Budai Napló, 1934 (31. évfolyam, 1152-1182. szám)

1934-05-05 / 1166. szám

XX«. M. 1168. a.

előfizetés

Egy évre . . 24.— P Négyed évre . 6.—■ P Egyes szám 40 ff.

Egyesületek, amelyek nék hivatalos lapja, tagjai féláron kapják

Wm' ^ ......

Bud

ai Napló

1934. május 5.

HIRDETÉSEK

Egy hasáb széles, 1 mm. auag&9 sor egyszeri közlés- nél 30 fill. Szövegsor ára 2 P. Ismertető közlemények megállapodás szerint.

\ hirdetés dija mindenkor előre fizetendő, állandó hirdetőknek nagy kedveim ént

Buda érdekeit a várospolitika, közélet, közgazdaság, társadalom és művészet terén szolgáié újság

FELELŐS SZERKESZTŐ:

VIRAÁG BÉLA

Szerkesztőség és kiadéhivatal: II, Batthyány u. 63. Telefoni 50-2-96. Hivatalos órák: délután 4—6-ig.

HARC

A

l ÉTFRT

LLI Ull-azért az egyet-- lenegy lélegzetvételre való levegőért, amelyet követ a második, a harmadik és mindegyik, mégis az egyetlen, az életadó, az életmentő.

A fuldokló ember életadó lélegzet- vételé.

Alig egy. hete, hogy Bucsányi Gyula dr. orvostudós, bölcs barátom előadását hallgattam, még teljes egészségben, amikor a lélegzetvételt még oly természetesnek találtam, még oly biztosra vettem, hogy szinte súlyt sem fektettem rá, — azt mondotta, hogy az ételt nélkü- lözhejük hetekig, az italt napokig, ile a levegőt — egy percig sem! Szegény magam, a senki, az a valamicske levegő után kapkodó atomja a világnak igazán nem számitok.

De látom ugyanezt a rettenetes küzdelmet azért az egy lélegzetvételre' való levegőért az én drága magyar nemzetein életében és elszorul az én nyomorult szivem, amikor látom, hogy úgy, ahogy körűiéin lázas idegességgel mozognak ezek az áldottlelkü orvosok, hogy megteremtsék számomra azt az életadó lélegzetvételt, azt a marékra való levegőt, amely lehetővé teszi a küzdelmet a következő marék levegőért, — akkor látom azt az emberfeletti, egetmarkoló erőkifejtést, amit végeznek, talán nem fehér orvosi köpenyben, a fuldokló nemzetnek azok az orvosai, akik ott remednek a beteg ágyánál és tudják és érzik, hogy milyen óriási munkát igényel annak az egy lélegzetvételre való levegőnek az előteremtése, hogy ha elgyöngül ten, ha kapkodva is, de bírhassa e nemzet a harcot a létért.

Amikor elborult arccal áll az ágy fejénél a nemzetadta nagy teher1 súlyával az élet apró viharaiban oly fölénnyel, rendületlenül állva a hajó parancsnoki hidján — a kormányzó, —- vagy a nemzet szívdobogását közvetlenül mellére hajolva, föl-fölcsillanó szemmel hallgatja, méri a nemzet sorsát intéző kormányelnök, Görribös Gyula, — és ott állnak mellette minden nemzetmentő orvosi műszerrel a kezükben a kezelőorvosok, a koplalásig takarékos Imrédy, hogy minden gyűjtött kincsét odavesse áldozatul azokért a rövid lélegzetekért, amelyekkel a fuldokló nemzet életét hosszabbítják, és ott áll, mint biztoskezű operatőr áz a bölcs tapasz- j talntú Fabinyi Tihamér, akinek borotvaéles eszét nem téveszti meg a beteg nemzet pillanatnyi jobbrafor- dulása, aki eret nyit, aki sebet varr, gyógyírt ken, ahogy a ma, vagy a holnap kívánja, hogy ezzel is levegőhöz juttassa a fuldokló, kapkodó beteget, amely betegről azt látom, hogy a nagy minaenség gyermekjátszóterén éppen olyan senki és semmi, mint az én parányi semmiségem, — akkor vagy el kell csüggednem és megadnom magamat a magam és nemzetem elmúlása gondolatának — vagy bíznom kell annak áz Istenségnek végtelen bölcsességében, amelyet sok-sok ezer éV előtt ismert fel és tanult meg imádni az én turáni népem és az ő megszentelt hajlékát ma is az Ő szent nevével említi.

Ezeken a sötét éjszakákon, amikor mindezek a képek ott bontakoznak ki előttem az újabb és újabb lélekzetért való kapkodás közben, és a nagy nemzeti háttérben meglátom azt az egyetlen ős pontot, azt a nagyobbra dagadt göröngyöt : — Budát, és visszanézek az utolsó három évtized folyton sötétedő távlatára, az életet termelő orvosok mögött ott látóm Buda akkori nagyjait, a múltnak mesterségesen, nagyarányokban kirajzolt vezéreit. Úgy látom, hogy mennyire halkul, halványul a múltnak egy- egy ilyen vezéralakja, akinek minden érdeme az volt, hogy itt lakott Budán és átvette budai polgártársai kézéből' azt a mandátumot, amely őt magát minden jóhoz, polgártársait pedig alig valamihez juttatta. Egy lépéssel a többiek előtt, égykis- só lehorgasztott fejjel áll Kozma Jenő, akiről majd csak Buda történetírója lógja megállapítani, hogy kije volt Budának. Lehet, hogy könnyen, önzőn indult az életnek, de talán akkor ez volt a jogosult éjs azóta lassan elmúlt mintegy három évtized, amely irányokat érlelt meg, igazságokat faragott ki márványból, meg nem tagadható követeléseket formált ki sárkánykörmökkel és mindezek őrévé avatta, harcosává edzette, vezérévé nevelte áz ezredéves magyar sors — Kozma Jenőt. Már egy évtized előtt megértette a kor intő szavát, amikor komoly egységet, a polgárok egységét teremtette meg, nem merve teljesen rábízni a nemzet sorsát a paraszti önzésre. Most, a nagy világáramlások idején áldozatkészen tette le a nagy nemzeti egység oltárára a

maga tízesztendős párturalmát, hatalmát, polgári szervezetét azért az egy lélegzetvételre való levegőért. Mindig csak azért az egyért, amelyet oly nehezen, oly kínnal, oly gyötrően követ a másik.

És ott áll egy kissé leejtett fejjel, nézi ezt az életmentő, ezt áz életfoltozó munkát, amely talán nem mer, talán nem tud hirtelen átcsapni azokra, — a ma még idegen — mezőkre, ahol nemcsak a napsugárból, hanem a föld mélységes mélyéről feltörő forróvizadta erőforrásokból merítene életerőt, biztosítaná a lélegzés lehetőségét ez a szerencsétlen nemzet, atnely úgy kapkod ma azért az egyetlen egy lélegzet- vételre szolgáló egy marék levegőért. mint szegény beteg jó magam.

Viraiág Béla

Ó, I>d/os Ausztria

újjászületésed napján szívesen üdvözöl béna, csonka szomszédod, der alte Kriegskamarad. aki .a Te jó- voltodért indult harcba. Szép rendet csinálsz portádon, megadva mindenkinek szépen, becsületesen, ami neki jár. . .

„Legyen a császáré, ami a császáré volt, — legyen az országé, ami az országé volt“. . . Kezdünk rádismerni öreg Michl! Ha nem is voltál valami áldozatkész jóbarát, valami önzetlen szomszéd és a becsületes elbánást nagyon is a papiros törvényhez mérted, —■ csak megvoltunk.

De mondd csak Sógor! mikor volt az 400 esztendő óta, hogy az osztrák-magyar határ a Fertő tó mentén futott végig ? — és nem Lajtán innen magyar volt a föld, — Lajtán túl a tiéd !

Vagy pedig örök tulajdon marad az, amit — egy rablógyilkos éjszakán, a leütött szomszédtól véres kézzel el tudott orozni a huszita rablók gyáva utóda és a kecskét harácsoló balkáni piszlicsár megrakott szekeréről elejtett, — Neked szájbefogó koncul odadobott martalék korié ? , . . Moson-Sopron és Vasvármegyék lerántott része ?

Mit szól hozzá, ó bájgs Ausztria!

alsóbbrendű volt néped, a szlovén, az lillyr, ,a vend, a hörvát, 'amelyek most igyekeznek kikecmeregni a balkáni véres pokróc alól — és körültekintve majd azt mondják, hogy a Balkánhoz tartózik Becs ?

Vagy többre becsüléd koncon- osztozó társaid díszes társaságát, a Becsben már oly otthonos bemek, a valachok, „und die Ratzen“ társaságát ? . . . akik különben is hűséges szállítói Récsnek már egy század óta.

A művelt Nyugaton, a becsületes Keleten, de főleg itt, Magyarországon, amely melletted — ón bájos Ausztria! — .mindig a rövidebbet húzta, azt mondjak, hogy: — Pfui!

Dubonai Pál

Bem apó szobrát a Pálffy-téren - I s t ó ki János kiváló alkotását május 13-án leplezik le fényes ünnepség keretében. A szobormű a piski csata után ábrázolja Bem apót, aki a csatában megsebesült és a szobor jobbkeze a sebesülés következtében kötésben van. Alul szép relief ábrázolja a rohamozó honvédeket, akik a piski hidat akarják elfoglalni és a relief alatt van Bem tábornok híressé vált mondása : „Ha a híd elvész, elvész Erdély!“ A- szobor oldalán Bem tábornok hires csatái vannak felsorolva.

Mit kap - mit ad?

a nemzeti Stadion l

Irta: RINGER LAJOS dr.

ve az ezekhez szükséges nagy medencék táplálására kiválóan alkalmasak a Rómaifürdő telepén fakadó és kb. napi 160.000 hl. vizet adó 23 C° langyos források, amelyek ellátnák a világ csodájára: a stadion, — az oktató,. ■— a hullám, — az ugró, — a taposó, stb. medencék sorát erősen, rádioaktiv thermal vízzel.

A hely kiválasztásánál ezenkívül a környezetre is tekintettel voltak és mindezeken felül úgy választották meg a helyek sorát, hogy a stadion építésével a városfejlesztés mikéntjének is irányt szabjanak.

A hivatalos ..Idegenforgalmi Tudósítódnak egyik minapi cikke jelzi, hogy a német tornász szövetség elhatározta, hogy felvételét kéri a „Nemzetközi Tornász Szövetség“-be, amivel a részvétel dolga eldőlt. Máris

2000 fekvőhely biztosítását kérték a fővárosi idegenforgalmi hivataltól.

Ez az első kétezres szám, amelyet egyre sűrűbb sorban fognak követni az újabb és még nagyobb számok a filléres vonatok, hajók, autocarok, repülők és autók forgatagában. #

És ebből a két közleményből megállapíthatjuk, hogy az adott és jól kihasznált körülmények között a nemzeti stadion mit kaphat Budapesttől és mit adhat cserébe fővárosunknak.

A stadion megkapja a világ egyetlen metropolisában sem található napi 160.000 hl. thermálvizet, amelynek hasznos szétterítése körülbelül az itt felsorolt létesítmények megépítését indokolja.

A strandfürdő, week-end hálófülke, száloda és Lunaparkszerü telep rendelkezésére áll 50.000 négyszögöl terület, bőséges fásítással és napi 16.000—18.000 m3 23“ C radioaktív gyógyító thermalvizzel.

Indokolt a szétterítendő víztömeg által megkívánt beépítés: — u) 3000 vetkőző kabin; — b) 3000 vetkőző szekrény ; — c) 1000 week-end hálófülke férfiaknak, 500 weekend hálófülke nőknek, 500 weekend hálófülke családoknak; — d) 1000 week-end hálófülke (vidéki és külföldi idegenek részére); — e) 100 szobás sport-, illetve turista- szálló; — f) 2000 ülőhelyes vendéglő; — g) 8000 m2 vízfelületű taposó strandmedence (0.50 m—1.10 m, átlag 0.80 m. mély). Napi vízszükséglet 6400 m\ — h) 4000 m2 vízfelületű: oktató-, hullám- és stadion úszómedence 0.80 m—2.50 m-ig, átlag 1.65 m mély; napi vízszükséglet 6600 m3. — i) 200 m hosszú pergolás zuhany folyósó. Vízszükséglet napi 1000 köbméter. — k) 18.000 m2 homok- és pázsitstrand. — 1)3 kaszinó épület szigetszerű kiképzéssel. — m) kiszolgálások épülete: orvos, fodrász, maszőr, tyúkszemvágó, Zander stb. részére. — n) sportcsarnok (fedett) embersport részére. — o) sportpályák, tennisz, kerékpár részére.- p) mozi, kölcsönkönyvtár, olvasó- és zeneterem. — r) árusító pa- villonok: férfi és női divatáruk, trafik, csemege, cukorka, stb. részére. — s) pergola folyósók az épületek összeköttetésére (Wandelhalle). — t) Lunaparkszerü játékok. — v) szénsavas thermalviz töltőtelep. — z) műhely-, gépház-, mosodaépület: cipészek, szabóműhelyk, varroda, stb. részére.

A stadion viszont, amint azt a német tornászok esete mutatja, ide- vonzza a 10.000 számra felkerekedő és a természet és kultúra különösen gazdag kincseivel megáldott utolérhetetlen és utánozhatatlan fürdő- ás sport-lehetőségeket kiélvező tömegeket. Megadja a Budapest északi strand-város kifejlődésének rohanó tempóját, a nagy stadion- és fürdőépitkézések átmenő létfentartási alkalmait, megadja u hivatal- és kerésetvesztettek ezreinek beilleszkedési lehetőségét egy új pályába, amit a Budapestre sereglő fürdőzők és week-endezők tömegellátása és kiszolgálása hoz magával.

Egy ilyen ezer meg ezer idegent többnapi tartózkodásra befogadó strandfürdőnek sportoló, pihenő, játékos, egészséges, életvidám élvezője egy-egy „hétnapos filléres turnusban , annyi jót és gyönyörűt, szórakoztatót és erősítőt, annyi napot- vizet-levegőt, szóval annyi testet- lelket felemelő impressziókkal gazdagított pár napot vagy hetet szerezhet meg lecsavart „filléres“ költséggel, amit és amennyit bárhol egyebütt csak nagy utánjárással és nagy pénzáldozattal mondhat magáénak, ha ilyen dús programmról más valahol egyáltalán szó eshetnék.

Kétséges-e, hogy 2000-es „weekend“ hálófülkés óriás strand- cs week-end-telep, mint világszenzáció tavasztól őszig beosztott heti turnusokban olyan vándorlást indítana meg Budapest felé, amely mindig felfrissülő, mozgékony tömegeivel igájába szorít hajót, vasutat, auto- cart, autóbuszt, repülőt, taxit és az ezek forgásán perdülő ipart és kereskedelmet egyaránt.

És az ilyen teljes és tökéletes strand-rveek-enden üdülők ezrei a gyógyító Budapest fürdőváros mellett világszerte vinnék a „strand- weekend“-es fürdőváros nem is álmodott tökélyére emelt Budapest strand és weekend város hírét.

És ne felejtsük, hogy könnyebb, kedves attrakciókkal Budapestre indítani heti 2000 mozgékony, életvidám weekendes strandolót, mint -t legjobban bevált gyógytényezővel 100 beteget.

Ne felejtsük, hogy a beteg-gyógyító fürdőtelep előmunkálatai lassúbb érésüek, a betegnek szóló propaganda halkabb és szembeszökő eredményei csak esztendők múltán mutathatók fel.

A sporteseményektől lázas tömegek utazási vágya, játékossága, ter- mészetimádása és okulási igyekezete a világ tájait összekötő gyors és napról-napra gyorsuló szállitási lehetőségek, fővárosunk elkerülhetetlen fekvésénél fogva a sport művelőinek (tehát csaknem az egész lakosság, közreműködésének kihasználása mellett, korunk olyan ván- | dorlási lehetőségeit tárja elénk, ame- I lyek átsegíthetnek bennünket ezen a legmaibb életfentartási helycserén, amelynek méretei szemünk láttára érik el a régi elfeledett valóságos népvándorlások méreteinek nagyságát.

A sport, a túra, a strand, a weekend gyorsabb ütemben juttat bennünket eredményhez, soha el sem képzelt nagyságú idegenforgalom- ] hoz, mint a legnagyobb stílusú, lassan fejlődő és sokára gyümölcsöző , gyógyító fürdőberendezés.

Legyen a strand, a heti weekend az úttörő, amelynek nyomán megépülhet a gyógyító fürdőváros.

Szláv betörés készül Budán egyházi téren. Mint a beavatottak rebesgetik, a főváros kegyurasága alatt álló főutcai gö- rög-katholikus magyar Flőrián-templom- ban, melyben eddig csak magyar mise és magyar szentbeszéd hangzott (annyi év harcai után,) most „bizonyos körök" a görög-katholikus unionált szlávok kedvéért be akarják vezetni a szláv liturgiát. Ez ellen a magyar görög katolikusoknak tiltakozniok kell)' nehogy egyházi égisz alatt megkezdődjék, a szlávositás. Érdekes, hogy a Flórián-templom lelkésze: Kiss Andor dr. főgimnáziumi tanár erről a mozgalomról nem is tud, oly titokban készítették elő.

Magyarország nevét a németség felváltva nevezte Hungarland, Ungarland, Ungarn, Hungam néven, de nevezte Hungerland és Hungern néven is. Ez pedig bizony annyit teszen, mint Éhség és Éhségország. A Dögvész, máskép Mirigyhalál, azaz pestis neve németül Peszt. Amikor a 17-ik század végén és a 18-ik század elején az ismeretes nagyarányú telepítések során Thii- ringia, a Schwarzwald, a felső és alsó Pfalz vidékéről összeszedték a legszegényebb, nincstelen zsöllér- séget és a kis mezővárosok nyomorgó kézműveseit és ezek itt mint vendégtelepesek Budán és Pesten telek jogot nyertek: tulajdonképpen nagyot csalódtak, ők úgy képzelték el, hogy az áhított „Magyar Kánaán“ földjére jöttek, ezzel szemben nyomorúságos, kifosztott romvárost és hallatlanul kirabolt szegény országot találtak. Pest és Buda életének legelső időszaka, főleg az 1686'tól 1713-ig, Pest és Buda városi szabadalomlevelének kiadásáig terjedő időszak csakugyan nyomorúságos volt a két város ujtelepes koldúslakosságára. Takáts Sándor nagyszerű írásai bizonyítják, hogy nem büszke, magasrendű német városi művelődést hozó, polgárosodást terjesztő „polgárok“ voltak a „hóttkó- dis“ vendégtelepesek, mert még az 17. század elején is mezítláb jártak Pesten-Budán. Pestis, aszály és a kurucháború rettentő nyomorúságai szakadtak rájuk. A rövidlátó bécsi politika is a lehető legcsunyábban zsákmányolta ki a saját fajtájabé- lieket. Bizony eben gubát cseréltek, mert csak 1713-ban lettek tulajdonképpen mind polgárok, addig ami tálján, spanyol, elzászi* lotha- ringiai és egyéb vallon zsoldossepre- dék akadt a nagy monarchiában : az mind itt Budán csinált magának üzletet a közjövedelmekből és sanyargatta a szegény telepes koldus-, népet. Nyúzta okét a katonai adminisztráció, amely Pest és Buda ellá-l tását, mint. saját üzletét kezelte. Mint Szegeden és Győrött,' itt is minden köz jövedelem a soldatesca kalandos harácsolóinak kezébe került. A városi vámok, a rév',' a városi ser-' főzőház, a sütőház jövedelme mind

A polgármesteri tanügyi osztály nemrégiben tíz különböző helyet jelölt ki a főváros határában, amelyeket sportszempontból stadion létesítésére alkalmasnak tart; de foglalkozott a kérdéssel a városrendezési ügyosztály is. A városfejlesztési bizottság sorra vette a kombinációba vett területeket és alapos megfontolás után megállapította, hogy azok közül mindössze ötöt tart olyannak, amely a kitűzött célnak megfelelne. A kijelölt helyek:

1. a Rómaifürdő déli része, az esztergomi vasút mentén;

2. az óbudai hajógyári sziget (azóta az északi repülőtér részére kijelölt hely);

3. az Aranyhegy;

4. a Lágymányos-Nádorkert (kiállítási terület);

5. a vizafogói Dunapart.

Ezeknek a helyeknek sorrendi

kiválasztásánál nemcsak a sport- szempontokra, hanem a megközeli- tés lehetőségeire, a közlekedési adottságokra és készen levő megoldásokra, nemkülönben a vizisport eshetőségeire is tekintettel voltak.

A legelső helyre tett, a Rómaifürdőtől délre eső terület, az (u. n. Lőpormalom dűlő) különösen azért mutatkozott megfelelőnek a bizottság előtt, mert itt a vizisport minden ágára, áz evezésre, úszásra, a motoros csónak egyre erősödő sportjára egvaránt alkalmas^ lehetőségek adódnak. Különösen súlyt helyez a bizottság a Diinafolyamnak államokat összekötő, hatalmas hajókor'.? .lekedósi perspektívát nyitó alkalmára;

Az evezős- sportokra a közeli Du- m. míg. 8 többi viiisporttíkra, illet*

Dögyészváros

— Ehségország