Budai Napló, 1935 (32. évfolyam, 1183-1208. szám)

1935-07-02 / 1199. szám

Budai Napló 1935. julius 2. CSENDRENDELET: Figyelemmel a csendrendeletre, Vidé­künknek üdülőhellyé kijelölésére és ál­talában olyannyira vonzó csendjének s nyugalmának megőrzése érdekében — kezdeményezésünkre — a postavezér­igazgatóság készségesen intézkedett az iránt, hogy a stúdió a csendrendeletre való utalással a nyári hónappkban több­ízben is figyelmeztesse a rádió közönsé­gét, hogy rádiójukat s különösen hang­szórójukat úgy használják, hogy azzal szomszédjaik nyugalmát ne zavarják. Mi is tisztelettel figyelmeztetjük erre ezúttal is igen tiszelt tagtársainkat s mindazokat, akik a Rózsadomb kertváros- rész és családi háztelep csendjét és nyu­galmát szeretik, óvják, tiszteletben tart­ják s mások által is tiszteletben tartat ják. Ugyancsak ez okból eljárást indítot­tunk a rendőrségnél a Rózsadomb alsó részeit egyre jobban elárasztó s külvá­rosi nívóra sülyesztő verklisek megrend- szabályozására, akik vásári lármájuk­kal megrontják az egész környék csend- jét és nyugalmát. FELÜGYELETI VIZSGÁLAT: Az illetékes II. kerületi elöljáróság megejtette az idén is a szokásos évi fel­ügyeleti vizsgálatot és úgy pénz-, mint az ügykezelésünket mindenben megfele­lőnek találta. TAGGYŰLÉSEK: Választmányunk elhatározta, hogy a jövőben időnkint az összes tagok részére taggyűlésekéit hívunk össze az Áldás­utcai községi elemi iskola tanácstermé­be, ahol választmányunk is ülésezni szo­kott és e taggyűléseken meghívott szak­előadók útján szakszerű előadások és felolvasások keretében fogjuk ismertet- j ni a rózsadombiakat közelebbről érdeklő kertészeti stb. szakkérdéseket és egyben közvetlenül meghallgatjuk tagjaink jo­gos s közérdekű panaszait, kérdéseit is, ami által az egyesületi tagok egymás­közti érintkezése is közvetlenebbé válik s nem szorítkozik kizárólag a választ­mányi tagokra s választmányi ülésekre, avagy az évenként egyszeri közgyűlésre. SZEMÉLYI HÍREK: Egyesületünk vezetősége szerető szív­vel {isztelgett vitéz József Ferenc dr. kir. herceg fővédő urunk őfenségénél rózsadombi palotájában 40 éves születés­napja alkalmából, kérve a magyarok Istenét, hogy még sokáig, nagyon sokáig éltesse a Fenséges Urat szeretett család­jával együtt körünkben a köz- és sző­kébb közös pátriánk: a Rózsadomb javára. A közelmúltban lezajlott, úgy az or­szággyűlési, mint a törvényhatósági vá­lasztásoknál igen kedvezett a szerencse vidékünknek, mert egyesületünk oszlo­pos tagjai sorából többen, számszerűit | heten kerültek be a közbizalom folytán úgy az ország, mint a város parlament­jébe. Ezúttal is sok áldást kívánunk a közélet terén kifejtendő működésükhöz és kérjük őket, hogy ne feledkezzenek meg ezentúl sem rólunk és vidékünkről s ha közérdekű ügyeinkben többsözr is hozzájuk fordulunk, mindenkor számít - | hassunk lelkes és értékes támogatásukra. Ugyanerre kérjük a minden szépért önzetlenül lelkesedő magyar sajtót is to- vábbra is, eddigi hathatós támogatásuk­ért pedig ezúttal is hálás köszönetét mondunk. ELHALÁLOZÁSOK: A^ kérlelhetetlen halál az elmúlt esz­tendőben is könyörtelenül elszedte a maga áldozatait tagjaink sorából. Nem kevesebb, mint 15-en hagytak el bennün­ket örökre. Emléküket Kegyelettel őriz­zük meg! Nyugodjanak békességben! Névszerint csak egyet említünk meg: a mi kedves, humoros, költői lelkű Szá- | vay Gyulánkat, aki választmányunknak is sok-sok éven keresztül lelkes, buzgó, áldozatkész tagja volt egészen elhalálo­zásáig. Ezzel be is végzem talán kissé már hosszúra is nyúlt beszámolómat. Mindenesetre idei beszámolóm sok­kal szárazabb, mint a tavalyi, 40 éves jubiláris beszámolóm volt. De most nem dalt zengtem, nem csil­logó, színes képet festettem a Rózsa­domb múltjáról és jövőjéről s nem bo­csátottam a fantáziámat sem szabadjára, mint a Rózsadomb szerelmese, — hanem csak a Rózsadomb jelenéről, egy eszten­dő hangyamunkájának valóságos ered­ményeiről, reális célkitűzéseiről adtam számot, mint egyesületünk hűséges kró­nikása, verejtékes napszámosa. De hogy mégis hangulatosan fejez­zem be beszámolómat, azzal az óhajjal zárom én is, amellyel a múlt évben köz­szeretetben álló elnökünk fejezte be ju­biláns közgyűlési székfoglaló beszédét: „Az elmúlt 40 év alatt egyesületünk megteremtette a Rózsadombot Budapest­nek, reméljük, hogy a következő 10 év alatt Budapest meg fogja ajándékozni a rózsadombiakat azzal a Rózsadombbal, amelyet megálmodtak!” Szeretném ugyan a 10 évet 5 évre le­alkudni. De talán a 10 évet is megérjük még. Hiszen már el is -telt belőle egy hosszú, trianoni magyar esztendő. Talán az utolsó trianoni esztendő. Talán már pirkad is valahol felettünk. Talán már nemsokára valóra válik mindennapi fo­hászunk: Hiszünk Magyarország feltá­madásában! Tisztelettel kérem jelentésem tudo­másulvételét és elfogadását. Kelt Budapesten, 1935. junius hó 15. napján. Nádas Béla dr. főtitk. és ügyész. ÍR Lelkes éljenzés és megismétlődő taps után a közgyűlés köszönetét szavazott az elnökségnek és a főtitkárnak az eredmé­nyes működésért és tartalmas beszámo­lóért, majd Hoffmann Károly pénztáros | jelentésének köszönettel elfogadása Után kiegészítette a választmányt s végül dr. Vály Ernő, almási Balogh Lóránt, dr. Lengyel Endre alelnökök és Vidor Emil, Steinbach Kornél és dr. Szalay Pál köz­érdekű indítványait tárgyalta. Ezután kiegészítették a válaszmányt s a tagok teljes névsora a következő: As- bóth Oszkár, Bartha Antal dr., Bánlaky Adorján, Domokos Ferenc, Harsányi Je* nő, hámosfalvi Hámos Róbert, Hoffmanu Károly, Jónás Géza dr., Klein István dr., Kónyi Hugó, Liszka Károly, Luspay Mi­hály, Maier Emil, vitéz Marton András Lajos dr., Márkus Lajos, Návay Aladár dr., Pályi Gyula dr, Pétery János, Po- litzor Sándor, Vikár János, Boros Rudolf. Csiky Ernő, Frank Richárd. Hendrich Antal, Horcher Ödön dr., Kellner József, I Lányi Zsigmondi, Medek Béla, Mód Lajos, 1 id. Munkácsy Gyula, Németh Ferenc, Párkány Sándor, Réti Zsigmond, Rieger Imre dr., Rontó János, Sásdy-Schack Bé­la dr., Simonyi Semadám Sándor dt., Szi- las Nándor, Szepesváry Pál dr., Winch- kler István dr., Abos Brúnó, Bársony Oszkár, Boczkó János, Dischka Győző dr.. Éber Antal dr., Egerer Gedeon dr., Fáber Fülöp, Sarkady Károly, Gerenday Tivadar, Gyulay Tibor dr., Knob Sándor dr., Légrády Ottó dr., Messer Miksa, Mor- bitzer Dezső, Sásdy János, Szegő Elemér dr., Székely Dezső, Terbócz Imre, Tholt József dr., Weszely Ferenc dr., Aujeszky László dr., Illés Andor, Kalmár Iván, Ko­vács Marcell dr., Kulcsár András, Messik Géza, Müller László, Országh Sándor dr.. Varga Imre és Zilahy Lajos. A közgyűlést Germanus Gyula dr. keleti egyetemi-intézeti tanár érdekes elő­adása követte „A mohamedán világ és a rózsadombi Gül baba“ címen. A nagy figyelemmel meghallgatott előadás után TÁRSASVACSORÁRA gyűlt a társaság, mintegy százötvenen és késő éjfélig maradt együtt, a Lukácsfür­dő kellemes nyílt terraszán. (Sz. J.) Küzdelem a rák ellen — Az emberiség uj veszedelme Világszerte riadót fújnak a rák beteg­ség növekvő elterjedése miatt. A hazai statiszikai adatok szerint a rákhalandó­ság nálunk az utolsó három évtized fo­lyamán megháromszorozódott. 1910-ben 1 millió lakosra 390, 1934-ben 1030 rák- halálozás volt. Az északi és nyugati államokban már feülmulja a tuberkulózis halálozási szá­mát, mert azt a betegséget nagyarányú és eredményes védekezéssel sikerült csök­kenteni. A rák elleni küzdelemnek három fon­tos eszköze van : az operációs beavatko­zás, a röntgen és a rádiumterápia. Ná­lunk az 1930. évi XI. törvénycikk felis­merve a helyzet komolyságát, elhatároz­ta a külföldön jól bevált rádiumintézet felállítását. Sajnos e törvény végrehajtá­sa immár öt éve késik. Angliában 17 rá­dium-központ működik, mig nálunk egy­két egyetemi klinikán kívül, csak az Or­szágos Társadalombiztosító Intézet 1932- ben felállított rádiumosztálya érdemel fi­gyelmet, amely szakszerű vezetésével és a betegek mintaszerű nyilvántartásával és az utóvizsgálatok rendszeres intézésé­vel éppen a szegényebb néposztályok kö­rében fejt ki eredményes^ működést. Az OTI rádiumosztályán 1934-ben, ambulan­cián 3366 beteg fordult meg, nagyobb részt azok a régi betegek, akik ellenőr­zésre jelentkeztek. Ez a szám mutatja a helyzet komolyságát s azt, hogy az emlí­tett törvénycikkel elrendelt rádiuminté­zetet mielőbb sürgősen kell élebelép- tetni. Említésre méltó, hogy dr. Lőránd karlsbadi orvostanár tudományos kutatá­sai szerint a jódbrómos fürdők, mint ami­lyen az ausztriai Bad-Hall, nemcsak érel­meszesedéseknél nagyhatásuak, hanem kitűnő megelőző (profilaktikus) jelentő­ségűek a rákbetegségek esetében. így ért­gyarországon nem volt szokás az üzleti versenyt kellő ok nélkül döntvényekkel befolyásolni, különösen akkor, amikor a közönség osztatlan bizalma és érdeklő­dése továbbra is változatlanul a Modiano gyártmányok kiválóságát hirdeti. MŰTERMET keresek 6X8 méter vagy egy garszon lakást, egy nagy szobával és teljes komforttal, lehe­tőleg a budai hegyvidéken, közel a villamoshoz. — Telefon : 502-96. „BUDAVÁRA“ címen külön díszes kiállítású és iro- dalmilag magas színvonalon álló, il­lusztrált folyóirat jelenik meg a Bu­dai Napló kiadásában, melyre már most felhívjuk t. Olvasóink figyelmét. Szerkesztik: Székely Miklós dr. és Ma­gyar József. A könyvek könyve — Bárczy István magyar Evangéliuma ­És írhatnak nagyot, és írhatnak szépet, és írhatniak világirodalmat a Mesterről a Renanok, Papinik és Lagerjlöfök, ezek mind csak másod- percnyi értékek az örök forrás, az Evangélium világot alapító tekinté­lye előtt. Mert az evangélium a leg­hitelesebb hírszolgálat, amelyet Jé­zus életéről az emberiség kapott s aki a technikai civilizáció eget bom­bázó mai napjaiban is gyermeki alázatossággal tud gondolkozni a Végtelen titkairól, az rendkívüli szépségeket, életet teremtő művészi hangulatok varázsát találja meg maradéktalanul az isteni Fiúról emberi egyszerűséggel írt fejezetek­ben. Bárczy István ny. miniszter és főpolgármester ideadta a magyar közönség kezébe Jézus tanítását és ez a gesztus méltó ünnep annak a társadalomnak, amely a felvilágo­sultsúg és kultúra hazug huszadik századában maga is megjárta a Golgota keserves, fájdalmas útját. Mindent tanulhatunk ebből a könyvből, amire sötét éjszakánk­ban szükség lehet: bizalmat, Isten­hitet, a feltámadás reménységét és jhogy ezt a könyvet egy nagy mű-J j veltségű világi ember nyújtja át nekünk, ez azt is jelenti, hogy ő már elérkezett a megismerések ele­fántcsont tornyába, ahol meaculpás mellveréssel csak azt ismerhetjük be, hogy semmit sem tudunk, — a kinyilatkozááon kívül. Bárczy István hű maradt jegyze­teiben, beosztásában, szerkesztési alaptételeiben a hivatalos Biblia kiadások és magyarázatok szelle­méhez, de ez a hűség csak munkás­sága értékét növeli és nem is leglé­nyegesebb az új Evangélium-kiadás irodalmi szempontjai közt. Igazi célja az volt, hogy közelebb hozza Jézus életének eseményeit az irodalmi magyar nyelv finomság’ain át minden napjainkhoz és az Evan- géliuni-kiadás ebből a szempontból korszakos jelentőségű. Készakarva sehol nem újít, a történetek archai­kus bubája művészi szépségben csil­log lapjain, szinte észrevehetetlen eleganciával gyújtott reflektort azo­kon a pontokon, ahol az eddigi ma­gyar nyelvű kiadások kétségben, homályban hagyták az olvasót. Munkájával óriási felelősséget vál­lalt magára, mert ezek a szövegek a történelem folyamán szakrális megbecsülésben részesültek és ké­nyes gonddal őrködött az egyház, hogy a fordítások is mindenben tükrözzék az eredeti szöveg stílusát és szellemét. Bárczy kiadása annak ideién a vatikáni és a magvar leg­főbb egyházi hatóságok jóváhagyá­sát és elismerését vívta ki és a kötet komolv könyvsikerét bizonyít ja. how idén a könwnapra az Evan­géliumot ú jból közre kellett adni. Drámai szépségű illusztrációk emelik Bárczy kiadásának könyvé­szeti értékét, a legkiválóbb biblikus festők, rézmetszők és rajzoló művé­szek ezer éven át ihlettel alkotott legszebb könyvvel érdemelte ki a szerkesztő. Bárczy István a legkényesebb és legszebb könyyvel érdemelte ki a közönség háláját és Jézus Evangé­liumának új kiadása bizonyítja mindig aktuális jelmondatát : ..Lélek az Isten, és akik imádják, azoknak lélekben és igazságban kell őt imádniok.“ (János, IV. 24.) A hegyvidék lobogója — Az Óbudai Hegyvidéki Szövetség közgyű­lésén szentelték fel az évforduló emlékére a Honalapító Árpád zászlót ’’ —-i-i.a.oíí a Irn7nnsésr és fogad 1 hető, hogy Japánban, ahol jódtartalmú növényeket, mint főzeléket fogyasztanak, a rákbetegségek száma, más országokhoz képest, csak egy századrészre rúgnak. Nálunk, néhány éve Páva 1 -Vájná Ferenc nagytehetségű geológosunk fedezett fel és fúrt meg jód-bromós nagyértékű for­rást Hajdúszoboszlón, sajnos a fürdő pri­mitiv viszonyánál fogva még nem szá­míthat a nagyobbigényű közönség láto­gatására. Hennyey Vilmos dr. Bécsi kaput újra felépítik, ami mél­tányos kielégítése a lapunkban is sok­szor szóvá tett budai történelmi kultusz­nak. 1936-ban ünnepeljük Budavár visz- szavételének 250 éves évfordulóját, ami­hez méltó keretnek kínálkozik a kapu, lehetőleg eredeti formában való újra­építése. Ebből a szempontból általános megnyugvást kelt, hogy Lechner Jenő kiváló műépítészünket bízzák meg való­színűleg a terv végrehajtásával. Mivel egykorú feljegyzések és a kapu alap­falainak napjainkig megmaradt épsége a rekonstruálást lehetővé teszi, remélni lehet, hogy Budavár érdekességei, tör­ténelmi vonatkozásai ismét látható em­lékkel gazdagodnak rövid időn belül. Modiano Rt. gyártmányai hosszú idő óta uralják a piacot és csak természetes, hogy a gyár minden versenyen felül álló tempója a többi cégek számára nem a legkellemesebb. Hiba azonban, hogy akadt cég, amely mondvacsinált per­alappal a tisztességtelen verseny vádjá- és ipari termellésünkben is jelentős vál­lalatot, beleavatkozva annak legintimebb üzleti életébe és számításaiba. Idáig Ma­nyári cipökűlönlegességek d tost BELVÁROSI NÍVÓJÚ MODELEK A mindenható Isten kegyelméből ésl a magyar élniakarás erejéből az Óbudai Hegyvidéki Szövetség most töltötte be 25 éves működését. Ennek emlékezését ün­nepelte a szövetség zászlószenteléssel kap­csolatosan az óbudai Korona-vigadóban jun. 30-án, XXV. jubileumi közgyűlésén. Az Óbudai Hegyvidéki Szövetség ha­talmas, társadalmi eseményén részt vet­tek : Fővédnök : vitéz dr. József Ferenc fő­herceg, zászlóanya: vitéz Galánthay- Glock Tivadarné, védnökök : Fabinyi Ti­hamér dr., Harrer Ferenc dr., Sipőcz Je­nő dr., Szendy Károly dr., Wolff Károly dr., Zsitvay Tibor dr., elnökök : vitéz Galánthay-Glock Tivadar, Szilágyi Ká­roly, társelnökök : Karczag Vilmos, Kö­röskén yi Gyula, Lugmayer József dr., vi­téz Párkányi L. Sándor, Tuboly János, tiszteletbeli elnökök : Andréka Károly, Gönye Győző dr.. Hanthy-Haidekker Já­nos, Teliér Gyula, Uhl Antal, alelnökök: Brandstein Artur, Gécs János, Haber- mann Oszkár, Kallós Bertalan dr., Kul­csár Sándor, Pető Andor dr., a rendező bizottság elnöke : Szervey György, zász­ló bizottság: vitéz Galánthay-Glock Ti­vadarné elnök, Borbiró János zászlóőr, Kiss Sándor elnök, Andréka Károlyné, Baradlay Jánosné, Bihar Jenőné, Bogyó Gézáné, Borbiró Jánosné, Boros Béláné, Brezovsky Emilné, Büchler Józsefné, Du- kai Károlyné, özv. Dulay Lajosné, End­rei Gerzsonné, Gaál Ferencné, Garzó ^Gyuláné, Gécs Jánosné, Gillieh András- né, Gönye Gyózoné, özv. Grusz Józsefné, Halász Ferencné, Halász Aladárné, Jan- kovics Sándorné, Karczag Vilmosné, Kál- dor Gyuláné, Kármán Béláné. Kemény Elemérné, Kemény Lajosné, Kováts Jó­zsefné, Köröskényi Gyuláné, Kuszenda Ilona, dr. Laubál Károlyné, özv. Läufer Józsefné, dr. Lugmayer Józsefné, Mészá­ros Lajosné, özv. Pál may Károlyné, vitéz Párkányi L. Sándorné, dr. Perényi Lász- lóné, dr. Pető Andorné, Prósz IstvjánnéJ Reiner Hugóné, Rupp Istvánné, Schwartz Jakabné, Spitzer Gyuláné, Scheuer Jó­zsefné, Szabolcs Ferencné, Szilágyi Ká­rolyné, Szervey Györgyné, Szmatana Jó­zsefné, Teliér Gyuláné, Teleki Józsefné, Tornóczi Ernőné, Türk Györgyné, dr. Vajda Józsefné, özv. Weiser Rezsőné, dr. Ambrus József, Altmann Andor, dr. Ba­radlay János, dr. Bartos Dezső, dr. Bi­har Jenő, dr. Brezovsky Emil, Büchler József, Dóra Andor, Du kai Károly, Gaál Ferenc, Garzó Gyula, Gilich András, dr, Halász Aladár, Halász Ferenc, dr. Janko- vics Sándor, Káldor Gyula, Kármán Béla, Kemény Lajos, dr. Laubál Károly, Paló- czi Edgár, Prósz István, dr. Sárközy Sán­dor, dr. Schaffer István, Scheuer József, Schwartz Jakab, Spitzer Gyula, Szabolcs Ferenc, Szmatana József, Tornóczi Ernő, Türk György, dr. Vajda József,, Zeisel István, Borbiró János pénztáros, Boros Béla és Szikora Bertalan gazdák, Reiner Hugó ellenőr, Pataky Erzsébet jegyző, Rupp István titkár, Kuszenda Gyula náz- nagy, Karge Józ3ef főrendező. , Áz ünnepség sorrendje kezdődött fél 9 órakor, amikor a zászíószentelés ünne­Istenhegyi Egyesüle címen alakult meg az Istenhegyi út és környéke érde­kében serényen dolgozó „Hegyvidéki asz­taltársaság“, mely ezelőtt a Claridge-ví­gadóban rendezte gyűléseit hetenkint. Az asztaltársaság tagjainak száma állandóan emelkedett s most, hogy 200-as is el­érte, egyesületté alakult át. Vezérei kö­zé tartoznak, mint díszelnökök: — Nagy Emil dr. ny. miniszter, Petracsek Lajos dr. orszgy. képviselő, Antalffy Andor ny. min. tan., vitéz nemes Juhász Jenő dr. korm. főan., Hencz Lajos dr. postaigaz­gató. Elnöke: Vándor Mihály dr. ügy­véd, alelnöke: Szűcs József dr., a Nem/. Szövetség igazgatója; ügyésze: Szentivá- nyi Dezső dr. A választmány 40 tagú. Az új egyesület felöleli az egész XII. kerü­let érdekeit és felosztotta azt külön kör­zetekre, s azok mindegyikét külön vá­lasztmány vezeti, minden politikai tekin­tet nélkül. A kerületnek sok a hiánya: világítása kifogásolható, postaszekrény alig van, a rendőrőrjárat ritka és nyil­vános telefon nincs is. A gyalogjárókon sár esetén alig lehet közlekedni, és sak­kozást vár Trencséni, Zsibői. Sárospataki út. A Petényi út sötétsége alkalmas bú­vóhely a csavargók számára. Fontos kér­dés a 19. számú autóbusz meghosszabbí­tása, a Matyó utcáig, szükséges az is, hogy a Fogaskerekű vasúton az Orgonás megállótól befelé 2 kisszakasz legyen. E mindennapi kérdéseken kiviil számos nagy tervezés, szép elgondolás és a fej­lődést szolgáló eszme foglalkoztatja az új egyesület agilis vezetőségét. RAVASZ cukrász I., Krisztina körút 75. Telafoa: 50*2-32. BLÚXElő CUKRÁSZ SZALON Befőtt es üvegek, virág­cserepek, játékok, keretezés, üvegezés HOFFMÁNN üveg-, edény-, porcellán­üzletében: II,, HIDEGKUTI-UI S. TELEFON: 64-7-98. A Zugligeti és Pasaréti egyesület tagjainak kedvezményi Csodás élmény egy nyári este a RENRISSQHCE PAVILLONBAN I. Hidegkuti-ut 22 Délután: Radnay danzing jazz Este: Berkes Béla és cigányzenekara Festék áruk, háztartási cikkek, illatszerek legolcsóbban PÄTHIS feslékház II. SZÉNMÉR 7 - I.: 56-2-23 Ideális nyári esték Schrőpler ha,ászkert I//. Lajos-u. 27. T.: 57-6-41 Ha Ikülönlegességek Zene— Hangulat a RÉG/ 3 veréb vendéglő VJ vezetés alatt MEGNYÍLT II., Fő-utca 8. szám. LEGOLCSÓBB ARUK! HAUSHEGVI VENDÉGLŐ 8 3 + as villamos — Vadorxó-uicat megállója — |„ HIDEGKUTI-UT 84c. Kitűnő konyha — Figyelmes kiszolgálás Mtpowia cistnKiHC. TÓTH JÓZSEF i VADASKERT VENDÉGLŐ és CUKRÁSZDA HttvösvAlgyl villamos végállomástól 2 perc JAZZ. — TÁNC tekéi*Alva — panzió Kellemesen szórakozhat nmnnn lceri&elyiségében II., KUT-UTCA13. SZ. aSZTBLRENDELÉS TELEFON: 50-4-08. Minden Idülten hálásáéié ELSŐRENDŰ ZENE DÉLDEN: Menürendszer MEGNYÍLT a POZSON VI ÉTTEREM KELLEMES TERRASZA! Tulajdonos: TÖRÖK- JÖ2SSET I péhez gyülekezett a közönség és fogad­ták a vendégeket. Ezt zenésfelvonulás I követte az óbudai Szt. Péter Pálról ne- I vezett róm. kát. templomba, ahol a szent­mise keretében történt a „Honalapító Ár­pád zászló“ megszentelése. Innen átvo­nult a közönség a Korona Vigadóba, ahol a különböző hitfelekezetek papjai meg­áldották a zászlót, ami után a zászlósze­gek elhelyezése kezdődött s mintegy dé­lig tartott a 200 szög beverése. Ezután a jubileumi közgyűlést foly­tatták, amelyet a Magyar Hiszekegy nyi­tott meg. Énekelte az „óbudai Dalkoszo­rú“ Zöld Károly, karnagy vezényletével. Lelkes elnöki beszéddel Szilágyi Károly nyitotta meg a sorrendet és évi jelenté­sében beszámolt a szvetség történetéről ' Szervey György. Maid Palóczi Edgár ta­nár ünnepi előadásában a Székesfőváros ' in-ik kerületének .jÓbuda-Árpádváros“- nak leendő elnevezését indítványozta. Lelkes hangulat közben terjesztette hatá­rozati javaslatát az 1907. évi XXVIII. t. c.-el elrendelt Árpád-templom és emlék­mű megépítésének szorgalmazása ügyé­ben Lugmayer József dr. és hazafias be­széd kíséretében javasolta a Honalapító Árpád, óbudai dunahid megépítésének szorgalmazását Szilágyi Károly, ami az egész főváros érdekeit szolgálná. Elhatá­rozták a Szövetség „Honalapító Árpád“ zászlójának s a szövetségi jelvénynek és diplomának alapítását. Következett ezután a Szövetég 25 éven át volt tagjainak és támogatóinak : Szi- | lágyi Károly, Berecz Vince, Borza János, Klassohn Janos, Loksa József, özv. Wei­ser Rezsőné, Zeisel István, és Viraág Bé­la a Budai Napló szerkesztőjének a meg­tisztelő üdvözlése, a szövetségi díszokle­vél s díszjelvénnyel való kitüntetése és „néhai Läufer József gazdasági szak- könyvtár“ alapításáról szóló határozat, amelyet özv. Grusz Józsefné terjesztett be. Hatóságok, testületek, egyesületek üd­vözlését Nádas Béla dr. a Rózsadombi Egyesület főtitkára köszönte meg. Befe­jezte a hazafias, szép ünnepséget az Óbu­dai Dalkoszorú éneke: — a Himnusz. Diszgyülést 2 órakor diszebéd követte a Korona Vigadóben.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom