Budai Napló, 1935 (32. évfolyam, 1183-1208. szám)
1935-04-21 / 1194. szám
Budai Napló 1935. április 21. BUDAI GYERMEKRUHAHÁZ XI., HORTHY MIKLÓS-UT 23. ALATT MEGMVI£T! Speciális gyermekrufia üzlet. Baki kelengyék, felöltök, leány és fiurußük nagy választékban. megkönnyítette dr. Csorba Ferenc nobilis szereplése, aki felszámolt korének fedezet len adósságait a sajátjából egyenlíti ki, de kikötötték, hogy az egyesült kor engem válasszon meg titkárának, lizt el- fogadták. A Budai Polgári Kör, melynek helyi; ségei akkor a II. lpő utca 10. sz. ház első emeletén voltak, hosszú időre visszanyerte egyeduralmát, mindaddig, míg dr. Lendl Adolf nem hozta létre a H. kér. Társaskört, majd pedig 1914. február 14- én a ..Budapest II. kér. Demokrata Kört." f ... A két kör egyesülése idejeben mai tagtársaink közül a következők "voltaic körtagok: dr. Vass Tamás (1884. körünk legrégibb élő tagja, Müller József, dr. Bőse Henrik 1893-ból, Gattern Kde, iürschberg Vilmos, Kögler Gusztáv, Sax- lehner Andor és dr. Zombory János 1894- böl, dr. Hoór Tempis Mór, es dr. Zboray Gvula 1896-ból, míg Bánlaky Adorján es dr Szalay Sándor 1898-ban, zilahi Kiss I László és Sáudy Gyula 1899-ben, tehát még a XIX. században lettek a kör tagjai. Az 1900. évi május havában avatták fel a Budai Vigadót s ekkor nyílt meg a Budai Vigadó vendéglő és kávéház. Szabad idejüket itt töltötték a kerület fiatal mérnökei, orvosai, ügyvédei es a fiatal tisztviselők, akik farsang idején kü- lönböző báIbizottságokban ^ szerepeltek, de együtteseu mulatságot még nem rendeztek. dr. Laczkovich Elemér orvos ve; tette fel azt az ötletet, hogy a vízivárosi fiatalság rendezzen Budán elitebált, a- melynek rendezésére az uj Vigadó első emeletét elfoglaló Budai Polgári ^ Kör fényes termei megfelelő keretet biztosítottak. A vendéglői törzsasztal rendes látó- | gatói: dr. Baittrok József orvos, Dumap Béla, Hampek Vince, Hanusz László, Jatzkó Károlv, Nyárády Béla, Pándy József, Schmidt Imre, dr. Szemler Jenő köztisztviselők. Kallina Béla es Oszkár banktisztviselők, dr. Lugmayer József, dr. Mészáros József, és dr. Zboray_ Gyula ügyvédek, Weimess Marian műépítész, Szabó Elemér és Szabó Jenő gyógyszerész | Szemes Ferenc fővárosi tisztviselő helyeselték a tervet és elhatározták, ^ hogy 1901, február 14-én a Budai Vigadó összes termeiben a „Budapesti Szegénysorsú Tüdőbetegek Sanatorium Egyesülete ,.ja- \ára" Sanatórium-bált rendeztek. A bálon Budapest szine-java találkozott s az általunk rendezett bál a fővárosi elit-bálok első sorában foglalt helyet. Ily fényes, nagyszabású táncmulatság^ezelőtt Budán még nem volt. A rendezőség melynek élén dr. Laczkovich Elemér orvos állott a jótékony célnak 3734 k. 23 fillért juttatott. Dr. Mészáros József ügyvéd tartalékos hadnagy' az 1901. évi nyári hadgyakorlatokra Hercegovinába vonult be. Irodájában távollétében többen helyettesítették, e támogatás viszonzásául dr. Mészáros József 1901. december 11 napjára a Budai Vigadó vendéglőbe néhány pohár borra meghívta barátait. Vacsora közben I a hangulat mindegyre emelkedett s ta- ián a bor hatása, vagyfMészáros példáján okozta, hogy felállt dr. Laczkovich Elemér és kijelentette, hogy a következő szerdán, mint borgazda, ő látja szívesen a jelenlevőket. Erre sorra felálltak valamennyien s ki-ki egy-egy szerdáit foglalt le magának, úgy, hogy az 1901—2-i téli évad mindeu szerdájára akadt borgazda. Ebben az időben természetesen még senki sem gondolt arra, hogy állandó jellegű társaságot alakítunk. Az 1901—2.-iki téli évadban rendezett szerdai összejövetelek a társaság tagjaiban azt a meggyőződést erleltek meg, hogy a borgazdai intézmény a barátság ápolására s az összetartás fokozására felette alkalmas és ezért elhatározták, hogy ezen intézményt állandósítja* és évrölévre ujraalakulnak. Ennek a megállapodásnak az volt a következménye, hogy 1902. szeptember havában a rendes törzsasztalnál újra összegyűltek dr. Baittrok József, Duma Béla, Hampek Yinice, Hanusz László, Jatzkó Károly, Kallina Béla, és Oszkár; , dr. Laczkovich Elemér; dr. Lugmayer József; dr. Mészáros József, Nyárád^ Béla, Pándy József, Schmidt Imre; Szabó Elemér; és Jenő, Szemes Ferenc, dr. Szem- ler Jenő, Weimess Marián, dr. Weinek Károly és én s a jelentkezés sorrendjében megállapítottuk az 1902—5. évad borestélyeinek sorrendjét, melyet Kallimi Béla sokszorosított. ^ l Annak ellenére, hogy a társaság be vallott célja az volt, hogy az egy társadalmi körben élő budai intelligens elem között szoros baráti kapcsot létesítsen, még sem akarta magát a külvilágtól elzárni s a társaság fennállásának már második évében is szívesen látott vendégeket körében. A következő évben 1905. szeptember havában, az újra alakuló értekezleten, a mikor Cicatricis János, honvédelmi min. számtanácsos, Csabke Emil, főhadnagy, Fábry Alfréd vasúti főfelügyelő, Fasching Antal rendőrfelügyelő, dr Ludvik Elemér orvos, dr. Neuschloss-Knüsli Kornél műépítész, Schober Károly főhadnagy és dr. Szlávik Ferenc orvos csatlakozásával a taglétszám lényegesen megnövekedett, a borestélyeket a célszerűbb pénteki napra helyezték át és a Pénteki bor- gazdatársaság nevet vették fel,^ egyben pedig idegenkedve az asztaltársaságok szervezkedésétől, minden tisztség betol- tésétől tartózkodtak s egyedül csak a múlhatatlanul szükséges írásbeli munkálatok miatt és az érintkezés közvetítése céljából bíztak meg engem a jegyzői teendők ellátásával. Az 1904. évi szeptember havában megtartott ujraalakuló értekezlet a társaság a Budai Polgári Kör elnökségének felkérésére már e kör helyiségében tartotta meg s azóta minden borestély és miuden értekezlet kivétel nélkül a kör helyiségéiben zajlott le. Kerületünknek a „Pénteki Borgazda- társaságban*' tömörült ifjúsága még ezen baráti alakulat létesítése előtt kapcsolatot keresett a Budai Polgári Körrel, melynek vezetősége szeretettel, jóindulattal és barátsággal fogadta a fiatal nemzedéket. A XX. század legelején, az 1900. évben lépett a kör tagjai sorába dr. Koffler Adolf és dr. Szlávik Ferenc orvosok, úgy dr. Lugmayer József és dr. Mészáros József ügyvédek, az 1901. évben Schaeffer Jenő rendőrtisztviselő, és I Szemes Ferenc fővárosi tisztviselő, az I 1902-ik évben pedig dr. Fináczy Béla min. titkár, Hanusz László p. ü. min. számvizsgáló, dr. Kozma Jenő ügyvéd és Tóth József gyógyszerész. A századforduló idejében a Budai i Polgári Körben igen élénk társadalmi ! MEGNYÍLT«M.nii-Md 1.11.11 B u D Á N t | j^ ’K ’ dez«U modern, kéaylnm, K.ÁVÉHÁZ, i | mint CAFÉ UFSTAVUANT j élet folyt. Ebben az időben a körnek a inár említett elnökségén kívül a következő közismert társadalmilag és a köz- élet terén kimagasló tagjai voltak: A Inat Ignác/ műépítész. Benedek Sándor államtitkár, Biscara Endre főmérnök. Beck Adolf kereskedő. Kögler Gusztáv Gan/- gvári vezérigazgató, dr. Nemeth lm ügyvéd, Okánvi Imre hentesmester, Ott Ujos kereskedő. Paloczi Antal építész- tauar dr. Rose Henrik. Szmik Lajos, di. Weinek József ügyvedek es Zioerno szkv Károly műegyetemi föíUÍS '? r' törvényhatósági bizottság, tagok. dr. Bo- zókv Adám ügyvéd, dr. Body livadui alpolgármester. Duma Béla postatakarékpénztár! titkár, dr. GRÜun Janos. későbbi pénzügyminiszter, dr. Hankiss Janos, ke sőbbi fő vám iga zga tó. Hayoál, Benő vet lelkész, dr. Hoór-Teinp.s Mm. mostam műegyetemi tanár, dr. Lakv ^.pad - tiorvos, Péter János felsokereskedelmi isk. i°az°*ató dr. Szalav bandor kor. elöljáró. dgr Talabér István kir. .Járásbirő es mások. akik nem csak egyen, snlvuknat fog- va. hanem intenzív tusadalm. szereplé síikkel is biztosítottak, a Buda. IolPaii Kör hegemóniáját. Várta a közönség azt a döntő fordulatot, amely megadja a kellő komolyságot es alapo azokhoz a tervekhez, amelljekkel az idegenforgalmad kell nlah n ^' tani. de amelyek addig csak a leve- o-őben voltak, amíg meg nem nyilat kozott „ lamotte károly dr. alpolgármester akinek a neve pénzt jelent. Ha ő mondja, hogy az idegenforgalom érdekében áldozatot kell hozni a fővárosnak, azt csak abban a föltétlenül biztos tudatban teszi, hogy a kellő fedezet megvan. Ezzel lehull minden fölösleges sallang es cafrang a tervekről,' mert ilyesmin kának sohasem volt pénzé es tárgyalás alá kerülnek azok a tervek nyersen és meztelenül, amelyek okvetlenül1 szükségesek ennek az új igazságnak további fejioclcsc- hez. Nekünk Budán létérdek. Az alpolgármesteri nyilatkozat azért megnvugtató, mert Lamotte Károlv dr. igazán nem kényeztette el a főváros közönségét azzal — már felelőssége tudatában sem. — hogy kellően lé nem tárgyalt tervekről nyilatkozzék, övé volt az utolsó szó, — a döntő szó. Most oly különös melegséggel nyilatkozott a fiir- dőiigvről. az idegenforgalom nagy kérdéséről, anielv biztosítja a közönségét azokról a küszöbön álló lépésekről, melyek előbbre viszik Budának ezt a két nagy ügyét. Iparos Vári A budapesti iparosok érdekeik védelmeire mint „IPAROS PÁRT , kiilön keretben kívánnak tömörülni, mert az ipartestül etek úgy látjuk, hogy a maguk^ közül választott országgyűlési és városi képviselők jobban szolgálhatnák az iparfejlődés és iparral foglalkozók érdekeli. A községi választásokkal kapcsolatosan kibocsátott felhívásból, amellyel a szervezést megindítani kívánják, kiemeljük a következőket: . „Nem tűrhetjük, hogy szavunk nélkül döntsenek s a mi udólil lőréinkből a varos indokolatlan versenyt támasztó közüzemeket tartson fenn akkor, amikor mi súlyos közterhek alutt görnyedve, munka nélkül, a legnagyobb nyomorban sínylődünk. A közüzemék elleni megalkuvás nélküli harcot hirdetjük és követeljük azok leállítását, amelyek a magániparnak indokolatlan versenyt támasztanak." — „Az építési munka azonnali megindítását sürgetjük, adókedvezmények rend[ szeresí.téseu valamint annak kimondásával, hogy az inségadó címén befolyó ösx- szegek kizárólag új munkaalkalmak megteremtésére fordítandók." — »Síkra szállnak a közszállítások tisztaságának biztosításáért és követeljük, hogy^azokat a munkákat, amelyeket a kézinuiparossag szállítani és teljesíteni képes, kizárólag általa n égeztessék és pályázatoknál a szakmai irányárak legyenek mérvadók, a medvéken alul pályázatot Figyelembe venni nem lehet." — „Kívánjuk, hogy a fővárosi intézmények és intézetek szükségleteikéit kizárólag nyilvános árlejtés útján szerezék be." — „Követeljük a szövetkezetek üzletkörének szabályozását, hogy kizárólag csakis igazolt szövetkezeti tagok részére árusíthassanak. -- ..Követelik az árromboló verseny elleni küzdelmet minimális árak es minimális munkabérek bevezetésével — és a Intel biztosítását a kisipar számára." A szigorú hangú felhívás összefogásra késztette a különféle Iparosköröket is amelyek igyekeztek megalkotni az Iparoskörök Központját, ahová több budai iparoskor is belépett. A szervezet előre elnöknek megválasztották e hó 13-un rendezett díszvacsora keretében Girardi 1i- bor nőiszabó mestert elnöknek. Most pe dig oly irányű tárgyalások folynak, hogv az Ipartestületek által indított mozgalom és az Iparoskörök Központja közösen küzdjenek az iparosság érdekében és mint külön "árt szerezzenek képviseletet a városházán, amit nem tesz rokonszei* vesse a túlzásba vitt korteshang, amelyet a felhívás szerkesztői túlságos eréllvel háznál nak. Mózes-kosár Előkelő vendégek jelenlétében réti e/te meg a Szent Imre városi Vörös Ke- es/.t fiókegyesület április lió 10-én fél ti rai kezdettél a Szent Gellért szálló már- ány termében állandósítani kívánt. leves műsorral egybekötött havj teadél- tániát, ..Mózes-kosár“ címen és annak Svédeiméből a XT. közigazgatási kérőit szegénvsorsú családjai újszülött gyepiekéinek babakelengyéit szerzik be. A :erület előkelőségei, megértve^ a fiók- gvesület fáradságot nem kímélő, agilis Imikének. DUDAV ALAJOS dr. anácsnok. a XI. kerületi elöljárónak hiti szavát, tömeges megjelenésükkel siet ck támogatni őt megszívlelendő szociá- is munkásságában. Á fáradságot siker , koronázta, mert ma már a befolyt jö- edelemből vásárolt babakelengyébei, lusszák édes álmukat Budapest XI. ke- iiletének legifjabb polgárai. Megjelent lőkelőségek között a kerület notability ttin kivítl ott láttuk vitéz Simon Elemér őispánt. mint a Magyar Vörös Kereszt ügylet országos elnökét, báró Radvanszky tlbert dr. helyettes elnököt. Lukács Sn- oltn nlelnököt. a szociális osztály veze- ójét. vitéz Gátföldv Egónnét, az Egylet «megbízottját, Galánthav Clock Tivadar ív. tábornok orszgv. képviselőt. Bariba ívnia dr. főtanácsost. Balázs Pált, Gyárás Gyulát, Duday Alajosnét. Bronts Gé- ánét. Gyürky Tibornétj Varjas Lászlóiét. Kiélj Margitot. Adorján Gézánét. ;|,ora\ Jenőnél és másokat. - akik közül liemelendő az ünnepen szereplő Kn- atsavné 'Lázár Jolán. Sebestyén Erzsé- iet. Simenszkv Valéria. A metapsyeliikai tudományos társaság a Gellért szállóban lefolyt múlt szerdai ülésén Wossala Ernő altábornagy olvasott fel a hetes szám misztikus jelentéséről. A felette érdekes előadást' Hennyey Vilmos dr., a társaság elnöke méltatta és köszönte meg a megjelent nagyszámú és előkelő hallgatóság nevében. 00O00OO00000O00O0O000000000O RUHÁK II., FÖ-U. 57. Tel. 55-3-85 Mérték szerint olcsón, ízlésesen készülnek, átalakítások, fordítások jutányos áron. Ruhakarbantartás teljesen garantálva. 2 öltöny P 2.50 Első Budapesti Ruhakarban- tortásl Vállalat Nyelvtanulók figyelmébe Menyasszonyod fiatal, de nyelvmestered tapasztalt, idős legyen. — Bővebbet a Gáspár Bernét wie nyelviskolában I . Fillér-utca 62 MEGNYÍLT a POZSON VI lTTEREM KELLEMES TERRASZA! Tulajdonos: TŰRÖK .JÓZSEF TA V ASZ. I cipőkülönlegességeínk elkészülteit DIOSI cipöszalon VI., Teréx-körút l/b. BVD A IA KIS AK AnElSGEUMÉlSV í FOTÓCIKKEK ZibrinyjnéTL^^ VILLATELEK ELADÓ 1000 négszögöles, előnyös feltételek mellett a hűvösvölgyi villanegyedben (I. Hidegkúti út 93) Érdeklődni lehet a tulajdonosnál: Pnlóczy, II. Keleti Károly utca 19. Telefonszám: 52-3-81. OLEUM MŰSZAKI KERESKEDÉS Teltfon: 69-0-U). -r XI. kér., Horthy Mlklós-át 32, — Autó- cikkek, Bosch cikkek. Műszaki cikkek, szerszámok, Izzólámpák, SK.F lerakat, gépszíj, esi- szolópaplr, autó, gőzhenger, gép. dynamo, csont és padló- olajok, kocsikenőcs, gépzsir, autógumi. Házhoz szállítással. Megrendelhető a székesfővárosi Ásványvízüzemnél, 1, Gellért rakpart 1. Tel.: 53 0-03 1935. V. 3—11. (Budapesti Nemzetközi Vásár) KAKASKAPU SÖRÖZŐ II., RALFFY-TÉR 4. SZ. Családi menü P 1,60 Nagy menü P 1.20 Ebédet házhoz szállít n föld és a csillagok világa Gról Berényi linos előadássorozata Budán volt, Budán van és Budán lesz a csillagvizsgáló VII. Az éghajlati övék. (Klimazónák.) Valamely földrajzi helyen, a természeti erőknek, a szerves lényekre ható együttműködésének jellegzetes átlaga, adja meg az illető hely klímáját. A talaj és levegő nedvessége; a hely magassága: a légköri nyomás; a légáramlás (szeles vagy szélcsendes) az átlagos hőmérséklet és a napközi hőmérsékleti ingadozások; a levegő tisztasága (poros v. pormentes, mennyi a baktérium? E tekintetben hazánkban a két ellentétes végsőség: a Kékestető és a Király utca), a napsütés tartama és ereje (insoláció); a fényhatások; a levegő tartalma (konyhasó a tenger közelében, radioaktiv kisugárzás például Joachimstalban); a széntartalom _ min dmegannyi közreműködő, mely az illető hely jellegzetességét megadja, amely szerint aztán vagy: magaslati, vagy tengeri, van sivatagi, mocsári, trópusi kiima, stb. A föld legszélesebb övén, az Egyenlítőn terül el széles sávként a trópusi kli- mazóna, amelyen összpontosul az egész világ (föld) növényzetének 90%-a. Ezek közül a kakaó, kávé, fűszerek nagy része, kókusz, olajpálmák, guttapercha, kaucsuk, a festékanyagok, cserzőanyagok, háncsfélék és nemesfák az egész föld szükségletét kielégítik. Itt minden buján terem, éi kevés emberi munkára szorul. A természet min, dennel bőven ellátja az embert, minek következtében az itteni embertípus hajlik a restségre, nem törekszik, a kultúrát előmozdítani, mert könnyen megél és legnagyobb veszedelme az állatvilág mérges vagy vérengző egyedeinek közelsége. A trópusi mérges állatoknak a mérge sokkal hatékonyabb. A nálunk ártalmatlan százlábú ott 25 cm. hosszú lesz és marása életveszélyes. A forró és meleg égöv skorpiója 16 cm. hosszúra is megnő és szúrása halálos (ha nem kezelik azonnal)» a fiumei skorpió bár 5—6 cm-nyi, már csak kellemetlen helyi mérgezési tüneteket okoz. A délvidéki viperák mérge is mindjobban gyengül észak felé s a mi rákosmezei homoki viperánk marása már gyorsan gyógyul. Még a méhek is dühösebbek és izgulóbbak délfelé, mint például az élénk sárga,fekete olasz méh, melynek szúrása igen kellemetlen. Mindezzel ellentétesnek látszik lenni az a kevesek által ismert igazság, hogy a földkerekség legmérgesebb állatja a keresztespók, amely a mi klímánkban is jó kövérré hízik, de ártani nem tud, mert nem tudja a vastagabb bőrt átmarni. Egy keresztes pókban oly erős méreg van, hogy azzal az aránylag kis mennyiségű méreggel ezer macskát lehet elpusztítani. A betegségokozó és trópusi baktériumok hatása is enyhül nálunk. Az ázsiai kolera közvetlen forrásból halálosan veszélyes, de ha körünkben pusztít és a mi fajunkban (környezetünkben) tenyésztő- dik tovább, akkor mindig gyengébb, enyhébb lefolyású lesz, míg végre megszűnik. Ennek bizonyítéka volt laz utolsó mohácsi kolerajárvány, a kilencvenes években. A bak- és ráktéritő közelében két sivatagöv húzódik végig a földgömbön. Ezeknek jellegzetessége a szárazság. Itt kevés az emlber s csak kivételes, helyi okokból keletkezett 'oázisokban van vegetáció. Erről a vidékről kapja az emberiség a gumit, datolyát, a gyógyfüveket, a salétromot és a guanót (madárürüléket), mert a legfeljebb csak néha eső csapadék nem lugozza azt ki. A szárazsági zónák nem alkalmasak bizonyos betegségek kórokozóinak kifejlődésére mint főleg a tüdővész (általában légzőszervek), miért is itt világhírű gyógyhelyek keletkeztek a tüdőbajosok részére! mint az algériai Biskrában, az egyiptomi Asszuánban és a portugál Madeira szigetén, ahol ugyan éppen az addig egészséges utolsó Habsburg király halt meg — tüdővizenyőben. Más a helyzet, ha a szárazsági zónákat nagy és vizbő folyamok szelik át. Itt aztán keskeny, de termékeny földsávon sok ember tömörül, mint a Nílus, a Tigris, az Eufrát mentén. Ezek a munkára és találékonyságra serkentő vidékek voltak a kultúra bölcsői. Itt laknak az egyptomi- ak, a szumirok, a babilóniaiak és aszirok utódai. Nagyszerű vízművekkel sikerült ezt a vidéket mindjobban kiszélesíteni és gabonát, gyapotot termelni. Az őserdő és sivatag átmeneti zónája a legmagasabb napállás idején nedves, trópusi kiimát mutat, télen pedig száraz, sivatagit, — itt tehát már megkülönböztethetők az ú. n. évszakok (tél-nyár). Itt keletkeztek a puszták és nagykiterjedésű legelők, melyeket Brazíliában campos, mezőségnek hívnak, a venezuelai Ori- noccco menten pedi? Elanos-nak. Alacsonyabb szélességi fokok ulatt ezek a vidékek ismét őserdőkké változnak, amelyek annyiban különböznek a trópusi őserdőktől, hogy bennük hosszabb ideig nagy a szárazság. A lapályos részeken itt sok ember tömörül s itt élnek a régi kultúrné- pek, mint az indusok, kínaiak, japánok, akik együttvéve az egész emberiség felénél is többet jelentenek. Mezőgazdaság és állattenyésztés keletkezett ezeken u vidékeken és egyes helyeken a nomád lukosság úrrá lett a földműves nép felett, másutt pedig az őslakosság átengedte helyét a gyarmatosító „európaiaknak“. Ezek a vidékek árasztják el a világot gabonával, szarvasmarhával, stb., másrészt pedig tea, rizs, kukorica, cukornád, déli és egyéb gyümölcsök és gyapot kerül nagy mennyiségben mindenhova. A természet azonban olykor-olykor kiegyenlíti az emberokozta nagy t áthalmozásokat és az 1934. évben szárazsággal sújtotta az északamerikai farmereket, a világ gabo- naárrombolóit. Ezekről a vidékekről származnak még a háziállatok és a hasznos növények is. A sivatagi övékén túl következik az ú. n. középtengeri öv, amelyen már erősebb a különbség a tél és a nyár között, némi tavasszal és ősszel. A száraz nyarat mesterséges öntözéssel kell enyhíteni; a hidegebb idő ellen pedig a természet védekezik a gyümölcsök vastag héjával, mint a narancs, citrom, füge, szöllö, olajbogyó, és parafatölgy eseteiben. A fákat és növényeket kisebbfajta levelek is jellemzik. Terem itt még kukorica, dohány, árpa, korai termékek és korai burgonya. Ez a vidék vette át az előbbi sivatagzóna szűk helyein lakó őskuitúrnépek műveltségét és átalakítva, hozzáidomítva azt, tette a kultúrái az egész emberiség köz- kincsévé. Itt virágzott a régi Hellász, Róma és virágzik a mai Itália. A magasabb szélességi fokok (kb. 45— 60) között terül el a mérsékelt égöv, 1- melynek jellegzetessége a négy évszak erős kidomiborodása. Régen te erdőségek borították ezt a tájat, de a mindinkább szaporodó emberiség kiirtotta azokat, helyet csinálván így a háziszükségletek tenyésztésének és termelésének. itt terem a búza, rozs, árpa, zab, tengeri, a cukorrépa, dohány, burgonya, komló, len, kender, a főzelékfélék, a takarmány, — tekintetbe véve természetesen a különböző hegymagassági helyzeteket. Itt telepedtek le a józan és nyugod- tabb vérű népek, mint az angolok, franciák, németek, skandinávok, magyarok és ezek tudták élelmességükkel legjobbau kihasználni a , föld rejtett kincseit (bányászat) és megalapítani a gyáripart, még pedig egyenes arányban növelve azt a földmivelés csökkenésével. Mentül északabbra megyünk,, annál fejlettebb n gyáripar, mert a természet nehezebben nyújtja a földművelés gyümölcseit. A sarköveknél is fokozatos az átmenet, mint minden zónánál. Itt a délebbi régiókban van még nyáron némi vegetáció s a lappok és eszkimók mellett még megél az iramszarvas és a pézsmaökör, de feljebb a sark felé (a déli sark felé is.), bár 186 napig löveli egy évben ferde sugarait az éltető napisten, azért növényzet már nem terem. Íme, közvetlenül, vagy közvetve, mindent a Napnak köszönhetünk. Érdemes lesz tehát legközelebb ezzel a tüzes csodával behatóan foglalkozni. (Folytatom.)
