hogy a fél Svábhegyre kiírták egy jó pár év előtt: „A Magyar Golf Klub területe. Az átjárás veszélyes és tilos.“ — Ahogy azt némi rosszindulattal luegirtuk itt ugyancsak jó pár év előtt. Tisztelettel kérdjük: nem lett volna okosabb azt kiírni: „Budapest gyermektábora. Minden fiú szabadon beléphet, erősödhet, ehet, hancurozhat, hogy egyszer jó katonája legyen a hazának?!" Ehhez azonban szív kell, szociális érzék kell. belső magyarság kell. És minél kevesebb vezércikk. És még kevesebb ankét. És lehetőleg semmi akta. Hanem erről mégegyszer úgy is beszélünk. Tabán területén szanatóriumot akart létesíteni egy érdekeltség, amely tervéhez ingyen telket kért a fővárostól. A Közmunkák Tanácsa elutasította a kérést, nemcsak azért, mert a végleges rendezés tervei még nem készültek el, hanem azért is, mert a Rácfii i dő megvásárlásával a főváros maga kívánja megvalósítani a reumakórház gondolatát. Addig természetesen magánérdekeltségek nem kapcsolódhatnak a budai források kihasználásába, amíg nem alakul ki a végleges helyzet, hogy milyen gyógyhatású vizekre lesz szüksége magának a fővárosnak. Budapest bécsi propagandájáról ízléses kiállítású füzetben számol be, ezut- hil harmadszor. KOVACSHÁZY VILMOS székesfővárosi tanácsnok. A bécsi magyar idegenforgalmi iroda bejáratánál elhelyezett 108 nagymértű, Átvilágított diapozitiven és az osztrák állomásokon kifüggesztett plakátokon kívül Bécsbn 20 utazási irodában, 186 szállóban, 834 orvosnál; vidéken 610 alakulatnál és 265 orvosnál találhatók tájszep- séeink és látnivalóink ismertetései. Minden Magyarországra lépő autós ingyen Szent Kristóf plakettet kap a bécsi iroda utalványa alapján. Az 1933. évi 16.170- es számmal szemben 1934-ben 18.598 autó jött Ausztriából hazánkba. Markos Béla dr., az Idegenforgalmi Iroda h .igazgatója az „österreichischer Touring Club“-ban adót elő; Dérföldy-Lux Vilmos, a bécsi iroda vezetője pedig 46 előadásban ismertette Magyarországot és fővárosát. A rendkívüli gonddal szerkesztett jelentés hizonyítja, hogy a bécsi iroda jó munkát végez. Zilahy Dezső, Markos Béla dr. igazgatók, Dérföldy-Lux Vilmos és Ma- rot Ci y ii la dr. előadó kiváló érdemeit külön is kiemeli a füzet. Úgy érezzük azonban, a kitűnő munkatársak mellett mégis első helyen kell méltatni Kovácsházy tanácsnok személyes érdemeit, aki szeretettel, hivatottsággal szervezi fővárosunk és fürdókulturánk érdekeit idegenben is. Idegenforgalmi fényképpályázatot hirdet újból a polgármester. A pályázat célja, hogy Budapestet, mint Európa legszebb fekvésű nagyvárosát a magyar ipar, művészet, sport központját mutassa be az idegennek. A budapesti tájszépségek és érdekes események művészi megörökítése kiváló propaganda, ezért nem is köti meg különösebben a pályázat a résztvevők fantáziáját. A budapesti jellegzetességeken kiviil a vidékről készült, csakis eredeti felvételekkel is pályázni lehet, s a jeligés munkákat az Idegenforgalmi Hivatal címére (Budapest, V. Deák 1‘erenc utca 2.) 1935. szeptember 30-ig kell beküldeni. 400 darab különféle, összértékben^ 2.380 P tiszteletdíjjal váltja meg a főváros a díjazott mű vetet, de jo ga van 5 P-s tiszteletdíjjal minden pályamunkát átvenni. A pályázó fényképek, legkisebb formája 18x24 cm. A díjazott és megvásárolt képeket a főváros kiállítás keretében mutatja be a közönségnek. Renmakórház ügyében tárgyalt Budapesten J. van Breemen, a Nemzetközi! Reumaellenes Liga főtitkára és holland egyetemi professzor, aki megtekintette Buda föltárt hévvizeit és nagy elragad tatással nyilatkozott hatalmas lendületű fürdőkul tu ránkróL Április 15-én, hétfőn a Gél lért szálló márványtermében ismertette az amsterdami, vezetése alatt álló reuma ambulatórium működését és __ a bem utatott filmtekercsekkel kapcsolatban - különös hangsúllyal említette, hogy Budapest gyógyvizei kiválóan alkalmasak a reuma elleni küzdelem központosítására. Komoly érdekeit szolgálja az .idegen forgalomnak az a javaslat, amelyet Tábori Kornél szerkesztő, ennek a mozgalomnak egyik hivatott harcosa nyujtott be előadása alkalmával az építőipar két -jelentős tényezőjéhez. Ezekben azt ajánlja, hogy a Budapesti Építőmesterek Ipartest ül ete és a Magyar Építőmesteren Egyesülete alakítson egy szűkehbkörű bizottságot, amely az építészet és idegen- forgalom határkérdéseivel, közös érdekű problémáival foglalkozzék, célul tűzve maga elé, hogy legalább egy tagját hívják meg az idegenforgalmi tervekről döntő szervek kötelékébe, mindenekelőtt az új gyógy- és üdülőhelyi bizottságba, valamint a Idegenforgalmi Tanácsba és állítson össze szakszerű programot olyat, reformokra néz vei. amelyek Budapest idegenforgalmát építészeti szempontból szolgáljak. Állítson össze Budapest műemlékeiről és architekturális nevezetességeiről rövid ismertető szöveget és in dítsanak akciót az építészeti szervek nemzetközi építészeti kongresszus rendezése (lekében, esetleg 1936-ra, Budavár visz- szafoglalásának 250-ik évfordulója alkalmából, tekintve, hogy 1686 után indult meg Buda és Pest újjáépítése. A fővárosi Közmunkák Tanácsát és a Műemlékek Országos Bizottságát pedig kérje fel, hogy a Var és a Vároldal területén at eddigieknél megfelelőbben tartsák szem előlit a művészettörténeti környezetre való tekintettel az épületek magasságára és sílusára nézve előírt szabályokat. Uf élet Kelenföldön — XI. kér. Levente Otthon és Lövölde felavatása — Az új Szent Imre város közintézményeinek fejlesztése során a kerületi elöljáróság szép tervet valósított meg azzal, hogy a főváros támogatásával és a testnevelési felügyelőség áklozatkészségéyel megépítette a leventék otthonát és házi lövöldéjét. Az új intézményt Duday Alajos dr. tanácsnok szerdán este 8 órakor szép és meleg ünnepség keretében adta át a hatóságok képviselői és nagyszámú előkelő közönség jelenlétében Damó Jenő tanácsnoknak, a XI. kerület testnevelési vezetőié-. nek. A főváros polgármesterét Tőkés Gyula dr. tanácsjegyző, a test- nevelési felügyelőséget Szobooits Sándor főtanácsnok, a rendőrhatóságot Bartha Gyula dr. főtanácsos képviselte. Az előkelőségek között ott láttuk Galánthay Glock Tivadar tábornok, orsz. képviselőt, Dudkay Béla és Kooács József tábornokokat, Lukács Pál testnevelési bizottsági tagot, Csiky János, Balázs Pál gyárigazgatókat és Gyárfás Gyulát, a XI. kerület fogalmazói és tisztviselői élén Benedek Szabolcs dr. főjegyzőt. Az ünnepély keretében női és férfi lóverseny volt, melynek értékes tiszteletdíjait Oláh Lajosné, dr. Varjas Lászlóné, Vida László, Damó Jenő, Kádár Endre és vitéz Doniján Gábor nyerték. A megjelentek a felavató ürnepélyt a XI. kerület áldozatkész közönségének adományaiból állított buffet mellett igen jó hangulatban fejezték be. ZBORAY GYULA dr.: A Víziváros krónikája- A Budai Polgári Kör története 1896-1902 Benedek Sándor megírta a „Budai Polgári Kör és Buda 50 év előtt“ cím alatt visszaemlékezéseit az 1870-es évekről és felvonultatta az akkori idők budai ve- zérférfiait és társadalmi viszonyait. Elolvasva a bájos modorában írt történetét, már akkor elhatároztam, hogy papírra vetem a Vízivárosnak a XIX. század végétől napjainkig lefolyt időszakának eseményeit. A Budai Polgári Kör régi irományai a kommün alatt elkallódtak s ha senki nem akad, aki az akkori események krónikáját megrögzíti, az én kötelességem, aki a kerületben születtem, itt végeztem iskolai tanulmányaimat. Az c:i korosztályom a mult század utolsó évtizedében kezdte a közélet kapuját döngetni. Választások alkalmával a 48 és 67 csapott össze, nálunk mindig az utóbbi javára, ami, nyílt szavazás mellett természetes is volt. Annál mozgalmasabb volt a községi élet, amellyel a kormány nem törődött. A városátyákat titkosan s részben kerületenkint, részben a legtöbb adót fizetők sorából fővárosszerte együttesen választották. A Budai Polgári Kör a kerület társa- | dalmi és közéletének gócpontja volt. A városi politika kerületek szerint ta- : gozódott. A II. kerületben, bár különbö- j ző pártok kijelölése alapján megválasztott városatyák együttesen tartották meg | kerületi értekezleteiket. Ismerték egymást és ismerte őket mindenki. Nem úgy volt, mint ma, amikor a „kerület” csak a mandátumot adja s Imikor, semmi sem számit, csak a kereszt a lajstrom élén. Akkor bizony vígan törölhettünk csak a voks számított, lett légyen az bármely listán. Szóval más volt a rendszer, de az eredmény ugyanaz, mert bizottsági tag mégis csak az lehetett, akit a mindenkori hatalmasok akartak. Akkor a kijelölő bizottság tessék-lássék tanácskozás után azokat jelölte, akiknek jelölését reájuk parancsolták. Egy esetet kivéve, amikor én ütöttem szét közöttük. 1912 év november havában történt s az akkori szereplők közül már csak dr. Kozma Jenő és dr. Hennyey Vilmos vannak életben. A mult század utolsó szakában kerületünkben Dr. Darányi Ignácz akkori földmivelésügyi miniszter, kerületünk országgyűlési képviselője és a Budai Polgári Kör tiszteletbeli elnöke volt az ah szolut tekintély. Városi közügyekkel nem foglalkozott, munkaerejét és idejét azok a nagy alkotások foglalták le, melyek nevet történelmivé magasztosftották. A városi vonatkozású kerületi ügyeket Rupp Zsigmond kir. körjegyző, törvényhatósági bizottsági tag, a Budai Polgári Kör és II. kér. törvényhatósági bizottsági tagok értekezletének elnöke in tézte. Ismert tevékeny városi politikus volt. Közvetlen munkatársai voltak Lud- vigh János, a pénzügyi közigazgatási bi róság másodelnöke. Kollár Lajos ügyvéd. Dr Ludvik Endre kórház igazgató, Ecker mann Ede min. tán. Biscara Endre ny. főmérnök, Dr. Axaméthy Lajos min. tan., Kozma Gyula, polg. leányiskolái ig Dr. Ernyei Mór, Dr. Rácz Károly, Dr. Kiss Károly, Dr. Weinek József ügyvédek törv. hat. biz. tagok, Filo Jáno** gyógyszerész. Ott Lajos kereskedő, Dr. Rose Henrik ügyvéd, Szalay Győző, Máv főfelügyelő* Dr. Vass Tamás min. tan. és mások, kiknek mindannyiuknak a ke- rület polgárságában mély gyökerük volt és ezért ezt a falanxot nehéz volt kikezdeni. Mégis akadtak, akik nem voltak haj landók a párturalmat eltűrni és Del Medico Ágoston» tanár, szalámigyáros veze tése alatt „II. kerületi Polgári Kör" né ven új kört alakítottak a Batthyány-éren, n mai vásárcsarnok helyén állott ház első emeletén. Ehhez a táborhoz tartozott dr. Csorba Ferenc min. tanácsos. Duma György főgimnáziumi tanár, Jenes Vilmos gyógyszerész, Bauer József kémény seprő mester, Beck Adolf kereskedő, dr Hoór-Tempis Mór akkori Ganzgyári főmérnök, Szabó Gyula asztalosmester, Pa-, lóczi Antal építészmérnök, valamint sokan mások,, közöttük én, akit 1892-ben. 23 éves koromban a kör titkárává válás »- tottak. A kerület polgársága túlnyomórészt e két körben tömörült s a két vezér mögött állott, mert kevesen voltak a nyíltan 48-as pártiak, akiket dr. Németh Imre ügyvéd és Péter János felsőkereskedelmi iskolai igazgató vezettek. A két vezető kör számos esetben egymás ellen is állást foglalt, amit vezető férfiak mindkét oldalon kifogásoltak. Megindulak a fusiós tárgyalások, melyek 1896 április 30-án a már egyesült kor alakuló közgyűlésén mindenkit kielégítő befejezést nyertek. Ezeket nagyon Buda vagy Ofen Irta: SZÉLL SÁNDOR dr. -c Ma ' már áltAlnnneano-l-tu n í»lfrvno,l,^ * nm-ni ív«» i ;/.i, a«-: u „ i .. j „ i • i
