Budai Napló, 1935 (32. évfolyam, 1183-1208. szám)

1935-01-19 / 1184. szám

r 1935. január 19. Selymes, sűrű hóhullásban.., Selymes, sűrű hóhullásban, Istenem, de jó is volna Bús szivemmel csöndben, titkon Ráborulni ablakodrq. S hogyha néma fájdalomtól Megremegne sírva lelkem, Hinnéd, hogy a iák zokognak A zimankós téli kertben. Selymes, sűrű hóliullábbnn, Istenem, de jó is volna, Szomjas ajkkal, lopva, lágyan Befonódni két karodba. S míg harangja zúg a szélnek, Sóhajtása téli fáknak : Megmondanám csöndben néked, Hogy szeretlek, hogy imádlak. PAPAI TÓTH GÉZA SZEMÉLYI HÍREK FAB1NY1 TIHAMÉR DR. kereskí. mi­niszter megalakítja a világ energia-kon­ferencia magyar bizottságát, amelynek elnöke Verebélyi László műegyetemi ta­nár lesz. S1PŐCZ JENŐ főpolgármester tiszte­letére a fővárosi kereskedők kétszáz terí­tékes vacsorát rendeztek, amelyen báró Madarassy Beck Gyula üdvözölte a vá­ros első őrtállóját. SIPŐCZ JEN ÖNÉRŐL, a főpolgármes­ter nejéről nevezik el az új felsovizivá- rosi gyermekotthont, amelyet MOLNÁR LÁSZLÓ dr. esperes-plébános létesített. SZENDY KÁROLY dr. polgármester január 12.-én tisztelgő kihallgatáson je­lent meg Esztergomban Serédi Jusztinián dr„ hercegprímásnál. ANTAL ISTVÁN DR. min. tanácsos, a miniszterelnökségi sajtóiroda főnökét egyhangúlag képviselőjének jelölte a jászberényi egységes párt. PETRACSEK LAJOS DR. orszgy. kép­viselő borgazda-estjét rendezte 17-én a 111. kér. Egységes Polgári Társaskörben, mint az ottani Borgazda Társaság tagja, amely alkalommal felszólalt Pávai Vájná Ferenc dr: főgeológus is és markáns vo­násokban ismertette a gyógyforrások ügyét. levcldi KOZMA MIKLÓS felsőházi tag­nak a MTI elnök igazgatójának közéleti működése elismeréséül a kormányzó a 11. osztályú magyar érdemkeresztbez a csillagot adományozta. LAMOTTE KÁROLY dr.-t, a főváros új alpolgármesterét a tanácsnoki testület ülésén S z e n d y Károly dr. polgármes­ter és Liber Endre alpolgármester üd-| vözölték. FARKAS ÁKOS DR. az elnöki ügyosz­tály vezetője két napon át Nyíregyházán tárgyalt M ik 1 ó s s y István dr. hajdudo. rogi gör. kath. püspökkel a Budán léte­sítendő uj gör. kath. plébánia ügyében. PATAKY TIBOR dr. miniszteri osz­tályfőnöknek érdemei elismeréséül a Kor­mányzó az államtitkári címet adomá­nyozta. DEMJANIVICH EMIL DR. kormány- tőtanácsos a kiváló magyar gyermekor­vos tiszteletére aranydiplomájának át­adása alkalmából január 17_én este a Bu­dapesti Gyógyszerész Kaszinóban (Aggte­leki utca 8.) ünnepi vacsorát rendeztek orvostársai. LINDENMEYER ANTÓNIA, a Magyar Cserkészleány Szövetség országos elnöke a Nemzeti Kulturegyesület felolvasó ülé­sén érdekes előadással emlékezett meg a Cserkészleányok Világszövetségéről. KOVÁCSY DÉNES osztály-vezetőt, aki a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank sajtó-osztályát hosszú éveken át vezette, a bank igazgató-helyettesének nevezik ki, amely kitüntetés értékes egyéniségének és munkásságának méltó elismerése. SAS ELEMÉR DR. miniszteri tanácsosi címmel felruházott min. osztálytanácsos­nak a Kormányzó a miniszteri tanácsosi jelleget adományozta. KÁLLAY SÁNDOR-t a Szent Gellért szálló főtisztviselőjét a polgármester a fővárosi gyógyfürdők és gyógyforrások központi helyettes igazgatójának nevez­te ki. OKOLICSÁNYI KUTHY DEZSŐ DR. főorvos az Ujszentjános kórház tüdőbe­teg osztályának hosszú időn át volt veze­tője, nyugalomba vonult. PATZ SÁNDOR dr. Beszkárt-igazgató a kisszaknsz-rendszer megteremtője kor­mányfőtanácsosi cimet kapott. MAYER KALMAN tanácsjegyzőt a polgármester a III. kerületi elöljáró má­sodhely ettesitésével bizta meg. SCHLEICHER FRIGYES karnagyot ünnepelte január 6.-án kultúrest kereté­ben a Budai Ferencrendi Egyházközség 15 éves karnagyi jubileuma alkalmából. BENCZÚR GYULA DR. egyet. rk. tanár változott viszonyok mellett is to­vább rendel bel-, ideg, reumás betegeinek mindenkori lakásán. Most a Szent Gellért- gyógyfürdő szállóban (Tel: 68—8—00) csütörtök kivételével délután 4—6-ig. KOZMA BERNATNÉT a „Magvar Gyorsirónők Országos Egyesülete" aíel- nökének választotta meg. SZLABEY GÉ- ZÁNÉ lett az új számvizsgáló. DOHNANYI ERNŐ DR. kiváló ma­gyar karmester és zeneszerző, aki huza­mosabb ideig betegen feküdt budai la­kásán, már a javulás utján van és re­mélhetőleg februárban már ő vezényli a budapesti filharmonikusok zenekarát. SCHÄCHTER IMRÉ-t a budai izr. hit­község 31t._es Vörösmarthy cserkészcsa­patának közkedvelt parancsnokát a Páz­mány Péter Tudományegyetemen az or­vostudományok doktorának felavatták. BÁRCZY ISTVÁN dr. v. igazságügymi- uiszter és főpolgármester január 22-én, a Budai Klub keddi estjeinek sorozatában visszaemlékezéseket ad elő. LENDL ADOLF dr. aki most Keszt­helyen él, a múlt héten Budán töltött nehány napot és főképen muzeum-tervét igyekezett előbbre vinni. HUSSZEIN HILMI budai nagymufti e hó JO-én tért vissza Bécsen át, ahol nagybeteg feleségét látogatta meg. — Tri­esztből) ahol szerb \ kémek besugásai alapján letartóztatták, de az olasz bíró­ság minden vád alól fölmntette. GY. CZIKLE VALÉRIA elnök a Nem­zeti Kultur Egyesület irodalmi délutánján bejelentette, hogy az egyesület f ővéd- nökségét József Ferenc királyi herceg és Anna királyi hercegasszony elfogadták. TASS ANTAL dr., a svábhegyi csillag- vizsgáló állomás igazgatója nyugalomba- vonulása alkalmából a Kormányzótól Sig­num Laudist kapott. KLAUDY JÓZSEF, a székesfővárosi házinyomda főfelügyelőjét eddigi ered­ményes működése elismeréséül nyomda- igazgatói címmel tüntette ki a polgár- mester. NEUSCHLOSS-KNÜSL1 KORNÉL-t, az ismert nevű műépitész-tanárt betegen ápolják lakásán. RAKOSY GYULA dr.-nak, a Zsófia Gyermekszanatórium főigazgatójának meg. választásához meleg szívvel gratulált Rothermere lord, Rótt Nándor veszprémi püspökhöz, az egyesület elnökéhez inté­zett levelében. CSÁNKY DÉNES-t, a Fővárosi Képtár eddigi igazgatóját az összes fővárosi mú­zeumok központi igazgatójává nevezte ki a polgármester. RIHMER LASZLÓ-t, a Községi Taka­rékpénztár biztosítási osztályának kitűnő igazgatóját választotta meg magyarorszá­gi vezerigazgátójává az „Astra" olasz állami biztositó. LAMOTTE KAROLY megválasztásával Budapest nagy értékei­nek régi lelkes őre került az alpolgár­mesteri székbe. Nemcsak Lamotte Károly kiváló személyének megbecsülését jelen­ti ez a választás, hanem annak a nagy- | vonalú pénzügyi és gazdaságpolitikai lá­tókörnek is, amellyel az uj alpolgármes­ter még mint az elnöki osztály vezetője és pénzügyi tanácsnok gondoskodni tu­dott a milliós főváros életérdekeirőL Alig 4? éves korban nagy megtiszteltetést je­lent számára a főváros közönségének bi­zalma, ami azonban mindenesetre jól megérdemelt megtiszteltetés. A „főváros pénzügyminisztere“ hűséges sáfárja volt a legválságosabb időkben Budapest kin­cseskamrájának. Azok a nagy tervek, az a bőséges invenció, amely még fiatalon az alpolgármesteri székbe emelte, csak kiváló képességének és tehetségének el­ismerése. Budapest polgársága a főváros gazdasági jövőjét emelte fel Lamotte Ká­roly fölemeléséveL Kedves estje volt a Pénteki borgazda társaság legutóbbi borgazda estje, ame­lyen a borgazda tisztét RIPKA FERENC dr. udv. tanácsos, ny. főpolgármester töltötte be. Szokás szerint, ő volt az első felszólaló és a barátság hajójának nevez­te ezt a bizalmas társaságot, üdvözölve a hajó régi, kipróbált parancsnokát, Kozma Jenőt. De üdvözölte Lendl Adolf dr.^ volt állatkerti igazgatót, régi barátját és a mai viszonyokra vonatkoztatva, kelleme­sen és kedves humorral beszélt a bala­toni rianásról, a csődöt mondott tihanyi visszhangról. Kijelentette, hogy ebben a társaságban nincs rianás és minden szép eszme visszhangot ver. Itt őrzik a régi budai hagyományokat és hűséggel van­nak egymás iránt a tagok. Az örökös jegyző, Zboray Gyula dr. bejelentései és a múltra való reflexiói után Kozma Jenő dr. szólalt fel és köszöntötte Bene­dek Sándort, a közigazgatási bíróság II. elnökét, megköszönte Ripka Ferenc ked­ves megemlékezését és üdvözölte Lendl Adolfot, aki elfogultan köszönte meg az üdvözléseket és boldognak mondotta ma­gát régi barátai körében. Meghívta egy­úttal a társaságot április 5.-ére, az ő bor­gazda estjére. FOTÓCIKKEK Zlbrinyinél^ I.. flttila utca 8 Aranydiplomás orvos lakik az óbudai Üröm utcában. Reiner Ede dr. orvos, akinek az udvarán három kút ontja a budai áldásos források gyógyvizét, amely „Mária-viz" névvel kerül forgalomba. — Reiner Ede dr. mindig házi kincsének tekintette a három kutat és hosszú évti­zedek munkájával akarta Buda forrásait, azoknak áldásos hasznút a magyar kö­zönséggel megszerettetni. Több mint 40 évvel ezelőtt Kezdte el felvilágosio mun­káját, amely végre is a közönség általános érdeklődésében és a fürdőügy mai szer­veződésében ért el megérdemelt sikert. Most a Pázmány Péter Tudomány Egye­tem arany diplomával tüntette ki Reiner Ede dr-t s a szép jubileum reflektorfé­nye megérdemelt glóriával ragyogta kö­rül az ősz orvos fejét. A kitüntetés hire- re barátainak nagy köre a legilletéke­sebb helyről jövő elismeréshez a budai­ak őszinte jókívánságait is csokorba kö­tötte. A Budai Ingatlantulajdonosok Egyesü­lete és a Kissvábhegyi Egyesület népes küldöttségét vezette Nagy Emil dr. ny. igazságügyminiszter a polgármesterhez, hogy a Kissvábhegy autóbuszközlekedé­sének hiányaira rámutasson. A v. mi­niszter, Tárnok Béla dr. ügyvéd, Kos- sinszky min. tanácsos a Siesta szanató­rium képviselőjének meghallgatása után, Szendy polgármester kijelentette, hogy az 50 új autóbuszból elsősorban a kis- svábhegyiek autóbuszügyét kívánja ren­dezni. Hollós Mátyás Társaság legutóbbi ülésén Szilágyi Károly indítva nyára megvitatta a két Kisfaludy szobrának ügyét és azt határozta, hogy illetékes he­lyen előterjeszti, hogy Kisfaludy Sándor­nak Budán, — Károlynak Pesten állít­sanak szobrot. Hennyei Vilmos elnök is­mertette Polakovits Zsigmond közgazda­sági író tervét, amely szerint évenkint kellene megrendezni a Budai ünnepet, amely ez évben Attila ünnep volna és minden esztendőben Budának valamely nevezetes történelmi eseményét avatná nemzeti ünneppé. A Társaság Pávay Váj­ná rerenc dr. indítványára fölvette BEKE MÓZES iskolaigazgatót a rendes tagok sorába an- nak a nagy munkának elismeréséül, amit Bada idegen ajkú polgárságának gyer- mekei utján való megraagyarositása te­rén kifejtett. „ . Stein Aurel dr. a világhírű magyar és osiséget kereső tudós Budapestre érke­zett. Margitszigeti Palatínus szállóbeli la- kasan felkeresték az újságírók abból az alkalomból, hogy több lap szép történe. teket ^ tálalt fel legutóbbi „Expediciós ■ útjáról . — Most nem Kasmírból, az én havasomból, hanem debreceni „expedi-l ciós“ utómról érkeztem Budapestre, — mondotta a kiváló kutató. — A magyar tudományos élet számos kitűnősége lá­togatja állandóan a kiváló Azsia-kutatót a margitszigeti Palatínus szállodában. Régi panasza a budai ház- és telektu­lajdonosoknak, hogy az új utak építésével kapcsolatos csatornafektetés dijai szük­ségtelenül magasak. Most az ut és csa­tornaépítési szakbizottságban Király Kál­mán tanácsnok jóindulatú kezdeményezé­sére szóba került a közönség panasza és elhatározták, hogy egyelőre a Duna part­jain s általában ott, ahol a közcsatornák mentén csak az egyik'oldalon vannak in- ' gatlanok, a járulékot mérsékelik. Nagy 1 örömmel fogadták Király Elemér tanács- < nők közérdeket szolgáló, azóta már hatá­rozatra emelt javaslatát. Csillaghegyen a fővárosi vízmüvek megkezdték a csőfektetés munkálatait. Mindinkább szükség volt arra, hogy a 1 fővárosból ideáramlő' nyaraló és kirán­duló közönség kányáimé teljes legyen és a kezdő munkálatok ezt a célt szolgál­ják. Csillagheggyel jggyütt Békásmegyer is részesül a székesfővárosi vízhálózat kiépítésének kedvezményében. fkszerjavitás Szerafin Gy. I. Roham u. 8 Gyász. Darvai és kricsfalusi Kricsfa- lussy Mihály, ny. h, államtitkár 68 éves korában e hó 6-án elhunyt és 8-án te­mették nagy gyászki;éret mellett a Bé­csi úti óbudai, temetőben.. Halálával iga­zi, régi magyar úr költözött el Budáról. Szerette ezt a várost nagy hegyeivel és kis hibáival, Vészt vett minden megmoz­dulásában és a közélet első vonalában : is megmaradt Buda hűséges rajongójának. Legutóbb az aranyhegyi stadion ügyében fejtett ki rendkívüli tevékenységet. El. szomorodott^ szívvel állták körül kopor­sóját tisztelői és barátai mélységes rész­véttel kisérve éreztünk a mély gyászba- borult Kricsfalussy családdal. Előkelő, ki­terjedt rokonság, a Chopey, Badics, Hor­váth, Kilényi; Knébel, Bernáld és Leo­pold családok gyászolják az elhunytat. Az idegenforgalom demokratizálásá-. ról adott elő a „Belvárosi Polgárok Gaz­dasági Egyesületében“ Sós Endre a Reggeli Újság felelős szerkesztője. Egy évben kb. 72 ezer külföldi fordult meg Budapesten, — mondotta többek között — s ez ép eléggé tekintélyes szám, ha hozzá vesszük a bélsó idegenforgalom­ból és az utódállamokból ideözönlő 120 ezer magyart. Hogy a kereskedelem mégsem találja meg számítását, abban főrésze van annak, Fogy az idegen na. gyón rövid ideig tartózkodik a főváros­ban. Hivatkozott Bársony Oszkár IBUSz vezérigazgató számításaira amelyek sze­rint csak három itt töltött éjszaka esik egy-egy idegenre. London, Páris és Bécs kedvezőbb adatai mutatják, hogy a kül­földiek és vidékiek itt tartózkodását megfelelő programmal kell huzamosab­bá tenni. GYORSÍRÁST havi 8 pengőért tanulhat a KOZMA iskolában, II. Iskola u. 27 Ravasz László a „Budai Iparosok és Kereskedők Köre“ .elnöke, a közismert cukrász-szalon tulapdonosa, aki egyúttal a Budapesti Cukrász Ipartestület alelnöke abban a megtiszteltetésben részesült a TESz részéről, hogy,, a Nemzeti Munkahé­ten feltűnést keltő rendkívül ízléses ki­rakata révén az ezüst éremmel jutalmazta a kiváló mestert. Nagysikerű kulturestjét e hó 5-én ren­dezte a budavári rom. kath. egyházköz­ség védőszárnya alatt álló Actio Catholi- cának kulturális szakosztálya, az Orszá­gos Katholikus Népszövetség budavári szervezetével együtt, a budavári leány- gimnázium zsúfolásig megtelt termében Közreműködtek: Pálffy Maria, a budavá­ri koronázó főtemplom szólóénekesnője: Lettner Vilmosné,* Lettner Vilmos, Tőkés Antal, Pesznecker Károly, Tóth László, Balogh János. Zongorán kisért: Várhelyi Antal. A hagyományos szokáshoz hívén a kedves estét Lampel Vilmos egyház- községi elnök konferálta. Köszönetnyilvánítás. Felejthetetlen fér­je és édesapjuk elhunyta alkalmából tanúsított őszinte részvétükért összes ba­rátaiknak és ismerőseiknek hálás köszö­netét mondanak özv. Pathó Istvánná és gyermekei. Orajavltás : SzreraHn Gy. I. Roham u.f Gyász, Súlyos csapás érte vitéz nemes Juhász Jenő dr.-t és felesége Ráth Olgát, akinek Adorján fiuk 15-ik évében, hosz- szas szenvedés után, e hó 13-án a buda­keszi szanatóriumban elhunyt E hó 16-án temették Győrött. Gyászolják a Borcsiczky Keresztessy és Ráth családok. megnyílt GUL-BABU S ö R|ö Z Ő-ÉTTEREM BIK-Bálj A 4. ősz, BIK, cserkész csa­pat február hó 2-án esti 9 órai kezdettel rendezi szokásos évi „BIK táncestélyét" a Budai Polgári Lövészegyesület székhá­zában, II. Marczibányi tér 6 alatt. Meg- hivóigénylés a következő címen: 4. ősz. „BIK" cserkészcsapat táncestély rendező­sége, II. Zárda utca 4 sz. Barlangvendéglőt akar létesíteni S a 1 y Árpád a Gellérihegy‘e,n. A főváros­hoz intézett beadványa szerint az A s- ványvizüzem épületével szemben le­vő egyik barlangban nyitná meg helyi­ségeit, amely érdekes különlegesége vol­na Budának. Mivel a hatóságok a bar­langvendéglő gondolata ellen nem emel­tek kifogast, a polgármester a szükséges terület-foglalás engedélyét megadta. OOOO0OGOOOOGOOOOOO0OGOO0O0ÖO ESTÉCVi cipőkülönlegességeink elkéssOUek Nagyon olcsó árait. DIOSI cipőszalon VI., Teréz-körúi 1/b. Budaiaknak árengedmény! OO0OOGOOOOOG0Q0O0OG0OO00O00O OOO0O0OO0OOO0OOO0O00OOOOOOOOGOOOOOOOOOÖ© ©0G00GX30000000000G A BUDAI MARGIT-HIDFŰNÉL. ♦ II., MARGIT-KRT. 2. ♦ TEL: 57-6-05. Művésziesen megtervezett termek. — Magyar, francia konyha. — Polgári sörök. — Menürendszer. — Hangulatos zene. — tO °/« borravaló. ©OGCíOOGOCXiJQGGGOOOOGOOOOOOO©©®©®©®®®®®®®®®^00®®®®®®0®®®®0^ A vendég-járók kalauza Cicerone — Baján Gyula könyve — .Napról-napra több és több eredménye mutatkozik, annak az évtizedes munkának, amelyet a főváros idegenforgalma érdeké­ben illetékeseik és rajongó magánemberek kifejtettek. Legutóbb végre megalakult a Kurkomisszió, amely hivatva volna Buda­pest fürdőváros igazi érdekeit különöskép­pen szolgálni. A fürdőváros és idegenforga­lom feljlődési fokán nagy jelentőségű az a könyv, amelyet Baján Gyula, a Fővárosi Közlöny szerkesztője, magyar, német, angol, francia és olasz nyelven Cicerone címmel közreadott. Ez a könyv szakit az eddigi idegenveze­tés hagyományaival. Magunk is elhisszük, hogy az ideforgó idegeneket nem elégíti ki az a kevés magyarázat mit egy autökörséta alatt kapnak. Baján Gyula segített a bajon. Köny­vében minden nevezetesség számot kapott. Különböző nyelvű kiadványaiban a megfelelő számok alatt ismerteti a leglényegesebb tud­nivalókat minden művészeti objektumról, emlékről, kultúrális alkotásról. Mindenhol kiemeli a jellemzőt és a fontosat Kiegészíti a látottakat és maradandó értékké emeli a budapesti látogatást. A szerző nem kereste a kényelmes meg­oldást. Minden nyelvű kiadványában az il­lető nemezt magyar vonatkozásait külön is kiemeli. A nemzeti lelkuletnek megfelelő, politikai célú utalásokkal találkozunk, ame­lyek a különböző mentalitásokat más és más, magyar szempontból mégis egyformán hasz­nos módon elégítik ki. A könyvek revíziós propagandája nagyon komoly jelentőségű, szükségesnek látnék, hogy most, amikor a magyar-lengyel testvériség történelmi kap­csolatainak újraéledését éljük, a megfelelő szempontok kiemelésével a Cicerone lengyel nyelven is napvilágot lásson. Baján Gyula munkája szépségével, hasz­nosságával megérdemli, hogy minden fővá­rosi ember könyvespolcának dísze legyen és minden idegen kezében ott lássuk, aki kö­zénk jön megismerni történelmi nemzetünk múltját, jellemét, kultúráját. (ml) 1933. V. 3—11. 3OOOO0GX3OOOOGOGGOOGOOCX30G00Q A 53 ÉVES GtTTMANN ARMIN ÓRÁS ÉS ÉKSZERÉSZ ÜZLET UJ HELYISÉGE XI., HORTHY MIKLÓS-UT 37. HOCZE ANTAL kQlfö'dröl visszatért zenekarával egész té­len naponta GUNDEL-GELLÉRT ÉTTERMÉBEN MUZSIKÁL ooooooooooooooc RUHÁK II, Fö-U. 57. Tel. 55-3-85 Mérték szerint olcsón, ízlésesen készülnek, át­alakítások, fordítások jutányos áron. Ruhakar­bantartás teljesen garan­tálva 2 öltöny P 2.50 ElaO Budapesti Ruhakarban- tartási Vállalat 3GX3GOOOCX3OO0OOOOOOGOOOO0OOS OLEUM MŰSZAKI KERESKEDÉS Telefon: 69-0-10, - Xf, ker„ Horthy Miklós-út 32, - Autó­cikkek, Bosch cikkek. Műszaki cikkek, szerszámok, izzólám­pák, &KF lerakat, gépsz/j, esi- szolópaplr, autó, gőzhenger, gép, dynamo, csont és padló­olajok, kocsikenőcs, gépáslr, autógumi. Házhoz szállítással. VÁKÁR P. ARTHUR dr.: A budai álmodozók között... Valahányszor a Budai Napló, e szük- reszabott ország legnagyobb méretű lapja a kezembe kerül s a nagy lepedő mögött elringatom magam a zsongitóan jóleső ábrándozásokban; az Óperencziás tengeren is túl érzem magam, mert „Bu- dun" imádói úgy viszik az embert Kelen­földtől, a Tabánon át Óbudára, hogy lá­bát kőbe nem ütheti, mert a fellegekben járván, a gyarló embernek e lap szellem- szárnyain lóba sem éri a földet. És ha valamiért hálásnak kell lennünk a Bu­dai Napló iránt, akkor azért kell hálás­nak lennünk, mert ebben a tenger búval- bajjal bélelt világban, forró fantáziával mennyországi képeket sző s jó szándék­kal, álomvilágba tudja ringatni az em­bert, aki pedig karácsonytájt még a szent éneket is úgy dúdolja manapság: Géniből az angyal . . . Amely újságban csak egyetlen egy ol­dalon ilyen címeket olvashatunk. „Buda jövője.“ Az elátkozott városrész.« A Gen­fi siralomházban'*, „Eltékozolt kincsek", „Buda múltja", s a cikkek szerzői és szereplői: a finoman cizellált törékeny ember,1 Hennyey Vilmos és a Centaurus fejű, robusztus erejű és tudású Bevilaqua, a föld közepének titka után kutató Pá­vay Vájná Ferenc, a szókimondó Be- rényj János gróf, Viraág Béla regőse és szerelmese Buda csodás forrásainak és ha ezek mind összeférnek a Budai Napló nagy lepedőjén, óh, akkor miért ne jönnék én a hegyek közé, Buda virá­nyihoz, — én: Erdély gyermekei? Jó nekem itt lenni. S ha nem volnának ott túl a Királyhágón (ahonnan már egy­szer, végre valóban el kellene hozni a hu­szárcsákóm) ősi házaim, síró kapufélfáim: Óh de mennyire szeretnék építeni három hajlékot, mint ahogy a bibliában írva va­gyon: Jó nekünk itt lennünk. Épitsünk három hajlékot, egyet Péternek, egyet Ne­ked Uram és egyet magamnak — Budán. Álmodozó én . . . Budai álmodozó. Íme, nemcsak titeket kaplak rajta az ál­modozáson, budai barátaim, hanem jóma­gámat is . . . A Tabánban, — írja Hennyey Vilmos barátom — irredenta telepet kellene lé­tesíteni, amely Nagy-Magyarország min­den vidékének néprajzi Különlegességeit, életmódját és művészetét mutatná be. Hát csak álmodozzunk tovább. Ne za­varjanak. Én is a budai álmodozók között álmot álmodok. Álmodtam s úgy ahogy álmodtam papírra vetettem. Egy augusz­tusi forró nyári éjszakán álmodtam. A királyi vár s körülötte Nagy-Ma­gyarország vármegyéi. A Budai Napló állandóan írja. Napi­rendien tartja s Buda álmodozói .Hennyey Vilmostól Dubonai Pálig mind-mind ír­nak, álmodoznak Buda jövőjéről. A ka­csalábon forgó tündér palotáról. A fürdő­városról. Királyi vár és a vármegyék, Ilyen és hasonló városgazdasági, építke­zési, és idegenforgalmi problémák forog­nak szőnyegen, de — sajnos — megoldá­suk és valóraválásuk késik, mert a jól átgondolt eszmék mellé nem társulnak a — tőkék. A tőkék, amelyek a vajúdó problémákat ki tudnák ragadni a tervez- getések köréből s közelebb tudnák vinni a megvalósuláshoz. Buda csodatevő forrásai, mikor érik el igazi értékük szintjét? Mikor jönnek a tőkék és a tőkések az álmodozók segít­ségére ? . . . Ifjú éveim egy kedves emléke jut eszembe. Az ásványvizekben dús Székely­föld egyik történelmi pontján, a bucsu- járásáról hires Csiksomlyón, a Kálvária tövében, felséges szénsavdús ásványvíz bugyog. Reggeltől-estig zúg, pezseg, sza­kadatlanul folyik az Istenáldása. Már a törökverő székelyhadak itt ver­tek tábort, ide hozták vissza a törökök által elrabolt Szűz Mária szobrot, ame­lyen még most is látszik a fejszecsapás, amellyel elakarták pusztítani a csodatevő szobrot. A zengő, pezsgő, séénsavdús forrás egy fa törzsébe volt foglalva, mígnem egy Ferences-barát kőbe foglaltatta az áldott ásványvíz forrást. Latinos hexametert vésetett rá a ke­gyelet. „Rég fa valók. Darvas Vénánsz vál- toztata kővé. Most vígan lobogok, hogy ki-ki vágy- gyal igyék.“ A múltak emlékének és értékének megbecsülése s a jövendőbe vetett hit vezérelte a Ferences atyát, amikor mara­dandó kőbe foglalta a gyógyító forrást. Azóta milliók és milliók fogyasztják a borvizet s áldják a gondos Páter emlé­két. Erre a csodatévő forrásra gondoltam akkor, amikor Pest-Buda csodatevő for­rásainak jövendő sorsáról, a budai forrá­sokról (Pávay Yajna uj dicsőségeiről is) Budapest fürdővárosról s Tabán problé­májáról olvasok és hallok nap-nap után terveztetéseket, véleményeket, ellenvéle­ményeket, álmodozásokat. Én is tervezgetek. Én is álmot álmo­dom. A történelmi Budát, a történelmi Várat és királyi várat, — történelmi fog­lalatba kell helyezni. Sokat romboltunk és keveset építettünk — helyesen. Törté­ta tb J­u

Next

/
Oldalképek
Tartalom