Budai Napló, 1934 (31. évfolyam, 1152-1182. szám)
1934-02-27 / 1158. szám
ELŐFIZETÉS £gy évre . . 24.— P Negyed évre . 6.— P Egyes szám -40 f. Egyesületek, amelyek neík hivatalos lapja, tagjai féláron kapják XXXI. M. 1158. SI. Budai Napló HIRDETÉSEK Egy hasáb széles, 1 mm magas sor egyszeri közlésnél 30 Ml'. Szövegsor ára 2 P. Ismertető közlemc- ayek megállapodás szerint. A hirdetés dija mindenkor előre fizetendő, állandó klrt.tikn.il n.gy Mramé.f 1934. tebreáf 27 Buda érdekeit a várospolitika, közélet, közgazda- ság, társadalom és művészet terén szolgáié újság Mit vár a főváros polgársága az uj fővárosi törvénytől? Irta: PETRACSEK LAJOS dr. országgyűlési Képviselő A fővárosi törvény új tervezete kétségtelenül nagy izgalmat keltett nemcsak a fővárosnál érdekeltek, de a nagyközönség körében is. Az első kiszivárgó híreik bőven adtak alkalmat arra, hogy gyanakvással és izgalommal fogadja a közvélemény a részletesen nem ismert, de egyes részleteiben mégis aggályos törvénytervezetet. A főváros közönsége bizonyára’ nem érthette meg, hogy miért kellett az új fővárosi törvényt titokban előkészíteni és miért nem kérdeztetek meg az illetékes fővárosi tényezők, akik végeredményben mégis egyedüli ismerői a főváros kérdéseinek. Meg kell azonban állapítanom azt hogy a kormány lényeges engedményeket tett az autonómiát érintő nagy kérdésekben s hogy a Belügyminiszter úr a legnagyobb előzékenységgel tárgyalta heteken keresztül azokat a módosításokat, melyeket a fővárosi politikusok előterjesztettek. A törvényjavaslat ma lényegesen megváltozott formában fekszik a képviselőház előtt s ez a törvényjavaslat immár nem ad okot sem aggodalomra, sem pedig gyanakvásra, főleg azért nem, mert a Belügyminiszter úr nyilatkozatai eloszlattak minden aggályt a tekintetben, hogy a kormányt esetleg fővárosellenes célok vezérelték. A közvélemény tehát most már megnyugvással fogadhatja a fővárosi politikusok által erősen átfor- má-14 törvényjavaslatot, felvetődhetik azonban a közvéleményben az a kérdés, hogy volt-e szükség és ha igen, miért az új törvényre. Bizonyára senki sem tesz és tehet észrevételt az ellen, ha a kormány a főváros gazdálkodását ellenőrizni akarja és nem kifogásolhatja azt sem, ha a főváros üzemeinek vitelébe nagyobb rendszeresség és takarékosság vitetik be. Természetesen az sem kifogásolható, hogy a világgazdasági krízisnek. immár lényegesen mélypontján az állam gondot fordít arra, hogy az autonómiában pazarlás ne lehessen és hogy eiryetlen autonómia se élhessen lényegesen magasabb vafv esetleg fényűzőbb színvonalat, mint amilyen színvonalat az állam élni kénytelen. Ezek szerint tehát a törvényjavaslat lényege annak 27. §-ában fekszik, mely szerint a főváros költség- vetésének egyensúlya, a teherviselőközönség érdeke és a főváros köz- igazgatásának racionalizálása érdekében a Belügyminiszter úr tervezetet bocsát iki, amely tervezetet lényegileg — kormánybiztosi jogköi- rel felruházva —, a főpolgármester hajtja végre egy vagy legfeljebb két év alatt. A főváros közönsége ettől a tervezettől várja elsősorban azt, hogy a megtakarítások ne csak a főváros költségvetésének egyensúlyát hozzák helyre, hanem hogy mód találtassák arra is, hogy a fővárosi közönség elviselhetetlenül nagy adóterhe csökkentessék. A bankzárlat óta ugyanis Budapest székesfőváros közönsége az azóta felemelt adótételek révén közel 40 millió pengővel fizet több adót olyan időben, amikor keresete lényegesen megcsökíkent és a jelenlegi helyzet már élesen mutatja az adóemelésnek elhibázott voltát. A háztulajdon immár alig hoz jövedelmet, A kereskedelem és az ipar tönkre megy, a kiskereskedők és kisiparosok — sajnálatra- méltó módon — teljesen tönkremennek. Nem tartható fenn tehát az adóztatásnak az a mértéke, amelyet jelenlegi adótörvényeink megszabnak s amelyek a fővárosi lakosság jövedelmének immár közel 50%-át ve- • szik le a közületek céljaira. A megoldást tehát nem azon az úton kell keresni, hogy az állam a főváros, lakosságára fokozottan nagyobb adókat vet ki és ugyanakkor a főváros jövedelmét tervszerüleg csökkenti, hanem adórendszerek megfelelő át alakításával és a viszonyokhoz való alkalmazkodással kell — a magán- gazdaságot is figyelembe vevő — pénzügyi politikát inaugurálni. Ezek szerint nagyon helyes, ha a főváros eleiében az állam és az autonómia is megtakarításokra törekszik, azonban ezekben a megtakarításokon keresztül csökkenteni kell a f óvárosi közönségnek adóterheit is, mert ha a megtakarítások csak abból a célból vitetnének keresztül, hogy a fővárostól elvont jövedelmek az állami élet egyéb terein használtassanak fel, alkkor a fővárosnak újabb elszegényedési folyamata kezdődnék. Elsősorban tehát a racionalizálást és a takarékoskodást helyeslő intézkedések mellett a közlemény a fővárosi polgárság adóterheinek csökkentését várja az új fővárosi törvénytől. /Is elhanyagolt Visiváros — Vf életei teremt a Halászbástya lépcsője — Jó magyar szokás szerint lelkesedünk, a szalmaláng fellobbant, sőt néha az építő- ! szerszámot is megragadjuk és megkezdjük az építést. Mi a Halászbástya? A várba felvezető díszlépcsőnek a befejezése. Szegény Víziváros, te évtizedeken át nem tudtad .kiverekedni, hogy a Halászbástya lépcsőit a legrövidebb úton levezessék a te szívedbe, a Budai Vigadó elé ,a Corvin-térre? Kozma Jenő képviselőnk legutóbbi vezető cikkében síkra száll a Dunapart, a Margit-rakpart fürdőparkszerű .kiképzéséért, -— fürdőszállodáknak' a budai Duna- partra való építéséért. Ez a terv oly egyszerű, oly szép és aránylag kevés költséggel megvalósítható, hogy szinte azon kell most csodálkozni, hogy ezt már régen meg nem csinálták, pedig városépítészeti és idegenforgalmi szempontból egyaránt fontos: a Halászbástya levezetése a Corvin- térre, a Margitrakpart parkszerű kiépítése, egy modern budai dunaparti szálloda fölépítése. A Margit-rakparti gyógyszálló felépítését sem szabad halogatni, ennek a szállónak a Dunapartnak parkszerű kiépítésével együtt kell megvalósulnia. Ez a szálloda csak egy helyen épülhet fel és pedig a Corvin-téri csákányvasra érett, rozoga viskók helyén. Megfelelőbb elhelyezést cl sem képzelhetünk. Egyik frontja a Duna- partra, a másik Budapest legbájosabb terére a Corvin-térre nyílna. Építészeinknek kellene megoldani azt az architekto- nikius kérdést, hogy a Corvin-térre levezetett lépcső a szálloda közepén, akár ár- kádszerűen, akár másmódon kijáratot kapjon a Dunapartra. Ez utóbbi esetben a szálló 3—3 utcai fronttal bírna, ami a szobák előnyös elhelyezését teszi lehetővé s így elsőrendű fontosságú. Hogy mindezen tervek kivitele mit jelentene a nagybeteg Vízivárosnak, a viziFELELÖS SZERKESZTŐ: VIRAÁG BÉLA városi kereskedőknek és iparosoknak, az eldugott, halódó Budai Vigadónak azt felesleges külön ecsetelni. A kérdések most ezek: Fő-utca méltó-e al'ra’ hogy az északi éo déli fürdőket ösz- szekötő főútvonal, Budának nemcsak névleges, hanem tényleges fő utcája legyen? Meg vannak-e legalább a tervek, hogy a Várat a Vízivárossal összekössük, hogy legalább egy festői szépségű lépcsőnk legyen, amely a Halászbástyától a Dunáig levezet? Vagács Géza Buda, február 24 A legújabb budai kerület a XL. amely Kelenföld és Lágymányos egyesítéséből alalkiult, március hó 1-én kezdi meg működését egyelőre néhány hétig fent a Várban az I. kerületi elöljáróságon, amíg április hó föl yamán elkészülnek a Verpeléti út 5. szám alatti ház átalakításával. A XI. kerület személyzete túlnyomó részben a mostani I. kerületi előljárósásr személyzetéből alakul ki, mert a XII. (hegyvidéki) kerület felállításával a régi I. (kerület egyharmadára csökken és a megmaradt személyzet is képes ennek ügyeit elintézni. A kerület vezetését és megszervezését Duday (Spann- berger) Alajos dr. tanácsnok elöljáró vállalta, ami rendkívül előnyére szolgál majd az új kerületnek, mert nagykéozettségű, fejlett szociális érzékikel rendelkező, a polgárság érdekeit a szívén viselő, a kerület érdekében felmerülő új eszméket felkaroló, nagy munkabírással megáldott egyéniség kerül ezzel az új kerület élére. Értesülésünk szerint Var jas László dr.-t, akit szintén őszinte szeretet Ikísér működésében, ugyancsak a XI. kerületbe helyezik át. Változások a budai elöljárói karban, amelyből kiváltak nyugdíjazás révén Guíh Ferenc dr. éis Szenthe Miklós, Duday Spahnbérger Alajos pedig átveszi a XI. (Kelenföld) kerület vezetését. Egyelőre az a valószínűség, hogy az I. kerületet Gömöri Albert dr. veszi át a III. kerületet pedig Battlay Imre. A II. kerületet, ahogy már jelentettük.■ átvette Thorday Lajos dr. A tatarozás!- és jövedel'em-adó rendeletek hibáin igyekeztek javítani az újonnan megalakult „Ház- cs Telektuladonosdk Orsz. Eyesületé- nek“ vezetői: Somssich Tihamér gróf, Szende Péter Pál dr., és Wolff Jenő, akik ez ügyben tisztelegtek Wargha Imre pénzügyi államtitkárnál és rámutattak a súlyos adóügyi sérelmekre, amelyek a magyar ház- tulajdonosokat a teljes leromlás felé sodorják. Az államtitkár kilátásba helyezte, hogy úgy a tatarozási, mint a jövedelmi adó rendeletét kirívóbb sérelmét orvosolni fogja és a tatarozási adókedvezményeket már ez év július 1-től megad ja és a biztosítási díjakat a föltétlenül levonható költségek közé sorolja. A küldöttséget teljesen megnyugtatták az államtitkár ki jelentései. Ssepkeaztöaég és kiadóhivatalt II, Batthyány u. 6L Telefon: 50-2-96. Hivatalos óráki délután 4- 6-ig. így az udaipuri, legősibb indiai fejedelem skytha eredetét vallja. A kótai, bundi-i fejedelmek hún eredetű Harahunák. A barolli-i romok a fehér-hún király kastélyának rom jait őrzik. A goaliori régi templom Tora- mána hún király tiszteletére épült. Kr. u. 1008-ban Barolliban egy hún király leány tartotta esküvőjét — az egykori márványfeliratok szerint. Mikiragulának, India Atillájával egy időben, a Kaukázusban Nusir- ván perzsa király, akinek anyja hún leány volt, építteté a Derbend Nameh krónikása adatai szerint Kicsik Madjar és Uhuk Madjar városokat. Itt buddha hiten élő hunugor népek laktak, akiknek egyrésze 528-ban áttért a keresztények hitére, emiatt Gordast megölték és a hún- raju népnek névadó őse Madjar lett a fejedelmük. Fontos tehát tudnunk, hogy ezek az adatok útmutatást nyujtanak-e arra nézve, hogy mely indiai fejedelmeknél kell megkezdeni a telekfelajánlást. Kiegészítené ezt a névsort azoknak az indiai uralkodóknak a személyi mégállapítása, akik már jártak Budapesten.' Mert mégis csak olcsóbb, egy- j szerűbb megoldás volna, ha a Tabánon mesés gazdagságú , fejedelmek építenének; nyári palotákat, I mint mi szegény magyarok. Ha ez az eszme visszhangot ver a városházán, akkor egy kis iroda- helyiségben, három erre hivatott egyén megindíthatja ezt a mozgat - galmat. Uj közúti gyors körforgalom. A Beszkárt reformokra kiészül. A villamosok relációja átlagosan hét kilométer lesz és a végállomások a város belső területére központosainak majd. Meg akarja valósítani az Államvasutak vágányain a gyorsvasat tervét is, amely Keleníöídről kiindulva, az összekötő-vasúti hídon át a pesti oldalon és onnan tovább folytatva a Keleti pályaudvar külső vágá^nyhálóza- tának érintésével haladjon a vonal a Nyugati pályaudvar—Angyalföld érintésével, tovább Újpest felé, ahol az esztergomi vonalon az újpesti hídon át balra kanyarodva az Óbuda-Császárfürdő állomásnál fejeződjön be a budapesti kor forgalom. Ez a megoldás lehetővé tenné, hogy például a Keléti pályaudvar körzetének Óbudára igyekvő utasai ne a belső városrészeken keresztül, hanem a jelzett út irány báni tegyék meg az útat és ezzel egyszerűsítsék a mai forgalmi rendszer nehézkességeit. Az ily módon elkészített gyorsvasút megalkotásához kizárólag villamos felsővezetékek megépítése szükséges, tehát nem miíliős befektetésekről, hanem lényegesen kisebb összeget igénylő áldozatokról van szó. A közlekedési újításhoz tartozik az is, hogy megoldják a Római-fürdőhöz való közvetlen közlekedés kérdését. A tervek szerint a Berlini-térről közvetlen villamosok indulnak, amelyek a budai Pálffy-téren átmennek a HÉV vágányaira. Tizenöt új típusú kocsit építenek erre a célra, ha azoqbau a költségek nagyobb tételeket követelnek, úgy autóbuszjáratokkal bonyolítják le a római strand megnövekedett nyári forgalmát. Buda Releli látványossága: GUI Baba iürbéje India nyaralófa — a Tabán Még a mai túlfejlett ágyútech- nika mellett is nem elég, ha az erődítményre egy lövést adnak le. A találat után minden üteget ide kell beállítani, hogy akkora rést lőjjenek az erőd falán, amelyen az ostromló ellenfél bevonulhat. A Tabán rendezése olyan vár- szerű elaáncolást jelent, ahol nagynevű építészek és a városháza sán- eolta el! magát. Nagy rést kell lőni ezen a sáncfalon, hogy oda az ellen- vélemény bevonulhasson és halomra döntse azt a tévhitet, hogy a Tabánra fürdővárost kell építeni, és ezt a városrészt ennek az eszmének a szolgálatában beépíteni. Ha már hegyre visszük a fürdővárost, akkor vigyük Zugligetbe, a Svábhegy alá, a Hűvösvölgybe, a hegyvölgybe, az óbudai hegyvidékre, de ne ide, ahol még sem oly tiszta a levegő, mint kint a hegyek között. Ha már Tabánra nem tudtuk fölépíteni Nagymagyarországot, oda telepítve régebben az ország minden törvényhatóságának székházát, mintegy a királyi palota háttéréül, ahogy 20 év óta oly sokszor hangoztatta a Budai Napló, — akikor hozzuk ide a világ legszínesebb építkezését, az indiai fejedelmek hindús villáit és tegyük a Tabánt — India nyaraló helyévé. A múlt számban közölt ési ezt a kérdést bevezető cikkünkben ajánlottuk, hogy a székesfőváros ajánljon föl teukeket az indus fejedelmeknek, hogy az indiai elviselhetetlen nyári hőség elől, jöjjenek ide a saját villáikba, fölhasználva a nyarat a gyógyulásira világhírre érdemes gyógyforrásain kban. Mivel pedig nem oily egyszerű dolog 565 fejedelem közül megtalálni azokat, akik rokonszenvesen fogadnák ezt a tervet, ide iktatjuk kezdetnek azokat, akik már színt vallottak és nyíltan hún-magyar leszármazottaknak mondják magukat. Az indiai 1926. évi régészeti kongresszus különösképen hívta fel az indiai tudósok figyelmét a hún kérdés tisztázására, amely a hún utódok lakta területnek alapos feltárása révén világosságot derít India megannyi rejtett históriai és kultúr- históriai problémájára. A „Rózsák atyja“ síremléke sehonnan sem látható, de a megközelítése is nehéz, pedig nemcsak kegyeletből érdemel tiszteletet. A Kelet felöli idegenforgalomnak ez már régóta egyik fontos mozgató rugója, ma pedig a Kelet mindjobban felfigyel rá. De mint legnyugatibb fekvésű mohamedán török emlék nagy vonzerő- ■ vei bír és a nyugatról érkező turisták érdeklődését is felkelti. A zarándokok — a hadzsik — már a legrégibb időkben is nagy szómban 'keresték fel évenkint sírját, még pedig nem csupán a török birodalom közelebb fekvő részéből, hanem Szíriából, Arábiából! sőt Perzsiából és Indiából is. Egy feljegyzés szerint 1852-ben a Kelet-Indiából ide zarándokolt Mechmet Hadzsj látogatta meg. A mohamedán zarándokok között gyakran igen előkelők is voltak, akik kocsival és nagy kísérettel érkeztek s napokig maradtak itt. A türbe, vagyis a töröki sírmecset alakja és külseje a török stílust képviseli. Belsejében a mór stilű boltív képezi legbiztosabb jelét a török építkezésnek. Kora közel 400 éves. A török időkből fennmaradt erre az egyetlen mohamedán síremlékre vonatkozó legelső feljegyzés Wernher György királyi tanácsosnak Magyarország gyógyvizeiről írt és neipergi Herberstein Zsig- mond bárónak ajánlott. 1551-ben Bécsben megjelent müvében található. Ez a Wernher, aki orvos volt, még a török uralom alatt kutatta át Magyarország gyógyforrásait és megvizsgálta a _ budaiakat is. melyeknek leírásában említi meg a török síremléket. " „ , . , Budán vannak fürdők — így szól ő — a város alatt és a város felett. A törökök nemcsak, hogy meg nem rongálták, hanem szépítették és vallásos kegyelettel tisztelik. Muhammed pasa, aki ily minőségben 1543-tól 1548-ig itt működött, mint Buda parancsnoka, mindkettőnél dervislakokat és zárdákat építtetett és u felhévíz melletti dombon kápolnát emeltetett, szentelvén e helyet ama szerzetes férfiú emlékezetének, aki már életében a törökök által, mint valamely felsőbb lény becsültetett és halála után a ■ nevezett kápolnába eltemetve, mint Szentet tisztelik. . i “ Bizzozeri Simplicián, a 17. században élt hornabita szerzetes, ki Buda mecseteit leírta, ezt írja: „Nem messze a falaktól (értve alkalmasint a Víziváros falait) er- döcske van, amelyben a dervisek zárdája áll és egy itt eltemetett és szentnek tisztelt G y u 1 b a b a, azaz Rózsák atyja nevezetű által alapittatott, akinek sírjához a törökök mindenhonnan zarándokolnak." Ezt a dombot, amelyen a dervisek zárdája volt s melyen még ma is a török síremlék áll. a török időkben „Midimet dé- pesi“-nék vagyis a „Szenvedések hegyének“ mondták. Buda diadalmas visszafoglalása után, 1686-ban, I. Lip'ót király az egész Szenvedéshegyet a jezsuiták budai székházának ajándékozta. Utóbbiak ezt a hegyet később I. József tiszteletére „József-hegy“- nék nevezték. GUI Baba sirkápolnája még I. Lipót alatt, nagy változáson ment át, belőle 1689-ben Szent József tiszteletére szentelt keresztény kápolna lett. A jezsuiták annak idején budavári templomukból évenkint többször, de különösen József napján 'körmenetet vezettek e kápolnához. A jezsuiták itt valóban három kápolnát emeltettek; a Szent sir, a Szent kereszt és a Fájdalmas Anya tiszteletére, de ezek elpusztultak. A jezsuita rendnek 1775-ban bekövetkezett megszüntetése után a rend józsef- hegyi birtokát is tagositottók s így jutottak a budai polgárok birtokába: Szent József-kápolna (Gül Baba türbéje) is magánosok kezébe került és megszűnt keresztény kápolna lenni. Ennek az átváltozásnak időpontjáról azonban nincs pontos adatunk. Egy Budáról készült s Müller József könyvkereskedő által “Grundriss der Königlichen Ungarischen freien Hauptstadt Ofen“ címen az 1822 évben kiadott részletes térképen a Gül Baba síremlék helyén még keresztény kápolna létezése van jelölve. A múlt század harmincas éveinek elején GUI Baba türbéje a körülötte levő telkekkel (szőlőkkel) együtt T h o m József budai választópolgár birtokába került s talán ő volt az, aki ft ttfrbét eredeti rendeltetésének engedte át újból, A telkek 1858-ban Wagner János építőmester tulajdonába jutottak, aiki a sír- kápolnát magába foglaló impozáns nyaralót és terrászos kertet is építette: Most építést vállalkozók tulajdona. Rűbleln Richard dr A 'Déli vasúti pályaudvar áí^elyesése — Vissza Kell tolni a Gellérthegyig — — Hétmillió ériéKü telKet nyerne a Máv — A budai belső pályaudvar elhelyezése nemcsak lokális jelentőségű kérdés, hanem az egész városit, sőt bátran mondhatjuk, az egész országot érinti, mert jelentékeny fontosságú, hogy nemzeti kincsünk, a gyógyforrások, mi módon közelíthetők meg, mennyi idővesztességgel, mennyi kényelemmel és milyen első benyomásokkal* A tervezet lényege a délivasúti pályaudvar fejállomásának áthelye- i zése, — de nem Kelenföldre. — Mo- ! n í dern, a környezettel és fürdővárossal összhangban álló kiépítése révén és az előadó által tervezett helyen a környezettel összhangba kerül, útjában senkinek! sem lesz, szükség van rá oTt nagy mértékben hogy, ha egyáltalán nem volna, akkor is a gellérthegyi alagút északi oldalára kellene megépíteni. Mai helyén tényleg ék Buda testében, amitől Buda szeretne megszabadulni. A Legszerencsésebb elhelyezés
