Budai Napló, 1935 (32. évfolyam, 1183-1208. szám)

1935-05-17 / 1196. szám

«HU.W.4H6.». ELŐFIZETÉS fgy'f'évre 3.£ -.24.— P Negyed •évre-—r 6".— P Egye« szám 40 f. ■Egyesületek amelyek nek hivatalos laipjia, tágjai féléron kapják 4 ■mm HIRDETÉSEK Egy hasáb széles, 1 mm. magas sor egyszeri közlési oél 30 fill« Szövegsor ára 2 P. Ismerte tő közieméi ivek megállapodás szerint. 4. hirdetés dija mindenkor előre fizetendő. áüandé hirdetőknek nsmr kedvezmény „.1935« május 17 Búd. érdekeit a várospolitika, közélet, közgazda- ság, társadalom és művészet terén szolgáló újság FELELŐS SZERKESZTŐ: BÉLA polni; hajlandónak nyilatkozott továbbá napi több mint 100 pen­gőért felügyelni arra, hogy a sze­métlerakás — recte -a tó gödré­nek, betömése — úgy eszközöltes­sék, hogy a közegészségügyet t szamottevőleg ne veszélyeztesse. Úgy tudjuk, hogy ezzel, az ajánlat- tál szemben a székesfőváros illeté­kes ügyosztályának — a szeme megnyílt végre. Itt már látják azt, amit látni kell. Most már csupán arra kiváncsi ^.„™yáros fejlődési' lehetőségeit vé- yü 'közönség, vájjon a telepeagedé- ügjoében is nyitott — és főleg (előrelátó szeimwel — fogják-e le­folytatni a tárgyalásokat? Budapestet a gyógyforrások -és gyógyfürdők városává akarja nem­csak a Tanács, de most már a Kor­mány ás lei fejleszteni, — hiszen eb­ből az «okból céladót is fizethetnek immár a közönséggel minden üveg Szénsavas víz után. Ez a törekvés megköveteli azt, ami különben elv­képen már évtizedekkel ezelőtt el- iogadtatott, bogv északon, de kiíjönasea északnyu­gaton semmi néven nevezendő bűzös üzemet létesíteni, -avagy messííírni nem szabjál. A szemét lerakás kérdését meg kell oldani, de úgy, hogy féltett -érdekéink sérelmei ne -szenvedje­nek és úgv, hogy hasonló üzleti ajánlatokra, sor se kerülhessen. Dvlbonai Pál. Fabinyi miniszter Budáért Az a hatalmas pénzügyi expozé, ■amelyet Fabinyi Tihamér dr. pénz­ügyminiszter a képviselőház nagy ( érdeklődése közben elmondott, sok olyan szempontot állított be a leg­közelebbi pénzügyi problémák so- , rozatába, amelyek Budán különös ( -érdeklődésre tarthatnak számot j Ebből a beszédből is kitűnik az a korlatokat nem tűrő lendület, amely a 'Gömbös kormány reform­politikáját erőteljesen jellemzi s amely a magyar elet minden szük­séglétét megvalósítani kívánja a szűkreszabott pénzügyi keretek ‘kö- ’.zött is. A Budára vonatkozó költségvo- - ítési pontok közt első bélyen áll az új budai -repülőtér megépítése, amelynek előmunkálatait — mim a Budád Napló többször megírta — a budáörsi határban már megkezd­ték. jelentős érdeklődésre tarthat ‘ számot a miniszternek az a kije­lentése, Siogy a házsdómentesség :új engedélye­zésével elsősorban az óbudai ré­szek -rendezését, újjáalakítását kí­vánja 'lehetővé tenni, megszüntetve azt a falu-jelleget, amely a -város szivéhez tízperces közelségben is lehetetlen viszonyo­kat tart fenn. Óbuda polgársága mindenképpen megérdemli ezt a •miniszteri gesztust, amélyet 'Fabi­nyi Tihamér kiegészíteni kíván az­zal is, hogy további -kedvezményeket Tfog ad- ' ni Óbudának és a Boráros téri híd bakii oldalán épülő új város- ■ -— résznek. Különös melegséggel foglalkozik a miniszter Budapest fürdőváros jellegének kúüomboritásával, amivel kapcsolatban módot talált a Rudas-fürdő átalakítására és mo- -dernizálásáia -s a Tabán parkozá- sáara. Idegenforgalmi és fürdőügyi célra összesen '700.000 -pengőt állí- tőtt a költségvetésbe, ami az állam- háztartás mai súlyos helyzetében a lehető ' legnagyobb áldozat, de olyan áldozat, amely Buda gyógy- tényezőinek az eddigieket is felül­múló világhírt szerez. Buda polgársága igen régen tud arról a szerrte.col, amellyel Fa- binyd Tihamér Buda iránt viselte­tik és tudja, hogy Fábinyi minisz­tersége alatt még sók értékes ak­cióval: természeti adottságaink fel­tárásával éó kihasználásával siet a nemzet és a főváros jólétének eme­lésére, mert sehol az országban nem szórja kincseit oly gazdagon a föld mélye, mint nálunk. Ezek Télisme­réséhez és felhasználásához érzék, bátorság és türelem kell, amit Fa- binyi Tihamér miniszter nyitott szívvel igazolt expozéjában. Re//e// kincsek — meglepetések Bár eauttal nem szorosan . vett budai dolgokról -szólunk, de kényszerítő erő­vel adja kezünkbe a tollat az »a tudat, hogy mily nemtörődő, ázsiai gondatlan­sággal hagytunk parlagon drága pénzt érő és a főváros világhírnévéi még jobban kiépíteni alkalmas természeti és kultu­rális kincseiket. A-természet ingyen ad­ja aranynál (’értékesebb, föld alatt rej­tőző kincseit, de azzal sem hatóság sem állam nem -törődik és a magánosok is csak ritkán foglalkoznak velük, talán an­nál az egyszerű oknál fogva, hogy (sej­telmük sincs létezésükről. A pesti oldalon sős-jódos [forrásokat tártak fel és szinte hihetetlen, hogy e világfeltlinésre -méltó fíu-rásökj,t_ egyál­talán nem kiséri a kellő érdeklődés, »- mellyel pedig — ha másért nem — saját egészségüknek tartoznának. Első lutain a rákospalotai református egyházhoz vezetett, melynek iskolaudva­rán egy szegényes vascsöves butácska áll, piszkos romgyokkal kötíilcsavarva: még csak kútháaa sincs, hanem a földből áll ki a takaratlan vascső. Ha azonban megnyomjuk a fogantyúi, előtör a ta­lajból a sósvíz, de olyan koncentrált só­tartalommal, hogy lenyelni alig lehet. A tisztelet es ur azonban szkeptikusan ma­gyarázza, hogy nem tudni, mennyi a fú­rás víztartalma és érdemes volna-e tó­két fektetni ebbe. Szerinte földgázt nem találtak, a víz hideg s különben is in­kább az iskolaszolga ismeri a fúrást, a- melynél jelen is volt. Vele ellentétben ez az egyszerű ember igen lelkes „fúrás- párti“; elmondja, hogy 1932-ben találták meg a sósVÍzet 40 méter mélységben, a- mikor földgázt kerestek az iskolaépület fűtésére. -— Pénzes ember kellene csak ide, uram — mondja — s aztán lehetne itt olyan fürdőt csinálni, hogy az egész község ebből élne. Egyelőre azonban tsak ott tartunk, hogy szomorú elhagyatottsagban áll a rozsdás ,csövű kát s csak főzővizet visz­nek belőle az asszonyok. Ugyanis azt az ételt nem kell külön sózni, amelyet ez­zel á vízzel főznék meg, van benne ter­mészetes só elégi Valamivel kedvezőbb a helyzet a má­sik, szintén közeli sósforrásnál, a pest- szenterzsébetinél. Itt egy leszerelt tenge­részeti ‘ ^műszaki tiszt vette berbe a va- rpstól 20 évre a Dúnapartnak azt a ré­szét, amelyen forrás bugyborékolását ta­pasztalta, 4 Pu.nából fel,törő gázpk kénes szagúak voltak, ami felkeltette figyelmét s a város egyik műszáki tanácsosához fordult felvilágosításért. Az illető :azon­ban kézlegyintéssel felélt. Iho^v ez csak a pöeegödrök beszivárgó tartalmának ké­nes gázszaga. Vitéz Földvárv János azon­ban nemhiába világot járt ember, hagyta .annyiban a dolgot és Pávai Vajina Ferenc -dr. segítségével 1932-ben lefúrt ,a talajba s 400 méter mélyen csakugyan itneg is találták a sós-jódos-kénes gyógy­vizet. Ma mór szabad ég alatt nagy sós­fürdő medence van a Duna parton, két kút ontja a gyógyvizet amelyet évente l&iOOO ember keres fel, különböző beteg- - ségének gyógyítására. Jellemző, bogy ^ a J dolgot Németországban hamarább tudták j meg: az illetékesek, mint nálunk s már is kiküldtek szakembezeket ide, kik -mintát vettdk a Vízből, vegyelemzé® céljából, hogv összehasonlítsák saját Világhírű reicbanhalli sós gyógyvizükkel. A bérlő anyagi erejéhez képest mindent piegtesz, építkezés, parkírozás, feltöltés tekinteté­ben. Csakhogy ide gyógyszállók kelle­nek, világreklám, s akkor ez az istenad­ta gyógyítényező Pesterzsébet lakosságá­nak örök jólétét jelentené. Csak mint kuriózumot említeni meg e város kimeríthetetlen természeti ^ és történelmi érdekességeinek jellemzésére, hogy ez alkalommal, csak úgy melléke- ! sen kiderült, hogy a fürdőtől nem messze megint kiásták egy i római castrum alap­falait, falakkal, kutakkal, a mély .egyik láncszemét képezhette a Dunavédő híd­főknek Esztergomtól—Csepelig, de amely, ről még hírt sem kapott a közönség. Anglia előkelő napilapjaiban állandó ro­vata van a régiségeknek, kapva-kapnak rajta, ha nagyritkán valami előkerül, a- mi ősi nemes pestbudai talajunkból majd mindennap kerül elő egy-egy újabb kő- bevésett „nemesi oklevél," amit egyálta­lán, figyelemre sem méltatunk ! Oh, mily ’hatalmas, .gazdag ország le­hetünk, amelvnek mindezekre a dolgok­ra semmi szükségé nincs ... 1 FöMgúx- és sósvlxkutak A Veresegyház nyaralotelep mel­letti Kis örszentmiklós község ka­tolikus temploma előtti téren a fák között, mint egy elsűlyedt ház ké­ménye,, úgy áll ki a földből a sos- vízkút: csatornája. Dfe a víz néin merhető ki belőle, * fadugoval van f Szerkesztőség és kiadóhivatali I» Maros-utca 23. Telefoni 50-2-96. Hivatalos óréki délután 4— 6-ig. ehzárva, mert a még 1912-ben tör­tént fúrás csöveinek kiemelésekor azok kb. 19 m mélységben bele­törtek a talajba s így a fúrólyuk betianődött. Nem messze onnan azonban, a Viczián-telep tégla­gyára mellett friss munka lármája hallatszik: a m. kir. Pénzügymi­nisztérium furat ja ott Pávai Vájná Ferenc főgeológus vezetése mellett -— mint a tábla is hirdeti — az új földgázkutat. A régi kút, amelyet sziptén még a háború előtt mélyesz- tettek, ugyan ma is szolgáltat még gázt, de olyan kis mennyiségben, hogy .iparilag nem hasznosítható. Arra azonban ma is elegendő, hogy ä téglagyár helyiségeit télen fűtse s az alkalmazottak lakásába is be van vezetve karvastagságú vascsö­veiken. Látogatásunk alkalmával éppen . fánkot sütöttek földgáz- tűzhelyen. A rendes tűzhelv aljába van belé- ■ szerelve a földgázcső és hatalmas lánggal lobog a tűz belőle, amely percek alatt süti ropogósra a tep­siben halmozódó fánkot, a körül- álló gyerekek nagy örömére. Az új fúrás ’ Csövei már nagyobb át‘ rnérőjiiék, úgy hogy ha rátalálnak a gárt ártó medencére, esetleg Pes­tig is elvezethető a gáz. Jelenleg 150 méter mélységben tartanak, de mivel éjjel-nappal folyik a munka, TÖvi&sen rém élhető az -eredmény, amit kb.! 300 méter mélységben' várnak. Ezután kerül sorra az Tijabb, sós víz utáni kutatás, a régi őrszentmíklósi sósvizkút, mellett, (amely tálán ivásra alkalmas artézi vizet is fog eredményezni a víz­hiány migít sokat szenvedő község vészere. Margittay Rikárd dr Attila első szobra Megcsonkított hazánk nyugati végvá­rában, Sopronban, ahol fajunkat a ger­mánság tengerének vészes hullámai fe­nyegetik, nagy nemzeti esemény játszó­dott le a minap. Az ottani II. Rákóczi Ferenc nevét viselő katonai főreáliskolá­ban leleplezték „Isten ostora*4, a világ­verő Attila hűn király első szobrát. A műalkotás létesítése vitéz nagyselmeci Mérey László tábornok érdeme. Nevét illik minden turáni lélekkel érző ma­gyarnak . emlékezetébe vésnie. Ezzel a szoborral a turáni faji eszm&iy hóditóan bevonult hadseregünk lelki világába, a- mely még csak pár éve árja volt minden porcikájában, Mérey tábornok cseleke­dete áttörés, hitvallás. A szobrot hatal­mas elképzeléssel alkotta meg Vörös Já­nos művész, amivel betegesen németes mű vészét politikánk befejezett tény elé került. A szoborleleplezés a csillagos májusi est. égboltja alatt játszódott lé, titokzatos keleti külsőségek közepette, fáklyák fényénél.. Mérey tábornok hatal­masan szárnyaló, és mélyen szántó be­szédében hódolt Attila szellemalakjának. Külön meg kell emlékeznünk a lánglelkű Erdélyi .Tibor ( főhadnagyról is, akinek Attiláról zengő nagyszerű ódáját' száz tö­rök lopta az ünneplő közönség leikébe szavaló kórus keretében. Az egész ün­nepség emberi és földi nyelven kjfejez- hetetlen erővel markolt a hallgatóság . szivébe, •— Szegény Lengyelország Pilsudszki marsai, a léngyel független­ségi harc vezére nincs többé. Az álmodó forradalmár-lázadó orvosnövendék, aki­ben egy történelmi nemzet minden ener­giája inkarnálódott, aki megérhette el­nyomott népe fölemelését, aki maga volt egyetlen szervezője az nj Lengyel- ország történetének, — örök alomra haj-' tóttá fejét. A forradalmi tűzből a len­gyel szabadság diadalmas máglyái lob­bantak fel s ebből a fényből jutott me­legség a szerencsétlen magyarságnak is. A ravatal mellett hálával gondolunk ar­ra a férfiúra, akinek nemzete a világon egyetlen őszinte barátja volt a magyar-' ságnak, a trianoni éjszakában. A Tabán jövője — l>f elgondolások — irta : BERÍVW jASOS gróf VátdhánysEDT villamoson rdöeögök a lébontott Tabán -mellett, gondolatok tor­lódnák ^agyaidban, hogy miképen lehetne ezt .a kedves es szép környezetű helyet, a már készülő -’gyönyörű parkkal és mint adottság, a rajta lev® Szt. Imre gyógy fürdővel, -a hatalmas iskolaépülettel és a Befh'len-udvarral együtt, egységes rendel­tetésű rész létként, kevés befektetéssel és átalakítással, de semmi lebontassál, jö­vedelmező módon felhasználni, íme a tervem- — A Set. Imre fürdő, az iskola és ra szerb egyházközség 'épülete közötti, teknőszerü- •en a Refhlen-udvar felé húzódó részen •épittetmek egy -— mondjuk — 50 méter bosszú és "30 méter széles betonmedencét, f&melybe bevezettetném a ‘Rácz-fürdo, to­vábbá a Hungária, az Attila, a Juventus forrás és a Rudas-fürdő felesleges termá­lra gyógyvizeit egv olajmotor átemelő erejével. A bét fürdő forrásaiból naponta átlag 930 ezer liter gyógyvíz folyik po­tyán a Dunába. Az így keletkezett fürdőmedence vol­na TBudapest legpompásabb termálts strandfürdője, mert a helye védett, fekvése gyönyörű és iimolációja páratlan a maga nemében. I Az iskolaépület keleti oldalának kö­zepén, ott, ahol a kottázs kert van, kaput I nyittatnék' és az iskolaépületnek ezt az I elkülönített ■ részét a tornateremmel I együtt berendeztetném öltöző fülkéknek I; és helyiségeknek, stb. I Az iskolaépület többi részét elkülöní­tett, más kapuval, Gyógyszállóvá, esetleg reuma-kórházzá alakíttatnám át, amely­ben a szoba, négyszeri étkezés és orvosi kezelés, naponta 5 (öt) pengőbe, kerülne, mint például a kitűnő hírnévnek örven­dő Alkotás-utcaj* Katonai-kórházban, .&•» mely polgári betegeknek .is rendelkezés^ re áll napi 5 pengőért. Az idővel már ki­fejlődött és kétségtelenül népszerűvé vált fürdőtelephez hozzá lehetne venni a BetMen-udvart, mint olcsó gyógyszállót.- Ezt a Szt. Imre gyógytelepet bele lő­hetne kapcsolni az OTI, MABI és szak­társai mozgalmába, sőt azok anyagi hoz­zájárulásával meg is lehetne valósítani. Úgy gondolom, hogy az illetékes kö­röknek érdemes volna ezzel a tervvel foglalkozni és a megvalósításhoz hozzá­fogni. Milyen érdekes volna például egy tószerű medence, amely télen nem fagy be és körülötte örökzöld növényzet emel­né a hatást. Bodapesl-Fürdőváros Egyesület ülésén Ünnepelték Szviezsényi Zoltánt Népes választmányi ülése volt Buda- pest-Fürdőváeos Egyesületnek e hó 8-án a C^llért-szájlóban, ahol József Fc- rene dr. főherceg mint elnök üdvözölte a megjelenteket, köztük Szviezsényi Zol­tánt, a Cárcötaíssió ügyv. igazgatóját és Hültl Dezső műegyetemi tanárt, a Ru­dasfürdő átépítése alkalmából. Megnyitó beszédében megemlékezett a főherceg a Tabán rendezéséről és jövendő nagy hi­vatásáról, — a Gellért-szobor alatti viz­esé, átalakításáról, — Fellner Pál nagy propagandájáról az Operabarátok ^Egye­sülete révén és — bejelentette a velszi herceg testvérének, Györgynek látogatá­sát, aki feleségével jön (Budapestre. A népszerű főherceget, aki még a királyi család nagy tekintélyét is latba vetette, hogy a Curcomissió mielőbb megalakul­jon — lelkesen megéljenezték. BUDAI NAPLÓ nj elme: I., MBROS-U. 23. magasföldszint Telefon a régi: 50-2-96. Techert Gyula dr., az új főtitkár ter­jesztette elő ezután nagy gonddal meg­szerkesztett jelentését, • /amelyben mél­tatta Szviezsényi Zoltán, a távozó ügyv. igazgató működ és ét, — amit a társaság lelkes elismeréssel kisért. A főtitkár azt az új eszmét vetette föl, hogy minden külföldre menő magyar küldjön kárpót­lásul onnan egy idegent ide. Az új el­gondolás nagy tetszést aratott. Nagy figyelem mellett szólalt föl az ünnepelt Szviezsényi Zoltán és kifejtette programmját, ismertetve azokat az ered­ményeket, amiket már eddig1 is elért a Curcomissió, ahogy azt a múlt számunk­ban ismertettük, kitérve a részletekre is és bejelentve világhírű Cook és a Dean et Dawson világutazó cégekkel k- tött előnyös szerződést, amely ír ' számos külföldit hozott: a Ger lóba. Ezután átnyújtotta a bitzer Dezső kert^ Egyesület díszok1 szemen kije1 tásái .ínén? , azért m.L, t a kitűntél i Szemét . A budapesti vámvonalon belül fekvő? téglagyárak által legutóbb benyújtott üzemtervek alapján, új telepengedélyek kiadása van terv­be „yéve. így mondják. Ebből a hír­adásból azt lehet kiolvasni, hogy a székesfőváros -még mindig komoly tárgyaló félnek tekinti a< téglagyá­rakat és több évtizeden keresztül gyakorlatba vett visszaéléseik után még mindig azt tételezi fel róluk, hogy amit vállalnak, azt komolyan be is tartják.1 A gyönyörű óbudai hegyvidék keleti lankájának védelme miatt Is kötelességünknek tartjuk felhív­ni a székesfővárosi — különböző j fokú — hatóságok figyelmét arra, ; hogy tévednek a fenti feltevésben, ■ mert köztsudoniás szerint az egyik téglagyár évek előtt kötelezettséget i vállalt ,=— a városi hatóság vezető- j ségének közbenjöttével — közűi 1 ep flésére és pedig olyan út helyett, i amelyet szabálytalanul1 gyakorolt * üzeme következtében — elbányá- ä szott. A munka egy darabig folyt ; is; hogy milyen anyagból és milyen 1 kivitelben, arról jobb nem is be- , szelni, de a pótlásnak ez a módja,] is abba maradt, az áta-bptába igen kis részbeni készített utak ott álla-* íkk ma' is befejezetlenül, várva: azt a bizonyos bibliai korbácsot. ti Még 'különösebb azonban az aláb­bi eset, amit összefoglalóan a cikk elméül írtam. Az történt ugyanis, hogy egyi másik külső Bécsi-úti téglagyárban, ahol a 90-es években Budapesten fellépett kolera megszületett, a területén lévő es szabálytalan agyagl|ányásaásből eredő tó vizé­be néhány környékbeli gyermek belefulladt. Az érdekeit lakosság lépéseket tett a nyíltan álló tellep bekerítgtlen. . veszélyes vizének el­tüntetése végett és évekig tartó tal­pára® és kilineselés után sikerült is élérni azt, hogy 1926-ban Va székesfővárosi Köz­munkák Tanácsa kötelezte a wil- kitffltat a tó betöltésére. Persze a1 vállalat — ősi szokásához j híven —- ügyet sem vetett a terhes j kötelesség teljesítésére, míg végül több sürgetés után 1934-ben — te­hát nyele évvel később, mint ahogy kötelezettsége kimondotta — gon­dolt merészet és nagyot: érintke­zésbe lépett a aég a székesfőváros köztisztasági hivatalával azért, hogy a tó vizét a hivatal tüntesse el a budai oldal szemetének itt történő lerakásával Köztudomású tény, de úgy lát­szik, még sem elég gyakran rögzít- | jük le, hogv Budapesten az év leg­nagyobb részében északnyugati szél fúj. Az adott esetben is az történt, hogy amint a szemétlera­kodás megkezdődött, ez az ural­kodó széljárás nemesak a köny- nyebb szeméthulladékokkal borí­totta el a környéket, hanem kezdte vinni a telep bűzét a lakott terüle­ten át, még a Margitszigeten is túl, amelvnek levegőjére pedig — már í idegenforga'llmli szempontból is — 1 vigyázni illik! A környéket eleddig soha nem , - látott zöld legyek lepték el, székes- fővárosunk az eddigiek mellé egy > új oatkányteleppel gyarapodott és a szemétbánya kotrói bizonytalan­ná tették annak egész környékét. Mindezeken felül pedig a rothadó 1 szeméttől még jobban megfertőző- 1 . dött, tehát bűzösebbé vált a tó vize. * A már fentebb említett közönség 1 megint zúgolódott, megint panasz- J kodott, persze megint kilincselt és t talpalt — mint 1926 előtt — és az e .eredmény: , I az itt ismertetett tények hatósági megállapítása ..volt, f amit egy — a telepre kiszállott ve-; > i gyes bizottság áljapított meg. Most történt azután az — amit a viszonyokkal ismerős közönség . i „téglagyári mentalitásnak“ nevez, r .az t. i., hogy az a vállalat, amelyet , e 1926-ban a terület én szabálytalanul ? £ végzett munkája folyományaként, \ élőállott tó betöltésére köteleztek, ,\ .ajánlatot tett,, a , székesfővárosnak, , 5 amely . szerint:i r\;. több mint .10.000 pengő térítése ellenében hajlandónak nyilatko- : s pelt büzliöüx tavának vizét iecsa- p

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom