Budai Napló, 1934 (31. évfolyam, 1152-1182. szám)

1934-01-12 / 1153. szám

Btitfaf Waplö 1934. janúái 12. A Máv. vonalon az Aranyhegy a Nyugati pályaudvarról kb. 15 percnyi idő alatt elérhető. A közúti közlekedés a Zsigmondut, cában mindenesetre megjavitand autóbusz és autóközlekedés megkony- nvitésére. örömmel kell megáUapitani- hogy^unek megoldására a Fováro^ Közmunkák Tanácsa könnyű sze megvalósítható tervei készített és város útépítési ügyosztálya^ j sonló megoldást akar már ezevben ke- ZÍJL és erre a. 1984.évi^ ségvetésbe hitelfedezet is vetetett f • Befejezésül még két körülményire kívánjuk felhívni a figyelmet: A Nyugat felől autóval érkező kül­földiek a nagy kontinentális autóúton közvetlenül az Aranyhegy lábához ér­keznek, ami azt jelenti, hogy a Bécsből érkező utasok 1 órával rövidebb uta­zással érhetnek a Stadionhoz, ami a versenyekhez érkezők számát növelni fogja. A Római fürdő és környékének szó­rakozási lehetőségei folytán a Stadion látogatóinak a főváros belsejébe való visszatérése nem annyira sürgős, mint volna más helyen és ezért a visszafelé induló tömeg eloszlik, mielőtt hazaté­résre gondolna és a visszaszállítás leg­nagyobb gondja ezáltal lényegesen csökkenni fog. Kricsfalussy Mihály ny. államtitkár, az albizottság elnöke. Hz Óbudai Stadion Bizottság Sportügyi Albizottságának jelentése A Nemzeti Stadionnak elhelye zésére vonatkozó tervek főbbjé­nek sarkalatos hibaja, hogy azt ku­fönféle szempontokra való hivatko- záLal, vagy a fővárén belterületen, vagy Budapest déli részéin kíván­ják elhelyezni. Ezt a tervet meg­dönti sí gyakorlat, mert a sport te­lepeket az egész világon elfogadott általános terv alapján építik, amely szerint azok közeléből lehetőleg ki­zárják a nagyváros levegőjének minden szennyezettséget. De figye; lembevéve a Budapesten uralkodó északnyugati szél járást, ez a szem­pont csak akkor valósulhat meg itt, bai ai Stadiont az óbudai Aranyhe­gyen létesítik. Az összes eddigi: tervek helyszí­nének ismeretében nyugodtan állít­hatjuk azt is, hogy ai nemzetközi olympiad programúiba felvett ösz- szes sportversenyek lebonyolítása kizárólag ezen a helyen odósíthdó meg annyira 1 centrálisán, hogy az Oliimpiásznak Maigyaxor- pzágom való rendezése méltó legyen ,amai világhírnévhez, amelyet sport­embereink a különféle sportok mű­velésében eddigi teljesítményeikkel elértek. ATHLETIKA. Kétségtelen, hogy valamely pályán belül legfeljebb azok a — minden sporttelepen ki­fejthető — futó-, ugró- és dobóver­senyek rendezhetők meg, és éppen ezért eminens érdek az is, hogy azok az athleidkai sportversenyek, amelyeket a pálya arénájában nem lehet lebonyolítani, lehetőleg a Sta­dion közelében és úgy renaeztesse- nek* hogy az olimpiai vereenvek közönsége ezeket is tökéletesen lát­hassa. A mar a)'honi futásnál első­sorban arra kell súlyt helyezni, hogy az aranyhegyi stadionból ki­induló pályája — akár a szent­endrei, akár az esztergomi ország­úton — akként legyen beállítható, hogy — a: nemzetközi sportkivánal- maknak megfelelően — lehetőleg kevés emelkedése legyen. Ugyan- cisak alkalmas az Aranyhegy lábá­nál kiszemelt terület az olimpiád versenyek programmján szereplő hosszú mezei futóverseny, valamin! az olimpiád modern pentallon 4000 méteres futóversenye is, mert a te­rep változatosságai a legkedvezőbb környezetet1 nyujtjai. Ezen a terüle­ten könnyen létesíthető a szabályos 400 méteres, 'illetve negyed angol- mérföldee versenypályán kívül ai los-angelesi stadion mintájára fel­építendő akadálypálya is. : EVEZŐS VERSENYEK. A ver- senyevézésre jelenleg egyetlen al­kalmas területünk a miairgitszigeti C eisü Dunaág. Köztudomású azon- hogy versenyevezőseink tóra- tréningek céljaira az aranyhegyi te­rület tőszomszédságában elterülő rómaifürdői Duniatszakaszt keresik fel legtezivesebben. Itt fejlődőid ki az egyetlen olyan maigyar tömeg­sport, amelynek keretében 30—40 ember tényleg sportol és — a p Romaifürdő-csónakváros “ érde­keltségének bevonásával — itt) folyt , tavalyi az európai evezősbajnok- Bág világhírű versenye. Ez a terü­let a Stadonnal állandó és gyors összeköttetésben maradhat!.- LÖVŐ VERSENYEK. Általános érvek helyett utalni kell a Csillag­hegyen többizben rendezett omzá- gös bajnoki céllövő-versenyekre, melyeket a létesítendő Stadion tő­szomszédságában levő, egyik kibá­nyászott kőbányai zárt katlan iában iofyfaik le. Ebhez hasonló lövőterep a .‘^o^álisabb költséggel elké­szíthető ai Stadion mellett, több he- is. Az 50 méteres pisztolylövé- szettel kezdve a galamb, agyagga- lamb és 300 méteras hadifegyver* bajnokság keretei ugyanitt a ter­mészetadta legkielégítőbb elhelye­zéshez juthatnak. TÁRSAS-. ILLETVE CSAPAT- VERSENYEK. A futball, tennisz, rugby, esetleg base-ball-vensenyek a Stadion fő (sporttelepén, vagy pe­dig a körülötte létesíteni szándékolt úgynevezett tréningpályákon köny- nyü szerrel lebonylíthialtófc. LOVASSPORTOK. A katonai és polgári tereplovagló-versenyeket a rendezőség — a Vérmezőn beállított végcéltól eltekintve — eddig is a budai hegyek változatos terepén rendezte, mert komoly lovas erőpró­bát csak ez, vaigy ehhez hasonló te­rep jelenthet. Mindezek a verseny­számok ai Stadion céljára kiszemelt terep szerencsés helyzeténél fogva akkénlt rendezhetők, hogy aiz olim­piai versenyek közönsége azok szemlélője lehet. Olytan terület, amelynél ez a kérdés ilyen kielégí­tő módon megoldható, az összeg többi tervek egyikénél1 sem sízerepel. USZÓSPORT. Az uszóversenyek ideális megoldását nyújtaná az Aranyhegyi Stadion. Az úszóme­dence vízszolgáltatásai tat Római­fürdő igen nagy bőségü, 21 fokos, tehát legideálisabb bőfokú forrás­vizének felhasználásával, külön vá­rosi közművek létesíitése nélkül is megoldható. Ez a körülmény rend­kívül jelentőségű, mert előre látha­tó, hogy aiz összes sportoknak még eddig italán egy Stadion építésénél sem megoldott, — mejdnem száz- százalékos központosításánál) fogva — többszörösen felülmúlja majd az uszóversenyek látogatottsága az olimpiai uszóversenyek látogatott­ságát, mert a> közönségnek módjá­ban lesz külön fáradság nélkül ugyanekkor, amikor más sportver­senyek megszemlélésére indult a! helyEzinre, az uszóvensenyeken L. rósztvenni. VIVÓSPORT. A vivósportokkai bővebben foglalkozni szükségtelen, mert a vivóplansok, vivócsarnok, stb. az építési tervben is szerepel­nek és ha nagyobb látogatottsága lenne isi, at Stadion belterületén könnyű biztosítani ai férőhelyet. MOTORNÉLKÜLI REPÜLÉS. A. legutóbbi években világszerte di- vatbajöt/ti motornélküli repülő sport iszámára keresve sem lehet jobb helyet találni az Aranyhegy, illetve a tőszomszédságában llevő Péter- hegy, Kecskehegy és Hármalshaltár- hegy környékénél, abol a vitorlare­pülők startoló és kiszálló helyei bármilyen irányban ést bármilyen széljárásnak megfelelően ki jelölhe­tők. Nem is szólva arról, hogy a Stadion közvetlen környékén elte­rülő mezőségen a vensenyközönség szeme láttára végezhetik ai repülők gyakorlaitaikalt, de ezen az előnyön kívül rendelkezésükre állanak tel­jesen veszélytelen kényszerleszálló helyek, ahol a segítséget azonnal kéznél van. Előnyös körülmény az is, hogy a vitorlarepülők számára a Stadion melletti leszállás esetén mi­nimális költséggel üzembe helyez­hető egy drótkötélpálya, amely akár a gépeknek, vagy szerelvénye­iknek, akár pedig a repülőknek iái hegy tetejére való felszállítását a leggyorsabban oldhatja meg. . Téli SPORTOK. A téli sportok színhelye az eddig rendezett olim- piánzok legtöbbjén nem esett egvbe a Stadionok színhelyével. Klimati- kus viszonyainkkal számolva, nem nélkülözhetjük ^a jégversenyeknél a már meglevő fővárosi műjégpályát, vagy még ^létesítendő műjégpályát, de kedvező időjárást feltételezve a teli sportok rendezése is a kérdéses helyen untezhető el legelőnyösebben. Különösen vonatkozik ez a sífutó és síugró versenyekre, amelyeket akár az Aranyhegy lejtőjén, akár ia pé- terhegyi elleniéjttőm úgy lehet ren­dezni, hogy — óraszámra! való uta­zás nélkül — közvetlen lat közönség szeme előtt bonyolíthatók le. Elő­nyös körülmény az is, hogy a lej­tők hossza*, szöghajlásai, nekifutóju és kifutója majdnem mindenütt olyan, hogy az ugrósáncoklatt) szá­mos helyen fel lehet állítani, még pedig olyan méretekben,, amelyek vetekesznek a világhíres külföldi sáncokkal. Alkalmas terület all ren­delkezésre ia jéglsportok számára is, mert megfelelő időjárás eseten — az Aranyhegyi patak vizének fel­használásával — hatalmas kiterje­désű jégpályák létesíthetők. AZ OLIMPIAI FALU elhelyezé­sére a terület bőségesen elegendő, de amellett klimatikus viszonyaink olyanok, hogy ennél különb helyeit ai sport férfiak elhelyezésére találni sem lehet. A hegyet koszoruzó erdő tiszta levegője, a régi római város emlékei, ai legmegfelelőbb környe­zetet nyújtják a« olimpiai falu la­kóinak. dr. Petracsek Laios onstz. képviselő a Sportügyi Albizottság elnöke. Óbudai Stadionbizoiiság elnöksége: Elnökök : Andréka Károly Ügyvezető: Martin Gyula Titkár: Dr. Csáktornyái Lajos Botzenhardt János dr, Főtitkár: Dr. Zboray Sándor Jegyző: Horváth Lajos HÍREK Szolgálná Buda érdékeit, ha az autó­buszüzem igazgatósága jóindulattal fo­gadná azt a kívánságot, amely közelebb igyekszik hozni az új modern Ügető-pá- lyát Budához. A 9-es autóbusz ai mai ko­csibeosztás mellett is elbírná, hogy ilyen ügető-versenynapokon! délután fél 2 órá­tól 3-ig, — és este fél 7-től fél 8-ig vég­állomása Pesten nem a Fiumei út volna, hanem tovább szaladna az Ügető térig. De megtehetné az 5-ös is, hogy ilyen na­pokon, a Wesselényi utcánál befordulna a Rottenbiller utcába* mint _5/a és így jönme a korai délután egy órán át és este is aiz Ugető-pályáig. Hai ez nehéz, járassák a 2-es számú kocsit ezekben az órákban és ezeken a napokon az Ügető-ig, ez a, já­rat bírja és a kocsik ráérnek. Gül Babai, ez a> pompás _ dal játék ke­rült színre e hó 7.-én és előadják még e hó 14.-énl és február 4.-én is este 7 óra­kor a KaLalzantinus Kulturszinpaidon (11. Toldy Ferenc u. 30.) még pedig jól beta­nult, ügyes előadásban, zenekisérettel. Jótékonycélt is szolgál és erősiti Buda kapcsolatát « Kelettel. — Ugyanott „Mü- vészestét“ rendeznek e műkedvelő szín­pad fáradhatatlan szereplői január 21.-én, amelyen közreműködnek : Pálffy Máriái operaénekesnő, Csiszér Ágnes és Papp Il­dikó tánc- és miozdulatművésznők. A Sycambria Jelmezestje, amely ed­dig nyolc farsangban volt Buda elit kö­zönségének legkedvesébb mulatsága, eb­ben az idényben január 20.-án lesz a Bu­dai Vigadóban. Az Andor János vezetése alatt működő reudezőbizottság lázas mun­kával mindent elkövet; hogy a mulatni- vágyó közönségnek még több örömet sze­rezzen, mint az elmúlt esztendőkben. Az <a nagy érdeklődés, amely már hetek ótai nyilvánul meg, már előre biztosítjai ennek a fényes, de bensőséges bálnak a, sikerét A báliroda a Sycambria otthonában (II. Fő utcai 83. telefon: 54-3-36.) működik. Újszerű, ötletes; kedves emlék, szíve­sen fogadott ajándék idegeneknek meg­becsülhetetlen — úti könyvet adott ki a magyar székvárosról CICERONE, „Buda­pesti Idegenvezető Zsebkönyv“ cimmcl Baján Gyula* a főváros hivatalos lapjá­nak szerkesztője. Pontos és megbízható magyarázatokkal szolgál a főváros min­den érdemes nevezetességéről és látniva­lójáról, megismertetik az idegenekkel a főváros és az egész nemzet múltját, jele­néit. A CICERONE iái számrendszer új­szerű alkalmazásával kiküszöböli azokat a nyelvi nehézségeket, amelyekkel az idegenek Budaipest megtekintése alkal­mával lépte m-nyomon küzdenek. Nem kell embereket kérni, hogy adjanak ma­gyarázatot, mert a Cicerone könyvben mindenki részletes magyarázatokat kap és azt anyanyelvén olvashatja. A Cice­rone bemondja az idegeneknek a számot, s a kérdés a legjobb módon oldotta meg, mert így az autotaxi soffőrje is minden nyelven érintkezni tud az idegennel, csak ai szélvédőn elhelyezett számjelző­készülékkel jeleznie kell a számot. Cél­szerű volna a szobrok mellett ügyesen elhelyezni a számot, s akkor az idegen egymaga is eligazodnék. A számrendszer­nek ilyetén alkalmazását a szabadalmi bí­róság szerzőjogi osztálya ai berni unió összes államaiban védelemben is részesí­tett, a magyar zsenialitást dicsérve ezzel. LÁTCSÖVEK Zibrinyinél I., Attila utca 8 Uj oltárképet avattak. fel ai kelenföldi evangélikusok, még pedig a fővárosi Er- zsébet-leányárvaház igazgatónőjének, Krén Margitnak adományából Bakssányi Dezső festőművész oltárképét, amely a feltá­madt Jézust ábrázolja* amint kezének sebeire mutatva, győzi meg al hitetlen Tamást Kemény Lajos, Budapest evangé­likus esperese atvatta fel az oltárképet, majd Raffaiy Sándor dr. püspök imádko­zott és megáldotta a gyülekezetét. A Hegyvidéki Asztaltársaság február hó 1.-én, csütörtökön rendezi táncestjét ai Clairidge-Vigadó nagytermében, de azért addig is minden pénteken! 6—8 óráig ta­lálkoznak ott a kávéházban alz asztaltár­saság tagjai. A mai kor vendéglője nem is nyílha­tott másutt mint Budán, ahol nem kísért a ima gyzás és mindenki a miaga módja szerint igyekszik berendezni az életét. Ha aztán akad ember, aki viszont o> ma­ga vállalkozásait, legyem az bolt vagy vendéglő, esietleg münely, a budai pol­gár Ízlése és felfogasuiioz mérten szer vezi meg, akkor hamar meg van & vissz­hang és egymásra talál vevő és eladó. Ezt a felfogást követte Reismamn Vince vendéglős, aki átvette a lliék-féle ré­gebben Kollár-féle vendéglőt1 az Alagút utca és Attila1 utca sarkán, és azi egé­szen1 a mai válságokkal' küzdő kor igé­nyei szerint rendezte be. Aki jól és ol­csón óhajt enni, annak kerülnie keli olyan helyet, ahol a borravaló drágítja a fogyasztást sokszor mértékem túl, — ezt is elkerülheti az, aki nem rösteli, hogy maga megy az ételért, italért, esietleg magával közzé az ennivalóját. \ foi- ralt bor decije 12 fillér, a hozzávaló íz­letes sertés-konyha 20 fillér. Minden bottá1 természetes, termelőtől vásáró't bor, amit ma már szomszédos családok tud­nak is, ment kiváló borfajták literje 60—80 fillér közt változik. Van „kék“ szobája .a jobb vendégek számára külön bejárattak de társaságok egészen kü­lön szobákat is találhatnak, ahol még át­járó vendég sem zavarja; Minden napi- lírp, sok más újság áll a vendégek ren­delkezésére. Három fajta sör állandóan csapon! Gyász. Nagy részvét mellett temették el a fairkalsriéti temetőben' Pásztory Győző ny. miniszteri számtanácsost, akit barátainak nagy köre gyászol1. Benne édesatyját vesztette Pásztory Zoltán, a III. kerületű elöljáróság műszaki tanácso­sa. MENYASSZONYI képek Blahosnál FA u 18 Árpád táncestjét a ül. ker.m. kin. áll* „Árpád" reálgimnázium 158. sz. Hattzély Jenő cserkésztiszti alá tartozó Árpád cserkészcsapata február hó 3-án rendezi ia III. kér. Korona Vigadó ter­meiben herceg Esterházy László fővéd­nöksége alatt. Szilveszter estet rendezett nagy siker­rel a III. kér. Kath. Kör. A változatos műsoron 3 egyfelvonásos isi szerepelt, me­lyekben Pankó Jenő, Bernát Lajos* Ada- movics Tivadar, ifj. Reisz Mihály, Palesch Ilonka* Bauer Etelka; és Xenaviits nagy haltást értek el. A tánc a reggeli órákig tartott ai legvidámabb hangú latban. A budai diplomás-csoport február hó 17-én rendezi a budai vigadó „fehér" termében és a Budai Polgári Kör összes termieden kizárólag házi kisasszonyai és vendégei számára szigorúan! zártkörű teaestjét. BUDAI KRÓNIKA- A Budai Kerékpár Egylet a múlt hónapban ünnepelte 40 éves fennállásá­nak évfordulóját, Ary Pál dr. ny. ál­lamtitkár elnöklésével, aki szintén 40 éve áll az egyesület éléin; mint ahogy ennyi ideje vezető 'tagjai Demény Dezső ny. áA- lamltitkár, Náhlik Károly és Kirchkwopf Ferenc dr. — A városi házaik lakói közel egy­millió pengő bérrel tartoznak ,a főváros­nak s talán éppen ezért a lalkbérletek le­szállításának tervével foglalkozik a ta­nács. — Az 1-es számú autóbusz végállomá­sának kitolását al Lenke térig megelége­déssel fogadta a Kelenföld közönsége. Óbuda nagyasszonya Irta: Qróf Serény/ János A hajdani óbuda-szentendrei urada­lomról és a kiscelli kastélyról téves hí­rek é$ adattok jelennék meg, miért is célszerű lesz ezt a kérdést végre meg- yi'Mgítlami. A régi időkben: is volt „hadikölcsön", csakhogy akkoriban még nagyobb kön­nyedséggel intézték el ezt iái súlyos fel­adatot így például a 145 évig tartó törökhódoltság végé felé al német csá­szár, aki mellékfoglalkozásként Magyar- ország királya is volt egész rövid úton közölte a főnemességgel* hogy pénzre van szüksége. Ki mentül többet ad a hadicélra, annál nagyobb visszahódított területlet kap örök adományként. Meg­alakították az u. n. „mesaquistioa coin- missiót" melynek élére egy Zichy gróf került A törökök kiűzetése után ai bi­zottság felosztattál középmagyarországot, elképzelhető sok igazságtalanság árán1, de jócskán juttatva a Zichy családnak a pompás koncból. így kerül ta Zichy-csallád 'tulajdonába, a rengeteg egyéb uradalom között az u. n. Óbuda-Szentendrei uradalom is; amely az Óbudától—Zsámbékig és Zsám- bék'tól egyenesen északra Visegrádig, az­után a Duna-mentén kanyarodva Szent­endrén át vissza Óbudáig terjedő egy- darab, kb. 120 ezer kataszterális hold- nyi területeit foglalja magába. Ezt a kis bjrtokocskát, cakumpak erődöstül, bányástul, jobbágyostul, min­denestül örökölte Zichy Péter* kinek neje Berchényi Zsuzsannái grófnő volt. Egy szép napon annak tudatára, ébredt .a derék házaspár, hogy mire jó annak a sok gazdag főárnak és úrnőnek, nem kevésbé a sok jómódú hívőnek az arany- ezüst kincseket és a töméntelen pénzt az osztrák Maria-ZeUbe vinni; janiikor azt itt is el lehetne helyezni, még pedig sokkal célszerűbben. Állott pedig az újlaki" hegyoldalon Nagy Lajos király özvegyének a kasté­lya* Ezt a terjedelmes kastélyt rendbe hozatták* hozáépítettek és betelepítet­ték a Trinitárius rendet, a templom fő­oltára fölé pedig egy csodatevő Mária képet helyeztek’. így született Kiszedi A konkurrencia azonhalni sehogysem akart beválni, a végin pedig ü. József feloszlatta a rendet és a kolostorból ka; tonal ruharaktár és lomtár lett. Ennek al józanul gondolkodó Zichy- Berchényi házaspárnak egyetlen gyer­meke volt Zichy Miklós gróf, aki az Óbuda-Szenlt'endreS, uradalmat örökölte és nőül vette az ország aranypénzben leggazdagabb családjának leányát, Be- rényi Erzsébet grófnőt. Az Árpádházi korabeli kaTancsberényi Bercsényinek a XVII—XVIII. században az ai szerep ju­tott, mint lannakelőtte a Fuggereknek, majd al Thurzőknaik, — nekik volt a leg­több aranyuk, amit birtoklekötés amel­lett kölcsön adtak. Ezt a hasznos műve­letet Bérényi György báró kezdte, nagy sikerrel és csakhamar 12 vármegyében volt sajátszerzeményű és nem árulás ju­talmaként a császártól kapott uradalom- sorozata* több mint kettőszázezer hold- nyi területen. A Berényiek ai pallosjo- got megszerezvén, nem sokat settenked­tek a császári udvar közelében, hanem fényes méltóságok helyett, többre be­csülték a független giazdagságot. Kato­likus létükre ai legválságosabb időkben is erős és bátor szószólói voltak az üldö­zött protestánsoknak, (Komárom y And-i rás: Berényi György élete) Gróf Berényi Erzsébet férje: gróf Zichy Miklós 1758-ban elhalálozott és él- temettetett a már említett Kiscelli kas­tély templomában; (Ma fővárosi mú­zeum.) Azt al 38 évet, amit Berényi Erzsébet még özvegységben töltött, nagyarányú jótékonyságnak szentelte. Az egyetem Maiamennyi szegény sorsú hallgatóját ő segélyezte, amit a neki dedikált diaser- tációk és megjelent tudományos köny­vek bizonyítanak. Óbudán és az óriási uradalmon nem volt templom* melyen ne volna még manapság is látható a Berényiék mókusos címere; A budavári Koronázó (u. n. Mátyás) templom jőltc- vő je volt és .az oldalkápolnákon kívül a főoltár és szenthely alatti nagy kriptát is ő építette 1780—81 évben és 1796 janu­ár 2-án abban temették el. Amikor a Koronázó templomot megújították, ak­kor koporsóját kitették a templom déli fala melletti üregbe, ahol ma ős pihen, egy hatalmas — de jeltelen — kőlap alatt. Szóval a kegyeletnélküli restaurá­torok elfelejtették őt visszahelyezni az általa alapított sírboltba, (E sorok Írója még felújítJA i ezt al kérdést!) Jólitevője volt a Margit-körút 23 alatti Ferenc-rendiek kolostorának* melynek főoltárai felett ugyancsak mókusos címei díszük, továbbá a Fő utcai Kapucinusok kolostorának, ahol a: címereken kivül a főoltár Szent Erzsébet oltárképe aiz ő arcmására készült, még életében, meg­örökíti azt a jelenetet, amint a szegé­nyek között .adományokat osztogat. Minthogy hazulról is roppant gazdag volt, özvegységre jutásaikor igyekezett az Óbudai-Szentendrei uradalmat eladni. Tárgyalásai aZichy-osaláddal1 nem vezet­tek eredményre. Végre aztán évi 16 ezer forint évjáradékért a kincstárnak adta* ■ami 30 év alatt, mai pénzben körülbelül 15 millió pengőnek felel meg. özvegységre jutásakor, 1758 után egy 200 ezer forintos (mai 5 millió pengő körül) családi alapítványt tett a Beré­nyiék részére; melynek 160 év alatt át­értékelt és devalvált tőkéje az utolsó békeévben is még 360 ezer korona volt s melynek kamatait a sorok Írója; mint utolsó élő. sarjai Berényi családnak él­vezte. Azóta! ez {a tőke is elértéktele­nedett. Sie transit gloria mundi I

Next

/
Oldalképek
Tartalom