Budai Napló, 1935 (32. évfolyam, 1183-1208. szám)

1935-04-21 / 1194. szám

1935. április 21. Budai Napló 3 Buda legrégibb türdöfe: A CSASZ.AHFÍfRT}ö FÉRFI ISZAPFÜRDŐIÉ megnagyobbítva és modernül átalakítva MEGNYÍLT EGÉSZ NAV NYITVA! SZEMÉLYI HÍREK BOLDOG HÚSVÉTI ÜNNEPET! HORTHY MIKLÓS kormányzó a kép visel óllá/, megnyílása és a reformjavas­latok előkészítése ügyében április 16-rn kormányzótanácsot hívott össze, amelyen az új magyar politikai helyzet problé­mái is megbeszélésre kerültek. GÖMBÖS GYULA m. kir. miniszter­elnök a kormány reformtörekvései vég­rehajtására négyéves itervet dolgozott ki. amelyet a kormányzótanács elfoga­dott. ZS1TVAY TIBOR dr. ny. igazságügy- miniszter a Nemzeti Egység Pártja fő­városi szervezetének vezére nem fogadta el a neki felajánlott törvényhatósági örökös tagságot. A Body Tivadar halálá­val megüresedett helyet így az április 24-iki utolsó közgyűlésen HARRER FE­RENCCEL töltik be. PETRACSEK LAJOS dr., Buda ismét megválasztott orszgy. képviselője a hús­véti hetet édesanyjánál. Kutason tölti, hogy ott a választás fáradalmait kipihen­je. Kedden tér vissza Budára. STPŐCZ JENŐ dr. főpolgármester ki­jelentette, hogy a szanálás során egye­lőre nincs szó az alkalmazottak fizetésé­nek csökkentéséről. SZENDY KÁROLY dr. Budapesttől tá­vol tölti a húsvéti ünnepeket és csak április 24-én foglalja el újból hivatalát. LIBER ENDRE alpolgármester Bala- tonfüredre utazott, ahonnan csak ünnep után tér vissza. APPONYT GYÖRGY gróf, aki a budai ellenzéki képviselők közt kétségkívül a legszimpatikusabb egyéniség, a fővárosi politikában az autonómia kérdését foko /ottabban kivánja szolgálni. FARKAS ÁKOS dr. tanácsnok, az el­nöki ügyosztály vezetője elkészítette u státus-rendezési javaslatot, amely végle­gesen elkülöníti a közigazgatási és tize mi tisztviselőket, de egyúttal megszünteti az ideiglenes állásokat. PAPP FERENC, a Vízművek új vezér­igazgatója a m. kir. folyamőrségi vezér­kapitányi címet kapta a Kormányzótól vezető állásban-eltöltött katonai műkő dése elismeréséül. ..■-GAyAR „VlLjilQjj _dr.^ elnpklptéyel ánri- Iis 12.-én rendezett kozgyölesén a S/n- badlevegős Iskolák Barátainak Egyesült­té. nevét Magyar Gyermekkultúr Egy* síi let re változttta. LENDL ADOLF dr. ny. állatkerti igazgató^ a Balaton régi szerel mese. most adta közre a „Balatoni Kurir“-ban meg­jelent „Keszthelyi levelek“ hetedik füze­tét, melyben sok szó esik Budáról is. J. VAN BREEMFN. n reumaellenes liga főtitkára és holland egyetemi tanai Budapesten nemzetközi reumakutató in­tézet felállítása érdekében tárgyalt. TÉLLÉ GYULA dr. eddigi budavári se- R'édleikész lett az új tabáni plébános. Megválasztásával nagytehetségű pap ér demeit ismerte el a főváros közgyűlése. PINTÉR JENŐ dr.-t, a budapesti tan­kerület királyi főigazgatóját kiváló iro­dalomtörténeti munkássága elismeréséül a Kormányzó egyetemi rendes nyilvános tanári címmel tüntette ki. BARLA SZABÓ JÓZSEF dr. egészség- ügyi főtanácsos a Faluszövetség április 15-én rendezett szakértekezletén rend­kívül érdekes előadásban ismertette azt -a kárt, amelyet a nyomoréknak szüle­tett'emberek jelentenek a társadalomra. HÉVEY GYULA dr. budai érsek-hely - nöki titkárt és pápai kamarást választot­ták meg terézvárosi plébánosnak. Szemé­lyétől nehéz szívvel búcsúzik Buda tár­sadalma. ANTALFFYNÉ FÉMES BECK MÁRIA szobrászművészt a Hollós Mátyás Társa­ság tagját fogműtétből származó csont- há rtyagy ú ladássa 1 napok óta 41 fokos lázzal betegen ápolják lakásán. DUR1CS HUSSZEIN HILMI budai mufti a „Honszeretet“ egyesület meghí­vására április 11-én a mohamedánok ke leti küzdelmeit ismertette rendkívül ét dekes előadás keretében. HAYPÁL BÉLA budai református ve zelő lelkész „Békesség nektek I“ című ér dekesen szerkesztett egyházi folyóiratot Adott ki. MARTONFFY MARIUS dr.-t nevezte ki a polgármester május 1-i hatállyal az Elektromosművek új személyzeti vezető­iének. 1 Hivatalba lépésével SCHÖBERL FERENC ny. tanácsnok alkalmaztatás« megszűnik. MALCSINER EMIL szerkesztőt mele gén ünnepelték a Pátria Klub legutóbbi estjén abból az alkalomból, hogy lapja, u „Magyar Kurír“ most’ 25 esztendős. BELtCZAY IMRE dr.-t a székesfővá­ros polgármestere főjegyzőnek léptette elő. KEIL TIBOR dr. tanácsjegyző lett a polgármesteri hivatal új vezetője, aki ed­dig a X-ik ügyosztályban töltött be fon­tos ügykört. Ünnepi vacsorát rendezett a Fővárosi Alkalmazottak Nemzeti Szövetsége 1935 j április hó 11-én, a legutóbb megválasz­tott tanácsnokok: Schmaderer Oszkár dr., Battlay Imre, Zielinszky Tibor, Rosta János dr. és Budó Jusztin dr. főlevéltáros tiszteletére. E vacsora keretében a ta­nácsnokokat I*elkay Ferenc dr. tanács- I nők üdvözölte, a főlevéltárost mint a Fansz. főtitkárát — különös tekintettel a klasszikus nyelvekben való jártasságára — Szókolay Leó dr. árvaszéki ülnök üd­vözölte, ugyancsak klasszikus írók kü lönhöző idézeteinek gyönyörű összeállí­tásával. Ezzel kívánt adózni a Fansz a 12 éven át odaadóan működő főtitkárnak, aki ez idő alatt sokoldalú tevékenysége mellett különös biztosítékot adott arra, hogy a Fansz. tisztviselő osztályában a társadalmi érintkezés nívós maradjon. Az ünnepi vacsorán Liber Endre, alpol­gármester vezetésével a tanácsnoki kar és a Fansz. igazgatóságának és választ­mányának tagjai vettek részt. Fő Mátyás király egyeteméről is beszá­molt Liber Endre alpolgármester legu­tóbbi rádióelőadásában. A nagy magyai reneszánsz uralkodó II. Pál pápától új egyetem alapítására kapott engedélyt és két évi szervezés után 1467-ben a budai egyetem megnyílt. A magyar oktatásügy XV. századbeli kő vájó intézménye tu­lajdonképen csak vázlata volt annak a főiskolai alapításnak, amelyet Mátyás király tervezett. Vitéz János esztergomi érsek halála után 1473-ban a budai egye- I tem megszűnt. Mátyás király egyetemé- I nek nemzetközi büszkeségei voltak azok a tanárok, akiket Párizsból, Bolognából, a kor leghíresebb egyetemeiről hozatott Budára. Az egyetem megszűnése hosszú időre megbénította a magyar főiskolai oktatást, míg végre Pázmány Péter 1635- ben megalapította a nagyszombati* aka­démiát. Az alapítás 300-ik évfordulóját most ünnepli a budapesti Pázmány Péter T i idomán yegyetem. Buda hegyvidéki Polgári Lövész Egye­sület folyó hó 13-án tartotta évi közgyű­lését nagy érdeklődés mellett. A jelen­tésekből oly eredmények tűntek ki, me­lyeket még sok régi egyesület sem ért el. A további helyes fejlődés záloga az újonnan kiegészített tisztikar. Díszel­nök: Kozma Jenő dr, elnök: Oszoly Kál­mán, társelnök: Nagy Jenő, fővédnökök: Petracsek Lajos dr. és Duday Alajos dr., | tb. alelnökök: Pybes Ignác, Dobner Re- ; zső, v. Ratkóczy Bódog, alelnökök: ifj. I Sebestyén, Del inár Walter, Daday Jó­zsef. Lejthényi Aladár dr., id. Kiőse Ró­bert, Kováts Alajos. Macher Dezső. Fö- lövészmester: Klose Ferenc. 7,sidányi Sándor; lövészmester: ifj. Klóse Róbert, főtitkár: .Lejtlhényi László dr... . titkár: Kiégi Tibor, pénztáros: Kiégi László, fegyver mester: Balázs József, háznagy: Kieser Hugó, ügyész: Matolcsy Kálmán dr., orvos; Steingauner Imre dr., ellenőr: Simon János. Szakbizottsági előadók: ifj. Till Gergely és v. Gvopáry Gyula. Az egyesületre nézve felvilágosítással szol­gál a titkárság: I. Kiss Áron-utca 20. BUDBI VIGBDÚH&L Corvin-tér 5. Tel. 53-5-32. KOTSIS ERZSÉBET művészi - F É H Y K É P É S Z, A társaságból. Detre László dr. fő­orvos és felesége Medveczky Mella opera énekenő április 13.-án sikerült tea esté­lyén látták vendégül a művészvilág szá­mos kitűnőségét. Pompás műsor szórakoz­tatta a meghívottakat, amelyben a bájos háziasszonyon kívül Márkus-Szoyer 11> operaénekesig. Csóka Béla operaénekes, Medveczky Mária szavalóművésznő, J. Vi- raág 11 us orkesztikai művésznő. Molnár Antal zeneakadémiai tanár Márkus De­zső főzeneigazgató zongorakiséretével működtek közre. Megjelentek: Márkus Dezső és neje, Szoyer Ilonka, Molnár Antal és neje. Szabó Lőrinc író és neje. Mátray Sándor százados feleségével, Si­mon Klára festőművész, Sz. Zeclimeisler Ida iparművész, Rexa Dezső író, Bodrogh Pál^ író, Szentpály László orszgy. képvi­selő, Pasi Mária hegedűművésznő, Zigány Árpán és Lovászy Márton szerkesztők feleségeikkel, Hunyady Sándor író, Kremmer Margit, Medveczky Bertalan és mások. Politizáljunk a fürdőkben! Ezt ajánl- ju Nemes Jenő György dr., aki a gyógyvízkultúra, fürdőügy egyik legaktí­vabb munkása. A régi rómaiak nem a cirkuszokban és nem a csarnokokban; a mórok és törökök sem híres kávéházaik­ban, hanem fürdőikben jöttek össze meg­beszélni a napi élet és politika esemé­nyeit. Amiképen a jó öreg Brutus is ró­mai fürdőben szőtte hires nevezetes ősz- szee.skiivesét jótevője és barátja, Julius Caesar ellen, azonképen a pompás bu­dai fürdők is igen alkalmatosak némely politikai cselszövények előkészítésére. Á jóbarátok és kegyes jótevők ellen. Az ér­dekes javaslatot új választások előtt ajánljuk a mélyen tisztelt vnlasztókö/.ön ség szives pártfogásába. Nász. Zboray. Gyula dr. és neje szül. Jezernitzky Erzsébet fia, ifj. Zboray Gyula dr. április hó 23-án délután fél 7 órakor vezeti oltárhoz a várkápolnában Petri Évát, Petri Lajos és neje szül. Le Blanc Louise leányát. Siralmas állapotok. A Budai Ingatlan­tulajdonosok Egyesülete április 14-én a Pálvölgyi csárdában rendezett népes ér­tekezletén Bárdos György dr. egyesületi elnök rámutatott, hogy a Pálvölgy és Csatárka Budapest egyik legértékesebb része, amely azouban elhanyagolt állIapóiban van, mert se vize, se egyéb közműve, megfelelő útjai nincsenek. Ez az oka an­nak, hogy az építkezések szépen megin­dult lendülete is alábbhagyott. Bresz- tovszky Ede b. that. biz. tag részletesei, ismertette a környék kívánságait, ö volt az. aki a városi bizottságban is állan­dóan napirenden tartotta ezt a kérdést. Kaszás József dr. ny. kerületi tisztiorvot megállapította, hogy Budapest a tuber­kulózis statisztikájában szomorú vezető szerepet kapott, holott a budai hegyvi­dék és ez a környék is kiválóan alkal­mas egészségvédelmi célokra. Kertes ko lóniákát lehetne itt megvalósítani, ami­nek sürgetését — emlékiratba foglalva ­Bárdos György dr. zárószavában meg­ígérte. Elszász Oszkár dr., László Zoltán, Ram hab József, Varsán yi Lajos és mások szólaltak fel még figyelem közben, majd ülés után is élénken.* foglalkoztak Pál- völgy és ( satárka siralmas mai helyze­tével. Hegyvidéki Társaság lörténelmüuk megpróbáltatások­tól terhes évszázadai alatt Buda volt mindig a nemzeti hagyomá­nyok szent városa, országunk leg­féltettebb kincse. Ennek a gondo­latnak a szolgálatú külön lelkiség­gel patinázódott 'rá a budai pol­gári öntudatra. Ma már minden akarásban, minden kulturtörekvés- ben megnyilatkozik a budai polgár önérzete, amelyet hatóerejében szer­vezett formában is megtalálunk minden budai alakulatban. A kul­turális kérdésekkel foglalkozó tár­sadalmi alakulatok közül elsősor­ban a „Hegyvidéki Társaság“-ot emeljük ki, amely összetételében is valóságos fellegvára a nemzeti gondolatnak. Ebben az egyesület­ben nemcsak a ^tudomány, művé­szet, irodalom lelkes szószólóit ta­láljuk együtt, de ott láthatók u budai hegyvidék harcos vezéreit is, akik közül kfilönös figyelmet ér­demel — OO©O0O©O©©O©OOOO0OOOGOG0OOO©O0GO©GOO©OOO0G0©0OOO00O000O0GC Az url közönség találkozóhelye j 6ÜL-B9BQ SÖRÖZŐ-ÉTTEREM H BUDAI MARGIT-HIDFŰNÉL. ♦ II., MBRGIT-KRT. 2. ♦ TEL: 57-6-05. Művésziesen megtervezett termek. — Magyar, francia konyha. — Polgári sörök. — Menürendszer. — Hangulatos zene. — 10 70 borravaló. 0O0OO0G0OOG0Ge)QOO0OO0O0OO0O0OOO00OOOOOOO0OO000OO<D0OO0O00ÖQ SZÉLLÉ I JÓZSEF DR személye, akit tapasztalatokban gazdug közigazgatási pálya vérte­zett fel arra, - hogy nemcsak hang­adója, de irányítója is lehessen minden olyan gondolatnak, amely Buda jövőjét van hivatva szolgál­ni. A Társasági! megalakítása körül nagy érdeme van Juhász Jenő dr. gazd. főtanácsosnak. — Széllé Jó­zsef dr. 1880-hun Aradon születeti, azon a helyen, hol a golgotás em­lékek külön is megacélozták a ma­gyar lelkeket. Középiskolai tanul­mányait szülővárosában, az egye­temet pedig Biidapesten végezte. Mint katona a világháború borzal­mait közvetlen közelről látta, a kommunista uralom után pedig részt vett minden olyan társadalmi és irredenta alakulatban, amely hivatva volt visszaadni az áléit nemzet életerejét, öntudatát. így lett Széllé József dr. a Védőliga kerületi szervezetének elnöke, majd választmányi tagja a „Fehér Házi­nak, amely egyesület igen sokat tett, hogy minden akarást, minden tudást a nemzeti élet összhangjá­ba illesszen. Széllé József dr. mim városi tiszti ügyész, az életnek ép pen azokat a vonatkozásait ismeri, melyek a mindennapi élet problé­máit érintik és valahányszor szavát hallatja, mindig azt a meggyőző­dést kelti, hogy közéleti hivatott- sága elé jogos reménységekkel néz­het Buda közönsége. (R. Sz. M. dr.) névsorszeruen Kozma Jenő főlövészmes- ter_ kiváló érdemeit, aki nagy gonddal segített rendezni az egyesület vagyoni viszonyait; mellette Sternád István, Schaffer György, Tarifs Tibor, Saxlehner Kálmán és mások érdemei kapnak elis­merést. Kaput nyitunk Keletnek! Budapest polgármestere a magyar mohamedán egyházközség és az üzemi választmány javaslata alapján hozzájárult, hogy !. Rudas gyógyfürdői forráscsoportjához tartozó és a Török forrás barlangjában feltárt — eddig névtelen — forrást „Gül Baba“ forrásnak nevezzék el. Rövidesen elhelyezik a Török barlangban az új el­nevezésről szóló márványtáblát is. A ke- l’°honságot hangsúlyozó forráskeresz- telés Dorics Husszein Hilmi budai mufti érdeme, aki minden alkalmat megragad, hogy a mohamedán világ figyelmét Budn Syógyerejű forrásaira irányítsa Harc az életért a fiatalság sorsa s i. harcban kevesen tudnak erősek, bátran maradni. Mily büszkeség nekünk, hogy a „Diplomások önsegítő Szövetkezete" egy sereg magyar ifjú erejéből maga kí­ván gondoskodni munkáról, kenyérről. Frankfurti példát idéztünk a multkoi Baján Gyula szerkesztő tanulmányút ja­vai kapcsolatban, ahol művészek álltak össze a műemlékek restaurálására. A bu­dapesti fiatalok közt van sok technikus és technológus. Úgy képzelik a boldogu­lást. hogy kisipari vállalkozóknál keres­nek munkaalkalmat, talán úgy, hogy költségvetést -készítenek, elsősorban a gáz- és vízvezeték szereléséről, a város által megkívánt műszaki munkákról, fel­méréseket végeznek, vagy két kezük ve- rejtékébel küzdenek a holnapért. Város, állam, köz- és magánvállalat új magyar tűzhelyek építését segíti elő, ha a Diplo­mások önegitő Szvetkezetének ötletes fiataljait támogatja. ^ Nász. Cukor Miklós dr. főorvos és néhai Naletov Olga leányát, Cukor Lilly festőművésznőt eljegyezte Vámos Miklós aradi gváros. RAVASZ cukrász 1., Krisztina körút 75. Telafoa i 50-2-32. ELŐKELŐ CUKRÁSZ SZALON GYERMEKKÉPEK Blahosnál II , Fö u 18 Nász. Magyar Kató és Medriczky An­dor dr. házasságot kötöttek. Cím: VT., Anker-köz 1. Telefon: 158-18. Kisfaludy Színház nagy sikerrel mu - ínlla he „Marinka a táncosnő1' c. operet­tet. . A címszerepben kellemes hangjával, művészi játékával kitűnt Kondor Ibolya, az ismert primadonna. Örömmel látta vi­szont a közönség régi kedveltjét. Zádor Évát. Iván herceg szerepében jó bon s í várniuk bizonyult Jeney Ottó. A mulat- tatásról Tamás Benő és Cseh Iván. a na­gyobb színpadokon is bevált komikusok és Károlyi Vilmos gondoskodtak. A dísz­letek meglepően szépek s a zenekar Ba­konyi Ödön vezetésével emelte a sikert. Április 20-tól egy » hétig „A templom ege re“ című vígjáték kerül színre d. u. fél 6 és este fel 9 órai előadásban. Előadó estét rendez a Szent lmrc-vá- rosi Kultúregyesület és Kelenföldi Tár­saskör f. évi április 24-én a Társaskör helyiségében, amelyen Bosnvákovits Ká­roly és Nemes Jenő György fürdőorvos adnak elő. Budapesti Polgári Lövészegyesület közreadta 1934. évi jelentését arról a ko­moly munkáról, i amelyet az egyesület a legfontosabb nemzeti sport népszerűsíté­sében elért. 1 világrekord. 1 nemzetközi győzelem, 11 új országos rekord, 15 or­szágos bajnokság (ezek közül 9 csapat és 6 egyéni bajnokság) és 14 országos csa patgyőzelem emelkedik ki a múlt évi si­kerből. Az egyesület összes bevétele 16.972 pengő volt, ezzel szemben csak a lövészetre fordított kiadások összege 6493 pengő. A versenyzők elért eredmé­nyeikkel, sportszerű viselkedésükkel a legjobb kritikát érdemelték ki. Szerény szavakkal emeli ki a jelentés, szinte Budai kávéházak mindig különös va­rázst jelentettek. Megfoghatatlan báj volt a régi kávéházak hangulatában, s a meg­hitt sarkok gázvilágitásos félhomályában kacagó. szível mosolygott Buda ,lelke. A romantikát régen felváltotta a modern élet tempója s az öreg budai kávéházak megfakultak az idő forgatagában. Tiha- méry Kálmáné az érdem, hogy Budán is megteremtette a modern kávéház fo­galmát. Nagyvárosi fények gyúltak a Szeiffert meleg ízléssel berendezett ter­meiben. A gazda bőkezű áldozatkészsége kitűnő hangulatot biztosított a vendégek­nek, akikkel máról holnapra megked­veltette Budának ezt az előkelő szóra­kozóhelyét. Mikor leszáll az est és ki­gyulladnak a margitkörúti kávéház fé­nyei: itt ad találkozót az új Buda és a régi Buda úri társasága. Tihaméry Kál­mánnak sikerült új szenzációként bizto­sítani Radics Gábor világotjárt pompá* zenekarát, amely május 1-től régi ma­gyar nóták és lüktető modern számok művészetével hívja, várja a Szeiffert- kávéházba Budának minden szórakozásra vágyó polgárát, hogy feledve a napi élet gondjait, örülni tudjunk az örök Buda lelkének a Szeiffert kávéház csillogó éj­szakáiban. Császáriürdő igazgatósága csütörtö­kön délután mutatta be a sajtó képvise­lőinek a fürdő újjáépített iszapfürdőjét. Budapest nagymultú, legrégibb fürdőjé­nek ez a fontos új osztálya méltó módon egészíti ki a tizenegy bővizű értékes for­rással rendelkező fürdő gyógytényezőit. Egyszerre 100 személy hapnat benne he­lyet. Gyógyvizét a 63 fokos Mária-for- rásból nyeri. A Császárfürdő Budának legdúsabb vizű gyógyfürdője: naponta 15 millió liter különböző hőfokú forrás­vizet ad és ebből 10 millió liter folyik naponkint a Dunába felhasználatlanul. A Császárfürdő nevében Hencz Dezső alapítványi titkár ismertette az ősi fürdő történetét. A budapesti gyógyító intéz­mények megjelent képviselőinek nevében dr. Csia Sándor igazgató-főorvos fejezte PEZSGŐFÜRDŐ GYÓGYFÜRDŐ VIZGYÚGYINTÉZET Külön férfi és női osztály. A legmodernebb berendezés. Szakképzett személyzet. készítés, javítás, karb antartás REDŐNY NBPELLENZŰ szakszerű, olcsó készítése és javítása FÖRSTNER LáSZLÓ gépészmérnök redőny- karbaotartáil vállalat* II., BATTHYÚNY-U. 12. TEL: 56 6-01. Budai autótulajdonosok! magángarázs hét-nyolc autó részére R e t e k - utcában. TELEFONI 60-7-48 ESPLHNUDE CAFFÉ RESTAURANT Nyári kettős lerrasz a Rózsadomb oldalán. TÁ.NCTERRASZ Sajáttermésü és uradalmi, tisztán kezelt borok Zónareggell (pörköli, tokány, gulyás, savanyú* tüdőy piccoló s r és kenyér . . 50 fillér Reggeli kávé tejszínhabbal és süteménnyel 50 fillér Kismenű ........ 1— pengd Nagymenű .............................1*30 pengd SEBOLD R EZSŐ vendéglős ki teljes elismerését ■ az új iszapfürdő berendezéséért. A/ iszapfürdő regei 6 órától egyfolytában este 7-ig áll nyitva Gáspárdv Géza főorvos vezetése alatt. Gyász. Ambrózy Gyula ny. tábornok 61 éves korában tragikus hirtelenséggel elhunyt. A cseudőrség helyettes főfel­ügyelője volt és élénk részt vett a budai frontharcos mozgalomban. Főiskolai sportkiállítást rendez a Ma­gyar Főiskolai Sport Egyesület a_ világ- bajnokságokkal kapcsolatban. A főiskolai sportnak évtizedek óta felgyűlő emlékeit, győzelmi trófeáit, a kolozsvári egyetem, a selraeczi főiskola régi emlékeit kiállí­tás keretében óhajtják a nagyközönség- uek együttesen bemutatni. Ezúton is fel­kérik a főiskolai sport minden barátját, akinek birtokában kiállításra érdemes anyag van, hogy azt a kiállítás tartama ra a MFSE rendelkezésére bocsássa. Húsvéti mosás A lábmosás ma nem szerénység, Az már ma fejedelmi jog, S a jó lapostolok helyét ma Elfoglalják a koldusok. De ha divatját múlta is már _ S nem tartja más, csak a király, S ha pusztán formasággá lett is, — A jó szokás még máig áll. Mi többien a bibliából Átvettük azt, mi még jutott, S nem is erényt csinálunk abból. Hanem útszéli divatot.^ Pilátus ma a divat hőse, ö neki hódol a szokás, S miként két ezred év előtt is r- Divattá lett u — kéz-mosás. VIRAAG BÉLA Budai furcsa lexikon BUDÁN FŐTT KÁSÁT FORRÓN LEHET BÉCSBEN MEGENNI. Anekdota, talán a legrégebbiek egyi­ke, hiteles, egészen bizonyos, hogy a tö­rök hódoltság előtti időkben, tehát 1541 előtti időből való. Pest város levéltára őrzi, Rómer Flóris közli a „Régi Pest“ című, 1873-ban megjelent munkájában, Tóth Béla nem említi. Az Anekdoton megértésére tudnivaló, hogy Bécs régi magyar nyelven valami területnek a/ alvégét, végét, alját, elővárosát, hóstát- ját talpát, lábját jelenti. Falubécse : a székel ység máig élő nyelvki nősében annyi mint a falu alvége, alszege: cigánykovár- télya. A lármázó gyerekfickókra így ri- valt rá a sepsiszéki székely anya: „Es meg mi a fene falubécsit csaptoki“ vagy­is: „mit kiabáltok úgy, mint az alvégi cigánysági“ Városbécse: a középkori vá­ros alvégén vagy felvégén levő falu is. esetleg a földesúri jogokat gyakorló kirá­lyi szabadvá^os jobbágyfaluja. Ország- bécse: az ország határgyepüjéhez tarto­zó terület, ezen levő város. Hogy ez a szó szláv eredetü-e, avagy sem, azt a Budai Furcsa Lexikon nem tudja, a filológusok bizonyára jobban tudják. Tény azonban, hogy a falubécse szó el és igy logikus do­log, hogy a Pest királyi szabad város te­rületén volt Bécsfalu, vagyis Ujbécs ne­ve nyilván ezért volt Bécs, amiért Wien város neve is Bécs lett magyarul, ország- felvégén volt, valamikor határmárkáia volt Magyarországnak, Országbécse volt. A szlávok Yiden-nek neveztek, de a tö­rök a Viden szó mellett Bécs néven is írta. Pestbécse ott volt a mai Rákospatak pesti torkolatánál, római Castrum volt rajta, romjai 1848-ban még állottak, a/. Aquincumból a szemközti Transaquin- cMtmbu átvezető híd hídfővédő erődje le­hetett. Rómer Flóris, a katholikus papból lett szabadságharci tüzérszázados, a ké­sőbbi nagyemlékezetű régész leírta. Nos: 1686 után Pest városa nagy pert folytatott a mai Újpest határa miatt. A peres felek az egykori Nyulak-szigetebc- li apácák jogutódai és más volt pestkör­nyéki birtokos nemesek voltak. A tanú­vallatások során öregebb magyar paraszto­kat hallgattak ki az 1690-es' évek végén. Ezek között sok olyan volt, aki túlélte a török hódoltságot. A tanú vallatás arra ment ki: Pest városhoz tartozott-e Pest­bécse, vagyis a pusztahely a Rákospatak torka táján? Az egyik vén paraszt elmon­dotta, hogy még apjától és nagyapiától hallotta a régi tréfát, melyszerint ha a Befőttes üvegek, virág­cserepek, játékok, keretezés, üvegezés HOFFMANN üveg-, edény-, p o r c e lián- üzletébe n II. HIDEGNUTI-UT 5. TELEFON: 64-7-98. A|Z ugligetiéa Pasaréti egyesület tagjainak kedvezményi

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom