Budai Napló, 1935 (32. évfolyam, 1183-1208. szám)

1935-03-21 / 1191. szám

1935 március 21 4er XXXII. tvl. 1181. a. ELŐFIZETÉS Egy évre . • 24.— P Negyed évre . 6.— P Lgyes szám 40 f. Egyesületek, amelyek uek hivatalos lapja,, tagjai félt'iron kapják HIRDETÉSEK Egy hasáb széles, 1 mm. magas sor egyszeri közlés­nél 30 fiit. Szövegsor éra 2 P. Ismertető köziem é- lyek megállapodás szerint. \ hirdetés dija mindenkor előre fizetendő. Állandó hirdetőknek naot ksdvezménr Buda érdekeit a várospolitika, közélet, közgazda* ság, társadalom és művészet terén szolgáló újság FELELŐS SZERKESZTŐ: VIRAÁG BÉLA Szerkesztőség és kiadóhivatal t II, Batthyány u. 63. Telefon: 50-2-96. Hivatalos érák g délután 4- 6-ig. Végre egy budai programúi! Az idők nagy fordulása idején, amelyet a küszöbön álló választás van hivatva a jobb jövő nagy talp­kövének felavatni, — eddig csak országos társadalmi és gazdasági célkitűzéseket hallottunk, de városi kérdés csak néhány nagy vonásban,- speciálisan budai kérdés csak apró töredékekben szerepelt a prog- ra inmbeszédekben. Pedig minden párt előtt ott fe­küdt a budai polgárság kívánsága, mely lehet részleteiben és az orszá­gos politikához mérten — talán — kicsinyes kérdés, de számunkra Buda csupa létkérdés. Most szükebb körben, az Egysé­ges párt jelöltjei vitatták meg eze­ket a kérdéseket, hogy legközelebb a választók előtt nyilatkozzanak ezekről, érintve a budai polgárok szivét-zsebét. igen fontos kérdés Buda közigazgatási rendezése, mert tarthatatlan állapot, hogy ap­ró ügyekben a Svábhegyről és Or- i tán hegyről a Várban levő elöljáró­ságra legyen kénytelen följárni az adózó közönség, sokszor — a kis ügyet meghaladó költséggel és idő- veszteséggel. Le kell hozni sürgősen a Várból az elöljáróságot, meg kell alkotni a XII. kerü­letet, mert a példa — a XI. kerület — bi­zonyítja, hogy ily rendezés nyomán fejlődés jár. Az új kerület erőtelje­sebben lát a függő kérdések meg­oldásához, mint ahogy az várható a régi nagy kerülettől, amelynek ad­minisztrációja szétforgácsolódik. Nagyon fontos Buda vízellátásának oly irányú megoldása, mely lehetővé tenné, hogy még a vízvezetéki csa­pokból is gyógyító erejű forrásvíz csu­rogjon és nem szolgáltatná ki ezt a város­részt háború esetén, a vízhiány ször­nyűségeinek, amikor a nyíltan fek­vő megyeri víztelepet felrobbant­hatja az ellenség. A budai hegyek telve állanak áldott karsztvízzel, amely millió köbméter forrásvízzel önti el sokszor e hegyvidék bányáit és olyan hatalmas patakokban öm­lik e hegyekből a Dunába, mint az Árpádforrás patakja. Néhány rej­tett vízmű biztosítaná Buda, — sőt még Pestnek is — vízellátását, bár­mily támadások esetén. És ha már megvan a megyeri viztelep, sől bő­vítik azt a szentendrei-sziget vizte- lepével, lássuk el akkor Buda kertjeit öntözővízzel, ami ma sokszor tilalmas. Előtérben áll a dunai hidak építése. A kormányban megvan a jóindulat, de megvan a város tanácsánál is és talán csak a nehéz gazdasági viszo­nyok hátráltatják, hogy a két ter­vezett híd Keienföldön és Óbudán egyidőben felépüljön. Módot kell találni arra, hogy a két városrész nagy érdekében ez a két híd mi­előbb felépüljön. Óbuda sorsa tisz­tán ettől függ. Az óbudai híd be­kapcsolná a modern városba és megszűnne az a szomorú állapot, hogy Óbuda számos utcájának még ma sincs csatornája, belső telkei értéktelenek, holott fek­vése, mint Buda legészakibb részé­nek fekvése, a legelőnyösebb. E jobb sorsra érdemes városrész fölött a Mátyúshegyen háromszáz hol­das gyönyörű park épült öt­ven éven út és a pesti polgár nem is gyanítja, hogy ilyen szépségekkel rendelke­zik ez a város. A négy lejtőjén Szi­lágyi Károly buzgósága révén új telep épült, amelynek lámpái mint­egy új csillagcsoport ragyognak a hegyoldalban, — és mégis egységes elgondolás nélkül fejlődik ez a hegyvidék. Bizonysága ennek, hogy a Szépvölgy, amely a Hűvösvölgynél romantiku­sabb, nem tud a pesti polgárság nyaralótelepévé feplődni. Nincs útja, vize, világítása,- pedig ennek a völgynek a fej­lődésétől függ a Rózsadomb folytatólagos kiépülése, amely hi­vatva volna arra, hogy a Lukács- és Császár-fürdő révén a legkere­settebb üdülő és nyaralóhellyé vál­jon. A Kelenföldi híd elhanyagolt nagy pusztaságot men­tene meg Buda számára, amely ma fertőzött talajával, fertőzött mocsa­rával csak ártalmára van Kelen­földnek, de az új hídfő modern új városrészt kapcsol Pesthez, amelyen ftt a pesti Nagykörút vérkerin­gése ömölne át Budára. Minden módon sürgetni kell a fő­város ama tervének megvalósítását, hogy északról mielőbb helyezzék át az összes gyártelepeket délre, a Budafoki út mentére, ami egy csapásra füsttelenítené Budát a fürdővárost és természetes, egész­séges életet vinne a kelenföldi du- napartra, amelyet rövid időn belül össze kell kapcsolni Csepel szigeté­vel egy új híd révén, amely a pesti gyárvárost kapcsolná a budaihoz és mind a kettőt Europa legnagyobb belföldi kikötőjéhez, a csepelihez. Ez a- budai gyárváros megköveteli, hogy a vasúti hídon át érkező vonatok már a Fehérvári út előtt lekanyarodjanak a Dunapart felé és szolgálják az oltani gyár­ipar érdekeit. A mozdonyok füstjére semmi szüksége nincs a sashegyi nyaralótelepnek, se a Sósfür­dőnek és a vasúti töltés lebontása, amely ma választófal, bekapcsolná a ke­rülethez a nehezen fejlődő Alsóvárost és a nemrégen keletkezett Bibiét elepet. Ez a keserű sók földje. Itt'szűrőd­nek a kutakba a világhírű keserűvizek, amelyek ma nem szolgálják ennek a városnak érdekeit. Ezt a nagyne­vű gyógyvizet csak megfelelő ivó­kúra beredezkedés alapján tudjuk kihasználni lehetőleg összekapcsol­va azt az Erzsébet sósfürdővel, a- mely így a női betegek Mekkája lehel­ne. , f\ Kelenföld egyik legfontosabb kér­dése a téli kikötő, amelyet a csepeli kikötőhöz méltó­an és hasonlóan kell kiépíteni, táp­lálva azt a budai fürdőkben elhasznált és fölösleges vízzel, amelyet egy külön csatorna vezet­ne a Duna mentén a kikötőbe, hogy télen is jégmentes maradjon, a- mely fontos körülmény idevonzaná a Dunát járó hajók ezreit. Nemcsak mint propaganda volna ez fontos, de anyagilag is hasznára válua Bu­dának és néhány év alatt új város­részt kikötővárost teremtene a ke­lenföldi Dunaparton. A budai polgárság anyagi jólétét adhatja Buda mint gyógyfürdő. Nem nehéz feladat. Ez a gyógyfür­dő évszázadok óta él és áll, csak rendszert kell vinni bele és! pótolni azt ami még hiányzik. Elsősorban hiányzik az ivó­kúra csaknem min den elő­feltétele, pedig világhírre csak ivókúra révén emelkedhetik a gyógyfürdő. Hiány­zik az a központi nagy park, ahol a beteg délutánjait töltheti. Ez máshol el sem képzelhető, csaíc' a minden oldalról fedett Vérmezőn. __s . / k I Ezt k ell a világ látványos parkjává I kifejlesztei, amit a mi kertészetünk bravúrosan képes megoldani — ide ! kell tó, szökőkút, vízesés és törté­nelmünk valamely nagy emléke. Keresni kell a módot, hogy a Vér­mező kérdése mielőbb megoldassák, I az Budapest tulajdonába vissza- 1 származzon, mert oly gazdagok még­sem vagyunk, hogy a város kellős közepén huszholdas kaszálórét tér- ! peszkedjék, mint kevéssé használt katonai gyakorlótér. Régen az oszt- | rák soldateska uralom idején, amely I Budában csak egy vidéki garnizont látott, nehéz kérdés volt. Ma, ami­kor a kormány céljául tűzte ki a főváros fejlesztését, — nem lehet továbbra is megoldhatatlan feladat. A gyakorlóteret tegyék át az Ete­le térre. V isszatolva az elavult, kicsi­nyes, vidékies délivasuti pá­lyaudvart a gellérthegyi ala­gút torkolatához szabad kilátást nyernénk a budai hegyek felé és egyúttal szabad fej­lődést is, amely itt termelné ki Bu­da legszebb és legértékesebb részét. Az Orbánhegy, Mártonhegy, Sváb­hegy alja szélmentes része Budá­nak és már igy is erősen fejlődés­nek indult. Ez a K risztinavá ros jövője. A Vérmező — mint központi park — kifejlesztendő délnek a Gellérthegyig, északnak pedig a Városmajoron át a Hűvösvölgybe. Ez a parksáv alkalmat ad fúrások­ra, amelyekhez már bírja Buda Szendy Károly» polgármester hálá­val fogadott jóakaratu ígéretét és a már meglévő parkok — a Város­major és a Pasarét mentén kiala­kult park — talán rövid időn be­lül nagyértékü gyógyteleppé vál-1 nak. így kapcsolódik Buda fürdővá­roshoz a budai hegyvidék és a Pa­saréttel szemben fekvő immár meg­szüntetett vízivárosi temetőn át ve­zető Kútvölgyi úttal a budai hegy­vidéknek olyan része, amely eddig elég árván állott — a Zugliget. A Kútvölgyi utat mielőbb végleg ki kell építeni, mert az idetörve- zett autóbúszjárat egy uj vidék számára uyitna közlekedési lehető­séget, de még gyógyügyi lehetősé­get is, mert az ut építésekor dús sósforrást találtak és a Szarvas vendéglő helyén száz év előtt forró kénes für­dő állott. ■A Zugliget Budának legszélmente- sebb része és a Zalai ut kiépítésé­vel közlekedésre is alkalmas terü­letté válna. A teleknagysághoz kötött építke­zés ma már túlhaladott álláspont s a nagy területek szigorú betartása lehetetlenné teszi egyes vidékek megfelelő fejlődését. Ezen változ­tatni kell. Ez nemcsak az egyes hegyvidéki részeknek árt, de árt a fürdőügynek is, mert üdülőtelepek nélkül hatalmas fürdővárost el sem lehet képzelni. A budai oldal történelmi hagyo­mányokkal biró városrészei között első helyen áll a Vár. Nehéz kérdés, nem a mai szegény viszonyok közt megoldható kérdés. De föltétlenül rendezni kell a Hu­nyadi ut felső részének környékét, amely mai állapotában nem méltó a várhoz. A Víziváros visszaesett, népe tengődik, sőt van­nak olyan részei, mint a Fő utca, Batthyány utca. Királyhegy utca és Margit körút által határolt rész, a- hol a háztulajdonosok helyzete szin­te katasztrofális. Ezeken segíteni kell. Ez a vádosrész a két fő fürdőcsoportot — a felső és alsó hévizeket — kapcsolja ösz- sze, dunapartja parkosítva a leg­szebb parlcot adja és összeköthető a Királyfürdő révén ivókúrával, csak az ősforrást kell megkeresni. Ezt a kérdést még apró részletek­ben is szolgálni kell. De lehetelen, hogy egy Pávai Vájná Ferene ne találna rá módot, hogy a Corvin téren kutat fúrva az ott álló szép vízöntő szobrot ivókúra céljaira felhasználhassuk, mint a- hogy a Gelérthegy alján fúrt uj források egyikének „Gül Baba“ forrás elnevezése már is megindí­totta a nagyarányú érdeklődést a vízhiányban szenvedő Keleten ahova óriási arányú export irányul­hat. inert minden lentősége meg van. Alkalmas ivókúra hely a Lu­kács és Császár fürdővel szemben levő, ma mesterségesen elrejtett Őstó a Rózsadomb alján, csak méltó szépen kell kialakítani ezt az elvadult hegyoldalt közvet­lenül a forrás fölött. A fürdőügyet szolgálnánk azzal is, hogy olyan különlegességeket teremtenénk a fürdővendégek számára, mint ami­nő volna egy állandó virág és gyümölcs- kiállitás hatalmas vendéglő és kávéházzal kapcsolatosan az amugyis halálra­ítélt Batthyány téri vásárcsarnok­ban. Napirendre kell vinni a budai gyógyfürdők szent hegyének a Gellérthegynek nagy kér­dését, amelyet számunkra a párisi Eiffel torony mintájára a jó Isten állított ide a város kellős közepébe, való­ságos templomot is állítva a szik­labarlangban, melyről már most'is bizonyítja az orvosi tudomány, hogy gyógyitóerejü rádió-emaná- dója van, sőt thorium is gyógyítja itt a bete­get. A negyven éve vajúdó liftkér­dést végre mégis meg kell oldani és lehetővé tenni a reumás betegnek is, hogy feljusson a hegyre, a tiszta levegőre. A hegy tetején mint óri­ási csarnok épülne 2—3 emeletes nagyságban a szent korona mása. Nagy Budapest kérdése beláthatatlan fejlődésnek tárja elénk a távlatot, mert ma is már egy város ez azzal a 20—22 szomszédos településsel, ahova ma Budapest népe menekül a nagyobb adó és a nehezebb megélhetés elől. Buda is csaknem összeforrott már Albertfalvánál Budafok­kal a Római telep révén Csil­lagheggyel és a hegyvidéke révén Budakeszivel. Ideális elgondolás egy hatal­mas transzverzális ut kiépítése a Duna mentén Szentend­rétől Nagytétényig, amely a Buda­pest felé irányuló nyugati autófor­galomnak egyik gyönyörű útja lesz és rendkívül módon fejlesztené az ipart és kereskedelmet Budán. így összefoglalva a kérdéseket lát­juk azokat a hiányokat, szükség­leteket, terveket és elgondolásokat, amelyek megoldása tűrhetőbbé te­hetné a budai polgárság folyton omló, hanyatló helyzetét — minden rendkívüli természeti tünetei dacá­ra, amelyek önként kínálkoznak fel, a Magyarok Istene jóvoltából. Mindent elhanyagoltunk, de azért áll Buda, él magyar még! Viraág Béla Választás! — Jelölések Budán — NEMZETI EGYSÉG PÁRTJA : Jelöltek: Zsitvay Tibor dr. ny. igaz­ságügy min., v. orszgy. képv., Petracsek Lajos dr. ügyvéd, v. orszgy. képv., főv. biz. tag, Terbócz Imre igazgató, vitéz Árvátfalvy Nagy István dr. ügyvéd, a HONSz. elnöke, vitéz Komárnoky Gyula frontharcos csoport-elnök, Tóth Gábor kereskedő, szfőv. biz. tag. — Pót jelöltek: Szilágyi Ferenc, Orova Zsigmond, Pores István, vitéz Szemlaky György, Szántav András, Gavora Jenő. Országos és városi központ: Vili. Es­terházy u. 30. (T: 38-9-27), — Budai köz­pont: I. Attila utca 11. (T: 52-1-89). •— Kerületi irodák Budán: I. Pauler u. 10. (T: 60-9-34), II. Szász Károly u. 4. (T: 57-4-49), III. Hajógyár u. 2. (T: 62-3-89), XI. Verpeléti út 4. (T: 68-3-14), XII. Már­vány utca 40. (T: 60-9-45). KERESZTÉNY PART: Jelöltek: Wolff Károly dr., a főudvar­nagyi bíróság elnöke, Csilléry András dr. fogorvos, főv. biz. tag, Toperczer Akosné szfőv. biz. tag, Bocsáry Spur Kál­mán dr. mérnök, szfőv. biz. tag, Vaálv (Schnassel) Ferenc, Puskás István. Városi központ: IV. Városház utca 10. (T: 85-4-21), — Budai központ: I. Krisz­tina tér 1. (T: 60-9-13), — Kerületi iro dák Budán: I. Krisztina tér 1. (T: 60-9-13), II. Tölgyfa u. 11. (T: 50-1-29), III. Lajos utca 183. (T: 62-3-06), III. Ürömi utca 60. (T: 54-3-71), XI. Mészöly u. 1. (T: 68-5-24). XII. Csaba u. 5. (T: 61-0-39). KÉR. ELLENZÉK és NEMZETI NÉPPART: Jelöltek: Friedrich István ny. minisz­terelnök, v. orszgy. képviselő, Grieger Miklós prelátus, v. orszgy. képv., Hüttl Károly dr., ifj. Tóth Ernő, Csapó Ferenc ny. rendőrkap., Abi Albin. Városi közport: VIII. Szentkirályi u. 2. (T: 34-9-02), — Budai központ: I. Attila utca 14. — Kerületi irodák Budán: I. At­tila u. 14. II. Fő utca 49. III. Lajos utca 61. (Sipos halászkert) (T: 62-8-47), XI. Horthy Miklós út 46., XI. Vásárhelyi Pál utca 7. XII. Hollós u. 2. (Páll J. vend.) (T: 65-4-50). SZEBADELVÜ és DEMOKRATA ELLENZ.: Jelöltek : Rassay Károly főszerk., v. orszgy. képv., Apponyi György gróf v. orszgy. képv., Pfeiffer Ignác, Hanacsievitz Hajnády Oszkár, Országh Sándor dr., Varranai Aurél. Városi központ: VII. Erzsébet korúi 49. (T: 30-8-84), — Budai iroda: 111. La­jos u. 101. (Winkler ■ vend.) (T: 62-5-36'. NEMZETI RADIKÁLIS és KOSSUTH PART: Jelöltek: vitéz Bajcsi-Zsilinszky Endre szerk., v. orszgy. képv., Nagy Vincze dr. ügyvéd, v. orszgy. képv., Rékey Ödön mérnök, Csathó Pál szövetkezeti igazga­tó, Szimonidesz Lajos ny. evangélikus lelkész, Jankovich Sándor dr. állatorvos. Városi központ: VIII. Szentkirályi utca 6. (T: 35-8-49), — Budai központ: XI. Bu­daörsi út 18. (56-6-31), — Kerületi irodák Budán: I. Alagút u. 5. (Szt. István étt.) (T: 52-2-88), II. Fő utca 8. (Három veréb étt.) T: 53-9-29), II. Margit körút 14. (Bu­dai Kis Pipa), XI. Horthy Miklós út 40. (T: 58-2-52), XI. Horthy Miklós út 144. (Keppler éti.) (T: 59-0-40). NEMZETI SZOCIALISTA PART: Jelöltek: Meskó Zoltán v. orszgy. képv. Bozóky Lajos dr. magántisztv.. Kalmár Mihály kereskedő, Bodnár István dr. ügyvéd, Gavora Zsigmond épitómester, mérnök, Fekete Adorján nyomdász. Városi központ: Rákóczi út 6. (Tel: 30-6-11). — Budai központ: I. Pauler u. 19. (Perity vend.) SZOCIÁLDEMOKRATA PART: Kéthly Anna v. orszgy. képv., Büch- ler József v. orszgy. képv., Bánóczy László dr. fóv. biz. tag, Bechtler Péter, Blaskó Arthur, Milók Sándor. Városi központ: Conti utca 4. (Tel.: 35-8-18), — Kerületi irodák Budán: I. Mé­száros u. 13. (Herczig vend.) (T: 52-3-87), II. Csalogány u. 21. )Munkásotthon), ni. Selmeczi út 14—16. (Munkásotthon), ni. Szentendrei út 44. (Winckhardt vend.) (T: 62-3-08), XI. Fehérvári út 42. (Munkásott­hon), (T: 58-6-49), XI. Budafoki út 115. (Nagy vend.), XII. Vádosmajor utca 15. (Munkásotthon.) A Tabán sorsáról oly sokszor esett már szó aBudfti Napló hasábjain és nekünk adott igazat a mai helyzet, amikor már húsz év előtt sürgettük oly módon való beépítését a Tabánnak, hogy ott az akkor még egész Magyaror­szág törvényhatóságai építsék fel' a maguk házait, abban a stílusban, a- mely az illető megyében szokásos. Ezek a megyei paloták adtak volna lakást a törvényhatóság fejeinek, de jutott volna hely a vármegye ki­váló szegény diákjának, hogy egye-: térni tanulmányaikat itt befejez­hessék. Egyúttal módja lett volna az illető törvényhatóságnak, hogy a területén gyártott, termelt, vagy kézimunkával előállított különle­gességeit kiállitásszeriien a házak boltjaiban elhelyezze, ami külön idegenforgalmi látványosság lehe­tett volna. Akkoriban hatvan-het- ven miniszteri átirattal és a székes- főváros tanácsának levelével lehe­tett volna elintézni ezt a kérdést és a királyi vár hátterében ott állót t volna egész Magyarország, ami ha­talmas érvül szolgálhatott volna a trianoni béke ellen. Talán még most sem késő, de volt egy más elgondo­lásunk is, mint Budapest egyik ki­rakatrészét a fürdőügy és idegen- forgalom érdekében kihasználhatta volna azzal, hogy a Keleten élő ro­konnépek fejedelmei számára egy- egy telket ajánlott volna föl a vá-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom