Budai Napló, 1934 (31. évfolyam, 1152-1182. szám)

1934-05-05 / 1166. szám

Budai Rapid 1934. május 5. DÖRNERLÁSZLÓ TENISZ SZAKOKTATÓ II., FŐ-UTCA 51, 1. EM. 1 TENISZ SZBKÜZLET JAVÍTÓ műhely Legjobb magyar, olasz, fran­cia, belga és D |C .tói angol ütők • HUROZÁS — JAVÍTÁS fl BUDAI NAPLÓ olvasói 5 száza­lék engedményben részesülnek. a jött-ment császári katonanépség kezén volt. Pest polgársága éhezett. I jráébredt a régi Hungerland, Un- gerland-Éhségország és P est-Dög- neszváros gnnyszó. Ennek már ré­gebbi nyoma van számtalan régi magyarfaló, magyargyalázó nemet gunyversben és pamfletben, melye­ket 7 uróczi-1 rostler J ózsef dr. gyűj­tött össze. E gyalázkodó Írások mar egy század óta Hungerland-Éhség- ország és Pest-Dögoészoáros néven nevezik a német gézen-guzoktól ebek harmincadjára juttatott orszá­got és Mátyás egykori virágzó váro­sait. Az idétlen szójátékok gyaláz­kodtak a két névre. Kimutatható, hogy Pest polgárai ekkor és ezen kezdik a város nevét Peesth néven irní, hogy ezzel a szóvarázslatos ka- halisztikus formával enyhítsék a ..Dögvészt“ jelentő ..Peszt“ szó je- I I lentését. Már tudniillik tájcs jelenté­sét, mert a Pest szónak mi köze sincs a Pestis szóhoz, mert avar szó. Az ilyesmit ősrégi babona. Már az ókori g'örög-római szóbabonákban is meg van ennek a nyoma. Euphe­mia vagyis „Jó Jelentés“ az ilyen szóalkotás neve. Már Cicero is meg­említi a zsaroló szicíliai proconsul, Verres elleni hires törvényszéki vádbeszédében, hogy mikor a ^ gö­rögországi Egesta város Szicíliában gyarmatot alapított, annak görög ne­vét megváltoztatták, mert a görög Egesta. latin Egestas neve nyomorú­ságot, Ínséget jelentett. Egestas Ver- giliusnál is az éhség sápadtképii al­világi démona. (A.város neve egyéb­ként ma Castellamare.) Tény, Hogy a magyarellenes német aesaTkodás egy nemzedékkel ezelőtt igen sok­szor felhasználta Budapest neve- • nek a Budadögoész értelmével való szó játékos kihasználhatóságát. Tény7. hogy7 e sorok Írója is csúnyán meg- bubozott Montenegróban a háború alatt egy ilyesmiivei mulatozó só­gort, amiből igen nagy skandalum lett, de a magyari lazsnakolást mé­gis megkapta. A derék sógor a Rá­kóczi indulón kezdte, mondva, hogy ez „cseh alkotás“, folytatta a hon­védségen, kifogásolva annak „ma­gyar“ nyelvét, azután áttért a Himnuszra, végül társai hahotái közben szójátékot csinált a 17-ik századi Budapest nevéről, a pes- tis-sel kapcsolatosan. ' Bevilaqua Borsody Béla. Az egységesített uj idegenforgalmi akció figyelmébe Irtai: HENNYEY VILMOS dr. A napokban meglepetéssel olvastam a hírt, bogy az egyik legnagyobb balaton- inelletti fürdolhelvünkön csak most ké­szülnek a: vízvezetéket létesíteni, de ha­sonlóan elképesztő a helyzet még ma is más ilyen fürdőtelepeinken. Azt hittem ugyanis, hogy ez az elmaradottságunk a háború utáni nagy idegenforgalmi tevé­kenység nyomán már megváltozott és megdöbbentem, hogy az évtizedek óta működő soki hatósági és sok magánjel­legű fürdő és idegenforgalmi szervezet vájjon milyen irányban fejtette ki tevé­kenységét, ha legelőkelőbb fürdőink még ilven kezdetleges állapotban vannak. Mert legyünk tisztában azzal, hogy mű­velt közönséget csak olyan fürdőhelyre várhatunk, ahol a tisztaság és az egészég- tigy legelemibb feltételei megvannak, ahol megvan a csatornázás, a vízvezeték, a víz- üblitő lavatory és ahol féregmentes, tisz­ta lakást, villamos világítást tudunk a fürdővendégnek biztosítani. A magyar közönség azért keresi fel tömegesen a külföldi fürdőket, mert a felsorolt tényezőket itt nálunk csak a leg­ritkább helyen találja' meg. A kitűnő kereskedelmi miniszterünk most kezdemé­nyezte egységes fürdő és idegenforgalmi tevékenységnek tehát elsősorban arra kellene irányulnia, hogy most már sor­jában a fontosabb fürdőhelyeinken eze­ket a tényezőket feltétlenül megvalósít­sák. Külföldön pedig olyan magyar für­dőhelynek, ahol nincsenek meg ezek az alapfeltételek, propagandát ne csinál­junk, mert csak szégyent hozunk az or­szágra és a nemzetgazdasági szempont­ból oly fontos idegenforgalom ügyét vég­zetesen kompromittáljuk. Csodálatos, hogy pl. Ausztriában, mely fürdő- és ide­genforgalmi berendezkedéseiben sokkal egyszerűbb és igénytelenebb, mint a töb­bi nyugati állam, mégis ebben a tekin­tetben még a! kisebb és nagyon olcsó nya­ralási ‘helyen sem ad okot kifogásra. __ A másik fontos idegenforgalmi ténye­ző az, hogy a tömeges forgalmat képviselő kisebb tehetőségü osztályok részére meg­felelő olcsó és tiszta elhelyezkedést tud­junk biztosítani.' A gazdasági világválság nagyon megritkitotta a nagyigényfi és gondolkodás nélkül költekező idegenjá­róik sorát. Az utazó- bel- és külföldi ven­dégek 90%-a, átlagos, vagy még ennél is szegényebb erszény felett rendelkezik és ezeknek -ai tömegutazóknak olcsó elhelye­zése tekintetében nagy hiányok vannak nálunk. A tehetősebb iközönség, mind Budapesten, mind a' Balaton mellett és a többi magyar fürdőhelyen is megtalál­ja ai szállóbeli megfelelő ehelyezkedést. De az olcsóságot kereső, kispénzű em­ber ilyet nem talál. A Budai Napló ezért hangoztatta az ügynek eme oldalát a Ta­bán fürdőváros kérdésével kapcsolatban is. Azt kívánta az építési szabályzatba felvétetni, hogy már minden kétszobás lakáshoz is külön bejáratú vendégszoba berendezése legyen kötelező, hogy ilyen módon a' szállóbeli drágább elhelyezke­déssel szemben, kiadó magánszobák le­gyenek rendelkezésre. De a megoldásra ily értelemben itt Budán semmi kilátás nincs, ha a pénzügyminisztr úr továbbra is áll amellett a kijelentése mellett, hogy a tabáni építkezésre adómentességet nem engedélyez. Mert ilyen adómentesség nél­kül,_ a' drága építkezés mellett, semmi le­hetőség nincs abban a tekintetben, hogy a kisebbigényű budai fürdővendégnek olcsó, rendes lakást biztosítsunk. Keres­kedelmi niniszterünk most végre erélye­sen kezébe vette a fürdőügy és idegen- forgalom egységes irányítását és e tevé­Kellemes a B kávéid* unavan TERRASZA Nagy parkettás, teljesen elkü­lönített helyiség klub, vagy összejövetelek céljára kiadó kenységnek — amellett, hogy minden na­gyobb fürdő- és üdülőhelyen megteremti a csatornázás, vízvezeték, folyóvizes la­vatory és villamos világítás létesítésének feltételeit — legfőbb gondja: az kell, hogy legyen, hogy olcsó elhelyezkedés biztosí­tásával a tömeges idegenforgalom alapját tudja megvetni. Helyesen mondja Liber alpolgármester úr egyik legutóbbi cikké­ben, hogy „a gyógyfürdőkre szoruló kül­földi betegeknek alkalmat kell adui, hogy társadalmi osztályra és vagyoni helyzetre való tekintet nélkül kereshes. sék fel a páratlan magyar gyógylehetősé- geket“. Csakugyan ez a kulcsa annak, hogy a magyar fürdőügynelk kezdetét és jövőjét megalapozzuk. Nemcsak számos gyógyvizünk érvényesüléséről van sző. hanem a Balatonról is, melyhez hasonló, sekélyen a napitatta, s ezáltal radiumos vízbe messze benyúló strandja Európá­ban úgyszólván páratlan fürdőzést biz­tosít, főleg gyermekeknek. Ebben az irányban kellene a Balatonnak a külföl­dön is propagandát csinálni. Ausztriában a tömegforgalom céljaira kisebb szállodák mellett mindenütt, főleg iparosoknál és kispolgároknál, nagy szám­ban kiadó szobák állnak rendelkezésre és ilyenek bőven vannak még az előke­lőbb, nagyobb fürdőhelyeken vagy nya­ralótelepeken is. Évek óta járok Bad Hallba, amely alz ideggyengeségben és ér­elmeszesedésben szenvedőknek jód-bróm- os vizeiben nyújt enyhülést. Julius és augusztuson kívül már. napi P. 1.50-ért az idényben pedig 2 pengőért lehet itt tiszta rendes szobát kapni. Ez a szeré­nyebb igényű fürdőhely egyébként is minden tekintetben mintául szolgálhat. Csatornázás, vízvezeték, vizöblitő klozet és feltétlen tisztaság a legkisebb házban. Gyönyörű, óriási nagy park áll a' közön­ség rendelkezésére. Kétszer naponta ze­ne és este 10 ócártól kezdve feltétlen csend és nyugalom. Úgynevezett nagy­szállódét a kis városka polgárai nem is engednek létesíteni, nehogy ezzel a für­dő polgárias jellegét és mai olcsóságát veszélyezfessék. A fürdő vezetése kémi­kus es geológus szakemberek kezében van, akik a fürdővíz megfelelő kezelését és új források megindítását irányítják. Bad-Hall Linz mellett fekszik és ha a Dunagőzhajózási Társaság hajóin utazunk oda, ez az élvezetes idegpihentető út a legmegfelelőbb beveztése a gyógykezei- lésnek. De még az ilyen világfürdőben is, mint pld. Hofgastein, számos olcsó, egy­szerű megszállási alkalmat talál az ide­gen, amivel lehetővé teszik iái kisebbpén­zű tömegeknek is, hogy ezt a remek fekvésű és kitűnő rádiumos fürdőhelyet fölkeressék. Nálunk most volna kedvező ideje an­nak, hogy ebben a tekintetben az álta­lános nagy akciót ' megindítsuk. Éppen mostanában előnyös a helyzetünk, mert az élelmezés sokkal olcsóbb nálunk, mint Ausztriában és más nyugati államban. Ha tehát olcsó és tiszta lakást is tudnánk biztosítani, nemcsak' a hazai közönséget terelhetnék a magyar fürdőhelyekre, ha­nem külföldről is tömegesebben jönne hozzánk nemcsak a rövid tartózkodású globe-troter, hanem a kiadósabb nyaraló- és fürdővendég is. A háború előtti Svájc­ban és Olaszországban ezekkel a ténye­zőkkel alapították! és fejlesztették nagy­ra az idegenforgalmat és Belgiumban például százával laktak angol családok UJ ÜZLET! díjtalanul házhoz szállítja a megrendelt festék-, háztar­tási-, Illatszer és pipere árut FESTfeKÜZLET II., Zslgmond-u. 9. évi 6—7 hónapon át csak azért, mert ek­ként olcsó megélhetést biztosítottak ma­guknak, a'milkor odahaza nem tudták volna megtartani költséges magasabb, élet­standardjukat. A nyugati államokban a megélhetés azonban annyira' megdrágult, hogy ott az idegenforgalom lényegesen megcsappant 1 Még egy tényező van, mely a mostani időt alkalmassá teszi a nagyobbszabásu akcióra. Ma-holnap mán három esztendős a kötött devizagazdálkodás. Külföldön a magyar pengő le van értékelve. Az or­szág belsejében azonban nemcsak csonki- tat lan, de a pénzszűke miatt szinte meg­lepően nagy vásárlóerővel Mr. Idegenfor­galmi vonatkozásban ez a* megállapítás azt jelenti, hogy az aláértékelt pengőt külföldön vásárló idegen, Magyarországon még olcsóbban talál megélhetési lehető­séget, mint maguk az ország lakói, föl­téve, hogy a tömegidegenek befogadására s olcsó elhelyezésévé megtesszük a meg­felelő intéizkedéseikip.i. Igaz, hogy idegen- forgalmunk szép fejjődést mutat. De ha közelebbről nézzük a*z ügyet, azt látjuk, hogy a csak két-három napig ittartózko- dó iutóvendégek forgalmáról van szó. Ez az idegenforgalmi és társasutazási akci­óik nagy: eredménye. De a kiadósabb, hosszabb ideig maradó nyaraló- és fürdő­vendéget külföldről idecsalogatnunk még nem sikerült. De nem sikerült ittmarasz­talnunk a hazai ilyen idegenforgalmat sem, főleg azért sem, mert a lakás olcsó­sága és tisztasága s az ellátás tekinteté­ben még igen sok a kívánnivaló. A ke­reskedelmi minisztériumban most köz­pontosított idegenforgalmi szervezkedés­nek tehát az lenne feladata1, hogy a tisz­taság és egészségügyi feltételek mielőbbi LENZ KALAPUZEM MODERN ÜZEMÉBEN NLANITÍo. TISZTÍTÁS 2.20 P-ért I. KJRISZTINA-KÖRUT S3- sz. létesítése mellett, olcsó lakásokról, to- megpenziókról gondoskodjon, hogy ezzel a pénzügyi szempontból .eredményesebb nyaraló és fürdőkurát használó idegen- forgalmat honosítsák meg most, amikor minden körülmény a legkedvezőbb. Fe­lette kívánatos, hogy a fürdőkurát hasz­náló és nyaralásra ideirányuló idegen­forgalmat statisztikailag is külön felve­gyük, a 2—3 napig ittartózkodó idegen- forgalomról. Ekkor fog csak kitűnni, hogy a fürdőügyünk e szempontból még gyermekcipőben jár. Még csak a most aktuális borravaló kérdésről kívánom megjegyezni, hogy — ha a: fővárosban az ellentétek miatt n kérdést rövidesen megoldani nem is le­het, — a vidéki fürdő- és nyaralóteie- peinken gyorsan és erélyesen meg kel­lene valósítani az egypincélr rendszeri. Ez van érvényben általában a nyugati fürdő- és nyaralótelepeken és csak ezzel lehet megoldani a kérdést a tömegforga- lom igényei szempontjából. A fogyasztást is emelnők ilyirányuíí intézkedéssel, mert gyakran a két-há romszoros borravaló gondolata nasztjai vissza az utazót attól, hogy evv pohár sörre, vagy kisebb fo­gyasztásra betérjen. A kereskedelemügyi minisztériumban megindult áldásos idegenforgalmi műkő- désnek ezeket a szempontokat kellene elsősorban figyelmére méltatnia. Balatoni naplemente Irta : EXNER KORNÉL Kenesei üdülőtelep, 1931. okt. 15. Aranyért küzd minden ember, Gond övezi, mint a tenger.'. . Aranyhid a Balatonon, Itt végződik pitvaromon. Ráléphetek, amint látom. . . I agy ez is csak csalfa álom ? Kenesei üdülőtelep, Í934. ápr. 17. Már több éve, hogy ezt írtam, Ezt az időt telesírtam. E z ü s t h i d a Balatonon, nem arany már az én sorom. Tele vagyok búoal-bajjal, Ajándék már minden hajnal. . Arany, ezüst váltakozik, Sorsunk ehhez igazodik. Legyen állandó a pengő, így lesz minden tanyánk zengő! Minden napot szenteljünk fel: Munkával és jó tettekkel! KOZMA JENŐ dr. emelte magasra a Nemzeti Egység zászlaját KELENFÖLDÖN Népes gyűlést rendezett ápr. 26.-án, csütörtökön este a „Kelenföldi Polgári Kör kebelében tömörült Iparosok és Keresekedők csoportja a Keppler féle vendéglőben. Nem sokkal az üzletek zár­órája után nagy számban érkeztek a meghívottak, akik kisebb csoportokban az aktuális kérdéseket, tárgyalva várták a gyűlés megnyitását és patronusuk Koz­ma Jenő dr. országgyűlési képviselő ér­kezését. — Kilenc óra után Dojrner Gyula ny. min. tanácsos megnyitotta az ülést és kimentette Deyecis Mihály el­nököt, akit szolgálati kötelessége tart tá­vol és akinek tisztjét van szerencséje be­tölteni. Beszédében némzetgazdaságtani szempontból világította meg a mai hely­zetet, amelyet korántsém néz olyan op­timista szemmel, mint ahogy azt ma álta­lában hiszik, egyedüli megoldásra vivő útnak a kormányba vetett feltétlen hitet ■és bizalmat és a kínálkozó kis lehető­sségek kihasználását tartja és megnyug­tatja őt a kormányzat politikája, amely mindenkin a helyes utón kíván egyaránt segíteni, amint azt az öxszág iparossága és kereskedővilága legutóbb tapasztalta is, utalva Kozma Jenő e térten kifejtett em­berfeletti munkájára. A lelkes eismerés csillapultával Szacs- vay József dr. ügyvéd emelkedett szólás­ra. Izzó hazafiságtól áthatott lelkes be­szédjében a revíziót jelölte meg egyedüli kivezető útként a mai gazdasági és er­kölcsi válságból. E beszéd lángolása visszhangzott ab­ban az éljenzésben is, amellyel az egy­begyűltek üdvözölték a megérkező Kozma Jenő dr. országgyűlési kép­viselőt akit D o r n e r Gyula elnök üdvözölt és biztosított a kelenföldi iparosság és keres­kedők hűségéről, és ragaszkodásáról. Kozma Jenő dr. örömmel tapasztalta a Ferencvárospolitikai összejövetelén, és örömmel állapítja meg itt is, hogy az el­képzelhetetlen világháború és következ­ményei miatt növekszik, szaporodik az egység gondolatának serege az uj életnek. Olyan falakait kell áttörnie, amelyek csak akkor engednek a nyomásnak, ha mind­annyian nekifeszitjük a vállunkat és a legnagyobb egyetértésben, egységben biz­tosítjuk a magunk számára a jövőt. Hogy milyen erőt jelent az egység, arra felhoz­ta példaként Németországot és Olaszor­szágot, míg Franciaország a maga felhal­mozott nagy kincseivel sem tudja ke­resztülvinni szándékait, ajmelyek mindig az egyenetlenségen, a tagozottságon és széthúzáson szenvednek hajótörést. Az „Egység" gondolatát szolgálja lelkesen a magyar kormány is, amelynek minden egyes tagja „ember a talpán“ és önzet­lenül, rátermettséggel biztosan vezeti a nemzetet a javulás útjára. Ennek jeleit látjuk az eredményes külpolitikában, az állástalan diplomások ezreinek elhelyezé­sében, hogy eredményesen legyen foly­tatható az egységes politika. Ezért áll rendületlenül őrt pártja élén és tartja a helyzetet, amelyet a fővárosban kivívott, mert csak így tudja a polgárság érdekeit szolgálni, számára súlyos tehertétel a kép­viselői mandátum, de épen ezért áldoz­za egyéni érdekeit is, ha így lehetőséget nyújt a. nemzetet előbbre vivő munkára. Ezért jött el a kelenföldi polgárság kö­rébe is, hogy az egység gondolatának ter­mékeny magvait becsületes szándékkal meglocsolja, mert csak külső és belső egységgel menthetjük meg a magunk és fiaink jövőjét. Amikor poharát ürítette a helyi pol­gárságra, a szűnni nem akaró éljenzés­ben szinte elvesztek Dormer Gyula kö­szönő szavai, amelyeket Kozma Jenő dr. hálásan vett tudomásul. H a 1 n e k József, a kelenföldi iparos­ság vezére lelkes szervezője szólalt fel ezután és szintén az egység mellett foglalt állást. Kérte polgártársait, hogy minél szélesebb körben szervezkedjenek, vállaljanak szolidaritást egymással és igy, egységesen fellépve majd érvényt tudnak szerezni helyi kívánságaiknak, amelyeket tíz pontban foglalt összeg s azok illetékes helyen való előterjeszté­sére azonnal öttagú küldöttséget válasz­tottak meg. Ezután még Bálint Sándor szólalt fel. Közgazdaságtani fejtegetésében a mun­kavalutát ajánlotta az aranyvaluta he­lyébe. Későn éjfél után oszlott szét a lelkes társaság, amelyben többek közöt ott lát­tuk Pataky Ferenc igazgatót. Nagyőszi József tanácsost, GömöriGyőző igazgatót, Ujj Gyula tanárt, Mikola Géza postaigaz­gatót Kozma Miklós polg. isit,, igazgatót, Bajcsy Lajost, Fejér János dr.-t, és még sokakat a politikai élet! aktív tagjai közül. Kelenföld ünnepe A székesfőváros legújabb kerülete — XI. A főváros XI.-ik kerületének megszü­letését ünnepelte e hó 3-án aizon a vacso­rán, amelyet a „Kelenföldi Társaskör“ adott a Gellert szálló Duna termében az uj elöljáróság tisztviselőinek tiszteletére. Fiélkilenc órakor többszáz előkelő részt­vevő ült le a diszesen terített asztalokhoz és az ünnepélyes hangulatot növelte a különböző közéleti előkelőségek érkezése/. Vacsora végeztével az ünneplő társa­ság állva hallgatta meg D o r n e r .Gyula miniszteri tanácsos szavait, amelyekben — érdemeit méltatva — a Kormányzót kö­szöntötte. Utána B e c s e y Antal örökös bizottsági tag, elnök mondott ünnepi be­szédet. A Xl-ik kerület megalakulásánál, ami életfeltétele volt e városrésznek, a máj, Tohanó életben meg kell egy pilla­natra állnunk. Tisztelettel és szeretettel ‘köszönti HUSZAR ALADÁR dr. főpolgármestert, egész tisztikarával, DUDAY KALMAN dr. elöljárót, a megjelent előkelőségeket és Dobja el hirdetésünket! ha önt bárki olcsóbban vagy elözékenyebben kiszolgálja I 3 azaz három méter 140 cm széles, kitűnő minőségű di­vatos férfi öltőnyszövet óri­ási választékban, sötétkék és fekete színekben . _ „ _ hozzávalóval együtt 111 XII Pengő 32.-, 27.- és ll,-üu Cím: CSAK AZ UDVARBAN OLCSÚ MARADÉKVASAR SZÖVET- ÉS TEXTILRAKTÁR Budapest 32 Király- u. 32 Sarokház Postai rendeléseket évtizedek óta lelkiismeretesen teljesítünk vendegeket. Utalt az itt megoldásra váró feladatokra, amelyek méltók arra], hogy .életcélokká váljanak, mert ennek a ke- riiletnek a( Mindenható .bőkezűségében megadta a természet és az emberi alko­tás szine-jalvát. A világhírű gyógyforrá­sok, a, hegyvidék, a Duna, a Műegyetem * a többi középület és közüzem mind a fejlődésnéki nagy mértékét teszik lehető­vé, megfelelő munka mellett. Beszéde befejeztével átadtai az új elöljárónak a polgárság ígéretét airra, hogy ebben a munkájában segítségére lesz. DUDAY KALMAN dr. elöljáró meghatottan köszönte meg azt ni bizalmat, amivel új hivatalában fogadták és bizony­ságot tett arról, hogy viszonzásul mily nagy szeretettel látott feladata végrehaj­tásához, rámutatott a volt I. kerület fej­lődésére az utóbbi évtizedekben és ünne­pélyes Ígéretet tett, hogy hivatalát min­den erejével és odaladásával tölti be. Ezután Ulmer Ágoston dr. olvasta., fel az üdvözlő levelek egy részét, ame­lyek között Imrédy Béla pénzügymi­niszter, Hermann Miksa, a Műegyetem rektorai és Petracsek Lajos dr. kép­viselő kimentései is szerepeltek. — Majd Bányász László kerületi adőfelügyelő tett ígéretet arra, hogy az adókezelést a polgárság zaklatása nélkül, úgy fogja megoldani, hogy ez a teher ne legyei» nyűg is az adófizetők vállain. Általános kékesre Kovács József tá­bornok szólalt fel ezután és egy történel­mi visszapillantás keretében vázolta a magyar faj alkotó erejét. A múlt nagy­sága ma is ott lebeg e kerület Lakói előtt,, akik méltán dicsekedhetnek azzal, hogy talán Buda e részének van a legrégibb történelme. Az integer Magyarország gondolatával fejezte be komoly nazafiság-. tói áthatott beszédét. Huszár Aladár dr. főpolgármester,, aki nagy ováció közepette emelkedett ■ szólásnál, főleg az új tisztikarnak adott megbecsülésre méltó tanácsokat. Ne . azt/ keresse, hogy hol lehet valamit megaka­dályozni. hanem azt, hogy hol lehet va­lamit megoldani: mielőtt a törvény szigo­rú betűjéhez ragaszkodna, ismerje meg a a szenvedő embert és minél jobban ■szenvecl az, minél szegényebb, annál in­kább fogadja tárt kairokkal, mert nem a köz van a hivatalért. Szerinte a gazda- társadalom után most a városi polgársá­got kell megsegíteni, mert alz már. elér­kezett téherbiróképességének a legszélső határához. Fanatikusan hisz a magyar­ság életerejében, amellyel az betölti Jör- ténelmi hivatását és amellyel a revíziót belülről valósítjuk meg, mert külső segít­ségre számítanunk nem szabad. Ha min­den magyar szívben naponta visszhangra talál az esztergomi bazilika öregharang­jának három kongása, amely a határon- túlra szól biztatásként, akkor nem soká­ig állanak a külföld gyűlöletén és buta­ságán é-Milt torz határok. Harsogó éljen- zés fogadta, almikor az. uj magyar honfog­lalásra ürítette poharát. ó e n á r d Ágoston ny. miniszter fel­szólalása után, amelyben a Kelenföld tör­ténelmét tárta fel, a távozó előkelősége­ket ünnepelte a* közönség, amelynek so­raiban ott láttuk Huszár Aladár főpolgár­mestert, Kozma Jenő dr. orszgy. képvi­selőt, Barla-Szabó József, OTl-igazgato- főorvost, Staub Elemér ny. államtitkárt, Sámy Sándor min. tanácsost, Kratochwill Károly altábornagyot, Székely Vladimir ny. főkapitányhelyettest, Farkas Lajos főjegyzőt, Pompéry Elemért, a szabadal­mi bíróság elnökét, Pávai Vájná Ferenc főbányatanácsost, Kabakovits József főv. biz. tagot, Csorna Kálmán árvaszéki el­nököt, Felkay Ferenc és báró Babarczy István tanácsnokokat, és ai Kelenföld1 még sok más előklelő polgárát. ________ RAV ASZ cukrász I, Krisztina körút 75. Telefon: 50-2-32. ELŐKELŐ CUKRÁSZ SZALON Megnyílt a margitszigeti PALATÍNUS Hotel - Sianatórlum és Gyógylünlö eaeaaaeaeeeeeeaeeeeeeeaaeae« IGAZI BUDAI HANGULAT AZ ATHUIKIIOTT RÉGI iFEHÉRGALAMB VENDÉGLŐBEN VAR. szt.hAromsAg-v. 11 Hlslórlús környezet Terra az Középkori sziklapince mmmmibbbbbbiwbmswinbbbbbw Mindennemű ÉPÍTÉST. flWUKITftST, TATAROZÁST leg'kedvezöb'bVn11 vúiioi „TÖMÖR” Építési Vállalat k f t. a. ZSIOMOND-U. 14. Tel. 526-74. Bgyvezelfl BEREY k^osepllöo* KBItiigvmtét it ftlrlligotliát tUjUlta. LÁB kOlciOat ét tdivltMtirltUttllat^ — I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom