Budai Napló, 1935 (32. évfolyam, 1183-1208. szám)
1935-12-12 / 1207. szám
XXXII. 1207. SZ. ELŐFIZETÉS Negyedévre 6— P Egy évre. .24.—P Egyes szám 40 f. Egyesületi tagok féláron kapják, ha az egyesületnek hivatalos lapja 1935 dec. 12 HIRDETÉSEK Egy hasáb széles, i mm. magas sor egyszeri közlésnél 30 f. Szövegsorára 2P. Ismertető közlemények megállapodás szerint A hirdetés dija mindenkor el őr e fizetendő Buda érdekeit a várospolitika, közélet, közgazdaság, társadalom és művészet terén szolgáló újság Felelős szerkesztő: VIRAÁG BÉLA Szerkesztőség és kiadóhivatal: I, Maros-utca 23. Telefon: 50-2-96. Hivatalos órák: délután 4—6-ig mm A §sUáu*(tdé- Ifi/zivános hatvanéves tesppdéssel fizette meg azt az új életet, amely most indult meg ebben a nagy- jövöjü városrészben, amely Buda szívében, közvetlenül a Vár alatt, a városfejlesztő Duna mentén élte át ezt a félszázadot csupa csalódásban, küzdve a lehetetlen viszonyokkal és azzal a nemtörődömséggel, amelyben a Városháza részesítette. Körülbelül hatvan év előtt épült a Margit- híd és városfejlesztő hatása még a Pálffy-téren sem terjedt túl, csak éppen hogy a Zsigmond- utca épült föl a hídfőtől jobbra és balra, de szinte hihetetlen, hogy az úttestre ereszkedő Rózsadomb ily gátló hatással tudott volna lenni. Az az elátkozott városrész, amelyet a Batthyány-utca, Fő-utca, Királyhegy-utca és Margit-körút határolnak, a Széna-tértől a Dunáig, valamikor élénk városrésze volt a Vár által uralt Budának, de nem terjedt tovább, mint a Szegényház-utca és ,Ganz-utcáig, ahol a várfal húzódott. A vársáncok lebontása után elfelejtett a város a Királyhegy-utcából utcákat nyitni, amelyek forgalmat vittek volna ebbe az elátkozott városrészbe, amelyről már annyiszor volt alkalmunk írhatni és ecsetelni azt a lehetetten helyzetet, amely ott az apró telkek révén kialakult. Talán két esztendeje lehet, hogy ezt az ügyet Szendy Károly, a mai polgármester elé vittük, aki szomorúan jegyezte meg: — Sokat jártam ezt a városrészt, sokat néztem... Talán akkor még nem volt megoldása. Ma már van. Az a bűvös vessző, amelynek érintésével egymás után fejezi be azokat a félbemaradt torveket, amelyek évtizedeken át tartóztatták Buda fejlődését, — föltámadás elé vitte ezt az örök kínlódásra kárhoztatott városrészt, melynek hivatására nem is kell rámutatni, mert Budapest térképe hangos szóval kiáltja a néző felé ennek az előnyösen fekvő darab földnek a gyönyörű hivatását. Körülbelül húsz bérpalota épült e nyár folyamán és máris mintha megfordult volna Buda tengelye a Pálffy-térről kiinduló és a Margit-körútban folytatást nyerő út emelkedett a világváros magas szintjére, versenyre kelve a Lenke-út mentén fejlődő városrésszel. Mintha varázsütésre ébredt volna föl a főváros népe, úgy kereste itt az építkezés lehetőségét és kerültek át még Pestről is nagy cégek, hogy ennek az új alakulásnak üzleti előnyeit kihasználják. Volt alkalmunk ismertetni azt a rendszert, amelyet a Közmunka Tanáccsal együtt állított fel a székesfőváros, új háztömbökre osztva be azokat az apró viskókat és lehetővé téve így az építkezést. így oldható meg a Margit-körút elágazása a Horváth-utcánál, amely útvonal kör- útszerüen épül a Mária-térig és a Donáti-utcán át visz fel a Várba. Ezzel az útvonallal megindult a festői vároldal építkezése is, amelynél kedvesebb kilátást nyújtó, de egyúttal csendesebb városrész alig kínálkozik a pesti zajból menekülő üzletember számára, pihenést nyújtó lakásul. Mindenesetre meg kell oldani azt a nagy kérdést is, hogy a£ építkezés remekei, a legmodernebb lakásokat nyújtó bérpaloták mellett, a mellékutcákban olyan bérházak is épüljenek, amelyek lehetővé teszik az itt élő kispolgárok további ittlakhatását, mert ideköti őket a sok apró üzlet: zöldségboltok, szénkereskedések, kis füszerüzletek és különböző ipari műhelyek. Ez talán a város feladata volna és bizonyára gondját viseli ennek a városrendező mérnöki hivatal, mely köteles a szegény ember sorsának is a hóna alá nyúlni.’ !Üj életet jelent ez az egész Víziváros számára, amely lassú haldoklásnak indult és szomorú kihatással volt az egész Margit-rakpartra, amely sehogy sem tudott olymódon kialakulni, ami megfelelt volna a szemközt álló Parlament, és a világvárosiasan fejlődő Lipótvárossal. De megold ez a váratlanul jött feltámadás számos olyan kérdést, amely eddig a fejlődés hiánya miatt, kellő megoldást nem talált. Ilyen például a Batthyány-téri vásárcsarnok, amely a most megindult fejlődés mellett néhány év múlva már szűknek is bizonyulhat és megmarad annak, aminek tervezték, vásárcsarnoknak. Föltétlenül fölépül és modem fürdővé alakul át a Királyfürdő, mely egyike a legértékesebb török fürdőknek, a maga eredetiségében és gyógyhatása mellett érdekes látványosság. Es nem lesz szinte megoldhatatlan feladat a Halászlépcső megépítése a Dunáig, ami egyik legszebb látképe lesz Budának a pesti oldalról. A Víziváros ezzel nyugodtan vállalhatja azt a gyönyörű feladatot, hogy az alsóhévízi és a felsőhévizi fürdők között az összekötő kapocs szerepét töltse be méltóan, mert a Mar- git-rakpart szinte hivatott arra, hogy parkszerűen rendezve — ott épüljön a gyógyszállodák egész sora. És talán jobb is, hogy hatvan évig tengett és pangott, mert lehet, hogy kicsinyes szempontok vezették volna azokat, akiket ma nagy vonalakra utal a megindult fejlődés. ___________ Viraág Béla A s zegényházak egyesítése Hírt adtunk már arról, hogy az Attila-utcai szegényház több mint 1700 négyszögöles ingatlanát a főváros értékesíti. Parcellázás útján 12 házhelyet jelöltek ki a szabályozás után fennmaradó telekrészekből. Egy-egy házhely 140 négyszögöles' lesz. Az Attila-utcai parcellázás széles * körben nagy érdeklődést keltett és a már előrelátható siker arra az elhatározásra bírta a fővárost, hogy ezt az akciót tovább fejlessze. így a többek között komolyan foglalkoznak azzal a tervvel, hogy a belterületen lévő összes szegényházakat megszüntetik és a telkeket értékesítik, a szegények részére pedig a főváros külső részén, vagy a közeli környéken létesítenek központi szegényházat. Ilyen telkek például az Alsóerdősoron lévő központi szegényház, amelynek hatalmas telke a Dohány-utcában és a Rózsák-terén foglal el hatalmas területet: Ezenkívül az Izabellarutcában, az Alföldi-utcában, a Rottenbiller-utcában, a Széna-téren is vannak szegényházak. Mindezek a területek olyan értéket képviselnek, amelyek meHett-vaióban könnyelműség ezeken az előkelő helyeken szegényházakat fenntartani. A főváros tehát célszerűnek véli, ha ezeket az ingatlanokat eladja, mert a befolyó vételárból nemcsak kitelnék egy központi szegényház építési költsége, hanem a szegényház gondozásának központosítása és a tervezett önellátás révén az eltartás költségeit annyira le tudná szorítani, hogy a főváros a mai állapottal szemben hatalmas arányú megtakarításra tenne szert. 4 flz óbudai hegyvidék minden súlyos problémája napirendre került az „Óbudai Hegyvidéki Szövetség“ december 2-re összehívott választmányi ülésén, ahol a beteg Ga- lánthay Glock Tivadart elnöki teendőiben Kiss Sándor társelnök helyettesítette. Közmegelégedést keltett az a bejelentés, hogy november 9-én küldöttség tisztelgett Fabinyi miniszternél, akit arra kértek, hogy % a mátyáshegyi ingatlantulajdonosok számára 30 éves rendkívüli házadómentességet engedélyezzen. A kérelmet azzal indokolta a küldöttség, hogy az Attila-park létesítése miatt az építési engedélyek kiadása majdnem egy évtizedig szünetelt. A küldöttség felkereste a BSzKRt elnökét, Usetty Bélát is, akinél nemcsak a bécsiúti villamosközlekedés javítását szorgalmazta, de arra is kérte, hogy az újonnan beszerzendő ötven autóbuszból jusson Óbudának is, mert a Hegyvidék közlekedésének a javítása elsőrendű közérdek. Szóba- került az is, hogy az ürömi vasútállomásig kell meghosz- szabbítani a bécsiúti villamost, amelynek megépítését annakidején kötelezőleg vállalta a főváros. Szociális probléma ez Óbudára nézve, mert ma Üröm és a mögötte lévő községek az olcsó vasúti közlekedés révén Újpestre gravitál- nak, aminek súlyos következménye, hogy Óbuda ma a főváros egyik legdrágább városrésze az élelmezés szempontjából. Indítványozták a választmányi ülésen azt is, hogy Óbuda utcái új neveket kapjanak, olyan elnevezéseket, amelyek Óbuda történelmi múltját kiemelik. Egyhangúlag elfogadták az elnökség ama indítványát, hogy a szegény gyermekek részére karácsonykor felruhá- zási akciót rendezzenek. Élénk hozzászólást keltett az az indítvány, hogy a Csúcshegytől a Zsigmond- térre való betorkolással az óbudai hcgyvonulaton olyan útvonal volna építendő, amely az óbudai híd megépítésével kapcsolatban kedvezően oldaná meg azokat a problémákat, amelyek az idegen- forgalom érdekét szolgálnák. A választmányi ülés folyamán az elnök meleg szavakkal emlékezett meg a Budai Napló beteg főszerkesztőjéről — Viraág Béláról, akit mint a Szövetség tiszteletbeli tagját ötvenéves írói és újságírói jubileuma alkalmából meleg óvációban részesítettek. (Sz.it.) Nagy-Budapest kérdésével foglalkozott legutóbb Harrer Ferenc, a székesfőváros v. alpolgármestere, nagy rutinjával megérezvén azt, hogy Budapest fejlődésének országos érdekű kérdése csak ezen az alapon oldható meg. Felsorolta a városfejlesztés egyes problémáit, amelyek csak így állíthatók a fejlesztés szolgálatába, de — a régi iskola híveinek felfogása szerint — nem merte vágy nem akarta határozottan kijelenteni, hogy a törvényhozás, a vármegye és a városháza egyik első és legsürgősebb feladata, •— törvényben kimondani a Budapestet környező, a vele összekötött 23, illetve 28 község egy várossá való összeforrasztását, — új név alatt, legyen az Buda vagy Budavár! Az új lakbérleti szabályrendeletet a főváros elkészítette s az úgy a lakók, mint a háztulajdonosok igényeit, szociális szempontok figyelembevételével, teljesen kielégíti. A belügyminisztériumban legnagyobbrészt stiláris változtatásokat eszközöltek az új lakbéleti szabályrendeleten, amelyet az illetékes szakbizottság a városházán újból megvitatott, végleges formába öntött úgy, hogy az most már a közgyűlés elé terjeszthető. Most már semmi akadálya nincsen annak, hogy a szabályrendeletet a főváros törvényhatósági bizottsága elfogadja és annak, életbeléptetését a belügyminisztérium szentesítse. A fővárosnál úgy tervezik, hogy még decemberben elintézik ezt a kérdést, úgyhogy december végén, de legkésőbb a jövő év január elején életbe is léphessen az új Jakbér- léti szabályrendelet. — Értesülésünk szerint még karácsony előtt tárgyalja a főváros közgyűlése az új ■ lakbérszabályrendeletet. Sipöcz Jenő főpolgármester a legközelebbi közgyűlés napirendjére egyedül a lakbérleti szabályrendelet tárgyalását tűzi ki __________ Hz „Ottó-vita“ i- A királykérdés tisztázásához — Az összeomlás, illetve Trianon óta folyik már ez az áldatlan harc a politikai pártok és a kormány között a magyar legitimizmus kérdésében. Nem lehet nyugodt légkört teremteni, amíg ez a kérdés közmegnyugvást nem kelt. Kétségtelen, hogy a legitimizmusnak szerte az országban jóval több híve van a széles npprétegekben, mint amennyi hivatalos legitimista képviselője van a magyar törvényhozásnak s egy titkos választás esetén nagyobb számban jöttek volna be a parlamentbe a különböző pártokon lévő dinasztikus királypártiak, ezt mindenki, aki mint semleges szemlélő nézte a választásokat, észrevehette. Mert a legitimista gondolatnak a kormányzó pártokon épp annyi titkos híve van, mint az ellenzéken. Az áldatlan politikai harc onnan ered, hogy nem tisztázták eléggé a közjog alapján a magyar történelmi álláspontot. Sem a hivatalos legitimisták, sem a Habsburg-ellenes front. ' A magyar történelem és közjog nem ismeri az örökös királyt, ebben a legitimisták tévednek, de a koronás király fiát viszont nem lehet csak per főherceg titulálni, ebben meg az ellentábor téved. A mi közjogunk ismeri az ifjabb király intézményét, a királyfit is, de az örökös király nyugati fogalom, amely a magyar jogérzékkel ellenkezik. Ám ismeri a történelem tanúsága szerint a rex haereditariust, magyarul: — az öröklő királyt. Ez az egyetlen helyes közjogi fogalom a konkrét politikai harcban is. A haereditas (örökség, öröklés) római jogi fogalom, akire» örökség vár, akár vagyon, akár jog, akár ingatlan, akár trón, az haere- ditarius, mégha királyfi is és ha extrónörökös is, ez jogi fogalom, jogcím s az illető jogosan viseli és címeztetheti magát rex haereditariusnak, —• öröklő királynak. A nyugati államokban az ilyen királyi címet trónpretendensnek nevezik. A jelen esetben Ottó, a vértanú IV. Károly apostoli királyunk elsőszülött fia nem örökös király, hanem csak öröklő király, ezt a legitimisták szíves figyelmébe ajánlom, viszont nem egyszerűen Habsburg Ottó úr vagy Ottó főherceg, ahogyan a Habsburg-ellenesek és a köztársasági tábor nevezik. Ezt a finom disztinkciót fenn kell tartani s akkor egyrészt elül ez az áldatlan harc és a hatóságoknak sem lesz oka az állandó beavatkozásokra. Hogy a két ellentétes tábor miként fogja tör-. | vényes eszközökkel a maga vélt igazát érvényre juttatni, az más kérdés és nem tartozik ide. A Bethlen-udvar — mint gyógyszálló Figyelemreméltó ajánlattal léptek a kormánykörök elé. Bérezel Jenő ny. alpolgármester külföldi pénzemberekből tőkéscsoportot hozott létre és tervet dolgozott ki a Bethlen-udvar épületének megmentésére, olyan átalakítások árán azonban, amelyekkel az épületet nemcsak a környezetbe tudják beilleszteni, hanem egyúttal a fürdőváros szolgálar tába is állítják. A tőkéscsoport már ki is dolgozta a rendkívül érdekes terveket. Ezek szerint a Bethlen-udvar legfelső emeletét eltávolítanák, miáltal az épületkolosszús mindjárt barátságosabb hatást váltana ki. Az úttest kiszélesítése érdekében az épület jelenlegi üzlethelyiségeit köröskörül megszüntetnék és a gyalogforgalom számára árkádokká képeznék ki. Ilyenformán a kocsiúttest egész az épület széléig szélesednék ki és ez a nehézség is megoldást nyerne. Az átalakítások során 190 szállodai szobát létesítenének" 300 ággyal, megféltelő számú 'fürdőszobával és egyéb mellékhelyiségekkel. Az épület pincéjében földalatti garázs létesülne, ahová liften szállítanák le a vendégek autóit. A tervező szerint legkésőbb 8 hónap alatt végeznék el az átalakításokat és adnák át az épületet új rendeltetésének, s így a Tabánban modem szálloda, illetve szanatórium állana rendelkezésre. Pecz...? Régi vicc nálunk, hogy mindig hamis vágányra kerül valami, olyan szó révén, amit meggondolatlanul vetettek a vitába. A gyógyfürdők beteg- és idegenforgalmát hozzáfűzték a „fürdőváros“ szóhoz, aini csak ideális fogalom lehet, de a nagyközönség úgy vette, hogy az valami épület- csoport vagy városrész. Most is, hogy megbeszélés tárgya „Budapest" nevének valami elfogadható és cserére, tévedésre nem alkalmas más új névre való változtatása, — minden vita abból indul ki, hogy: — Pecz! Hol van Budapest nevében ez a Pecz? Ami tótul kemencét jelent és le is fordítják németre, hogy „Ofen“, ami viszont kályhát jelent. Mért neveznék a németek a kályha, vagy a kemence után „Ofen“-nek Budát, amikor itt, Akvinkumtól mintegy 3 mérföldnyire volt csupán egy téglavető és égető, amilyen volt a Dunántúlon száz, de sehol ez alapon falut, várost erről el nem neveztek. Kérdem, — miképpen kellene ezt a vitát ilyen sallangoktól megtisztítani. Dubonai A közelmúlt — kedves tükre. — Teljesen politikamentes volt KOZMA JENŐ dr. névnapi borgazda-estje, amelyen a tíz év előtti baráti köre ielent mee. — Érdekes, hogy Kozma Jenő dr. külön kifejezett kívánsága dacára, — mely szerint borgazda estjére, amely minden esztendőben a nevenapjá- val esik össze — ne hívjanak vendéget, mégis megtelt a „Buda Polgári Kör“ nagyterme és csodálatosan emlékeztetett azokra a tíz év előtti estékre, amikor Kozma Jenő nagy baráti köre gyűlt össze, hogy kedvesen ünnepelje az akkori pártvezért. Az összegyűlt társaságban ott láttuk most is a budai régi pártok vezetőit: a régi szabadelvűeket, a függetlenségi pártiakat, ott láttuk Ripka Ferencet Kozma Jenő egyik oldalán, a másikon pedig ott volt Petracsek Lajos dr. és így tovább — a Víziváros, de mondhatnánk, hogy egész Buda színe-java, nem azért, hogy politikailag tüntessen, hanem azért, hogy bizonyítsa a budai barátság, a budai hűség, a budai polgári szeretet és tisztelet zavartalan létét. A mintegy 150 tagú társaság alig tudott a teremben elhelyezkedni. Kedves, mosolygó hangulatban .üdvözölte tízéves fordulója alkalmából Kozma Jenőt a Budai Polgári Kör ügyvezető elnöke, FINÁCZY BÉLA miniszteri tanácsos, jókívánságait is tolmácsolva névünnepe alkalmából. A borgazdák örökös jegyzője, ZBORAY GYULA dr. a maga kedves modorában üdvözölte az egy begyült társaságot és bejelentette, hogy kimaradás sukat kimentették: Lendl Adolf Keszthelyről, Benedek Sándor, a Közigazgatási Bíróság nyugalmazott másodelnöke és Csobádi Samu dr. Szerinte Kozma Jenő ma is az, aki volt és a jövőben is az lesz, aki ma. Ezen az estén tántoríthatatlan hűséggel környező barátai gyűltek össze és sajnálja, hogy csak egyszer van ilyen ünnep az esztendőben. Válaszul KOZMA JENŐ dr. kijelentette, hogy ebben a körben találkoztak mindig az ellentétes életpályák és örömmel látja,