Budai Napló, 1935 (32. évfolyam, 1183-1208. szám)

1935-05-17 / 1196. szám

Budai Napló 1935. május 17. /Í36 éve* cég REICHER II., Tégla-utca 9. KECMEFESTÉS. VEGYTISZTITAS Ezután .egyhangúlag megválasztották Homounay Andor dr. jegyző és ügyész indítványára tiszteletbeli tagok­nak a következőket: Sipőcz jenő'dr. főpolgármestert, Szen- dy Károly dr. polgára., Tormay Géza dr. és Seholtz Kornél államtitkárokat, Vá- mossy Zoltán dr-t, Pölzl Jenő dr-t, Bán- laky Gézát, Porzsolt Bélát, Gellér Mi­hályt, Saxlehner Kálmánt, Bilkei Papp Lajost, Bársony Oszkárt és Marenchich Ottót, — akiket örömmel egyhangúlag vettek föl és éljeneztek meg. Szent Margit szigete a boldogság és az örök május szigete, ahol akkor is kacagó tavasz nyílik, amikor már a városban sűrű levelekkel pereg az őszí és hideg szél tépdes apró fodrokat a csillogó Dunán... De szép is ez a május, amikor igazán itt a május és könnyűruhás fruskák sétál­nak a gyönyörű zöld gyepágyak közt. S a padokon, a mindig hófehér szigeti padokon hatalmas 'fáid lombsátora alatt pötyögő kérdésekben omlik a tavasz: —> Szeretlek. . . — és puha .lány kacsók kulcsolódnak a fiú fejek köre. S mintha ■ezt a titokban mondott szent szót vissz­hangozná fűszál a rózsának, szív a Duná­nak, aranyló, alkonyati. fényben égő budai hegyeknek s az örökkévalóság orgonája zúgná, dalolná tovább két 'gyermekszív titkát. De szép is ez a sok szerelem, régi ru­mok bolthajtásai alatt, zegzugos utak friss sóderén, a strand fövenyén vagy dunapprti sétányokon. Mintha csak ide nyitotta vol­na ki szivét legjobban az Isten : itt tisztább a csók, szebb a hűség. A múlt szép illata száll) a jrégi .'kövek alól, itt ;lábujjhegyen jár a város fia s mikor estefelé idehang- zik a vén Budáról az Angelus: százezer kis virág hajtja fejét nyugovóra. Aztán csönd lesz. Éjszaka. Kis ideig még szól a jazz tompa kürtje, de elhallgat ez is és csöndben, éjszakában, lágy szellő szavában feltámad a múlt... Haliga csak... piros I örökmécs pislog a kápolnában, valahonnan I szép zsoltár éneke szüremlik s a csönd­ben, az áhiiatos éjszakában Szient Margit lelke imádkozik... _______ iparoso k küzgyülése 11. kér. Iparoskor április 28-án> ren­dezte a XXIX.-évi rendes közgyűlését Vé­li Gábor elnökletével, aki a Nemzeti Hi­szekegy elmondása után szép beszéddel üdvözölte a megjelenteket. Bisi Gyula magvas titkári jelentést olvasott fel a kör évi működéséről amiért az elnök in­dítványára jegyzőkönyvig köszönetét sza­vaztak meg neki. Pénzes Mihály dr. ügyész és Grenyó Bertalan ügyv. elnök érdekes felszólalásai után Csiszár Lajos pénztáros tett jelentést a közgyűlés élénk helyeslése közben. A beszámolók sorában ■Szabó Márton és Horváth József szám- vizsgálók, Tóth Elemér könytáros tettek még jelentést. A megválasztott uj tisz­tikar névsora: Véli Gábor elnök; Gre­nyó Bertalan ügyv. elnök, Bisi Gyula titkár, Pénzes Mihály dr. ügyész, Csi­t szér Lgjos pénztáros, gjéles Géza, Frjpi- ■mel József es|verkó Jénos jegyzők, Tőih Elemér könyvtáros, jpber Gyfjrgy gazda, Dörnbach j§Kgb és Nifhter Jgnos ellen­őrök, Szabó Márton és Hqjyath József számvjfsgálóK — Grepyó Bertalan ügyv. elnök indítványára a közgyűlés távirati­lag üdvözölte vitéz jákfai Gömbös Gyu­la miniszterelnököt, Fabinyi Tihamér dr. pénzügyminisztert, Bornemissza Géza ke­reskedelemügyi minisztert, Petracsek La­jos dr. orszgy. képviselőt, Lendl Adolf dr. tb. elnököt és Kozma Jenő dr. ügyvédet. A Himnusz hangjai zárták be az emelke­dett színvonalú közgyűlést, amely után rögtönzött tagértekezleten vitatták meg a tagok a törvényhatósági választások várható esélyeit. A Bécsikapu ma már csak történelmi emlé­kezésünkben él, tényleg azonban nem egyéb, mint egy csúnya fal- omladek, amin már nem sokat ék- telenithet egy odarakott salakbuc­ka. Azt hisszük pedig, hogy több jóindulatot és megbecsülést érde­melne ez a romjaiban még megle­vő emléke Budavár hatalmasságá­nak, amely évszázadokon át állta török és labanc ostromát és ame­lyen át az ősi vár kereskedelmé­nek legjelentősebb részét bonyolí­totta le a nyugat felé. Európaszerte — sőt világszerte — minden város, amely régen! e vár volt, féltő gonddal ápolja, őrzi kapuit, mint nagyságának és fenn­maradásának kipróbált őreit és az odaérkező idegennek büszkén mu­tatja ezeket az ereklyéket, ame­lyeket nem egyszer még címerei­be ‘ is befoglal1. Ezt ; — talán — a Bécsikapu is megérdemelné. A vár többi kapuját az évszázados harcok, az építkezés, a városrende­zés elsöpörte! — csak ez az egy maradt meg — helyesebben ennek az egynek maradt meg az a kü­lönleges helyzete, hogy még a res­taurált várfalak is csatlakoznak hozzá. Lj A Bécsikaput vissza kell állíta­ni ! Nem volttá ez műemlék hami­sítás, hiszen a várfalakról is min­denki tudja, hogy a mnlt század vé­gén nagyrészüket újból tataroztak, rendezték, akiknek szivük volt hoz­zá. Az nj kapu felépítése nem o- kozhat semmiféle nehézséget, hisz még az egyik sarokvas is ott van ! A közlekedésnek sem árthat, mert hiszen a nyitott kapuszámyak, a falhoz simulVa, nem foglalnak he­lyet. És ami a költségeket illeti, aligha foffia ez a néhány száz pengő esődbe juttatni ezt a várost, ahol. bizony ezreket fordítanak im­produktív munkanélküli segélyekre és amely város elég gazdag ahhoz, hogy naponta kincseket érő gyógv- viztömegeket öntsön a Dunába. — Valószínű, sőt bizonyos, hogy az ősi Bécsikapu restaurálása is egyik méltó programpontja lehet Budavár visszafoglalása 250 éves jubileumának. W. V. I Rotary Kjúb legutóbbi tis^tujitisán Vida Jfepő felsőházi tagot, Ripka bereue Ur. ny. főpolgármestert és Kresz Károlyt, a TjSBE igazgatóját, igazgatósági tagoknak yálasztotta gieg. A klub múlt évi tevé­kenységéből az a nagyobb összeg emel­kedik ki, melyet a Jugoszláviából mene­kültek felségéi yezésére adakoztak, A klub állandó érintkezésben van a világ többi Rotary szervezeteivel és Magyarország megismerése érdekében éveken át ered­ményes munkát fejtett ki. Blahos Rezső Fő-utcai fényképészen műterme készítette ,'Régi értekeink — új egyéniségek“ c. sorozatunk felvételeit. A legutóbbi időben ugyancsak elkészítette Fabinyi Tihamér dr.- és Bornemissza Gé­za miniszterek művészi fényképeit. Szent Imre fürdőt a városgazdasági ügyosztály és a gyógyfürdő igazgatóság megbízottai május 11-én és 13-án átvet­ték. Május 13-a óta a Szent Imre fürdőt a székesfőváros kezeli: I szivar 6YULI I Ismét elment közülünk valaki, aki egészen a miénk volt, aki te­hetségével, munkájával, ragyogóan szép működésével örökre beírta ne­vét Buda és a magyar költészet aranykönyvébe. Nem kacagnak többé vidám strófák Szávay Gyula szerény kézjegyével, nem integet­nek már napsugár szemei, amelyek bearanyozták tekintetét. Elmúlt a dal és a „Hollós Mátyás Társaság" ősz elnöke kiszakadt körünkből s azóta messze jár, a csillagok felé. De hagyott itt valamit köztünk: a szivét, a művészetét, örök fiatal szép lelkét, amelyen nem vesz erőt a halál,- s amely tündökölni fog, míg Budán álmodéi lesznek a ta­vasznak, az irodalomnak és a foly­ton újraszülető magyar életnek. Május 4-én délután, előkelő nagy közönség jelenlétében, a farkasréti temetőben helyezték örök nyuga­lomra Szávay Gyula m. kir. kor­mányfőtanácsost, á Budapesti Ke­reskedelmi és Iparkamara, a Gvőri és Debreceni Kamarák, a Petőfi Társaság’ volt főtitkárát, a budai írók Hollós Mátyás . Társaságának elnökét, aki 74 éves korában május 2-án hunyt el Budán. Az egyházi szertartás után, amelynél az Opera­ház énekkarának tagjai gyászéne­ket adtak ellő, először Éber Antal, a kereskedelmi és iparkamara el­nöke búcsúztatta jßzavayt. Rédey Tivadar a Kisfaludy Társaság, Ha­vas István pedig a Petőfi Társaság nevében beszélt és Szávay költői munkálkodását méltatta. A Hol­lós Mátyás Társaság koszorúját Peterdy Sándor helyezte el! a rava­talon, aki a Társaság nevében az el­hunytat, mint volt1 elnökét, a sok­oldalú, kitűnő költőt, jóbarátot bú­csúztatta. A sírnál az Otthon-kör nevében Halmay Bódog, majd Radó Dezső debreceni kamarai főtitkár és Kántor Leó syrőri kamarai álel­nök mondottak búcsúbeszédet. balAzs yuwptotö llvBavIlsf v ég állomás SpkMMhI: Rántollcslrka, domplnodll. HfMI és csukott terraszok — Naponta cigányzene ÍTI na. I Hollós Mátyás Társaság máj us 6-i összejövetelén Szilágyi Ká­roly aíélnök’ búcsúztatta el Eegyeletes szavakkal Szávay Gyulát, az egyesület kiváló elnökét. A társaság tagjai né­ma felállással tisztelegtek a nagy iró emlékének. A gyász jeléül a napirend többi pontjait a 13-iki rendes összejöve­telen vitatták meg, amikor Piává i- Vajna Ferenc főgeológus ismertette ji hévforrásoknak a barlangok kialakulá­sánál játszott szerepét, amelyről S e b ő s Károly rendes tag is elmondta érdekes és tudományosan megalapozott teóriáját. Nagy megütközéssel tárgyalták a tagok azt a helyzetet, amely az óbudai tégla­gyári tónál a szemétlerakás következ­tében fertőzi a levegőt, amivel mai szá­munkban vezércikkben foglalkozunk. Uj fővárosi repülőteret a budaörsi ha­tár és a Kőérbereki út közötti 120 hold- nyi' síkságon építik meg. A terület' je­lentős része a főváros tulajdona, egy ré­szét azonban Budaörs községtől kell meg­váltani. A minden modern igényt kielé­gítő uj légi pályaudvar építése két és fél millió pengőt igényel, aminek nagyob részét az érdekeltségek máris hajlandók rendelkezésre bocsájtani. II. kér. Iparoskor 1935. május 16-án, csütörtökön este fél 9 órai kezdettel az Iparoskor helyiségében, II. Batthyány- budapesti II. kerületi főcsoport vezető tagjaival vacsorával egybekötött csalá- tér 4. az Országos Frontharcos Szövetség dias ismerkedési estét rendez. Borgazda i tisztséget Tihaméry Kálmán az Ipa­roskor társelnöke tölti be. Hogy segíthetünk a fagykáron? Ilyen címen a M. kir. Növényvédelmi Szolgálat egy rövid útmutatót adott ki, mely mind­azokat a tudnivalókat összefoglalóan tar­talmazza, amelyeket a fagykár sújtotta gazdáknak a szántóföldön, zöldséges kertben, szőlőben és gyümölcsösben tud­ni kell. Ezt az útmutatót mindenki díj­talanul megkaphatja a Földmivelésügyi Minisztérium Növényvédelmi Irodájánál (Budapest, Földmivelésügyi Minisztéri- un), ahonnan válaszbélyeggel i ellátott levélbeli kérésre postán is elküldik. Min­den gazda tehát saját érdekében cselek­szik. ha ézt az útmutatót figyelmesen el­olvassa. Szent Imre herceg útja feletti vasúti átjárót átépítik s a költségeket a Besz- kárt, a főváros és a Máv közösen vállal­ták. Eredetileg a három tárgyaló fél kü- lön-külön egyharmad arányban garan­tálta’ volna a 170.000 pengős költség fi­zetését ; végső fokon azonban! a keres­kedelmi miniszter úgy döntött, hogy az útépítés költségeit a BSZKRT, MAY, egyenként 50 százalékos arányban vi4 seljék. Heti panaszok. S. B. úr gyakran fel­hívja ^figyelmünket Budán előforduló visszásságokra. Heti levele így hangzik: A Döbrentei tér ócska házait lebontot­ták. A pincéket, gödröket, mély gyalog­járókat betemették. A gödröket, mély utakat most útra kiássák, állítólag a ká­belek lefektetése miatt. Az utca szintje alatt ezeket a kábeleket kevesebb mun­kával könnyebben helyezhették volna ell — A Gugger-hegy felé vezető átlós út egy részét kétszer emelték fel és kétszer mélyítették. Annak idején a Yáci-úttal ugyanezt tették s ennek nyomai mai na­pig meglátszanak. Kellemesen axóralcox&at NIRM I. Kért&elylség ében II., KUT-UTCA 13. SZ. BSZTBLRENDEltS TELEFON: 50-4-08. Minden Időben fpalásxlé ELSŐRENDŰ ZENE » ÉLB EN: Menttrendszer Befőtten üvegek, virág­cserepek, játékok, keretezés, üvegezés HOFFMANN üveg-, edény*, porcellán- üzletébe n II . HIDEGKUTI-UT 5. TELEFON: 04-7-98. A Z u g ligeti 6« Pasaréti egyesület tagjainak kedvezményi R E n ft II V készítés, javítás, L U U n 1 karbantartás N B P E L L E N Z Ű szakszerű, olcsó készítése és javítása F ORSINEK LÁSZLÓ gépészmérnök redőny- karbantartási vállalata II., BRTTHYáNY-U. 12. TEL: 56-6-81. LEGOLCSÓBB ÁRUK! HÁRSHEGYI venrégeö 8 3 •+ a s villamos — Vadorzó-utcai megállója — I„ HIDEGKÚT i-UT 84c. Kitűnő konyha — Figyelmes klszolgílis. NirOWie CIGÁNYZENE. TÓTH JÓZSEF II löld és a csillagok világa 6rOI Berényí János előadássorozata Budán volt, Budán van és Budán lesz a csillagvizsgáló Klimaövek. Valamely földfelületi rész éghajlata (klímája) az illető hely geológiai alaku­latától, továbbá a levegő, a víz, és a nap­sugarak együtthatásától függ. Ezek dön­tik el mindenek előtt azt, hogy az ülető földrész az emberre nézve mire használ­ható: lakóhelyiek, munkahelynek, vagy pedig táplálkozási forrásnak. Mentői jobban egybeesik ez a három, szükség­let, annál értékesebb az illető hely, mert a kényelmet szolgálja, ez pedig a föld urának legnagyobb gyengéje. Minthogy földünk tengelye 23V« fok­nyira elhajlott, és ezen elhajlási irányt úgy a saját tengelye körüli forgásban, mint a Nap körüli keringésében is meg­tartja, (a tengely elképzelt folytatása az északi Sarkicsillagban végződnék) a Nap sugarai állandóan változó szögben érik a föld felületét. A változó szög következ­ménye, hogy egyrészt a ferdlülő napsu­gár ereje is gyengül, másrészt pedig na­gyobb levegőrétegen kell áthatolnia, mi­által a levegőréteg több sugarat (mele­get) szív magába, vagy abszorbeál. Ha az elhajlás 90 fokos, ami az Egyen­lítőnél van, akkor 51% napsugarat nyel el a levegőréteg. Ha 62V« fokos, akkor már 54%-ot. Ha 45 fokos, akkor 60%-ot. Ha pedig 23*/i fokos, akkor már 75%-ot, ami a sarkvidéken van. Mindebből az is! következik, hogy a nappal és az éjjel tartama sem egyenlő. A sarkvidéken hosszabb a nappal és az Egyenlítő felé mindinkább kiegyenlítődik a különbség. Pontosan az északi sarknál 186 napig van nappal, a déli sarknál 179 napig egy évben. Az északi sarkövnél 24 a déli íJs^rkövnél is 24 óráig tart a nappali A ^hrkövnél is 24 óráig tart a nappal. A ráktérítőnél és a Baktérítőnél 13.5 óra a leghosszabb nappal és 10.5 a legrövi­debb. Az Egyenlítőnél pontosan 12 óra a nappal és 12 óra az éjjel, ami csak ke­veset változik aszerint, hogy a földfer­dülés következtében a Nap a Ráktérítő (északi félteke) vagy a Baktérítő (déli félteke) felett veti sugarait 90 fokos merőleges szögben a Földre. Mindebből következik, hogy az Egyen- nyek az élet szempontjából. A növény- litő táján a legkedvezőbbek a körülmc- zet a legbujább, a termelés többszörös és a föld alig kíván némi megmunká­lást, ami azt jelenti, hogy az anyagosé- re természetes úton, a Nap közvetlen munkája következtében történik. Az Egyenlítőtől észak és dél felé ez a fo­lyamat mindjobban hajlik pl [mestersé­ges beavatkozás szükségessége felé. így például Délolaszörszágban kétszer is van évente termés; Északnémetországban pe­dig jóformán egyszer sem volna, ha a sűrű lakosság következtében erősen ki­használt termőföldet mesterséges trágyá­zással nem erősítenék, ami végeredmény­ben nem egyéb mint az anyagcsere elő­segítése. Az eddig említett természeti erők azonban még nem az egyedüli irányítók, amelyektől az egyes helyek éghajlata függ, mert a különböző klímazónák nem követik pontosan a szélességi fokok irá­nyát és határát, sőt nagy eltérések is mutatkoznak. így például! ■ valamikor megszoktam Fiume szubtropikus éghaj­latát. Ez a város a 45 és 46 szélességi fok között fekszik és a körülötte lévő Karszt- hegység mint gyűjtő tükör veííti a Nap sugarait ép a városra, úgy, hogy nyáron sziklák között mértem 50 fokos meleget a Napon, télén pedig erős bórában 5 fok hideget, ami már ritkaság. íme a tenger, közvetlen közelsége, a magas hegyektől körülvett síkság (tenger) és, légáramlás hatása egy hely éghajlatára. Egy eszten­dőben pedig 113 melegesős napot is ész­leltem. Amikor azután jóval délebre fek­vő Sarajevóba kerültem, akkor július­ban dideregtem, a hideg esőben. Az éghajlati viszonyokat legnagyobb mértékben 1 befolyásolja elsősorban . a tenger közelsége, vagy távolsága. A ten­gerpart mellett ugyanis a sok vízpára és felhőzet, továbbá a víznek az a tulajdon­sága, hogy átereszti a meleg napsugara­kat és mintegy elraktározza a meleget, mert fajmelege (specifikus melege) igen nagy és sok kalóriát tud elnyelni, — alapjában véve nem engedi, hogy túl- magas nyári meleg (kifejlődjék. Ezért mennek nyáron a viz mellé hűsölni. Té­len aztán a tengervíz mélyebb rétegei kezdenek felfelé kihűlni és a felette levő levegőréteg ezt a meleget átveszi. Ez a folyamat igen lassú, mert a tenger fe­letti felhőréteg nem . engedi a gyors le­hűlést, a vízben pedig még mindig van meleg réteg, mely felfelé törekszik. El­lenben a szárazföld nem veszi fel mély rétegekben a nyári meleget, télen hamar kihűl és beáll a nagy hideg. Ilyenkor aztán a tenger felől áramlik az elraktá­rozott nyíri meleg és ei adja7 az úgy­nevezett tengeri klímájú éghajlatot. Ang­liában ehhez még hozzájárul a (nyugati) partjai mellett elhaladó Golf-áramlat, amely tropikus középamerikaá vidékről folyton szállítja a meleg vizet. Szóval a tengeri klíma enyhébb és kiegyenlítet­tebb. Ellentétje ennek a mélyen bent a szá­razföldön elterülő olyan medence, melyet magas hegyek öveznek. Messze a tengertől, továbbá, mert a hegyláncolat nem en­gedi kiszabadulni a mélyen fekvő meden­céből a levegőréteget, valamint a derült ég is hozzájárul a nagy földkisugárzás­hoz (meleg elillanásához), ilyenkor aztán beáll a nagy hideg, amely például a szi­bériai Jakutskban átlag 42* C. hideget eredményez januárban. Ennek a helynek júliusi legmagasabb átlagos melege +18* C.. Ha azután ilyen szibériait csikorgó hi- degú. óriási medence felett szélcsend ural­kodik és a délfelé elterülő földrészek is szélmentesek, akkor a nehéz, hideg le­vegő lombán kezd délfelé .ömleni s mire Magyarországra jut, okozza a rendkívüli 2Q—30 Cr fokos hideget,- — A szibériai medencék roppant lehűlése, a tartós szél­csend s általában az északi féltekén levő szárazföldek hideg-melegének alakulása szoros összefüggésben látszik lenni a nap­foltokkal, melyek műszeren kimutatha­tóan befolyásolják a földmágnességet. Mostanában is észleltek szokatlan nagy­ságú napfoltot, — Szibériában 45 fokos hideg volt, szélcsend uralkodott minden­felé és február közepére (1935) várták nálunk is a 20—30 fokos hideget. A föld felület, különböző: (helyéinek egyenlőtlen felmelegedése okozza a lég- ármlást, mely aztán széllé, majd egyes helyeken a különböző áramlások egye­süléseként és az eltérő hőmérsékletek kiegyenlítődéseként mint energiaered­mény okozza az orkánokat, stb. Mi a. szelet 10 fokozatra osztott skála szerint a „légáramlás“, „szellő“-tól 10-ik fokoza­tot jelentő „orkánig“ mérjük. Az utolsó 10-ik fokozat azonban nagon különböző erejű, (sebességű) lehet., így például u középamerikai tornádó óránkint 150 kin sebességgel is halad. Nagy általánosságban és főkiinduló pontként, mondhatjuk, hogy a trópuson a meleg levegő a magasba száll és az északi illetőleg déli sark felé áramlik. Mindjob­ban lehűl, majd a 25 és 40 szélességi fok között ismét az egyenlítő felé áramlik. Ezek az úgynevezett passzát szelek, me­lyek állandóan fújnak s melyek hajdan a vitorlásközlekedésnek voltak erőforrá­sai. A Föld forgása következtében ezek a szelek nyugati irányba terelődnek és az északi féltekén északkeleti, a délin pedig délkeleti széllé változnak. A 25 és 40 szélességi fok közötti földrészen igen gyakori a huzamos szélcsend, ami az Egyenlítő alatt rendes dolog. Az északi és déli sarkok fölött hatal­mas jéghideg levegőtömeg borítja a Föl­det, melyet a földforgás keleti szelekké változtat. Ezek a jéghideg szelek talál­koznak a fentemlített szélességi fokok alatt az onnan részben a sarkok felé áramló meleg levegővel és a földforgás következtében nyugati szelekké változ­nak. Ezek a szelek majd gyorsabban, majd lassabban hatolnak a mi mérsékelt égövünkbe és rendesen megváltoztatják a nálunk ősszel és tavasszal gyakori esős, borult időjárásokat. Április, má­jusban a feltűnő lehűlést nálunk, az ilyen nagy mennyiségben behatoló északsarki légáramlások okozzák. Az úgynevezett monsun-szelek az év­szakok szerint változnak. A nyári mon- sun a keletafrikai parttól India és Kinn felé fúj és viszi az áldásos, rizstermelő esőt. A téli monsun októbertől márciu­sig hozza a hideg levegőt a belső ázsiai szárazföldről. Afrika nyugati partjain és a guineai öbölben le Ausztráliáig is fúj a monsun szél. I Huzamosabb, ideig tartó szél és a ten-. I gerek vizének különböző sótartalma is okozhat tengeiárajnlást, így a monsun az Indiai Óceán öbleiben nyáron kör- forgásszerú. vízáramlásokat okoz. A pasz- szátszelek pedig az Atlanti Óceán mexi­kói öblében okozzák a Golfáramot, amely Európa északnyugati partjáig hatol. Még fontosabb szerepe van a szélnek, mint esőokozónak. A felmelegedett le­vegő sok vizpárál visz magával, melyet lehűléskor eső alakjában visszaad a föld­nek. Ezért van az, hogy a hideg vidék­ről jövő légáramlás száraz, ugyanis a forró sivatagokból jövő szél se hoz vizet magával, mert ott sincs pára. Közép­meleg helyen keletkező szél páradús, te­hát esőt hoz. Magas hegyek felfogják az esőt, meri a felső, hidegebb régiókban lecsapolják a párákat, még mielőtt to­vább jutnának. Hideg, partmenti tenger­áramok is maguk felett csapolják le a felhőket. ’ Az eső bősége befolyásolja az illető földrész használhatóságát. Vannak száraz bíeíyek, különösen egyes sivatagrészek, ahol az évi csapadék átlag 1 cm. Viszont vannak magas hegységek, melyek fel­fogják a tenger felől jövő meleg, pára­dús levegőt, s azt lecsapolva, 2000 cm évi átlagot érnek el. A trópusok esőjét nem a szél "hozza; hanem saját 'alíó levegő­rétegük nedvessége száll féli oly magas­ságig, amíg a hidegebb levegőréteg azt í eső alakjában vissza nem adja.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom