Budai Napló, 1934 (31. évfolyam, 1152-1182. szám)
1934-01-12 / 1153. szám
XXXI- évfolyam 1153. sz. 1934. lanuár 12. ifíTifTi mama Magyar JSemzeti Stadion Óbudán Jix Óbudai Stadion Bizottság Az óbudai társ adatmi egyesületek és pártkörök 1933 december hó 28-án tartott értekezletükön behatóan foglalkoztak a MAGYAR NEMZETI STADION felépítésének kérdésével. Mindenekelőtt megállapították, hogy a Stadion-kérdés megoldása rendkívül sürgős, mert az 1935. évi NEMZETKÖZI FŐISKOLAI OLIMPIÁSZT Magyarországnak kell megrendeznie., Már is hallatszanak olyan vélemények, hogy amennyiben addigra megfelelő küzdőpálya nem állana rendelkezésre, ezeket a legnagyobb szabású versenyeket Debrecenben rendeznék meg. Kétségtelen, hogy ennek aizi idegenforgalmi szempontból Oly nagy jelentőségű sporteseménynek a székesfővárostól való elvonásába belenyugodni nem szar bad. Az értekezlet kétségtelen ténynek tekinti továbbá azt, hogy az ország gazdasági helyzetében a Nemzeti Stadion megépítésére olyan megoldást kell keresnünk, amely amellett, hogy mindennemű igényeket kielégít, a legkisebb költségeket igényelheti csak. A megejtett számítások és a külföldi tapasztalatok .azt bizonyítják, hogy egy korszerű stadionhoz legalább 90 ezer □ öl területre van szükség' és hogy egy ötvenezer ülőhelyes vasbeton tribün építési költsége 6—7 millió pengőre tehető. Ennélfogva más, például a lágymányosi megoldás esetén a szükséges terület értéke mintegy 18 millió pengőre tehető és a felépítménnyel együtt 24—25 millió pengő költséget okozna. Ezen nem változtat az sem, hogy e területek nagyrésze kincstári, vagy községi tulajdonban van, mert e roppant értékű telkeket nem szabad a Stadion céljaira felhasználni akkor, amikor az másutt is megfelelően és olcsóbban felépíthető. Éppen ezért az értekezlet különös figyelemmel foglalkozott az Árkay Bertalan és Bieilbauer Virgil dr. építészmérnökök által az esztergomi vasúti vonaltól északra fekvő Aranyhegy lejtőjére tervezett Stadion-tervvel, amelynek teljes építési .költsége 3 millió pengő és a szükséges terület értéke 450 ezer pengő. E célra a Schüffer-család 32.000 négyzetölet ajánlott fel, Kemény Lajos gyáros pedig 4.200 négyzetölet, mely telkek értékesítésével az összes megszerzendő terület kisajátításának teljes költsége fedezve volna (ahogy azt a Telekügyi Albizottság alább közölt jelentése is igazolja). Ily- kép az egész Stadion mintegy 3 millió pengőért megvalósítható, ami a lágymányosi megoldásnak mindössze kb. 12 %-át teszi ki. Kétségtelennek látszik tehát az, hogy az ország mai súlyos gazdasági helyzetében a felelős tényezőknek ezt a megoldást előnyben kell részesíteniük. Természetesen az aranyhegyi megoldás e gazdaságilag szerfelett (előnyös mivolta nem jelenti azt, hogy ezzel a tervezettel — egyéb vonatkozásaiban — ne kelljen behatóbban foglalkozni és azt a legtérgyilagosabb bíráló szemével vizsgálni. Az olcsóság nem jelentheti azt, hogy a Stadion nem megfelelő formában építtessék fel. Az értekezlet tehát kötelességének tartotta a szóbanforgó tervezetet minden tekintetben alaposan megvizsgálni. A vizsgálat szempontjai a következők: 1. Hygiénikus nézőpontok, természeti adottságok. 2. Közlekedési kérdések. 3. Sportszempontok. 4. Idegenforgalmi szempontok. 5. Történelmi szempontok. 1. Elvitázhatatlannak kell tekinteni azt, hogy a Nemzeti Stadion a főváros olyan pontján építendő fel, amely a legkifogástalanabb természeti és hygiénikus körülményeket nyújtja. Kétségtelen, hogy Budapesten az uralkodó széljárás északnyugati irányú, az Aranyhegy környéke mindenképen a legegészségesebbnek nevezhető, mert oda a szél nem füstöt és kormot hord, hanem a pilisi hegyek ózondús levegőjét. A Stadionban nélkülözhetetlen tiszta és megfelelő hőmérsékletű viz itt szinte korlátlan mennyiségekben áll rendelkezésre a közeli Római fürdő forrásai révén. A természeti környezet, a kéklő hegyek amfiteatrális koszorúja, a közvetlen közelben hömpölygő Duna egyedülállóan széppé teszi a helyet. 2. A legkitűnőbb szakértők szerint a Stadionnak önmagának kell környezetét megteremtenie. Úgy tetszik, hogy eire ugyancsak ez a terület a legalkalmasabb, mert az esztergomi vasútvonaltól a Filatori-gátig elterülő rétségek még szabályozásra várnak és itt a Stadion forgalmának lebonyolítására alkalmas útrendszer még minden bontás és kisajátítás nélkül a legkönnyebben megvalósítható. A Stadionhoz szükséges úthálózat a pontos számítások szerint itt semmivel sem terjedelmesebb, mint pld. a Rákospatak torkolatánál, az angyalföldi Krausz—Mayer-féle telkeken, avagy a rákosi lovassági gyakorlótéren megépítendő Stadion esetén. A Stadionhoz áramló és onnan visz- szatémi kívánó rendkívül nagy tömeg szállítása csak nagy teljesítményű vasúti vonalon bonyolítható le. Az „Aranyhegyi Stadionnál” e tekintetben példátlanul előnyös a helyzet, mert közvetlen a Stadion közelében van az esztergomi vasúti vonal terjes delmes óbudai pályaudvara, ahonnan I. osztályú vonal vezet a nyugati és keleti pályaudvarokra. Tekintettel arra, hogy ez a vonal csak helyi forgalmat szolgál, ezen a legnagyobb teljesítményű vonatok szállíthatják a közönséget a pesti oldalról ide és vissza a legkisebb költséggel. Ezenkívül rendelkezésre áll a Helyiérdekü-vasut és könnyen elérhetők a nagy teljesitmé- nyü dunai gőzhajók is. Külföldi viszonylatban a Stadiont úgyszólván érinti a nagy európai autóstráda Bécs—Budapest-i szakasza. Megállapíthatott az is, hogy a közúti forgalom vonalvezetésének megjavítását a fővárosi adminisztráció már is szorgalmazza és pedig azért, mert ezekre a javításokra Óbuda saját belső forgalmának korszerűvé tétele szempontjából is szükség van, amiről a Közlekedési Albizottság alábbi jelentése részletesen is beszámol. 3. Az Aranyhegyre tervezett Stadion alkalmas az összes sportágak befogadására, nevezetesen úgy az athlétikai mérkőzések, footballmérkőzések, úszó és vizipólómérkőzések, tenniszmérkőzések, lovassport, mint a legnagyobb tornaversenyek lebonyolítására is, sőt mindezen felül a vitorlázó repülés is belevonható a mérkőzések keretébe. A kérdésnek ezt az oldalát sportemberek vizsgálták meg, akiknek véleményét a Sportügyi Albizottság alanti jelentése összegezi. 4. A Nemzeti Stadion idegenforgalmi szempontból is legelsőrendü jelentőségű tényező. Ép ezért a legnagyobb gondot kell fordítani arra, hogy a Stadion olyan környezetben épüljön fel, amelynek látképe megragadja a távolból hozzánk érkezőket, — barátokat szerez a megcsonkított országnak és e barátok elbeszélései nyomán mind többen keresnék fel hazánkat. E tekintetben minden kétségen felül áll az, hogy az újpesti határban a bőrgyárak és vasgyárak füstjében, a rákosi portengerben, a Keleti pályaudvar kénes pernyéjében felépített Stadionnal nem tennénk szolgálatot az országnak. Viszont A Nemzeti Stadionnak Óbudán, az Aranyhegyen való elhelyezése az összes szempontok figyelembe vételével a legkönnyebben és a legelőnyösebb feltételek mellett eszközölhető elsősorban azért, mert a kérdéses terület ezidőszerint még szabályozatlan és be nem épített. A Stadion céljára tervbe vett területen mindössze egy épület vau, amelynek kisajátítása azonban nem ütközik elháríthatatlan akadályokba. Amennyiben a Nemzeti Stadiont az Árkay—Bierbauer-féte terv szerint építenék fel, úgy annak céljára a tervek szerint összesen cca 87.000 □ öl területre van szükség. A terv szerinti terület összesen 57 egyén tulajdonát képezi tkvileg és annak négyszögölen- kinti átlagos forgalmi értéke jelenleg 5 P., amennyiben az 2 P. és 8 P. között váltakozik. A területek megszerzésére a kisajátítási eljárást javasoljuk és elsősorban azt tartjuk szükségesnek, hogy eszközöltessék ki a kisajátítási eljárás megindítása és a kisajátítási jog a Budapest szfőv. közönsége javára mielőbb jegyeztessék fel, még pedig úgy a Stadion céljára szükséges területre, mint pedig az azt szorosan körülvevő területekre, a most is érvényben levő építkezési tilalom fenntartásával. Figyelemmel a megszerzendő területek átlagos négyszögölenkinti értékére, illetőleg forgalmi árára való figyelemmel — a Stadion céljára szükséges terület megszerzésének költsége körülbelül 435.000 P. volna. Ez az összeg magában véve sem olyan nagy, hogy annak előteremtése akár Budapest szfőv, közönségére, akár a magyar álaz Aranyhegy páratlan szépségű környezete, bizonyára kitűnő hatásokat váltana ki a sportesemények látogatására ide érkező idegeneknél. 5. Történelmi szempontból megfelelőbb elhelyezést a Stadion számára nem is találhatnánk. Ezen a helyen épült fel már 2000 évvel ezelőtt a rómaiak sportvárosa, melynek emlékét őrzik a még most is fennálló amphitheatrum, a régi vízvezeték romjai s maga Aquincum is. Az elmondottakból kitűnik az, hogy a Nemzeti Stadionnak az Aranyhegy oldalában való megépítése mellett a következő érvek szólanak: a megoldás gazdasági előnyös mi- i volta, a hygiénia teljes kielégítése, a közlekedési probléma tökéletes megoldása, a sportcélok legteljesebb kielégítése, az idegenforgalmi érdekek és a történelmi szempontok. Ép ezért az a meggyőződésünk, hogy a Nemzeti Stadionnak az óbudai Aranyhegyen való megépítése mellett való döntés az egész ország érdekeit szolgálja, mert annál megfelelőbb, gazdaságosabb megoldást aligha találhatnánk. Biztosra vesszük tehát, hogy e megoldás mellett foglal állást minden elfogulatlanul gondolkodó magyar ember. ANDRÉKA KÁROLY BOTZENHARDT JÁNOS elnökök. lamra elviselhetetlen terhet róna, a valóságban azonban ezt az összeget a szfőv. közönségének legfeljebb csak előlegezni kellene egy, esetleg két évre. A Nemzeti Stadion céljára ugyanis Schaffer István budapesti földbirtokos Illetékes helyről nyert hivatalos információk 'alapján megállapítottuk, hogy a ma meglevő közlekedési eszközökkel a következő mértékű szállítások bonyolíthatók le: A Máv. esztergomi vonalán 1 órán belül mintegy 15.000 személyt szállíthat a Stadionhoz. A Hév. 1 órán belül 5.000 személyt. A Beszkárt. 1 órán belül 7.000 személyt. A MFTR. a rendes forgalmán kívül, mely óránkint 4.560 személyt tesz ki, további 5.200 személyt szállíthat a Római fürdőhöz. Az autóbusz jelenlegi kocsiparkjával rendes forgalom fenntartása mellett, 1.000 személyt szállíthat a Stadionhoz. Magánautók teljesítőképessége nehezen becsülhető meg, de feltételezhető legalább 2000 személy érkezése, vagyis jelenleg 1 órán belül 35.000 személy szállítható a főváros minden részéről az Aranyhegyhez. Ez a teljesítmény kisebb beruházások segítségével igen könnyen kétszeresére emelhető. E teljesítményben még nem foglaltatik benne a vidékről a Stadionhoz irányuló forgalom, amely közvetlenül irányítható az Aranyhegyre, illetve hajón a Római fürdőhöz. a Stadion céljára kijelölt, illetve tervbe vett terület közvetlen szomszédságában 32.000 □ ölet ajánlott fel ingyen a székesfővárossal közösen megállapítandó helyen és feltételek mellett. Ugyancsak felajánlott 4.200 □ ölet Kemény Lajos budapesti gyáros. A rendelkezésre álló terület tehát 36.200 □ öl és ha ez a terület a Stadion céljára teljes egészében fel nem használtatnék, parcellázható és parcellánkint igen előnyös áron értékesíthető a Stadion megépítése esetén. Nem kétséges ugyanis, hogy a Stadionnak a tervbe vett területen való felépítése esetén a környező telkek értéke jelentős mértékben emelkednék és ha a környező területek négyszögölenkinti áfát ez esetre csak 20 P.-re tesszük, úgy a Stadion céljára szükséges területek megszerzéséhez szükséges 435.000 P. fedezetére kb. mintegy 500.000 pengő áll rendelkezésre, az utak részére szükséges területek levonása után. Ha már . most figyelembe vesszük a telkek érté- . kesitésének esetleg lassúbb" folyamatát, úgy is biztosan számíthatunk arra, a tapasztalati szempontok figyelembe vételével, hogy a területeknek legalább 40%-a már az első évben vevőre talál, aminek következtében az eladandó telkekért befolyó vételárak majdnem teljesen fedeznék a kisajátítandó területek kártalanítási árát. Figyelembe veendő a létesítendő Stadion közvetlen közelében fekvő nagy- kiterjedésű szfóvárosi telkek várható értékemelkedése is. A fentiekben körülírt szempontok :és megállapítások alapján nyilvánvaló, ' hogy a jelenlegi pénzügyi és gazdasági íviszonyokra való tekintettél a 'Nemzeti Stadion csakis a Hl. kerületben, még pedig az Aranyhegy lejtőjén építhető meg. Budapest, 1934 január 5. Dr. Zboray Sándor ügyvéd, az albizottság elnöke. Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a Stadion közönségének 10—15 %-a nem vesz igénybe forgalmi .eszközt, hanem gyalog érkezik a szomszédos területekről: Óbuda, Gsillaghegy, Újpest, Római fürdő — úgy hogy ezeknek szállításáról nem kell külön gondoskodni. Ez további 5000 személyt jelént. Ennélfogva a jelenlegi közlekedési eszközök mellett egy óra alatt Budapestről odaszállítható személyek száma legalább 40.000-re tehető, a forgalmi eszközök bővítése esetén pedig mintegy 80.000-re. Ez azt jelenti, hogy a Stadion minden helyének elfoglalása esetén összegyűlő tömeg másfél óra alatt elszállítható. A Máv. közlekedési előnyei az Aranyhegynél a következők: készen áll a nagy teljesítményű óbuda-állomás, amelynek máshol való újonnan megépítése, pld. a Lágymányosi Stadion esetén, sok százezer pengős, költséget okozna. Mivel az esztergomi vasúti vonal nagy teljesítőképessége dacára az országos hálózatban nem fővonal, így a sportvonatok nem zavarják a menetrendszerű közlekedést, mint például Kelenföld—Ferencváros között, vagy a Rákoson. Az Óbudai Stadion Bizottság Telekügyi Albizottságának jelentése Hz Óbudai Stadion Bizottság Közlekedési Albizottságának jelentése
