Budai Napló, 1934 (31. évfolyam, 1152-1182. szám)

1934-02-17 / 1157. szám

1934. február 17. Budát Napló Kiss Béla építőmester III. Vérhalom-u. 28/b. Tel. 55-4-77. Építés, átalakítás, tatarozás. Költségvetés díjtalan. SZEMÉLYI HÍREK BENCS ZOLTÁN dr. min. tan., a Bu­dai Református Nőegylet csütörtöki est­ién nagy érdeklődéssel kisért előadásá­ban azt. fejtegette,- hogy a szeretet gya­korlása a társadalmi és gazdasági bajok legeredményesebb orvoslója. A szellemes és tartalmas beszédet Borbély Kálmán min. tan, köszönte meg a nagy hallgató­ság nevében. JOANOVICH PÁL ny. államtitkár, a kér. községi párt társelnöke súlyos bete­gen mellhártya- és érgyulladással fekszik az egyik budai szanatóriumban. ANTAL ISTVÁN dr., a miniszterelnök­ségi sajtóosztály vezetője „Az ifjúság és , a szövetkezetek", címen érdekes előadást tartott a Magyarországi Szövetkezetek Szövetsége harmadik továbbképző tanfo­lyamának ünnepélyes megnyitóján. LENDjL ADOLF dr. néhány napra Bu­dára érkezik, hogy a keszthelyi nyugdí­jas tisztviselőtelep ügyében tárgyalásokat folytasson. CSILLÉRY ANDRÁS dr. lett a Keresz­tény Községi Párt ttgyv. elnöke. GERVAY MIHÁLY dr., az OTI igaz­gatóját melegen ünnepelték: 25 éves szol­gálati jubileuma alkalmából. VÁJNÁ EDE tanácsnok panasszal tá­madta meg a nyugdíjazását. PUSKAS ISTVÁN dr„ a Magyar—Bol­gár Bizottság főtitkára: „A Balkán-pak­tum" — Bulgária bekerítése címen e hó 20.-án este 6 órakor a Magyar Nemzeti Szövetség dísztermében (V. Géza u. 4.) előadást tart. SZOMBATHY KALMAN, a Községi T akarékpénztár aligazgatója lemondott minden Budán viselt társadalmi tisztségé­ről, így a „Budai Társaskör" alelnöksé- géről, valamint a „Tabáni Daloskor" és a „Tabáni Sport Club" elnökségéről is. MAKOLDY VIKTOR február hó 9.-i borgazdaestjén az 1932. évi statisztikai zsebkönyvet ismertette különös tekintet­tel hazánk bortermelésére és borfogyasz­tására, a megjelentek Tcözül felszólaltak még Zboray Gyula dr. és Mező Fe­renc dr., a szellemi olympiász bajnoka, akik a borgázda érdemeit méltatták. BÚD GYÖRGY dr., a budai Szent Mar- git-kórház osztályvezető főorvosa kor- szakajkotó, életmentő operációs műszert talált fel, amely iránt a külföldi egyete­mi klinikák is élénken érdeklődnek. STRECKE ERNŐ dr. minden pénteken délután a vízivárosi Szent Anna templom­ban böjti szentbeszédet mond. Buda nagy kérdései a Hallés Mátyás Társaság ülésén Több, mint egy évtizedé indította el útjára Buda legnagyobb, kérdését: — ter­mészetadta gyógykincseinek feltárását, u „Hollós Mátyás Társaság", amikor az ak­kor még. élt és e téren nagy hírnévnek örvendő tudósakat szólaltatta meg ankét­jén, amelynek! az volt a célja, hogy hiva­talosan állapítsák meg, hogy Buda milyen gyógykincsekkel ■ rendelkezik és további kutatások révén, mit várthat ntiég. Azóta egy lázas évtized múlt el és a „Hollós Mátyás Társaság" nagy figye­lemmel kisérte mindazt, ami érdemleges e térén azóta történt. Ma már a kérdés, megérett, minden további vita fölösleges, csaknem :. minden kérdés a legapróbb részletekig tisztázódott és most a tetté válás idejét éljük, amikor már nem az ártatlan, néha a naivitásig aprólékos vi­ták döntik el a kérdések megoldását, ha­nem a komoly tényezők, amelyeknek nemcsak joguk s és módjuk van, de köte­lességük .is ezeket a közérdekű kérdése­két tettekké váltani át. jf Az e hó 12.-én lefolyt ülésen Kozma J je n ő dr. országgyűlési képviselő elgon­dolását vitatták meg, amely a város és állam különös megterheltetése . nélkül igyekszik rendszert vinni bele a für­dőváros tervezésébe és építésébe és a már meglevő alapokon próbálja meg­oldani ezt a fontos kérdést. Beható vita után a Társaság magáéivá tette ezt a fel­fogást, mint a ma egyedül lehető és gya­korlati kivitelt. S Ezzel kapcsolatosan szóba került, a fürdőügy függő kérdéseinek pénzügyi oldala is és általánosan az a vélemény alakult ki, hogy Budapest székesfőváros­nak a Községi Takarékpénztár mintájá- ra'~;„f ü r d o ü g y i fc'a'n k o t" kell léte­sítenie, nehogy a pénzhiány késleltesse az egyes, hasznosnak ígérkező fürdőügyi alkotások létesítését. Foglalkozott a társaság a Stadion kér­désével is, eltekintve a felmerült éjpítészi tervezetektől és arra a megállapodásra jutott,; hogy sem az államra, sem a fő­városra milliós költséget hárítani a mai viszonyoki mellett nem Tehet és a Stadiont az érdekelt telektulajdonosok - áldozatkészségével kell megteremteni, az állam és a főváros, elviselhető anyagi hozzájárulásával As nagy erkölcsi támo­gatásával. Kedvesen fogadta és tette vita tárgyá­vá a társaság dr. Margittay Rikárd eszméjét, mely szerint az ős magyar családi keresztneveket kellene ismét divatba hozni és kiszorítani ezekkel azokat a mester­ségesen csinált idegenhangzésú- .kereszt­neveket, amelyek a nemzeti érzés és ön­tudat rovására hódítottak tért. A "társaság Pávai Vájná Ferenc fő- geológust részesítette meleg ünneplésben, hogy alkalma nyílik újabb fúrások:, révén egyrészt” megmenteni e város veszendő­be menni készülő gyógyforrásait, más­részt űj források révén új kincseket tár­ni fel" itt'is és az országban. Hogyan lelt a bécsi Ahnen Ball-bél és a Sankt Annen Keller-Ball-bál budai Anna Bél? Most, vidám farsangból böjtösre for­dulván az idők, illendő, hogy megemlé­kezzünk a régi pest-budai AnnabáTokró!. Mert — bármilyen furcsán fog ez hatni azokra, akik a régi „Tsászár Feredői" Anna-bálokat nyári mulatságoknak tud­jak! amiben igazuk ás van az 1860-es évekre vonatkozóan) — az első budai Anna-bálok bizony farsangi, később tava­szi, majd csak) igen későn, — az 1860-as evektől kezdve —- nyári bálok lettek. Sőt e kedves mulatságoknak az „Anna" név­hez semmi közük nincs, az csak igen ké­sőn ragadt rájuk. A bál eredete 1809-ig nyúlik vissza, amikor is a bécsi belvárosi Neumarkt-on a „Zur Mehlgrube“, vagyis a „Lisztes Hombár -hoz cégérezett házban — me­lyet a híres Fischer von Erladhi épített — a bécsi nemesség először rendezte elzár­kózott Nobel-Baíljait. Ezeket a „nóblis"- bálokat a köznép gúnyosan az „Ősök bál­ja*: „Ahnen Ball" néven csúfolta. 1836- ban a híres bécsi kávés, D a u m, a II. József császár által elkobzott Szent Anna kolostor pincéjében fényes báltermet rendezett be. Ezeket Annen Keller Báli­nak nevezték, vagyis „Anna-pince bár­nak. Ezeken a legtarkább közönség gyűlt össze a bécsi demokrácia kedélyességé­ben : mágnás _ úrfi és lovásza, bárónő és komornája, diák, mesterlegény, főleg és elsősorban a híres bécsi Szent Viacre Céh bérkocsis legényei. Innen erednek a.híres bécsi „Rongyos bálok", a „G'schnasseten BäH“-e, 1861-ben ezek annyira eldurvultak, hogy a bécsi Poli- czáj betiltotta. Magyarországra az 1840-es években érkeznek e bálok. Eleinte farsangi bálok, később tavaszi „Virágos Bál" lett a ne­vük. Májusban rendezték ezeket, kez­detben a Fehér Hajó vendégfogadóban, majd az első pesti Vigadóban. Az akkori nemzeti felbuzdulás idején ezeken talál­koztak a polgárság és nemesség. Az 1860- as évektől már a nyári Anna-napra he­lyezik a bált és fürdőinkben (Füred, Pá­rád, Bártfa, Szliács és Császárfürdő) lesz ez divatossá. A bál eredetének tudata el­vész, 1864-ben már senki nem tudja szár­mazását. A július 26.-i Anna-nap véglege­sen rápecsételi az „Anna" nevet, nagy anyáink e máig élő, kedves, nyári tánc. mulatságaira. Hárombék Bárdos György dr. ügyvéd, a Budai Ingatlantulajdonosok Egyesületének elnö­ke hatalmas beszédben rajzolta meg Ap- ponyi Albert gróf történelmi nagyságú alakját az Orsz. Magy. Gyorsíró Egyesü­let kegyeletes ülésén Apponyi halálának évfordulóján, amely értékes előadás nagy előtanulmányra vallott és rendkívüli ha­tást is tett a hallgatóságra, ahogy azt Rónay Károly dr. elnök és Révész Károly köszöneté és hálás elismerése bi­zonyította. A Magyar Külügyi Társaság e hó 18.- án, vasárnap délelőtt 11 órakor leplezi le, ünnepi ülés keretében, volt elnökének, gróf Apponyi Albertnek arcképét, amely Veress Zoltán festőművész alkotá­75. rendes közgyűlését rendezte febru­ár 8.-án az Óbudai Dalkoszorú dalárda, Andréka Károly elnöklete alatt, ahol Tóth Ferenc Ugyv. elnök, Bassi Rezső tit­kár és Zsitnyányi István pénztáros tették meg tartalmas évi jelentésüket. Szeretet­tel emlékeztek meg ezekben a Budai Naplóról, annak szerkesztőjéről és köszö­netét mondottak Büchler nyomdatulajdo­nosnak. mert mindketten szívesen szolgál­ják a dalárda ügyét. Melegen ünnepelték Zöld Károly karnagyot és lelkes szí vb" I fakadt hálával és köszönettel halmozták el őt. Üdvözölték Szegő Sándor orszá­gos karnagyot, mint az egyesület tiszte­letbeli karnagyát hatvanadik születésnap­ja alkalmából, de ünnepelték az öreg da- jostaKokat,, köztük a 82. éves Klockner bácsit és a hetvenéves Mihaíovszky Ist­vánt, — Tóth Ferenc pedig méltatta Andréka Károly dís/.elnök jóakaró műkö­dését a dalárda érdekében. Az ezután kö­vetkező választást Andréka Károly kö­szönte meg, buzdító szavakat intézve az összegyűlt daiárokhoz. Megválasztották egyhangúlag: díszelnökké: Andréka Ká­roly: ügyvezető elnökké : Tóth Fe­renc; alelnökké: Toman Ferenc; tisz­teletbeli elnökké : Zsitnyányi István; kar­naggyá; Zöld Károly; titkárrá: Bassi Je­nő; jegyzővé I.: Horváth Gyula; jegyző­vé IÍ.: Köziéi Ferenc; pénztárossá; Klein Leó: gazdává: Schwartz Gyula; ellenőr­ré: Vranovits Béla: karvezetővé: Halm- schla«er Ferenc: hangjegytárossá: Käs­mann Ferenc; a vig. biz. elnöke pedig: Preisinger Károly. Megválasztották a \ lasztmányi tagokat is és betöltötték a bil- , likora kezelők, zászlótartók tisztjeit. Vadászvacsorával kapcsolatos, műsoros borgazdaestét rendezett a Budai Polgári Lövészegyesület kebelében alakult Va­dásztársaság e hó 13.-án, amivel egyúttal befejezte a Lővészegyesület farsangi mu­latságainak sorát. A műsoron művészi bábjáték szerepelt, amelyet Bükky Béla mutatott be, nagy tetszést aratva és az ezzel kapcsolatos székely balladákat Sá­god y Ottmár zenésítette meg és az ő kí­séretében adták elő E. Rády Elza és Edvi Illés István dr. hangversenyénekesek. A közreműködőket lelkesen megtapsolták. Ezt nvúlvacsora követte, amelynek bor­gazdája Bodonyi László saját termésű bo­raival és vadásztársai voltak, mely után a fiatalság táncra perdült. A Lövészegylet március 3.-án randezi álarcos jelmezestjét és minden szombaton táncos összejövete­leit. SZEMÜVEGEK Zibrinyinéi I., Attila utca 8 A könyvek kiadása szünetel a Fővá­rosi Könyvtár 6. sz. fiókjában (Budai Vi­gadó, II. Corvin tér 8.) február hó 19-től ’március .hó 12-ig szerelési munkálatok : miatt. A könyvek visszavétele azonban változatlanul folyik FtHYKtPEK Biahosnál II . Fő utca 18 A főváros vagyona ingatlanokban 737 millió, bútorokban és felszerelési tárgyak­ban 51 millió, anyagokban és készítmé­nyekben 5 millió, vasútüzemi beruházá­sokban 153 millió, cselekvő tőkékben 268 millió, haszonvételi jogokban 24 mil­lió, bevételi hátralékokban 62 millió, pénzkészletben 3 millió pengő. Ezzel szemben van a fővárosnak 406 millió pengő adóssága, 27 millió pengő kiadási hátraléka és 37 millió pengő egyéb te­hertétele. Tehát 1303 millió pengő vagyon­nal szemben 470 millió pengő az adóssága. A budai házfelügyelők Nemzeti és Gazdasági Egyesülete, kerületi beszámoló gyűlésén a Horthy Miklós úti Kepler-féle vendéglőben, az elnök Halnék Gyula is­mertette a Házfelüevelők Nemzeti és Gaz­dasági Egyesülete egy éves működését és azo'kat á törekvéseket, amelyekkel a ház­felügyelők érdekeit sértő 2222-es számú — a kommun alatt kiadott — , rendelet megszüntetése érdekében kifejtett. Utá­na vitéz Szalay László központi társel­nök és Schuszterovics Károly központi főtitkár szólaltak fel és ismertették a köz­pont működését. Friedrich Boldizsár, Budapesti Házfelügyelők Egyesületének elnöke, bejelentette a gyűlésnek, hogy az eddig szemben álló polgári alapon mű­ködő két egyesület : — a Nemzeti Ház- felügvelőki és a Budapesti Házfelügyelők Egyesülete közös megállapodással össze­forrott. Fölkérte dr. Fejér Jánost, a XI. kerület Nemzeti Egység körének jelen­levő ügyvezető elnökét, hogy ezentúl is támogassa a házfelügyelők érdekeit, mire Fejér János bejelentette, hogy a házfel­ügyelőknek kérelmeit szívesen terjeszti Kozma Jenő orszgy. képviselő, mint az Egységes Párt elnöke felé és megígérte, hogy a XI. kerületi Nemzeti Egység Kö­rét is megnyeri a házfelügyelők törekvé­seinek támogatására. Nem viszik el Budáról a Kertészeti Tanintézetet, ahogy azt tervezték, hanem Buda közvetlen közelében, Budafokon, vagy Nagytétényben helyezik el. A mos­tani helyén városfejlesztési okokból nem maradhat, de szűkre is volt szabva a he­lye és nem tudott hivatásának kellően megfelelni. A kultuszminiszter azonban elejtette a Keszthelyre való áthelyezés tervét, mert a főváros nem maradhat kertészeti tanintézet nélkül. Keszthelyt azzal pótolja, hogy az ottani gazdasági úgy kárpótolja, hogy az ottani gazdasági két, különös figyelemmel arra, hogy ott a vidék gyümölcstermelő. A kelenföldi iparosok és kereskedők szakcsoportja alakul meg e hó 19.-én, hét­főn este fél 9 órakor a Horthy Miklós ut 144. ’sz. álalfi Kepler-féle vendéglőben, mint a XI. kerületi Nemzeti Egység Köre (Kelenföldi Polgári Kör) külön csoportja, hogy a hídépítéssel kapcsolatosan köz­munkákat biztosítson a kelenföldi iparo­soknak. RAVASZ cukrász l.. Krisztina körűt 75. Telefon: 50-2-32. ELŐKELŐ CUKRÁSZ SZALON csey Antalt és nejét, továbbá a testvér- egyesületek vezetőit. Felolvasta Kozma Jenő dr. orszgy. képviselő üdvözlő táv­iratát és Ígéretét, hogy közérdekű törek­véseiben szívesen támogatja a kispolgár­ságot. Dorner Gyula, árvátfalvi Nagy Ist­ván szintén kimentették elmaradásukat. Ezután Gál István, a szerv. biz. elnöke beszámolt az eddigi munkáról és rámuta­tott a kerületben uralkodó sérelmes ano­máliákra, mint amilyen a Helyiérdekű vasút tarifája, — a Gellért tértől Kelen­föld határáig az illemhelyek hiánya, — a Lenke-úti telep lakóinak siralmas ál­lapota és más hasonlók. Taps és éljen ki­sérték szavait. Majd Tóth István, a budai kispolgárok közp.-nak főtitkára ismertet­te a kispolgárok megalakulásának tör­ténetét. jA kispolgárság jövőjét biztosí­tottnak látja, bízik a jobb jövőben. Nagy figyelemmel hallgatták meg ezután 6c- csey Antal korm. főtanácsos örökös szfőv. biz. tagot, aki üdvözölte a kispolgári meg­mozdulást, már azértt is, mert az eddig szervezetlen tömeget egy táborba fogja és a nagy egyetemes nemzeti cél szolgá­latába állítja. A szónokot lelkes ováció­ban részesítették. Az egyik munkástest­vér kért szót ezután és meghatva mondott köszönetét, hogy végre a kispolgári gon­dolatban egyesülhet a magyar polgár és a — munkás, — akit eddig mindig cser­ben hagytak és félrevezettek volt veze­bridge I.. Böszörményi-ut 28. Kékterem menü 3.— pengő Blue Stars Jass (New-York) Tánc Narancsterem menü 1.50 pengő Minden szerda, szombat, ünnep- és vasárnap ÖTÓRAI TEA 1 P. 2-es autóbusz ét 75-ös villamosmegálló , Telefon: Tachler 57—0—36 tői. Korányi Márton, az I. kér. Iparoskör elnökének rövid lelkes felszólalása után - Tóth István, a kispolgárok központja nevében mond köszönetét Becsey Antal­nak. Az elnöklő főtitkár mondott még kö­szönetét a megjelent vendégeknek, arra kérve az egybegyűlteket, hogy a kispol­gári gondolat mellett tartsanak ki. — A lelkes hangulatban lefolyt gyűlést a ki­küldött főtitkár helyettes : Gaál László ny. főbíró zárta be, köszönetét mondva Kozma Jenőnek, biztosítva őt az iránta való ragaszkodásról és bizalmukról. A Hymnusz eléneklésévei ért véget az ülés. Egységes kertgondozás mentheti meg csak a budai kerteket, amelyeknek gyü­mölcsfái sokat szenvednek a kártevő élősdiektől. A hegyvidék villái szépen ki­képzett kertjeikkel gyönyörködtető lát­ványt nyújtanak ami a Fürdőváros nagy előnye. A kertek fenntartása és megmen­tése csak egységes eljárással lehet keresz­tülvinni. A zuglói kertváros villatulajdo­nosai már rájöttek erre és a Kirchlech- nen-féle kertépítővállalatot kérték fel ennek intézésére, amelynek vállalat tu­lajdonosa, Kirchlechner Emil a Margitszi­get főkertésze volt egy negyedszázadon át s így múltja is hivatottá teszi e nagy horderejű feladat elvégzésére. A példát a budai kerttulajdonosoknak is követni­ük kellene. A Kirchlechnep-kertépítővál- lalat, mely Budán eddig is már 150 kertet épített a legteljesebb megelégedésre. : újabban II. Júlia u. 2. alatt (Budakeszi út sarok) fióktelepet létesített, hogy így készséggel állhasson a budai villatulajdo­nosok rendelkezésére. A fővárosi közmunkák ebben az évben nagyon kevesek. Uj utak építésére 840 ezer pengő költséget szán a főváros, ami­ből Budára 177 ezer pengő jut csak. — Az I. kerületben: Az Eszék utcának Q Fadrusz utca és a Fehérvári út közötti szakaszán keramit 52.000 pengő; a Török­bálinti útnak az Érdi ’ út és ördögorom csárda útja közötti szakaszán makadám 50.000 pengő értékben. — A II. kerület­ben: a Lórántffy Zsuzsanna útnak az Olasz fasor és a Trombitás út közötti sza­kaszán makadám út és lépcső 25.000 pen­gő értékben. — A III. kerületben: a Pa­csirtamező utcának a Nagyszombat- és Tímár- utcák közötti szakaszán bazalt- kiskő 50.000 pengő költséggel. Jólsikerült jelmezes táncestét rende­zett Kozma Jenő dr. orszgy. képv. díszfő- védnöksége alatt február hó 11.-én a Bu­dai Polgári Kör helyiségeiben a Nemzeti Egység Pártja kispolgári csoportja. A kör termei zsúfolásig megteltek és a közönség kitűnő hangulatban volt, amit erősen emelt a szépségversennyel párhuzamos csúnyasági verseny. A kispolgárok új tábora. A XI. válasz­tókerületi Nemzeti Egység Pártjának Kispolgári csoportja é hó 10.-én este ren­dezte első taggyűlését I. Verpeléti út 15. sz. vendéglői helyiségben, amelyen több, mint 200 választópolgár és tag vett részt. A helyiség szűknek is bizonyult. A be­teg B ózó Pál elnök helyett G i d ó f a 1 v y Lajos, a csoport főtitkára üdvözölte a megjelent vendégeket és a nagyszám­ban megjelent tagokat. Első helyen Be­Névmagyarosttásolc a régi Budán Marton Cássló dr. tanulmánya — Készeiét a sajtó alatt lévő BUDAI ACMANACH-ból — Manapság, amikor lépten-nyo- mon szó esik a magyarság beolvasz­tó képességéről, talán soha nem mu­tatott érdeklődéssel fordulnak az emberek e fontos kérdés felé. A hosszú vérzivataros évszázadok do­kumentumai annak, hogy valóban volt és van beolvasztó életerő a ma­gyarságban. A török hódoltság és az azt kö­vető elnémetesítő korszak rettenetes csapást mért a magyarságra. 1787- ben Magyarország népességének csak 30 százaléka magyar, adott Hollós Mátyás királyunk idejében még 75—80 % llehetett számaránya. 1850- ben az ország polgári lakossá­gának már ismét 411.6% a magyar; majd ötven esztendő lefolyása alatt _ 1900-ig — több mint felere, 51.4 %-ra emelkedett. 1910-ben 54.5% magyart mutat ki a statisz­tika. Ajtay József dr. azt állapította meg, hogy az 1787-től kezdodoleg folyamatosan mutatkozó emelkedes „ ... nem mesterkélt» erőszakos ma- károsításnak eredménye, hanem természetes, mélyen fekvő íorrasok-| ból táplálkozó folyamat4, amely főképen a magyarságnak kedvező elhelyezkedésén alapuló nagyobb anyagi jólétében fejlettebb kultúrá­jában, jobb egészségügyi viszonyai­ban és általánosan ismert ielsobb- ségéges faji erejében leli természetes ma^ekünk&budaiaknak, akiknek annyira szívünkhöz nőt ez a város, természetes, hogy felsősorban Buda szempontjából erdekes meg­figyelni a magyarságnak ezt a nagy propagativ és beolvaszto erejet. Ön­kéntelenül is felmerül bennünk az a kérdő gondolat, vájjon a magya­rosodásnak milyen folyamata mehe­tett itt végbe, ahol nemcsak a va­ros, de még a környéke is német volt, sőt ez utóbbi1 — sajnos — meg mai napig is az 1 Budán már a XV. szazadban a magyarnál erősebb elem volt a ne­met. A városnak a töröktől^ való visszafoglalása után, az amúgy is gyér magyarságot a teljes elnémete- ; ,ítés veszélye fenyegette. Uj nemet gyarmatosok letelepedése is elkerül­hetetlennek mutatta e végzetes ka­tasztrófa bekövetkezését. Száz bu- aai polgár közül -— a XVIII. sza­zad elején — csupán három, volt ma­gyar. De az Úristen nem hagyta el Árpád népét. 1720-ban Buda és Óbuda lakóinak száma összesen 9600 volt s ebből már 8% a ma­gyar, (47% német és 42% szerb,) de 1851- ben Buda lakosságának már egyötöde magyar. Ma ott tartunk, hogy Budapestünk lakosságának magyarsága már a kilencven száza­lékon is felül van, amiből 'kétség­telenül kitűnik, hogy alig egy em­beröltőn belül Buda teljes elmagya- rosodása bekövetkezik. iN agynevű tudós statisztikusunk Körösi József „Budapest nemzeti­ségi állapota és magyarosodása“ cí­mű munkájában ezeket írja :> —- „A magyarosodás szempontjából nemcsak érdekesnek, de jellemző voltuknál fogva határozottan fontos- tosnak tartom azokat az adatokat, amelyeket a névmagyarosításokból levonhatunk. Mert mi egyéb a név­magyarosítás, mint annak leghatá­rozottabb kijelentése, hogy az illető másnak, mint magyarnak még lát­szani sem akar.“ A névmagyarosítás, ha nem is egészen tökéletes tükörképe a ma­gyarosodás mindenkori folyamatá­nak, mégis lényeges értékmérője an­nak, hogy bányán váltak — idegen­hangzású nevük felcserélésével, mintegy visszavonhatatlan módon, — magyarokká. Tehát a névmagya­rosítás voltaképpen a beolvasztó erő végső, de egyben legkifejezőbb moz­zanata. Hazafiui hűségeskű, mely nem csupán az új magyar név vise­lőjét, hanem összes elkövetkezendő utódait is erősen köti. Nem érdek­telen tehát, ha a régi Buda névma­gyarosításának adatait rövid átte­kintésben megismerjük, annál is in­kább, mivel napjainkban ez a kér­dés újra az érdeklődés központjába került. Mai értelemben vett névváltozta­tásról csak 1814 november il3.-a óta beszélhetünk. Ekkor kelt ugyanis Ferenc királynak az a kézirata, melyben azt hatósági engedélyhez köti és névmagyarosítást csak a leg­fontosabb okokból tart megenged­elismerten a legjobb Budán! Sütöde: IIKIPÍS-U. 35 A betegségek egész sora így: az epekőbetegség és epehólyagbáll­ta lom, gyomorbajok, csalánkiütés, ae aszt­ma bizonyos esetei, vérpangás a hasban és különösen ai májban, köszvémy, vese­medence betegségek, alkati kövérség, stb. stb. eseteiben a HUNYADI JÁNOS keserűvíz biztosan megszünteti a szék­rekedést, szabályozza a bélműködést, azt nemre és korra való tekintet nélkül min­denki kiváló ereedménnyel használhatja. Az orvosok ezrei írják elő betegeiknek és ai betegek tízezrei írnak róla elismerő nyilatkozatot Ön is nehezen keresi kenyerét holott könnyen hozzájuthat Rátkai péknél! Rátkai-fále elsőrendű házi kenyér mélyen leszállított ár­ban. Kapható Budán minden jobb füszerfizlelben. Föüz- let és üzem: Retek-Utca 4. Telelőn: 532-79. Telefon: 531-79. DOTTERWEICH ANTAL KÁLYHÁS MESTER BUDAPEST, II„ BATTHYÁNY U. 2. Telefon; 55—6—74. Kályhás! Minden szakmabeli ügyben forduljon a régi jóhirü céghez Telefon: 53-0-33 Béres Márton

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom