Budai Napló, 1935 (32. évfolyam, 1183-1208. szám)

1935-01-19 / 1184. szám

Budai Napló 1935 január 19. KAKASKAPU SÖRÖZÖ II., PÁLFFY-TÉR 4. SZ. Családi menü P 1,60 Nagymenő P 1.20 Ebédet házhoz szállít árváiányhajat, — tihanyi kecske- körmöt,. -r_. ■mezőtúri Badár-kerá- miát és még százféle más kedves, sőt részben értékes, holmit. Mindenesetre érdemes volna vég­re egyszer komolyan tanácskozni arr«í, hogy : . miféle rendes, tetszetős és kifejező erejű budapesti souvenir képviselje méltó módon a fővárosi kereskedel­met. Aminthogy —r valljuk be: külföldi kívánságra és nagysokára — elké­szültek a silány ,s rikító kópesleve- lezőlapok után a művészi metszetek is,. mert például az angolok szive, sen. fizetnek többet az artisztikus rajzért, ■*-’ épp úgy lehetne^ gondo­san kitervelt más produkciókkal is szolgálni. A kijelölt árucikkek már­kázása is megtörténhetnék diszkrét módon. A nívós kereskedőknek jogos pa­naszai közé tartozik az, hogy idegent alig látnak, Ennek nem rosszindulat vagy akár­milyen célzatosság az oka, hanem a rendszertelenség vagy a régi el­avult külföldi példákat utánzó be­osztás. Kongresszus vagy társasuta­zás alkalmával nem marad elég idő arra,, hogy a külföldiek csakugyan megismerjék iparunk és kereske­delmünk értékeit. Budai kereskedő pedig, — hacsak nem véletlenül és exponált helyen történik — jóformán nem is álmod- hutik arról, hogy komolyszámú ide­gen vetődjék be hozzá. Az idegenvezetők külön jóindulata kell olyasmihez, hogy pl. a Koroná-J zó-templom és a Halászbástya meg­tekintése után bejusson az idegen egy kis aperitif-re a régi kedves Ruszwurm-cukrászdába. Lehetne Budán akárhány ilyen apró spe­cialitásra fölhívni a figyelmet olyan helyiségben, ahol élvezetesebb kü­lönlegességhez juthatnak, mint ami­lyen á Baseli Lekkerli, a nürnbergi Leibkuchen, a marseillei Bouille-\ baise. -Nem lokálpatriotizmus kér­kedő megnyilatkozása, hanem kül­földiek abszolút dicsérete döntötte el, hogy az erdélyi fatányérost, a barackpálinkát, a halpaprikást és egész sor más tisztaanyagú és kitű­nő zamatu magyar ételt-italt érde­mes ajánlani. Londonban az angol király sza­kácsa (Viola, Károly) magyar em­ber; a Christmas-pulykát javarészt innen szállítják egész Angliába, a Nemzetközi Szálló-kongresszuson, mint a; világ legjobb itala a tokaji bor volt a főünnepségen egy ma­gyar iparművész serlegében. Ilyen adatunk is sok van együtt annak bizonyítására, hogy Európa legtöbb országában elisme­rik a gasztronómiai és iparművé­szeti értékeket, amelyek azonban idehaza nem jut­nak kellő módon a külföldi vendé­gek szeme elé. Angliában 430 ezer olytan reumás beteget írtak össze tavaly, aki mun­kaképtelen. Ha csak tíz percentjét, sőt hai csak egyetlen százalékát tudnék kellő agilitással idevonzani iái fürdővárosnak nevezett Buda­pestre, és meg tudnék velük ismer­tetni a magyar ipar és kereskede­lem értékeit, kezdetnek már ezzel is beérhetnénk. De addig is leg­alább az idejövő osztrák, német, holland, amerikai és más látogató kapna módot arra, hogy valóban megismerje a budai és pesti boltok holmiját. De nemcsak a megismerésre, ha­nem a vásárlásra is kapjon módot. A Nemzeti Bank rendszere sokszor megakadályozza azt, hogy a külföldi nagyobb értékű árukat vásároljon. Megtörtént, hogy egy igen jelentős angol vállalat tulajdonosa 18 ezer pengőnyit vásárolt, illetve egyelőre félretétetett azzal, hogy másnap ki­fizeti az árát. Londonban a bankja előbb biztosította őt arról, hogy itt a szokásos magasabb árfolyamon beváltják a csekkjét s ez meg is történt, de csak 100 pengő értékig, mert a pesti bank a többire nézveB a Nemzeti Banktól tette függővé a csekk beváltását, összeköttetésbe lépett a Nemzeti Bankkal, de ott nem intézték el a dolgot és annyi akadály merült föl, hogy az angol -— csapot-papot itthagyva — dühö­sen elutazott. Buda és Pest kereskedői számos ilyen szomorú esetet gyűjtöttek össze számunkra azzal a konzek­venciával. hogy különösen fontos volna a pengőcsek­kekkel kapcsolatos napi kifizetések összegének fölemelései A hatóság végre kegyeskedjék meg­engedni, hogy a külföldi a pénzét itt élkölthesse. Ez ügyben javaslatot is nyújtot­tam be a Baross Szövetség idegen­forgalmi és fürdőügyi szakosztá­lyához, amelynek sürgetését ajánlom ezúton is a kereskedők és iparosok Ügyeimébe, főleg a budaiaknak. HÍREK A mai magyar fürdőhelyek a/. 1934. ’ évben nagyobb forgalmat jelentettek, mint Nagymagyarország összes fürdőhe­lyei 1913-ban. Siófok vezet a statisztiká­ban, 49.301 vendég kereste fel az elmúlt évben. Hévizén 14.295, Keszthelyen 13.208 idegen fordult meg. B..Almádi 9.241, Lei- le pedig 9700 vendéggel dicsekedett. A budapesti gyógyfürdőknek összesen csak 3000 állandó vendégük volt, köztük 1100 külföldi. Megható karácsonyfa ünnepélyt ren­dezett a II. kér. Nemzeti .Egység szerve­zete december hó 23-án este a Szász Ká­roly utcai helyiségéiben, ahol nincsteleu szegény tagjai gyermekeinek a feldíszí­tett karácsonyfa alatt 60 szeretet csomgot osztottak ki. Munkanélküliek, hadirok. kantak. hadiözvegyek gyermekeit aján­dékozta meg a szervezet gazdagon ruha­neművel, jáitéktárgyakkal, élelmiszerek­kel és édeségekkel. Boldog gyermekek örömteljes kacagásával telt meg a terem és az egybegyült szülők örömkönnyekkel a szemükben vettek részt kicsinyeik örö­mében. A kér. Szervezet vezetője Sz. Szi­lágyi Ferenc érzésektől áthatott szavak­ban emlékezett meg a Szeretet ünnepé­nek jelentőségéről kérve és intve a szü­lőket, hogy gyermekeiket neveljék Isten­félelemben, haza és nemzet szeretetben igaz magyaroknak. A szépen sikerült ün­nep a magyar Himnusz magasztos hang­jai mellett ért végot. Az Országos Közegészségügyi Egyesü­let előadássorozatában a Közegészségügyi Intézet termében (VIII. Eszterházy utca 9. sz.) január 22-én délután 6 órai kez­dettel a következő előadásokat rendezik: Szviezsényi Zoltán dr: a Kurkomissziorol. Bán laky Géza köponti igazgató a fürdők fejlődési lehetőségeiről. — Benczúr yju- la dr. egyet, tanár a budapesti fürdők gyógyhatásáról és Nemes I. György dr. a budapesti ivókúrákról,* Előadásokat rendez Óbudán a székes- fővárosi népművelési bizottság, amelyek­nek sorrendje a következő: Polgár Gy. Ödön dr.: Fogalmazási gyorsírás (kezdők­nek) jan. 16-tól *tiz szerdán este 6—8-ig; Irodai gyorsírás (haladóknak), jan. 18- tól pénteki napokon este 6—8-ig. — Mes­ter házy Jenő: Óbuda története és művé­szi emlékei csütörtök V*7—8-ig — Guid­es y Béla: Virágkertészet, pénteken Vi7— 8-ig, Gyümölcstermesztés, szerdán %7— 8-ig. — Sulyok Zoltán: Méhészet (kez­dőknek), hétfőn, Yt7—8-ig (haladóknak) kedden V*7—8, Baromfitenyésztés, csü­törtökön Ys7—8, — Géorgi Ilona^ Ruha és lakásdiszités néphimzéssel. hétfőn VsJ- 8-ig, — Halász Anna: NÖiruba szabásrajz, — Dullien Edith: Kesztyű varrás, szerdán 5—8. — Vargha Ilus, Kalapkészités, csü- I törtökön 5—%7, — Szőllősy István: An- | golnyelv, hétfőn és csütörtökön (kezdők­nek) Vt7—K8, (haladóknak fél 8-tól fél- I 9-ig. — Czéhmester István: Német társal­gás, szerdán (kezdőknek) 6—7, (haladók­nak) 7—8. — Divinyi Mihály: Francia társalgás, szombaton (kezdőknek) Y7—8, pénteken (haladóknak) Y7—8. — Az elő­adásokat a felsőmezőgazdasági iskolábun rendezik, III. Kiskorona utca 10. Beira- tási dij 1 P., «tandíj tanfolyamonként 2 P.. angol nyelv, kalapkészités és gyors­írás 3 R, kesztyű varrás 8 P. Beiratkozni ugyanott köznapokon este 6—7-ig lehet. Budai diákok sikere. A decemberi or­szágos gyorsiróversenyen a Ili. kér. Ár­pád reálgimnázium a II. legjobb intézet­nek bizonyult. Az intézet gyorsirástaná- ra Polgár Gy. Ödön. dr. Fillérekért vásárolhat bármit. Lira-lo- mot veszek. Minden nemű üvegekért a legmagasabb árat fizetek. Öcskasbolt, 1. Bors utca 24. * I A Budai Klubban január 8.-án Breki> Lily, a népszerű írónő olvasott fel ..AJ művész elhallgat** címmel. — Január 9-énI kedves zenedélutánra gyűltek össze a ta­gok, a Sásdyné Schack Manka vezetésével I lefolyt műsor sok szépséget hozott.— Ér­dekes előadás volt 15.-én is, amikor Gart­ner PáJ dr. idegorvos* psychoánalitikai megvilágításban beszélt a nevettetés esz­közeiről. A BBTE által rendezett és mindig hangulatos keddi esték sorozatában is számottevő esemény volt a jan. 17-én le­zajlott est Biztató előjele ez a siker a március 2-án rendézendő „Álarcos estély* - nek, amely Buda kiemel ked/» farsangi eseményének ígérkezik. Uj igazgatót kapott az óbudai Kisfa­ludy színház, Róna László személyében, aki régi társulatot uj (tagok bevonásával szervezte át. Az uj rezsim a „Nápolyi­kaland*4 című operettel mutatkozott be. A darab kiállítása meglepően jó volt. Az uj tagok közül Réthy Piri ügys táncai­val és kellemes hang javai, Ecseghy La­jos pedig egyéni humorával aratott si­kert. A régi tagok közül nagyobb sze­repekben Lilla Mária, Madarász László, Sándor Ferenc, Gárdos, Pál, és Pillér Fe­renc vitték még sikerre a darabot. Basa György egy pincér szérepében tűnt ki.- Jan. 11 -óta egy hétig eredeti revfi- operett kerül színre „Irány Óbuda“ cím­mel. A darab szerzői Sándor Ferenc és Dégen Rezső, a Kisfal u dy-szinház művé­szeti igazgatója és ka rmestere. A BSzKRT—HÉV egységes átszállóje­gyeket bocsájt a közönség rendelkezésére. ™sel kapcsolatban tarifareformot tervez-. Markus Jenő k. vezérigazgató szerint a gyáros politikai határain belül a BSzKRt- HEV átszálló jegyeinek ára sem lesz drá­gább 24 fillérnél. Harc a közszállitások körül Jogosan büszke a magyar ipari élet a Ganz-gyárra, amely világvi­szonylatban is méltó módon képvi­seli technikai kultúránkat. Termé­szetes, hogy mikor a székesfővá­rosnak iszapelgázosító berendezésre volt szüksége, erre a hatalmas ma­gyar üzemre gondolt, ajánlattétel­re szólítva fel a gyárat. Csodálatos módon akadtak olyanok is. akik a közszállítási szabályzatra hivatkoz­va kifogásolták a versenytárgyalás mellőzését és a csatornaépítési szak- bizottságban keresztiilvitték, hogy a szállításra szabályszerű pályáza­tot írjanak ki. Pedig közismert az a nagy propaganda, amelyet Kö­zép- és Kelet-Európábán éppen a Ganz-gyár fejt ki technikai fölé­nyével. Kairóban például az ango­lok minden megrendelésükkel a Hochstein Rudolf kitűnő vezetésé­vel működő Ganz vezérképviselet­hez fordulnak. Ugylátszik azon­ban, hogy a fővárosi szakbizottság­ban ezt még nem tudják, pedig a gyár bizonyára lelkiismeretes mun­kájával, megfelelő áraival hódítot­ta meg a kritikátlanoknak éppen nem mondható angol piacokat. A kiírt pályázathoz komoly városhá­zi körökben semmi reményt nem fűznek, mert az előzetes tárgyalá­sok során is a Ganz-gyár nyújtotta egyedül a megfelelő garanciákat és az 383.640 pengős, legolcsóbb lajánlatot. Bizonyos, hogy a harcból most is a gyár kerül győztesen; a betűkhöz ragaszkodó egyes bizott­sági tagoknak azonban sikerült az iszapgázosító berendezés létesítését fél évre elodázni. RAVASZ cukrász I., Krisztina körűt 75. Telefon: 50-2-32. ELŐKELŐ CUKRÁSZ SZALON Academia Sacra címmel a „Kath. Nő- egyesületek Orsz. Szöv.“ Vizkereszi napján a városmajori templomban egyházi hangversenyt rendezett. A műsoron a ma­gyar egyházi népzenekutatás legújabb eredményei szerepeltek vegyeskari fel­dolgozásban. Bárdos Lajos, Kodály Zoltán, K e r é n y i György, Demény Dezső és Deák-Bárdos György szer­zeményei mutatják, hogy az új katholi- kus egyházi népének művészi szempont­ból ma már egyenrangú a protestáns fe­lekezetek gyönyörű zsoltárkincseivel. A kutatás és feldolgozás munkájában egya­ránt vezérszerepe van a budai Cecilia- kórus impozáns tehetségű karnagyának Bárdos (Lajosnak. Az ősi népi dalföl - mák és szövegek korszerű feldolgozásai igazi eseményei Buda igényes művészi életének. Az óbudai Dalkoszoru január 17-én esti 7 órakor III. Fő téri elől járósági épületben lévő helyiségben évi közgyű­lésre hívja meg tagjait és az érdeklődő­ket Tóth Ferenc igazgató, az Egyesület elnöke. A Soroptimista Club e hó 9-én Rozs- nyayné Simonffy Margó szavalóművésznő­nél rendezte összejövetelét, amely alka­lommal Révész Margit dr. idegorvos sa­ját pályáját és fejlődését ismertette lebi- lincselően érdekes előadásban. Az Igaz­gató Tanács ez alkalommal Ritoók Emma dr. írót, Solti Kató fotóriportert, Cser- nyánszky Mária műtörténészt, Ráth Végh­né Zipernovszky Fülöpke hegedűtanárt. Zsedényi Margit könyvkötőt vette fel uj tagoknak a Soroptimista Clubba. Az érde­kes öszejövetelen a Rotary Clubot Kres/. Károly dr„ a TÉBE igazgatója, a Rotary Club multévi elnöke képviselte. Napló fegyssetelc — A Mátyáshegyen és a zöldmáli dű­lőben csak a Közmunka Tanács előzetes engedélyével lehet építkezni. — Húszmillió pengős beruházó köl­csönt akar felvenni a polgármester. Eb­ből az összegből sürgős közmunkákat in­dítanak; legelőször is a Rudasfürdőt épí­tik át. — Kovácsháízy Vilmos és bilkei P&pp Lajos réformtervei szerint 40 ágyas gyógyosztályt rendeznek be a Gelléri Szállóban. — 12 millió pengős deficittel kell szá­molni a Tabán újjáépítésénél. — A budapesti rendőrség tavalyi sta­tisztikája: 1526 razzia, 52,802 közlekedési feljelentés, 87,702 előállítás. 76.000 bűn- cselekmény és 60,000 nyomozás. — A Buda-országúti Ferences Ének­kar január 6.-i estjén sokat kacagott a többszáz főnyi publikum. A műsort han gulatos tánc követte. Rossa Ernő, Sipos« László, Kenderessy Béla számai nagyon tetszettek. Komolyigényű tehetséges ren­dező Halász Károly. — Az orvostanhallgatók Csaba B. E. január 5-én rendezte! a Budai Polgári Kaszinóban budai orvosbálját, amelyen előkelő közönség élén Bakay Lajos, bil­kei Papp Lajos és Pelláthy Béla egye térni tanárok vettek részt. — A Duna alagutak építésénél na­ponta 2 méter és 62 centimétert halad- j nak előre. — Egy munkást sem bocsátanak el n fővárosi szanálás során. Szendy polgár- mester kijelentette, hogy minden mun­kás tisztességes megélhetéséről gondos­kodni kíván. — A Szent Gellért fürdő személyfor­galma 22%-al, bevétele 24%-al, a Rudas fürdőé 8, illetőleg 6%-kai emelkedett de cember hóban. Keller Pál bádogos-, gáz-, vízvezeték szerelési vállalata I., Dttila utca. 15 — Telefon: 62-2-72 • Hadirokkant vállalkozó r ft fi VF A1EQJOBB 3* t FÉRFI ÉS NŐI KALAPOK. FOJT ISTVÁN ÉS FIÁINÁL KRISZTIN A-KÖR ÜT 139. FESTÉS Ja VtT4 S Víg esték ÓBUDÁN Az újjáalakított, fővárosi n i v ofu* Központf-kávéházban, III., Főtér Nagyszerű konyhai RADICS BÉ L A jaz z e n e k a r a Parfüm, manikűr és fésükazetták legszoli­dabb elárusító helye Vizi város-illatszer tár *1. Corvin-tér 6. sz. Tulajdonos : KAMENICZKY MIKLÓS | MEGNYÍLT»— BUDÁN* SZEIFFERT iXS&plSi K 4 VÉ HM Z j mini CAFÉ RESTAURANT j Y R föld és a csillagok világa 6róf Berényi lános előadássorozata Budán volt, Budán van és Budán lesz a csillagvizsgáló Az égitestek és a (öld keletkezése. Nemcsak a hivatásos csillagászokat és geológusokat, hanem mindazokat, akik megfelelő alapismecetekkel felfegyver­kezve és a szükséges belső, sugallatsze- szerü szemlélőképességtől (intuíciótól) mintegy megszálottan figyelik a világ­mindenség jelenségeit, — elsősorban is az érdekli, hogy miképen keletkezik és alakul egy égitest (csillag) és főleg a Főid, amelyen élünk. Ez a legközvetlenebb kérdés egyúttal a legnehezebb problémák közé tartozik, de a mai rendkívül fejlett tudomány­ágak segítségével és a helyesen irányított észlelésekből levont következtetéseket is latba vette, az u. n. genezis folyamata, vagyis annak története, egy bizonyos pontig elfogadhatóan és érthetően meg­magyarázható. Nehéz kérdések megoldá­sánál egyedüli út, mely a boldogulás fe­lé vezet az u. n. felvezető (inductiv) elő­adás pedig szinte kézzelfoghatóvá teszi a dolgok így például 45 évvel ezelőtt a csilla­gászatot kedvelő közönséget nagyban foglalkoztatta a Saturnus gyűrűinek ke­letkezése. Mint gimnázista Fiúméban, tagja voltam az ottani Természettudomá • nyi Társaságnak és segédje Riegler fi­zikai tanáromnak. Egy előadáson bemu­tattuk az igen látogatott társaságnak az [u. n. Laplace készüléket, mely akkor a közönség előtt még újdonság volt. Négy- szögletes kis üvegtartály közepén függő­leges, kézzel forgatható tengely haladt keresztül. A tengely közepén egy kis rögzített korong emelkedett ki. Az üveg­edényt a korongig megtöltöttük vízzel, azután a korongra megfelelő mennyiségű olajat csöpögtettünk. A korong forgatá­sával az olaj Iassnként gömhalaku lett, majd mindjobban forgatva, a gömbről — a centrifugális erő következtében egy, később két gyűrű is levált és az olaj­gömbbel együtt forgott. íme szemlélte­tően meg volt magyarázva a Saturnus gyűrűinek keletkezése. A Föld keletkezésének folyamata is elképzelhető, ha a chémia legújabb fel­fogásait vesszük segítségül. Az elemezé­sek deduktiv módon magyarázzák mega vizsgálatok eredményét. Amint már az első közleményben említettem, az atom- kutatások mindinkább a régi, görög fel­fogáshoz látszanak vezetni, mely szerint csak egy őselem van s a különböző struk­túrájú halmazállapotok okozzák a 92 elem eltérő lényegét. A felvezető módszer szerint már most úgy magyarázzák a föld és az égitestek keletkezését, hogy a — 270 Celsius fo­kos hidegségü végtelen világűrt az u. n. világéter tölti be. Ez a rendkívül híg, de materiális éter a hőkisugárzás és fényrezgés megfigyelt, tüneményeiből kö­vetkeztetve 1278-szorta rugalmasabb!, mint a levegő. (Tehát ennyivel kisebb is a benne keringő anyag ellenállása, ami később majd fontos lesz I) A föltevés szerint ebben a világűr­ben az ősanyagnak (őselesnnek) többé kevésbé sűrű, de mérhetetlen nagyságú ködtömegei keringenek. Ennek a ködtö­megnek anyaga olyan, finoman (ritkán) eloszlott és olyan könnyű fajsúlyú, hogy a távolabbi csillagok fénye is veszteség (gyengülés) nélkül hatolhat azon keresz­tül. Valamilyen oknál fogva, mint példá­ul a torlódás, vagy a különböző sűrűsé­gű részek összeütközése következtében egyes ködtömegek összezsugorodnak. A keringési sebesseg és az összeütkö­zés okozta ellenállás eredményeként ezen sűrűbbé vált részek most már saját ten­gelyük körül is forognak, mindjobban összezsugorodnak és mintegy önálló test­té alakulva hőfokuk emelkedni kezd. Ez a folyamat növekedik, mig egyszerre csak kialakul egy vörösen izzó hatalmas nap, mely azonban még mindig könnyű fajsúlyú. A fejlődés ifymódon tovább halad a maga kétmozgásu utján, amíg sárgaizzóvá, majd pedig fehérizzóvá sű­rűsödik. Egyszer azonban a bőemelke­dés mégis csak kimerül, az égitest töme­ge sűrűbb és sűrűbbre zsugorodva a ki­sugárzás (hőveszteség) következtében visszakapja sárga, majd vörös szinét, mig végül teljesen kihűl s az óriási napból egy láthatatlan (elsötétült) kis égitest lett. Sok ilyet figyeltek meg a csillagászok. Megtörténhet az is, hogy zsugorodás közben a tengely forgási gyor­sasága annyira növekedik, hogy testéből kisebb-nagyobb tömegek kiválnak, vagy­is a napot bolygók veszik körül, melyek az anyacsillagot (napot) addig addig ke­ringik körül, mig a súrlódás következté­ben csökkent mozgásuk, végül is lehető­vé teszi, hogy anyanapjuk magábarántsa őket. Az óriási ütődés következtében elő­állott meleg pótolja az anyanap hőfok­veszteségét és erejét évmilliárdok tarta­mára. Előfordulhat az is, bogy a kihűlt égitest összeütközik egy másikkal, vagy behatol egy ködtömegbe, ami által, vagy újból izzóvá válik, vagy pedg maga is köddé esik széjjel és újra kezdi az átala­kulás és elmúlás örökös útját. Minthogy a világmindenség szempont­jából nincs sem idő, sem tér és az örök változásnak ezek a folyamatai szinte felfoghatatlan távolságokban történnek, mégis találnunk kell egy olyan mértéket, amely érzékelteti velünk annak a szín­padnak a mélységét, amelyen ezek a ne­künk szabadszemmel, nagyobbrészt pe­dig a legerősebb műszerekkel látható események végbemennek. (Az eljövendő legnagyobb csillagászati távcső is csak jelentéktelen részecskéjét szemlélteti a világűrnek, a szabadszemmel és a fej­lődő távcsövekkel kimutatható csillagok száma ijesztően emelkedik.) Ez a mérték a fénymásodperc, vagyis az a távolság melyet a fény egy másod­perc lefolyása alatt tesz meg, ami há- j romszázezer kilométernek felel meg. A j fényév pedig ebb.ől kiszámítva — egy I, 13 számjegyből álló mennyiség: 9,460 milliárd és 800 millió kilométer! A Nap távolsága földünktől 500 fény - másodperc = 150 millió kilóméter. Föl­dünkhöz legközelebbi állócsillag a Déli féltekén látható Proxima Centauri 4‘/« fényév távolságra van. A Tejút csillagai a Ködfoltok (Spirálködök) távolsága kb. 150 millió fényév. Ebből az következik, hogy vannak csillagok amelyek mér réges régen meg­változtatták helyüket, vagy állapotukat, — de mi még ugyanúgy látjuk őket; láthatunk olyat is amely már nincs, vagy láthatunk egy olyan fénylobbanést, amely Napoleon életében keletkezett, do ő még nem gyönyörködhetett benne tá­bortűz mellett, mert fénye csak most ér­kezett földünkhöz, viszont ő láthatott olyat, mly ma már nincs, stb. stb. Bizo­nyítéka annak, hogy a fény is anyag. A mi Földünk is eredetileg ilyen izzó tömeg volt. Csillagászati szempontból ko­rát nem lehet megállapítani, de azt az időt , amely attól kezdve, hogy kihűlő felületén az első szilárd réteg képződött - mai napig múlt el, vagyis geológiai korát pontosan meg tudja határozni n mai tudomány. — Minthogy minden fo­kozatosan, szinte lépésről lépésre halad, ágy ennek első lépése volt a Rádium felefedezése. (Curie házaspár, később az özvegyasszony, legújabban leányuk a rádium kisugárzások kutatásának terén.) Ugyanis a Föld legősibb eleme az uránérc, mely a legnagyobb atomsályá ásvány. (Urán: 92, legkisebb a hidrogén: I.) Az uránércből kisugárzás útján ke- Iétkezik az uránólom. Ennek a kisugár­zásnak megfigyeléséből megállapították, hogy Földünk pi|[rut 0£8I bjo5| esztendő. Szédületes látókör nyílt az emberi elme részére, de csodálatos az, hogy az izzó égitest fokozatosan szilárduló felü­letén egyszerre csak megjelenik a szer­ves élet, mely 1850 millió év alatt a mai kultúrához vezetett s amely kultúra ura kétségtelenül megállapította ezt, hogy már 120 Celsius fok meleg mellett min­den szerves élet csirája elpusztul. Pedig hol van ez az elenyészően csekély hőfok a Nap és az izzó égitestek hőfokátóll íme a gondolkodó ember nem merít­heti ki a megoldandó kérdések végte­len tárházát, — mert sosem múlhatja fe­lül önmagát, (Folytatom.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom