Budai Napló, 1934 (31. évfolyam, 1152-1182. szám)

1934-05-16 / 1167. szám

XXXL ért. 1167. SZ­ELŐ FIZ ET ÉS Efjy évre . . 24.— P Ntyed évre . 6.— P Egyes szám <40 f. Egyesületek, amelyek nie hivatalos lapja, tagjai féláron kapják 1934. május 16. HIRDETÉSEK Egy hasáb széles, 1 mm miagas sor egyszeri közlés- oél 30 fill. Szövegsor ára 2 P. Ismertető közlemó- lyek megállapodás szerint. \ hirdetés dija mindenkor előre fizetendő. Állandó hirdetőknek nagy kedvezmény Báda érdekeit a várospolitika, közélet, közgazdá­in» társadalom és művészet terén szolgáié újság FELELŐS SZERKESZTŐ: VIRAÁG BÉLA Szerkesztőség és kiadóhivatal: II, Batthyány u. 63. Telefon: 50-2-96. Hivatalos órák: délután 4—6-ig. A magyar feltámadást szolgálják a római emlékek ■ Az óbudai aífuincum ősi adottsá­ga inak közkincsé tételéért és ott idegenforgalmi szempontból felmér­hetetlen ; jelentőségű, klasszikus, sza­badtéri előadások bevezetéséért már évek óta. küzd. a Budai Napló. Miskolc városa már megmozdult és a maga Aquincumijával cso­dás lehetőségieket fog bemutatni: hogyan kell a magyar aquincumok- ban rejlő értékeket a magyar fel­támadás szolgálatába állítani. Ügy. .vélem. Buda társadalmát érdekelni fogja — éppen az óbudai ami iteatrum jelentőségé miatt is az a kezdeményezés, amely Mis­kolcon indult meg. hivatott elgon­dolások után az ottani Avas adott­ságának értékesítésére és úgy vélem, nem végzek felesleges munkát, ami­kor alábbiakban a miskolci tervet ismertetem mert régi közmondás, hogy legjobban a példa vonz. külö­nösen akkor, ha példa követésre olyan elsőrangú megoldási lehető­ség kínálkozik, mint az aquincumi római amfiteátrum. Tömegek drámája a miskolci Óváson | Ezer evés, fenségesen szép tnag|édia elevenedik meg előttünk abban a gran- ! diózus álomban, amelynek álmodója egy 1 miskolci magvar: Siposs Géza. Ä nemzeti megújhodás mai korszaká­ban; a múlt erőforrásainak feltárói és életre galvanizálói, a gyönyörűséges ma­gyar álmok megvalósítói mérhetetlen szolgálatot tesznek e csonka magyar hon. nak. A hun álom-tragédia a miskolci Avas délkeleti lejtőjén játszódott le. Az álomlátó Arany János társaságá­ban álmodta Mégig a népvándorlás hun hőseinek: Buda és Etele királyoknak, nemzetük sorsát megpecsételő, küzdelmeit. Őtt "a hun térség. Jobbra-balra sátrak, száguldó paripákon kard, paizs, buzogány és kelevezes daliák. Lázas izgalomban az .egész nemzetség: Buda megosztja ki­rályi natalmát öccsével Etelével. Az ősz Torda előttünk csorgatja Buda és Etele vérét közös edénybe. Ez a vér — eskü. Utána fehér ló áldozat. Majd vigasság. Vidor áldomás, avasi nedűvel. De már megjelenik előttünk a gót vi­téz, a vén Detre és alattomos intrikáit elhelyezi Budánál, majd Etelénél. Az öreffi Buda mán bánja a> vissza nem csi­nálható osztozkodást. A fiatal Etele, a hu. nők .bálványa . elutasítja ugyan az intri- kust, De az „ék" már bent van. .Újabb kép. Harci játékok, valóságos hadgyakorlatok. Dárda vetőki i ijjászok, kaszás szekerek, várbakoló eszközök, bosszú kelevézes lovasok nagy össze­visszaságban. Etele rendkívüli népszerűsége a féle­lem érzését kelti az öreg Budában és megszületik a tragédia magva. Az egész had vadászatokra indul. íme most érke­zik Aladár fiával a rózsás arcú, szőke­arany hajú Ildikó, Etele felesége, akit már vár Buda szép feketeszemű asszo­nya, Gyöngyvér: „Hamar a két asszony szeme összevillant, De csak amíg ember frissen egyet pillant. Hidegen egymásnak azalatt benyelték Rühmt, alakját, egész te^te-lelkét.“ (mert ezer évvel ezelőtt még hiúak, iri­gyek és vetélkedők voltak a magyarok asszonyait? a szert.) Vadászat után, látható hatalmas mág­lyák tüzénél a nagy vadásztor. Nyárson sütik az egész marhát. A tömlőben a za­matos avasi bor 1 alaposan megcsappan. Majd hegedősök kobzán zendiil rege és dal: Hunor és Magyar űzik a csodaszar­vast, amely elvezeti őket jövendő asszo­nyaikhoz, akikkel megalapítói lesznek a hun és magyar nemzetnek. Fordul a kép, szalad az idő! Jön a keleti esúszúr követe Eteléhez, dúsan megrakodva fényes ajándékokkal, pénztel, aranyművű fegyverekkel. Fegy- verbarátsúg és közös harcra tesz ajánla­tot. Ismét fellobban a tragédiát előidéző egyik szikra: a keleti császár egyedül Etelében látja "a hatalmas hun királyt. Etele álmában megjelenik a Hadúr és kardot nyugt át neki: Isten kardját, mely képessé teszi a világ meghódítására. Míg az álomfejtők foglalkoznak az álom- mái, Bulcsú vezér elhozza a pásztor ál­tal feltalált csodás kardot. Ez a kard ki­robbantója a testvérek és asszonyaik kö­zötti nyílt harcnak. Gyöngyvért tüzeli urát Etele ellen. Bu­da összehívja néhány hívét és követség­be1 küldi őket a hadba készülő Eteléhez azzal, hogy az Isten kardját azonnal küldje hozzá, mert az őt illeti. . Etelénél nagy vigaság közepette avat. jék az Istenkardot. Idegen üdvözlő köve­tek tömegesen hordják az ajándékot. Mu- gyar, á magyarok vezér fejedelme, egész ménest küldött a hatalmas rokonnak. Etele haraggal utasítja vissza Buda. köve­teinek a kardra vonatkozó kívánságát. Buda összegyűjti kincseit és Detre ta­nácsára az arany ingerével kísérli meg visszacsalogatni Eteléhez pártolt híveit. Sokakat meg is nyer. Erősen éDül és nőt­ton no Budaszáliás lakosságú és felépül a kováros: Buda uj városa. Készül a végső összecsapás 1 újtele nagy vadászaton egy feldühö­dő“ bika alól szabadítja ki Budát, bár erős kísértése támad; hogy pusztulni nagyja e királyi ellenfelét. Etele a lmdak utján minden nemzetet letioor és inár Bizánc ostromára kerülne a sor, amikor hírül hozzák, hogy Buda elraboltatta és magához vette az Isten, kardot. Rettentő haraggal megindul egész tanórával a kard visszaszerzésére. Hadai- i al körülzárja Budaszállását és miután a követek utján hiába követeli a kaid visszndását egyedül indul Budához egy szál karddal a kezeben. Hozzányúlni az ellen nem mer. Szegény Buda elhül. Ha­mar Isten kardját rántja ki védelmük Küzdenek egymással, mig végre Etele váll közön a kardját mellig belemártja. Betelt a hunok sorsa. Etele igazságot szolgáltatott, de népe jövendő napjai meg vannak számlálva... Buda lelke elszállt! A varázslatos álom elmosódik és eltűnnek a tragédia szerep­lői. De megmarad minden egyéb. Itt van a természet ragyogó színpada úgy mint ezer éve. ősromantiku és »»ódon báj’* lengi körül ugyanazokat a fákat, lombokat, sátrakat, és fegy vereket. A paripák fel- kantározva várják a hun hősöket... Az egyik miskolci lap sajtóhi­bája szerint „antiteátrum“ készül az Avason. A sors keze szedte e betűket, mert itt tényleg antiteátrum lesz, mégpedig a legcsodálatosabb lajtából. Nincs szinpadépités, nincs architektúra, nincs semmiféle teáí- rálitás. Szabad ég, természetes hát­Valami érthetetlen, megmagya­rázhatatlan, józan, ésszel meg sem érthető támadás éri a szent turáni eszmét minden oldalról, főleg olya­nok részéről, akiknek egyetlen vér­sejtje sem rezdül meg a sok-sok ezeréves turáni történelmi múlt be­bizonyított eseményeinek hallatára. Hangsúlyoztuk, hogy a turáni esz­me minden becsületes kritikát el­bír, állunk is bátran elébe, ám nyelvöltögetésre, kocsmai hangon folytatott lefecselésre és abszolút tudatlanságot eláruló, üzleti érde­kektől sugalt, semmivel alá nem tá­masztott,, hordók tetejéről öblös han­gon a világba ordított frázisoktól nem ijedünk meg, de azokra csak válaszolni is, nevelésünk tiltja. ■A Csonkahaza vendégszeretetét élvező és dús jövedelmein a turáni őslakosság rovására 'élősködő ide- genfajtájuak idegessége bennün­ket hidegen hagy. Akinek nem in­ge, ne vegye magára, jóérzésü hon­fitársaink megértenek bennünket. A legutolsó napokban két könyv jelent meg, mindkettő a turáni eszmével foglalkozik s ezért a nagy kapkodás, mert egynémely uraknak nagyonis a körmére kop­pantottak. Az egyik könyv: „A magyar társadalom turanizálása“ címen ■ je­lent meg, szerzője herei Nagy Elek dr. Kitűnően, alapos tanulmányok alapján megirt munka és érdekes olvasmány eredeti elgondolás mel­lett, ám turáni egyéniségünk őszin­teségével mindjárt kijelentjük, a munkával abszolúte nem értünk egyet. Becsüljük az önálló véle­ményt, a férfias bátorságot, a turá­ni fanatikus hitet, de nekünk ^is megvan a magunk meggyőződése s azt nem rejtjük véka alá.^Nagy Elek dr. ott hibázta el sok jóhisze­mű elgondolással megírt munkájá­nak hangját, ahol napi politikát és1 felekezeti kérdéseket vegyített abba bele s ezáltal kompromittál­ta»'éppen a türelmetlenségest ellenző turáni eszmét. Mi köze a legitimiz­musnak, a Habsburgoknak, a ka- tbolikus római egyháznak, a szeku­larizációnak, az iskolai oktatás ki által való végzésének — nem a tan­rendnek, tananyagnak, amely álla­mi ellenőrzés alá tartozik — a tu- ranizmushoz? A turáni államok leg- elseje, ,a turánság ideálja: Japán. nem követi béréi Nagy dr. útmu­tatásait. Japán a legitim dinasztia mellett áll, majdnem abszolút csá­szárság, ragaszkodik a hagyomá­tér! az egész színpadot és nézőteret, a dekorációkat maga a természet nyújtja. Ezen adottság miskolci specialitás és nemcsak magyar, bá­néin európai viszonylatban is egyei- len. Ebben különbözik az összes egyéb európai szabadtéri színpadok­tól. ahol a színpadot és nézőterei külön kell megépíteni és a hang­súly a teátrumon van. Az egész látoniányt közkinccsé és mindenki -számára hozzáférhető­vé fogja tenni Miskolc város lelkes társadalma, amely ..Buda halála' epikus meséjének színes illusztrá­lására vállalkozott. A recitativ, pan­tomim és ősmagyar zenei aláfesté- sű színjáték megrendezésére Már­kus Lászlót, a budapesti m. kir. Operaház világhírű főrendezőjét kérték tel. aki a rendezőművészi produkciónak ragyogó példáját fog- ju elénk tárni és nevéhez méltó klasszikus nívójú patinávul vonja majd be a miliői, az egész előadást. A főrendezőn és a lelkes munka- j társakon múlik, hogy a felejthetet­len élményekre vágyó magyarok és küliöldiek világhírű Mekkája le­gyen rövidesen Miskolc városa. Isten áldása kísérje . Sippss Gé­za és a többi lelkes'magyar—nagy­szerű munkáját!. Szent hittel hisszük, hogy Arany János is igy képzelte és szelleme ismét így fogja bevezetni a nagy­szerű látoniányt: „Hullatja levelét az idő vén fája. Telítve hatalmas rétegben alája. Én az avart jártam, tűnődve megálltam: Egy régi levélen ezt írva találtam." lovag dr. Leidl Henrik A turáni eszme ellen szélmalom- harcot folytató , lovagoknak pedig azt ígérjük, hogy egy-egy újabb tu­ráni könyv megjelenésekor ne ügvész és rendőr után kiabáljanak, hanem előbb tanulmányozzák át a műveket s aztán tudományos, ko­moly ellenérvekkel cáfolják meg a téves pdatojkaA. A rendőr, (ligyésiz öblös torkú hang és frázisokat még sohasem akadályozott meg egy szel­lemi irányzatot. Tényekkel szemben tényeket, érvekkel szemben érveket kérünk, mert az annyiunknak oly szent turáni eszmét nem engedjük sem fanatikusaival kompromittálni, sem ellenségeivel sárba tiporni. László Zoltán dr. Bem apó budai szobra előtt Amióta a lengyel szabadállam buda­pesti követsége felköltözött Budavár pa­tinás régi világába, ahol a XV. század fordulóján a lengyel Jagellók magyar- lengyel világa sütkérezett a magyar re- I uaissance hanyatló fényében, a magyar- I lengyel barátság súlypontja Pestről ót- I Icöltözött Budára. így nem is csoda, hogy 1 Istók János remekművét; Bem apó szobrát, a legsikerültebb fővárosi szob­rok egyikét Budán állították1 fel. A disz­téri Honvédszobor és annak csodálatos érthetetlen viszája, a Prímás bástya lá­bánál borzongó agg honvéd szobra, a bu­dai temetők honvédsírjai, Budavár hősi ostroma, a budaiyári Hadimúzeum 1848- 49-es ereklyéi tartanak budai lelki rokon­ságot az uj szoborral. Május 2-án gyűlt .össze utoljára az Or­szágos Bem Bizottság a Tiszti Kaszinó­ban és hallgatta meg a bizottság elnöké­nek Balázs György báró ny. tábor­szernagynak beszámolóját a szobor szü­letéséről. Ott láttuk ai nagy művész első, csodálatosan szép szobortervét, ame­lyet sajnos, korunk anyagi bajai miatt nem lehetett megvalósítani. Ott bontotta ki Koszé István az Ereklyemúzeum igazgatója az 1848-as erdélyi uniónak Ko­lozsvárról ide mentett zászlaját, ott ün­nepeltük az agg de tüzeslelkü magyar generálist, aki előző nap lett örökifjú lé­lekkel 80 esztendős, ott szavaztam iát Bi­zottság nevében köszönetét a nemes em­lékmű érdemes alkotójának Istók János szobrászművésznek, ott lelkesedtünk gyér mekálmaink hajdan való hősének, legen­dás emlékű Bem 'apónknak kultuszáért, amelynek 1934-ig, közel egy évszázadig kellett arra várnia, hogy szobrot kapjon a magyar metropolisban.... Május 13-án zászlódiszt öltött a budai Pálffy'-téiv. Felvonult két világrész és négy nemzet hősét ünnepelni a magyar főváros hazafias közönsége. Ott voltak a lengyelországi küldöttségek, ott volt Lep- kovszky Szaniszló dr. a népszerű magyar­barát lengyel követ vezetésével a buda­vári lengyel követség, az ifjúság, a had- sereg és csak a nagy időiknek még a kö- /.elmultban közöttünk járt galambősz fa mii: az agg honvédek hiányoztak. És amikor leÜiullott a lepel Istók Já­nosnak remekbe készült alkotásáról, s ott állott előttünk Lengyelhon felé mutató jobbjával 'P isik*i hőse és egymásba olvadt a magyarok és lengyelek nemzeti imája: a Duna balpartján egy ércszobor ajkán újra felhangzik a régi szeretet, tisztelet és rajongás szava, amellyel a magyar költőkirály kisérte Bem apó er­délyi véres harcait: Két nemzet van egyesülve bennünlk, S mily két nemzet: a lengye's magyar! Van-e sors, a mely hatalmasabb, mint E két nemzet, ha egy célt akar? Egy a célunk: a közös bilincset Összetörni, melyet hordozánk: S összetörjük, esküszünk piros mély Sebeidre, megcsúfolt hazánk! Palóczi Edgór. nyakhoz, vallási téren a turáni eszmékhez hűen abszolúte türelmes, nem szekularizál, a római katho- likus egyházat, bár ott nem állam vallás, kitlintetőleg kezeli, a többi keresztény egyházakat szintén, az iskolákat részben állami, részben fe- lekezéti kezekben hagyja, a ka- tholikus egyetemét pedig a legkitű­nőbb családok fiai látogatják, hol­ott azok buddhisták vagy a sintó- izmus hívei, az apáca iskolákban neveltetik a pogány (?) főurak leá­nyaikat, egyszóval nem féltik a tu- ranizmust, a Keletnek ezt a szent eszméjét. Egészen másként kell ezt a magyar társadalmat turanizálnL ahogy Mussolini italizálta vagy ró- maizálta a taliánokat, Kernéi a tö- rökséget, Hitler a németeket és Pil- sudszki marsall a lengyeleket. De nem a múlt megtévedt li­beralizmusa, vagy túlzásba vitt sza­badkőművessége túlhajtott frázisá­val, rég idejét múlta' szekularizá- feiös érvekkel és a materialisták semmivel nem bizonyítható Krisztus­tagadásával. Hát ilyen turanizmusból nem | kérünk. Mi a turáni kérdés megoldását az Üdvözítő személye, tanítása, példá­ja nélkül nem is képzelhetjük el. Hisz már H. St. Chamberlain megmondta. hogV a világtörténelem Krisztussal kezdődik s nekünk tu­rániaknak nagy elégtétel, hogy a názárethi ács Gálileában (turáni nemzetségünk földjén) született, mi ebből a történelmi tényből sokat követkegtdtünk: a magyar-turáni fajta elhivatottságára vonatkozó­lag. Ttt kell a turáni kérdést megfog­ni. nem a szekularizációnál és a le­gitimista pártpolitikánál. A másik mű komoly történelmi tanulmány, tele fontos, korszakal­kotó históriai és philológiai felfe­dezésekkel és szerzője a turáni esz­mét óriási lépésekkel viszi előre Szentmártoni Darnay Kajetán mun­kája ,,ősnyomok" címmel hagyta el a sajtót és meg sem száradt a nyom­dafesték, máris elkapkodták. Erről a pompás, lélekemelő tnűről nem kell kritikát írni, azt olvasni, tanul­mányozni kell és akkor közelebb jutunk a turanizmus, speciálisan a magyar faj ősiségének megérté­séhez. Ez a könyv nem hiányozha- tik egyetlen magyar ember könyvtá­rából sem, mert nélküle a turáni kérdéshez hozzányúlni sem szabad. * S/in esen. elevenen ismertette a ’szer­kesztőség tagjai előtt lapunk kedves, ré­gi munkatársa. Gegus Dániel ny. főka­pitányhelyettes az impozáns ünnepséget, amelyen Horthy Miklós kormányzó nejé­vel, a kormány tagjai közül K á 11 a y Miklós földmivelésügyi és Lázár Andor igazságügyminiszter, valamint Huszár Aladár dr. főpolgármester és Liber Endre dr. alpolgármester is megjelentek. A meghitt barátság, ragaszkodás, derű és mosoly jegyében zajlott le múlt pénteken Fabinyi Tihamér dr. kereskedelemügyi miniszter rend­kívül kedvesen sikerült borgazda estje, amelyet Tiboray Gyula dr. a „Péntekéi Borgazda Társaság“ örö­kös jegyzőjének üdvözlete vezetett be és az illusztris borgazda mélyen átérzett szavai emeltek ünneppé .. Hálásan emlékezett meg FABINYI TIHAMÉR DR. a barátság e régi hajlékáról, a „Pén­teki Borgazda Társaságról“,, amely­hez lelki örömmel tért vissza, hogy a reá nehezedő terhek, a felelőseg- teljes, országos robot után — levet- jve a politikus súlyos vértezetét, — (megkönnyebbülten pihenje ki a fá­radalmakat e baráti körben. Ezt a meghitt baráti társaságot nem mint politikus, hanem mint ve­le összefort barát kereste fel és hogy annak összhangját mise za­varja, — Se óim, se rang, — derűs mosollyal azt indítványozta, hogy pénzbirsággal sújtsák mindazokat, akik e baráti körben címekkel apos- trofálják egymást. Az indítványt lelkes taps fogad- la, melynek első áldozata a sors hu­moros jóvoltából maga a miniszter lett. ' Szellemességtől sziporkázó beszé­de további folyamán kifejtette, hogy felelősségteljes ténykedéseiben min­denkoron a polgárság érdekednek védelmét tartja a szeme előtt, a pol­gári öntudat megerősítését, a jogos igények érvényesülését, mert így akarja megteremteni azt az össz­hangot, azt az egységet, mely a mindnyájunk által kitűzött cél meg­valósításához szükséges. „Budapest-Fürdőváros“ gondola­tának tűzhelye volt ez a társaság, és nem csak a bor, hanem e gondo­lat gazdájának tekinti magát. En­nek megvalósítása egyben Buda fel­virágoztatását is jelenti, ami a Tár­saság törekvése és életcélja. Mint reálpolitikus, elérhető cé­lokért küzd és megvalósítja a„világ­fürdő“ fogalmát, azok között a ke­retek között, melyek természeti adottságait Buda adja és lesz an­nak a központja. Kéri e baráti kör tagjait, hogy Buda polgárságának körében mint eszményt terjesszék tovább ezt az elgondolást. Munkájábati, célkitűzései meg­valósításában nem nélkülözheti Bu­da felvirágoztatása körül már eddig is hervadhatatlan érdemeket szerzett Kozma Jenő dr. segítségét, akit arra kér fel, álljon melléje, hogy ez az ige. valóra váljék. A miniszter beszédét szűnni nem- akaró. lelkes, zajos taps fogadta, melynek1 elültével i KOZMA JENŐ DR. állott fel szólásra. Bensőséges szavakkal emlékezett meg lapunk főszerkesztőjéről, Viraág Béláról, akit betegsége kot az ágy- ■ hoz s egyben úgy a maga, mint az egybegyűltek nevében mielőbbi tar­tós javulást kivánt. A borgazda felé fordulva pedig jóízű humorral vá­zolta annak politikai pályafutását, mely ebből a teremből indult ki, ahol most is baráti szeretet fogadja. E körben nem a kereskedelmi mi­nisztert látja benne, hanem Buda jó barátját. Költői lendülettel emlékszik meg a miniszter nejéről, az igazi ma­gyar asszony erényeiről, a férj megértő, buzdító segélytársáról. Az elmésségtől szipdrkázó továb­bi beszéde során arra kéri a borgaz­dát, hor>T jövőre oly programmot dolgozzon ki. amely oalamennyiö- kel kielégítse. Tudja hogy ezzel so­kat kíván, de bízva a borgazda nagy komcepciójában, az ügyek iránti lelkesedésében, biztos abban, hogy a nehéz feladat megoldásával gyarapítani fogja a már eddig is el­ért sikereinek sorozatát. Kéri, hogy Támadás... A fürdőügy diadala Fabinyi Tihamér miniszier borgaxda estje A 1 *u 1 ' 1 „ . . J nnnnm IXnalívmea (U» alafnalva

Next

/
Oldalképek
Tartalom