Budai Napló, 1935 (32. évfolyam, 1183-1208. szám)

1935-03-21 / 1191. szám

Budai Napló 1935. március 21. BUDAI öYERMEKRUHAHÁZ XI., HORTHY MIKLÓS ~ UT 23. ALATT ME.GNY1ET! Speciális gycrmekrußa üzlet. Habi kelengyék, telöltök, leány és tturv&ák nagy választékban. ros s azok a maguk építészeti stí­lusában építették volna fel nyara­lóikat, olyan különleges városrészt teremtve itt, amely különleges éle­tet is hozott volna, de föltétlenül érdekelt volna minden európai vi­lágjárót és exotikus látványa volna ma a fürdővárosnak. A mostani nagy pénztelenségben leghelyesebb­nek véljük Szencly Károly polgár­mester elgondolását, mely szerint a kiegyengetett területet parkírozzák és bevárják a külföldi vállalkozók által itt tervezett gyógyszállók, vagy fürdők építésére vonatkozó ajánla­tokat. Úgy tudjuk, hogy ily irányu megkeresés már több is érkezett a fővároshoz. Érdekes, hogy azért a Tabán kérdése állandóan izgatja azokat, akik szeretik Budát. Leg­utóbb Kenedy Géza. a nagy múltú publicista tisztelte meg lapunkat azal, hogy a Tabán kérdését ennek hasábjain fejtegesse. Az ő elgondo­lása, hogy ide építsük a „Nemzeti Stadiont" a régi görög városok min­tájára, amely gondolatot Kaffka építész a maga elgondolása szerint egy7 szabadtéri színházzal vél he­lyettesíteni, ahogy azt Bethlen Mar­git grófnő is. melegen pártolja a „Pesti Hirlap’ -ban megjelent együk cikkében. Szerintünk mind a kétp terv azon malik, hogy a tabáni tel kéknek túlságosan nagy az értéke s igy a város aligha engedi azt át ilyen célokra. Bethlen Margit gróf­nő fölveti azt az eszmét is, amely szintén kedves eszméje a Búd ai| Naplónak, hogy a Gellérthegytől kiinduló parksávot kell építenünk, amely idekapcsolná a Vérmezőn ésl Városmajoron át a budai hegyvidé­ket. Az illusztris írónő ezt egy het­ven méter széles Avenue-szerü ha­talmas útvonallal véli megoldhatni, amely a Rácfürdőtől kiindulva a Széna térig vezetne. Ez a terv az egész Krisztinaváros átalakítását vonná magaután és rendkívüli nagy költséggel volna csak keresztülvi­hető, ha csak nem azt a tervünket valósítanák meg, hogy az Attila körutat és az Attila utcát szélesí­tenék ki ilyen hatalmas sugáruttá, amit azonban nehezít a talaj emel­kedése és lejtése. Minden esetre ör­vendetes, hogy Budának e nagy kérdései foglalkoztatják ma kivá­lóságainkat s így remélhető, hogy7 az újjáépülő Buda méltó lesz azok­hoz a kincsekhez, amiket gyógyvi­zeiben a magáénak mond ez a vá­ros. Március ünnepe Budán a hagyományokhoz híven csak­nem minden egyesület, társaskör, asztal- társaság, iskolák és társasintézmények Unnepies keretek között emlékeztek meg hazafias^ kegyelettel a szabadságharcot megelőző március 15-ikéről. BUDAI TÁRSASKÖR nagy közönség előtt R i p k a Ferenc el­nök nyitotta meg lelkes szóval az ünne­pet és Petracse‘k Lajos dr. v. orszgy. képviselő mondott lelkes ünnepi beszédet. KELENFÖLDI TÁRSASKÖR közgyűlését követő társasvacsorán ülték meg március ünnepét, ahol Früstök Kató szavalta el Kiss Menyhért egyik lelkes költeményét és Petracsek Lajos mon­dotta el az ünnepi szózatát, összehason­lítva a múlt század elejét e század ele­jével. Utána Kovács József tábornok mondotta el poétikus beszédét, a nemzeti szellem egységét emelve ki, mint a jövő biztosítékát. BUDA ALSÓVÁROSI EGYESÜLET idén is megünnepelte március idusát s a nagyszámú közönség előtt a Hiszekegy után Mikola Géza dr. alelnök hangsú­lyozta megnyitójában az igazi lelkes nem­zeti összefogás szükségét. M ó c s y László ny. 7 tanítóképzőintézeti igazgató mélyre­ható ünnepi beszédében a márciusi tanul­ságokkal foglalkozott, leszögezve a jogok és kötelességek egyensúlyát, amely a he­lyes öncéluság útján vezérli Kelet népét. Ä meleg ünnepléssel fogadott beszédeket Sz i ge thy Lajps igazgató konferálta lm emelkedett szavakkal, majd Mikola Géza dr. „Márciusi szózatát1' F r ü s t ö k Kató adta elő nemes művészettel. I v a- n i t s Mihály hegedűn játszott, Puskás József és Nevitzky József 48-as tár­gyú költeményeket szavalt. A műsort, a- melynek minden számát tüntető taps fo­gadta, a Himnusz eléneklése zárta be. A gyönyörűen sikerült márciusi ünnepség után a tagok és a közönség társasvacso­iához ültek, amelyen u kerület vezető polgárai vettek reszt, köztük az előadó­kon kívül: Petrucsek Lajos dr., Sziklay János dr., Gömöri Győző, Ulmer Ágoston dr., Súnczi József, Szántay István. Sinkő Pál, Bajcsy Lajos, Lantos Béla dr.. Kis- perjéssy Károly, Früstök Tivadar, ífj. Háringáts Károly, Richter Ferenc, Ban- helyi Ferenc, Szírt Miklós, id. Schopp János, Vidosfalvy Gyula és mások, rész­ben feleségeikkel és családjukkal egyiit-- PÉNTEKI BORGAZDATÁRSASÁG zártkörű összejövetelén a „Szabadság ün­nepét“ Fekete Géza igazgató méltatta, aki párhuzamot vont a szabadságharc után következő elnyomatás és Magyaror­szág trianoni keresztje közt. A lelkes emlékezést a társaság tagjai nagy figye­lemmel hallgatták s fiz előadó^ fáradsá­gos szép munkáját szívből jövő tapssal honorálták. HEGYVIDÉKI ASZTALTÁRSASÁG márciusi ünnepén nemzeti ébredésünk rugóit ismertette rendkívül élvezetes elő­adásában vitéz Juhász Jenő dr. gazda­sági főtanácsos. A liberális ébredés es a nemzeti különállás gondolata 1848-ban parancsoló szükség volt, azóta azonbun már valóság lett. A r^i jelszavak helyett az olasz és német társadalmak már új világnézetet produkáltak. Nekünk is szük­ségünk van megújult életfelfogásra és ha pillanatnyilag szegények vagyunk is: gondoljuk meg, hogy a bethlehemi jászol­hoz először nem a királyokat, hanem a szegény pásztorokat vezette a csillag. Mi is a csillagot keressük, mert különben eltévedünk a vándorúton. Az értékes elő­adást nagyszámú közönség hallgatta vé­gig, amelynek sorában ott láttuk á ke­rület képviselőjelöltjét : Pet racsek Lajos dr-t is. GYERMEKKÉPEK Blahosnál II , Fű u. 18. yooooonooooooooooo Az irodalmi társaságok szövetségbe tömörültek, amely alakuló ülését márc. 9-én rendezte Simon Lajos a Gárdonyi Géza Irodalmi Társaság elnökének ügy­vezetésével. A budai „Hollós Mátyás Tár- saság'-ot Hennyey Vilmos dr. ny. ál­lamtitkár, a főtanács elnöke képviselte, akit az uj társaság megválasztott társel­nökének. A megejtett választások szerint a Szövetség elnöke P r e s z 1 y Elemér dr, belügyi államtitkár,, Ügyv. áléinők Simon Lajos polg. isk. igazgató, alel- nökök: F. Szabó Géza, Leopold Antal dr. prelátus, Vándor .Iván irő, balásfalvi Kiss Endre dr. kecskeméti polgármester és mások. A szövetségben az Akadémia, a Kisfaludy- és Petőfi Tár­saságok képviselői nem foglalnak helyet. Márcinsi ünnepet rendezett a jugoszláv menekült-tábor iskolája e hó 17-én. Fur­csa és mégis megkapó volt, amikor ezek a hazájuk-vesztett apróságok ünnepelték a magyar szabadság felvirradásának nap­ját, különös volt elszerbesített nyel­vükről hallani a „Talpra magyart“ és szomorú volt hallani a szülők aggódását, hogy „bár felejtené el a fiam ezt a szép verset, meg a magyar himnuszt mert ha visszamennénk — amit valamennyien szent hittel remélnek — és eltalálja mondani ott. jaj mi vár ránk.“ Tanító­nőjük érthető egyszerű szavakban ecse­telte a magyar múltat, de amikor lelke­sítő beszédében a jelenhez ért, zokogás­ba csuklott a hangja és sírtak vele a sorsüldözött gyermekek és szüleik. Az ünnep rendezésével két fiatal tanítónő: Zartler Edit és Faludi Erzsébet szerzett érdemet hősiesen küzdve a járványok ál­tal fertőzött iskolában, a szerb pedagógia népbutitó tevékenységével. _ A magyar szabadság ünnepén vetített képes előadást rendezett a III. kér. Keve utcai iskola tantesetülete és ifjúsága, a- melynek keretében kis elemisták és é- nekkar működtek közre, szép számokkal. A III. kér. kath. kör március 14.-i köz­gyűlésén új tisztikart választott, amely­nek tagjai: — díszelnökök: somorjai br- Lukachich Géza, Szokolay Antal és Andréka Károly; — vüági elnök: Gáldy Béla; — egyházi elnök: Pálfi Lajos dr. — egyházi alelnökök: Leiner Mihály, Borbás Sándor és Tóth József; — társel­nökök: Morvay Győző dr., Reisinger Gyula, Lopos 'Gyula, PadáiVyi Andor, Haidekker János dr. — ügyvezető alel­nök: Brunekker Lajos; — alelnökök: Ke­reszthegyi I. Ágoston, Oderszky Ferenc, Semptey Károly, Král Ferenc, Káposz- tássy Géza, Gergelyi Ernő dr., id. Reisz Péter, Olgyai István dr. és Hazay Árpád dr. — igazgató: Polgár Gy. Ödön dr. — főtitkár: Wilier József dr. — titkárok: ifj. Temesi István és Hanser László; — jegyzők: Rankó Jenő és Pelz Vilmos; — pénztáros: ifj. Reisz Péter; — ellenőrök: Borbély Béla és Palla Ferenc; — szám- vizsgálók: Bacher Antal, Stachmann Ala­jos és Mészáros János; — háznagy: Haff- ner Béla; — helyettese: Bernátn Lajos; — könyvtáros: Reisz Mihály; — ügyész: Kuncze Lajos dr. — vigalmi bizottság elnöke: Várnai Vilmos. — Választmányi tagok: Ackermann János, vitéz Bátorffy Vilmos, Dörre Sándor, Dinka Ferenc, Dangai Róbert, Held János, Hanser Jó­zsef, Katzer József, Kuszenda Gyula, Ké- kessy Imre, Kaszap Béla dr„ Láng Lipót, Molitorisz Gyula, Németh Béla, Németh János, Németh Alajos, Pászthy Ferenc, Petróczy János, Piazza Győző, Reisinger Gyula dr., id. Szaitz Elemér, Szedlák Re­zső dr. és Neravits Antal. Fogynak, pusztulnak és eltűnnek nemzeti életünk színpadáról a régi, törzsökös magyar családok. Viszi őket a természet kérlelhetetlen pa­rancsa, mely végezetül előbb-utóbb pontot tesz egy ősi név után. Ebben ugyan a magyarok kivételes kegyelt­jei a sorsnak, mert nálunk még van nehány. 7—800 eves csokid. r ran- ciaországban átlag három évszáza­don át virágzott egy történelmi név. Manapság az elszegényedés és egy belügyminiszteri rendelet veszé­lyezteti leginkább a múltat, amely­ből1, hála Istennek. mindinkább ki­vesz a hagyományos vétkes köny- nyehnűség. Ma már a régi nevek vi­selői igen komoly állásokban és te­kintélyes szakképzettséggel vonják magukra a figyelmet, különöské­pen excellálnak a pozitív tudomá­nyok terén, ami a régi, országos és helyiérdekű politikával ugyancsak ellentétes foglalkozás. Az 1886. Vili. törvénycikk el­rendelte a főrendiházi tagságra jo­gosult családok neveinek hivatalos közzétételét és az u n. családi köny­vek vezetését, amelyekbe a szüle­tés. halálozás és a házasság esemé­nyeit pontosan és hivatalos ellenőr­zés mellett bejegyezték. Az ilyen családok leszármazottjainak ma­napság könnyű a nemesség igazo­lása. Ezeknek nem kell a belügy­miniszteri igazoló végzés, mert a ..Magyar országgyűlés főrendiháza igazolta hitelesen a leszármazását. Nem így van ez a magyar ne­mesi családok neveivel, akiknek a régi időkben is csak akkor tűnt ki nemesi voltuk, ha családi nevük elé az előnevet, vagy a „nemes jelzőt Írták. Sokan hiúságból visszaélték ezekkel az előnevekkel a régi hang­zású nevük elé nemesi előnevet biggyesztettek s ez után valaho­gyan belekerült a keresztevélbe stb. Ma mór csak belügyminiszterileg elösmert nemességet lehet keresztle­vélbe, ..házassági, , születési, stb. anyakönyvi kivonüroan feltüntetni. — Ez eddig rendben volna, de mit tegyen az olyan, akinek leszárma­zását igazoló okiratai — mondjuk, — megszállott területen vannak, és akivel az történik meg, mint a múlt héten egy konkrét esetben, hogy t. i. a pozsonyi dóm plébánia hivatal arról értesíti a személyesen érdek­lődő ügyvédet, hogy az 1777 évből való anyakönyveket, „mint felesle­ges régiségeket“ a csehek elvitték a Plébániáról és ösmeretlen helyen eldugták. Nem találják azokat se a városházán, se a megyeházán, se a többi hatóságnál. így szeretnék a csehek a régi családok aktáit eltün­tetni, mert ők ma arra büszkék, hogy valamennyien parasztoktól származnak, miután a régi cseh ne­mesi úricsaládokat a Habsburgok a feliérhegyi-ütközet után (1620) ki­irtatták. Vagy pedig mit csináljon az olyan kétségtelenül valódi, magyar nemesi ivadék, akinek nincs 3—4 száz pengője a genealógus részére, aki a kutató munkát végzi, amint azt például egy ősmagyar név vi­selőjénél tapasztaltuk, amikor or­vosi diplomájában úgy írták a ne­vét és még hozzá előnév nélkül. Még egy két nemzedék és senki se veszi le erről az ősmagyarról az idegen származást. Ezernyi hibán, hiányon és mu­lasztáson szeretnénk segíteni ami­kor a Magyar Nemesi Családok Országos Egyesülete a Belügymi­nisztérium közreműködésével s an­nak ellenőrzése mellett meg akarja honosítani a Magyar Nemesi Csalá­dok Anyakönyvét. Ezért kell most tömörülni minden magyar nemzetes családnak Egyesületünk köteléké­ben, hogy egyesült erővel keresztül vigyük a kitűzött célt. Budapest, 1935. március havában. Hazafias üdvözlettel: Gróf Berényi János ügyvezető elnök. Családi összejövetel. A nógrádmegyei Karancsberényből származik az ország egyik legrégibb törzsökös magyar csa­ládja, a Berényi grófi nemzetség, mely­nek ma már csak egyetlen élő sarja vau János, aki a Budai Napló munkatársa. A Karancsberényi templomban őrzik a család legrégibb síremlékét, a XIII. szá­zadban élt Lóránt sírkövét. A családi le­véltárban több mint tízezer darab közép­kori okmány és ennél sokszorta több újkori tanúskodik a család hajdani nagyságáról. A legrégibb ösmert ősök magukat a „szent király“ katonáinak ne­vezték és a XVII—XVIII. században is több magasrangú katona tagja szerepelt az akkori háborús időkben. — A család nagyságát és óriási birtokait nem haza- fiatlan magaviseletének köszönhette, ha­nem a higgadt gondolkodású és józanul spekuláló Berényi György bárónak 1601-, 1670) aki korának legnagyobb aranypénz kölcsönzője volt. Ebben a tevékenységé­ben átvette a hajdani Fuggerek, majd a Thurzók működését és a család rövi­desen 12 vármegyében volt közel 200.000 holdon birtokos. — Berényi György báró második feleségével, Esterházy Zsófiával indítja virágzásnak a családot, mely há­zasságok és leszármazottak révén össze­köttetésbe került a Rákóczi, Zrínyi, Bát­hory családdal és később a Cóburg-Ko- háryakkal, a Liechtenstein és Rohan csa­láddal. — A külföldön élő idegen csalá- | dók különös kegyelettel ápolják ezt a Berényi köteléket és az idén nyáron Ma­gyarországra jönnek az egyetlen és utol­só Berényi látogatására. A kedves eszme felvetője Liechtenstein Gabriella hercegnő Berényi gróf unokahuga, aki férjével Kesselstatt gróffal és két gyönyörű gyer­mekével jön a Rajnavidékről Budapestre. Részt vesz az összejövetelen több ma­gyar családon kívül a bajorországi Prev- sing grófi család is. Egy esztendő a XI. kerület történetéből — Hz elöljáróság érdekes jelentéséből--------------— — - * MEG NYÍLT a MarglHild mell«» BUDÁN« SZ.EIFFFR T dezttt modern, kényeim—, K.AVFHÁZ mini CAFÉ. RES Az elöljáróság fennállásának most volt egy éve és ez alkalommal a kerü­let közönsége részéről tapasztalt érdek­lődés indította arra, hogy beszámoljon a kerület egy éves életének több mozza­natáról. Ezekből az adatokból közöljük az alábbiakat. Az 1934 március hó 1-én megalakult XI. kerület területe 3.018.24 hektár. Csak a harmadik és tizedik kerület na­gyobb. Az új kerületben 190 utca és o tér van. A Szent Gellért hegy környéke még a főváros központjához tartozik, vi­szont a kamaraerdei és gazdagréti vidé­kek egész beépítetlen külterület jellegé­vel bírnak. Gyógyfürdői, kivált a Gel­lért, sokoldalúságával: hullám-, pezsgő- és thermálfürdői; a Rudas hasonló sok­oldalúságával: thermál fürdői, fedett- uszodája, ivókúra-csarhloka, rádiumos forrásával és ligetszerü adottságú strand­jával, amely | körülmények felsorolása képet nyújt arról, hogy e területen a természet világjeilentőségű fürdőváros kialakulásának lehetőségét adta. Kiválik a kerület nevelő tanintéze­tei révén úgy a székesfővárosi, vala­mint ja szerzetesrendi tanintézcrtei^el Az új kerület lakosságának száma (55.652) és nagy területe miatt népsű­rűsége messze alatta marad a főváros legtöbb kerületének, de hagy fejlődést ígér az új Dunahíd bekapcsolódása. Az új kerületben egy éves fennál­lása alatt 571 házasságot kötöttek; 120- an születtek; és 291-en haltak meg a kerületben. Szűlőintézete nincs és hiány­zanak a kerületben a kórházak is, azért születnek és halnak meg itt oly keve­sen. Az általános egészségügyi állapot fő­képpen a még mindig nagyszámú ellát- tatlan szegények gyakoribb megbetege­dései sulyosbbitjúk. Az elmúlt évben 3846 új szegény beteget kezeltek a ke­rület orvosai — tüdőbeteggondozó in­tézetében 2300 volt az uj betegek száma, i— 748 fertőző megbetegedés is volt. A kerületnek három orvosi kör­zetbe osztott iskoláiban az egészségi ál­lapot megfelelő. A kerület nagyrészén lassan előre haladó csatornázás miatt még számos lakott terület közegészség- ügyi állapota i kifogásolható (pöcegöd- rös árnyékszékek, kutak, stb.) 144 ár­nyékszék, pöcegödör csatorna és — 85 istálló vizsgálat.) A kerület lakosságának az élelmiszer ellátását a kerületben levő nagyszámú őstermellőkön kívül egy élelmiszerpiac és 456 nyílt élelmiszerüzlet végzi. A nyílt 'élelmiszerpiac látogatottságát, je­lentőségét 'központi elhelyezése is elő­segíti, amely nagymértékben csökken­tené tervbevett áthelyezése, de azért szükszég volna az Alsóváros nyugati részén új piacra. Az új 142 élelmiszer- üzlet bizonyítja a kerület nagymértékű fejlődését. Az élelmiszer kellő .ellenőr­zését a megvizsgált élelmiszerek 25 szá­zalékos kifogásoltsága igazolja. A kerület állatállománya (521 ló, 403 szarvasmarha, 196 sertés, 51 kecske és 1900 eb) és mindössze veszetség 4, ser­téspestis 2 és baromfikolera 2 esetben fordult elő. A kiadott iparjogosítván(yok száma 423 volt. Ipari szempontból 40 gyári üzemet számlálhatunk össze. Fejljődést mutat fel a Franck, Felten és Guillea­ume, Hydroxigén, Goldberger, stb. gyá­rak. Uj alakulat a Trés és még 16 új ipartelep. Kiadtak az első évben 191 építési en­gedélyt, viszont használhatási engedélyt új épületekre és átalakításokra 357-et. Kő- és aszfaltutak, gyalogutak fenn­tartása, 32 útvonalon 5057 fm. szegély, 1155.53 ma gyalogút, 16.581.75 négyszög­méter kocsiút fektetés vagy javítás; ösz- szesen 78 vállalkozó útján. 24 útvona­lon történt teljes ágyazás 37.834.55 ms területen 3210 köbméter anyag felhasz­nálásával, továbbá 12.100 négyszögméter gyalogút salakozása és javítása, valamint 1020 fm. vízlevezető árok ásatása. ínség- munkások alkalmazásával: 7000 folyó­méteren folyt útépítő munka. A Kis- gellérthegyi kőbánya 4.914.25 ma murvát termelt ki. A XI. kerületben nyilvántartott (6— 13 éves) összes tankötelesek száma 6586 volt. A bciratkozáselmulasztása miatt 93 szülő ellen indult kihúgási eljárás. A kerület népjóléti osztályának gon­dozása alatt 1460 család áll (5800 lélek- szám) és állandó havisegélyben 58 öreg munkaképtelen részesül, míg a többiek I állandó ebédjegy, élelmiszerjegy, a tél folyamán ruhanemű és tüzelő segélyben, esetenként pedig pénzsegélyben része­sültek. A vallásfelekezetek által fenn­tartott szeretetotthonainak száma is sza­porodott eggyel, s így 5-re emelkedett. A legnagyobb szociális feladat volt az oly sok panaszra alkalmat adó úgy­nevezett „Jeruzsálem telep“1 megszünte­tése, aminek során 106 bodélakót telepí­tettünk út. A kerület másik teljsen el­hanyagolt rész a Lenke úti állami lakó­telep, mely egyik részének megszünte­tése az elöljáróság legközelebbi fel­adata. Az új korúiéra) 'elő j írósága központi elhelyezésének köszönhető, hogy a kö- közigazgatásilag iktatott ügydarabok száma az első évben már 22.510 volt, azonkívül 11.494 hatósági és vagyoni (szegénységi) és 494 hatósági orvosi' bi­zonyítványt adott ki az elöljáróság. 2657 kihúgási eljárás indult meg az első évben, ezek közül közegészségügyi 205, ipari kihágás 384, mezőrendőri 347, erdőreudőri 208, ebkihágás 224, tanonc­iskolái 146, iskolalátogatási 220, egyéb 923 (házalás, hirdetés, záróra túllépés, péktermények korai kihordása, korai szüret elés). Nem egészen kielégítő a közönség ki­szolgálása az elöljáróság épületében az. egyes helyiségeknek elégtelensége miatt. Nincsen megfelelő anyakönyvi hivatal és házasságkötési terem. A betegek szá­mára u vizsgálatra alkalmatlan és ma­gas II. emeleten elhelyezett tisztiorvosi osztály. Kívánatos volna az is, hogy az adófelügyelőség is az elöljáróság épü­letében, a rendőrség pedig u közelében nyerne elhelyezést. A kerület életének fenti megnyilvá­nulásai igazolják azt, hogy mennyire szükséges volt ennek az új közigazga­tási egységnek a felállítása. A Magyar Cserkészleány mozgalom 15-ik évi közgyűlését rendezte márc. 10- én az Akadémián. József Ferenc dr. kir. herceg és Anna kir. hercegasszony fő­védnökök is résztvettek a mozgalom szép ünnepségén, amelyen Lindenmayer An­tónia orsz. elnök mondotta el beszámoló­ját. A kir. hercegi pár aranyból készített „Turul" emlékjelvényt kapott a mozga­lom elnökségétől, majd tárcái Felicidesz Román a kormány, Boross dr. a főváros, Papp Antal pedig a m. cserkész szöv. üd­vözletét tolmácsolta. A leánycserkészet- nek ma már 6000 tagja van, amint Jó­zsef Ferenc dr. kir. herceg nagyvonalú záróbeszédében megemlítette. Árvagyermekek érdekében küzd kö­zel hat évtizede a Klotiild Szeretetház, amely most felhívással fordul a közön­séghez azzal a kéréssel, hogy minél töb­ben segítség tagságukkal az egyesület nemes gyermekvédelmi hivatását. Ripka Ferenc dr. udvari tanácsos, ny. főpol­gármester, egyesületi elnök írja kör­levelében ; „Az egyesület nem, riad 1 visz- sza a nehézségektől, de küzdelme csak úgy eredményes, ha minden tag más ta­gok gyűjtésével is hathatósan támogatja az árvák ügyét. Buda közönsége mindig megértette a szociális kötelességek hívó szavát és bizonyára meghallja ■ most is száz árva gyermek segélykiálltásút." A belépés feltételeiről készséggel nyújt felvilágosítást az igazgatóság: I. Buda­keszi út 8. Telefon: 64-2-21. A budai Margit körúton lebontották a 270 éves török vályogházat — címmel a Budai Naplóból Margittay Rikárd dr. munkatársunk cikkét ismerteti a „Ma­gyarság" márc. 14-iki száma, amely ked­vesen foglalkozik a Kékgolyóról közölt cikkünkkel is. Ha az egyetemes magyar sajtó gyakrabban érdeklődne igy Buda múltja, szépségei és jövője iránt, talán már nem volna falrahányt borsó mindaz, amit ennek a városnak érdekében irtunk. TAVASZI cipőkülönlegességeink elkésstllíelc DIOSI cipőszalon VI., Teréz-körút 1/b. B URAIAKN AK. Arengepményi OLEUM MŰSZAKI KERESKEDÉS Telefon : 69-0-10. — XI. kér., Horthy Miklós-út 32, — Autó- cikkek, Bosch cikkek. Műszak! cikkek, szerszámok, izzólám­pák, SK.F lerakat, gépszíj, csi­szolópapír, autó, gőzhenger, gép. dynamo, csont és padló­olajok, kocslkenőca, gépaslr, autógumi. Házhoz szállítással. 1933. V. 3—11. N.V. (Budapesti Nemzetközi Vásár) KAKASKAPU SÖRÖZŐ II., PALFFY-TÉR 4. SZ. Családi menü P 1,60 Nagymenű P 1.20 Ebédet házhoz szállít NEMZETES Családok V1AGYAR NEMESI CSALADOK ORSZÁGOS EGYESÜLETE Szerkeszti : gróf BERÉNYI JANOS a sífimxeies Családok anyakönyve

Next

/
Oldalképek
Tartalom